2. A KÖZÉPSÔFERENCVÁROSI PÁLI SZENT VINCE PLÉBÁNIA Középsôferencváros területén már a plébánia megalakulása elôtt Páli Szent Vince szerzetesei dolgoztak. A Szeretet Leányai Ranolder János veszprémi püspök által 1875-ben alapított (a Vendel u. 1.-ben), és az idôk folyamán nagyra növekedett leánynevelô intézetet vezették. Az egyházi és világi személyek köztük sok szegény ember adományaiból a lazarista atyák a Gát utcában emeletes kolostort és templomot építettek. 1 A Budapest Székesfôváros elvállalta a kegyuraságot. 2 A Gát utcában 1923. június 1-jén 3 hozta létre Csernoch János bíboros, esztergomi érsek a középsôferencvárosi plébániát Töttössy Miklós plébános vezetésével. Anyakönyveket 1923-tól vezetnek, az elôtte lévôk a ferencvárosi plébánián találhatók. A plébánia mai határai: Bokréta u. Ipar u. Ipar u. vonala Duna Ráckevei Duna Kerülethatár Határ u. Jókai Mór u. saroktól a Külsô Mester u. vonalában húzott egyenes Ferencvárosi pu. Józsefvárosi pu. vasútvonal Üllôi út. 4 Ezen a területen 25 000 katolikus hívô élt. Számukra a Gát utcai templom befogadóképessége kevés volt. 5 A hívek nagyobb templomot szerettek volna, amit Badalik Bertalan így fogalmazott meg: Ferencvárosiak nektek egy szép, nagy templomot kell építenetek! 6 A templom építéséhez sok pénzre és összefogásra van szükség. Ezért a ferencvárosiak az építkezés szervezésére és lebonyolítására templomépítô bizottságot alapítottak 1926. november 14-én, 7 amit Walter Ernô irányított. 8 A templom terveit Fridrich Lajos elképzeléseibôl kiindulva Fábián Gáspár készítette. 9 A bizottságnak 1931-ben három fronton kellett harcolnia: a telekért, az építési tervek és költségvetések jóváhagyásáért, és az építkezéshez szükséges pénz megszervezéséért, és ez volt a legnehezebb. 10 A hercegprímás 1930. április 20-án, 11 a fôváros 1931. május 21-én a Fábián Gáspár által készített terveket elfogadta és a kivitelezéshez hozzájárulását adta. 12 A bizottság leleményesen, hangyaszorgalommal és eredményesen dolgozott. 1935-ben a fôváros takarékossági szempontok alapján csökkentette a létesítés költségeit 500 000 pengôrôl 380 000 pengôre. 13 A tényleges költség kereken 400 000 pengô volt. 14 11 Schem. 2007. 351. o., TÖTTÖSSY Miklós: A Középsô Ferencvárosi Szent Vince plébánia születése és élete. Középsôferencvárosi Római Katolikus Egyházközség K. Budapest 1940. (a továbbiakban: TÖTTÖSSY) 3., 5. o. 12 TÖTTÖSSY 7. o. 13 TÖTTÖSSY 3. o. 14 Schem. 2007. 351. o. 15 TÖTTÖSSY 5. o. 16 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. Müller György plébános megbízásából összeállította Molnár András. 47. o., TÖTTÖSSY 25. o. 17 75 éves a Páli Szent Vince templom. Szerk.: BOLDIZSÁR László. F. k.: MÜLLER György. H. n. 2011. (a továbbiakban: 75 éves a Páli Szent Vince-templom) 6. o. 18 TÖTTÖSSY 28. o. 19 TÖTTÖSSY 33. o. 10 TÖTTÖSSY 35. o. 11 75 éves a Páli Szent Vince-templom 7. o. 12 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 80. o. 13 TÖTTÖSSY 39 40. o. 14 TÖTTÖSSY. 49. o.
2. A KÖZÉPSÔFERENCVÁROSI PÁLI SZENT VINCE PLÉBÁNIA 641 A bizottság a fôvárostól a Vásártér, Haller utca és Mester utca sarkán kért területet a templom és a plébániaépület számára. A fôváros teljesítette a kérést azzal a kikötéssel, hogy az építendô templom úgy helyeztessék el, hogy a templom legjellegzetesebb része a tornya a Mester utca belsô szakaszának tengelyvonalába, a templom fôtengelye pedig a Gróf Haller utca és a Mester utca szögfelezô vonalába essék. 15 Az építkezés 1935. április 29-én az alapok kiásásával kezdôdött, majd május 26-án Serédi Jusztinián hercegprímás megszentelte a templom alapkövét a Szent Vincérôl elnevezett Szeretet Egyesület budapesti Világkongresszusának keretében. 16 A templom titulusaként a Gát utcai templomét kívánták átvenni úgy, hogy annak titulusa Kanisius Szent Péterre változzék. 17 A pápa ehhez hozzájárulását adta. 18 Töttössy plébános 1935. decemberben a hercegprímás titkárához írt levelében kérdezte, hogy mivel a szûkös anyagi helyzet miatt a templom elkészülésének idôpontjára csak ideiglenes oltárt tudnának építeni, lehetséges-e így annak felszentelése annak érdekében, hogy mielôbb tudjanak istentiszteleteket tartani. A titkár válaszában közölte, hogy csak megáldása lehetséges. 19 A templom orgonáját a szenteléskor át akarták hozni a Gát utcai templomból, ami egymanuálos, 8 regiszteres orgona 1729-es opus számú volt, amit 1911-ben épített a Rieger-orgonagyár. 20 Az új Páli Szent Vince-plébániatemplom megépítésekor az új orgona megrendeléséig öt Páli Szent Vince-templom 1. kép. Középsôferencvárosi évre áttelepítették a hangszert a Haller téri templom (M. A.) karzatára. 21 A templomból a Szent Vince-szobrot is át kívánták vinni azzal, hogy oda az új titulusnak megfelelôen Szent Péter-szobrot tesznek. 22 A templom 1943-ban új, hárommanuálos, 32 regiszteres 23 orgonát kapott. Építôje az Angster-gyár. Ezt 1985-ben Gyöpös László átépítette. 24 A Gát utcából ideiglenesen áthozott orgonát ekkor visszavitték. 25 15 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 73. o., TÖTTÖSSY 30. o. 16 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 29. 1221/1935., TÖTTÖSSY 42. o. 17 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 25. 4039, 3916/1936. 18 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 25. 1456, 6894/1936. 19 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 25. 4245/1935. 20 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 27. 3334/1936., 75 éves a Páli Szent Vince templom. 36. o., EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., SOLYMOSI Ferenc: A Rieger-orgonagyár és opuszjegyzéke I. Magyar Egyházzene 2000/2001. VIII. évf. 1. sz. 126. és Hajdók helyszíni szemléje alapján. 21 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 27. 3334/1936, 3734/1941., EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. 22 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 27. 894, 1826/1936. 23 75 éves a Páli Szent Vince-templom 36. o. 24 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 27. 8734/1941., Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 122. o. 25 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 27. 8734/1941.
642 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET 2. kép. Középsôferencvárosi Páli Szent Vince-templom belülrôl (D. F. M.) Az orgonát ma Keve József orgonaépítô-mester tartja karban. 26 A templom Fábián Gáspár mûépítész tervei szerint neoromán stílusban épült fel. 27 Latin kereszt alakú, román bazilika keresztházzal, mely centrális épület benyomását kelti a szemlélôben. A templom hossza 55 m, szélessége 14 m, a kereszthajóban 30 m, a fôhajó magassága 14 m, a mellékhajóké 4 m. A beépített alapterület 1260 m 2, a beépített légtér 16 500 m 3. A torony magassága 50 m. A templom hasznos alapterülete 1000 m 2. Befogadóképessége 2000 fô, ebbôl a 28 padban 224 ülôhely. A gyóntatószékek a mellékhajókban vannak elhelyezve. Az orgonakórus területe 100 m 2, megközelíthetô a templomból és közvetlenül a térrôl is. 28 A templom bejárati homlokzatán nyitott elôcsarnok van, mely átmenetet képez a templom csarnoka és külsô környezete között. A templom homlokzatát pilisborosjenôi faragott mészkôlapok borítják. A fôbejárat fölött az oromfalon álló Szent Vince-szobor Bory Jenô szobrász alkotása. 29 A belsô elôcsarnok bal oldalán egy kápolna van, melyet most urnatemetô céljára alakítottak át. A szentély két oldalán helyezkedik el a sekrestye, illetve a raktár. Ezeket a szentély mögött egy folyosó köti össze. Mindkettô fölött oratórium van. A raktár alatt helyezték el a központi fûtés kazánházát és szénraktárát. A templom 1936-ban készült el, október 11-én szentelték a harangokat, amelyeket másnap helyeztek a toronyba. Szlezák László öntötte a két harangot. A 360 kg-os, 87,6 cm-es Szent Mihály B hangú nagyharang felirata: ISTEN DICSÔSÉGÉRE SZENT MIHÁLY ARKANGYAL ÉS SZENT ZSUZSÁN- NA TISZTELETÉRE KÉSZÜLT E HARANG, A BUDAPEST-KÖZÉPSÔFERENCVÁROSI PLÉ- BÁNIATEMPLOM RÉSZÉRE, LÁHNY MIHÁLY VASKERESKEDÔ ÉS NEJE SZÜLETETT WALZER ZSUZSÁNNA ÉS A BUZGÓ HÍVEK ADOMÁNYAIBÓL, AZ ÚRNAK 1936-IK ESZ- TENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTÔ MAGYARORSZÁG ARANY- KOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN. A Szent Mihály és Szent Zsuzsánna képekkel ábrázolt másik oldal felirata: SZENT MIHÁLY ARKANGYAL ÉS SZENT ZSUZSÁNNA KÖ- NYÖRÖGJETEK ÉRETTÜNK. A 110 kg-os, 58 cm átmérôjû Szent Anna-harang F hangolású, amelynek felirata: ISTEN DICSÔSÉGÉRE, SZENT ANNA TISZTELETÉRE KÉSZÜLT E HARANG, BUDAPEST-KÖZÉPSÔFERENCVÁROSI ROM. KAT. TEMPLOM RÉSZÉRE, AZ ÚRNAK 1936-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE ÉS AJÁNDÉKOZTA SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTÔ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN. A Szent Annát ábrázoló másik oldal felirata: SZENT ANNA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. 30 26 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. Keve József tájékoztatatása alapján. 27 HORÁCSKI Nóra KENYO Ágnes LUKÁCS Emília: Mesélnek a ferencvárosi utcák. Ferencvárosi Önkormányzat H. n. 2002. 169 170. o. 28 75 éves a Páli Szent Vince templom 8 10. o. 29 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011., TÖTTÖSSY 33 34., 118. o. 30 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 101. o.
2. A KÖZÉPSÔFERENCVÁROSI PÁLI SZENT VINCE PLÉBÁNIA 643 Serédi Jusztinián hercegprímás 1936. október 18-án szentelte fel a templomot nagyszámú ünneplô hívô jelenlétében, amikor Szent Martiális és Felicisszima vértanúk ereklyéit a fôoltáron helyezte el. 31 Még a templomszentelés elôtt adományokból elkészült a szentély öt színes üvegablaka. Ezek közül a középsô a templom védôszentjének Páli Szent Vincének alakját a többi pedig az ô mûveit ábrázolja. Balról jobbra: a Lazarista atyák missziós munkája, a Szeretet Egyesület mûve, az irgalmas nôvérek iskolai és kórházi mûködése. Az ablakok Palka József mûvei. A templomszentelés után is jelentkeztek még adakozó hívek, hogy a templom többi ablaka is színes üvegablak legyen. Ezekbôl az adományokból készült el a kereszthajó hat nagy ablaka, melyeken a magyar szentek képeit láthatjuk. A fôoltárral szemben állva bal kézre a mellékhajó ablakait Jézus a Jó Pásztor, Mária Magdolna és a bûnbánó Szent Péter, jobb oldalon Ádám és Éva, Szent Gertrúd és a Tékozló fiú képe díszíti. A szép ablakok Zsellér Imre alkotásai. 32 1924. december és 1934. december között, évi 2-3 alkalommal, 5000 példányban megjelent az Egyházközségi Tudósítások címû kiadvány. 33 A fôváros 1937. januári közgyûlésén a templom oldalában a Haller utcai fronton, de távol az utcától, a magában álló plébániaépület számára elégséges telket szavazott meg. Határozat született arról is, hogy a templom és a plébánia épülete körül parkot létesítenek. Az épület megtervezésére Fábián Gáspár mûépítész kapott megbízást. Az építkezés 1937. szeptember 20-án kezdôdött és 1938. június 15-ére fejezôdött be. 34 Az építkezés összes költsége 148 000 pengô volt. 1945. január 18-án orosz katonák a Páli Szent Vince-templomban megöltek 7 magyar katonát és 3 civilt. 35 1945. január 21-én újraszentelték a templomot. 36 A plébánia épületének külsô megjelenése teljes összhangban áll a templommal. Belsô kialakítása: az alagsorban tolóajtóval két részre osztható nagyterem, ruhatár, bombabiztos helyiség került kialakításra. Jelenleg a Szent István Társulat raktárbázisa és a Fôegyházmegye Ostyaellátó Központja. A magasföldszinten jobbra vannak az egyházközségi és plébániairodák, balra a sekrestyés lakása, az alkalmazottak szobái. Az emeleten jobbra a plébános lakása, tanácsteremmel, a tetôtérben két nagy szoba van mellékhelyiségekkel. A plébánia hívei éltek a lehetôséggel és 11 egyesületet alapítottak és mûködtettek a plébánia épületében. A plébánia területén volt a Zita barakklakótelep és a Kiserdônek nevezett nyomortelep. A templomban 2001-ben urnatemetô és ossarium épült. 37 A templom elôtt álló Szûz Mária szobrát 2001. szeptember 30-án avatták fel. 38 31 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 103. o. 32 75 éves a Páli Szent Vince templom 10 11. o. 33 TÖTTÖSSY 19. o. 34 TÖTTÖSSY 64 81. o. 35 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 133. o. 36 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 135. o. 37 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 201. o. 38 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 202. o. 3. kép. Páli Szent Vince (ólomüveg ablak) (D. F. M.)
644 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET Archontológia 1923 1952 Töttössy Miklós dr. 1952 1957 Miklós István dr. 1957 1959 Királdi Lajos dr. 1959 1980 Szentei János 1980 1988 Dékány Vilmos dr. 1988 1992 Spányi Antal 1992 1993 Bokor István 1993 2004 Spányi András 2004 Müller György A Kaniziusz Szent Péter-templom 4. kép. Kaniziusz Szent Péter-templom szentélye (D. F. M.) Páli Szent Vince 1625-ben Párizsban, a Szent Lázár-kolostorban alapította a lazaristák missziós kongregációját. 39 A kongregáció általános fônöke a Vincés Nôvérek legfôbb elöljárója is. Budapesten a Gát utcában 1903-ban nyitottak missziós házat, Bundala Mihály a Központi Papnevelô lelkiigazgatójának buzgólkodására. A 190 m 2 alapterületû templom és a hozzá épült emeletes rendház Hofhauser Antal mûegyetemi tanár tervei alapján román stílusban épültek fel. 1903. szeptember 27-én Kohl Medárd esztergomi segédpüspök szentelte fel. Az épületek mögött egy hold területû kôfallal övezett kert is van. Ezt az ingatlanegyüttest a lazaristák 1919-ben csereingatlanért átadták az esztergomi érsekségnek hitoktatói otthon számára. 40 A Birtok-lap szerint a Gát utca 2., 4., 6. és a Thaly Kálmán utca 13., 15. és 17. sz. alatt az Esztergomi Fôegyházmegye javára lett telekkönyvezve a tulajdon. 41 Még a lazaristák idejében egy kis orgona került a templomba. 42 A hercegprímás ezt a Páli Szent Vince titulusú kis templomot jelölte ki Középsôferencváros plébániatemplomának. 43 A Haller téren felépült templom 1936-ban vette át a titulust, míg a Gát utcai templom titulusa ekkor lett Kaniziusz Szent Péter. 44 A rendház földszintjén lévô négy szobába iroda és lakás került. Az emeleteken a káplánok és a hitoktatók kaptak egy-egy szobát. 39 Schem. 2007. 353. o. 40 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 23. 4064/1922. 41 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 2359/1939. 42 75 éves a Páli Szent Vince templom. 33. o. 43 Schem. 2007. 351. o. 44 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 25. 1456, 3916, 4039, 6894/1936., Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 26. o.
2. A KÖZÉPSÔFERENCVÁROSI PÁLI SZENT VINCE PLÉBÁNIA 645 Amikor Csernoch János bíboros 1923. június 19-én kinevezte Töttössy Miklóst a Középsôferencváros új plébániájának elsô plébánosává, az egyházközségben is élénk értékes munka alakult ki. 1925-ben létrehoztak egy barakktemplomot a Zita-telepen (Fradi pálya mögött. Ez 1931-ben, amikor a Rezsô téren megnyílt a Magyarok Nagyasszonya-templom, megszûnt. Ugyancsak létrehoztak a Zita-telepihez hasonlót, az ún. Kiserdei Melegedô Kápolnát, ami 1938-ig mûködött. 45 A Gát utcai templomban pedig vasárnaponként a Ferencvárosi Evangélikus Gyülekezet is tartja istentiszteleteit. 46 A hitoktatói otthon megszûnésével 1941-ben a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesülete kapta meg székháznak. Az egyesület jeles képviselôje volt Ikvay László. 47 A plébánia 1948 óta templomigazgatóság. Az egykori templomigazgatóság ma nem mûködik. 5. kép. Kaniziusz Szent Péter-templom. Boldog Zefferino, a cigányok védôszentje (D. F. M.) A Külsô-Soroksári úti Szent Borbála-templom A Külsô-Soroksári úti iskola tornatermében a ferencvárosi plébánia területének déli részén lakó hívek részére 1907-tôl kezdve miséznek vasárnaponként. 48 Elsô alkalommal 1907. október 15-én a szentmisét Shvoy Lajos, a késôbbi székesfehérvári püspök mondta. 1926-ban ezen a területen, mely akkor már a Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébániához tartozott, megszervezik a Külsô-Soroksári úti egyházközséget és állandó kápolnát nyitnak, amelyet 1926-ban áldottak meg az Illatos úti iskola alagsorában. 1928. július 5-tôl helyi lelkészség lett. Ekkor már három haranggal rendelkeztek. 49 A helyi lelkész 1928-tól ismételten kéri az egyházközség nevében, hogy kapjanak plébániai jogot és önálló anyakönyv-vezetési lehetôséget, tekintettel arra, hogy nehezen közelíthetô meg a külsôferencvárosi plébánia. 50 A kérést 1937-ben, 51 majd 1940. május 25-én is megismétli. Végre 1940-ben Budapest polgármestere a hercegprímáshoz írt levelében jelzi, hogy az 1941. évi költségvetésbe be fogják állítani a plébániává alakulás költségeit. A hercegprímás kérte a határok pontos kijelölését. 52 A plébánia határai: a soroksári Duna-ág középvonalától Pestszenterzsébet község határa a Mester utca légvonali meghosszabbításáig. A Mester utca a MÁV Ferencvárosi pályaudvari vágányzata a MÁV Kelenföld felé vezetô vágányzatáig. E vágányzat az Összekötô vasúti híd közepéig, in- 45 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 57 58. o. 46 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 219. o. 47 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 121. o. 48 Schem. 2007. 353. o. 49 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 2704/1936 50 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 29. 4501, 4544/1940. 51 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 12. 326/1937. 52 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 7226/1940.
646 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET 6. kép. Szent Borbála-templom bejárata (D. F. M.) 7. kép. Szent Borbála-templom szentélye (D. F. M.) nen a Duna, illetôleg a soroksári Dunaág középvonala a kiindulási pontig. 53 Ebben az idôszakban a lelkészség területén már sok szervezet mûködött: Oltáregylet, Credo, Anyák Köre, Boldog Margit Klub, Szent Zita Egylet, Szívgárda, Cserkészcsapat. Egyházközségi lapot is adtak ki. 54 1941-ben a háborús körülmények ellenére elkezdik építeni a Kén u. Soroksári út Illatos út által határolt területen Pázmády István építészmérnök tervei szerint az 535 m 2 alapterületû templomukat. 1942. január 1-jétôl önálló plébániává emelik, védôszentjük Szent Borbála. 55 Elsô plébánosává Szabó Lászlót nevezték ki. 56 1943. április 3-án a Budapestet ért elsô súlyos légitámadás során a már tetô alatt lévô templom és a plébánia nagyon megsérült. Anyagi fedezet híján az építkezés leállt. A romokat a lakosság építôanyagnak széthordta. A plébániát ideiglenesen áthelyezték a középsôferencvárosi plébánia épületébe. 57 1949 óta a plébánia istentiszteleti helye a Hentes utca 17. számú bérház földszintjén lévô 50 m 2 alapterületû kápolna, mely 1971-ben új liturgikus berendezést kapott Horváth Ádám tervei szerint. 58 A plébánia 1994-ben megszûnt, területét a középsôferencvárosi plébániához csatolták. Archontológia 1921 1941 Katona Imre dr. 1942 1969 Szabó László 1969 1975, 1979 Turányi László dr. 1975 1992 Bokor István 1992 1994 Bálint Andor 1994 1995 Kovács Gábor dr. 53 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 4956/1941. 54 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 2704/1936. 55 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 8214/1941., Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 122. o. 56 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 7249/1942. 57 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 6120/1944. 58 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 170. o.
2. A KÖZÉPSÔFERENCVÁROSI PÁLI SZENT VINCE PLÉBÁNIA 647 Az Örökimádás Templomigazgatóság Az elsô Oltáregyesület 1848-ban alakult meg Belgiumban. Hazánkban 1859. november 6-án Budapesten az angolkisasszonyok templomában Trautwein János piarista és Cziráky Jánosné munkájának eredményeképpen jött létre. 59 Az egyesület két év múlva már 5930 tagot számlált. Az egyesületnek otthont adó Váci utcai rendház egyre szûkösebb lett, ezért saját templomra vágytak. Világos volt azonban, hogy ezt egyedül nem tudják megvalósítani. 1898-ban azonban két olyan esemény történt, mely segítette a terv megvalósítását. Az egyik, hogy Trautwein Jánost halála után Kanter Károly követte az Oltáregyesület élén, akit budavári plébánosnak neveztek ki, és így a királyi család körében is tudott híveket és anyagi támogatást szerezni a templom építéséhez. A másik Erzsébet királynô meggyilkolása. A templom eredeti neve ugyanis Erzsébet-Örökimádás-templom volt. Az Oltáregyesület úgy határozott, hogy a királyné emlékét megôrizni méltó módon csak egy örök imádásra szentelt templommal lehet. Ehhez megszerezték a király beleegyezését is. 1901. június 14-én telepednek le Budapesten a IX. Rákos utca 5. (ma Hôgyes Endre u.) alatti ideiglenes házukban a belga eredetû Maria Reparatrix Rend Nôvérei, és már ideiglenes otthonukban megkezdik az Oltáriszentség állandó imádását. 60 A Központi Templomépítô Bizottság jól szervezetten gyûjtötte az egész országban a pénzt. 1902-ben, a gyûjtés negyedik évében mintegy félmillió korona gyûlt össze. A bizottság több szempont mérlegelése és hosszas keresés után megvette az Üllôi út 75 77. sz. alatti 1400 négyszögöl nagyságú telket. Ezután pályázatot írt ki a templom, valamint két oldalán az oltáregyesületi épület, illetve a zárda terveire. Hat építész adott be pályázatot, közülük megvalósításra Aigner Sándor tervét választották. A templom alapkövét 1904. május 8-án tették le I. Ferenc József király jelenlétében. 1906. november 19-én négy harangot szentelt fel Kohl Medárd püspök: Károly 1108 kg, Ferenc 700 kg, Eugénia 340 kg, Vilmos 150 kg-os harangokat. 61 Ezeket ismeretlen mester öntötte. 62 1908-ra Aigner Sándor tervei szerint elkészült a templom a zárdával és az oltáregyleti székházzal együtt. A templomot 1908. szeptember 8-án Kohl Medárd esztergomi segédpüspök szentelte fel. 63 1916-ban három 8. kép. Örökimádás-templom harangot elvittek hadicélokra, egyedül az Eugénia (D. F. M.) 59 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 2. o., A templomról bôvebben lásd 100 éves a budapesti Örökimádás templom Örökimádás Lelkészség. H. n. 2008. 60 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 2. o. 61 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 3. o. 62 Öntödei Múzeum Adattára MoBp 0534 az. 39725 rek., MoBp 0535 az. 39726 rek., MoBp 0536 az. 39727 rek., MoBp 0537 az. 39728 rek. Millisits Máté. 63 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 2. o.
648 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET 9. kép. Örökimádás-templom belülrôl (D. F. M.) 10. kép. Az Oltáregyelet zászlaja (D. F. M.) maradt meg. 64 1932. március 20-án két új harangot kapott a templom, amit Breyer István püspök szentelt fel, a 157 kg-os Károly és a 95,5 kg-os Jolán, majd 1933. szeptember 8-án a 704 kg-os Úrangyala és az 1202 kg-os Szent József elnevezésû harangokat. 65 1941 végére elkészültek az elektromos harangozógépek. 66 1943-ban elvittek három harangot hadicélokra, a Jolánt, az Eugéniát és az Úrangyalát. 67 A templomnak 1911-ig nem volt saját lelkésze csak misézôk. Az elsô lelkészt 1911-ben nevezte ki Vaszary Kolos hercegprímás Tiefenhalter József személyében. 68 A templom gót stílusban épült, melyet bal oldalról a zárda, jobbról az Oltáregyesület épülete határolja. A fôhomlokzaton égbe nyúló tornya az égbe törô imának a kifejezôje. A torony alatti tágas elôcsarnok a fôbejárat. Ebbôl jobbra és balra egy-egy kápolnaszerû fülke nyílik szembe nézô ablakrózsákkal. A jobb oldali fülkében eredetileg Erzsébet királyné szobra állt, azonban 1921-ben átvitték a központ lépcsôházába. Helyére márványoltárt állítottak a Mindenkor Segítô Szûzanya kegyképével, amit 1923. október 9-én szentelt fel Glattfelder Gyula. 69 A kép eredetije Rómában a Szent Alfonz-templomban látható. 1923. május 12-én megalakult a Szociális Testvérek Társasága Slachta Margit alapításában. Az általuk fenntartott Leányotthont 1944. október 29. 1944. december 27. között Salkaházi Sára vezette, akit ma a Boldogok között tisztelhetünk. 70 A Központi Oltáregyesület 1927-ben megvette a Bokréta utca 35. számú házat lelkészi lakásoknak. 71 1931. február 28-án Mikes János szombathelyi püspök felszentelte a Szent József-oltárt, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását. 72 1950 végén a szerzetes rendeket feloszlatták, és a Maria Reparatrix Társasággal sem tettek kivételt. A Bokréta utca 35. számú házat is elkobozták, de a ház emeletén továbbra is megmaradhatott három lelkészlakás mint bérlemény. 45 évet 64 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 3. o. 65 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 8. o. 66 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 9. o. 67 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 10. o. 68 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 4. o. 69 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 7. o. 70 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 40. o. 71 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 7. o. 72 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 8. o.
2. A KÖZÉPSÔFERENCVÁROSI PÁLI SZENT VINCE PLÉBÁNIA 649 kellett várni 1995. április 11-éig, míg a Bokréta utcai épület visszakerült az egyház tulajdonába. A templom hossza 47 m, belsô szélessége a mellékhajókkal 13 m. Befogadóképessége 1470 fô. A fôhajó és a szentély szélessége 9 m, a fôhajó magassága 16,5 m. A torony magassága 58 m, benne egy 66,6 cm-es harang, amit Szlezák László 1932-ben öntött. A templom fôhomlokzata és tornya szépen tagozott külsejû, fôkapuzata díszes faragásokkal teli. Az orommezôben egy dombormû a legméltóságosabb Oltáriszentséget ábrázolja. A templom legfôbb dísze a 9 m magas fôoltár a király ajándéka, 73 amelynek hatásos sziluettje már az elôcsarnokban magára vonja a templomba lépô figyelmét. E remekmû Seenger Béla budapesti kôfaragómester mûve. Sárgásfehér márványból készült. Középen emelkedik a 9 m magas díszes faragványokkal áttört gót baldachin, mely alatt 4 m magasságban láthatjuk az imádásra kitett Oltáriszentséget, a magyar papság ajándékozta díszes monstranciában. A templom díszei voltak a festett üvegablakok, melyek a második világháború és az 56-os forradalom során teljesen megsemmisültek. A fôbejárat felett a zenekóruson gótikus keretben láthatjuk az orgonát. A templomszentelésre elkészült orgonát opusz 1468-as számmal a Rieger Ottó Orgonagyár építette két manuállal és 20 regiszterrel pneumatikus kúpláda rendszerben. A második világháborús károk után Gergely Ferenc orgonamûvész útmutatásai szerint az orgonát a Rieger cég felújította és a hangszín-összeállítást barokkosra módosította. Az 1956-os események alatt keletkezett sérülések javítására pedig 1960-ban került sor. 1969-ben Kneifel Imre generálozta a hangszert. Az 1970-es években a lelkészség a templom méreteit jobban szolgáló nagyobb orgona miatt hárommanuálosra szerette volna bôvíteni az orgonát, de a megrendelést gazdasági okok miatt halasztani kellett. Ajándékba kapott új Laukhuff-motor került beépítésre. Az ezredfordulón újra az orgona komolyabb javítására került sor. 74 1945. január 2 3-án súlyos bombatámadások érték a templomot és egyéb épületeit. A tornyot teljesen szétlôtték. Az ostrom után azonnal megindultak a legszükségesebb munkák a kijavításra. Még 1949-re is maradt helyreállítani való, pl. a torony és a színes üvegablakok. 75 A Budapesti Központi Oltáregyesületet 1949-ben belügyminiszteri rendelettel feloszlatták (fennállásának 90. évében). A feloszlatás nem érintette az egyesület hitbuzgalmi tevékenységét, csak mint társadalmi szervezetet. 1950 végén a Maria Reparatrix Társaságra is ez a sors várt. 1951-ben a rend nem magyar tagjai visszatelepültek Belgiumba. A rendházat katonai szállóvá, a központi házat tiszti lakásokká alakították. 76 Ettôl kezdve a hívek igyekeztek az Oltáriszentség imádását napközben biztosítani. 2006 szeptemberétôl a lelkészség épületébe (Bokréta u.) a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség költözött, hogy jelenlétével az Örökimádás-templomot és híveit szolgálja. A templom életét a Központi Oltáregyesület, a Karitász, az énekkar és több ifjúsági közösség gazdagítja. 73 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 2. o. 74 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. 75 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 11. o. 76 Örökimádás Templomigazgatóság Levéltára. Historia Domus 12. o.
650 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET Archontológia 1911 1915 Tiefenthaler József dr. 77 1915 1916 Gamauf István dr. 1916 1920 Horváth Rezsô 1920 1942. szept. Mátrai Gyula dr. 1942. szept. 1944. nov. 25. Kiss István 1944. nov. 25. 1945. júl. 5. Szüllô Rezsô 1945. júl. 5. 1945. nov. 19. Kiszner József 1945. nov. 19. 1953. szept. 15. Keil Mihály 1953. szept. 15. 1957. szept. 22. Erdôssy Béla dr. 1957. szept. 22. 1958. okt. 6. Csurgai Jenô 1958. okt. 6. 1979. júl. 21. Szécsi Antal 1979. júl. 21. 1979. nov. 28. Dörnyei Vilmos dr. 1979. nov. 28. 1981. szept. 1. Khirer Vilmos dr. 1981. szept. 1. 2005. aug. 1. Csányi József dr. 2005. aug. 1. 2006. aug. 1. Székely János dr. 2006. aug. 1. Szeidel Péter A Csodálatos Anya-kápolna 1923-ban az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció megkapta a Bokréta utca 27. számú bérházat, ahol árvákat helyeztek el, majd 1926-tól Mária Intézet néven háztartási alkalmazottak otthona és elhelyezô irodája is lett. A második emeleten Csodálatos Anya titulussal kápolnát rendeztek be. 1948-tól a kápolna a földszinten mûködött. 1997-tôl használaton kívülre került. 78 Archontológia 1948 1968 Körtvélyessy Ferenc 1967 1968 Opálény Mihály 1968 1980 Tóth Alajos 1980 1986 Bárány Anzelm 1986 1995 Blanckenstein Miklós PRUZSINSZKY JÓZSEF DOROGI FERENC MIKLÓS 77 Szeidel Péter templomigazgató közlése. 78 Középsôferencvárosi Páli Szent Vince Plébánia Levéltára. Historia Domus 2011. 41. o.