KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZOK ÉS ERDÓTISZTEK SZÁMÁRA. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET IGAZGATÓ-VÁLASZTMÁNYA ÁLTAL KIKÜLDÖTT LAPBIZOTTSÁG FELÜGYELETE MELLETT SZERKESZTI : BUND KÁROLY, EGYESÜLETI TITKÁR. NEGYVENKETTEDIK ÉVFOLYAM. V. FÜZET. 1003.MÁJVS HÓNAP. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 15.-DI NAPJÁN. Ara egy évre, azok számára, kik az Országos Erdészeti Egyesületnek nem tagjai, 16 kor. Az egylet azon alapító tagjainak, kik legalább 300 koronát alapítottak, ingyen jár, mig azoknak, kik ezen összegnél kevesebbet alapítottak, az illető alapítványi kamat beküldése mellett ára 6 kor. Rendes tagoknak a 16 kor. évdij fejében szintén ingyen küldetik meg. Az Országos Erdészeti Egyesület időközönkint megjelenő közérdekű kiadványai (népszerű erdészeti ismeretek tára stb.), valamint a hirdetések (állandó melléklet) az előfizetési ár fejében a lappal ingyen küldetnek meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Alkotmany-utcza 6. szám. A lapnak legkésőbb minden hónap 20. napjáig a t. egyesületi tagok vagy előfizetők kezeihez kell jutni. Ellenkező esetben posta-jegygyel reclamatio" teendő. BUDAPEST, 19 O 3. "PÁTRIA" IRODALMI VÁLLALAT ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMÁSA ŰLLŐI-ÚT 25. sz. (KÖZTELEK).
Tájékozásul. Munkatársaink s azokká lenni kivánó ügybarátaink tájékozására a következőket jegyezzük ide: Az Erdészeti Lapok" eddigi tartalmában nyilvánult elveket jövőre is megtartjuk, közleményeink körébe fogadjuk az erdőgazdaság összes ágainak müvelésére és ismertetésére szolgáló értekezéseket s a gazdálkodás gyakorlati alkalmazására vonatkozó bárminemű tudósításokat, valamint felveszszük az erdészetet közelről érdeklő s azzal mintegy rokoni kötelékben lévő vadászati ügyeket is. Az e lapokban megjelenő közlemények szerzői megfelelő irói díjban részesittetnek és pedig : Egy nyomtatott ivnyi eredeti értekezésért, mely a szerkesztőség részéről átdolgozást nem igényel......._. 40 48 K.-ban. Egy nyomtatott ivnyi eredeti értekezésért, mely a szerkesztőség részéről átdolgozást igényel, avagy idegen nyelvből eszközölt szabatos fordításért.......... 24 32 K.-ban. Egy nyomtatott ivnyi oly fordításért, mely a szerkesztőség részéről átdolgozást igényel...... 16 K.-ban. Munkatársaink tiszteletdiját a szerkesztőség az év végével küldi meg, kívánatra azonban előbb is. Azokat, kik minket lapunk feladatának megoldásában munkálatokkal támogatni kívánnak, kérjük, hogy dolgozataikat a nyomdában való könnyebb és gyorsabb kiszedhetés végett csak egyes félivekre, s iiyeneken is csak az egyik oldallapra, mint mondani szokták, törött alakban írják. A ki czikkét ugy kívánja közöltetni, hogy azon változtatás ne tétessék : ebbeli feltételét a kézirat beküldése alkalmával szíveskedjék kijelenteni. A czikkekhez tartozó rajzok kidolgozására nézve megjegyezzük, hogy azokat sima, fehér papíron, legalább kétszer olyan nagyságban kell készíteni, mint a milyen nagyságban azokat a szerző a lapba felvétetni kívánja. Ugyanilyen mértékben nagyítva kell a rajzhoz tartozó felírásokat, betűket s egyéb jelzéseket is alkalmazni. Tiszta és szép másolatokat csak hasonlóan kidolgozott eredeti után lehet várni, Kéziratok nem küldetnek vissza. A lapunknak szánt dolgozatok bérmentve ezen czim alatt küldendők: Az Erdészeti Lapok" szerkesztőségének Budapesten, Lipótváros, Alkotmányutcza 6. szám". Óhajtjuk, hogy a magyar birodalom minden egyes vidékéről minél számosabb munkatársat bírjunk, kik a körükben felmerülő erdészeti napikérdésekröl, műszaki és üzleti vállalatokról, faárakról s előforduló eseményekről, habár ezek az illető helyi viszonyok közt még olyan jelentékteleneknek is látszanának, lapunknak gyors és lehető alapos tudósítást tegyenek. A szerkesztő. Az Erdészeti Lapokban megjelenő közleményekről a szerkesztőség a nyomdai költségek megtérítése esetén különlenyomatokat is készíttet a szerzők számára. A nyomdai költség (fűzve, de boríték nélkül) a következő : 30 példány: 16 oldalas ivenkint 7 K. fill.: 8 old. ív, 4 K. 40 fill. 50 16 8 8 4 80 100 16 10 8 6 60 Zöld borítékkal ellátva, a különlenyomatok előállítása 30 példánynál 3 K. 60 fill., 50 példánynál 4 K.-val, 100 példánynál 5 K.-val többe kerül.
Erdészeti Lapok 1903. V. füzet. Bartha Gyula f
1 18. Szálaló vágásos haszonfa-gazdaság lúcfenyvesben. Az előtérben csoportosan megtelepült fiatalos. (Schwarzwald. Kaán K. felvétele).
20. Elegyetlen lúcos természetes felujulása. (Württembergi Schwarzwald, baiersbronni főerdészség-. Kaán K. felvétele.)
K Ö Z L Ö N Y E Kiadó : Szerkesztő ; 4z Országos Erdészeti Egyesület. Bund Károly. Megjelenik minden hónap 15.-én. Negyvenkettedik évf. V. füzet. 1903. május hónap Előfizetési dij egy évre 16 kor. Az Országos Erdészeti Egyesület oly alapító tagjai kik legalább 300 kor. alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is 16 kor. évi tagsági dij fejében, ingyen kapj ik. Azok az alap. tagok, kik 300 kor.-nál kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezményes árért járathatják. Szerkesztjség és iiaáóhlvatal Budapesten, Lipótváros, Akotmány-utcza 6. szím, II. emelet. A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt dijért közöltetnek. Nagyborosnyói Bartha Gyula, m. kir. főerdőtanácsos. 1856 1903. Alig hangzottak el a bucsu panaszos szavai egyik érdemekben dus szaktársunk fölött s ismét gyászolnunk kell egyikét szakunk vezető férfiainak. Az állami erdőtisztikarnak egyik tevékeny munkása hunyt el, a ki csendes és zajtalan, de a végső kimerülésig nem lankadó munkával kivivta a köztisztviselő legszebb jutalmát, a jóra forditott szorgalom elismerését és a vele érintkezők bizalmát, tiszteletét s becsülését. Bartha Gyulának korai elhunyta vesztesége az államerdészetnek, az erdészeti szaknak s az Országos Erdészeti ERDÉSZETI LAPOK. 29
Egyesületnek, mely utóbbinak tevékenységében is, mint annak igazgató-választmányi tagja, mindig lelkiismeretesen részt vett. Maga volt a szorgalom, a becsületesség, a korrektség és a rend. A milyen komolysággal, épp oly kötelességtudással végezte hivatalos teendőit és emellett a társadalmi érintkezés legszeretetreméltóbb s legmegnyérőbb modorát megbató szerénységgel kötötte össze. Szerencsés volt, de végzete nem akarta, hogy az is maradjon. Emelkedése, mely őt ide a fővároshoz kötötte, volt végzete. A gyilkos kór ellen, melynek lappangó csiráit régtől viselhette, panaszt nem hallatva, pihenést alig keresve küzködött, mig a főváros levegője, a sok s felelősségterhes munka erejét el nem lankasztotta s végül élete nemes lángját ki nem oltotta. Könnyezve állottuk körül sirját, ki jó szivével, nemes s nyilt jellemével mindegyikünk osztatlan szeretetéi és tiszteletét megszerezte. Alig hisszük, hogy sok, jó ismerőse közül volna valaki, a ki őszintén, mélyen ne fájlalná korai elhunytát, kegyelettel meg nem őrizné emlékezetét az elhunyt érdemes kartársnak, buzgó szaktársnak és a kir. erdőfelügyelői kar feledhetetlen jó főnökének. * Nagyborosnyói Bartha Gyula 1856. év január hó 19-én az udvarhelyvármegyei Bibarczfalván született. Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen az 1874. évben fejezte be. Ezután a selmeczbányai akadémián mint ösztöndíjas hallgató jó sikerrel végezte az erdőmérnöki szakiskolát. Az akadémia elvégzése után 1878-ban a kolozsvári erdőigazgatósághoz került erdőgyakornoknak. 1880-ban tette le az erdészeti államvizsgát. 1881-ben mint helyettes
erdész a reketói erdőgondnokság, 1882-ben pedig a herbusi faraktárgondnokság teendőinek végzésével lett megbízva. 1884-ben III. oszt. alerdőfelügyelővé a nagyszebeni erdőfelügyelőséghez nevezték ki és 1887-ben II. osztályúvá előléptetve a pécsi erdőfelügyelőséghez helyezték át, hol 1889-ben a kaposvári központi erdőgondnokság vezetésének teendőivel is egyidejűleg megbízták Az 1891. évben I. oszt. alerdőfelügyelővé lépett elő, majd áthelyezték Brassóba, hol 1892-ben kir. erdőfelügyelővé neveztetett ki. Az 1893. évben megházasodott. Feleségül vette ollótejedi Ollé Jolánt, kivel mindvégig a legboldogabb házasságban élt. 1894. évben a középponti főerdőfelügyelői állás helyettesítésének teendőivel lett megbízva, majd kitartó szorgalma elismeréséül 1898. évben főerdotanácsossá és az erdőfelügyelőségi ügyosztály vezetőjévé neveztetett ki. Betegsége ellen gyógyulást keresve többször utazott, először a magas hegységi fenyvesekbe, azután már csak a délvidékre. 1901. év telén a magyar tengerparton, ugyanazon év nyarán Beichenhallban, 1902. év telén Arcoban és 1903. év kora tavaszán San-Remóban keresett megkönnyebbülést. San-Remóból nagy betegen visszaérkezve, a budai vörös-kereszt kórházban lehelte ki nemes lelkét. Temetésén, mely május hó 2-án nagy részvét mellett folyt le, a gyászoló családon kivül jelen volt Darányi Ignácz földmivelési miniszter, nemeskéri Kiss Pál államtitkár, dr. Bedő Albert ny. államtitkár, országgy. képviselő, Sóltz Gyula, Horváth Sándor, Tavi Gusztáv, Nagy Gábor min. tanácsosok, Vadas Jenő m. kir. főerdőtanácsos, akad. tanár, a földmivelésűgyi ministerium erdészeti főosztályának tisztviselői teljes számmal, igen sok kir. erdőfelügyelő és számos más budapesti és vidéki kartárs. Őrizzük meg emlékét kegyelettel! Cs. Gy.