ELEMZÉSI MÓDSZERTANOK A MEGÚJULÓ HATÓSÁGI MUNKA TÁMOGATÁSÁRA

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése ELEMZÉSI MÓDSZERTANOK A MEGÚJULÓ HATÓSÁGI MUNKA TÁMOGATÁSÁRA

Előadó: Kővágó Zsófia Szakmai referens Nemzetgazdasági Minisztérium TÁMOP 2.4.8-12 Projekt-végrehajtási Osztály E-mail cím: zsofia.kovago@ngm.gov.hu Telefonszám: +36 1 323 2247 A hatósági munka fejlesztése a biztonságos és jogszerű foglalkoztatás elősegítése érdekében - Munkavédelmi és munkaügyi szakmai konferencia 2015. 09. 28. Siófok

Döntés-előkészítés elemző kapacitás megerősítése Döntés-előkészítés elemző kapacitás megerősítése, módszertani fejlesztés Magyarország munkavédelmi és munkaügyi helyzetének pontosabb feltérképezése, statisztikai számításokkal alátámasztott tendenciák és trendek megállapítása, Új adatgyűjtési stratégiák kialakítása, Folyamatok feltérképezése, optimalizálása A munkáltatók kockázatértékelés alapú veszélyességi besorolása, kiválasztása Munkaképességi Index felmérés lebonyolítása 6 kijelölt célcsoportban A képzési és a jogsegély tevékenységek támogatása

Döntés-előkészítés elemző kapacitás megerősítése A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelése szempontjából a döntés-előkészítés, elemző kapacitás megerősítése a teljesítmény célkitűzések meghatározása szintjén nyújtott elsősorban segítséget. Az elemző kapacitás fejlesztése jelentős mértékben hozzájárulhat munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés irányelveinek célirányosabb megállapításához, ezen kívül lehetőséget nyújt a munkáltatók kockázatértékelés-alapú veszélyességi besorolására is.

Döntés-előkészítés elemző kapacitás megerősítése A módszertani fejlesztéseknek köszönhetően a vezetők és a felügyelők számára is könnyen megállapítható, hogy az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatai alapján adott területen belül mely ágazatokban volt gyakoribb egy adott intézkedés típus (pl. a feketefoglalkoztatás), vagy munkabaleset. Az elmúlt évek során mutatott trendek értelmezését grafikonok és könnyen átlátható táblázatok segítik. A statisztikai mutatók segítségével alá lehet támasztani a kiválasztott ágazatok, teljesítmény célkitűzések létjogosultságát, valamint jövőbeli célvizsgálatok meghatározásának alapjául is szolgálhatnak. A célkitűzésekben megfogalmazott követelmények teljesüléséhez az ellenőrzésben közreműködő hatósági szakembereknek kell kiválasztani az ellenőrizendő munkáltatókat. Ennek támogatására kidolgozásra került a kockázat alapú munkáltató kiválasztást támogató algoritmus, amely segítségével egy ellenőrzésre feltétlenül érdemes munkáltatói lista állítható elő. Az ellenőrzések hatékonyságát a projekt keretében beszerzett és átadott számos eszköz és informatikai megoldás támogatja. 5

Döntés-előkészítés elemző kapacitás megerősítése A projekt keretében meghatároztuk az elemzések tárgyát: az ágazatok, tevékenységek, megyék kockázatainak szélesebb, részletesebb meghatározásához és elemzéséhez az ellenőrzések száma, a bejelentett és feldolgozott munkabaleseti adatok, a felügyelők által meghozott intézkedések és a közérdekű/panasz bejelentések. Elemzéseink során számos észrevételt tettünk, melyek beépítésre kerültek az új szakmai informatikai rendszer fejlesztése során. 6

Ellenőrzések száma Feltérképeztük Magyarország munkavédelmi és munkaügyi helyzetét az ellenőrzések számát és arányát illetően megyei és szakág bontásban a 2006-2013-as évekre nézve. Utánajártunk, milyen KSH adatokkal lehet összevetni az ellenőrzések alakulását, valamint felhívtuk a figyelmet a KSH adatokkal való összehasonlítás nehézségeire. Egy kiemelt ábrán mutatjuk be, hogyan lehet az évek során kirajzolódó trendet szemléltetni. 7

Ellenőrzések száma Az ellenőrzések számának alakulása 2006-2013 között munkaügy (MÜ) és munkavédelem (MV) terén, valamint a felügyelői átlaglétszám. 8

Ellenőrzések száma Az új szakmai rendszer segítségével hasonló ábrákat lehet könnyen készíteni adott területre, szakágra vonatkozóan is; működő vállalkozások számához képesti ellenőrzési arány; ellenőrzött létszámadatok, alkalmazásban állók, ill. a foglalkoztatottak számához képest; területre jellemző népesség, terület nagyság, munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági aránya; illetve mindezen változók tetszőleges kombinációját is meg lehet jeleníteni. Pl. felügyelői létszám az alkalmazásban állók számához képest, megyénként; ténylegesen elért munkáltatók száma az ellenőrzött ügyek számához képest; panasz- és közérdekű bejelentések aránya. Ezen mutatók, aránypárok számításához több nagyméretű Excel tábla lekérése, átrendezése és összevonása, valamint új algoritmusok lefuttatása volt szükséges. A jövőben az említett mutatókat könnyedén meg lehet jeleníteni, továbbá az aránypárok számításához szükséges KSH adatokat is tartalmazza az új szakmai rendszer. Emellett lehetőség van arra, hogy az ellenőrzési adatokat tetszőlegesen, akár több dimenzió mentén egyszerre is lehessen vizsgálni (pl. év, megye és szakág). 9

Intézkedések Az eredmények alapján mind munkaügy mind munkavédelem esetén elmondható, hogy a kiemelt szakágakban (A, C, F, G, H, I, N, S) nem csak több ellenőrzés történt, de jelentősen több az intézkedéssel érintett ügyek aránya, valamint a kiemelt intézkedéssel érintett ügyek aránya is nagyobb a többi szakágbeli ellenőrzéshez képest. A következő ábrák és táblázatok egy-egy mintapéldái azon kimutatásoknak, mely segítségével többek között meg lehet határozni, melyik intézkedéstípus melyik szakágban milyen arányban van jelen. De lehet akár egy adott intézkedési pontot nézni csak, és annak a megyei és szakágazati eloszlását nézni. Ezen információk nemcsak a célkitűzések, esetleges célvizsgálatok meghatározásában, hanem a felügyelők adott típusú gazdálkodó ellenőrzéséhez való felkészülésben is segítséget tud nyújtani. Statisztikailag igazolhatók vele a több éves szakmai tapasztalatok alapján megállapított összefüggések, de olyan trendek is felderíthetők, amelyek azonosítására korábban nem volt lehetőség. 10

Intézkedések A munkaügyi intézkedések számának szakágankénti megoszlása 2011-2013 között (bal oldali tengely, oszlopok), valamint az egy ellenőrzésre jutó intézkedések száma átlagosan szakágankénti bontásban (jobb tengely, vonal). 11

Intézkedések A munkavédelmi intézkedések számának szakágankénti megoszlása 2011-2013 között (bal oldali tengely, oszlopok), valamint az egy ellenőrzésre jutó intézkedések száma átlagosan szakágankénti bontásban (jobb tengely, vonal). 12

Intézkedések A munkaügyi intézkedések eloszlása a 2011-13-as évekre nézve együtt, szakág bontású adatok, (a cellákban az adott szakágban adott típusú intézkedés aránya az adott szakágban kiadott összes intézkedés számához képest), valamint az utolsó oszlopban az adott szakág intézkedéseinek aránya az összes intézkedéshez képest (%). Kék színnel az átlagosnál jelentősen nagyobb értékek vannak jelölve. Szakág Feketefoglalkoztatás Munkaidő szabályainak megsértése Pihenőidő szabályainak megsértése Kódtípus Rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése Nyilvántartással kapcsolatos szabályok megsértése Jogellenes munkaerőkölcsönzés Munkabér Egyéb főbb jogsértések Egyéb nem kiemelt jogsértések Összes szakág intézkedéshez képesti arány (%) A 35,6% 7,6% 2,5% 0,3% 18,1% 0,2% 10,8% 8,3% 16,6% 2,5% C 16,0% 12,2% 4,6% 1,2% 23,0% 0,1% 15,7% 11,8% 15,6% 11,8% F 46,5% 4,4% 0,6% 0,2% 17,8% 0,2% 7,2% 10,1% 13,0% 11,6% G 12,5% 18,8% 3,5% 0,8% 22,3% 0,1% 17,3% 6,9% 17,9% 28,0% H 18,0% 13,8% 2,7% 0,6% 19,4% 0,1% 14,7% 17,3% 13,4% 3,2% I 17,8% 20,1% 3,9% 0,1% 16,8% 0,1% 20,4% 5,2% 15,7% 21,6% N 26,3% 12,3% 2,7% 0,4% 13,9% 1,5% 17,8% 12,2% 12,7% 13,6% S 13,4% 19,4% 2,3% 0,8% 23,8% 0,0% 16,2% 7,3% 16,8% 2,1% Egyéb 15,6% 11,2% 3,2% 0,5% 18,8% 0,1% 16,5% 18,7% 15,3% 5,5% Összes arány 20,8% 14,9% 3,1% 0,5% 19,2% 0,3% 16,4% 9,2% 15,5% 100,0% 13

Intézkedések A leggyakoribb munkavédelmi intézkedési ponttal (Munkaeszközök-védőburkolat - 223) kapcsolatos egy ellenőrzésre jutó intézkedések száma 2011-2013 között megye és szakág bontásban. Kék színnel az átlagosnál jelentősen magasabb, pirossal az átlagosnál jelentősen alacsonyabb értékek vannak jelölve. A C F G H I N S Egyéb Összes Budapest 0,33 0,99 0,14 0,62 0,33 1,03 0,10 0,56 0,38 0,55 Bács 0,78 0,82 0,17 0,53 0,25 0,67 0,02 0,26 0,36 0,57 Baranya 0,49 0,63 0,20 0,26 0,60 0,14 0,06 0,09 0,11 0,36 Békés 1,07 0,90 0,18 0,44 0,25 0,45 0,03 0,47 0,29 0,57 Borsod 1,56 0,75 0,20 0,30 0,15 0,39 0,11 0,48 0,24 0,44 Csongrád 0,66 0,57 0,14 0,17 0,21 0,27 0,42 0,00 0,27 0,38 Fejér 0,61 0,61 0,12 0,24 0,24 0,14 0,04 0,50 0,33 0,36 Győr 0,76 0,40 0,02 0,19 0,14 0,06 0,00 0,08 0,06 0,25 Hajdú 0,69 0,40 0,08 0,19 0,13 0,33 0,04 0,05 0,09 0,27 Heves 0,22 0,99 0,17 0,60 0,23 0,55 0,03 0,20 0,22 0,36 Komárom 0,30 0,49 0,16 0,33 0,12 0,29 0,06 0,65 0,24 0,32 Nógrád 0,23 0,45 0,22 0,15 0,27 0,12 0,00 0,08 0,22 0,25 Pest 0,78 0,87 0,24 0,45 0,35 0,31 0,22 0,40 0,42 0,54 Somogy 0,96 0,85 0,25 0,47 0,35 0,44 0,13 0,31 0,50 0,54 Szabolcs 0,14 0,65 0,21 0,36 0,52 0,80 0,07 0,38 0,17 0,43 Szolnok 1,44 1,21 0,19 0,35 0,35 0,36 0,14 0,36 0,39 0,57 Tolna 1,75 1,57 0,47 0,60 0,84 0,69 0,05 0,00 1,01 0,96 Vas 1,01 0,38 0,03 0,20 0,11 0,16 0,07 0,13 0,24 0,27 Veszprém 0,31 0,78 0,16 0,30 0,19 0,17 0,17 0,36 0,19 0,35 Zala 0,61 0,83 0,15 0,63 0,17 0,42 0,16 0,25 0,30 0,56 Országos 0,82 0,76 0,17 0,39 0,27 0,43 0,09 0,33 0,30 0,45 14

Magyarország munkabaleseti helyzetének feltérképezése 2008-2013 közötti adatokat használva A jelenleg alkalmazott munkabaleseti statisztika hazánkban igen fejlett és részletekbe menő, a munkabalesetek európai statisztikájának (ESAW) is megfelelő adatok kerülnek rögzítésre, ahová rendszeresen szolgáltatnak jelentéseket. Így itt csak pár észrevételt, kiegészítést tettünk. Az elemzésekhez szükséges mutatók, statisztikai módszerek az új szakmai adatbázisba beépítésre kerültek. Javaslatainkkal a korábbi gyakorlathoz képest sokkal részletesebb képet lehet kapni hazánk munkabaleseti helyzetéről. 1. Az első a munkabaleseti ráta számolási módjára vonatkozott. Az új szakmai adatbázisba beépült a munkáltatóra vonatkoztatott munkabaleseti ráta számítási módja az elmúlt 3 év adatait figyelembe véve az alábbi képlet alapján: áóá öé á 1000 áóá! "!á 15

Magyarország munkabaleseti helyzetének feltérképezése 2008-2013 közötti adatokat használva Összegyűjtöttünk további lehetőségeket a munkabaleseti ráta számolására, többek között: & é'é( )ő ' +',-(. áóá/ é- ö +' ü ö ( ó 1000 2. A másik legfontosabb javaslatunk az volt, hogy a foglalkoztatottak száma mellett az alkalmazásban állókhoz képesti munkabaleseti ráta számítása is kerüljön be a gyakorlatba a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően. 3. A harmadik legfontosabb javaslatunk a relatív kockázat, mint statisztikai mérőszám bevezetése. Ez azt mutatja meg, adott célcsoportban a referencia csoporthoz képest hányszor nagyobb a munkabaleset bekövetkezésének kockázata. (Viszonylag egyszerűbb képlet segítségével a relatív kockázat mutató Excelben is számítható.) 16

Magyarország munkabaleseti helyzetének feltérképezése 2008-2013 közötti adatokat használva A munkabaleseti ráta alakulása 1000 alkalmazásban állóra illetve 1000 foglalkoztatottra nézve a 2008-2013-as munkabaleseti adatokra vonatkoztatva. A szín erőssége a munkabaleseti nagyság mértékével arányos. Szakáganként nézve a legmagasabb munkabaleseti ráta a szállítás, raktározás, vízellátás; szennyvíz gyűjtése és a feldolgozóiparban van. 17

Új szakmai informatikai rendszer fejlesztése Mindemellett számos észrevételt és javaslatot tettünk az új szakmai informatikai rendszer működésével kapcsolatban. A FEIR (Felügyelői Ellenőrzések Informatikai és Iktató Rendszere) szakmai adatbázis 2002-től munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzésekkel összefüggésben keletkezett adatok (intézkedések, helyszínek és időpontok) gyűjtésére szolgált. A döntés-előkészítés tevékenység az elemző kapacitás megerősítése érdekében eddigi tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmazott meg egy új szoftverhez, amely a szervezet új és régi tevékenységéből adódó adatok teljes spektrumát tartalmazza, egységes kezelését megoldja, és lehetővé teszi teljes körű elemzések elkészítését. Továbbá: Dokumentáltuk a KSH adatok letöltésének és átalakításának lépéseit. Összeállítottunk egy Excel tudástárat, a jövőbeli kimutatások elkészítésének segítése céljából. 18

Összefoglalás A jelenleg rendelkezésre álló saját és külső (pl. KSH) adatok, valamint az elemző módszerek kibővítésével, fejlesztésével a munkavédelmi és munkaügyi helyzet magasabb szintű vizsgálatára és elemzésére kerülhet sor, melyre pontosabb közép és hosszú távú stratégiát lehet alapozni, valamint a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés irányelveit célirányosabban lehet megállapítani. 19

Munkaképességi Index felmérés A Munkaképességi Index kutatási célú felmérés országos szinten a foglalkozás-egészségügyi rendszer bevonásával 4 nemzetgazdasági ágazat 6 kijelölt célcsoportjában került lebonyolításra. Az elemzés során 5000 fő adatait gyűjtöttük, összegeztük és dolgoztuk fel. A kutatás célcsoportjai az alábbi, 45 év feletti munkavállalókból tevődtek össze: egészségügyi alapellátás orvosai; egészségügyi szakdolgozók (asszisztensek, ápolók); építőipari munkások; mezőgazdasági munkások; pedagógusok (általános és középiskolai); munkások az autóiparban és beszállítóiknál. 20

Munkaképességi Index felmérés A Munkaképességi Index felmérés a munkaképességi állapot nyomon követésére, illetve a munkaképességet befolyásoló egészségkárosodások szűrésére alkalmas módszertan. Alapja egy olyan rövid, 7 kérdésből álló kérdőív, amely jól alkalmazható szűrésre, valamint a kérdésekre adott válaszok nagy biztonsággal jelzik előre, hogy a teszt alanya képes lesz-e aktuális munkáját hosszabb távon is folytatni. a Munkaképességi Index felmérés eredményes végrehajtása érdekében országos, reprezentatív kutatást hajtottunk végre 2014. július és 2015. február között. 21

Munkaképességi Index felmérés A felmérés a foglalkozás-egészségügy mindennapos használatában a munkaképesség megtartását célzó tevékenység segédeszköze lehet. Segítségével a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok időben kiszűrhetik azokat a munkavállalókat és csoportokat, amelyeknek támogató intézkedésekre van szükségük, és előre jelezhetik a közeljövőben bekövetkező munkaképtelenséget. 22

Képzési tevékenység elégedettségi kérdőívek Képzési tevékenység keretében valósult meg a munkavédelmi és a munkaügyi felügyelők szakmai továbbképzése. 2013 novemberétől 2015 márciusáig 58 szakmai képzés 168 napon keresztül 1298 tanóra 1294 fő vesz részt ezeken a képzéseken a munkavédelmi és munkaügyi hatósági szakemberek közül 35 előadó 23

Képzési tevékenység elégedettségi kérdőívek Elégedettségi kérdőívek feldolgozása 58 alkalom (2013. november - 2015. március) Munkaügyi- és munkavédelmi felügyelők (hallgatók) Oktatók Az elemzés módszere: leíró statisztika Az elemzés alapja: a résztvevő felügyelők (1296 fő) néhány alapjellemzője (nem, kor, területi megoszlás) oktatók és hallgatók elégedettsége (munkaügy/munkavédelem/összesen) elégedettség a 15 képzési program szerint (oktatói/hallgatói munkaügy/munkavédelem/összesen) Értékelés: Képzés vezetője (oktatója): 4,6 (1-5) Képzés hasznossága: 4,2 (1-5) 24

A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése Jelen projekt feladatai közé tartozik továbbá a TÁMOP-2.5.3. pályázati felhívás keretében megvalósuló az ingyenes jogsegélyszolgálatot nyújtó szervezetek tevékenységének koordinálása, a működés tapasztalatainak értékelése, a nyilvánosság biztosítása, a jogsegélypontok tevékenységének népszerűsítése, valamint egy hiteles adatbázis működtetése. A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése (2013. június 2014. november ~ 1,5 év) Magyarország 7 régiójának (Dél- és Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) JOGPONT+ Mini ügyfélforgalma az érintett szakszervezetek (MOSZ, OKISZ, LIGA, KISOSZ, IPOSZ, ÁFEOSZ-COOP) általi adatszolgáltatás alapján. 25

Köszönöm a figyelmet! 26