A hetényi népviselet a 20. században Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született. (Tamási Áron)
Mátyusföld, Hetény elhelyezkedése Hetény
Kutatási segédlet A hetényi népviselet egyes darabjait népdalaink is megörökítik. Ág Tibor 1974-es gyűjtése 2017-es gyűjtés Fényképek az 1900-as évek elejéről Szabó Etel, Balázs, Mári, 1903
Kendertermesztés vászon készítése: - betakarítás (nyűvés) - áztatás - összetörés (tilolás) - guzsalyra tekerés - fonás - szövés: Marcelháza, Naszvad Kender feldolgozása
Mámi, fönnakatt a szoknyája, kiláccik a péntő! Pendely - Péntő Legalsó ruhadarab női alsó testet fedi Kendervászonból (pelenka!) Péntő - eleje
Ingváll Ingváll és péntő - fehér, bő, csipkegallérral, néha hímzéssel végződik Ingváll
Mellény (Pruszlik) - szalagokkal kivarrt, néha gyöngyökkel, csipkével borított - néha ezüst gombokkal csatokkal kapcsolt, testhezálló Hetényi lányok viseletben, kb. 1911
Nincs is döröka, csak a pufándlira aggattya a szoknyáját! Derékvastagító öv Pufándli Szoknya Majcos rokolya Szoknya aljára varrott anyag plé Ünnepi szoknyák: bővebb szabásúak, selyem, brokát, plüss, atlasz Hétköznapi szoknyák: gyári gyolcs, karton, barkét, klott Hetényi hímző asszony, Borovszky Samu szerk., 1907
KÖTÉNY (Kötíny) - színe csipkés szegély később fodros szél - Fékötíny - Melleskötíny Szalai Mári, 1910 Hetényi lányok, 1947
Lábbeli - fiatalok mezítláb - csizma után húzós topánkák Hetényi lányok templomba menet, 1933
Vállkendők Beliner kendőben, 1947 Tóth Miklós esküvője, 1945
Téli viselet Vedd fő az ujjasod, me hideg van! magas nyakú, hosszú ujjú ing Jó vastag a lílekmölögítőd, biztosan melegöd is lesz! rövid női mellény Alig ír be a kacatom, möghíztam! kabát
Haj- és kendő-viselet - haj: 2 felé választva, befonva - férjezett asszonyok csak kendőben és kontyban - kor szerint sötétedik az anyag színe Écsúszott a kanalaskendőm, fére áll a kontyom! Kosdi Tanító Margit és Ilona, 1939
Pántlikák Szalai András, Tanka Juliána esküvője, 1920
Kaláris - 4-5 soros ezüst - nyáron vászonból készült csipke Hetényi lányok, 1948 - Ünnepi nyaklánc a 40- es években Dékány Klára, Klárika, Miklós, 1901
Ünnepi női viselet Ünnepség a hetényi református templomnál Felvidék visszacsatolás alkalmából magyaros elemek megjelenése 1938 Sebők Margit pesti rokona, hetényi ünneplőben, (lipityő) 1938
Férfi viselet - ING kézelős vagy lobogós ujjú, ráncos - MELLÉNY (kismándli) ezüstgombokkal - KALAP posztó anyagból, árvalányhajjal, télen asztrahán sipka -,,Bajusz kell a magyarnak! - Szűr? Cifra az én szűröm, A vásáron vettem. Fázik a galambon Hogy megmelegítsem. Betakarom, hogy ne fázzon, Megölelem, ne is ázzon. Csak arra vigyázok, Senki meg ne lásson. Kosdi Vince, 1933 Hencz Balázs, 1925
Kendervászon gatya sima eleje Gatya, nadrág kendervászon Mesterkével díszítve Ellenzős nadrág zsinóros Talpvaló Kendervászon gatya berakott hátsó része Rámás csizma Ellenzős, zsinóros nadrág
Ünnepi viselet Panyókán hordott? Czunyi Elek és Nagy Erzsébet (Szabó János özvegye) Gyermekeik Mária 1 éve, Szabó János 5 éves
Gyermek - viselet Zajos Ernő, 1930 Ifj. Kocsis András, Klára, 1917 Szalai Etelka, 1911
Szabó Mária - Életképek Zajos család, gyermekük Gizella, 1926 Szabó Mária, 3 éves 1906 Szabó Mária, Zajos András, esküvő, 1922 Zajosék: balról Mária leányuk, Mária, András, Gizella leányuk
Zárszó 1907 1920 1930
Szalai Etel, 1917 Kosdi Vince és Répásné Hencz Gizella, 1907
Szuh István felmenői, 1910
Péczi István családja, 1913
Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált irodalom http://csemadok.sk/intezet/kozmuvelodesi-adattar/nepzenei-gyujtesek/, Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet adatbázisa, Ág Tibor 1974-es népdalgyűjtése, 2017. szeptember 10. http://mek.niif.hu/02100/02152/html/04/324.html, 2017. szeptember 10. Borovszky Samu, szerk.: Komárom vármegye és Komárom város, Budapest, s. a. 1907, Magyarország vármegyéi Gaál Ida: Kenderfeldolgozás Délnyugat-Szlovákiában (kiállítás vezető), Duna Menti Múzeum Komárom, 1983 Méry Margit: Szlovákiai magyar parasztviseletek, Bratislava, 2002, 149.-151.o. Šťastná Ida: Komárom környéki textil és népviselet (Kiállítás vezető), Duna Menti Múzeum Komárom, é.n. 1976, 9.-15.o. Zajos Ernő: Száz egynehány szó, Szülőfalum kiveszőben levő szavaim, Budapest, 1979 Adatközlő: Rancsóné Hencz Gizella (1921), lejegyezve 2017. szeptember 1. Zajos Ernő (1927) visszaemlékezései, lejegyezve 1999-ben
Rancsó Sarolta, II.A Selye János Gimnázium Komárom Felkészítő pedagógus: PhDr. Deák Irén Mentor: Dr. Gaál Ida, Duna Menti Múzeum Komárom 2017/2018