Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége



Hasonló dokumentumok
A szél felszínalakító munkája. A szabadon mozgó futóhomok formái

Röviden a szél felszínalakító zerepéről- Bradák Balázs bradak.b@gmail.com ELTE TTK, Földrajzi és Földtudományi Intézet

Bradák Balázs MTA, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

4.1. Balaton-medence

SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus

EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Fekvése km² MO-területén km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Felszínformálás a gyakorlatban

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

Arid és szemiarid területek folyamatai és morfológiája

Az éghajlati övezetesség

GEOMORFOLÓGIA. (Óraszám: 2 + 1) (Kreditszám: 3)

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

) ) 2. A 12) 9. A

A negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!

Külső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra (víz), atmoszféra (levegő), bioszféra (élőlények élettere)) kapcsolódó erők.

Természetföldrajz: - vízföldrajz - éghajlattan - talajföldrajz - állat és növényföldrajz (biogeográfia) - felszínalaktan (geomorfológia)

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

KÉSŐ-PLEISZTOCÉN ÉS HOLOCÉN EOLIKUS

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A légkör anyaga és szerkezete

Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat

G o e mo mo oló o g ló i g a 9. előadás

Forrás:

FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Széleróziótól veszélyetetett területek

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció

ÉGHAJLATI MORFOLÓGIAI RÉGIÓK

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

FORD KA KA_202054_V5_2013_Cover.indd /06/ :59

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Holocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken

Folyadékok és gázok áramlása

AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI

Erózióvédelem. Általános ismertetés, típusok és funkciók, alkalmazási területek és szabványok

A fényvisszaverő kontúrjelölés magyarországi bevezetéséről a július 10. után először forgalomba helyezett (új) járművek esetében

Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Bevezetés

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Periglaciális területek geomorfológiája

10. Differenciálszámítás

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Futóhomok területek geomorfológiai vizsgálata a Duna-Tisza közén 1

G o e mo mo oló o g ló i g a

A monszun szél és éghajlat

Folyadékok és gázok áramlása

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

ÁR kulcsrakész ÁR lapraszerelt

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla

Martonné Erdős Katalin

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz május 10 Javítókulcs

SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ

LDHASZNÁLAT LAT TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI 3. ÓRA

Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp p. 1993

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Reális kristályok, rácshibák. Anyagtudomány gyakorlat 2006/2007 I.félév Gépész BSC

5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS

A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK

PERI Bérlési feltételek Fatartók GT 24 / VT 20

I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Magyarország tájföldrajza

Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja

A DK NYÍRSÉG TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE

FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Digitális Domborzat Modellek (DTM)

Cél. ] állékonyság növelése

A tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Helyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz

Földtani alapismeretek

Kiindulás 01. Ábrázoló geometria "testépítés" transzformáció segítségével. n 2 " x 1,2. n 1 '

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T ) ZÁRÓJELENTÉS

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Tüzihorganyzott acél park-és közvilágítási oszlopok

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm)

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

f x 1 1, x 2 1. Mivel > 0 lehetséges minimum. > 0, így f-nek az x 2 helyen minimuma van.

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

A felszín ábrázolása a térképen

Beépítési útmutató. ENREGIS/Controlbox szikkasztó rendszer

Műszaki paraméterek táblázata

AFRIKA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Matematika A1. 8. feladatsor. Dierenciálás 2. Trigonometrikus függvények deriváltja. A láncszabály. 1. Határozzuk meg a dy/dx függvényt.

Átírás:

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati

Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság: különbség: areális-lineáris erózióbázis hordalékszállítás módja kritikus sebességek osztályozás koptatás Sivatagi féligkötött formakincs

A SZÉLERÓZIÓ Felületi (areális) erózió: deflációs medence Líbiai-sivatag

Szfinx-szikla Dakhla környéke (Egyiptom) Fehér-sivatag (Egyiptom)

Deflációs tanúhegy Glib Zegdou (Algéria)

Glib Zegdou (Algéria)

Maradéktakaró Reg (kavicssivatag) (Nyugat-Szahara)

Szerir (kavicssivatag) (Kelet-Szahara) Hamada (sziklasivatag)

Sarkos kavics

Vonalas (lineáris) erózió Szélbarázda Maradékgerinc (yardang)

Szél-korrázió Szelektív lepusztulás: kőcsipke, kőfüggöny Tasszili-fennsík (Algéria)

Sivatagi máz Kőgomba

Homokfodor (ripple-mark) FELHALMOZÓDÁS Kisforma, minden szabad homokfelszínen kialakul Kialakulása az ugráltatott hordalékszállítás következménye

Mérete a szélsebességtől és a homok szemcsenagyságától függ A szemcsenagyság és a szélsebesség növekedése a gerinctávolság növekedésével jár

Barkán Alakja szabályos, áramvonalas formát mutat, időben nem változik, a szél irányában vándorol

Kialakulására vonatkozó elméletek: ovális ripple-mark mező bálnahát barkán (Kádár L.) Líbiai-sivatag

Méretei: magasság: Nyugati Erg 1-2 m Kara Kum 5-7 m Takla Makán 8-10 m Góbi 30-40 m lejtőszög: luv (szél felöli) oldal 5-18 lee (szél alatti) oldal kb. 32 Ténéré-sivatag (Niger)

Mozgásuk (a nagyobbak lassabban vándorolnak) Líbia 15-16 m/év Kalifornia 10-23 m/év Új-Mexikó 2-4 m/év

A barkánok csoportosulása, összeolvadása Összeolvadás szélirányban líbiai-bucka (Kádár L.) Líbiai-sivatag

Összeolvadás 18 -os eltéréssel a széliránytól

Összeolvadás oldalirányban transzverzális dűnék Saoura-vádi terasza (Algéria)

Hosszanti buckák - seif dűnék A Föld sivatagjaiban ez a forma foglalja el a legnagyobb területe Az uralkodó széliránnyal párhuzamosan fejlődtek ki

Kialakulása az ún. helikoidális széllel magyarázható Bagnold (1959) szerint Nagy Homoktenger (Egyiptom)

Méretei: hossza: néhány km-től 2-300 km-ig magassága: Rub-al Khali 200 m Szahara 20-50m Simpson-sivatag 10-12 m szélessége: ált. a magasság ötszöröse de Rub-al Khali 1-2 km gerinctávolsága: Szahara, Namib 2-3 km Rub-al Khali 3-5 km Dzsungária 0,5-2 km Kalahári, Simpson 500 m

Keresztirányú - transzverzális - dűnék Az uralkodó szél irányára merőlegesen elhelyezkedő homokláncok A szabadon mozgó homok egyik fontos alapformája. Kialakulását barkánok oldalirányú összeolvadásával magyarázzák Lejtői aszimmetrikusak luv oldal 5-12 lee oldal 32 A keresztirányú dűnék is vándorolnak Méretei: magasság 3-6 m gerinctávolság 30-100 m 10-20 m 200-400 m

Csillag (piramis, kúp) alakú buckák Régóta ismertek, arab nevük ghourd Előfordulnak magányosan, de általában csoportosulnak Alakjuk változatos; leggyakrabban karos csillag Méretei: É-Arábia D-Arábia Dél-Szahara 10-30 m magas 50-70 m magas max. 300 m Nagy Nyugati Erg (Algéria)

A homok kényszerformái Uszálybucka Karéjbucka

Nebkha (Algéria) Szélzászl Keretbucka (lunette)

Félig kötött futóhomok A növénytakaró és a talajnedvesség szerepe alapvető : a növényzettel meg nem kötött száraz homokot elfújja a szél A. Negatív formák: 1/ Szélbarázda kialakulása a növénytakaró sérüléseihez kapcsolódik 2/ Széllyuk: fejlődésében megakadt szélbarázda 3/ Deflációs mélyedés - szabálytalan alakú, minden oldalról zárt mélyedés - lee oldalán peremi homokfelhalmozódás - alján deflációs maradéktakaró

B. Pozitív formák 1/ Maradékgerinc: a szélbarázdák között, a deflációból kimaradt, eredeti felszínt jelölő hátak mérete: nálunk max. 10 m magas Ágasegyháza 2/ Garmada: a szélbarázdából kifújt homokból parabola-szerű garmada hosszanti garmada garmadasor megkettőződés - hiány, homoklepel

3/ Parabola-bucka Széles ovális szélbarázda, deflációs mélyedés végén - gerince parabola -belső lejtői lankásabbak (<10 ) - lee oldal meredekebb (>26 ) -belső szerkezete a kétféle lejtőszög szerinti rétegződést mutatja Aszimmetrikus formái is előfordulnak

Parti dűne, vándordűne

Lengyel tengerpart Parti dűne Vándordűne