A Felsőnyirádi-erdő láp- és ligeterdei

A Felsőnyirádi-erdő láp- és ligeterdei A Felsőnyirádi-erdő vegetációjának kutatását a hatvanas évek eljén kezdtük el. Az eddigi eredmények közül közreadtuk a cseres-tölgyesek feldolgozását (SZODFRDT TALLÓS 964), valamint a jelentősebb florisztikai adatokat (SZOD FRDT TALLÓS 96, 965, 966). A különböző réttársulásokat is összefoglaltuk, megjelenésük rövidesen várható. Ennek a tanulmánynak keretében a felső-nyirádi erdőben előforduló lapés ligeterdőket szeretnénk a szakközönséggel megismertetni. Az egyes társulásokat SOÓ rendszerezésének (964) sorrendjében tárgyaljuk. Calamagrosti-Salicetum cinereae SOÓ et ZÓLYOM in Soó 955 {. ábra) Majdnem valamennyi vízállás szélén széles övben jelzi a feltöltődés stádiumát. Rendszerint a zsombékoló Carex elata-övet követi, majd a térszint emelkedésével a cseres-kocsányos tölgyesnek (Potentillo-Quercetum) adja át a helyét. A Carex elata-öv és a tényleges Salicetum cinereae között jól elhatárolható, az előzőktől termőhelyileg is jól elkülönülő Salix rosmarinifolia-zónát találunk. Az asszociációnak a cseres-tölgyesekhez közelálló állományaiban viszont a fűzek aránya lecsökken és helyüket a Frangula foglalja el. Az asszociáció hazai államányait feldolgozó kutatók a fűzlápot egybehangzóan a magas-sásokból származtatják (ZÓLYOM 934, 937, 958; SOÓ 937, 953; SMON 957, 96; BOR- D KOMÁROM JÁRA 959; KOMLÓD 958; TALLÓS 957, 959). A következő stádiumot viszont az égerlápban jelölik meg (Dryopteridi-Alnetum). Ez a szukcessziós folyamat nyi-. Erdei tó növényszövetkezetei a Felsőnyirádi-erdőbóT (eredeti) i. Pflanzengesellschaften eines Waldsees im Walde von Felsőnyirád (Original), Plant communities of a tarn in the Felsőnyirád woods (original). Совокупность растений лесного олера из Фепьшенирадского леса(оригинал) 3 93

rádi felvételeink szerint, eltérő is lehet, A nyirádi Caricetum eiatae-állományok feldolgozásakor már elkülönítettünk egy Calamagrostis canescens-szel jellemezhető szubasszociációt (SZODFRDT TALLÓS 966), amely a zsombékok magasodása és tetejük szárazabbá válása következtében jön létre. A zsombékok tetején uralkodóvá váló Calamagrostis canescens a zsombékok oldalaira szorítja vissza a Carex elata-t, amely a tetőn már nem tudja nedvességigényét kielégíteni. A zsornbéksás terjeszkedési lehetősége ennél fogva már csak oldalirányú lehet, ami végső soron a zsombékok összezáródására és a semlyék eltűnésiéhez vezet. Az alacsonyabb vízállást kihasználva jelenik meg a Salix rosmarinifolia és összefüggő zónát képez, amelyben a Carex elata már csak elszórtan fordul elő. Nagyobb borításértékkel jelenik meg a Calamagrostis canescens, szálanként letörpült formában pedig a Salix cinerea is megtalálható. A fás növények nagyobb párologtatása és a feltöltődés előrehaladása azután a rekettyefűz nagyobbarányú felléptét segíti elő, ennek a folyamatnak vége a serevényfűz kiszorulása. A záródó rekettyefűz cserjék között már a ligeterdei fajok is megjelennek, s a cserjeszint uralkodó növényét is fel- váltja a Frangula alnus. A következő lépcsőfok a cseres-kocsánytalan tölgyesek társulása, amelynek talajviszonyai kettős vízgazdálkodási jelleget mutatnak. A csapadékviszonyoktól függően szárazabb talajállapot váltakozik a nedvesebbel. A nedvesebb időszakban az állományokban térdig érő víz is gyakori, ennek következtében az aljnövényzet összetétele nagyon sok rokon vonást mutat a láprétek felé, A fűzláp fent leírt három stádiuma Salix rosmarinifolia, S. cinerea és Frangula alnus stádiumok Nyirádon ökológiailag is jól elválnak egymástól. Ezért helyesnek tartjuk, ha ezeket mint külön szubasszociációkat különítjük el. Az első szubasszociációt nyirádi felvételeink alapján jellemezzük. A második szubasszociációt SOÖ (934), majd újabban BORD JÁRA KOM- LÖD (959) a Baláta-tó mellől írta le mint Calamagrosti-Salicetum, cinereae calamagrostetosum-ot, míg a harmadik szubasszociáció főleg ZÓLYOM tanulmányaiban (934, 937) mint Salix-Frangula stádium jelentkezik. Ezek nyirádi állományait az alábbiakban jellemezzük:. C.-Salicetum cinereae salicetosum rosmarinifoliae SZODFRDT et TALLÓS 966. A szubasszociáció összetétele szerint elsősorban a zsombékossal mutat közelebbi kapcsolatot. A zsombékok ugyan már eltűntek, ennek ellenére nagyon sok a nádasra, magassásokra jellemző faj, míg a láperdők fajai közül mindöszsze a Calamagrostis canescens (nagy borításértékkel) az uralkodóvá váló Salix rosmarinifolia és a jobbára szálanként előforduló Salix cinerea jelenik meg. Differenciális fajai: Salix rosmarinifolia, Carex gracilis, Carex disticha, Carex vesicaria. Tabelláris kiértékelését az. sz. láblázat tünteti fel. A Salix rosmarinifolia-vâl jellemezhető szubasszociációjának mint önálló cönológiai kategóriának elhatárolása először TALLÓS (954) pápakovácsi vegetáció tanulmányában jelentkezik, mint a Salicetum cinereae társulás konszociációja. A szakirodalom több olyan felvételt kö-. Zonáció a Felsőnyirádi-erdő tavánál (fotó Tallós). Zonierung nächst dem Teiche des Waldes von Felsőnyirád. Zonation at the Felsőnyirád woods.. Зональность озера в Фельшёнирадском лесу 94

. táblázat Calamagrosti Salicetum cinereae SOO et ZÓLYOM in Soó 955 salicetosum rosmarimfoliae SZODFRDl ' et TALLÓS 966 Felvétel sorszáma 3 4 5 A D Fr 5 Felvétel sorszáma a naplóban 50 5 5 53 54 Gyepszint borítása % 80 И 5 80 90 90 Mohaszint, mint epiphyta, borítása % 5 0 40 60 40 Phragmitetalia fajok : Eu-med ris pseudacorus - Lysimaohia vulgaris _L- К Lythrum salicaria Mentha aquatica Cp Fersioaria amphibia Cp Stachys palustris Magno car icion Carex gracilis - Galiuim palustre G Carex disticha - Eu^med Carex elata 4. Euphorbia palustris Bor Carex hartmani. Cp Carex vesicaria Cp Scutellaria galericulata -- Alnion glutinosae -Salicetum cinereae Galamagrostis canescens 3 4 4 M Salix cinerea - M -kont Salix rosmarinifolia 4 4 4 3 5 3 5 Egyéb M Eu Frangula alnus Cp Juncus effusus Mohaszint: Cp Oalliergon cordiifoliuim - Cp Drepanocladus aduncus 3 3 3 cp Cp Amblystegium riparium 3-3 Felvételek adatai: 5. A 3. sz. tó lapcserjés övében, 966.. 7. (Ugyanezt a tavat ábrázolja a vázrajz is.) zöl, amelyben a serevényfűz uralkodó mennyisége fordul elő (SMON 957), azonban a leírásokból nem derül ki, hogy ezek a felvételek a nyirádihoz hasonlóan ökológiailag is olyan jól elváló állományokat rögzítenek-e.. Salicetum cinereae calamagrostetosum SOÓ 934. A tulajdonképpeni rekettyefűzes állományai tartoznak ide. Megjelenésük Nyirádon kétféle. Részben mint kezdő stádium a lápréteken foltokat képeznek, részben a vízállások szélén, mint a feltöltődés stádiumai jelennek meg. Nyirádon az utóbbi eset a gyakoribb. A rekettyefűz összefüggő cserjeszintet képez, a gyepszint fajai csak kevésbé árnyékolt foltokban tudnak felverődni. Ami a társulás összetételét illeti, a láperdei elemek közül csak a Salix cinerea és Calamagrostis canescens jelenik meg konstansként, A többi láperdei faj csak szórványosan fordul elő. Nagy egyedszámmal képviseltek a nádasok fajai, ezek a társulás vizenyős jellegére utalnak. A víziben úszó növények hiányoznak, ugyanakkor a különböző ligeterdőkben előforduló cserje és fafajok, elsősorban a rezgőnyár, kutyabenge, vörösgyűrűsom szálanként már megjelennek. A társulásról készített nagyszámú hazai leírás nagyrészt ezzel a szubasszociációval azonosítható, így SOÓ nyírségi (937), ZÓLYOM hansági (934) SMON észak-alföldi (957), TALLÓS széki-erdei (960) leírásai. A fajlistát összevetve 3* 95

. táblázat Calamagrosti Salicetum einereae SOÓ et ZÓLYOM in Soó 955 calamagrostetosum Soó 934 Felvétel sorszáma 3 4 5 6 7 A D K 7 Felvétel sorszáma a naplóiban 4 9 9 95 0 3 Gyepszint borítása % 00 00 00 00 00 60 40 Mohaszint, mint epiphyta, borítása % 30 40 40 30 0 90 90 Alnetea- és Alnion glutinosae M Salix cinerea 4 5 5 5 5 4 5 Ena Oalarnagrostis caneseens 3 5 4 5 RubuiS caesius -f 4 M Alnus glutinosa нн Carex appropinquata нн Koztm. Urtica dioica Phra gmitetalia НН -omed Lycopus europaeus - НН К Lythrum salicaria _L 4 НН Eu-med ris pseudacorus h - - НН Lysiimachia vulgaris НН Mentha aquatica 4- Peucedanum palustre i- - r НН К Persicaria amphibia -L 4- Phragmition, Magnocaricion és Glycerio-Sparganion Galium palustre _J_ 4 НН Carex elata i Cp Poa palustris 4 Cp Scutellaria galericulata ~r Keu-med Teuerium scordium -- _L L Cp Caltha palustris 4- Eu-med ypericum tetrapterum К Phragmites communis К eronica anagallis-aquatica i L Molinio-Juncetea, Molinietalia, Molinion fajok : M Salix rosmarinifolia Eu aleriana dioica - G P-Pann Cirsiurn canuim! Potentilla reptans 4- L Cp Sanguisorba officinalis 4_ Succisa pratensis 4- aleriana officinalis - - 4- Filipendulo-Petasition Cirsium oleraceum ~r" Filipendula ulmaria 4- Querci-Fagetea, Quercetalia, Pino-Quercetalia fajok M Eu Frangula alnus 4 3-4 M Populus tremula -- 4 M Betula pendula _J_ - К Athyrium filix-femina M Submed Cornus sanguinea L M Eu-med Pyrus pyraister 4_ Rhamnus oatharticus M Eu-imed Ulmus minor 4- M icia sepium 4-

Társulásközömbös Cp Juneus eflfusus Ch Lysimachia nummularia -j- -j- -j- И Ranunculus repens -j- -j- Ch -imed Solanum dulcamara -j- M Eu-med Crataegus monogyna -f- Ц Eupatorium cannabium -mad Mentha arvensis -j- К Prunella vulgaris -\~ Felvétel adatai:. Szüonta völgye (96.. 8.). 3. 3. (964.. 9.) 6 7. 7/a (96.. 5.). azonban számos különbséget is észlelhetünk. Az említett felvételekben majdnem mindenütt szerepel a Thelypteris palustris, amely Nyirádon teljesen hiányzik és jelzője annak, hogy a nyirádi állományok ásványi anyaggal erősebben keveredett tőzegen fordulnak elő. Ugyancsak több felvételben szerepel a Salix aurita, amely Nyirádon is előfordul, de nem a Salix cinerea társulásban, hanem vagy a vízállások magassásosai között szálanként, vagy pedig a cseres^kocsányos tölgyesek szélén. A nyirádi állományok leginkább a Baláta-tó környéki állományokhoz állnak közel. A BORD JÁRA KOMLÓD (959) által készített felvétel fajlistája szinte teljesen megegyezik a mi általunk közölttel. A nyírségi és főleg bátorligeti reketytyefűzesekre jellemző boreális elemek (Comarum palustre, Ligularia sïbirica, Asperula rivális, stb.) felvételeinkből teljesen hiányoznak. A faji öszszetétel tehát az eddigi leírt állományokhoz képest szegényebb. A felvételeket a. sz. táblázat tartalmazza. A táblázat első 5 felvétele a fent leírt szubasszociációra vonatkozik, míg a 6 7 a Frangula alnus által jellemezhetőre. Utóbbi csak kis számú foltban fordul elő Nyirádon, ezért részletes jellemzést és) leírást készíteni róla nem tudunk (3. ábra). Erre újabb állományok felkeresése és felvételezése után kerülhet sor. A közölt felvételek alapján egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy a Querco-Fagetea, Querce- talia, Pino-Quercetalia fajok száma gyarapodik a Calarnagrostetosum állományaihoz képest, főleg a fafajok közül fordul elő több (Betula pendula, Populus treraula, Pyrus pyraster), ezek már az átmenetet jelzik a Potentillo-Quercetum felé. Thelypteridi-Alnetum KLKA 940 A Szilonta-patakot széles sávban kísérő, hoszszan húzódó állományt alkot. A láperdei jelleget nemcsak a patak állandó vize alakítja ki, hanem a patakot két oldalról szegélyező dombokról ösz- 3. Salicetum cinereae-frangula alnus konszociációja (fotó Szodfridt) 3. Konsoziation von Salicetum cinereae-frangula alnus 3. Consociation of Salicetum cinereae-frangula alnus 3. Консоцинция Salicetum cinerea-frangula alnus. 97

3. táblázat Thelypteridi Felvétel sorszáma Felvétel sorszáma a naplóban Felvétel sorszáma a naplóban Gyepszint borítása % Mohaszint, mint epiphyta, borítása % 40 80 70 60 4 70 80 50 3 80 90 50 00 4 85 80 0 00 5 86 80 70 00 A D Кг, Alnion glutinosae G Cp Eu Alno-Padion MM M M M Eu Sub-med Alnetea glutinosae Th К Phrugmition fajol \! НН НН К Magnocaricion НН Clp НН Eu-med - Cp Glycerio-Sparganion Thelypteris palustris Carex elongata Alnus glutinosa iburnum opulus Alnus glutinosa Crépis paludosa Fraxinus angustifolia ssp. pannonica Rubus caesius Urtica dioica Galium aparine umulus lupulus Phragmites communis Sparganium erectum Carex gracilis Caltha palustris Carex elata Galium palustre Poa palustris 4 4 5 5 l l l 5 3-4 5 - - - - - 3 i Epilobium parviflorum Phragmitetalia Eu-med -imed К Eu fa jok: ris pseudacorus Lycopus europaeus Lysimachia vulgaris Mentha aquatica Lythrum salicaria Slum latifolium Stellaria aquatica Molinio-Juncetea es Molinietalia 98 Э8 Molinion Eu Keu Cp aleriana dioica Cirsium rivulare Ranunculus aceris Sanguisorba officinalis з - í - l -г - l 3 G eratrum album - L T

Filipi Calys mdulo-peta -'kont tegion sepin К Quert io-fagetea, útion Cirsium oleraceum Filipendula ulmaria Angelica silvestris m Calystegia sepium Quercetalia, Fagetalia, Pino-Que rcetalia fa jok: Braohypodium silvaticum - - - M Eu-med Prunus spinosa -f - M RhaimnuB cathartica - M Submed Cornus sanguinea M Eu Frangula alnus - M Eu Ligustrum vulgare M Rosa canina - M Eu-med Euonymus europaeus -\ Keu-med Ajuga reptans Kozim Athyrium filix-femina G Cp Circaea lutetiana! Th К Geranium robertianum G Paris quadrifolia M Eu-med Ulmus minor T Egyéb Eupatorium cannabium Oh Solanum dulcamara M Eu-med Crataegus monogyna Galium mollugo F Cp Geum urbanum Eu Symphytum officinale Kont-eu Thalictrum lucidum Th Cp Arabis hirsuta T Conium maculatum G Cp Equisetum arvense Glechoma hederacea G Listera ovafca Kozm Rumex acetosella M Eu-med Sambucus nigra Adv Solidago gigantea Felvételek adatai:. Szilonta patak partján, 96.. 8. 3 5. Szilonta patak partján, 964.. 7. - szefutó vizek és a patak közelében felfakadt, kisebb forráslápok, vízfolyások is. A patak közelében erős tőzegesedést észlelhetünk, ez is segít a láperdőjelleg megteremtésében. Fentiek ellenére a növényzet összetétele nem mutat egyértelműen lápra, hanem keverednek hozzá ligeterdei fajok is, nagy számban képviseltek a patakokat kísérő magaskóros társulások tagjai, valamint a mezofil erdők fajai közül is néhány megtalálja életfeltételeit. Bár állományunk közelebb áll a láperdőkhöz, mégis inkább átmenetként fogható fel a láp és ligeterdők között. A kimondottan égerláp fajok száma nagyon kevés, lápoknál megszokott pangóvízre inkább csak Phragmitetalia és Magnocaricion fajok utalnak. A készített felvételeket a 3. sz. táblázat mutatja be. Fraxino pannonicae Ulmetum pannonicum SOÓ 963. brachypodietosum SOÓ 958. Mindössze egy állományt találtunk ebből a társulásból. A kaszálórétek és a cseres-tölgyesek érintkezési vonalában helyezkedik el. A készített, felvételt az alábbiakban ismertetjük. Lombkoronaszint borítás 80%: Alnus glutinosa 3, Acer campestre -j-, Betula pendula, Quercus robur, Ulmus laevis. Cserjeszint borítás 70%: Cornus sanguinea, Crataegus monogyna -f-, Fraxinus angustifolia ssp. pannonica, umulus lupulus, Ligustrum vulgare, Pyrus pyraster -f-, Rubus caesius, Rhamnus catharticus, Ulmus laevis, iburnum lantana-j-, iburnum opulus Gyepszint borítás 60%: Agropyrum caninum -f-, Ajuga reptans, Angelica silvestris, Arctium lappa -f-, Brachypodium silvaticum, Cardamine im- 99

patiens, Circaea lutetiana > Cirsium oleraceum, Colchicum autumnale, Conium maculatum, Deschampsia caespitosa, Euonymus europaeus -f-, Eupatorium cannabium -f"» Fragaria vesca -\-, Galium aparine, Geranium robertianum, Geum urbanum, Knautia drymeia -f-, Lapsana communis -К Listera ovata, Lysimachia nummularia, Mycelis muralis, Paris quadrifolia -j-, Populus tremula, Potentilla reptans -f-, Solanum dulcamara -f-, Symphytum tuberosum -f-, Urtica dioica, iola silvestris. Az összetétel alapján látjuk, hogy mint annyi más nyirádi társulás, átmeneti jellegű. Keverednek benne az égerligetre jellemző fajok a keményfás ligeterdeiekkel. A felvételt elsősorban az állomány ökológiai adottságai miatt soroltuk az utóbbiakhoz, mivel kötöttebb talajon, felszíni mozgó víz nélküli előfordulásban találtuk. Szodfridt stván Tallós Pál RODALOM LTERATUR BORD A. JÁRA-KOMLÓD M. (959): Die egetation des Naturschutzgebiets des Baláta-Sees. Acta Bot. Acad. Scient. ung., 5, p. 59 30. KOMLÓD M. (958): Die Pflanzengesellschaften in dem Turjangebiet von Ócsa-Dabas. Acta Bot. Acad. Scient. ung., 4, p. 63 9. SMON T. (957): Die Wälder des nördlichen Alföld. Budapest, Akad. Kiadó. SMON T. (960): Die egetation der Moore in den Naturschutzgebieten des nördlichen Alföld. Acta Bot. Acad. Scient. ung., 6, p. 49 5. SMON T. (96): A Kisalföld természetes növénytakarója. Földrajzi Közi., 0 (86), p. 83 93. SOÓ R. (937) : A Nyírség erdői és erdőtípusai. Erd. Kísérletek., 39, p. 337 380. SOÓ R. (953): Bátorliget növényvilága. n,,bátorliget élővilága", Budapest, p. 7 54. SOÓ R. (964): A magyar flóra cs vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. Budapest. SZODFRDT TAbLÓS P. (96): Carex hartmani Cajander Magyarországon és újabb florisztikai adatok a Bakonyaljáról. Bot. Közi., 49, p. 58 6. SZODFRDT L TALLÓS P. (964): A felső-nyirádi erdő cseres-tölgyesei. A eszprém Megyei Múzeumok Közleményei,, p. 43 435. SZODFRDT L TALLÓS P. (965): Ujabb adatok a Dunántúl flórájához. Bot. Közi, 5, p. 3 8. SZODFRDT. TALLÓS P. (966/a) : egetációtanulmányok a felső-nyirádi erdőben,. Kézirat. SZODFRDT. TALLÓS P. (966/b) : Koeleria pyramidata (Lam.) Domin Magyarországon. Ujabb adatok a felső-nyirádi erdőből. Bot. Közi., 53, p., 3 33. TALLÓS P. (954): A pápakovácsi láprét növénytársulásai és fásítása. Erd. Kut., 4, p. 55 69. TALLÓS P. (959): Erdő- és réttípus tanulmányok a Széki-erdőben. Erd. Kut., 6, p. 30 353. ZÓLYOM B. (934): A anság növényszövetkezetei. asi Szemle,, p. 3 3. ZÓLYOM B. (937) : A Szigetköz növénytani kutatásának eredményei. Bot. Közi., 35, p. 69 9. ZÓLYOM B. (958): Budapest és környékének természetes növénytakarója. n,,budapest természeti képe", Budapest, p. 5 64. Die Bruch- und Auenwälder des Waldes von Felsőnyirád Die erfasser befassen sich mit der phytozönologischen Auswertung der Bruch- und Auenwaldassoziationen, die in der Umgebung von Nyirád (Ungarn, Komit. eszprém) studiert wurden. Drei Assoziationen werden erörtert:. Calamagrosti-Saliceium cinereae (SOÓS et ZÓ LYOM in SOÓ 955.) Nach den phytozönologischen Aufnahmen sind drei Subassoziationen von einander zu trennen. Die eine von diesen, die C.-Salicetum cinereae salicetosum rosmarinifoliae subass. nova, ist für die Fachliteratur neu. n ihrer Artenzusammensetzung sind meist die Arten der Röhricht und Grossseggenwiesen zu finden, während die Bruchwälder bloss durch die dominierenden Calamagrostis canescens und Salix rosmarinifolia und die ver- einzelt vorkommende Salix cinerea vertreten werden. Die Differenzialarten sind die folgenden: Salix rosmarinifolia, Carex gracilis, Carex disticha, Carex vesicaria.. Thelypteridi-Alnetum KLKA 940. Sie bildet einen Übergang zwischen Erlenbruch- und Erlenauenwald. Was die Artenzusammensetzung und die ökologischen erhältnisse betrifft, ist der Bruchwaldcharakter stärker ausgeprägt. 3. Fraxino pannonicae-ulmetum pannonicum SOÓ 963. Nur eine Aufnahme wird erörtert, die auch einen Übergangscharakter zwischen Erlenauen und Fraxino pannonicae-ulmetum zeigt. stván Szodfridt Pál Tallós 00

Fenwoods and Groves within the Felsőnyírád Forest The authors are engaged in evaluating from the phyto-coenological point of view the fenwoods and groves they had been studying in the surroundings of Nyirád (County eszprém, ungary). They discuss three associations.. Calamagrosti-Salicetum einereae (SOÓ et ZÓ LYOM in Soó 955). On phyto-coenological grounds they separate three sub-associations. One of these, the C.-Salicetum cinereae salicetosum rosmarinifoliae subass. nova is a novelty in botanical literature. Mainly the species of the associations of reed and tall sedges occur in the combination of their species while in the fenwoods only the dominant Calamagrostis canescens, Salix rosmarinifolia and the bladed Salix cinerea are represented. The varieties of the latter are: Salix rosmarinifolia, Carex gracilis, Carex disticha, Carex vesicaria.. Thelypteridi-Alnetum KLKA 940. t is a transition between alder fen wood and alder grove. As regards its specific synthesis, and ecological relations, its fenwood character is more conspicuous. 3. Fraxino pannonicae-tjlmetum pannonicum SOÓ 963. The authors mention a single recording which is a transition between the alder grove and Fraxino pannonicae-tjlmetum. stván Szodfridt Pál Tallós ФЕЛЬШЕНИРАДЬСКИЕ БОЛОТИСТЫЕ ЛЕСА И РОЩИ Авторы занимаются фитоценологической оценкой тех болотистых лесов и рощ, которые были ими исследованы в Нираде (комитат Веспрем). Рассматривают три ассоциации:. Calamagrosti-Salcetum cinereae (SOÓ et ZÓ LYOM in Soó, 955). На основании фитоценологических снимков можно разграничить три субассоциапии. Первая из них С, SALCETUM CNEREAE SALCETO SUM ROMARNFOLAE subass. nova является новой в специальной литературе. Среди видовых соединений в основном встречается фитоценоз камыша и осоки. В болотистых лесах в основном доминируют Calamagrostis canescens, Salix rosmarinifolia и Salix cinereae. Дифференциальными видами являются следующие: Salix rosmarinifolia, Carex gracilis, Cafrex disticha, Carex vesicaria.. Thelypteridi-Alnetum KLKA 940. Является промежуточным между ольховым болотом и ольховой рошей. Что касается ЕИДОВЫХ соединений и экологических связей, то в более сильной форме выступает характер болотистого леса. г 3. Fraxino pannonicar-ulmetum pannonicum SOÓ 963. Авторы приводят только один снимок, показывающий переход от ольховой роши к Fraxino pannon icae Ulmetum. Игитван Содфридт и Пал Таллоги 0