Ének-zene 7. osztály Budavári Általános Iskola 2016. 1
Himnusz Szózat 2
La Marseillaise La Marseillaise Allons enfants de la Patrie, le jour de gloire est arrivé Contre nous de la tyrannie L'étendard sanglant est levé. L'étendard sanglant est levé: Entendez-vous dans les campagnes Mugir ces féroces soldats! Qui viennent jusque dans vos bras Égorger vos fils et vos compagnes. Aux armes citoyens, Formez vos bataillons. Marchons! Marchons! Qu'un sang impur Abreuve nos sillons 3
Átal mennék én a Tiszán A régi stílusú magyar népdalok jellemzői: - dallamvonala: ereszkedő - sorszerkezete: kvintváltó => A 5 A 5v A A v - Hangsora: pentaton (d-r-m-sz-l) - Szótagszám: rövid sorok, kis szótagszámmal - Előadásmód: parlando (elbeszélve) vagy rubato (szabadon) Az újstílusú magyar népdalok jellemzői: - dallamvonala: kupolás - sorszerkezete: visszatérő => B B v A A - Hangsora: hétfokú, esetenként pentaton - Szótagszám: hosszú sorok, magas szótagszámmal - Előadásmód:tempo guisto (feszes ritmus) 4
Kiöntött a Tisza A D-dúr hangsor: Ha a dó-t a D hang helyére helyezzük, akkor két hangot fél hanggal meg kell emelni. Így az F-ből Fisz, a C-ből pedig Cisz lesz. Ezért a D-dúr hangsor előjegyzése: 2 #. Az előjegyzés utolsó keresztje mindig a ti hangot jelöli. Sárgul már a fügefa levele 5
Gerencséri utca A szext hangköz: Ha két hang között hat fok távolság van, akkor a hangközüket szextnek nevezzük. Megkülönböztetünk kis és nagy szextet (k6, N6). Kis szext: ha az alaphangra épülő kvartot kis terc (k3) követi. Nagy szext: ha az alaphangra épülő kvartott nagy terc (N3) követi. 6
Tisza partján mandulafa virágzik 7
Fiumei kikötőben 8
Nem vagyok én senkinek sem adósa Még azt mondja ez a kislány vegyem el, vegyem el, Meg sem kérdi, hogy majd mivel, hogy majd mivel tartom el, tartom el, Eb fél Eltartom hétköznap búzakényérrel, kenyérrel Vasárnap, ha más nem jut már, más nem jut már veréssel, veréssel, Eb fél 9
Kodály Zoltán: Háry János Daljáték, négy kalandban elbeszélve. Zenei anyaga népdalokból és önálló zenekari részekből áll. A mű szereplői: Háry János és mátkája, Örzse Ferenc császár és a Császárné Napóleon és felesége, Mária Lujza (aki Ferenc császár lánya) Marci bácsi Ebelasztin báró A daljáték története: A nagyabonyi kocsmában az öreg Háry János meséli fiatalkori kalandjait. Első kalandja során Mária Lujzának segít, aki beleszeret és a bécsi udvarba viszi, Örzsével együtt. Második kalandja a bécsi udvarban történt hőstetteit meséli el, részt vesz a Ferenc császár és Napóleon közt kirobbant háborúban kapitányként. A harmadik kaland során Háry a majlandi csatatéren egyedül győzi le a franciák seregét, és még Napóleont is fogságba ejti. Negyedik kalandja a jutalmáról szól, mely Mária Lujza keze lenne, de nem fogadja el, inkább hazatér a falujába Örzsével. Végül visszatérünk a nagyabonyi kocsmába, az öreg Háryhoz, akit a mesélésben egy diák szakított meg tüsszentésével. Hitetlenkedve fogadja a hallgatóság a történetet. 10
Ó, mely sok hal Marci bácsi dala 11
Szegény vagyok Örzse dala 12
Adventi ének 13
Rétre hívó Hej, rozmaring 14
A ROMANTIKA A 19. század korstílusa. Előzménye a francia forradalom, melynek legfőbb jelmondata: Szabadság, egyenlőség, testvériség!. A romantika Beethoven halálával kezdődött, 1827-ben és a XIX. század végéig tartott. Jellemzői az elvágyódás (a romantikus művész soha nem érzi magát jól ott, ahol van), a végletesség, felfokozott érzelmek, a szenvedély, a szélsőséges indulatok és a hősies magatartás. A romantikus zene jellemzői: - Szenvedély, szélsőségek - Főszereplővé válik a népdal - Műfajok: Miniatűrök: dal, dalciklus, karakterdarab Monumentális: szimfónia, szimfonikus költemény, versenymű, opera Magyar romantikus zenére az érzelemgazdagság jellemző. Az operák dallamosak, látványosak, formájukat mégis a magyar nép dallamvilága és a verbunkos zene határozza meg. A verbunkos: táncos karakterű műzene. Jellemzői a ritmus díszítések, gyakori a nyújtott és éles ritmus, valamint a bokázó záróritmus. Chopin: Forradalmi etüd Liszt: Szerelmi álmok Szerdahelyi József: Magasan repül a daru 15
Erkel Ferenc (1810-1893) Gyulán született, Pozsonyban tanult. 1838-ban a Pesti Magyar Színház első karmestere. 1844-ben megzenésítette a Himnuszt, 1875-től pedig az akkor létrejött Zeneakadémia első igazgatója, tanára. Leghíresebb művei operák: Hunyadi László, Bánk bán. Meghalt a cselszövő Erkel Ferenc: Hunyadi László Meghalt a cselszövő, Palotás Bánk bán Műfaja opera, szövegét Katona József drámája nyomán Egressy Béni írta. A Bánk bán története a XIII. században játszódik, amikor II. András királyt a keresztes háború külföldre szólítja. Távollétében felesége, Gertrudis pazarlása, fényűzése és erkölcstelen életmódja miatt ellentétbe kerül a magyar főurakkal. Vezérüknek Bánk bánt választják. Bánk látja felesége, Melinda tragédiáját, Tiborc panaszából megismeri népe keserű sorsát; a megoldás drámai útját választja: megöli a királynőt. 16
Szereplők II. Endre, Magyarország királya Gertrúd, királyné Ottó, Gertrúd öccse Bánk bán, Magyarország nádora Melinda, a felesége Petúr bán, bihari főispán Tiborc, paraszt Hangfekvés bariton vagy basszbariton mezzoszoprán tenor tenor szoprán bariton bariton Hazám, hazám Erkel Ferenc: Bánk bán Keserű bordal, Hazám, hazám 17
Liszt Ferenc (1811-1886) 1811-ben született Doborjánban, zeneszerző, zongoraművész, karmester. 1823-ban volt az első nyilvános koncertje, ahol homlokcsókot kapott Beethoventől. Az 1838-as pesti árvíz hírét hallva hazatért, félbeszakította nyugat-európai koncertsorozatát. Bécsben és Budán adott jótékonysági hangversenyt, melynek bevételét az árvízkárosultak javára ajánlotta fel. Az 1860-as évektől három város, Budapest, Róma és Weimar között ingázott. Az 1875-ben a megalakuló Zeneakadémia első elnöke, tanára. 1886-ban tüdőgyulladást kapott és Bayreuthban meghalt. Liszt Ferenc: Szerelmi álmok, Haláltánc Hajnalozó A rapszódia: A XIX. századi hangszeres műfaj, nemzeti-népi dallamokra épül, gyakoriak a tempóés dinamikai váltások. Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák (2., 10., 12., 15.) Szimfonikus költemény: irodalmi, képzőművészeti alkotások zenei nyelven történő megfogalmazása. A műfajt Hector Berlioz alkotta meg és Liszt Ferenc emelte művészi fokra. Liszt Ferenc: Mazeppa, Les Preludes, Villa d Este szökőkútjai 18
Richard Wagner (1813-1883) Német zeneszerző, aki az opera műfajában alkotott. A romantikus opera megreformálója, a zenedráma megteremtője. Barátja és támogatója volt Liszt, akivel rokoni kapcsolatban álltak: Liszt az apósa lett Wagnernek 1870-ben, mikor Cosima lányát elvette. 1876-ban megépült a Bayreuth-i színház, itt képzett színészek adták elő Wagner darabjait, ahol a zeneszerzésen, a szöveg megírásán túl még a díszletet és a jelmezt is ő tervezte. Leghíresebb operái: Tannhäuser, Lohengrin, Trisztán és Izolda, A Nibelung gyűrűje => tetralógia. Wagner: A valkűrök lovaglása Guiseppe Verdi (1813-1901) Olasz operaszerző, aki Milánóban élt és dolgozott. Az emberi énekhang elsődlegességét hirdette. Leghíresebb operái: Nabucco, Rigoletto, Traviata, Aida, Don Carlos. Verdi: Nabucco Rabszolgák kórusa Nabucco: A bemutató 1842. március 9-én volt a milánói Scalában. Verdi első, átütő sikerű operája, ennek oka az opera politikai mondanivalója volt. A címszereplő valódi történelmi személyiség: az Újbabiloni Birodalom második királya, az Istárkapu építtetője, az i. e. VI. században élt II. Nabukodonozor, aki lerohanta Júdeát és birodalmába telepítette a zsidókat. 19
Rabszolgák kórusa Aida: 1869-ban készült el a Szuezi-csatorna,. ezért Verdit felkérték, hogy írjon egy egyiptomi témájú operát, amit a kairói Operaházban mutattak be 1871-ben. Verdi: Aida Bevonulási induló, Radames áriája. 20
Franz Schubert (1797-1828) Osztrák zeneszerző, aki a bécsi klasszicizmus és a romantika határán élt. 6 éves korától komponált, egyéniségéhez a dal műfaja állt legközelebb, 600-at komponált. De alkotott szimfóniákat, zongorára, kamarazenekarra és kórusra is írt műveket. Két alkalommal járt Magyarországon, magyaros hangvételű művei bizonyítják a zenei hatást, mely ekkor érték. Zeneszerzői munkásságát nem kísérte siker és elismerés, idővel ez búskomorrá tette. A művésztársak összejöveteleket szerveztek, ahol Schubert bemutathatta műveit, ezeket SCHUBERTIÁDÁKnak nevezzük. 31 évesen halt meg, tífuszban. Híres művei: A szép molnárlány (20 dalból álló dalciklus) Pisztráng-ötös: Egy korábban írt dal alapján írta meg a zongoraötöst, melyet az alábbi hangszerek adnak elő: hegedű, brácsa, cselló, bőgő, zongora. F. Schubert: A Rémkirály, A molnár virágai, Vándorlás, Pisztráng-ötös A vándorlás 21
A pisztráng Robert Schumann (1810-1856) A német romantika egyik vezető egyénisége, főleg zongorára komponált, de dalokat is írt. Zenei lapot alapított, mely még ma is rendszeresen megjelenik. Leghíresebb műve a Gyermekjelenetek, mely kis zongoradarabok sorozata, fiatalsága emlékét őrző, felnőtteknek szánt darabok. R. Schumann: Gyermekjelenetek 22
Fryderyk Chopin (1810-1849) A lengyelek legnagyobb romantikus zeneszerzője, zongoraművésze. 21 éves korától haláláig Párizsban élt. Kevés koncertet adott, inkább komponált, műveiből és tanításból tartotta el magát. Reménytelen szerelem fűzte George Sand-hoz, ez és az elhatalmasodó tüdőbaj vezetett korai halálához. Elsősorban apróbb zongoradarabokat írt, például etűd, prelűd, noktürn, polonéz, mazurka, keringő. Chopin : c-moll Forradalmi etűd Etűd: technikai tudást fejlesztő gyakorlat, hangszeres zene. Aranyosom 23
Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809-1847) Német zeneszerző, karmester, zongorista. Kortársaival ellentétben gazdag családból származott. Művei a kiegyensúlyozott, boldog életét tükrözik. Szimfóniákat, versenyműveket, hangversenynyitányokat, zongoraműveket írt. Johannes Brahms (1833-1897) Német zeneszerző, akinek zenéje a barokk és klasszikus hagyományokra épül, azokat újítja meg, de kötődött a népdalokhoz is. Barátság fűzte Reményi Ede hegedűművészhez, így ismerte meg a magyar verbunkost, ennek hatására született a 21 Magyar tánc. Bölcsődal 24
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) Az orosz nemzeti zene egyik legnagyobb mestere, akit eredetileg szülei katonai pályára szántak. Zenéjével a célja az orosz zene hagyományainak ápolása, sajátos nemzeti stílus megteremtése. Legjelentősebb művei: - Egy kiállítás képei (1874): zongoradarab-sorozat - Borisz Godunov: opera Egy kiállítás képei Promenád Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Promenád, 1. 4. 5. 7. 8. 10. 11. kép 25
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) Az orosz romantika legsokoldalúbb személyisége, zeneszerző, karmester, zongoraművész. Jogi tanulmányokat folytatott, de közben folyamatosan zenélt, komponált. Zenéjében az orosz nemzeti dallamkincs és a nyugat-európai zenei kifejezésmódok egyszerre vannak jelen. Balettjei a leghíresebbek. Fő művei: 6 szimfónia, Rómeó és Júlia nyitány, Diótörő, Csipkerózsika, Hattyúk tava (balettek), Anyegin, Pikk dáma (operák) Altatódal Csajkovszkij: Hattyúk tava A négy kis hattyú tánca, A cukortündér tánca, Trepak 26
Bedrich Smetana 1824-1884 A cseh romantikus nemzeti zene megalapozója, elismert zeneszerző, zongoraművész. Műveiben nemzeti érzéseket, gondolatokat szólaltatott meg. Kedvelt műfaja az opera (Az eladott menyasszony) és a szimfonikus költemény (Hazámciklus). Hazám (Má Vlast): Csehország tájain vezeti végig a hallgatót, és felidézi a történelmi emlékeket. I. Vyšehrad II. III. IV. Moldva Šárka (Női név) Cseh erdőkön és mezőkön V. Tábor (Város) VI. Blaník (hegység) A hat szimfonikus költeményt a Višehrad-téma köti össze Moldva: a Hazám ciklus 2. szimfonikus költeménye. Története: két erecske egymáshoz simulva patakká lesz, később folyóvá duzzad, ezzel párhuzamosan terebélyesedik ki a dallam is A Moldva folyó témája Smetana: A Moldva 27
Antonin Dvorak 1841-1904 Cseh zeneszerző, brácsaművész, zenepedagógus. Brahms felfigyelt rá, barátság alakult ki köztük. A prágai konzervatóriumban és New Yorkban is tanított. Művei szimfóniák, kamaraművek, operák. Leghíresebb műve az Újvilág (IX.) szimfónia, melyet 1893- ban írta, az Amerikában töltött évei hatására. Dvorak: Újvilág szimfónia I, II, IV. tétel 28
Giacomo Puccini 1858-1924 Luccában született és élt, majd Milánóban tanult. Első operája a Le Villi, amit egy pályázatra írt. Torre del Lagoban telepedett le, itt születtek a leghíresebb operái, a Bohémélet, a Tosca és a Pillangókisasszony. Műveit a közönség szerette. Az olasz opera megreformálója, Verdi utódja. Az operákban Puccini hatására a mindennapi emberek élete, problémái jelennek meg, hősei valójában nem makulátlanok, hanem esendők. A jeleneket is kikerülnek a koszos utcára, ezeket az újítást követő zeneszerzőket VERISTÁKNAK hívjuk. (vero: ol. igaz). Puccini: O mia babbino caro George Bizet 1838-1875 Francia zeneszerző, aki operákat, szimfóniákat írt. Műveit értetlenség fogadta. Élete utolsó munkája a Carmen című operája, mely a bemutatón megbukott, a zeneszerző pedig pár nap múlva meghalt. A mai napig a Carmen az egyik leggyakrabban játszott opera. Carmen: Habanena, Overture, Torreador-dal 29