2017 Települési Arculati Kézikönyv Alsómocsolád Község
Tartalom Bevezetés... 1 Alsómocsoládról röviden... 2 Alsómocsolád épített és természeti öröksége, védelme... 6 Országos védettséget élvező elemek... 6 A római katolikus templom... 6 Helyi védettséget élvező elemek... 7 Lakóházak... 7 Keresztek, szobrok, emlékművek... 9 Meghatározó zöldfelületi, táji természeti értékek... 10 Karakterek, településrészek... 12 Falusias karakter... 14 Arculat és általános jellemzők... 14 Ajánlások... 16 Gazdasági területek karkatere... 29 Általános jellemzők... 29 Ajánlások... 30 Beépítésre nem szánt karakterek... 32 Általános jellemzők... 32 Ajánlások... 33 Utcák, parkok, közterek karaktere... 34 Általános jellemzők... 34 Temető... 36 Ajánlások... 36
Bevezetés Simone Weil szerint latrokként tér és idő keresztjére vagyunk verve mi, emberek. Ez egy-egy településre talán még fokozottabban és sajátosabban helytálló gondolat. Az idők folyamán különböző történelmi események és folyamatok alakítanak mindent, így a településeket is, akár népességének öszszetételére, gazdasági lehetőségeire, akár részben az ezek hatására kialakítandó épített környezetre gondolunk. A tér befolyása talán még fontosabb, szó szerint a települések alapját adja. A domborzat meghatározhatja a településszerkezetet, a talajadottságok vagy a természeti erőforrások a (mező)gazdasági potenciált Alsómocsolád térsége természetföldrajzi szempontból kedvező területnek számított már évszázadokkal ezelőtt is, a megtelepedés óta bár területileg kissé változott a helyszín, a település létének folytonossága az idők folyamán megmaradt. Szerkezetét a domborzat és egyéb földrajzi jellemzők, arculatát az újbóli megtelepülés kényszere, később pedig birtokosainak, valamint változatos hátterű betelepülőinek hatása is alakította. Az egykor sokszínű társadalom által hozott sajátosságok harmonikus egységekké álltak össze és alakították ki a mai arculatot, amelyet számos megőrzendő, részleteiben is szép épület rejt. Jelen sorokkal és képekkel, ezekre az értékekre és a fejlesztések során történő figyelembevételére hívjuk fel a figyelmet, ajánlásokat, követendőnek tekinthető irányokat megfogalmazva. 1
Alsómocsoládról röviden Alsómocsolád Baranya és Tolna megye határán fekvő, a Hegyháti járáshoz tartozó község. A Mecsek északi lankáin, a megyeszékhelytől mintegy 25 km-re, északra található zsáktelepülést keletről dombok, nyugatról messze elnyúló síkság határolja. A környék éghajlati viszonyai mezőgazdasági művelés szempontjából kedvezőek, éghajlata mérsékelten meleg az óceáni hatások túlsúlyával, emellett vízrajzát tekintve is előnyös területen fekszik. A dombvidék 220-230 méter tengerszint feletti magasságú felszínébe 75-80 méterrel mélyültek a község nagyobb völgyei, ezek kőzetei azonban az utolsó magyarországi (pannon) tenger üledékei. A kialakult völgyeket két tényező hozta létre: az utolsó 2,4 millió évben jelentős tektonikus mozgások hatására a felszínen kisebb mélyedések jöttek létre, amelyekben a felszínre hulló csapadék utat talált, majd tovább mélyítette azokat. A környéken végzett geológiai fúrások arról tanúskodnak, hogy a mai felszín kialakulását megelőzően a térségben, a Föld ókorában vulkáni működés, a középkorában nyílt tenger (ezt triász mészkő, jura tengerparti agyag és kőszéncsíkok igazolják), a középkor záró szakaszában (a krétában) és a harmadkorban pedig homokkal borított szárazföld is volt. A harmadkor elején (eocén) mozdultak el a lemezek a Kárpát-medencétől délre fekvő területekről mai helyükre, Alsómocsolád térségébe. A harmadkor végén, 12 millió éve, a pannon időszakban a terület süllyedésnek indult, elöntés következett, amelyet számos tengeri üledék bizonyít, melyek közül a homok a Mecsekből származik, ami ekkor már szigetként emelkedett ki a tenger szintjéből. Ebben az időszakban jelentős függőleges mozgások voltak tehát, ezt az üledékek elhelyezkedése, vastagságuk és a rétegek pusztulásának különbségei mutatják. Az ezt követő időszakban a terület szárazulattá vált, ekkor kezdtek bevágódni a völgyek, és a törések mentén feldarabolódni a felszín: a Hábi-csatorna bevágódása, a Szalatnaki-patak völgyének és a Kisvaszari völgynek a keletkezése is ekkor történt. Ezek közt megkezdődött a felszín kiemelkedése, amely D-DNy-ra kibillent, ezért az emelkedő rögök északias oldala rövid és meredek, a délies hosszú és lankás lett (ezeken újabb völgyek vágódtak be, de már nem tektonikai mozgások hatására). A völgyek kialakulásának folyamatával párhuzamosan, szakaszosan megtörtént a löszképződés is a területen. A felszín egy része az utolsó 2,4 millió év során szakaszosan emelkedett, völgységi részei ezzel együtt szakaszosan süllyedtek. Az utolsó 10 000 évben ún. csuszamlásos folyamat zajlott. A Hábicsatorna meredek völgyének oldalán csuszamlások mentek végbe, de az agyagos, löszös egységek csuszamlásai gyakoriak a meredek oldalú mellékvölgyek lejtőin is. 2
A terület éghajlatának pontos meghatározásával kapcsolatban gondot jelent, hogy hosszú mérési sorral rendelkező állomás nincs a településen, a legközelebbi Lengyelben található, ugyanakkor ennek tengerszint feletti magassága 265 méter közeli, amelynek adatai viszont csak az alsómocsoládi dombok tetőszintjeire vonatkoztathatóak. A település völgytalpai sok esetben a 140 méteres magasságon vannak, így ezeknek értékei becsléssel adhatóak meg. Az évi középhőmérséklet tekintetében a település az országos átlaghoz hasonlatos, havi értékeit elemezve azonban akadnak figyelemreméltóbb különbségek. Januárban enyhébb területnek számít, völgytalpainál azonban megszorul a hideg levegő. A téli hőmérsékleti viszonyok kapcsán azt is meg kell jegyezni, hogy a dombvidéki térségben országos viszonylatban lassabban tavaszodik, ugyanakkor a hőmérséklet tekintetében a tél enyhének számít. A nyári értékek tekintetében nincsenek ilyen jelentős eltérések az átlaghoz képest, Alsómocsolád térsége ilyen szempontból a középmezőnyben foglal helyet. A csapadékösszegek tekintetében a környék domborzata jelentősen befolyásol. A tengerszint feletti magasság függvényében a környező települések, Mágocs, Dombóvár és Lengyel közül utóbbiban a legnagyobbak az értékek, magasabbak több éves viszonylatban, mint az 534 méteres magasságú Pécs-Misinatetőn, amit a domborzat akadályképző természete magyaráz: ebbe ütközve a páradús légtömegekből itt hullik több csapadék. A csapadékviszonyok igen kedvezőek a növénytermesztés szempontjából: a nyári félévben hullik jelentősebb mennyiség. A tavaszi, kora nyári csapadék a kelést, az őszi a talajművelés és az őszi vetés szempontjából kedvező. A makroklíma mellett fontos a mezoklíma is, amely a település társadalmi-gazdasági sajátosságait befolyásolja. A vastag löszplatók a légáramlást alakítják, a terület talajainak száradékonyságát okozzák. A tavak közvetlen szomszédságában egyfelől nedves talajok vannak, valamint a vízfelszínek állandó párolgása miatt a levegő páradús, így a térség ködhajlama jelentős. A területen két lejtőklíma-típus ismert: az enyhe délies dőlésű felszínek kissé szélcsendesebbek, talajaik a vízszinteshez képest melegebbek és száradékonyabbak. Az északias lejtők ennek ellentétei: szelesebb területek, ez szárítja a talajokat, a jelentősebb mennyiségű csapadék lefolyik, így gyakori a szélkár. A település vízhálózata szinte teljes egészében az utolsó 2,4 millió év domborzatfejlődésének eredménye. Állandó vizű patakja a Hábi-csatorna, mely több mellékágról kapja a vízét. Mellékágai általában időszakos vízfolyások, utánpótlásuk nyár elejére megszűnik. Nyaranta emiatt a zivatarok és zivatarok csapadéka adja az utánpótlást, amely ezekben az időszakokban az átlagosnál alacsonyabb vízállást jelent. Ezek a vízfolyások táplálják a patakokat, amelyek a heves csapadékozás idején hamar feltöltődnek a sok beszállított hordalék miatt. A felszíni vizek forrásokban jutnak a felszínre, a völgytalpak alatt talajvizek formájában találhatóak. A talajvizet ásott kutak tárják fel. A 3
település területén található mesterséges tavak jelentős vízfelületet tesznek ki, nagyban meghatározva többek között a mezoklímát, és befolyásolva a környező talajokat is. A település területén háromféle genetikai talajtípust lehet megkülönböztetni. A Hábi-csatorna völgyétől északra, a gyenge lejtésű felszínen löszön képződött, jó minőségű csernozjom barna erdőtalaj található. A csatorna déli oldalán a meredek térszíneken a lösszel jelentős mértékben keveredik a minőségrontó pannon homok, agyag és iszap, itt agyagbemosódásos barna erdőtalaj az uralkodó. A terméshozamok a különböző talajokon eltérőek, előbbinél 50-60%-os, az utóbbinál 40-50%-os a várható hozam. Mivel az említett két talajtípus lejtős területeken található, az eső erodáló hatására gyakori a termékeny felső humuszos réteg hiánya. A völgytalpak peremén és a tavak alatt a völgytalpon található a harmadik genetikai talajtípus, a lápos réti talaj. Ennek kialakulásában fontos szerepet játszik a víz és a túltelítettség. Ennek természetes termőképessége a leggyengébb. A talajok a klímaingadozás és az antropogén beavatkozások hatására változnak, ez a változás megfigyelhető Alsómocsolád térségében is. A tavak létesítése okozza a legjelentősebb változást a réti talajokban, a láptalaj irányába való változást a tavak (gátak) közelében. Általános vélekedés szerint, a kedvező fekvés miatt a település, a mai Alsómocsolád elődje szinte folyamatosan otthona volt koronként változó nyelven beszélő, más és más szokások szerint élő emberek csoportjainak. Régészeti leletek szerin már a bronzkortól kezdve lakott terület volt, amelyet a bronzkori és római kori tárgyi emlékek is mutatnak. A 12. században Alsómocsolád térsége a szomszédos mágocsi bencés apátság birtokában volt. Első okleveles említése Mocholay névvel történik 1294-ben. A név, általános vélekedés szerint, igen prózai módon mocsarat, illetve pocsolyát, vagy len- és kenderáztatásra szolgáló helyet jelent (talán ez utóbbi rejtőzhet a név között). A mágocsi bencések után a veszprémiek kerülnek birtokba, majd 1510-ben II. Ulászló király Alsómocsoládot is 24 másik település területével együtt Bodó Ferenc földbirtokosnak adományozta. Nevezett család az adományt nem sokáig élvezhette, Mohács után a falut megtámadták és kifosztották, de az egykori lakosság hamarosan a közelben, a település mai területén új falut épített fel. Összességében, bár a Hegyhát falvainak egy része vélhetően túlélte a hódoltságot, Mocsolád feltehetően legalább néhány évtizedre elnéptelenedett. Így nem meglepő módon a 18. század végén zömmel a Balkánról északra húzódó szerbek éltek itt, de a magyarok mellett az évszázadok alatt vallon, szláv, német és olasz betelepülők is otthonuknak mondhatták. Legmeghatározóbb a németajkú földműves családok betelepülése volt a 18. század közepén, földesúri telepítés révén. A korábbi, dunai sváb hullámokkal szemben most észak-német evangélikus családok érkeztek erre a tájra. A 19. századtól a magyar és a német vált a két meghatározó népcsoporttá. 4
1851-ben Fényes Elek híres Geographiai Szótára a következőket írta a településről: Mocsolád, magyar falu, Baranya vmegyében, hegyek közt, ut. p. Pécs. Van itt 699 r. kath. lakos, templom, 51 telkesgazda, 32 zsellér. Földje jó mívelés mellett mindent megterem. F. u. a Perczel és Szankovánszky vérség. Az idézetben szereplő Perczel és a Sztankovánszky családok meghatározó szereplői voltak a település életének. A Perczel családnak köszönhetően épült fel 1826-1836 között a központban álló Szent András templom. Szankovánszky Pál pedig felépíttette a községben található kastélyt és hozzá a hatalmas arborétum jellegű kastélykertet. A település 1872-ben vasúti csatlakozást kapott, ami jelentős fellendülést hozott, amely ma is a Szalatnaki-patak mellett halad el, és amelyen Mágoccsal közös vasútállomása van a településnek. A második világháború után megkezdődött a német lakosság kitelepítése, javaikat elkobozták. 1970-ben 43, 2011-ben 22 német nemzetiségű lakosa volt a falunak, de ezzel együtt a teljes lakosságban hasonló mértékű csökkenés következett be: 1970-től 2011-re a 621 főről 311 főre fogyott a lakónépesség száma. Ugyanakkor a rendszerváltozás után a település egyedi és izgalmas fejlődési útra lépett. Köszönhetően a térség legnagyobb üzemének, az ott található munkahelyeknek és az ebből származó helyi adóbevételeknek, az épített környezet hagyományokon nyugvó, funkcionális értelemben vett megújításába kezdtek. Számos projektet kezdeményeztek, amelynek eredményeként a település közösségének identitása és kohéziója erősödött, környezete rendezettebbé vált, megszépült. Kijelenthető, hogy Alsómocsolád a vidékfejlesztés egyfajta hazai mintatelepülésévé vált. 5
A településszerkezet alapjaiban az idők során kialakult és szinte változatlanul megmaradt utcahálózat, amelynek nyomvonala már az 1800-as években készített Második Katonai Felmérés térképén is látható. Az azóta történt bővítés főként a Kossuth Lajos utca mentén, észak felé történt, szervesen illeszkedve a történelmi maghoz. A keletre futó utcákkal (Rákóczi és Petőfi utca) kiegészülve ez a tengely alkotja az eredeti szerkezetet, a mai település legfőbb arculatformáló karakterét. Alsómocsolád épített és természeti öröksége, védelme Alsómocsoládon két jelentős, védettség alatt álló épület található: a Szent András templom és a Sztankovánszky-kastély. Ezek mellett azonban számos ingatlan, lakóépület vagy egyes telkeken a fennmaradt gazdasági épület áll helyi védelem alatt, ezek pontos listáját a helyi építési szabályzat tartalmazza. Országos védettséget élvező elemek A római katolikus templom Alsómocsolád klasszicista stílusú templomát 1824-1836 közt emelték Szent András apostolnak szentelve. Az épület műemléki védelem alatt áll. 1977-ben a külsejét újították, 1993-ban a belsejét restaurálták. A templom téglából épült, mennyezete boltozott, szentélyét csiszolt kőlapok, padlóját téglaburkolat fedi. A tetőt cserép, a tornyot bádog fedte, tornyában három harang volt. Az épület alatt a Perczel család kriptája található. A főoltárt Szent András apostol tiszteletére szentelték, berendezése barokk stílusú. A jelenlegi Angster orgonája 1942-ben készült el. 6
Helyi védettséget élvező elemek Lakóházak Alsómocsolád falusias lakóépületei jellegzetes sváb megoldásokkal kellemes hangulatú községgé varázsolják a települést. Az utcákon sétálva számos szép példát látni a harmonikus elrendezésekre, homlokzat- vagy épp kerítésdíszítésekre. A lakóházak jelentős részénél fennmaradtak (sajnos több esetben ma már romos állapotban) a gazdasági épületek is, amelyek szintén visszafogott díszítéssel teszik még különlegesebbé az egyes telkeken álló épületek alkotta összhatást. A közel azonos épületmagasságok, a visszafogott homlokzatszínezés, a rendezett udvarok egységes, kellemes összhangban vannak a település nyújtotta miliővel. Az épületek anyaga döntően a tégla, amely 7
már száz évvel ezelőtt nagyrészt felváltotta a korábban alkalmazott vályogtéglát. Ezzel Alsómocsolád általános építészeti arculata illeszkedik a Hegyhát leginkább jellegzetes karakteréhez. Sajátos helyet foglal el a település épített örökségeinek körében a Sztankovánszky-kastély, amely arborétum jellegű zöldövezetben, egy hatalmas park közepén helyezkedik el. Sztankovánszky Pál 1920 körül építtette; az épület és kertje ma magántulajdonban van. A földszintes, csonkakontyolt nyeregetetős épület tömegében és bizonyos részleteiben őrzi az eredeti formáját, kertjében az idős fák között számos műalkotás, szobor húzódik meg. 8
Keresztek, szobrok, emlékművek Alsómocsoládra jellemző, hogy a település tiszta, gondozott, emellett fontosnak tartják köztéri szobraikat is. A településen négy kereszt található, ezek felújításáról folyamatosan gondoskodik az önkormányzat és civil szervezeteik. 2007-ben adták át a Papp- Keresztet, amelynek felújítását az Alsómocsoládiak Baráti Köre vállalta egy pályázat segítségével. A Milleniumi Emlékparkban található az ezredforduló emlékére állított kopjafa, valamint a Tanítók-tanárok Emlékfája, amelyet lakossági összefogás révén a község néptanítóinak emlékére állítottak. Az Őszi-Fény Idősek otthona parkjában áll Milkovics Jenő fafaragó művész életfája. 2007-ben újabb életfa került átadásra, amely a főtéren található Koronázási-domb fényét emeli. A felsorolt alkotásokon kívül még számos, főként fából faragott szobor díszíti a település utcáit és köztereit. A templom építése körül alakították ki a meredek, szőlőkkel és gyümölcsösökkel beültetett hegyoldalra a kálváriát is. Az alkotások az idők során rongálódtak, így 2008-ban a kereszteket és 14 stációját felújították az Alsómocsoládi Polgárőrség és az önkormányzat együttműködésében, a stációképeket fából faragva újra, ennek feladatát a Hegyháti fafaragó tábor alkotói vállalták. A keresztet Ruppel Imre kőfaragó mester újította fel. 9
Meghatározó zöldfelületi, táji természeti értékek Alsómocsolád környezete magán viseli a kistájra jellemző jellegzetes felszíni formákat, hol meredekebb, hol lankásabb domboldalak, valamint vízfolyások tarkítják a tájat. A tájhasználat a domborzathoz és vízrajzhoz igazodva változatos, a tavak, nádasok mellett szántóföld, rét és legelő, valamint az erdőterületek is jelentős mértékben megjelennek. A szántók a kedvezőbb talajadottságú és kitettségű lejtőkön tudtak kialakulni leginkább a tavaktól északra és a településtől délkeletre eső külterületeken. Az egyes szántók megjelenése homogén, köztük azonban a változatos domborzatnak köszönhetően erdősávok, vízfolyások és a hozzájuk kapcsolódó növényzet tagolttá teszi a felszínt. A változatos tájhasználat a táj mozaikosságát eredményezi, ami napjainkban ritka érték. A rét és legelőgazdálkodás jelentősége csökkent, de szintén a változatos domborzatnak és mikroklímának köszönhetően nem szűnt meg, még találhatók gyepek és legelők, elsősorban az erdőterületek közelében és a vízpartok menti magasabb vízállású területeken. Nagyobb, összefüggő erdőterület a közigazgatási terület déli részén jellemző a mecseki erdőkhöz kapcsolódóan. A vízfolyások napjainkra veszítettek ugyan gazdasági jelentőségükből, de a tájhasználat szempontjából igen meghatározóak, hiszen környezetükben a kedvezőbb vízháztartás miatt ökológiailag és tájképi szempontból változatos sávok tudtak kialakulni. Egybefüggő vízfelületként jelennek meg a halastavak, amelyek kiemelkedő elemei a tájnak. 10
Országos és helyi jelentőségű természetvédelmi terület, valamint Natura2000 terület nem található Alsómocsoládon. Védett természeti érték a nemzeti ökológiai hálózat részeként magterületként nyilvántartott területrész, a közigazgatási terület déli, Mecsekhez kapcsolódó erdőterületei, valamint ökológiai folyosó a tavak sávja a hozzájuk tartozó erdőfoltokkal, nádasokkal. Ez a magasságilag és vízrajzilag tagolt terepfelszín a változatos tájhasználattal a látványértékek szempontjából is igen nagy jelentőségű. A település különböző pontjairól más és más látvány tárul elénk, ami tájképvédelmi szempontból fontos és kedvező. A belterület a környező tájat szabdaló völgyek egyikébe települt, így a belterület felszíne a külterülethez hasonlóan igen változatos. Több helyen találunk gyepes vagy növénnyel beültetett rézsűket. A szépen karbantartott vízelvezető árok a zöldterület egyik meghatározó vonalas létesítménye. A magánkertek utcafronti szakaszára a díszkert, míg a hátsókertekre a mezőgazdasági jelleg jellemző, ahol előtérbe kerülnek a gyümölcsfák és más kiskertbe való haszonnövények. A belterületi kertek környező gyümölcsösökkel, szántókkal és erdőkkel állnak közvetlen kapcsolatban. Ez az összeköttetés, valamint a belterület tóparti elhelyezkedése biztosítja a kapcsolatot a külterület zöldfelületi rendszerével. 11
Karakterek, településrészek Alsómocsolád egészére a falusias karakter a jellemző. Az urbanizáció elkerülte a községet, ezáltal nem csak utca- és telekstruktúráját őrizte meg, hanem lakóházainak jelentős része nagyrészt a 19. század végéből, a 20. század elejéből származik. A századfordulós polgárosodás és a kedvezően alakuló gazdasági helyzet következménye, hogy némely épületet az utcával párhuzamos tengelyű, lakófunkciójú résszel bővítették. Mindazonáltal a település már csak szerény méretei miatt sem tagolódik elkülönülő övezetekre, a polgári elemek elvegyülnek a falusi vonások között. 12
13
Falusias karakter Arculat és általános jellemzők A Dél-Dunántúl területére általánosan jellemző, hogy háztípusai a nyugati és az alföldi háztípusok keverékei, mindkét hatás érvényesül akár a lakóépületek, akár a gazdasági épületek megjelenésére, kialakítására, telken való elhelyezkedésére gondolunk, emellett nem elhanyagolhatóak a(z egykori) sváb vonások a térség falvaiban. A falvak településszerkezete ezeréves fejlődés eredményeképpen formálódott, amely a 20. századra a keskeny, hosszú telekrendszerek létrejöttét eredményezte. Ezeken hosszúházak, amelyek a telkek elején, utcára néző homlokzattal rendelkeznek. Általánosan jellemző a ház előtti kiskert, a lakóudvar kúttal, szőlőlugassal, nyári konyhával, a telek hátsó részein különálló (mező)gazdasági egységekkel. Alsómocsolád esetében is a falusias karakter jellemző. A belterület nagy részén szalagtelkeken oldalhatáron állóak a lakóépületek, emellett a Széchenyi utcában találhatóak szabadon álló beépítési móddal is lakóházak. Az épületek többségének tetőgerince merőleges az utca vonalára, és a ház homlokzata sok esetben a telekhatáron fekszik, vagy legalábbis csak egy kerítés van előtte, előkert nélkül. A falusias lakóterületen az udvari homlokzat felől oszlopos tornácos parasztházak jellemzőek, kidolgozott díszítésekkel, részletekkel akár az utcai homlokzat, akár az oszlopok vagy a kerítések tekintetében. 14
A közel azonos telekszélességnek és az épületek hasonló tömegének és magasságának köszönhetően a házak, ezáltal az utcák ritmusa egyenletes. A helyi építési szabályzat kifejezetten figyelmet fordít e struktúra megőrzésére. A telkek többségénél a lakóépületek mögött mellék- és/vagy gazdasági épületeket találunk. A melléképületek (pl. nyári konyhák) zömmel a lakóépülettel összeépültek, míg a gazdasági épületek rendszerint merőlegesen helyezkednek el a lakóépülethez képest, és különálló, gyakran L-alakú egységek. Utóbbiak nyílászárói körül téglakeretezés díszítés található. 15
A házak nyeregtetővel fedettek. A helyi építési szabályzat alapján a tetőhéjalás égetett agyagcserép vagy hódfarkú betoncserép használatával történhet, a vörös és barna árnyalataival színezve. A téglaépületek burkolatának színezése általában szintén igazodik a helyi építési szabályzatban meghatározott, hagyományos színezést preferáló előírásokhoz, amely szerint a festés fehér-meszes, vagy meleg színek világos árnyalataival (pl. homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna, olajzöld) kell, hogy megtörténjen, illetve kerülendőek a hideg és erős színek (pl. kék, lila, citromsárga stb.). Ez a jellegzetes téglaszín, illetve ennek árnyalatai végig megfigyelhetőek a lakó- és gazdasági épületeken, harmonikus összhatást biztosítva a településnek. A homlokzattagolást különféle szerkezeti elemekkel, pl. stukkókkal, párkányokkal, oromdíszekkel, reliefekkel, pilaszterekkel stb. díszítették. Egyes esetekben a padláslyukak vagy padlásablakok, szellőzők is keretet vagy díszes borítást kaptak, emellett az ereszdíszítés is fellelhető. Mindezek ízléses és mértékletes használata egyedivé teszi az egyes épületeket, ugyanakkor a telekrendezésnek és az épületek színezésnek is köszönhetően a környéket harmonikus hatásúvá tudja tenni. Hasonlóan a homlokzatok díszítéséhez, a tornácok oszlopait, oszlopfőit is egyedibbé teszik a kisebb faragások vagy kovácsoltvas kiegészítések. Ezek a díszítőelemek jellemzően a lábazatok vagy az oszlopfők közelében találhatóak, több esetben az oszlopok jellegzetesen felfelé keskenyednek, ezzel önmagukban is egyedibbé válva, ugyanakkor díszítésekkel is fokozva a hatást. A telkekhez tartozó utcafronti kerítések áttört, a legtöbb esetben díszített kovácsoltvas kerítések, gyakran kőből vagy téglából készült lábazattal. Az áttört kerítések szellőssé, tágasabbá teszik a teret, és azáltal, hogy látszanak a hasonló telkeken belüli elrendezések az összhatás adja a falusias karakter egységességét, hangulatát. Ajánlások Telepítés és beépítés A karakterre jellemző térstruktúra megőrzése fontos tényező, az oldalhatáron álló elrendezés jellemző a község legnagyobb részére, így az egységesség, a falusias jelleg ebben a tekintetben ennek a gyakorlatnak a folytatásával tartható meg. Az elrendezés másik jelentős pontja annak megtartása, hogy a házak lehetőség szerint előkert nélkül, a telekhatáron, vagy közvetlenül a kerítés mögött álljanak. 16
A telkeken álló gazdasági épületek megóvása is igen fontos, abban az esetben is, ha ezek eredeti funkciójukat elveszítették és új szerepkörrel rendelkeznek. Az eredeti anyagok használata, a díszítések megtartása és megóvása ajánlott. 17
Magasság Az épületek magassága a kialakult karakter függvényében megtartandó, új épületek létesítése esetén is javasolt a földszintes házak elhelyezése a községben. Tetőhajlás és tetőforma A lakóépületek jellemző tetőhajlásszöge 45 fok körül mozog, célszerű ezt tartani, kisebb eltérések lehetnek ugyan, a jelentősebbek azonban kerülendők. A mediterrán vagy alpesi jellegű megoldások eltérnek a község legtöbb épületének jellemző tetőtípusaitól. Javasolt a nyeregtetős megoldás, amely a lakóépületekre leginkább jellemző forma. 18
Homlokzatképzés, anyaghasználat, szín A homlokzatok díszítéseinek megtartása javasolt, hiszen ezek jellegadóak a település arculatát tekintve. Az épületek színe(i) a helyi építési szabályzatban foglaltak szerint visszafogott, fehér vagy téglaszínek (hűen a fő építőanyaghoz), esetleg pasztellárnyalatok legyenek. 19
20
Ajtók, ablakok Az ajtók és ablakok esetében óvni kell a homlokzatdíszítéseket, amelyek ezeket a legtöbb esetben keretezik érvényes ez a lakóépületeken kívül az azokhoz tartozó gazdasági épületekre is. A legtöbb esetben fából készült nyílászárók használtak, de egyéb anyagok használata esetén is célszerű legalább színükben hasonlatosnak lenni a környező épületekhez. A nyílászárók eredeti kiosztása fontos szempont, különösen a homlokzatok esetében javasolt tartani a környező az épület eredeti jellemzőit e tekintetben, új épületek esetén pedig igazodni a környező ingatlanok jellemzőihez. 21
22
Részletképzés Ebben a tekintetben megemlítendőek többek közt a tornácok, mint igen jellemző épületelemek. A tornácok kialakítása, vagy a meglevők felújítása esetén törekedni kell a jelleg megtartására, mind az anyagok, formák, mind pedig például az oszlopok díszítéseinek, jellemzőinek terén is. Az épületek egyéb díszítései esetén is követni kell a település épületeinek sajátosságait: kerülendő a túldíszítés, a szomszédos épületek mintázatától, részleteitől való markáns eltérés. Az ereszdíszek és szellőzőrések díszes megoldásai, többek közt például a stukkók, pilaszterek használata gyakori, ezek megtartása, új épületek esetén kialakításuk lehetséges, javasolt. 23
Kerítések, térfalak Mivel a településen leginkább az áttört, kovácsoltvas (bizonyos esetekben fa) kerítések jellemzőek, célszerű ezt a gyakorlatot megtartani vagy követni. Beton- vagy kőalapzat gyakran előfordul, így ez az elem beépíthető, ugyanakkor kerülendő az átlátszatlan, tömör kerítések használata, különösen a teljesen zárt típusú, kőkerítések. 24
Kertek A belterületen a közterületi zöldfelületek a Kossuth és Rákóczi utca mentén szigetszerűen helyezkednek el. Számos szép példa látható az átgondolt és karbantartott zöldterületre (pl.: templom környezete, idősek otthona környezete, Sisi szobor környéke). 25
Az ezeket összekötő utcai zöldsávok kialakítására azonban kevesebb hangsúly jut. A zöldterület teljes egészének egységes koncepció alapján való átgondolása a meglévő zöldterületek felfűzésével segítene a település egységes arculatának kialakításában. A településközpont rangjának kiemelésében a fásítások és az egynyári felületek kiemelkedő szerepet kapnak, megtartásuk a későbbiekben is javasolt. A teljes településen pozitív példaként kell megemlíteni a tájékozódást segítő, jól értelmezhető táblarendszert, valamint az egységes rönkfa környezetarchitektúra-elemeket (hidak, padok, díszkapuk). Az egységes kialakítás az utcakép formálásában fontos szerepet játszik. 26
A fasorok kiemelkedő szerepet töltenek be egy település arculatában, alapvetően meghatározzák az utcák karakterét. Jó példája ennek a polgármesteri hivatal előtti gömb fasor. Az utcák menti zöldsáv azonban zömében gyepes terület, díszkertként való hasznosítása és egységes utcafásítás kevés helyen látható. Ahol lehetőség van rá, az utcaszélesség és közművek függvényében, ott egységes koncepció alapján javasolt a fásítás. Ahol erre nincs mód, ott a telkek előtti zöldsávok kialakításában és fenntartásában a lakók is szerepet vállalhatnak. A meglévő fás növényállomány megőrzendő mind a közterületeken, mind a magánkertekben. Az előkertek a település arculata szempontjából különösen fontosak, hiszen az utcakép formálásában is szerepük van. A polgármesteri hivatal előkertje jó példája ennek. Az előkertekbe maximum 1 méter magasságú növényzet ültetése javasolt. A kertek végeiben álló gazdasági épületek és ezzel együtt a gazdasági funkció lehatárolása növényfuttatással vagy keskeny sövények telepítésével kedvező megoldást nyújt. 27
Kedvezően befolyásolja az utcaképet a néhány helyen megjelenő kerítésfronti sövény, az előkerti díszkertek és változatosabb díszfák megjelenése kerten belül is. Ez a tendencia megőrzendő, további változatos előkerti növényültetéssel fokozható. Kerülendőek a 2-3 méter magas átláthatatlan falat képező örökzöld ültetések, helyettük alacsonyabb lombhullató térhatárolók kedvezőbbek. A temető kialakítása, rendezettsége is szerepet játszik egy település arculatának kialakulásában. A temetőhöz vezető út fásítása, valamint a temetőn belül egy központi fasor telepítése hozzájárul a kedvező településképhez. 28
A milleniumi emlékpark és a kastélypark elhelyezkedésükből adódóan kissé elkülönülnek a település többi zöldfelületétől, a belterület kapujában azonban fontos szerep jut nekik. Az emlékpark komoly faállománya további lehetőségeket rejt magában, a terület alkalmas lenne egy települési szintű közpark kialakítására. A kastélypark jelentősége jelen állapotában inkább ökológiai jellegű, a későbbiek során a terület együttes megújításával új látványelemmel bővülhetne a belterület. A játszótér, sportpálya, erdei iskola együttese átmenetet képez a közterületi zöldfelületek és a tavak menti természetközeli növényállomány között. Kialakítása és használati értéke révén egyaránt fontos területe Alsómocsoládnak. Gazdasági területek karaktere Általános jellemzők Alsómocsoládon három nagyobb gazdasági funkciójú és karakterű területet találunk: a település északnyugati részén a téglagyár, valamint ettől délre a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. Alsómocsoládi Gyáregysége található, ezek, funkciójukat tekintve ipari létesítmények, míg a település déli részén fekvő sertéstelep mezőgazdasági-állattenyésztő karakterű. A jelenlegi arculat meglehetősen vegyes képet mutat, mert a húsüzem mérete jelentősen meghaladja a falusi térben általában megjelenő gazdasági funkció volumenét. Ennek megfelelően, mind magasságában, mind pedig formájában kilóg a megszokott keretekből. 29
Ajánlások Beépítés, magasság elrendezés, anyaghasználat A gazdasági területek és azok épületei viszonylag nagy területen, szabadon álló beépítéssel helyezkednek el. Magasságukat tekintve sem egységesek, általánosságban pedig elmondható, hogy kilógnak a település falusias karakteréből, bár a téglagyár építőanyagát és épületeinek jellemzőit tekintve a legközelebb áll ezek közül a község ingatlanainak kinézetéhez. Célszerű lenne az újabb gazdasági épületek esetében is az arculathoz igazítani a jellemzőket, alapul szolgálhatnak a sok esetben még ma is viszonylag jó állapotban levő gazdasági épületek ehhez. 30
Tetőhajlás, tetőforma Amennyiben a meglevő gazdasági épületek jellemzőihez igazítjuk a kritériumokat, a tetők anyaga, formája és fedése is együtt jár majd ezzel, azaz cseréppel fedett nyeregtetők javasoltak, színben is igazodva a tégla árnyalatokhoz. Még abban az esetben is, ahol teret nyert a lapostetős építkezés, célszerű az alacsony hajlásszögű nyeregtetőket előnyben részesíteni az előbbiekkel szemben. 31
Kertek A gazdasági területek a lakóterülettől távolabb helyezkednek el, a változatos domborzatnak köszönhetően azonban a belterületről is látszanak. Látványuk ezáltal a tájkép formálásban játszik szerepet. Tájba illesztésük céljából a teljes telket körülvevő védő növénysáv telepítése javasolt. Kedvező megoldást nyújtanak az 5-6 méteres tőtávolsággal telepített fasorok, ahol a lombkoronaszint záródni tud, valamint a kerítésfronton ültetett sövény. Sövény esetében nem javasolt a 3-5 méter magas, örökzöld sövény telepítése, helyette az 1-2 méter magas lombhullató növényfal kedvezőbb látványt nyújt. Beépítésre nem szánt karakterek Általános jellemzők Alsómocsolád beépítésre nem szánt területei változatos táji karakterisztikával rendelkeznek. A táj mozaikos jellegét szántóföldek, legelők, erdők, vizes élőhelyek és zártkertek alakítják ki. A mezőés erdőgazdálkodás funkciói dominálnak, bár a területen jelentős a rekreációs, idegenforgalmi potenciál is. A sokszínűséget erősíti a változatos geomorfológia, élénken tagolt domborzat. 32
Ajánlások Általános A beépítésre nem szánt területek esetében azok jelenlegi karakterének és táji értékeinek megőrzése a cél. Elsődleges szempontnak kell lennie, hogy környékükön új épületek elhelyezése esetén a lehető legkisebb mértékű beavatkozás történjen ezekre vonatkozóan. Nevezett településrészek környékén kerülendő a nagyméretű, magas épületek elhelyezése, valamint új épületek elhelyezése esetén javasolt a növényzettel való elhatárolás. Telepítés, magasság Nevezett egységek közül csak a kastély területe van kerítéssel elhatárolva környezetétől, a korábban részletezett templom és kálvária területeinél ilyesmire nincs is szükség. Előbbi növényzettel van némileg elkülönítve a környezetétől, utóbbit a domborzati adottságok kellőképpen elhatárolják. Jellegükből adódóan ezeknél a helyszíneknél esetlegesen a növényzettel való elkülönítés lehet megoldás, de a környékük ilyen jellegű jellemzői elégségesnek mutatkoznak. Zöldfelület-gazdálkodás A cél a jelenlegi tájszerkezet megőrzése a tájhasználat feltételeinek biztosításával. A kedvező látvány érdekében a külterületen, bármiféle építmény elhelyezését javasolt tájképvédelmi szempontból is megvizsgálni, új külterületi létesítmények (mezőgazdasági, turisztikai, hírközlési) telepítésére tájba illesztésre vonatkozó zöldfelületi előírások kidolgozása javasolt. 10 méternél magasabb építmény elhelyezése kerülendő. A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védett értékek megőrzése céljából a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal való együttműködés, az általuk javasolt kezelési, hasznosítási módok betartása. Erdőterületek Kiemelkedő ökológiai cél a meglévő erdőterületek és az ehhez szükséges környezeti feltételek megőrzése. Fontos feladat a meglévő erdőterületek tájidegen fajainak, részleteinek őshonos növényzettel való fokozatos átalakítása, az akác (Robinia pseudoacacia) visszaszorítása. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet. Különálló erdőterületek között összeköttetés telepítése honos fafajokból. 33
Fásítás A változatos tájkép és a kedvezőbb ökológiai körülmények biztosítása érdekében javasolt a szántók esetében mezővédő erdősávok, tájfásítás telepítése mezőgazdasági utak mentén, művelési táblák határain a kisebb erdőfoltokat és gyepfoltokat javasolt fásítással összekötni. A völgylejtőre merőlegesen telepített fasorok kedvezőek a szél- és talajerózió hatásának csillapítása szempontjából. Telepítésre javasolt cserjefajok: galagonya, kökény, csíkos kecskerágó, veresgyűrű som, húsos som, javasolt fafajok: gyertyán, tölgy, éger, vadkörte Vízparti sávok A vízfolyások mentén és a vizes élőhelyek esetében elsődleges cél a jelenlegi állapot megóvása, az ökológiai folyosók szerepének további erősítése. Ezeken a területeken az ökológiai szempontok kerüljenek előtérbe bármilyen fejlesztés, kezelés során, az esetleges vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat, mérnökbiológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. A természetközeli állapot megőrzése érdekében feltöltéseket, mederburkolást meg kell akadályozni, törekedni kell a természetes meder megtartására Utcák, parkok, közterek karaktere Általános jellemzők Alsómocsolád utcái rendezettek. A járdák kőburkolata újnak mondható, színében és anyagában harmonizál a lakóházak számára előírt homlokzatok és tetőburkolatok színeivel. Az utcák zöldterületei, valamint a település parkjai, játszótere, a tó környéke gondozott, jellemző a közterek virá- 34
gokkal való díszítése is. Az utcanévtáblák fából faragottak, ez harmonizál a köztereken gyakran előforduló faragott szobrokkal. 2004-ben készült el, és folyamatos fejlesztés alatt áll az Erdei Tornapálya, az a megyében egyedülálló játszótér, amelyet a Mecseki erdészeti Zrt. támogatásával ausztriai példa alapján dolgoztak és alakítottak ki. A helyben készülő játékok gyermekek és felnőttek számára is tartalmas, természet közeli kikapcsolódást biztosítanak a településen élőknek és az idelátogatóknak egyaránt. 35
Temető A település temetője állapotának fenntartására, a sírok megőrzésére, gondozására törekedni kell, ugyanígy gondozandó a terület növényzete, célszerű a temető környezetét növényzettel némileg elzárva, lehatárolva tartani, jellegét fenntartani. Ajánlások Általános A közterületek és közlekedési területek fejlesztése esetén célszerű komplex, mindenre, így a zöldterületre is kiterjedő tervezés lebonyolítása a legkedvezőbb településkép elérése céljából (pl.: rézsűk bevonása a tervezési területekbe, utcafelújítás esetén faltól-falig tervezés). Bármely zöldfelületi, vagy azzal szorosan összefüggő pl. gyalogos és kerékpárút fejlesztésnél a meglévő zöldfelületi kapcsolódásokat figyelembe kell venni, rendszerszerű tervezés javasolt. Utcabútorok, emlékművek Az utcabútorzat mennyisége elégséges, állapotának megóvása az elsődleges cél. Esetleges állománybővítés esetén lényeges, hogy a mostani, fából (néhány esetben kőből) készült bútorzat és emlékművek mellé hasonló anyagok felhasználásával készült darabok kerüljenek, megőrizve ezzel az egységességet. 36
Zöldfelületek, utcafásítás A belterületi zöldfelületeken a cél a meglévő fasorok megőrzése, egységes utcafásítás telepítése, ahol megfelelő hely áll rendelkezésre a légvezetékek, közművek figyelembevételével. Ügyelni kell a megfelelő fafaj kiválasztására és a telepítési távolságra. Utcafásításhoz ajánlott fajok légvezeté- 37
kek mellett, valamint 1-2 méter széles zöldsávban: gömbjuhar, bugás csörgőfa, szivarfa (javasolt telepítési távolság 4-5 méter). Utcafásításhoz ajánlott fajok egyéb esetekben: kőris, berkenye, juhar, hárs, valamint ezek alakilag változatos fajtái (javasolt telepítési távolság 5-7 méter). Kerülendő a színes lombú fajok tömeges alkalmazása.telepítésre nem javasolt invazív fafajok: fehér akác (Robonis pseudoacaica), bálványfa (Ailanthus altissima), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), zöld juhar (Acer negundo), ameriakai kőris (Fraxinus penns.), kései meggy (Padus serotina), kanadai nyár (Pop. x canadensis), nyugati ostorfa (Celtis occ.). Javasolt a gyalogutak megújítása a rendezett utcakép eléréséhez. A burkolathoz jó vízáteresztő, javítás esetén könnyen felszedhető, kiselemes burkolat javasolt tájba illő, nem hivalkodó színben. 38
Készült Alsómocsolád Község megbízásából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározottak figyelembevételével Polgármester: Dicső László Főépítész: Hajdú Csaba http://alsomocsolad.hu Készítette: S.T.F.T Településfejlesztő és Tervező Bt. Szerzők: Baracsi Viktória, Pirisi Gábor, Trócsányi András, Karsai Viola, Tóth Réka Szerkesztő: Pirisi Gábor Fotó: Trócsányi András, Tóth Réka, Civertan Bt. Felhasznált források: Építészeti útmutató ábrái: Lechner Tudásközpont Magyarszéphely településképi arculati mintakézikönyv Lovász György: Alsómocsolád természeti adottságai In. Füzes Miklós: Alsómocsolád Községtörténeti monográfia I., 1998 Koller József: Jövőt építő múlt - http://www.magyarszek.hu/sites/default/files/field/file/jovot_eipto_mult_full.pdf alsomocsolad.hu, Alsómocsolád hatályos településfejlesztés és rendezési eszközeinek dokumentumai, régi térképek: www.mapire.eu/hu, Térkép a Google Earth Pro segítségével. A címlapon szereplő kép az önkormányzat tulajdona. https://www.facebook.com/alsomocsolad/ Alsómocsolád, 2017. 39