Trófeabírálat (SMKVB2235VN) III. A magyar hatósági trófeabírálat jogi szabályozása és gyakorlata A trófeabírálati adatok használata Általános szabályok, eszközök, bírálati lapok Kovács Imre Gödöllő 2018
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) III. A trófeabírálat jogi szabályozása Magyarországon
Fő jogszabályok 1996. évi LV., a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény (Vtv.) az annak végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vhr.)
Trófeabemutatási kötelezettség I. A gím- és dászarvas, illetve az őz agancsa. A muflon csigája. A vaddisznó agyara (ha a nagyagyar hosszabb, mint 16 cm). A vadászatra jogosult felelőssége. A trófeát bírálatra alkalmas állapotban kell bemutatni.
Trófeabemutatási kötelezettség II. Vadászjegyes elejtő: legkésőbb a vadfaj trófeás egyedének vadászati idényét követő 30 napon belül (vaddisznónál legkésőbb az elejtés szerinti vadászati év végét követő hónap utolsó napjáig), az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnál vagy térségi trófeabírálaton. Vadászati engedélyes elejtő: az elejtéstől számított 30 napon belül, bármelyik vadászati hatóságnál (30 napon belül adatküldés a bíráló hatóságtól a területileg illetékes megyei hatóságnak).
Trófeabemutatási kötelezettség III. A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad; az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított 30 napon belül kell bírálatra bemutatni (díjmentes). Elhullott vagy állategészségügyi okból elejtett vad trófeabírálatához a vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állategészségügyi feltételeiről szóló jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni. A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához a baleseti jegyzőkönyvet is csatolni kell.
A hatóság által rögzített adatok Metaadatok (törzsszám, az elejtő neve és nemzetisége, vadászjegy v. vadászati engedély száma, a vadászatra jogosult neve és kódszáma, az elejtés helye és ideje, a kifőzés időpontja számított tömeg). Mérések és szubjektív pontszámok (CIC rendszer). Becsült kor/korosztály (a vaddisznónál nem szükséges). Szakszerűtlen elejtés (3 fokú skálán).
Metaadatok
Törzsszám Törzsköny A vadászati eng. B vadászjegy (hazai) vadászatra jogosult megyekódja trófea sorszáma B 16 14 17 V 00022 bíráló hatóság megyekódja vadászati év Vadfaj G Gímszarvas D Dámszarvas O Őz M Muflon V Vaddisznó
Trófeabírálati szoftver
A vadászati hatóság adatai
Trófealisták és -összesítők
Éremkészlet nyilvántartás
Trófeabírálati űrlapok
A trófeabírálat dokumentumai A vadászati hatóság a trófea bemutatását hatósági igazolásnak minősülő trófeabírálati lapon igazolja. A vadászatra jogosult az igazolás birtokában szerzi meg a trófea feletti rendelkezési jogot. A trófea csak az igazolás birtokában hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről. Jogszerű elejtés esetén oklevél és érem (CIC kategóriák). A vadászatra jogosult a trófeabírálat után trófeánként nem érmes trófea esetén 2500 Ft, illetve érmes trófea esetén 5000 Ft díjat fizet. 8 napon belül határozat az elejtés szakszerűségéről.
Bírálati lapok
Oklevelek és érmek
Korosztályok Korosztály Gímszarvas Dámszarvas Őz Muflon Fiatal 2 5 év 2 4 év 2 3 év 2 3 év Középkorú 6 10 év 5 9 év 4 5 év 4 6 év Idős 10< év 9< év 5< év 6< év
Szankciórendszer I. Az elbírálás a tájegység természetes élőhelyi adottságai, valamint az elejtett vad életkorának figyelembevételével, az objektív trófea-értékmérők alapján történik. A minősítés fajonkénti és korcsoportonkénti meghatározását a tájegységi vadgazdálkodási terv tartalmazza. A vadaskertben elejtett vad elejtése nem minősíthető szakszerűtlennek. Szakszerűtlen az olyan legfeljebb középkorú, szabályos trófeájú vad elejtése, amely korosztályának kiemelkedő minőségű csoportjába tartozik. A szakszerűtlenség lehet kis (1 hibapont), közepes (2 hibapont) vagy súlyos mértékű (3 hibapont).
Szankciórendszer II. Az adott vadászati évben ismétlődően szakszerűtlen gazdálkodásnak minősül, ha a trófeabírálat során a szakszerűtlen elejtések miatt kapott hibapontok összege az éves vadgazdálkodási tervben a trófeás vadfaj fiatal-, valamint középkorú egyedeire meghatározott elejtési egyedszám alapján a maximálisan meghatározható hibapontok 10%-át az adott korosztályban eléri. Ilyen esetben a vadászati hatóság a nagyvadállomány minőségi védelme érdekében figyelmezteti a vadászatra jogosultat a trófeás vad szakszerű hasznosítására.
Szankciórendszer III. Ha az adott vadászati évet megelőző két vadászati évből a vadászati hatóság legalább az egyikben figyelmeztette a vadászatra jogosultat, és a trófeabírálat során kapott hibapont a meghatározható hibapontok 10%-át az adott vadászati évben is eléri, akkor a vadászati hatóság ismételten figyelmezteti a vadászatra jogosultat, továbbá az érintett vadfajra vonatkozóan a vadászatra jogosult következő vadászati évére szóló éves vadgazdálkodási tervében súlyhatárhoz muflonkos esetén csigahosszhoz kötött trófeás vad hasznosítási korlátozást rendel el, amelynek megszegése esetén vadgazdálkodási bírságot szab ki.
Kivételes trófeák A vadászati hatóság köteles a trófeabírálat során meghatározott pontszámot elért trófeát az Országos Trófeabíráló Testületnek felülbírálatra bemutatni. Gímszarvas: 230 CIC pont, dámszarvas: 210 CIC pont, muflon: 210 CIC pont, őz: 160 CIC pont, vaddisznó: 130 CIC pont. Az OTT által nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos. A hatóság a trófea feletti rendelkezési jogot korlátozhatja (a vadászatra jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet). Amennyiben volt, a bérvadászati szerződésben szereplő elejtési összeg mértékéig igényelhető kártalanítás.
Országos Trófeabíráló Testület I. A vadászati hatóság trófeabírálati határozata tekintetében másodfokon eljár. Dönt a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánításáról. Gondoskodik a hazai trófea-ranglista zárttéri vadtartó létesítményben elejtett trófeától elkülönített vezetéséről. Engedélyezi a nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarország területéről való kivitelét.
Országos Trófeabíráló Testület II. Elnökét és tagjait egy fő kivételével a vadgazdálkodásért felelős miniszter nevezi ki. A vadgazdálkodásért felelős minisztérium 1 képviselője. Az Országos Magyar Vadászkamara 1 képviselője. A másodfokú vadászati hatóság 1 képviselője. A releváns elsőfokú vadászati hatóság 1 képviselője, aki nem vett részt az elsőfokú bírálatban. A vadgazdálkodásért felelős miniszter 1 jelöltje.
Országos Trófeabíráló Testület III. Schally Gergely Schally Gergely Schally Gergely
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) III. A trófeabírálati adatok felhasználása
Adatbázisok ellenőrzése, tárolása A vadászati hatóságok minden vadászati év végén exportálják és megküldik a bírálati adatbázisokat az Országos Vadgazdálkodási Adattár részére. Az OVA ellenőrzi az adatokat és a kiugró értékek esetében megerősítést/javítást kér a bíráló hatóságoktól. Az OVA egyesíti a javított megyei adatbázisokat és relációs adatbázisban tárolja azokat összekapcsolhatók a vadgazdálkodási egységek és tájegységek térbeli, illetve egyéb adataival.
Vadgazdálkodási tervezés A trófeabírálati adatok (fő mért értékek, koreloszlás) felhasználásra kerülnek a tájegységi és VGE-szintű vadgazdálkodási tervek készítése során. Az adatbázisok felhasználásra kerültek a szakszerűtlen elejtés kritériumrendszerének kidolgozásakor és a szankcionálással kapcsolatos hibapontok kategóriáinak meghatározásakor.
Vadászati hatóságok A CIC pontszámok fajonkénti alakulása alapján került meghatározásra a másodfokú bírálathoz szükséges ponthatár. A pontszám éves átlaga és maximuma, majd a legjobb 2%, 1%, ill. 0,5% éves trófeaszáma, valamint alsó pontszáma került lekérdezésre (1998-2015). Gím, dám, őz, vaddisznó: kevesebb, mint a legkiválóbb trófeák 0,5%-a kerül be az Országos Trófeabíráló Testület felülbírálatára. Muflon: a trófeák legjobb 2%-a kerül bemutatásra az OTT-nek.
Tudományos kutatás Jellemzi-e a legkiválóbb trófeák bizonyos paramétereinek (pl. tömeg, hossz, körméret) alakulása a teljes állomány trófeaminőségének alakulását? A legerősebb trófeák X%-ának alsó értékei mutatnak-e valamilyen idő- vagy térbeli mintázatot? Mutat-e bármely mért paraméter statisztikailag igazolható eltérést a trófeák jobb és bal oldala között?
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) III. Dámszarvas (Dama dama) bikák trófeaparamétereinek elemzése Magyarországon, 1998 és 2016 között Kovács Imre, Schally Gergely, Csányi Sándor Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.
Bevezetés A trófeagazdálkodás és trófeavadászat napjaink nagyvadgazdálkodásának egyik legfontosabbnak tartott aspektusa. A dámszarvas vadászata lokálisan számos vadgazdálkodónak számottevő bevételi forrást jelenthet. A trófeaminőség értékelése gyakran a legerősebb (pl. legnehezebb, leghosszabb) agancsot fejlesztő egyedek mért értékein alapul. E megközelítés megbízhatóságáról és reprezentativitásáról kevés információnk van. Dámteríték (2016/2017. vadászati év)
Vizsgáltuk (1) a bírált trófeák éves számának trendjét 1998 és 2016 között. (2) az elejtett bikák korosztályi megoszlását. (3) a trófeatömeg és a szárhossz értékeinek időbeli változását a vizsgálati periódus alatt, állományszinten és a legjobb minőségű agancsot viselő, elejtett bikák esetében.
Adatelemzés Az évente bírált trófeamennyiség trendjét Pearson-féle korrelációelemzéssel, míg a becsült korosztályok megoszlásának változását Chi 2 -teszttel vizsgáltuk. A csoportokat (év korosztály) a mediánnal jellemeztük. A legjobb egyedek értékeit a trófeák mindenkori mintaszám alapján meghatározott - felső 1, 5 és 10%-ához tartozó legkisebb érték alapján határoztuk meg az egyes trófeaparaméterek esetében. A csoportmediánok és a csoport legkiválóbb trófeáinak alsó értékei közötti kapcsolatot Pearson-féle korrelációanalízissel elemeztük.
Eredmények Mintaszám A bírált trófeák éves mennyisége 894-ről 3.795-re nőtt, exponenciális trendet mutatva (log 10 ; Pearson-korreláció, r=0,97, P<0,001). A vizsgálati időszak alatt az elejtett bikák száma minden korosztályban mintegy négyszeresére nőtt. A legnagyobb növekedési ráta a fiatal korosztálynál figyelhető meg.
Eredmények Koreloszlás A korosztályi megoszlás szignifikánsan megváltozott (Chi 2 36=342,25, P<0,001). A fiatal bikák aránya 32,8%-ról 43,0%-ra nőtt, míg a középkorúak részesedése 57,5%-ról 47,6%-ra csökkent. Eközben az idősek részaránya 4,7% és 11,7% között változott (9,7%-ról indult és 9,4%-ra tért vissza).
Eredmények Trófeatömeg A tömeg mediánja a teljes adatbázist egyben kezelve nem mutatott jellegzetes trendet. A fiatal korosztályban 0,35 kg-mal nőtt 2006-ig, majd 0.39 kg-mal csökkent 2016-ig. Növekedés látható a középkorú, ill. az idős bikáknál (2,9-ről 3,3 kg-ra, ill. 3,4-ről 4,1 kg-ra). Ebben a két korosztályban a legerősebb értékek szintén nőttek, mégpedig minden határérték esetében.
Eredmények Agancs szárhossz A teljes adatbázisban a szárhossz mediánja stagnált. Az érték nem mutatott trendet a középkorú és idős bikák esetében sem, míg a fiatal korosztály mediánja 35,9 cm és 48,3 cm között változva 8,5 cm-rel csökkent 2007 és 2016 között. Sem a teljes adatbázisban, sem a csoportokban nem figyelhető meg egyértelmű trend a legkiválóbb értékek tekintetében.
Eredmények Mért értékek A csoport mediánja és a legkiválóbbak alsó értéke között csak két esetben találtunk erős korrelációt (Top 10% és 5% határtértéknél, a középkorú bikák trófeatömegénél). A szárhossz esetében a Top 1% határértéknél egyik csoportban sem, továbbá a teljes adatbázist egyben kezelve egyik határértéknél sem találtunk szignifikáns kapcsolatot.
Következtetések I. A korosztályi eloszlásra vonatkozó eredményünk megerősíti, hogy a dámbikák trófeaminőségének értékelésekor az egyes korosztályokba tartozó egyedek adatait külön kellene kezelni. Magyarországon a fajjal való gazdálkodás részben zárt körülmények között zajlik, ami magyarázhatná a legkiválóbb trófeák tömegének növekedését. A másik oldalról a középkorú és idős bikáknál a medián növekedése valószínűleg nem ennek köszönhető, hiszen az elejtett bikáknak csak kisebb hányada (a 2016/2017-es vadászati évben 13,0%-a) kerül terítékre zárt kertben.
Következtetések II. A hazai jogszabályok alapján kímélendők azok a fiatal és középkorú bikák, amelyek egyes trófeaparaméterek esetében elérnek bizonyos méreteket és a következő években várhatóan erősebb agancs fejlesztésére lesznek képesek. A középkorú és az idős korosztályban a medián és a legkiválóbb értékek trófeatömeg esetében tapasztalható növekedése jelezheti akár a gazdálkodás hatékonyságát is. A fiatalok trófeatömeg-mediánjának elmúlt 10 évben látható csökkenése szintén utalhat arra, hogy a vadászat a válogatásra irányuló szabályozással összhangban történik (kevésbé kerülnek terítékre erős agancsú fiatalok).
Következtetések III. A trófeatömeg és a szárhossz mediánja, valamint legerősebb értékei az egyes korosztályokban számos esetben nem követtek azonos trendet és nem korreláltak, ami a csoportmediánok és a legerősebb értékek közötti különbség erős változékonyságát eredményezte. Általánosságban a csoportmedián és a legkiválóbb értékek közti különbség az 1%-os küszöbértéknél volt a leginkább változékony. Összefoglalva, eredményeink azt sugallják, hogy dám esetében a trófeaminőségnek pusztán a legkiválóbb értékek alapján való megítélése számos esetben félrevezető lehet, különösen a fiatal korosztályban vagy a teljes adatbázist egyben kezelve. Ezzel együtt a legnagyobb trófeatömegek trendje a középkorú és idős bikáknál utalhat a teljes csoport mediánjának trendjére.
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) III. Bírálati lapok
Elérhető bírálati lapok a hazai vadfajokra Vadfaj CIC Boone & Crockett Rowland Ward SCI Gímszarvas (Cervus elaphus ) Dámszarvas (Dama dama ) Őz (Capreolus capreolus ) Muflon (Ovis musimon ) * Vaddisznó (Sus scrofa ) * Ragadozó (Carnivora ) * a faj nem pontosan meghatározott Pope & Young
A CIC bírálati lap szerkezete Minden trófea CIC Nemzetközi Aranyérem Aranyérmes trófea Source: CIC Handbook
Különböző bírálati lapok összehasonlítása
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) III. A CIC trófeabírálati rendszer általános szabályai
Általános mérési szabályok I. Mérés csak a trófeák meglévő részein történhet, a hiányzó darabot odaképzelve nem hosszabbítható meg a mérés. A trófeák sérült, törött vagy kopott részeit a bírálat nem értékeli szabálytalanságként, azokért levonás nem adható. Az abnormális (fajra nem jellemző) alakulású trófeák, melyeken a bírálati képletben szereplő mérések nem végezhetők el, kizárhatók a bírálatból. Ahol adott jellemző esetén a szubjektív pontok között pont hozzáadásra és levonásra is van lehetőség, egy trófea kétszer nem büntethető ugyanazért a szabálytalanságért.
Általános mérési szabályok II. A CIC trófeabírálat metrikus mértékegységrendszert használ. Szubjektív pontok egész (1,0) vagy fél (0,5) pont pontossággal adhatók, illetve vonhatók le. A tömegmérés minden esetben állkapocs nélkül történik. A trófea kikészítése és a tömegmérés között legalább 30 (!) napnak kell eltelnie.
Változtatások a bírálati szabályokban http://www.cic-wildlife.org/trophyevaluation/about-the-tes/
A mérések pontossága Mérendő paraméter Mértékegység Pontosság Mérések általánosságban cm 1 mm Ragadozókoponyák mérése cm 0,1 mm Tömeg (gímszarvas, dám) kg 10 g Tömeg (őz) g 1 g Köbtartalom (őz) cm³ 1 cm³
Agancsok ágainak azonosítása I. Ágnak tekintünk minden olyan kinövést, amely gímszarvas és dám esetében legalább 2 cm, őz esetében legalább 1 cm hosszú, hossza pedig meghaladja a kinövés alapvonalának hosszát. Az alapvonal az a képzeletbeli vonal, amely az agancs görbületét a kinövés hiányában követné. A hossz a külső oldalon, a kinövés hossztengelyének, illetve az alapvonal középpontjának találkozásától a kinövés csúcsáig (ágvég) mérendő, a kinövés hossztengelyének mentén, irányváltoztatás nélkül.
Agancsok ágainak azonosítása II.
Agancsok ágainak azonosítása (III.) Ha a kinövés hossza meghaladja a 2 cm-t (őznél 1 cm-t), de az alapvonal hosszát nem, a csúcstól a külső hossztengelyen legalább 2 cm-t (őznél 1 cm-t) visszamérve a bíráló kereshet olyan pontot, ahol a kinövés hossza meghaladja az alapvonal hosszát. Ághossz = AD AB = 2 cm Ha a kinövés így ágnak bizonyul, az alapvonal AC > EF és az ágvég közti teljes hossz mérendő. AD < GH
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) III. Mérőeszközök
Mérőszalagok Rugalmas, 5 mm széles acél mérőszalag vagy műanyag szabócenti a hosszmérésekhez (mm beosztással). Rugalmas, 5 mm széles acél mérőszalag a körméretek méréséhez. CIC Kézikönyv
Mérőpálca Terpesztés méréséhez használható.
Mérőfogó Vaddisznó kisagyarkörméretének méréséhez.
Tolómérő és átlaló Mufloncsigák és koponyák méréséhez. www.alpametrology.com ecatalog.mitutoyo.com www.wpiinc.com
Nóniusz skálás tolómérő használata
Mérlegek Tömegméréshez, 10 g és 1 g pontossággal.
Szögmérő Gímtrófea középágának szögfelező módszerrel való méréséhez. CIC Kézikönyv
Bakkay-féle hidrosztatikus térfogatmérő I.
Bakkay-féle hidrosztatikus térfogatmérő I. Őztófeák agancstérfogatának meghatározásához. Közvetlen mérés nem lehetséges Archimedes tételének felhasználása. Megmérjük a trófea teljes száraz tömegét, majd az agancsokat vízbe merítve újabb tömegmérést végzünk. A köbtartalmat leegyszerűsítve úgy kapjuk meg, hogy a két mérés különbségét kiszámítjuk, majd a mértékegységet g- ról cm 3 re cseréljük.
Sablon a vadkanagyarak értékeléséhez
Egyéb eszközök Fehér kréta (esetleg ragasztószalag) a segédvonalak és - pontok bejelöléséhez. Házi készítésű sablonok egyes paraméterek méréséhez és a szubjektív pontok gyors meghatározásához.
Trófeabírálat (SMKVB2235VN) III. Köszönöm a figyelmet!