2018 első félévében a meglévő környezetvédelmi problémák mellett a belvíz és annak következményei tovább rontották az RSD ökológiai állapotát!

Hasonló dokumentumok
A Ráckevei (Soroksári)-Duna vízminőségi mutatóinak halbiológiai szempontú értékelése a szeptember 18. és október 17. közötti időszakban

AZ ÚJONNAN ÉPÜLŐ VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY SZEREPE A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN PAPANEK LÁSZLÓ C. EGYETEMI DOCENS OSZTÁLYVEZETŐ KDVVIZIG

AZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében A RÁCKEVEI SOROKSÁRI DUNAÁG VÍZGAZDÁLKODÁSA fórumon elhangzottakról.

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben

2. Junior szimpózium december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

R/S/D VÍZMINŐSÉGE. dr. Varga Pál nvip Környezetvédelmi Szakértői Iroda

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.

Kibocsátási határértékek meghatározásának gyakorlata a KÖTIVIZIG működési területén Előadó: Zong Rita

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

átvezetés iszapkotrás projektelemek, különösen


KKK KONFERENCIA BIOLÓGIAI SZŰRŐMEZŐK VIZSGÁLATA: FERTŐRÁKOS, BALF SOPRON, MÁJUS 24.

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY

1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

^ 1 I ATí-KTVF Központi Iktató. ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI,' I I " 1 * 1 9 ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜG'... ' ' i X / i ' Tárgy: -

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS ÜZEMELTETŐI TAPASZTALATOK és ÉSZREVÉTELEK

2003. ÉVI ADATOK ÉVI ADATOK 6/2009. h

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Vadása-tó és előtározója

A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre

A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRt. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

A kistérségi terület a 37/3. Fehértó-Majsai belvízöblözet területét érinti.

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Budapest XVI. kerület évi környezetállapot jelentése

A Balatont érintő beruházások bemutatása

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:


85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep)

Emlékeztető. Börcsök Áron

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

Vízvédelem. Szennyvíz. A szennyvíztisztítás feladata. A szennyvizek minőségi paraméterei

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

Tájékoztató a évi belvízi helyzetről

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

ienc & operatív kitűzés KDVVIZIG szemszögből

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Megnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem

Átírás:

Beszámoló a Környezetvédelmi Bizottság elmúlt egyéves munkájáról. A Ráckevei Duna-ág vízminőségi és természetvédelmi problémái és ezek hatása halaink életfeltételeire határozza meg a Szövetségünk környezetvédelmi bizottságának feladatait. Környezetvédelmi problémák: A Ráckevei Duna-ágat közvetlenül terhelő szennyvízkibocsátó objektum közül legjelentősebb a Fővárosi csatornázás Művek Délpesti Szennyvíztisztító telepe napi 80.000 m 3 tisztított szennyvízével. Az RSD vízminőségére a tápanyagterhelés szempontjából a Dél-pesti Szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek bevezetése döntő hatással van. Annak ellenére, hogy a vonatkozó kibocsátási határértékeket a szennyvíztisztító betartja, a szennyvíztisztító elfolyó vízével jelentős mennyiségű foszfor és nitrogén jut folyamatosan a Duna-ágba. A vízbe jutott foszfor minden kg-ja 100 kg tömegű alga szaporodásához vezet! Következményei: A vízi növények túlszaporodása következtében, alacsony vízállás idején, szélcsendes időben, a reggeli órákra oxigénhiányos állapotok alakulnak ki az apró állatállományt és azzal táplálkozó halállományt veszélyeztetve, elsősorban a kisebb áramlású mellékágakban és csatornákban halpusztulást okozva. A tápanyagok hatására vízi növények és algák túlszaporodása majd elpusztulása folyamatos iszapképződéshez vezet! Duna-ág feliszapolódása- lebontó folyamatok következtében meleg, nyári szélcsendes napokon, télen a jég alatt a mellékágakban, csatornákban oxigénhiányos állapot alakulhat ki élővilágot veszélyeztetve. Az megnövekedett iszap jó néhány nagyon fontos ivóterületet folyamatosan ellehetetlenít! A másik súlyos probléma a Ráckevei Soroksári Duna-ágba közvetlenül vagy közvetve beengedett tisztítatlanul kevert szociális és ipari szennyvíz. Csapadékos időjárás esetén az egyesített rendszerű csatornahálózattal rendelkező vízgyűjtőről, a csapadékkal kevert tisztítatlan szennyvíz a Duna-ágat terheli, legnagyobb mennyiségben a Délpesti telepet megkerülő Népjóléti árkon keresztül. Következményei: A megnövekedett ammónia és szerves anyagok különböző bemosott ipari eredetű mérgező vegyi anyagok és olajok az elmúlt évben többször okoztak lokális hal és egyéb apró állatok pusztulását a felső szakaszon. A tisztítatlan kevert csapadék és szennyvízzel jelentős a szerves anyag és lebegőanyag-terhelés, nitrogén- és foszfát-bevitel, ami a vízi növények, algák túlszaporodásához, majd elpusztulva iszaplerakódáshoz vezet. 2018 első félévében a meglévő környezetvédelmi problémák mellett a belvíz és annak következményei tovább rontották az RSD ökológiai állapotát! Februárban a csapadékos időjárás hatására a mély fekvésű területek talajvízszintje jelentősen megemelkedett. A Budapesttől délre eső térségben is megemelkedett talajvízszint, aminek hatására elsősorban a mélyebb fekvésű területeken belvízi elöntések keletkeztek. A csapadékos időjárás következtében az Alsó-Duna- völgyi belvízrendszerben a főcsatornák vízszintje is a mértékadó szint fölé emelkedett, ezért a határzsilipek (Ürbői zsilip, Kunpeszéri zsilip) zárása szükségessé vált a KDVVIZIG területéről érkező vizek mennyiségének korlátozása érdekében. 1

Tekintettel arra, hogy az Alsó- Duna-völgy felé a vízátadás a továbbiakban nem volt lehetséges, ezért a vizeket a Ráckevei Soroksári- Duna-ág felé vezették, aminek elengedhetetlen feltétele volt a Duna-ág vízszintjének csökkentése. Ennek megfelelően 2018. február 22-től a Közép- Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság a Ráckevei Soroksári-Duna ág üzemvízszintjét belvíz esetén tartandó üzemvízszintre csökkenttették le, ami mintegy 50 cm-es vízszintcsökkentést okozott. Ebben az időszakban a Kvassay zsilipnél folyamatos volt betáplálás így a bevezetett /tisztított és nem tisztított/ szennyvizek hígulása részben biztosítva volt. Április 9-én Közép- Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság a Ráckevei Soroksári-Duna ág üzemvízszintjét 25 cm-el tovább csökkentette a Tassi hajózsilipen előírt kétévenkénti víztelenítés miatt. Így a Tassi zsilip, víztelenítése sajnálatos módon a RSD belvizes üzemrendjével esett egybe. A Tassi zsilip lezárásával, annak leeresztő képessége megszűnt, ezért Kvassay zsilipen betáplálható tápvíz mennyiségét 3,5 m 3 /s mennyiségre kellett korlátozni. Ez a csekély mennyiségű tápvíz a Fővárosi Csatornázási Művek Dél-Pesti Szennyvíztisztító telepéről érkező tisztított szennyvizének mintegy 3-4 szeres hígítását tette lehetővé, mely a bevezetés alatt nem megfelelő vízminőséget okozott. A melegedő vízhőmérséklet, a bevezetett szennyvizek és a tartósan alacsony vízállás miatt a halpusztulás elkezdődött. Kimondottan veszélyeztetve voltak a főmedertől részben elzárt hókonyok és mellékágak. Itt a halpusztulás különösen jelentős volt. A Makádi tórendszert tápláló RSD nem megfelelő minőségű vize a tavakban betegséget és elhullást okozott jelentős anyagi kárt okozva a Szövetségnek! 2

A zooplakton állományjelentős része, valamint a csuka, süllő, balin és keszegfélék ikrái a többszöri vízcsökkentés hatására a teljes Duna-ág teljes szakaszán sérültek, a természetes szaporulat kiesése jelentős volt. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Mérőközpont eredményinek értékelése a további vízszintcsökkenés után április 17-én: - az oldott oxigén koncentrációja alapján a vízminőség a Kvassay-zsilipnél II. osztályú (jó), Molnár szigetnél III. osztályú (tűrhető), a többi szelvényben I. osztályú (kiváló); - az ammónium-ion koncentrációja alapján a víz minősége a Kvassay-zsilipnél II. osztályú (jó), a Molnárszigetnél nagyon szennyezett, Dunaharaszti vasúti hídnál szennyezett, Szigethalomnál, Ráckevénél III. osztályú (tűrhető); - a nitrition-koncentráció alapján a víz minősége a Kvassay-zsilipnél II. osztályú (jó), Ráckevénél III. osztályú (tűrhető), Molnár szigetnél, Dunaharaszti vasúti hídnál és Szigethalomnál erősen szennyezett) Április 19-én a belvízi védekezés olyan fázisába lépett, amely lehetővé tette a Duna víz betáplálását a Kvassay Zsilipnél és elkezdődött a RSD üzemvízszint emelése. Ráckevei Duna-ági Horgász Szövetség intézkedései: A Ráckevei Duna-ági Horgász Szövetség bejelentést tett Közép- Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyeletére előre jelezve a várható halpusztulást. Majd többszöri egyeztetés után dokumentáltan kérte a NATURA 2000 természet megőrzési kijelölt területen kritikus állapot megszüntetését, a Duna ág védett és nem védett élővilág megőrzése érdekében. Kérte a nyári üzemvízszint sürgős biztosítását. A Duna ág egyéb nem vizsgált helyeiről 17 db vízmintát vetett a hatósági állatorvossal, amit a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal Állat- egészségügyi Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság akkreditált laboratóriuma vizsgált. A vizsgálat 8 mintában haladta meg nitrit komponens esetén, 4 mintában haladta meg ammónium és kémiai oxigén igény a kívánatos határértéket. A Délpesti Szennyvíztisztító kifolyója alatti szakaszon vett vízmintavétel nitrit, ammónium ion, és kémiai oxigénigény tartalma többszörösen meghaladta a halélettani szempontból kívánatos tűrhető határértéket! Az elsősorban nagytestű elpusztult halakat a halőrök és halászok szedték össze áldozatos munkával összesesen 5557 kg mennyiségben. Az elpusztult tetemek mennyisége ennek többszöröse lelhetett, amit nem lehetett összeszedni a vízi növények, valamint az elpusztult tetemek szétoszlása miatt. Az elpusztult haltetemek az ATEV Fehérje feldolgozó Zrt. Solti üzemébe kerültek megsemmisítésre. 3

Halpusztulás 2018 tavaszán Összeszedett és mért mennyiség, /halhúsban okozott kár/ Halfaj átlagsúly/kg összegyűjtött tetem össz súly/kg Egységára/kg Össz kár/ft Db Ponty nagytestű Busa nagytestű 9.5 2.797 3.000.- 8.391.000.- 294 16 1.500 600.- 900.000.- 94 Folyami harcsa 7.5 1.200 2.500.- 3.000.000.- 160 Csuka nagyméretű Süllő nagyméretű 3.8 15.2 2.500.- 38.000.- 4 5.2 52 2.500.- 130.000.- 10 12.459.000.- Összeszedés költsége: - ATEV szállítás: 570.912.- - munkadíj: 240.000.- - üzemanyag: 86.400.- összesen: 897.312.-Ft Összes kár+szállítás = 13.356.312.-Ft A Duna-ág júniusi vízminőségi állapota: A folyamatos betáplálással, valamint az üzemi vízszint biztosításával javult a vízminőség a belvíz idején végzett vizsgálatokhoz képest. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Mérőközpont eredményinek értékelése június 12-én: - az oldott oxigén koncentrációja alapján a vízminőség a Kvassay-zsilipnél és Dunaharaszti M0 hídnál II. osztályú (jó), a Molnár-szigetnél, Dunaharaszti vasúti hídnál és Szigethalomnál III. osztályú (tűrhető), Ráckevénél és Tassnál I. osztályú (kiváló); - szervesanyag-tartalma (KOI k ) alapján a víz minősége a Kvassay zsiliptől Ráckevéig I. osztályú (kiváló), Tassnál II. osztályú (jó); - az ammónium-ion koncentrációja alapján a víz minősége a Kvassay-zsilipnél és Szigethalomtól Tassig I. osztályú (kiváló), a Molnár-szigetnél és Dunaharaszti M0 hídnál III. osztályú (tűrhető), Dunaharaszti vasúti hídnál II. osztályú (jó); - a nitrition-koncentráció alapján a víz minősége a Kvassay-zsilipnél I. osztályú (kiváló), a Molnár-szigetnél IV. osztályú (szennyezett), Dunaharaszti M0 hídtól Tassig III. osztályú (tűrhető); 4

A Ráckevei Duna-ági Horgász Szövetség javasolt intézkedései a vízminőség javítására: Alacsony vízszint esetén a folyamatos vízutánpótlás biztosítása /szivattyús betáplálás/a Kvassay Zsilipnél és ennek anyagi forrásának biztosítása! A Ráckevei Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása tárgyú EU támogatásra számot tartó projekt elemek megvalósítása: a.) A Délpesti Szennyvíztisztító elfolyó vízének átvezetése szükséges a Duna-folyamba, b.) Az RSD fő és mellékágain kiülepedett mederiszap kotrása és hasznosítása. c.) A Tassi több funkciós vízleeresztő műtárgy megvalósítása. /folyamatban/ /A Duna-folyam sodorvonalába való átvezetés nem megvalósulása esetén akár a többi beavatkozás (iszapkotrás, parti sáv csatornázása) megvalósulása ellenére sem várható jelentős vízminőség változás!/ A Soroksári Rév vízmintavételi ponton egész évben folyamatos vízvizsgálat elvégzése. A Délpesti Szennyvíztisztító telepen megfelelő befogadó képességű záportározó kiépítése, valamint a teljes tisztításra nem kerülő csapadékvízzel kevert szennyvíz mechanikai tisztítása /rácsszemét eltávolítás, homokfogó és olajfogó kiépítése/ Ráckeve, 2018-06-22. RDHSZ Környezetvédelmi Bizottság 5