Nyári napforduló napja (VI. 21.) A Nap merőleges delelésének helye:

A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak. A gömb/geoid alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik a különböző földrajzi szélességeken fekvő területek felmelegedése eltérő. A Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdesége az év folyamán ugyanazon a földrajzi szélességen is változik a napsugarak hajlásszöge, és így a felmelegedés mértéke. Északi-sark 23,5 É. sarkkör Északi-sark É. sarkkör 23,5 Északi-sark É. sarkkör Ráktérítő Egyenlítő Baktérítő D. sarkkör Déli-sark 9 66,5 napsugarak Ráktérítő Egyenlítő Baktérítő D. sarkkör Déli-sark 9 66,5 napsugarak napsugarak 66,5 9 23,5 Ráktérítő Egyenlítő Baktérítő D. sarkkör Déli-sark É Tavaszi és őszi napéjegyenlőség napja (III. 2. és IX. 22.) Nyári napforduló napja (VI. 21.) A Nap merőleges delelésének helye: Téli napforduló napja (XII. 21.) Egyenlítő Ráktérítő Baktérítő kisebb a napsugarak hajlásszöge, A szoláris éghajlati övezetek Északi-sark (é. sz. 9 ) A szoláris hideg övezetben a leg- északi sarkkör (é. sz. 66,5 ) északi hideg övezet északi mérsékelt övezet itt lesz a leggyengébb a felmelegedés. Ráktérítő (é. sz. 23,5 ) A 24 órás nappal és éjszaka forró (trópusi) övezet a sarkkörökön egy-egy napig, míg Baktérítő (d. sz. 23,5 ) déli mérsékelt övezet a sarkpontokon hat hónapig tart. déli sarkkör (d. sz. 66,5 ) A szoláris forró (trópusi övezet) kapja a Napból a legnagyobb hőmennyiséget. A merőleges delelés Déli-sark (d. sz. 9 ) déli hideg övezet A szoláris éghajlati övezetek a térítőkön évente egy-egy napon, a térítők között évente kétszer követ- kezik be. A szoláris mérsékelt övezet átmeneti jellegű: több hőmennyiségben részesül, mint a hideg, de kevesebben, mint a forró övezet. A Nap minden nap felkel és lenyugszik, de soha nem delel merőlegesen. 1

emelt szint A szoláris övezetek határai a nevezetes szélességi körök: Az Egyenlítőn egy évben kétszer delel a Nap merőlegesen (III. 2-án és IX. 22-én), és mindig napéjegyenlőség van. A Ráktérítőn VI. 21-én, a Baktérítőn XII. 21-én delel a Nap merőlegesen. Az északi sarkkörön VI. 21-én nem nyugszik le, XII. 21-én nem kel fel a Nap. A déli sarkkörön VI. 21-én nem kel fel, XII. 21-én nem nyugszik le a Nap. Az Északi-sarkon III. 2-tól IX. 22-ig nem nyugszik le, IX. 22-tól III. 2-ig nem kel fel a Nap. A Déli-sarkon III. 2-től IX. 22-ig nem kel fel, IX. 22-tól III. 2-ig nem nyugszik le a Nap. A valódi éghajlati övezetek A valódi éghajlati övezetek határai hol északabbra, hol délebbre húzódnak a nevezetes szélességi körökhöz képest. Okai: a szárazföldek és a tengerek egyenlőtlen elhelyezkedése (pl. a termikus egyenlítő a szárazföldek területén északabbra, illetve délebbre tolódik, mint az óceánok területén módosítva a szoláris forró övezet határát); a szárazföldek tengerszint feletti magassága (pl. a Kamcsatka-félszigeten a hegyvidék is hozzájárul ahhoz, hogy a tundra éghajlat az északi sarkkörtől délre is megtalálható); szélrendszerek (pl. a Hindusztáni-félszigeten a trópusi monszunszél éghajlatot módosító hatása); a tengeráramlások (pl. az Észak-atlanti-áramlás hatása a Skandináv-félszigeten óceáni éghajlatot eredményez a szoláris hideg övezetben, a Labrador-, illetve Kurili-áramlás tundra éghajlatot eredményez a szoláris mérsékelt övezetben). Természetföldrajzi és földrajzi övezetesség Az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a felszínformáló erők együttes övezetes megjelenését természetföldrajzi övezetességnek nevezzük. Ha az emberi tevékenységet is figyelembe vesszük, földrajzi övezetességről beszélünk. A vízszintes földrajzi övezetesség A Földön (leginkább az éghajlat által meghatározva) a természeti tényezők egy része az Egyenlítőtől a sarkokig övezetesen rendeződik el. Az éghajlat meghatározó szerepe tükröződik az elnevezésben: forró, mérsékelt és hideg földrajzi övezeteket különbözetünk meg. Az övezeteken belül a szélességi körökkel nagyjából párhuzamosan övek, illetve csak bizonyos térségekben kialakult vidékek különíthetőek el. Néhány övet további kisebb részekre, területekre osztunk. 11

Az egyes övezetek egyedi jellemzői A forró övezet A passzátszélrendszer uralma alatt áll a passzátszélrendszer fel- és leszálló ága eltolódik az övezetet nem a hőmérséklet, hanem a csapadék mennyisége és eloszlása alapján oszthatjuk fel három övre és egy vidékre. Öv, vidék Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv éghajlat egyenlítői szavanna az éghajlatok klímadiagramjai évi középhőmérséklet () évi közepes hőingás (hőingadozás) () évi csapadékmenynyiség () uralkodó szélrendszer évszakok száma, jellege Colombo é. sz. 6 54 6 m évi középhőmérséklet 26,9 évi csapadékátlag 2397 3 2 1 4 3 2 1 8 6 4 2 Kayes é. sz. 14 26 47 m évi középhőmérséklet 29,5 évi csapadékátlag 3 2 1 74 3 2 1 8 6 4 2 trópusi sivatagi Asszuán é. sz. 23 58 194 m évi középhőmérséklet 27, évi csapadékátlag 4 3 2 1 1 8 6 4 2 Trópusi monszun vidék trópusi monszun Rangoon é. sz. 16 46 23 m évi középhőmérséklet 27,3 évi csapadékátlag 2618 3 2 1 25 27 23 27 2 28 22 28 2 3 3 1 1 15 5 8 15 3 25 15 25 alatt 15 2 egész évben a passzátszélrendszer felszálló ága 1 évszak, forró, fülledt, csapadékos a passzátszélrendszer fel- és leszálló ága váltakozik 2 évszak, felszálló ág meleg, esős; leszálló ág forró, száraz egész évben a passzátszélrendszer leszálló ága 2 évszak, forró, száraz; hűvös, száraz nyáron a másik félgömb eltérített, télen az adott félgömb passzátszele 5 4 3 2 1 8 6 4 2 3 évszak, fülledt, csapadékos nyár, meleg, száraz tél, forró, száraz tavasz 12

Öv, vidék Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv természetes növényzet állatvilág talaj vízjárás felszínformálás mezőgazdasági hasznosítás környezeti probléma esőerdő fán lakó állatok, gazdag madár- és rovarvilág trópusi vörösföld egyenletes mállás, csuszamlások, folyók kapás földművelés, ültetvényes gazdálkodás (kakaó, banán kókusz- és olajpálma, kaucsuk), Amazónia: szarvasmarha esőerdő égetéses irtása, talajerózió erdős, cserjés és füves szavanna, folyók mentén galériaerdő növényevő, ragadozó és dögevő állatok szavannai vörösföld, sötét szavannatalaj szélsőségesen ingadozó évszakos váltással mállás és aprózódás ültetvényes gazdálkodás (kávé, gyapot, földimogyoró, cukornád), nomád állattenyésztés túllegeltetés, talajerózió félsivatagi, sivatagi üreglakók, rágcsálók, gyíkok, kígyók sivatagi váztalaj időszakos vízfolyások hő okozta aprózódás, sóaprózódás, szél oázisgazdálkodás, nomád állattenyésztés vízhiány, vízmegosztás, szikesedés Trópusi monszun vidék monszunerdő (dzsungel) Ázsia: indiai elefánt, tigris, fekete párduc, kobra, Ausztrália: bordás krokodil vörösföld télen kisvíz, nyáron áradások évszakos váltással aprózódás, szél és a mállás, víz rizs, ültetvényes gazdálkodás (cukornád, tea, juta) túlnépesedés, nyári áradások A passzátszélrendszer szerepe az egyenlítői éghajlat természetföldrajzi jellemzőinek kialakulásában: egész évben a passzátszélrendszer felszálló ága tartja uralma alatt a területet az évi csapadékmennyiség sok, eloszlása egyenletes; a folyók bővizűek, egyenletes vízjárásúak; esőerdő, a Föld fajokban leggazdagabb növénytársulása; kőzetek mállása a folyók sok hordalékot szállítanak; növényzet nélküli lejtős területeken lejtőlemosás, csuszamlások, talaj erózió; 13

a szerves anyagok gyors lebomlása a talaj alacsony humusztartalma; a csapadék mennyisége > párolgás mennyisége kilúgozás a nehezen oldódó vas- és alumínium-oxidok felhalmozódása vörösföld. A passzátszélrendszer szerepe a szavanna éghajlat átmeneti jellegének kialakulásában: A passzátszélrendszer követi a Nap látszólagos évi járását. Amikor a Nap az Egyenlítőtől északra delel, az erősebb felmelegedéshez kapcsolódó felszálló ág és vele a csapadékzóna is északra tolódik a csapadékos évszak az egyenlítői éghajlatra hasonlít. Ugyanekkor a déli félgömbön a passzátszélrendszer leszálló ága érvényesül, száraz időszakot eredményezve trópusi sivatagi éghajlatra hasonlít. Az év második felében fordított a helyzet. évi csapadékmennyiség () a száraz évszak hossza (hónap) természetföldrajzi jellemzők változása Az Egyenlítőtől a térítők felé haladva Nedves szavanna Tipikus szavanna Száraz szavanna 12 15 9 12 25 9 1 3 4 6 7 1 a száraz évszak hossza nő; az évi csapadékmennyiség csökken; a növényzet ritkul és alacsonyodik; a kilúgozás mértéke kisebb lesz, fokozódik a humusz-felhalmozódás; a folyók vízjárása erősen ingadozó; a nedves időszakban a mállás, a száraz időszakban az aprózódás a meghatározó Trópusi sivatagi éghajlat: egész évben a passzátszélrendszer leszálló ága érvényesül a csapadék évi mennyisége 25 alatt; az évi közepes hőingás (hőingadozás) a legnagyobb a forró övezetben; kicsi a borult- erős nappali ság foka besugárzás nagy napi hőingás kőzetek erős éjszakai (hőingadozás) aprózódása kisugárzás állandó települések az oázisokban jönnek létre: források, artézi kutak, illetve a sivatagot átszelő jövevényfolyók mellett (Nílus). Mezőgazdaság: főleg datolyapálma, valamint gabonafélék (búza, köles, rizs), zöldségfélék, gyapot. 14

A trópusi monszun kialakulása és a domborzat szerepe a csapadék térbeli eloszlásában. A trópusi monszun legjellegzetesebben a Hindusztáni-félszigeten jelenik meg: Nyáron a Nap látszólagos járását követve a termikus egyenlítő északra tolódik, ezért a déli félgömbön fújó délkeleti passzátszél a termikus egyenlítő irányába tartva átlépi a földrajzi Egyenlítőt, és délnyugati szélként folytatja útját a félszigeten. Júniustól augusztusig az előrenyomuló, szeptembertől decemberig a visszahúzódó nyári monszun időszaka van. A délnyugati nyári monszun a tenger felől érkezve páratelt légtömeggel árasztja el a félszigetet. Az északi félteke telén a termikus egyenlítő visszahúzódik és a déli féltekére tolódik. Az erősen lehűlt Szibéria és Belső-Ázsia felett magas légnyomású központ, a szibériai maximum alakul ki, és az innen kiáramló száraz, hideg levegő uralma alatt tartja a kontinens jelentős részét. A Himalája válaszfala miatt az északkeleti száraz, de főn jellege miatt már cseppet sem hideg északkeleti passzátszelek trópusi téli monszunként jelennek meg a félszigeten. A csapadék területi eloszlásában a domborzatnak van meghatározó szerepe. A DNy-i trópusi nyári monszunszelet a Nyugati-Ghatok felemelkedésre kényszeríti, az évi csapadékmennyiség 2 -nél is több. A szélárnyékban fekvő Dekkán-fennsíkon viszont alig haladja meg az 1 -t. Domborzati okok játszanak szerepet abban is, hogy a Himalája előterében fekvő Hindusztáni-alföld (valamint Bengália és az Asszami-síkság) ismét csapadékosabb (a Khasi-hegység lábánál, Cherrapunjiban, 1313 m-es magasságban a csapadék évi átlaga 1 92 ). Az Indus-alföld igen száraz, középső részén a 1 -t sem éri el az évi csapadékmennyiség, és a Thar területén is csak 15 2. emelt szint A trópusi övezeti monszun éghajlat vidékein a csapadék egyenlőtlen időbeni eloszlása miatt nagy jelentősége van az öntözésnek. Az öntözés kiegészíti a csapadékot és biztonságosabbá teszi a termelést, de vannak területek, ahol öntözés nélkül nem is lehetne termelni. A forró övezet környezeti problémái Erdőirtás Okok terjeszkedő földművelés (égetéses erdőirtás) útépítés tűzifa és ipari fa kitermelése bővülő állattartás ESŐERDŐ PUSZTULÁSA Következmények az égetés CO 2 -ot juttat a légkörbe csökken a CO 2 megkötése a légkörből talajerózió felgyorsulása növény- és állatfajok tömeges pusztulása 15

Az elsivatagosodás (Száhel-övezet) természeti okok csapadékmennyiség csökkenése csapadék szeszélyesebb ingadozása szárazság ELSIVATAGO- SODÁS társadalmi okok túlnépesedés termőterület kiterjesztése kimerülő talajok növényzet eltűnése szél munkája élelmezési VÁLSÁG túllegeltetés emelt szint A Száhel-övezet példáján látható, hogy milyen következményei vannak annak, ha egy terület népessége túllépi az adott térség eltartó képességének határait. Szikesedés Öntözés talajvízszint emelkedése a kapilláris vízemeléssel a felső talajszintekbe kerülnek a vízben oldott sók a víz elpárolgása a sók felhalmozódnak a felszín közeli rétegekben, sőt a felszínen is. Mérsékelt övezet Az Egyenlítőtől való távolság szerint az övezeten belül három öv különíthető el: meleg mérsékelt öv (a forró és a mérsékelt övezet határán); valódi mérsékelt öv; hideg mérsékelt öv (a hideg és a mérsékelt övezet határán). A mérsékelt övezet környezeti problémái Erdőirtás okai Mediterráneum: ókor: főzés, fémek megmunkálása, hajóépítés; középkor: Velence épületeinek cölöpei. Nyugat-Európa: mezőgazdasági termelés, települések terjeszkedése, hajóépítés, a faszenet használó vaskohászat. Észak-Amerika (Kanada): külszíni bányaművelés (olajhomok bányászata). A füves területek feltörése (Préri, Kazahsztán) A füves puszták felszántása búzatermesztés, talajerózió felgyorsulása, talajszennyezés (műtrágyák), a talaj szerkezetének romlása. 16

emelt szint Védekezési lehetőségek a talajpusztulás ellen: szélfogó bokorsávok, erdősávok ültetése; a táblák kialakítása a szintvonalak mentén; táblacsíkonként a megművelt és a parlagon hagyott földek váltakozása a parlagon hagyott földek tartalékolják a csapadékmennyiséget a műveléses évekre. Túllegeltetés, erős taposás talajerózió, kopárosodás. Meleg-mérsékelt öv Éghajlat az éghajlatok klímadiagramjai Mediterrán (a kontinensek nyugati oldalán) Róma é. sz. 41 48 5 m évi középhőmérséklet 15,9 évi csapadékátlag 749 4 3 2 1 3 2 1 8 6 4 2 Szubtrópusi monszun (a kontinensek keleti oldalán) Puszan é. sz. 35 6 71 m évi középhőmérséklet 13,8 évi csapadékátlag 1982 4 3 2 1 3 2 1 8 6 4 2 uralkodó szélrendszer évi középhőmérséklet () évi közepes hőingás (hőingadozás) () évi csapadékmennyiség () évszakok száma, jellege természetes növényzet nyár: passzátszélrendszer leszálló ága; tél: nyugati szelek által szállított ciklonok nyári monszun: tenger (M) szárazföld (A) téli monszun: szárazföld (M) tenger (A) 1 2 1 2 15 2 5 25 4 1 1 15 négy évszak, jellemző évszakok: forró, száraz nyár, enyhe, csapadékos tél keménylombú erdő, tűlevelű erdő, kiirtásuk után örökzöld cserjés macchia (Olaszország) négy évszak, jellemző évszakok: meleg, csapadékos nyár, hűvös vagy hideg, száraz tél babérlombú erdő 17

Éghajlat állatvilág talaj vízjárás felszínformálás mezőgazdasági hasznosítás környezeti probléma Mediterrán (a kontinensek nyugati oldalán) Szubtrópusi monszun (a kontinensek keleti oldalán) kevés jellegzetes állatfaj fahéjszínű talaj; vörösföld, sárgaföld mészkővidéken: terra rossa szélsőségesen ingadozó, ingadozó, árvíz nyáron árvíz télen nyáron hőingás (hőingadozás) nyáron mállás és felszíni okozta aprózódás; télen leöblítés, folyóvízi felszínfor- a mállás, folyóvízi felszínformálás málás; télen hőingás (hőinga- és a lejtőleöblítés dozás) okozta aprózódás öntözés nélkül: olajfa, szőlő, füge; öntözéssel: citrusfélék, zöldségfélék Mediterráneum: erdőirtás (tüzelőfa-igény, hajó-építés) és erdőtüzek fokozott talajpusztulás kopár felszínek; tömegturizmus környezetszennyezés rizs, tea, földimogyoró, cukornád, gyapot, szója, dohány, citrusfélék erdőirtás talajpusztulás; talajsók kilúgozása Tipikus mediterrán gazdálkodás jellemzi a Földközi-tenger medencéjét északról szegélyező partvidéket. A hagyományos mediterrán mezőgazdaság fejlődését meghatározták az éghajlati tényezők és a domborzathoz való alkalmazkodás: Öntözés nélküli termelés: ősszel kell vetni és nyár elején betakarítani, vagy aszálytűrő, illetve mélyen gyökerező fajtákat termeszteni (gabonafélék, szőlő, olajfa, füge); Nyáron öntözéssel beérnek a szubtrópusi növények (citrusfélék, rizs, cukornád, dohány), zöldségfélék; Síkságokon: gabonafélék, a tarlón juh- és kecskelegeltetés; nyáron a magasabban fekvő hegyi legelőkön legeltetnek; az alacsonyabb domboldalakon: olajbogyó, szőlő; elterjedt a teraszos művelés. Az éghajlat szerepe a napi életritmus alakításában A forró, száraz mediterrán nyár nagy megterhelést jelent az emberi szervezet számára, bár az alacsony páratartalom miatt a magas hőmérséklet is elviselhetőbb. A nyári melegben 2-3 órás déli pihenőt (sziesztát) tartanak, a hivatalok, üzletek is bezárnak, majd estefelé újra felélénkül az élet. emelt szint A meleg mérsékelt övön belül az éghajlat jellegét a földrajzi fekvés határozza meg. A kontinensek nyugati oldalán a mediterrán, a keleti oldalán a monszunterületeket különíthetjük el (ahol a nyugati szelek hatása már alig érvényesül). 18

Tartalomjegyzék Előszó... 5 Tanácsok a könyv használatához... 6 Térképi ismeretek... 7 A térkép.... 7 TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TÉRKÉPPEL... 11 TÁVÉRZÉKELÉS ÉS TÉRINFORMATIKA... 14 Kozmikus környezetünk... 16 A CSILLAGÁSZATI ISMERETEK FEJLŐDÉSE. A VILÁGEGYETEM.... 16 A NAP ÉS KÍSÉRŐI... 18 A FÖLD ÉS MOZGÁSAI... 23 AZ ŰRKUTATÁS SZEREPE A NAPRENDSZER MEGISMERÉSÉBEN.... 27 A geoszférák földrajza...3 A KŐZETBUROK... 3 A LEVEGŐBUROK... 62 A VÍZBUROK FÖLDRAJZA... 83 A földrajzi övezetesség... 1 A SZOLÁRIS ÉS A VALÓDI ÉGHAJLATI ÖVEZETEK... 1 A VÍZSZINTES FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG... 11 A FÜGGŐLEGES FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG.... 117 Népesség- és településföldrajz... 119 A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI JELLEMZŐI... 119 Településtípusok, urbanizáció... 126 A világgazdaság jellemző folyamatai... 132 A NEMZETGAZDASÁGOK ÉS A VILÁGGAZDASÁG... 132 INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK... 142 A GLOBALIZÁCIÓ... 143 A MONETÁRIS VILÁG... 147 MAGYARORSZÁG HELYÜNK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ÉS EURÓPÁBAN 152 A KÁRPÁT-MEDENCE TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI... 152 MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI... 153 MAGYARORSZÁG TÁRSADALMI JELLEMZŐI... 159 A HAZAI GAZDASÁGI FEJLŐDÉS JELLEMZŐI.... 162 HAZÁNK NAGYTÁJAINAK ELTÉRŐ TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÉPE.... 171 A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK FÖLDRAJZI JELLEMZŐI... 179 TERMÉSZETI, KULTURÁLIS ÉS TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK VÉDELME... 188 286

Tartalomjegyzék MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA... 188 AZ ORSZÁGHATÁROKON ÁTÍVELŐ KAPCSOLATOK... 19 EURÓPA FÖLDRAJZA. A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI EURÓPÁBAN... 192 EURÓPA ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÉPE... 192 EURÓPA ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÉPE.... 194 AZ EURÓPAI UNIÓ... 195 A TERÜLETI FEJLETTSÉG KÜLÖNBSÉGEI EURÓPÁBAN... 2 KELET-EURÓPA.... 22 Európán kívüli földrészek földrajza... 223 A KONTINENSEK ÁLTALÁNOS TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KÉPE... 223 ÁZSIA FÖLDRAJZA... 23 AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA.... 248 A SARKVIDÉKEK FÖLDRAJZA.... 25 AFRIKA ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI KÉPE.... 251 Amerika ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZA.... 258 GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A FENNTARTHATÓSÁG KÉRDŐJELEI... 274 A GLOBÁLISSÁ VÁLÓ KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI... 274 A DEMOGRÁFIAI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG... 276 ÉLELMEZÉSI VÁLSÁG... 278 A MIND NAGYOBB MÉRETŰ FOGYASZTÁS ÉS A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI... 28 A KÖRNYEZET- ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM FELADATAI... 282 287