1. Válasszon a két téma közül: 1/1.Az egyenes vonalú egyenletes mozgás 1. kísérleti vizsgálata és jellemzői Értelmezze az egyenes vonalú egyenletes mozgás fogalmát, a leírásukhoz szükséges segédfogalmakat, szemléltesse mindezeket gyakorlati példákkal! Ismertesse az egyenletes mozgás sebességének fogalmát, kiszámítási módját és mértékegységét! Rajzolja meg az egyenletes mozgásra vonatkozó út idő, illetve sebesség idő grafikonokat, és elemezze azokat! Kísérlet: Határozza meg egy Mikola-féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Ismertesse az egyenes vonalú egyenletes mozgás dinamikai feltételét! Kísérleti eszközök: Mikola-féle cső, metronóm vagy stopper, alátámasztó hasáb, kréta, mérőszalag. 1/2. Az egyenletes körmozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése 3. a haladó mozgásnál megismert mennyiségekkel Gyakorlati példákkal szemléltetve értelmezze a periodikus mozgást és jellemző mennyiségeit! Mondja el, mit nevezünk körmozgásnak és egyenletes körmozgásnak, mi ezek létrejöttének dinamikai feltétele! Alkalmazza a haladó mozgásnál megismert mennyiségeket az egyenletes körmozgás jellemzésére, és mutassa meg azok kiszámítási módját! Feladat: Mutassa be egy feladattal a kerületi sebesség, a centripetális gyorsulás és a centripetális erő kiszámítási módját (pl. ha r = 1 m; T = 2 s és m = 1 kg)! Egy jelenség elemzése: Elemezze a kalapácsvető atléta által forgatott vasgolyó indítás és elengedés közötti mozgását és az azt jellemző legalább három mennyiség változását! Huygens volt azt a fizikus, aki először számította ki az egyenletes körmozgás gyorsulását. Nevezze meg azt a századot, amelyben Huygens élt! Említsen meg néhány kiemelkedő fizikust és az általuk elért eredményeket ebből a géniuszok századának nevezett időszakból!
2. Lendület, lendület megmaradás törvénye. Az erő fogalma Vezesse be a lendület fogalmát, és fogalmazza meg (kétféle módon) a lendület megmaradás törvényét! Kísérlet: Szemléltesse két kiskocsi rugalmas és rugalmatlan ütközése során a lendület megmaradás törvényét.(azonos és különböző tömegek esetén is) Definiálja az erőt! Ismertesse az erő kiszámításának képleteit! Beszéljen az erő összegzési szabályairól konkrét példákon keresztül szemléltesse az azonos irányú, ellentétes irányú és a szöget bezáró erők összegzését! Számítsa ki, hogy mekkora erőhatás hoz létre fél perc alatt egy testen 6 lendületváltozást! kg m s Melyik fizikus alkotta meg a dinamika alaptörvényeit! Nevezze meg a kort, amikor ő dolgozott! nagyságú Kísérleti eszközök: Két különböző tömegű kiskocsi, amelyek tömegét ismerjük és az egyikre rugó van erősítve, két ütköző hasáb, mérőszalag, kréta.
3. Végezze el a kísérletet és válasszon a két téma közül: Kísérlet: Egy vízszintes tengelyen forgatható kétoldalú emelőn, hozzon létre nehezékek segítségével legalább három különböző esetben forgási egyensúlyt, és elemezze a tapasztaltakat! Kísérleti eszközök: Kétoldalú emelő állvánnyal, akasztható nehezékek (kb. 10 db.) 3/1. A forgatónyomaték fogalma Gyakorlatból ismert jelenségekkel mutassa meg, hogy az erőhatások következménye a testek forgásállapotának megváltozása is lehet! Ismertesse, hogy mi ennek a feltétele! Ismertesse a forgatónyomaték mennyiségi fogalmát, kiszámítási módját (a legegyszerűbb esetben), ennek alkalmazhatósági feltételeit, valamint a szükséges segédfogalmakat! Fogalmazza meg a rögzített tengelyen levő merev test forgási egyensúlyának mennyiségi feltételeit! Számítsa ki mekkora erővel lehet egy 20 kg tömegű testet egyenletesen felemelni? Mekkora erőre lenne szükség ahhoz, ha ugyanezt a testet egy építkezéseknél is használatos mozgócsigával emelnénk?(a kötél és a csiga tömege elhanyagolható) 3/2. A merev testek egyensúlya. Egyszerű gépek Határozza meg a merev test fogalmát, gyakorlati példákkal szemléltesse annak viszonylagosságát, és különböztesse meg az anyagi ponttól! Fogalmazza meg szóban és matematikai formában is a merev test egyensúlyának dinamikai feltételeit! Mondja el az egyszerű gépek fogalmát, csoportosítsa, gyakorlati példákkal szemléltesse azokat, és mutassa meg (legalább két esetben) a különböző típusú egyszerű gépek egyensúlyának feltételét! Helyezze el a történelem korszakaiba az egyszerű gépek első alkalmazását és a működésükkel kapcsolatos szabályszerűségek felismerésének idejét! Számítsa ki, hogy mekkora erővel vágja a harapófogó éle a drótot, ha az él a tengelytől 2 cm távolságra van, a tenyér középvonala pedig 10 cm-re helyezkedik el a tengelytől és 15 N nagyságú erővel szorítja a harapófogó szárait!
4. A mechanikai hullámok. A hang Ismertesse a hullám általános fogalmát, két fajtáját és az ezeket megkülönböztető legfőbb tulajdonságokat! Beszéljen a hullámokat leíró fogalmakról, mennyiségekről! Csoportosítsa a hullámokat kiterjedésük és hullámfrontjuk alakja szerint! A hang mint hullám, jellemző mennyiségei Beszéljen a mindkét végén rögzített húrokon megfigyelhető állóhullámok kialakulásáról! Beszéljen a hullámok terjedési jelenségeiről! Nevezzen meg legalább két olyan fizikust, akik a hullámtant továbbfejlesztették! Kísérlet: Mérje meg egy adott hangvilla frekvenciáját, ha a hang levegőben mért terjedési sebessége ismert! Kísérleti eszközök: hangvilla, vonalzó, üvegkád, mindkét végén nyitott cső
5. Az energiaváltozással járó folyamatok jellemzői: 15. teljesítmény, hatásfok Gyakorlati példákkal szemléltessen energiaváltozással járó folyamatokat, és csoportosítsa azokat!(pl.: lejtőn mozgó test vagy függőlegesen elhajított test, vagy rezgőmozgást végző test esetén) Kísérletre hivatkozva értelmezze a teljesítmény és a hatásfok fogalmát, valamint kiszámítási módját egyenletes mozgás esetén! Kísérlet: Állapítsa meg egy mozgócsigával egyenletesen felemelt test emelési folyamatának hatásfokát! Számítsa ki a teljesítményt folyamatnál, amelynél egy 5 kg tömegű testet 1 m magasra 10 másodperc alatt egyenletesen emelnek fel! Nevezze meg azt az évszázadot, amelyben kialakulhatott a teljesítmény és a hatásfok fogalma!(fizikusok, mérnökök, találmányok) Kísérleti eszközök: Bunsen-állvány, dió, rövid fémrúd. Csiga a tengelyéhez erősített akasztóhoroggal. Zsineg, horoggal rendelkező ólomnehezék. Rugós erőmérő, mérőszalag.
6. A testek hőtágulása Végezzen el két kísérletet a hőtágulás jelenségének szemléltetésére a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával! Magyarázza meg a kísérleteknél tapasztalt jelenséget! Soroljon fel legalább 1-1 gyakorlati példát a különböző halmazállapotú testek hőtágulására! Válassza ki valamelyik (lineáris vagy köbös) hőtágulási formát, vegye sorra a választott hőtágulás mértékét befolyásoló tényezőket! Fogalmazza meg szavakban a kiválasztott hőtágulási forma törvényszerűségét! Értelmezze a mellékelt grafikont! Számítsa ki a grafikon alapján, hogy 10 C hőmérséklet-változás hatására az azonos hosszúságú rudak közül az alumíniumból készült rúd megnyúlása hányszorosa a réz- és a vasrúd megnyúlásának! Mondjon 2-2 példát a gyakorlati életben előforduló hasznos és káros hőtágulásra! A különböző hőmérsékleti skálák bevezetésével kapcsolatosan nevezzen meg két ismert fizikust, jelölje meg, melyik évszázadra tehető munkásságuk! Eszközök: borszeszégő, lineáris hőtágulást bemutató eszköz, gyűrű golyó modell (s Gravesandekészülék), gyufa, ábra.
7. A gázok állapotváltozásai Nevezze meg a gázok fizikai állapotát leíró állapotjelzőket, adja meg azok jelét és mértékegységét! Fogalmazza meg az állapotváltozás jelenségét! Sorolja fel a speciális állapotváltozásokat, és adja meg azok kísérleti megvalósításának módját! (Használja a mellékelt kísérleti összeállítások ábráját!) Értelmezze a mellékelt p V diagramon a speciális állapotváltozásokat! Válasszon ki egy speciális állapotváltozást, fogalmazza meg szavakkal a rá vonatkozó törvényszerűséget, és írja fel annak összefüggését! Soroljon fel legalább két olyan technikai berendezést (gépet), amelynek megalkotásában fontos szerepet játszott a gáztörvények ismerete! Kísérlet: Tanulmányozza a mellékelt eszközök (orvosi fecskendő, kerékpárpumpa) működését. Számítsa ki, mekkora lesz az orvosi fecskendő hengerében a nyomás, ha befogott vég mellett, a dugattyú mozgatásával 1) a bezárt levegőt 2 térfogatra préseljük össze; 3 2) a bezárt levegőt háromszoros térfogatra tágítjuk ki! (A kezdeti nyomás 100 kpa.) Eszközök: ábrák; pumpa, orvosi fecskendő, kísérleti összeállítások ábrái, p V diagram.
8. Halmazállapot-változások Jellemezze a testek különböző halmazállapotát, és sorolja fel a halmazállapot-változásokat! Válasszon ki egy halmazállapot-változást, és ismertesse a változást leíró fogalmakat, mennyiségeket! Végezze el a következő mérést: ismert tömegű (pl. 20g) olvadó jégkockákat helyezzen főzőpohárban lévő szobahőmérsékletű, kb. 2-3dl térfogatú vízbe! Számítsa ki a víz tömegét, ismerve annak térfogatát! Mérje meg a víz kezdeti hőmérsékletét és a jég olvadásakor a hőmérsékletet! A mérési adatokból számítsa ki a jég olvadáshőjét! A kapott eredményt hasonlítsa össze a függvénytáblázatban található értékkel, és említsen legalább két okot, melyek a mérési hibát okozhatták! Adjon javaslatot, hogy lehetne a mérést pontosabbá tenni! Ismertesse a természetben előforduló vizek (folyók, tavak, tengerek) halmazállapot-változásainak időjárást befolyásoló szerepét! Ismertesse, hogy miben áll a víz halmazállapot-változásának különlegessége, és fejtse ki, hogy ez milyen szerepet játszik az élővilágban! Eszközök ismert tömegű olvadó jégkockák, kb. 5 dl-es főzőpohár, víz, hőmérő, mérőhenger.
9. A termikus kölcsönhatások energiaviszonyai Fogalmazza meg a testek a termikus kölcsönhatásának legfontosabb jellemzőit! A kölcsönhatás típusra említsen legalább két gyakorlati példát! Adja meg a testek belső energiájának fogalmát! Értelmezze a belső energiát a részecskék hőmozgásával! Szemléltesse legalább 1-1 gyakorlati példával, hogy miként lehet megváltoztatni különböző módon a testek belső energiáját! Fogalmazza meg a hőtan I. főtételét általánosan (minden testre vonatkozóan)! Fejtse ki, hogy az I. főtétel miért tekinthető az energia-megmaradás általánosabb megfogalmazásának! Értelmezze egy súrlódásos lejtőn lecsúszó test energiaviszonyait, vagy mutassa be egy forró vasdarab megmunkálása közben a vas és környezete közötti energiacseréket! Választható kísérlet: 1) Röviden ismertesse a hő mechanikai egyenértékének megállapítására vonatkozó kísérlet lényegét a mellékelt ábra alapján! vagy 2) A kerékpárpumpa tömlőjét befogva nyomja le többször a pumpát (10-20). Mit figyelhetünk meg? Értelmezze a tapasztaltakat! Számítás: Az I. főtételt alkalmazva határozza meg, hogy maximálisan mennyivel növekedhet egy ólomgolyó hőmérséklete, ha azt 26 m magasságból egy szigetelőlapra ejtjük! (Az ólom fajhője: J 130 kg C.) Eszközök: A Joule-féle készülék rajza vagy maga a készülék.
10.Elektromos töltés, elektromos mező Ismertesse a testek elektromos feltöltődését, adjon erre anyagszerkezeti magyarázatot! Kísérlet: Állapítsa meg különböző összedörzsölt testekről, hogy milyen előjelű elektromos töltésük van! A rendelkezésre álló eszközökön kívül felhasználhatja, hogy a megdörzsölt műanyag rúd negatív töltésű. Adjon magyarázatot az eljárásra! A látottak alapján magyarázza el, hogyan méri az elektroszkóp a testek töltését! Fogalmazza meg Coulomb törvényét! Ismertesse a töltésmennyiség mértékegységét! Mit ért elektromos mezőn? Milyen mennyiségekkel jellemezhetjük az elektromos mezőt? Adja meg ezek definícióját és mértékegységét! Milyen szemléletes jellemzési módját ismeri az elektromos mezőnek? Mit tud mondani a fenti jellemzési módok segítségével a homogén elektromos mezőről? Milyen balesetveszélyt jelent a testek elektromos feltöltődése, és hogyan védekezhetünk a balesetek ellen? Eszközök: üvegrúd, száraz papír, elektroszkóp, szőrme, műanyag test
11. Végezze el a kísérletet és válasszon a két téma közül: Kísérlet: Készítsen kapcsolási rajzot, majd eszerint állítson össze az adott fogyasztó áramerősségének mérésére alkalmas áramkört. Határozza meg a fogyasztó ellenállását! 11/1.Vezetők ellenállása Ki, hol és mikor ismerte fel elsőként ezt a kapcsolatot? Számítsa ki a fogyasztó ellenállását! Mi okozhatja a mérés hibáját? Milyen tényezők és hogyan befolyásolják a vezetékek ellenállását? Értelmezze az erre vonatkozó összefüggést! Mondjon két példát az ellenállást befolyásoló tényezők gyakorlati szerepére! 11/2. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Készítsen egy-egy kapcsolási rajzot két fogyasztó egyenáramú áramkörbeli soros, illetve párhuzamos kapcsolásáról! Ismertesse a soros és a párhuzamos kapcsolásnál a feszültségekre, áramerősségekre és az ellenállásokra vonatkozó összefüggéseket! Indoklással mondjon egy-egy példát a soros és a párhuzamos kapcsolás gyakorlati alkalmazására! Mikor kezdtek az elektromos áramkörök törvényeivel foglalkozni? Mondjon két fizikust, akiknek a tevékenysége kapcsolható e témakörhöz! Indokolja a kapcsolatot! Eszközök: telep, fogyasztó, árammérő műszer, vezetékek, kapcsoló
12. Végezze el a kísérletet és válasszon a témák közül: Kísérlet: Hozzon létre indukált feszültséget tekercs kivezetései között. 12/1. Az elektromágneses indukció Fogalmazza meg az elektromágneses indukció két fajtája közötti hasonlóságokat és eltéréseket! A mozgási és a nyugalmi elektromágneses indukció jelenségének értelmezése. Mitől és hogyan függ az indukált feszültség nagysága? Számítás: Mekkora indukált feszültség keletkezhet, ha 0,2 T mágneses indukciójú homogén mágneses mezőben 10 cm hosszú vezetőt 15 s m sebességgel mozgatunk? Milyen kapcsolat van a Lorentz-erő és a mozgási indukció között? Mondjon egy-egy gyakorlati példát a kétfajta indukció alkalmazására! Fogalmazza meg a Lenz-törvényt! Eszközök: mágnesek, vezetékek, tekercs, áram- ill. feszültségmérő 12/2. A váltakozó feszültség és áram tulajdonságai Röviden beszéljen arról, hogyan hozhatunk létre váltakozó áramot? Szemléltesse grafikonon a hálózati feszültség időbeli változását! Mit értünk váltakozó áramon? Milyen mennyiségekkel mérhetjük és jellemezzük a váltakozó áramot? Milyen összefüggéssel írható le a váltakozó áram időbeli változása? Milyen elektromos eszköz állította elő a hálózati feszültségből a törpefeszültséget? Mit tud ennek az eszköznek a felfedezéséről? Soroljon fel egy-két példát ennek az eszköznek a gyakorlati alkalmazására! Hasonlítsa össze a váltakozó áram és az egyenáram hatásait! Fogalmazzon meg legalább három olyan elektromos balesetvédelmi tudnivalót, amit fontosnak tart!
13. Elektromágneses rezgések és hullámok Miből áll egy elektromos rezgőkör Vonjon párhuzamot az elektromos rezgőkörbeli és a mechanikai rezgésnél történő energiaátalakulások között! Hogyan határozza meg a rezgőkörök frekvenciáját? Szemléltesse rajzzal, és értelmezze, hogy miből áll egy elektromágneses hullám! Ismertesse az elektromágneses hullámok közös terjedési tulajdonságait! Az elektromágneses hullámok frekvenciáját a váltakozó áramú hálózatokra jellemző 50 Hz-es és a kozmikus sugárzásban előforduló 10 23 Hz-es határok közé szokás sorolni. Milyen hullámhossztartományt adhatunk meg eszerint az elektromágneses hullámokra? Sorolja fel növekvő frekvencia szerint az elektromágneses hullámok típusait! Néhány eltérő tulajdonságot említsen meg! Mit mondhatunk ebben a sorrendben az anyaggal való kölcsönhatásuk erősségéről? Mondjon példákat a megállapítására! Mondjon legalább egy-egy gyakorlati példát az elektromágneses színkép egyes tartományainak alkalmazására!
14. Leképezés gömbtükörrel és lencsével Válasszon ki egy tükröt és egy lencsét és mindkettőnél egy-egy esetben szerkessze meg a nevezetes sugármenetek segítségével a tárgy képét! Mindkét esetben tetszőleges helyre teheti a tárgyat. Adja meg a keletkezett képek tulajdonságait! Miben hasonlít a homorú tükör és a gyűjtőlencse képalkotása? Kísérlet: Szemléltesse az emberi szem képalkotását Beszéljen a leggyakoribb látáshibákról! Milyen szemüveglencsékkel korrigálhatóak ezek a látáshibák? Ismertesse a leképezési törvényt, a dioptria fogalmát! Sorolja fel, mitől függ a lencse fókusztávolsága! Soroljon fel néhány optikai eszközt! Válasszon ki egyet közülük és annak működését, felépítését részletesen mondja el! Nevezzen meg egy évszázadot és olyan fizikusokat, akik ebben a korban dolgoztak! Eszközök: szem készlet
15. Válasszon az alábbi két téma közül: 15/1. A katód- és a röntgensugarak. Az elektron felfedezése Ismertesse a katód- és röntgensugárzás felfedezésének körülményeit! Mi a feltétele és hányféle módon hozható létre a katódsugárzás? A mellékelt vázlatrajz alapján ismertesse a röntgencső működését! Röntgen-sugarak alkalmazása Ki és mikor fedezte fel az elektront? Ismertesse az elektron legfontosabb fizikai tulajdonságait! Röviden vázolja fel, hogy milyen elv alapján mérhető meg az elektron tömege és töltése! e Számítsa ki az elektron tömegegységére jutó töltését -t m! Eszközök: röntgencső kapcsolási rajza. 15/2. Az atommodellek kialakulása és fejlődése Mutassa be, hogy milyen a múlt századforduló táján történt felfedezések utaltak az atomok összetett voltára! Nevezze meg az első az atom belső felépítésére vonatkozó atommodell megalkotóját és a modell létrejöttének évtizedét! Ismertesse a kezdeti elképzelést! Ismertesse Lénárd Fülöp katódsugarakkal végzett kísérletének lényegét! Az első atommodell mely feltevését cáfolta meg a kísérlet eredménye? Sorolja fel az első atommodell főbb hiányosságait! Ismertesse a Rutherford-féle szórási kísérlet lényegét a mellékelt vázlat vagy szimulációs program alapján! Foglalja össze Rutherford szórási kísérletének legfőbb eredményeit, és méltassa annak jelentőségét! Vázolja fel a Rutherford-féle atommodellt, és indokolja meg, miért szokás azt naprendszermodellnek is nevezni! Röviden ismertesse E. Rutherford munkásságát, főbb felfedezéseit! Mikor és hol végezte kutatásait?
16. Atommaghasadás, láncreakció Ismertesse az atommaghasadás folyamatát a mellékelt ábra segítségével! Értékelje a maghasadás felfedezésének jelentőségét! Mutassa be a mellékelt ábra alapján a maghasadás láncreakciójának létrejöttét! Említsen meg legalább két olyan tényezőt, amely szükséges a folyamat megvalósulásához! Fogalmazza meg a szabályozott és szabályozatlan láncreakció közötti különbséget! Ismertesse az atomreaktor felépítését és működésének alapelvét a mellékelt ábra felhasználásával! Kik és milyen szerepet játszottak az atomreaktor ill. az atombomba létrehozásában! Ismertesse a mellékelt ábra alapján az atombomba működését! Eszközök: maghasadás, láncreakció, az atombomba felépítésének szemléltető ábrája.
17. A radioaktív sugárzások keletkezése, radioaktív bomlás Ismertesse, hogyan és kik fedezték fel a természetes radioaktív sugárzást! Mondjon példákat arra, hogy a környezetünkben is vannak természetes sugárforrások! Magyarázza el, hogyan választhatók szét az egyes komponensek! Ismertesse a természetes sugárzások legfontosabb tulajdonságait! Definiálja az aktivitás fogalmát! Adja meg az aktivitás jelét, egységét és annak elnevezését! Fogalmazza meg a bomlási törvényszerűséget! Értelmezze a mellékelt N t grafikont! Definiálja a felezési idő fogalmát az ábra felhasználásával! Mutassa be a mellékelt ábra alapján, hogyan alakul ki egy-egy radioaktív bomlási sor! Az ábra alapján válasszon ki egy tetszőleges és bomlást és pontosan adja meg a kiindulási és keletkezett atommagok nevét, szerkezetét! Nevezze meg a radioaktív bomlás elméletének kidolgozóját és az elmélet születésének évtizedét.
18. Az atomerőművek energiatermelése, biztonsága 54. és környezeti hatásai Ismertesse az atomerőművek elvi felépítését és működését a mellékelt ábra alapján! Hasonlítsa össze az atomerőmű és egy hagyományos hőerőmű villamos energia termelésének folyamatát! Sorolja fel, milyen szempontból tekinthető veszélyesnek az atomerőművek működése! Értékelje az egyes veszélyforrások kockázatának nagyságát a mellékelt táblázat alapján! Értékelje a világ nukleáris energiatermelésének megoszlását a mellékelt ábra alapján! Mondjon véleményt a megoszlásról! Mi a jelentősége a nukleáris eseményskálának? Tekintse át a mellékelt táblázat alapján az egyes fokozatokat! Ismertesse, hogy milyen környezeti hatásai vannak az atomerőművek normálüzemű működésének! Említsen legalább 2-2 példát, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az atomerőműveknek a fosszilis tüzelőanyaggal működő hőerőművekkel szemben? A mellékelt diagram alapján értékelje az atomenergiának a villamosenergia-termelésben való részesedését az 1983 1999 közötti időszakban! Eszközök: Atomerőmű elvi felépítésének sematikus ábrája, atomerőművek földrajzi megoszlása, energiatermelés diagramja, eseményskála ábrája, kockázati táblázat.
19. A gravitációs mező jellemzése Hasonlítsa össze a gravitációs mezőt a többi mezővel, és ismertesse legfőbb jellemzőit! Kísérlet: Mérje meg a nehézségi gyorsulást fonálinga segítségével! Határozza meg, és tegyen különbséget az ugyanarra a testre ható gravitációs erő, a súlyerő és a nyugalomban levő testre ható tartóerő között! Mutassa meg a kapcsolatot a helyzeti energia és a gravitációs mező energiájának megváltozása között egy test emelése esetén! Számítsa ki mekkora a 60 kg tömegű ember súlya, ha áll a lift, és mekkora a súlya, ha gyorsulással indul a lift felfelé? Melyik magyar fizikust említené meg a gravitációs mező vizsgálatával kapcsolatban? Kísérleti eszközök: Bunsen- állvány, befogó dió, rövid fémrúd, zsineg, ólomnehezék, stopper. m 1,5 s 2
20. A bolygók mozgása. Mesterséges égitestek Ismertesse az ókortól kialakult legfontosabb világmodelleket, megalkotóik és munkásságukat, valamint a kort, amelyben éltek! Ismertesse a bolygók mozgását leíró törvényeket! Részletesen magyarázza el mi a Föld Nap körüli keringésének dinamikai feltétele? Számítsa ki, hogy a Föld - Nap távolság hányszorosára van a Mars a Naptól, ha keringési ideje 1,88 földi év! Elemezze a mellékelt ábrát, és nevezze meg az ábra által közölt adatokat! Jellemezze és csoportosítsa a különféle mesterséges égitesteket és fellövésük feltételét!(beszéljen az 1-2-3. kozmikus sebességről)