Környezetállapot értékelés 2018

1 Környezetállapot értékelés 2018 Jász-Nagykun-Szolnok Megye Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi FŐOsztály Szolnok

2 KÖRNYEZETÁLLAPOT ÉRTÉKELÉS 2018 Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályon Hivatalvezető: Dr. Bozó Andrea Főosztályvezető: Dr. Nemes Gábor Az értékelést készítette: Hatósági feladatok: Molnár Gabriella Levegővédelem: Semsey Sándorné Zajvédelem: Taray Tünde Kármentesítés: Urbán Tamás Hulladékgazdálkodás: Szekeresné Majzik Ibolya Természetvédelem: Hollanday Andrea Szerkesztette: Szendrey Csaba Informatikai háttér: Légrádi Attila Címlapkép: Polygonia c album Cbetus lepke fotózta: Hollanday Andrea természetvédelmi fotók: Hollanday Andrea és Samu Péter 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt.4. Tel: +36 56 523 423 e-mail: szolnokjh.kvtv@jasz.gov.hu

3 Tartalom: BEVEZETÉS...4 ILLETÉKESSÉGI TERÜLET...7 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK... 11 Előzetes vizsgálat... 11 Engedélyezések... 13 Szankcionálás... 13 Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés... 13 Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartás... 15 LÉGSZENNYEZÉS... 16 Légszennyező anyagok... 16 Általános értékelés... 21 Légszennyező anyagok kibocsátása... 22 Mérőhálózat Levegőterheltségi állapot... 25 Zajvédelem... 32 Üzemi zajforrás... 39 Közlekedési eredetű zajforrás... 41 Közúti közlekedés... 41 Vasúti zaj... 44 KÁRMENTESÍTÉS... 62 Előzmények:... 62 Eredmények:... 64 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS... 75 Alapadatok... 75 Adatgyűjtés... 75 Keletkezés... 75 I. Hulladékok... 75 II. Melléktermékek... 78 Kezelés... 79 Elektronikai hulladék bontás... 79 Savas akkumulátor feldolgozás... 79 Műanyag feldolgozók, hasznosítók... 80 Építési- bontási hulladék feldolgozók, hasznosítók... 80 Települési szilárd hulladék... 81 TERMÉSZETVÉDELEM... 84 Országos jelentőségű védett természeti területek:... 84 Natura 2000 hálózat:... 85 Tájvédelmi helyzetkép, konfliktusok... 91

4 BEVEZETÉS A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya szeretné folytatni a régi hagyományt, azaz a hatáskörébe tartozó környezetvédelmi és természetvédelmi területekről kétévente elkészíti a környezetállapot értékelését. Főosztály illetékességi területének, Jász-Nagykun-Szolnok megyének a környezetállapotát a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben megfogalmazott hatósági, szakvéleményezési, és szakhatósági feladatainkból következően az alábbi szakterületekre bontva jellemezzük és értékeljük: Légszennyezés Zajterhelés Kármentesítések Hulladékgazdálkodás Természet- és tájvédelem A környezetvédelmi államigazgatás 2014 óta jelentős átszervezésen ment át. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségektől 2014. január elsejétől a vízügyi építési eljárások - vízjogi engedélyezés, majd 2014. szeptember 10-től a vízvédelmi, vízminőség védelmi feladatok kerültek át új hatósághoz. 2015. április elsejével a 10 felügyelőség megszűnt és beintegrálódtak a székhely szerinti megyei kormányhivatalokba. Illetékességi területüket megyehatárokhoz igazították. Az átszervezés tovább folytatódott 2017. január elsejével, amikor minden kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalába kerültek átszervezésre, megyei hatáskörrel. Jelenleg tizenkilenc szervezet látja el a területi környezetvédelmi és természetvédelmi feladatokat az országban. A vízvédelmi, vízminőség védelmi feladatokat, továbbra is területi jelleggel tizenkét megyei katasztrófavédelmi igazgatóság látja el.

5 KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGOK miniszter Pest Megyei Kormányhivatal (Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály), mint országos környezetvédelmi hatóság megyei kormányhivatal járási hivatala OMSZ területi környezetvédelmi hatóság - megyei illetékesség járási környezetvédelmi hatóság - járási illetékesség önkormányzati környezetvédelmi hatóság (főpolgármester, polgármester, települési önkormányzat jegyzője, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője) szakértői tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartások környezetvédelmi engedélyezés a gyorsforgalmi utak esetében, egyes környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos engedélyezések, hulladékgazdálkodási engedélyezés Környezetvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság jár el. a) a legfeljebb 500 kwth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával, b) az összesen 140 kwth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával, c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával, d) a nem gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és e) a nem gazdálkodó szervezet által működtetett diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyekben jár el az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló jogszabály szerinti hatósági jogkört gyakorol "ún." elhagyott hulladékokkal kapcsolatos hatósági jogkörök, kivéve, ha önkormányzati tulajdonú az érintett ingatlan, vagy a hulladék ( területi környezetvédelmi hatóság) a füstköd-riadó terv végrehajtásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyek zaj- és rezgésvédelmi ügyek [284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. -ában felsorolt esetekben] II. fok: Pest Megyei Kormányhivatal II. fok: Pest Megyei Kormányhivatal II. fok: területi környezetvédelmi hatóság

6 TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGOK miniszter Pest Megyei Kormányhivatal (Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály), mint országos természetvédelmi hatóság kormányhivatal járási hivatala: területi környezetvédelmi hatóság fővárosi főjegyző, települési önkormányzat jegyzője a védett természeti területek és értékek nyilvántartása, törzskönyvének vezetése a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 15. -ában felsoroltak szerint természetvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi természetvédelmi hatóság jár el a helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző jár el II. fok: Pest Megyei Kormányhivatal II. fok: területi természetvédelmi hatóság A JNSZMKH SZJH Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály illetékessége: Általános illetékesség: Jász-Nagykun-Szolnok megye területe Különös illetékesség: - A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel összefüggő környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági ügyek. - A honvédelmi és katonai célú építmények esetén a környezeti zajmérések végzésének vonatkozásában az ország egész területe.

7 ILLETÉKESSÉGI TERÜLET A főosztály általános illetékességi területe 2015. április 1-től Jász-Nagykun-Szolnok megyére terjed ki. Összesen 78 települést érint, területe 5581,71 km 2, lakosainak száma 386 722 fő (2011). Az illetékességi területünkön található települések Település Terület Lakosság Lakások (km 2 ) száma száma 1 Abádszalók 132.23 4034 2100 2 Alattyán 34.29 2162 917 3 Berekfürdő 18.57 973 483 4 Besenyszög 138.08 3318 1421 5 Cibakháza 38.21 4435 1926 6 Csataszög 11.21 306 130 7 Csépa 29.67 1579 898 8 Cserkeszőlő 30.7 2066 1490 9 Fegyvernek 71.48 6448 2687 10 Hunyadfalva 5.35 176 106 11 Jánoshida 34.79 2470 1158 12 Jászalsószentgyörgy 47.67 3471 1578 13 Jászapáti 78.16 9048 3671 14 Jászágó 36.93 718 415 15 Jászárokszállás 77.17 7914 3777 16 Jászberény 221.35 26965 11842 17 Jászboldogháza 55.31 1620 823 18 Jászdózsa 42.86 2165 1135 19 Jászfelsőszentgyörgy 39.28 1964 781 20 Jászfényszaru 76.16 5667 2617 21 Jászivány 39.51 388 212 22 Jászjákóhalma 45.04 3067 1377 23 Jászkisér 130.11 5260 2263 24 Jászladány 92.73 5766 2395 25 Jászszentandrás 44.33 2408 1569 26 Jásztelek 41.15 1598 735 27 Karcag 368.63 20298 8249 28 Kenderes 111.24 4736 2008 29 Kengyel 79.14 3911 1413 30 Kétpó 66.76 697 324 31 Kisújszállás 205.27 11500 4769

8 Település Terület Lakosság Lakások (km 2 ) száma száma 32 Kőtelek 45.14 1583 868 33 Kuncsorba 33.63 595 305 34 Kunhegyes 148.94 7582 3401 35 Kunmadaras 153.55 5424 2082 36 Kunszentmárton 143.65 8496 3973 37 Martfű 23.08 6521 2928 38 Mesterszállás 42.92 698 393 39 Mezőhék 89.82 326 203 40 Mezőtúr 289.72 17620 7824 41 Nagyiván 43.16 1166 517 42 Nagykörű 42.81 1632 926 43 Nagyrév 29.79 738 433 44 Öcsöd 103.66 3234 1746 45 Örményes 34.13 1089 460 46 Pusztamonostor 24.62 1595 739 47 Rákóczifalva 35.94 5366 2191 48 Rákócziújfalu 19.61 1984 728 49 Szajol 36.97 3795 1555 50 Szászberek 39.22 983 424 51 Szelevény 45.39 1073 587 52 Szolnok 187.24 74544 34038 53 Tiszabő 35.04 1874 572 54 Tiszabura 45.2 2889 831 55 Tiszaderzs 27.19 1071 645 56 Tiszaföldvár 80.34 11323 4734 57 Tiszafüred 162.18 10805 5306 58 Tiszagyenda 36.93 965 541 59 Tiszaigar 34.02 809 410 60 Tiszainoka 17.92 413 219 61 Tiszajenő 28.19 1632 793 62 Tiszakürt 28.37 1372 779 63 Tiszaörs 37.1 1238 673 64 Tiszapüspöki 37.45 2052 836 65 Tiszaroff 52.49 1564 973 66 Tiszasas 28.79 997 584 67 Tiszasüly 91.77 1376 784 68 Tiszaszentimre 65.61 2121 1043 69 Tiszaszőlős 47.79 1934 743 70 Tiszatenyő 23.55 1628 666 71 Tiszavárkony 35.62 1535 696 72 Tomajmonostora 13.76 721 363

9 Település Terület Lakosság Lakások (km 2 ) száma száma 73 Tószeg 59.17 4429 1799 74 Törökszentmiklós 185.16 21185 8991 75 Túrkeve 236.52 8878 4022 76 Újszász 58.2 6424 2561 77 Vezseny 25.17 719 322 78 Zagyvarékas 31.71 3596 1502 összesen 5581,71 386 722 172 978

10

11 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítése és elősegítése, természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése, a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérése, igénybevételi és terhelési adatainak összegyűjtése, nyilvántartása, valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren [OKIR] keresztül a lakosság hozzáférésének biztosítása. Ennek keretében a szakügyintéző: egyaránt ellát első és másodfokú hatósági jogköröket, előzetesen vizsgálja a környezet- és természethasználattal járó tevékenységek várható hatásait, engedélyez: egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi engedély, levegőtisztaság-védelmi engedélyek, hulladékgazdálkodási engedélyek, természetvédelmi engedélyek stb., terhelési határértékeket állapít meg (levegőtisztaság-védelem, zaj, rezgés), szakhatósági állásfoglalásokat ad ki, szakkérdéseket vizsgál, igazgatási jellegű szolgáltatásként szakmai és/vagy jogi jellegű kérdésben írásbeli vagy szóbeli tanácsadói/szakértői szolgáltatást nyújt, hatósági nyilvántartást vezet. A környezetvédelmi és természetvédelmi eljárásokba a betekintési, s nyilatkozattételi jog biztosított. Iratbetekintésre a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a Zöld pont irodájában, ügyfélfogadási időben van lehetőség. Azon ügyekben, amelyekben azaz ügyfelek köre pontosan nem megállapítható a hatóság az eljárás megindulásáról, valamint a döntéséről készült közleményeket közhírré teszi. A közzététel a hatóság honlapján, valamint az érintett település jegyzőjénél biztosított. Továbbá a környezetvédelmi ügyekben több jogszabály hirdetményi úton való kapcsolattartást írja elő. Éves szinten ez közel 900 hirdetményezést jelent. Előzetes vizsgálat Előzetes vizsgálatot kell folytatni, ha a környezethasználó a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet szerinti tevékenység megvalósítását tervezi. A környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint a szükséges engedélyezést, amennyiben az előzetes vizsgálat során a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel. Éves szinten 30-40 db előzetes vizsgálatot folytatunk le.

A hatósági ügyek eloszlása 12

13 Engedélyezések Környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység. Az igénybevétel mértékétől, a terheléstől függően különböző engedélyezéseket folytat le a hatóság: egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi engedély, levegőtisztaságvédelmi engedélyek, hulladékgazdálkodási engedélyek, természetvédelmi engedélyek stb. Szankcionálás A környezeti elemek védelme érdekében a hatóság szankciókat alkalmazhat. 2015. évben 130 db kötelezést adtunk ki, míg ez a szám 2017. évre 181 db-ra nőtt. Bírságok kiszabására a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján ritkán van lehetőség, azonban így is ki kell szabnunk 25-30 db bírságot évente (mellette 10-15 figyelmeztetést adunk ki). Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés Az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (IPPC - Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK Irányelve az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya. Az irányelv Európa válasza arra a már korábban felmerült igényre, miszerint a környezetvédelmi szabályozásnak integráltan kell vizsgálnia egy folyamatnak a környezetre, mint egészre gyakorolt hatását. Azokra az ipari és más, ipari rendszerben folyó (pl. mezőgazdasági) tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, ahol a legnagyobb a valószínűsége a környezet szennyezésének. Az integrált megközelítés a korszerű környezetvédelem egyik alapelve, ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére. Az integrált megközelítés érvényre juttatását a jogszabály által előírt elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a kibocsátásoknak már eleve a forrásnál történő csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni.

14 A megyénkben lévő egységes környezethasználati engedély köteles létesítmények elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja:

15 Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartás A 166/2006/EK RENDELET, valamint a 2009. évi LIII. törvény (a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezményhez kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásról szóló, Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről) szerinti tevékenységeket folytató telephelyekről nyilvántartást vezetünk. Az E-PRTR köteles telephelyeket az alábbi térkép ábrázolja:

16 LÉGSZENNYEZÉS Légszennyező anyagok A levegőbe kerülő szennyező anyagok környezeti hatásainak megítéléséhez elengedhetetlenül fontos az élettani hatások ismerete (1-6. táblázat). 1. táblázat A kén-dioxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra Kén-dioxid, SO2 A SO2 színtelen, vízben oldódó, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, pl. szén és olaj (erőművek, házi széntüzelés, ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is levegőbe juthat. A SO2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához jutva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramban a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 250 mg/m 3, 24 órás átlaga 125 g/m 3, éves átlag: 50 g/m 3 III. veszélyes A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, veszélyezteti a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd (London típusú szmog) fő alkotórésze.

17 2. táblázat A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből kerül a levegőbe. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst is jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Az egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin CO-hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agy kéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehézlégzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatjai. 1 órás időszakban 10 000 g/m 3, 8 órás átlag: 5000 g/m 3, éves átlag: 3000 g/m 3 II. fokozottan veszélyes 3. táblázat A nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai Leírás Forrásai Nitrogén-dioxid, NO2 Az NO2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talaj-baktériumok révén kerül a légkörbe. A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott

18 NO2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban ugyancsak NO és NO2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. Élettani hatásai A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos-, ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 100 mg/m 3 1 órás, 85 g/m 3 24 órás és 40 g/m 3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO2 toxikus hatású a növényekre, 120 g/m 3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott mértékű. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők kialakulásában. A NO2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű nyári fotokémiai (ún. Los Angeles-i) füstködnek. 4. táblázat Az ülepedő por élettani és ökológiai hatásai Rövidítések, jellemzés TSPM - összes lebegő portartalom PM10-10 mikron átmérőnél kisebb részecskék PM2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló porrészecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 µm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat

19 Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM10 PM2,5 Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb PM2,5 porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, időskorúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 g/m 3, éves átlag 40 µg/m 3 éves átlag az 1. szakaszban 25 µg/m 3, amit 2015. január 1-ig kell elérni, éves átlag a 2. szakaszban 20 µg/m 3, amit 2020. január 1-ig kell elérni. III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcserenyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri, ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. 5. táblázat A benzol élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Benzol, C6H6 Gyűrűs szénhidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A

20 motorbenzin benzoltartalma legfeljebb 1%. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. Élettani hatásai A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. Egészségügyi határérték Vesz. fokozat 1 órás átlag: 10 g/m 3, éves átlag: 5 g/m 3 I. különösen veszélyes 6. táblázat Az ózon élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Ózon, O3 Az O3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben (25 és 50 km közötti magasságban) természetes úton képződik. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik. Képződésében ún. prekurzor, primer anyagok (NOx, CO, illékony szerves és egyéb szerves vegyületek) játszanak szerepet. A reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O3 erősen mérgező. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek, az időskorúak és azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 120 g/m 3, I. különösen veszélyes Az O3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak

21 Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek baktériumölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecskemaradványok, amik szórják a fényt, rontva a látási viszonyokat. Az O3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. Általános értékelés A hatáskörünkbe tartozó bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások (gazdálkodó szervezet által működtetett légszennyező források, tüzelőberendezések közül a gazdálkodó szervezetek által működtetett, 140 kw hőteljesítményt elérő vagy meghaladó tüzelőberendezések pontforrásai, háztartási tevékenység és közintézmények esetén az 500 kw hőteljesítményt meghaladó tüzelőberendezések pontforrásai) nyilvántartására a Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszert (LAIR) működtetjük. A LAIR nyilvántartás a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatási kötelezettségből származó jelentések (levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés, légszennyezés mértéke éves jelentés) feldolgozására, tárolására és értékelésére szolgál. A LAIR nyilvántartás szerint az illetékességi területünkön lévő légszennyező telephelyek és légszennyező pontforrások száma 2015. és 2017. között az alábbiak szerint alakult (7. táblázat): 7. táblázat: Légszennyező telephelyek és pontforrások száma 2015-2017 között Év Telephely (db) Pontforrás (db) 2015 494 1952 2016 504 1920 2017 529 1965 A bejelentett telephelyeink száma 2015. évtől folyamatosan emelkedik, amely megyénk gazdasági fejlődését is tükrözheti. A bejelentett légszennyező pontforrások számának alakulása nagyjából hasonló tendenciát mutat (1. ábra).

22 1952 1920 1965 2000 1500 1000 494 504 529 Telephely /db/ Pontforrás /db/ 500 0 2015 2016 2017 1. ábra: Légszennyező telephelyek és pontforrások száma az illetékességi területünkön 2015-2017 között Légszennyező anyagok kibocsátása Az adatszolgáltatásra kötelezett légszennyező pontforrások szennyező anyag kibocsátásáról üzemeltetőnek minden év március 31-ig éves jelentést kell küldenie hatóságunkra. A 2017. március 31-ig megküldött 2016. évi kibocsátások és a 2015. évről szolgáltatott adatok éves összesítése alapján, az alábbi szennyező anyag kibocsátások történtek 2015-2016-ban (8. táblázat). 8. táblázat: Légszennyező telephelyek, források és kibocsátásaik 2015-2016-ban Év Telephely Pontforrás SO2 CO NOx Szilárd VOC CO2 Egyéb db db t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év 2015 494 1952 365.2 671.0 499.0 156.2 238.6 500000 6.1 2016 504 1920 397.5 439.0 328.3 119.8 251.8 436000 12.0 Ezek az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, a 140 kw hőteljesítményt el nem érő ipari, illetve közintézményi tüzelőberendezések kibocsátásait, valamint a közlekedési, mezőgazdasági és egyéb ágazati diffúz kibocsátásokat. Ez utóbbi szennyezők, valamint a pontforrások szennyezésének együttes hatását a környezeti levegő minőségének ellenőrzésével követhetjük nyomon. A szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szilárd anyag, illékony szerves anyagok és egyéb légszennyező anyagok 2015. és 2016. évi összes kibocsátását mutatja a 2. ábra.

23 700 671 600 500 400 300 200 100 439 397.5 365.2 499 328.3 156.2 119.8 238.6 251.8 2015 2016 0 CO t/év SO2 t/év NOX t/év Szilárd t/év VOC 6.1 Egyéb t/év 12 2. ábra: Légszennyező anyag kibocsátás 2015-2016-ban Az utóbbi években illetékességi területünkön a légszennyező anyagok éves összes kibocsátása szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd anyag és szén-dioxid tekintetében csökkent, kéndioxid, illékony szerves vegyületek és egyéb légszennyező anyagok esetében pedig emelkedett. (3-8. ábra). A változás tendenciájának jobb szemléltetésére az ábrákon a 2014. évi adatok is szerepelnek. SO 2 t/év 500 400 300 200 100 0 365.2 397.5 271.3 2014 2015 2016 SO2 t/év 3. ábra: Kén-dioxid kibocsátás 2014-2016-ban 1000 500 0 CO t/év 863.2 671 439 2014 2015 2016 CO t/év 4. ábra: Szén-monoxid kibocsátás 2014-2016-ban

24 NO X t/év 600 400 200 519.6 499 328.3 NOX t/év 0 2014 2015 2016 5. ábra: Nitrogén-oxidok kibocsátás 2014-2016-ban 300 Szilárd anyag t/év 200 100 0 228 156.2 119.8 2014 2015 2016 Szilárd t/év 6. ábra: Szilárd anyag kibocsátás 2014-2016-ban VOC t/év 260 250 240 230 220 210 200 251.8 238.6 223.1 2014 2015 2016 VOC 7. ábra: Illékony szerves anyag kibocsátás 2014-2016-ban Egyéb szennyező anyagok t/év 20 10 0 8.3 6.1 2014 2015 2016 12 Egyéb t/év 8. ábra: Egyéb légszennyező anyag kibocsátás 2014-2016-ban A kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok (kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, PM10) közül az elmúlt években figyelemre méltó a kén-dioxid kibocsátás növekedése,

25 amikor is a 2014. évi 271.3 tonna mennyiségről 2015-ben 365.2 tonnára emelkedett. Ez mintegy 35 %-os növekedést jelent úgy, hogy 2015-ben a nyilvántartott telephelyeink száma 2014-hez képest kb. 1.5 %-al növekedett ugyan, de a pontforrások száma kb. 3 %-al kevesebb lett. Hasonló tendencia figyelhető meg 2016 évben is, azaz kb. 2 %-os telephely szám növekedéssel egy időben kb. 1.6 %-al csökkent a kibocsátó pontforrások száma. Ez azt jelenti, hogy a kén-dioxid kibocsátás növekedését a telephelyeken üzemelő fűtés technológiákban történt változás okozza, mégpedig a biomassza tüzelésre való mind szélesebb körben történő áttérés. Biomassza tüzelés során jelentős a szilárd anyag kibocsátás is, mégis, éves szinten 2016-ban a szilárd szennyező anyag kibocsátás mintegy 30 %-al lett kevesebb. Ennek oka elsősorban a martfűi Növényolajgyár erőtelepén bevezetett kibocsátás csökkentő intézkedések, illetve egyéb technológiák üzemeltetéséből adódó szilárd anyag kibocsátás csökkenés. Az illékony szerves vegyületek kibocsátás növekedését a felületkezelést végző tevékenységek számának emelkedése okozta, ami szintén az ipar fellendülését mutatja. A telephelyeink kb. 60 %-a Szolnok, Jászberény, Martfű, Karcag és Törökszentmiklós településeken található, és e városokban van a bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások közel 70 %-a. Ez azt is jelenti, hogy ezeken a településeken koncentráltabb a légszennyező tevékenység, a település környezeti levegője az ipari, illetve mezőgazdasági technológiákhoz kiépített légszennyező pontforrások szennyező anyag kibocsátása által terheltebb. Mérőhálózat Levegőterheltségi állapot Az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) manuális (ismertebb nevén RIV) és automata mérőhálózatból áll. Illetékességi területünkön manuális és automata mérőállomás is működik, amelyeket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetvédelmi Mérőközpontja üzemeltet. A manuális mérőhálózaton belül jelenleg 3 mérőponton történik mintavétel nitrogén-dioxid légszennyező anyagra. A mérőpontokon a mintavétel folyamatosan történik, az adatok feldolgozása viszont szakaszos, a gyűjtött minták elemzését laboratóriumban végzi a mérőpontokat üzemeltető szervezet. 2015-2017-es években a manuális mérőpontokon mért nitrogén-dioxid koncentrációk éves átlagértékeit a 9. táblázat tartalmazza. A mért koncentrációk éves átlagai nem érik el a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékét. 9.táblázat: 2015-2017. évek NO2 légszennyezettsége az ún. RIV mérések alapján Nitrogén-dioxid (NO2) Jászberény, Lehel vezér tér 18. Szolnok, Ady E. út 35. µg/m3 Szolnok, Kossuth L. út 2. 2015 24.3 32.8 41.28 2016 35.65 21.14 38.4 2017 28.85 18.44 29.7 Határérték 40

26 Az automata mérőhálózat részeként 1996. január óta működik Szolnokon az Ady Endre út 9. szám alatt a levegőterheltségi szint (immisszió) mérésére szolgáló konténer. A mérőkonténer elhelyezkedése miatt a belváros légszennyezettségét mérő közlekedési jellegű mérőállomás. A monitor állomás a nitrogén-oxidok (NO+NO2), az ózon, a szén-monoxid (CO), szálló por PM10 (a 10 mikrométer, ill. az alatti szemcseméretű) frakciója és a benzol származékok (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok, együttesen BTEX) koncentrációit regisztrálja a meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, páratartalom, légnyomás, globális sugárzás, hőmérséklet) mellett. Az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) az alábbi szempontok szerint értékeli a levegő minőségét a folyamatos monitorvizsgálatok alapján. 1 Kén-dioxid (µg/m 3 ) Nitrogén-dioxid (µg/m 3 ) Nitrogén-oxidok (mint NO2) (µg/m 3 ) Szén-monoxid (µg/m 3 ) Ózon (µg/m 3 ) Szálló por (PM10) (µg/m 3 ) Egyéb komponens esetén a határérték %-ában (%) 1 2 3 4 5 kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett órás átlag 0-100 100-200 200-250* 250-500 500-24 órás átlag 0-50 50-100 100-125 125-200 200- éves átlag 0-20 20-40 40-50 50-100 100- órás átlag 0-40 40-80 80-100* 100-400 400-24 órás átlag 0-34 34-68 68-85 85-130 130- éves átlag 0-16 16-32 32-40* 40-80 80- órás átlag 0-80 80-160 160-200 200-500 500-24 órás átlag 0-60 60-120 120-150 150-300 300- éves átlag 0-28 28-56 56-70 70-140 140- órás átlag 0-4000 4000-8000- 10000-8000 10000 20000 20000-24 órás 2000-0-2000 átlag** 4000 4000-5000 5000-10000 10000- éves átlag 0-1200 1200-2400 2400-3000 3000-6000 6000- órás átlag 0-72 72-144 144-180 180-240 240-24 órás átlag** 0-48 48-96 96-120 120-220 220- éves átlag*** 0-48 48-96 96-120 120-220 220- órás átlag 0-30 30-50 50-70 70-100 100-24 órás átlag 0-20 20-40 40-50* 50-90 90- éves átlag 0-16 16-32 32-40* 40-80 80-0 - 40 40-80 80-100 100-200 200- * A határértékek mellett figyelembe vesszük a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. 1 http://www.kvvm.hu/olm/info.php

27 ** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. *** 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül. A táblázatban nem szereplő szennyezőanyagok esetén az utolsó sorban megadott százalékok alapján kell meghatározni az index-számokhoz rendelendő koncentráció tartományokat. E kritériumok alapján összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg a szolnoki belvárosi levegő minőségéről: A szén-monoxid mérések alapján a levegő minősége Szolnok belvárosában 2015-2017-ben kiválónak mondható (9. ábra). 2500 Az 1 órás átlagra vonatkozó határérték 10000 µg/m 3 2000 1500 1000 500 0 CO 9. ábra: A szén-monoxid terheltség alakulása Szolnok belvárosában 2015-2017-ben Az ábrából jól látható, hogy az elmúlt években a környezeti levegő CO terheltsége átlagosan a 24 órás határérték (5000 µg/m 3 ) kb 10 %-a (510 µg/m 3 ) körüli volt. A reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időszakokban voltak megfigyelhetők a magasabb értékek. A szálló por ún. PM10 (10 mikrométer, µm alatti szemcseméretű) frakciójának vizsgálatai azt mutatják, hogy a belváros levegőminősége nem ritkán szennyezett, néha erősen szennyezett, különösen az év végi, év eleji ún. inverziós légköri viszonyok mellett, amikor csekély a függőleges keveredés, a hígulás mértéke (10. ábra).

28 250 24 órás határérték 50 µg/m 3 200 150 100 50 0 PM10 Linear (PM10) 10. ábra: A szálló por terheltség alakulása Szolnok belvárosában a 24 órás átlagkoncentrációk alapján, 2015-2017-ben. A trendvonal 2016. évtől kezdődően enyhe, de folyamatos emelkedést mutat. A PM10 féléves átlagkoncentráció értékei a vizsgált időszak fűtési és nem fűtési szezonjaira lebontva a 11. táblázatban láthatók. A táblázat tartalmazza az egyes időszakokban bekövetkezett határérték túllépések számát is. A levegő PM10 terheltségének napi átlaga a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, a vidékfejlesztési miniszter által kiadott 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szerint évi 35 alkalommal haladhatja meg az 50 g/m 3 határértéket. 11. táblázat: Szálló por terheltség a fűtési és a nem fűtési féléves átlagkoncentráció alapján. Az éves határérték 40 µg/m 3. Féléves átlagkoncentráció értékek µg/m 3 Határérték túllépések száma 2015. fűtési időszak 32.3 22 2015. nem fűtési időszak 19.6-2016. fűtési időszak 27.85 13 2016. nem fűtési időszak 21.2-2017. fűtési időszak 42.3 44 2017. nem fűtési időszak 25.6 7 Az adatsorból látható, hogy 2017. évben a fűtési időszakban jelentősen, a fűtési időszakon kívül pedig kis mértékben emelkedett Szolnok belvárosában a PM10 terheltség (11. ábra) és a határérték túllépések száma meghaladta a rendeletben előírtakat.

2015/01/01 2015/03/01 2015/05/01 2015/07/01 2015/09/01 2015/11/01 2016/01/01 2016/03/01 2016/05/01 2016/07/01 2016/09/01 2016/11/01 2017/01/01 2017/03/01 2017/05/01 2017/07/01 2017/09/01 2017/11/01 29 250 PM 10 napi átlagkoncentrációk (µg/m 3 ) 200 150 100 50 PM10 0 11. ábra: Szálló por terheltség alakulása a 24 órás átlagkoncentrációk alapján 2017. évben 2017. januárban mért kiugróan magas porterheltségnek oka a kialakult időjárási helyzet volt, amely nem kedvezett a légszennyező anyagok elégséges átkeveredéséhez, így a szálló por (PM10) mennyisége jelentősen megnövekedett. Az év további részében a magasabb PM10 koncentráció értékeket a mérőállomás közvetlen közelében végzett épület felújítási munkálatokból eredő porkibocsátás okozta. A nitrogén-dioxid monitoring eredményei azt mutatják, hogy 2015-2017-ben határértéket meghaladó légszennyezettség NO2 tekintetében nem következett be Szolnok belvárosában, az adatok alapján a levegő minősége kiválónak mondható (12. ábra). 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 órás átlagokra vonatkozó határérték 100 µ/m 3 NO2 12. ábra: A nitrogén-dioxid terheltség alakulása Szolnok belvárosában 2015-2017-ben

30 A relatíve magasabb koncentráció értékek láthatóan a fűtési szezonokban alakultak ki. Ugyanakkor a többi időszakban meglévő, alig változó NO2 terheltség a mérőállomás mellett húzódó nagy forgalmú városi gyűjtőúton, az Ady Endre úton átmenő gépjármű forgalom levegőterhelő hatását mutatja. A benzol terheltség 2015. évtől enyhe csökkenést mutat, bár 2017. év januárban két alakommal meghaladta a mért napi átlagérték a 24 órás határértéket (13. ábra). A magas légnyomás értékeknél jelentkező inverzió idején feldúsul a levegőben a szennyező anyagok mennyisége. A CO, a PM10, az NO2 és a benzol feldúsulása fűtési idényben és nyáron egyaránt bekövetkezik. 14 12 10 8 6 4 2 0 24 órás határérték 10 µg/m 3 BENZOL Linear (BENZOL) 13. ábra A benzol terheltség alakulása Szolnok belvárosában, 2015-2017-ben a 24 órás átlagokra vonatkozóan A talaj közeli ózon levegőben kialakuló koncentrációját a száraz, meleg, napsütéses órák száma befolyásolja. A 14. ábrán jól látható a koncentrációk nyári hónapokban történő emelkedése. 2015-2017-ben a talaj közeli ózon terheltség nem haladta meg a 8 órás mozgó átlagra vonatkozó határértéket, talaj közeli ózon tekintetében a belváros levegőminősége jónak mondható.

2015/01/ 2015/03/ 2015/05/ 2015/07/ 2015/09/ 2015/11/ 2016/01/ 2016/03/ 2016/05/ 2016/07/ 2016/09/ 2016/11/ 2017/01/ 2017/03/ 2017/05/ 2017/07/ 2017/09/ 2017/11/ 31 120 100 80 60 40 20 0 8 órás mozgó átlagokra vonatkozó határérték 120 µg/m 3 2015/01/01 2015/01/02 2015/01/03 2015/01/04 2015/01/05 2015/01/06 2015/01/07 2015/01/08 2015/01/09 2015/01/10 2015/01/11 2015/01/12 14. ábra A talaj közeli ózon terheltség alakulása Szolnok belvárosában, 2015-2017-ben Az automata mérőállomáson rögzített levegőterheltségi adatok a mérőkonténer elhelyezkedése miatt elsősorban a belváros közlekedéséből és lakossági fűtésből eredő légszennyezettségi értékeket jelentenek. Szolnok belvárosának levegőminőségét a közlekedés és a fűtés (lakossági és intézményi) határozzák meg. Az automata mérőállomás fentiekben részletezett, 2015-2017-re vonatkozó adatai összességében azt mutatják, hogy a magas légnyomás értékeknél jelentkező inverzió idején feldúsul a levegőben a szennyező anyagok mennyisége. A főleg közlekedési és fűtési eredetű szennyező anyagok (PM10, NO2) a nagy légnyomással és alacsony, illetve közepes hőmérsékletekkel jellemezhető napokon, az ún. inverziós légköri állapotok mellett dúsul fel elsősorban. A CO, a PM10, az NO2 és a benzol feldúsulása fűtési idényben és nyáron egyaránt bekövetkezik. A talaj közeli ózon elsősorban a napfényes, meleg napokon dúsul fel a levegőben. Az immissziós és emissziós mérőhálózat és a modellezés fejlesztése szükséges lenne annak érdekében, hogy a térség levegőminőségét elemezni, illetve tervezni tudják. Ehhez elengedhetetlen a környezeti levegő minőségét vizsgáló folyamatos monitorhálózat tovább fejlesztése.

32 Zajvédelem A hang észlelése életünk szükséges és fontos jelensége. Azonban bizonyos hangok zavaróak lehetnek számunkra. A zavarás mértékét befolyásolhatják az egyéni tényezők: életkor, egészségi állapot, fáradtsági - idegállapot; társadalmi-gazdasági viszonyok, életvitellel kapcsolatos szokások, alkalmazkodás. A zajvédelem, mint szakterület, kisebb súlyú más szempontokhoz képest (például levegőtisztaság-védelem, hulladékgazdálkodás), a környezetvédelemnek a legkevésbé hangsúlyozott része. Oka kettős: a károsodás többnyire jelentős időeltolódással jelentkezik, másrészt a zajprobléma megoldása nem okoz közvetlenül gazdasági hasznot. A szakterületi prioritások megállapítása során elsőbbséget élveznek a közvetlen, azonnali emberi egészségkárosodás veszélyét hordozó vagy közvetlen gazdasági veszteséget okozó, tevékenységek és hatásaik. A zajszennyezés fogalmát sem könnyű meghatározni, mert némileg különbözik a szennyezés többi fajtájától, - azaz nem anyag-, hanem energiatermészetű -, amikor abbamarad, a környezet megszabadul az ártalomtól. Ez az egyéb szennyező hatások (vegyszerek, hulladékok, a szennyvíz és más lég-, talaj- vagy vízszennyező anyagok) esetében nem így van, azok kézzelfoghatóak ; utólag is kimutathatóak a környezetben. A másik különbség, hogy a szennyeződés más formáiban az egészségüggyel foglalkozók meg tudják becsülni, mennyi kerülhet a környezetbe anélkül, hogy kárt okozna. A környezeti zaj szabályozása ezzel szemben nehézségekbe ütközött, hiszen nem volt ismeretes a dózis és hatás összefüggése. Bár az emberi hallást károsító zajok mérhetőek, nehéz ellenőrizni az összeadódó, különböző forrású zaj emberre gyakorolt hatásait. E tekintetben a zajveszélyeztetettség korlátozására és szabályozására irányuló gyakorlati intézkedések nélkülözhetetlenek. E problémának a kezelésére az Európai Unióban döntés született, amely un. stratégiai zajtérképek, és erre épülő intézkedési tervek készítését írta elő. Az irányelv célja egy olyan közös megközelítési mód meghatározása, amelynek révén elkerülhetők, megelőzhetőek vagy csökkenthetőek a környezeti zaj okozta káros hatások. Az intézkedés lényege, hogy egységesen, európai szinten a kritikus objektumokra (jelentős zajforrásokra) és az agglomerációkra egy-egy megbízható és összehasonlítható zajtérkép sorozat és (zaj)adatbázis készüljön. Kritikus objektumok a nagy forgalmú közutak, vasútvonalak és repülőterek, illetve az agglomerációkban még a nagyüzemek. A térképeknek és a belőlük képzett adatbázisoknak alapul kell szolgálniuk a jelentősebb zajforrásokra vonatkozó közösségi intézkedések és helyi intézkedési tervek fejlesztéséhez.

33 Stratégiai attól, hogy: csak jelentős zajforrásokat vesz figyelembe (a szomszéd vagy a közeli szórakozóhely nem szerepel rajta), viszont ezek hatását és hatásterületét jól mutatja, nagy területegységekre készül, térségi problémákat kezel, és a legkritikusabb helyszínek lokalizálását lehetővé teszi, éves forgalomra és működésre készül, információt ad a lakossági és érzékeny területek érintettségéről, célja az intézkedési terv megalapozása, és a közérthető kommunikáció. Éppen ezért nem alkalmas: helyi, kis kiterjedésű zajproblémák bemutatására, a teljes agglomerációs terhelési helyzet bemutatására (forráscsoportonként különkülön készülnek a térképek), tényleges zajhatások rövid távon és kis területen való megjelenítésére (például építkezések zajhatása). A fő közlekedési létesítmények esetén a stratégiai zajtérkép és az intézkedési terv elkészítésére a Közlekedéstudományi Intézet kötelezett. A KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. elkészítette a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal illetékességi területét érintő nagy forgalmú közutakra és vasutakra vonatkozó zajvédelmi intézkedési tervét (3.000.000 jármű/évnél nagyobb forgalmat lebonyolító országos közút forgalmi szakaszra, 30.000 vonatszerelvény/évnél nagyobb forgalmat lebonyolító vasútvonalra). A KTI KÖZLEKDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a NFM Gépjárműközlekedési és Vasúti Főosztálya megbízásából mellékelten megküldte hivatalunknak a véglegesített intézkedési tervekkel kapcsolatos NFM minisztériumi állásfoglalást. A csatolt, 2016. október 27-én kelt állásfoglalás szerint az intézkedési terv a vonatkozó jogszabály szerinti módszerrel, a tartalmi követelményeknek megfelelően készült el, a KTI eleget tett kötelezettségeinek. A dokumentációk áttanulmányozása alapján Főosztályunk megállapította, hogy a fő közlekedési létesítmények kötelezettje által készített, illetékességi területünket érintő intézkedési tervek a jogszabályban előírt rendelkezéseknek és tartalmi követelményeknek megfelelően készültek el. A jogszabályi felhatalmazás alapján a véglegesített intézkedési terveket jóváhagytuk (1. sz. melléklet). Hazai szabályozás: A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem azokra a mesterségesen keltett energiakibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hangot, illetve rezgésterhelést okoznak a védendő környezetben. A környezetvédelem egyik fontos feladata, hogy a zaj- és rezgésártalmakat felismerje és indokolt esetben jogi eszközökkel elfogadható keretek közé szorítsa, megelőzve ezzel az emberi szervezet károsodását.

34 Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a zaj mértékének megítélése igen egyszerű dolog: elég pl. felvenni a szomszéd üzem hangos csiszológépének zaját, majd az illetékesek előtt visszajátszva a zavarás ténye kellően bizonyított. Ez azonban a vizsgálandó zaj megítéléséhez nem kellően objektív: a nemzetközi és hazai zajmérési előírások (szabványok) pontosan rögzítik azokat a forrás sajátosságainak megfelelő szabályokat, amelyek alapján a zajterhelés (kibocsátás) mértéke egyértelműen meghatározható, és objektíven értékelhető. Így a vonatkozó határértékek betartását csak a hozzájuk tartozó mérési szabványok, rendeletek előírásai szerint lehet vizsgálni. A környezeti zajállapotot a következő forráscsoportok határozzák meg: építési, üzemi (szabadidős) kibocsátás, közlekedési (közúti, légi, vasúti, vízi forgalom). A környezetvédelemben kétfajta határértéket különböztetünk meg, a forrásra vonatkozó zajkibocsátási és a zajtól védendő helyen megengedett, forrástól függő (építési, üzemeltetési, közlekedési) zajterhelési határértékeket. Legfontosabb zajvédelmi jogszabályok: Magyarország 2004 folyamán a jogrendjébe iktatta a stratégiai zajtérképezésre vonatkozó jogszabályokat, amelyek alapja az Európai Parlament és Tanács 2002/49/EK. számú, 2002. június 25-i irányelve a környezeti zajterhelés értékeléséről és kezeléséről. Az irányelvet Magyarország 2004-ben vette át az alábbi két rendelet megalkotásával: 280/2004.(X.20.) Korm. rendelet a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről, - kijelöli azokat a területeket és közlekedési létesítményeket, amelyekre a rendelet hatálya kiterjed; rendelkezik a stratégiai zajtérkép, illetve az intézkedési terv elkészítéséért, közzétételéért és jóváhagyásáért, valamint az adatszolgáltatásért felelős szervekről; megadja az eljárási szabályokat; rögzíti az adatszolgáltatás tartalmi követelményeit; kitűzi a határidőket; rendelkezik a nyilvánosság bevonásának, valamint a zajtérképek és intézkedési tervek közzétételének módjáról. 25/2004.(XII.20) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól. A stratégiai zajtérképek elkészítésének részletes, műszaki jellegű szabályait tartalmazza, mint például: a zajtérkép előkészítésére vonatkozó általános rendelkezéseket; zajjellemzők meghatározásához figyelembe veendő paramétereket; a stratégiai zajtérképek elkészítésének pontos számítási módszerét, az erre vonatkozó kibocsátási és terjedési modelleket; - a zajtérképek megjelenítési módját; - a számítások ellenőrzésére szolgáló mérési módszerek leírását.

35 A hatályba lépésükkor európai szinten is színvonalasnak számító hazai rendeletek a jogszabályi környezet változása, az EU-hoz való csatlakozásunk, illetve a társadalmi igények átformálódása miatt elavulttá váltak. Ezen szempontok mentén felülvizsgálták a teljes szabályozási rendszert és 2008. január 1-jén hatályba lépett az új környezeti zaj- és rezgésvédelmi jogszabálycsomag, az alábbi három rendeletből álló keretszabályozás. 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. A rendelet szabályozza a zajtól védendő területek, illetve a zajtól védendő helyiségek zajterhelési határértékeit. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól A rendelet a zaj- és rezgésvédelmi előírások széles körét érinti, így többek között rögzítik az üzemi, építési, közlekedési és szabadidős zajforrások létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos teendőket; az eljáró hatóságokat; intézkedési tervek készítését; fokozottan zajos övezetekkel kapcsolatos előírásokat; csendes övezetekkel és zajvédelmi szempontból fokozottan védett területekkel kapcsolatos előírásokat; a határértékek megállapítását és az ellenőrzés módját; a zaj- és rezgésvédelmi szakértő szerepét; a bírságolás rendjét. 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról. A jogszabály meghatározza: a zajkibocsátási határérték megállapításának módszerét; az üzemi, szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítására szóló kérelem tartalmát; az üzemi, szabadidős zajforrás zajkibocsátásának megváltozásáról szóló jelentés tartalmát; az üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati és értékelési) módszerét; a zajforrások mérési jegyzőkönyvének tartalmi követelményeit. A magyar előírások szerinti értékelés, határértékre vonatkozó következetések, határértékre vonatkozó zajvédelmi tervezés a stratégiai zajtérképpel nem készíthető.

36 A zajvédelmi tervezésnél a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendeletben előírt határértékeket kell betartani. A környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet szerint a zajjellemzők értékelését eltérő, a következő stratégiai küszöbértékek szerint kell végezni: a) üzemi létesítmény esetén Lden = 46 db, Léjjel = 40 db, b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 db, Léjjel = 55 db. A 280/2004.(X. 20.) Korm. rendelet csak közút, vasút, repülőtér, ipari üzemek által kibocsátott zaj stratégiai zajtérképen való ábrázolását írja elő. Nem tartalmazza tehát a katonai létesítmények, sport létesítmények, szabadidős létesítmények, bevásárló központok által kibocsátott zajt. A hatályos joggyakorlat környezetvédelmi hatóságként a zajt, illetve rezgést okozó tevékenység jellegétől függően a területileg illetékes kormányhivatal Járási Hivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főosztályát vagy a tevékenységgel érintett települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A jegyző hatáskörébe utalt ügyekben a másodfokú hatósági és felügyeleti jogkört a Főosztály gyakorolja. A honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az első fokú hatósági jogkört a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal illetékességi területe az egész ország területére kiterjed. A nemzetközi és hazai zajvédelmi tevékenység legfontosabb eszközeit, tevékenységét három nagy csoportba lehet besorolni: tervezési és szabályozási eszközök, konkrét beavatkozások megalapozása és végrehajtása, horizontális intézkedések (pl. fejlesztés, oktatás szemléletformálás stb.) A környezeti zajvédelem a hangsúlyt a megelőzésre helyezi, hiszen ez akár többletköltség nélkül is megoldható, mert pl. ésszerű tervezéssel - a lakóterület irányában technológiát nem tartalmazó épületek hangárnyékoló funkciójával (pl. szociális épület) - adott esetben megoldható. A közelmúlt ipartelepítési koncepciójának megfelelően kialakított Ipari Parkokban az újonnan megvalósuló és a belterületről kiköltöző vállalkozások már az előírásoknak megfelelően, a környezet zavarása nélkül működhetnek.

37 IPARI PARK CÍM VISELÉSÉRE JOGOSULT PARKOK ÉS SZERVEZETEK JÁSZ- NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN (FORRÁS: http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/ipariparkok/lista/ipari_p.html) A zaj elleni védelem szabályozásában is fontos szerepet kell betöltenie a településrendezésnek, a vonatkozó környezetvédelmi jogi és településrendezési szabályokat egymással összhangban kell gyakorolni. A zajforrások, telepek létesítése következtében kialakuló környezeti és szomszédjogi konfliktusok megelőzésének az egyik leghatékonyabb eszköze. A stratégiai, illetve akciójellegű tervfajtákban a környezeti zajhatárértékek olyan szennyezési lehetőséget jelentenek, mely keretet szabnak bizonyos létesítmények telepítéséhez és tevékenységek folytatásához. Az 1997. évi LXXVIII. Tv. (Étv.) 3.. 1.b) pontja szerint az épített környezet alakítását és védelmét többek között a környezetvédelmi követelményekkel összhangban kell megvalósítani.

38 Az épített környezet védelmébe tartozik annak környezeti ártalmaktól való, zaj- és rezgéstől való védelme is. A zajhatárértékek biztosítása és megkövetelése olyan feltétel, amely meghatározza, illetve korlátozza az egyes területek felhasználhatóságának körét. A meglévő, működő zajforrás(ok) mellé védendő épület létesítésének engedélyezése megoldhatatlan zajcsökkentési feladat elé állít(hat)ja a területen működő zajforrás üzemeltetőjét, aki jóhiszeműen szerzett jog és meglévő engedélyek birtokában alapján gyakorolja tevékenységét. A zajvédelmet igénylő területek melletti földrészletekre zajos, ipari létesítmények engedélyezése a preventív védelmi szabályoktól szankciókkal biztosítható védelem felé való visszalépést jelent(het). Pl. szomszédjogi, helyi konfliktust indukál, ha már több éve kialakult és tényleges felhasználásának megfelelően egy falusias illetve kertvárosias lakóterület (Lf, Lk) gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató (Gksz) területté sorolnak át (pl. vállalkozás fejlesztése miatt). A területi funkció fenti elhatározással történő megváltoztatása a fennálló állapothoz képest zajvédelmi szempontból jelentős és negatív változást jelent. A zajtól védendő környezet terhelési követelményértéke a fent leírtak alapján 10 db-el emelkedik ( gazdasági terület zajterhelési határértéke 60/50 db, átsorolást megelőzően 50/40 db nappal/éjjel). Az ilyen zajhelyzet által indukált kifogás megalapozatlan lehet, bár az ipari létesítmény határértékeknek való megfelelése az átsorolással biztosított, a környezeti zajterhelés mértéke hátrányosan változik növekszik a korábbi állapothoz képest. A környezeti zajállapotot a következő forráscsoportok határozzák meg: építési, üzemi (szabadidős), közlekedési (közúti, légi, vasúti, vízi forgalom). Az építkezések hagyományosan a zajos tevékenységek közé tartoznak. Az üzemi zajtól eltérő kezelésüket (szabályozásukat) időszakosságuk és az építőgépek változó mozgásterülete okozza. A zajkibocsátásuk egy építkezésen belül is jelentősen eltérhet: a bontás, az alapozási munkák sokkal nagyobb zajt okoznak, mint pl. a belső szerelés. Fő zajforrások az építőgépek pl. a betonkeverők, kompresszorok, daruk, kotrógépek, légkalapácsok stb., illetve a beruházás megvalósításához kapcsolódó szállító járművek. A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. Az építési kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeiről a zajtól védendő területeken a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete rendelkezik. Egyes építési időszakokra, ha a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető, építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre a kivitelező felmentést kérhet a zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól. A környezetvédelmi hatóság döntésében az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan korlátozást írhat elő a környezet zajvédelme érdekében.

39 Fontos, hogy az érintett lakosságot az építtetők tájékoztassák a munka céljáról, időtartamáról. Mindenki jobban tűrheti a zavarást, ha tudja annak okát, miértjét és hogy meddig kell tűrnie. A vizsgált időszakban építkezéssel kapcsolatos bejelentés hivatalunkhoz nem érkezett. Üzemi zajforrás Üzemi zajforrásnak minősül a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő járműhasználatot, járműmozgást, rakodást is. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy fenti zajforrások döntő többségénél a telekhatártól számított 100 m-es távolságot elérve a zaj olyan mértékben csillapul, hogy az ezen kívül eső területekre gyakorolt hatása elhanyagolható. A hatásterület vélelmezése egy olyan szakmailag kielégítő, egyszerű megoldás, ami egyben jelentős költség-megtakarítást jelent a vállalkozók, üzemeltetők számára. Azok az ipari tevékenységek, amelyek a külön jogszabály szerint környezetvédelmi (egységes környezethasználati, hulladékgazdálkodási stb.) engedélykötelesek, egyebek mellett a zajvédelmi jogintézmények és követelmények hatósági érvényesítésével valósulhatnak meg, illetve gyakorolhatóak. A védendő területeket terhelő, zajjal járó beruházások a Főosztály engedélyező-ellenőrző tevékenysége mellett valósulnak meg. Különbséget kell tenni az újonnan létesülő és a már meglevő zaj- és rezgésforrások között. Az új létesítményekre szigorúbb előírások vonatkoznak, ugyanis a műszaki tervezés során lehet viszonylag kisebb költséggel esetenként éppen többletköltség nélkül megfelelő mértékű zaj- és rezgéscsökkentést elérni.

40 A környezetterhelést okozó források esetén a zajproblémák kialakulása még időben, az építési engedélyezési eljárás során is megakadályozhatóak. Az engedélyezési terv zajvédelmi munkarészében egyebek mellett - határérték felett várható emisszió esetén - ki kell dolgozni a zajcsökkentésre alkalmazandó módszereket (eszközök, megoldások, intézkedések), a várható zajcsökkenés elemzését. A létesítésre irányuló engedélyezési tervben szereplő zaj- és rezgésvédelmi intézkedéseket, valamint műszaki megoldásokat a zaj- és rezgésforrás üzembe helyezésének, illetve használatbavételének időpontjára kell megvalósítani. A megelőzés elve hatékony érvényesítési lehetősége az üzemi források zajkibocsátási határértékének megállapítása: megfelelő körültekintéssel, az építendő létesítmény jövőbeni rendeltetésére, célzott hasznosítására, a technológiai-, egyéb zajforrások zajhatásaira tekintettel, a zajvédelemhez való jog intézményes feltételeit és szakterületi jogszabályi követelményeit biztosítva járunk el. Környezeti zajt előidéző üzemi zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltető a jogszabályban foglalt kivétellel köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határértékek betartásának feltételeit megteremteni. A használatbavételi engedély megadásának feltétele a jogszabályi előírások, bizonyos esetekben a határérték teljesítésének megkövetelése igazoltan zajmérési jegyzőkönyvvel. Az üzemi zajforrásokra vonatkozó zajvédelmi szabályozás nem a zajterhelési, hanem kibocsátási határértékekhez igazodik, s azokhoz kapcsolódóan rendelkezik a jogsértő magatartásokhoz fűződő szankciókról (zajbírság, intézkedési terv, korlátozás). A gyártási, üzemi tevékenységek fejlesztését sokféle (minőségi, gazdaságossági, stb.) szempont indokolja, amelynek során a technológia egészének vagy egyes elemeinek változtatása szükséges. Ebben az esetben is kiemelten kell kezelni a környezetvédelmi előírásokat. Sokszor a technológiai fejlesztést, változtatást szinte kizárólag a környezeti elvárások indukálják. A tevékenység gyakorlása során nagyon fontos szerepe van a karbantartásnak, mivel ennek esetleges elmaradása bejelentést alapozhat meg. Ha a létesítmény nem üzemszerűen működik, a karbantartási tevékenység megelőzheti, illetve megoldhatja a zavaró zajokozást (pl. MKB Bank Szolnok, Baross G. út.: tetőn lévő ventilátor meghibásodása, Elektro MontörING fémöntöde Jászberény, Sportpálya út 1.: az éjszakai rendkívüli zajterhelést egy elszívó ventilátor csapágytörése okozta). A telepengedély birtokában folytatható tevékenységekkel kapcsolatos zajvédelmi eljárás - ha a tevékenység zajtól védett környezetet terhel - hasonlóan zajlik. A bejelentés-köteles, környezeti igénybevétellel járó tevékenység nyilvántartásba vételéről a környezetvédelmi hatóság jogszerűen értesül, ilyenkor a jogszerűen megkezdett tevékenység ellenőrzésének van a legfontosabb szerepe. A zajcsökkentés megoldása beruházást nem igénylő eszközökkel is megvalósítható, esetlegesen a panaszra okot adó zajforrás áttelepítésével, illetve munkaszervezési intézkedésekkel (CUK-HOR BT. cukrászüzem Kisújszállás, Sásastó út 2., Magyar Posta Zrt. Posta Feldolgozó üzem Szolnok, Jubileum tér 2.). A közérdekű bejelentések vizsgálatakor gyakran tapasztaljuk, hogy a környezetben élőket sok esetben még a határérték alatti zajszint is zavarja, bár az objektív vizsgálat (zajmérés) a

41 bejelentést megalapozatlannak minősíti (Nagypál és Fiai Kft. betontermék gyártó telep Jászapáti, Lados út 67., Táp- és takarmánybolt Jászapáti, Damjanich utca 63., Szabados Hús Kft. Rákóczifalva, József Attila út 16. húsfeldolgozó). Ha a környezeti zajmérések eredményei szerint a zaj meghaladja a jogszabályi határértéket, a zajkibocsátásért felelőst a zajterhelés csökkentésére, intézkedési terv készítésére kötelezzük (RAFI Hungária Kft. Mezőtúr, Szolnoki út 35. szám és 1865. hrsz. alatti üzemi létesítmény T= 9 db, zajcsökkentési határnap 2018. április 30.). Hatóságunk folyamatosan ellenőrzi a megállapított környezeti határértékeket a zajvédelemhez való jog intézményes feltételeit biztosítva. A zaj elleni védelem szabályozásában a legfontosabb a zajos üzemek felügyelete, melyet éves ellenőrzési terv, bejelentések alapján, illetve hivatalból végzünk. Közlekedési eredetű zajforrás A környezet zajszennyezésének meghatározó és nagyobb hányada közlekedési eredetű. Közlekedési zaj- vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút), vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér. A vasúti közlekedésben a zaj- és rezgésártalom együttesen lép fel, ugyanakkor a lakosságnak sokkal kisebb hányadát érinti, mint a közúti közlekedés zaja. A vasúti zajt a hatásviselők - szubjektíven - kevésbé érzik zavarónak. Ez az eltérő frekvencia jellemzőkből is adódik, hisz a vasúti zaj általában alacsonyabb frekvenciájú. Mérési szempontból - közúti forgalmas utakhoz képest -, a vonatok elhaladása rövid lefolyású, a háttérzajból jobban kiemelkedő értéket mutat (Póta Gy., 2006) (pl. kürtjelzés). A repülőtér közelében fellépő zajszintek sokkal nagyobbak, mint a közlekedés egyéb ágai által okozott zajszintek. A vízi közlekedés - az üdülőterületeken a motorcsónakok, jetski-k - zaja is zavaró lehet. Közúti közlekedés A települések zajterhelésének alapvető, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Ez két összetevőből áll: egyrészt a településen átmenő tranzit,- másrészt a belső forgalomból (elkerülő utak nélkül). A kis és nagy települések között e tekintetben döntő különbség van. A kis településeknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű, lényeges tényező. A közúti közlekedés zajszintje függ az emissziótól, a sebességtől, a forgalomtól, a kamionok arányától, az utak burkolatától, a növénytakarótól, stb. Személygépkocsik esetén 55 km/h sebesség alatt a motor és a kipufogók zaja dominál, felette a gumiabroncsok súrlódása. Teherautóknál a motorzaj a legjelentősebb. A dízel üzemű járművek a benzinüzeműeknél hangosabbak. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az alsóbbrendű utakon. Havi eloszlásban a személygépjárművek részaránya a nyári időszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármű hányad ősszel (főleg a mezőgazdasági áruszállítás miatt) jelentősebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén, de egyes területeken - az

42 üdülőkörzetek ilyeneknek tekintendők - a hétvégi járműforgalom többszörösére emelkedhet a hétköznapinak, főleg a nyári csúcsidőszakban. A forgalom sűrűsége napszakonként és havonta is változik; a közúti forgalom a reggeli (5-8 h között) és délutáni (15-18 h között) időszakokban a legsűrűbb. Közúti zajok csökkentésének módjai: A teherforgalom csökkentése az átmenő forgalom korlátozásával. Elkerülő utak építésével. Az út mellé épített zajvédő falakkal, vagy fák és bokrok ültetésével. Forgalomirányító lámpák forgalomhoz illeszkedő beállításával. Megfelelő minőségű útburkolat építésével. Sebességkorlátozással. Tömegközlekedési eszközök használatának ösztönzésével. 2015-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a NIF Zrt. beruházásában Heves megye határáig, 30,6 km hosszan befejeződött a 31. sz. főút korszerűsítése, a 32-es sz. főúton külterületétől kezdődően 11,5 tonnás burkolat megerősítést végeztek és kiszélesítették a forgalmi sávokat a jászfényszarui körforgalomig. A beruházás során kiszélesített főút a burkolaterősítés után alkalmassá vált a 11,5 tonnás tengelyterhelés károsodás nélküli elviselésére, a burkolaterősítés a külterületi szakaszok mellett érintette Jászjákóhalma és Jászapáti belterületét is. Felújították Jászapátiban körforgalmat, Jászapáti és Jászjákóhalma települések közigazgatási határainál forgalomlassító szigeteket telepítettek, továbbá átépült 36 buszöböl és 16 buszváró is. Összesen huszonhét kilométernyi útszakasz újult meg 2016-ban Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A 4628-as jelű Tiszaföldvár-Mezőtúr összekötő út külterületi szakaszának korszerűsítése mellett megújult a 46-os főút Mezőtúr és a kétpói elágazás közötti külterületi szakasza, a 32- es főút külterületi szakasza Újszász és Zagyvarékas térségében, valamint a 44-es és 45-ös számú főutak csomópontja. A kivitelezők több helyen nem csupán az aszfalt legfelső, úgynevezett kopórétegét cserélték újra, de az útalapot is megerősítették. Fegyvernek- Szapárfalu belterületén a 4-es számú főút három centiméter vastag zajcsökkentő burkolatot kapott. A jogi szabályozás különbséget tesz újonnan létesülő, illetve meglévő környezeti forrás között. A közlekedési vonalforrás létesítésével kapcsolatos előírásokat a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 14. (1) bekezdése tartalmazza. Az új közlekedési vonalas létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek.

43 Ha viszont egy meglévő és üzemelő közlekedési zaj- és rezgésforrás által okozott zaj jelentős mértékben meghaladja a külön jogszabály szerinti közlekedési zajtól származó határértékeket, és a létesítményre nem készült külön jogszabály - a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet - szerinti zajvédelmi intézkedési terv vagy zajvédelmi program, akkor a környezetvédelmi hatóság a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjét zajvédelmi szempontú részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezheti. A terhelési határérték túllépése zaj esetén jelentős, ha 10 db-nél nagyobb mértékű. Az alább ismertetett esetekben, mivel a zaj túllépés 10 db-nél kisebb mértékű volt, jogszabályban rögzített intézkedési lehetőségünk nem volt. A Szolnok, Holt-Tisza part Jolán és Aranka utca lakói a 4-es számú főútvonalon bonyolódó közlekedési zajterhelés miatt bejelentéssel fordultak főosztályunkhoz. A 4. számú főút Szolnok belterületi részét kerüli el a vizsgált terület mellett. A főközlekedési út 102-103 km.sz. közötti szakaszának közlekedési eredetű zajterhelését 2015.május 29- június 11. és 2016. május 23-27. közötti időszakban folyamatos adatgyűjtéssel vizsgáltuk Szolnok, Jolán út 15.szám alatti ingatlan zajtól védendő homlokzata előtt, az érintett út középvonalától 130 m távolságban. A közlekedéstől származó mért zajterhelés 2015-ben 61/60 db éjjel/ nappal (T=0/5 db LTH =65/55 db éjjel/nappal), 2016-ban 66/64 db (T=1/9 db), a zajterhelési határértékeket növekvő mértékben (növekmény 1/4 db nappal/éjjel) meghaladó. 4-es számú főút 102-103 km. sz közötti szakaszának közlekedési eredetű zajterhelési vizsgálata

44 A 4.számú főút Szajol belterületét érintő zajimmissziót a 107,875-108,2 km. szelvény közötti szakasza mellett, a Szajol, Mártírok út 14. számú lakóház előtt (kertvárosias lakóövezetben 139 m-re az út középvonalától) vizsgáltuk 2015. október 10-13. közötti időszakban. A vonalas létesítménytől származó zajterhelés a vizsgált időszakban az előírásoknak megfelelt. (53/51 db éjjel/ nappal (T=0/0 db LTH =65/55 db éjjel/nappal). A mérést bejelentés okán végeztük, mely nem volt megalapozott. Vasúti zaj A kötöttpályás közlekedési eszközök (vasút) zaja főleg a mozdonyok és szerelvények zajkibocsátásától, a kerekek és a vágányok állapotától függ. A zaj döntő hányada azonban a pályaudvarok, rendezővágányok, egyéb kiszolgálóüzemek környékéről származik (hangjelzések, utastájékoztatás, illetve egyéb hangszórón kisugárzott forgalmi utasítás, a váltókon, sínkereszteződéseken áthaladás többletzaja, kocsi-rendezésből származó többletzaj). Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti hálózatának gerincét a IV. sz. páneurópai folyosóhoz tartozó Hegyeshalom-Győr-Budapest-Újszász-Szolnok-Szajol-Békéscsaba-Lökösháza (120) és a TEN (Trans-European Networks) hálózathoz tartozó Budapest-Szolnok-Debrecen- Nyíregyháza-Záhony fővonal képezi (100). A MÁV Zrt. 2002. évben indította el a Budapest Szolnok Debrecen Záhony vasútvonal rekonstrukcióját, ennek részeként pedig a Szolnok vasúti csomópont korszerűsítését. A Közlekedési Operatív Program (KözOP) keretében a történik a IV. és V. páneurópai vasúti folyosók hazai szakaszainak modernizációja. Ezen belül Szolnoktól az ukrán és román határátkelőhelyek irányába befejeződött a 100. sz. vonal felújítása a Szajol Püspökladány szakaszon, valamint folytatódnak a munkák 120. sz. vonal Gyoma Békéscsaba Lőkösháza szakaszán. A Szolnok Szajol vonalszakasz a Budapest Cegléd Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony országhatár országos törzshálózati vasúti vonalnak, és a nemzetközi vasúti hálózatnak is az egyik legfontosabb szakasza. A vasútvonal a IV. számú páneurópai közlekedési folyosó része. Mindkét vonal érinti a szolnoki vasúti csomópontot, melyet legutóbb az 1970-es években korszerűsítettek, így a megváltozott forgalmi, menetrendi igények szerinti átépítés, a vasúti és utasforgalmi infrastruktúra megújítása szükségessé vált. A tárgyi beruházás során a 100-as vonal korszerűsítése keretében a két vágányú 100- as vonal 948+40 1030+45 hm közötti teljes szakasza újjáépítésre kerül ( Szolnok állomás térségében a teljes állomási vágányrendszer és a peronok, a kitérő körzetek kismértékben módosulnak.). A tervezett állapotban a 100-as vonal állomás előtti nyíltvonali szakaszán a megengedett sebesség 160 km/h lesz. A többi vonalon a sebesség nem változik. A becsült és a korábbi forgalmi adatok alapján elvégzett akusztikai számítások szerint távlatban a vasúti közlekedéstől származó zajterhelés helyenként a vonatkozó (mértékadó) éjjeli határértéket meghaladja, ezért a műszaki-gazdasági lehetőségek figyelembe vételével a Szolnok állomás fejlesztésével kapcsolatosan egyrészt zajárnyékoló falak létesülnek, másrészt a kültéri zajterhelés tekintetében túllépéssel érintett védendő helyiségek nyílászáróira passzív zajvédelem alkalmazását irányozták elő.

45 Hatóságunkra kifogás érkezett 2017-ben, miszerint a Szolnok, Rozgonyi u., Ifjúság út melletti vasúti közlekedés rendkívül zavaró, a vasúti szerelvények nagy zajt okoznak, továbbá a vasúti hangjelzés zavarja az Ifjúság utcában élőket. A bejelentés megalapozottságának kivizsgálása érdekében, monitoring zajmérést végeztünk. A vasúti közlekedésből származó zajterhelés a Szolnok, Rozgonyi u. 24. sz. alatti lakóház zajtól védendő homlokzata előtt (2017.12.14-12.20. között) mind a nappali, mind az éjjeli zajterhelési határértéket meghaladta. Nappali időszakban a vasúti közlekedésből adódó zajterhelés 71 db (Túllépés = 6 db), éjjeli időszakban 72 db, a túllépés legnagyobb mértéke 17 db (LTH= 65dB/ 55 db nappal/éjjel). A megítélési időszak mindkét esetben nappal 06-22 óra, éjjel 22-06 óra. Szolnok állomás után jobb oldalon az állomást követően Szolnok és Szajol között a 100- as és 120-as vonal közös vágány páron halad, mely a jobb oldali két szélső vágányt jelenti. Az állomást követő szakaszon a vasút jobb oldalán lévő épületek helyenként igen közel helyezkednek el, melyek védelmére a jóváhagyott tervek szerint falak létesülnek a zajforráshoz a vasúti töltés oldalában. Ennek köszönhetően a zajhatás a követelmény szint teljesítésén túl a legtöbb esetben a határérték alatti szintre csökkenhet (Szolnok, Rozgonyi út, Ifjúság út). A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1134 Budapest, Váci út 45., rövidített név: NIF Zrt.), az UNITEF FŐMTERV Konzorcium által készített környezeti hatástanulmány alapján a Szolnok Vasútállomás rekonstrukciójára környezetvédelmi engedélyt kapott, mely engedély 2019. április 30-ig érvényes.

46 Jelen időszakban beavatkozási lehetőségünk nincs. A panasszal érintett terület egyébként a Budapest-Nyugati - Záhony 100-as nagy forgalmú vonalszakaszon található, ezért mint fő közlekedési létesítmény, a stratégiai zajtérkép elkészítési kötelezettség alá is tartozik (A 280/2004.(X.20) Korm. rendelet és a 25/2004.(XII.20) KvVM. rendelet alapján stratégiai zajtérképezéssel és intézkedési tervvel érintett az Abony-vá.-Szolnok vá. Szajol vá. állomásközi szakaszra.). 3. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Sorszá m Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra nappal 06-22 óra Határérték (LTH) az LAM kö megítélési szintre* (db) az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra (145 sz. vvonal) éjjel 22-06 óra nappal 06-22 óra éjjel 22-06 óra az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelytől*** származó zajra (100 és 120 sz. vvonal) nappal 06-22 óra éjjel 22-06 óra 50 40 55 45 60 50 55 45 60 50 65 55

47 temetők, a zöldterület 3. Lakóterület 60 50 65 55 65 55 (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület 65 55 65 55 65 55 Megjegyzés: * Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint. ** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb, légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek. *** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb, légcsavaros repülőgépek, 2,73 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb helikopterek, valamint sugárhajtású légijárművek közlekednek. A vasúti hangjelzés zavaró hatásaival kapcsolatban (Szolnok, Ifjúság út 1.,2-4.) mérést nem végeztünk, mivel a MÁV Zrt. forgalmi utasítása szerint a vasúti hangjelzés adása nem kötelező érvényű. A vonatok csak a vonatvezető döntése alapján - a forgalmi szituáció függvényében - adnak le hangjelzést, a kibocsátás nem üzemszerű. A hangjelzéseket (hosszan tartó dudálás) a mozdonyvezetők a tiltott helyen áthaladó gyalogosok figyelmeztetésére, életvédelmi célból alkalmazzák. A Mezőtúr MÁV-állomáson történő indokolatlan és zavaró dieselmozdony járatással összefüggésben keletkező zajjal kapcsolatos bejelentést - hatáskör hiányában - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz továbbítottunk. Az NFM Vasúti Hatósági Főosztály állásfoglalása szerint a dízelmozdonyok folyamatos karbantartás alatt állnak, magasabb zajkibocsátás ez okból nem következhet be. A jelenleg üzemelő dízelmozdonyok típusengedéllyel rendelkeznek, a jármű jellemzői megfelelnek a hatályos előírásoknak. A főgépet álló helyzetben technológiai okból járatják, melyet a kezelési utasítás is előír (a gyakori indítást, leállítás kerülendő a szerkezeti anyagok kímélése okán). Repülési zaj A repülőtér létesítését, fejlesztését és megszüntetését, valamint a leszállóhely létesítését és megszüntetését a 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet szabályozza. A jogszabály a repülőtereket a rajtuk végzett tevékenység jellege szerint I.-től VI.-ig terjedő osztályba sorolja, ezen kívül megkülönböztet három leszállóhely osztályt is. Az osztályba sorolásnak az a célja, hogy a repülőterekre vonatkozó szabályokat a rajtuk végzett tevékenység jellegétől függően differenciálják. A megyében működő polgári repülőtér nincs.

48 Jelenleg betonkifutóval rendelkező működő, nem nyilvános, katonai repülőtér Szolnokon található. A Szolnok-Szandaszőlős Repülőtér (5008 Szolnok, Kilián út 1.) üzembentartója a Honvéd Sportrepülő Egyesület. Az Egyesület célja és feladatai: a repülés és az ejtőernyőzés feltételeinek biztosítása és népszerűsítése, kiemelten az ifjúság körében, valamint részvétel a Magyar Honvédség ejtőernyős utánpótlásának biztosításában, ejtőernyős előképzésében. Kunmadarason a felhagyott 700 ha repülőtér hasznosítása megkezdődött. A fejlesztést hátráltatja a terület nehézkes megközelíthetősége. Az Elektronikai Hulladékhasznosító Kft. a Kunmadaras, 042/15.hrsz-ú ingatlanon lévő volt katonai hangárokban nem veszélyes és veszélyes hulladékok ideiglenes gyűjtését (használat hűtőgépek ideiglenes tárolása) végzi, a karcagi telephelyre történő beszállításig, előkezelésig. A bérelt hangár 5 db M jelzésű 370 m 2. A befogadó kapacitást figyelembe véve a maximális tárolás: 300 t/hangár. A volt Repülőtér közvetlen környezetében mezőgazdasági, illetve kereskedelmi- szolgáltató övezetek találhatóak (legközelebbi zajtól védendő épület ~ 2,3 km-re). Martfű településen 2017-ben a 097. és 099/7. Hrsz. alatti területre nem nyilvános, VI. osztályú repülőteret alakítottak ki 11 ha nagyságú területen, a terület tulajdonosa (Szabó Tamás) a saját és családja rekreációs ultralight repülései biztosítására. A repülőtér üzemideje igény szerint napkelte és napnyugta közötti, és évente 10 hónap alatt max 3900 műveletszámot jelent (napi max 6). A sport és rekreációs repüléseket ultrakönnyű A1 motoros sárkány és A2 Ul motoros repülőgépekkel végzik. A legközelebbi lakott terület határa a repülőtér szélétől É-i irányban 245 m- re helyezkedik el, melyet a tervezett repülési útvonalak elkerülnek. A repülőtér forgalmi körei, továbbá a ki- és berepülési irányok úgy lettek kijelölve, hogy azok kellő mértékben elkerülik az érintett környezet zaj által védett területeit. A forgalmi körök lakott területek feletti minimális repülési magassága 300 m vagy 385 m (QFE vagy QNH). Rendezvények esetén (pl. augusztus 20., helyi fesztiválok, falunap), annak ideje alatt a meglévő füves pályákon (szántó) A osztályú leszállóhely létesítése gyakori. A füves pályákat általában fel- és leszállásra (sétarepülés) használják, 1-3 nap időtartamban. A várható műveletszám, a repülés nyomvonala, magassága szakszerű megválasztásával a zajtól védett területen a zajszennyezés elkerülhető. Fentieken túlmenően agráriumok térségében gyakori a mezőgazdasági légi járművel történő (pl. AN-2) mező- vagy erdőgazdasági célú, növényvédő szerrel, növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termékkel vagy termésnövelő anyaggal végzett növényvédelmi, talajerő-gazdálkodási célú repülés. A felszállóhelyek kiválasztását befolyásolja a terepadottság, a megművelendő terület közelsége. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó nagy forgalmú közutak (Az értékelés csak az adott útszakaszok környezetére vonatkozik, nem a település egészére)

49 út szám út kategória 44 I. rendű 4 I. rendű 31 II. rendű 32 II. rendű 3111 3 bekötő út kezdő km. szelvény vég km. szelvény Település, hossz (km) 44+685 47+100 Cserkeszőlő 2,491 126+100 134+280 Fegyvernek 8,178 81+2853 81+2888 Jászberény 0,035 27+047 27+560 Jászberény 0,513 0+000 3+327 Jászberény 3,320 előkészít és alatt, megvalós ult folyamat ban intézkedések 5 éves időszak hosszú távú - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain Burkolat felújítás 133+300-133+850 km szelvénye között 2011.I.fél év Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain - Területhasználat-tervezés védőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain - Területhasználat-tervezés - védőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még - - - - -

50 3111 4 bekötő út 4 I. rendű 4 I. rendű 0+000 0+2170 Jászberény 2,170 153+450 156+013 Karcag 2,663 165+035 171+658 Karcag 6,594 beépítetlen belterületi szakaszain - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain Kopóréteg csere a 31114. sz. bekötő út 0+000-0+867 szelvények közötti szakaszán - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain Kopóréteg csere a 31114. sz. bekötő út 0+867-0+2170 szelvénye közötti szakaszán - A 4. sz. főút jobb oldalán a 166+590-166+635 km szelvénye közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése 4 I. rendű 134+280 141+390 Kenderes 6,971 - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még -

51 4 I. rendű 141+390 153+450 Kisújszállás 11,996 beépítetlen belterületi szakaszain - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain A 4. sz. főút -bal oldalán a 148+975-149+10 km. szelvénye -jobb oldalán a 149+270-149+300 km. szelvénye közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése. 44 I. rendű 4 I. rendű 46+100 50+762 Kunszentmárton 4,662 103+243 0 110+300 Szajol 6,985 - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi szakaszain - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain - A 4. sz. főút jobb oldalán a 107+970-108+15 km. szelvénye közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése 44 I. rendű 46+100 47+750 Szelevény 1,650 - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: -

52 külterületi szakaszain 4 I. rendű 32 II. rendű 91+2493 103+ 2430 Szolnok 14,462 65+500 75+584 Szolnok 10,116 - Területhasználat-tervezés védőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolat megerősítése a 69+180 71+920 és 72+140-75+584 km szelvénye között (2018) Területhasználat-tervezés - védőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain Műszaki intézkedés a forrásnál: a 32. sz. főút 69+180 71+920 és 72+140-75+584 km szelvények között útburkolat csere A 4. sz. főút jobb oldalán a 103+2245-103+2300 km. szelvény közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése A 32. sz. főút -jobb oldalán a 72+540-72+810 km szelvénye -bal oldalán a 72+745-72+780 km szelvénye -bal oldalán a 74+470-74+665 km szelvénye -bal oldalán a 74+685-74+785 km szelvénye közötti szakaszon 3 m magas

53 zajárnyékoló fal építése a meglévő korlát helyére 442 II. rendű 0+000 7+331 Szolnok 6,017 - Területhasznál at-tervezés - védőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain A 442. sz. főút -bal oldalán a 0+130-0+530 km szelvénye -jobb oldalán a 2+10-2+530 km szelvénye -jobb oldalán a 2+580-3+155 km szelvénye -jobb oldalán a 3+190-3+300 km szelvénye közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése. 3225 összekötő 0+000 0+2300 Szolnok 2,3 - Területhasználat-tervezés - védőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain A 3225. sz. összekötő út -jobb oldalán a 0+315-0+365 km szelvénye -jobb oldalán a

54 0+695-0+795 km szelvénye -jobb oldalán a 0+1960-0+ 2010 km szelvénye közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése. 4625 (ma 402) összekötő (ma II. rendű) 0+000 3+473 Szolnok 3,487 Útburkolat felújítása a 4625 sz. összekötő út (ma 402.sz. II. rendű) 0+2480 0+2681 km szelvénye közötti szakaszán 2011.I.fél év Területhasználat-tervezés - védőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain Kopóréteg csere a 3225. sz. összekötő út 0+000 0+2300 km szelvénye közötti szakaszán. A 4625. sz. összekötő út jobb oldalán a 2+890-3+110 km szelvénye közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése. 4 I.rendű 110+300 114+100 Tiszapüspöki 3,8 4. sz. I. rendű főút 111+000 Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése az -

55 46 II. rendű 4 I. rendű 46 II. rendű 0+000 0+1320 Tiszapüspöki 1,32 114+100 126+100 Törökszentmiklós 11,569 0+1320 0+5423 Törökszentmiklós 3,849-112+090 km. szelvénye k között burkolat felújítás 2011.I.fél év érintett útszakaszokon - Területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése az érintett útszakaszokon - Területhasználat-tervezés - védőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain - Területhasználat-tervezés - védőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain - A 4. sz. főút -bal oldalán a 122+575-122+755 km szelvénye -bal oldalán a 122+810-123+60 km szelvénye közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése. - 32 II. rendű 63+126 65+500 Zagyvarék as 2,398 32.sz.főút 11,5 t tengelyterhelésre történő területhasználat-tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi Műszaki intézkedés a zajforrásnál

56 burkolat megerősít ése a 63+126 65+500 km szelvénye k között (2018) szakaszain kopóréteg csere a 32.sz.főút 63+126 65+500 km szelvény között (2018) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó nagy forgalmú vasutak (Az értékelés csak az adott vasúti szakaszok környezetére vonatkozik, nem a település egészére) intézkedések Állomásköz- Település Vasútvonal Jász-Nagykun-Szolnok Megye 100.sz.fővonal Kisújszállás vá.- Karcagi puszta v.mh.- Karcag vá.- Püspökladány vá. (Karcag) 100.sz.fővonal Fegyvernek - Örményes vá. - Kisújszállás vá.- Karcagi puszta v.mh. (Kisújszállás) előkészítés alatt, megvalósult, folyamatban - 1474+50-1475 +82 hm. szelvény közötti szakasz jobb oldalán 3 magas zajvédő fal (2013) 1456+72-1457 +92 hm. szelvény közötti szakasz jobb oldalán 2 5 éves időszak hosszú távú Területhasználattervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain Területhasználattervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain - A 100. sz. fővonal jobb oldalán -1439+50-1447+50 hm szelvények -1453+50-1456+70 hm szelvények közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése.

57-2,5 m magas zajvédő fal (2014) 100.sz.fővonal Pusztaszakállas v. mh.- Fegyvernek Örményes vá. - Kisújszállás vá. (Örményes) 100.sz.fővonal Szajol vá.- Törökszentmiklós vá.- Barta v.mh. Pusztaszakállas v. mh.- Fegyvernek - Örményes vá. (Törökszentmiklós) 1305+12-1305 +50 hm. szelvény közötti szakasz bal oldalán 3,25 m magas zajvédő fal (2014) 1305+36-1307 +68 hm. szelvény közötti szakasz bal oldalán 3,25 magas zajvédő fal (2014) 1174+59-1179 +41 hm. szelvény közötti szakasz bal oldalán 482 m hosszú 2,5 m magas zajvédő fal (2012) 1186+52-1189 +80 hm. szelvény közötti szakasz bal oldalán 328 m hosszú 4,25 m magas zajvédő fal Területhasználattervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain Zajcsökkentés terjedés közben: 1309+32-1310 +75 hm.szelvény közötti szakasz bal oldalán 2,75 m magas zajvédő fal Területhasználattervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain - A 100. sz. fővonal jobb oldalán a 1180+80-1181+30 hm, -jobb oldalán a 1185+00-1191+70 hm, -jobb oldalán a 1194+00-1199+80 hm, -jobb oldalán a 1204+70-1213+50 hm, -jobb oldalán a 1274+00-1274+50 hm szelvények, -bal oldalán a 1179+40-1181+40 hm, -bal oldalán a

58 (2012) 1192+50-1209+59-1211 +62 hm. szelvény közötti szakasz bal oldalán 203 m hosszú 4,25 m magas zajvédő fal (2013) 1191+76-1193 +28 hm. szelvény közötti szakasz jobb oldalán 152 m hosszú 3,5 m magas zajvédő fal (2013) 1199+82-1202 +00 hm. szelvény közötti szakasz jobb oldalán 218 m hosszú 4,5 m magas zajvédő fal (2013) 1202+35-1203 +35 hm. szelvény közötti szakasz jobb oldalán 100 m hosszú 3,75 m Területhasználattervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain 1209+60 hm, -bal oldalán a 1211+60-1213+60 hm szelvények közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése

59 magas zajvédő fal (2013) 100.sz.fővonal Szolnok vá.- Szajol vá.- Törökszentmiklós vá. (Szajol) - Területhasználattervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain A 100.sz.fővonal -bal oldalán az 1106+30-1109+00 hm szelvények, - bal oldalán az 1109+40-1116+00 hm szelvények, -jobb oldalán az 1107+25-1109+25 hm szelvények között 3 m magas zajárnyékoló fal építése 100.sz.fővonal Szajol vá.- Törökszentmiklós vá. (Tiszapüspöki) 120.sz.fővonal Tápiógyörgye vá.- Újszász vá. (Jászboldogháza) 120.sz.fővonal Újszász vá.- Zagyvarékes v.mh.- Abonyi út v. mh. (Zagyvarékas) - - - Területhasználattervezésvédőtávolság kijelölése: az érintett vonalszakaszon Területhasználattervezésvédőtávolság kijelölése: az érintett vonalszakaszon Területhasználattervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain - - 120. sz. fővonal bal oldalán a 810+10-814+50 hm szelvények közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése 120.sz.fővonal Tápiógyörgye vá.-újszász 120. sz. Területhasználat- 120. sz. fővonal

60 100.sz.fővonal 120.sz. fővonal vá.- Zagyvarékas v.mh. (Újszász) Abony vá.-szolnok vá.- Szajol vá. Zagyvarékas v. mh. - Abonyi út v. mh.- Szolnok vá. (Szolnok) fővonal bal oldalán a 763+30-764+20 hm szelvények közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése 100. fővonal jobb oldalán 1063+97-1068 +31 hm. szelvény közötti szakasz jobb oldalán 3,5-7 m magas zajvédő fal (2014) 100. fővonal jobb oldalán 1031+65-1037 +70 hm. szelvény közötti szakasz 3,5-6 m magas zajvédő fal (2015) 100. fővonal jobb oldalán a tervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain Területhasználattervezésvédőtávolság kijelölése: külterületi és még beépítetlen belterületi szakaszain A 100. sz. fővonal jobb oldalán 982+05-994+54 hm.szelvény közötti szakaszon 4 m magas zajvédő fal A 100. sz. fővonal jobb oldalán 994+39-998+12 hm. szelvény közötti szakaszon jobb oldalán a 755+60-763+00 hm, -jobb oldalán a 763+80-769+00 hm, -bal oldalán a 758+40-758+90 hm, -bal oldalán a 759+30-762+80 hm, -bal oldalán a 764+20-764+80 hm szelvények, -bal oldalán a 765+80-766+30 hm, közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése 100. fővonal jobb oldalán az 1001+ 10-1002 +58 hm szelvény közötti szakaszon 3,25 m magas zajvédő fal 100. fővonal jobb oldalán az 1013+ 55-1030 +47 hm szelvény közötti szakaszon 3,25 m magas zajvédő fal 100. fővonal jobb oldalán 1031+65-1037 +70 hm. szelvény közötti

61 982+05-994 +54 hm szelvény közötti szakaszon 4 m magas zajvédő fal 100. fővonal jobb oldalán a 994+39-998 +12 hm szelvény közötti szakaszon 4 m magas zajvédő fal 100. fővonal jobb oldalán az 1001+ 10-1002 +58 hm szelvény közötti szakaszon 3,25 m magas zajvédő fal 100. fővonal jobb oldalán az 1013+ 55-1030 +47 hm szelvény közötti szakaszon 3,25 m magas zajvédő fal 4 m magas zajvédő fal építése. szakasz jobb oldalán 3,5-6 m magas zajvédő fal A 100. sz. fővonal bal oldalán az 1018+00-1026+00 hm szelvények közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése A 120. sz. fővonal bal oldalán az 1018+00-1026+00 hm szelvények -bal oldalán a 621+70 623+50 hm. szelvények -bal oldalán a 655+90 671+80 hm. szelvények közötti szakaszon 3 m magas zajárnyékoló fal építése

62 KÁRMENTESÍTÉS Előzmények: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közigazgatási területén az önálló zöldhatóság megalakulását követően elsősorban a 90-es években a hatóság közbenjárásával több jelentős a korábbi évekből származó- környezetszennyezésre derült fény. A veszélyes anyagok és a veszélyes hulladékok nem megfelelő, használata, tárolása, valamint manipulálása miatt károsodott környezeti elem a felszín alatti víz és a földtani közeg volt. A szennyezőanyagok környezetben való akkumulálódása jelentős kockázatot jelent az élővilágnak, ezért a kimutatott szennyezések felszámolására a 90-es évek közepétől kármentesítési munkálatok kezdődtek. A 2000-ben hozott jogi szabályozás alapján a szennyezőanyagokat használó tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának felmérésére került sor, amelyek esetenként jelentős szennyezést tártak fel: - Leggyakoribb az ásványolaj szennyezettség volt, mely az ipari üzemek mellett az üzemanyagtöltő állomásokon át, a mezőgazdasági üzemek és szociális létesítményeknél is előfordult. Az üzemanyag, fűtőolaj, hidraulikaolaj és kenőanyagok tárolása, használata során a műszaki védelem hiánya, illetve gondatlan használata miatt szennyezte a talajt és talajvizet. A szennyeződés jellegéből adódóan, a felső rétegekben terjed szét. A kötöttebb talajokban a szennyezett talaj eltávolításával, a kevésbé kötött talajokban a szennyezett talajvíz kitermelésével, tisztításával és elhelyezésével, míg kis kiterjedésű szennyezés, ill. a környezet használat veszélyeztetése nélküli területen a természetes hígulás, majd lebomlás monitorozása mellett is megszüntethető a szennyezés. - Gyakori szennyezettséget okozott még az ipari üzemek vegyszerhasználata, elsősorban a zsírtalanításhoz használt anyagok tetra- és triklóretilén, illetve felületkezelő anyagok nehézfém és króm tartalmú, szerek nem megfelelő tárolása alkalmazása, illetve ebből keletkező hulladékok iszapok, elhasznált, lejárt vegyszerek elhelyezése. A fenti anyagok egy része vízoldható könnyen eltávolítható a szennyezett talajvízzel, más része a talajhoz kötődve a talaj kitermelésével távolítható el, de az eltávolítás utáni kezelésük már költséges tisztítást igényel az elhelyezés előtt. A legnagyobb figyelmet a halogénezett alifás szénhidrogének jelentik, mert víznél nagyobb sűrűségük a mélyebb rétegekbe való lejutást is segíti, illetve természetes körülmények között a lebomlásuk rendkívül lassú, amely oxidálással növelhető.

63 - Eseti szennyezéseket okoztak még a mezőgazdasági növényvédő és gyomirtó szerek használatával, ill. egyéb szerves hulladékok, trágya, szennyvíz gondatlan elhelyezésével. Kármentesítések csoportosítása a jellemző szennyezőanyag fajtája szerint (db) 25 21 20 12 15 9 10 3 5 0 Szénhidrogének Klórozott szénhidrogének Toxikus fémek Egyéb

64 Eredmények: Az elmúlt 25 évben az elvégzett kárenyhítő, kárfelszámoló tevékenység hatására komoly eredményeket sikerült elérni a kármentesítés terén. Jelenleg 42 db kármentesítés alatt álló területet tartunk nyilván. Ebből 10 helyen történik aktív kármentesítési beavatkozás, és további 5 db helyen várható, hogy a közeljövőben aktív kármentesítési munkálatok kezdődnek. A többi 27 db helyen kármentesítési monitoring van folyamatban, melynek egy része a már lezajlott aktív kármentesítést követő utómonitoring, másik része passzív kármentesítés. Itt a természetes lebomlási folyamatokat ellenőrizzük. 42 db kármentesítéssel érintett területet 10 aktív kármentesítés (db) 27 5 aktív kármentesítés előtt (db) kármentesítési monitoring (db) Megyénk területén szennyezett területek leginkább az iparosodott nagyvárosokban találhatók így Jászberényben, Törökszentmiklóson, Martfűn, valamint Szolnokon, de kiemelt jelentőségű szennyezett területet tártak még fel Kunmadarason a volt szovjet repülőtéren. 12 10 8 11 Kármentesítések száma a településeken 6 4 2 4 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0

65 Az elmúlt 3 év során több mint 10 db kármentesítést sikerült lezárni, ebből a múlt év elejétől idáig 5 db-ot. Az alábbiakban bemutatjuk a megyénkben található legjelentősebb feltárt szennyezett területeket, valamint a terület kármentesítése érdekében megtett illetve folyamatban lévő intézkedéseket: 1. Szolnok, a KILIÁN GYÖRGY úti laktanya HM Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) HM Alprogramjaként a szolnoki repülőtér környezeti programja 1998-ban kezdődött. Az elvégzett tényfeltárás során a központi üzemanyagtelep területén a talaj és talajvíz jelentős szénhidrogén szennyezettségét tárták fel. A területen korábbi időszakban nem megfelelően végzett gázolaj és kerozin tárolása miatt jelentős szénhidrogén szennyezés alakult ki. A területen végzett korábbi kármentesítési munkák (1998-2004) során első lépésben a talajvíz áramlási irányára merőleges helyzetű folyadékzáró résfal készült el a szennyezés elterjedésének határvonalán kívül az Alcsi-Holt Tisza partján kb. 205 fm-es hosszon. A talajvíz szennyezés felszámolása során első lépésben a felúszó szénhidrogének eltávolítása volt a fő célkitűzés. Ezért a heterogén talajszerkezetet figyelembe véve megcsapoló mélydrének kerültek kiépítésre U alakzatban a tartálypark körül, vákumkutak, valamint nyeletődrének a tartályok között és a szennyezett terület peremére. A szennyezett talajvizet mobil tisztító berendezésen tisztították meg. A felúszó szénhidrogének korábbi helyenként 1 m-t is meghaladó vastagsága az aktív kármentesítés 7 éves szakaszában (1997-2004) jelentősen lecsökkent és a telep területének jelentős részén el is tűnt. A kármentesítő rendszer üzemeltetése 2004. évben forráshiány miatt leállt. A területen levő 4 db állóhengeres 200 m 3 -es és 6 db 50 m 3 -es fekvőhengeres tartályt magába foglaló tartálypark rekonstrukciója 2001. április 9-én kezdődött és 2003-ig tartott. A tartályok duplafalusítása helyben történt meg, kiemelésükre és cseréjükre nem került sor, így a tartályok alatt levő szennyezett talajtestek kitermelése nem történhetett meg. A 2007. december és 2008. január hónapokban kiegészítő tényfeltárás végeztek, amely során sikerült a visszamaradt szénhidrogénnel szennyezett talajzónát meghatározni. A kiegészítő tényfeltárást 2009 novemberében egy aktualizáló állapotfelmérés követett. Az elvégzett vizsgálatok alapján a megállapítható volt, hogy 29400 m 3 kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett talaj és 16250 m 3 kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett talajvíz maradt még a területen. A műszaki beavatkozási terv alapján a szennyezés egy részét HDPE fóliabetétes résfallal (teljes hossza 395,32 fm) lokalizálták, míg a többi részt bio-sparging technológiával (A rendszer elemei: 1200 db, 5*5 ill. 5*2,5 m-es sűrűséggel telepített, 8 m talpmélységű injektáló/elszívó lándzsa; 4 db gépház a kompresszorok és az elszívó ventilátorok elhelyezésére; 4 db biofilter az elszívott talajlevegő tisztításra.) megtisztították.

66 A kármentesítés során, a résfalon túl megjelent szennyezés mentesítését külön technológiával elvégezték. A kiépített résfal és tisztító berendezés működésének nyomon követésére 20 db monitoring kútból álló rendszer épült. 2014 év végére a területen a talaj és talajvíz szennyezettsége a kármentesítési határérték alá csökkent, melynek következtében az aktív beavatkozást 2015 év elején befejezték. Jelen pillanatban az elvégzett kármentesítés eredményességének megfigyelése érdekében, kármentesítési monitoring zajlik a területen. 2. Szolnok, a BIGE Holding Kft. telephelye A vegyiművek területén a korábbi évek tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladékok egy közös hulladék depóniába kerültek elhelyezésre. A depóniát vízzáró résfallal vették körbe, a belső vízszintet egy rendszer a külső talajvízszint alatt tartja, illetve a szennyezés talaj- és rétegvízben történő megfigyelését egy monitoring- rendszer biztosítja. A rendszer az alábbi létesítményekből tevődik össze: Vízzáró résfal (10-12 m mélységben zárva) a talajvíz további horizontális áramlásának megakadályozására. Az 1070 m hosszúságú résfal a teljes depóniát körbezárja. Mélyszivárgó rendszer (kb. 8 m talpmélységgel) a szennyezett talajvíz részleges kitermelésére és szintjének csökkentésére a résfalon belüli területen, a depónia É-i és D-i oldalával párhuzamosan kb. 150-150 m hosszal, a mélypontokon 1-1 gyűjtőaknával. A depónia D-i oldalával párhuzamosan, a résfalon kívül elhelyezett, a szennyezett talajvíz kitermelésére létesült 3 db talajvíz kitermelő kút. A résfal és a kiépített technológia eredményességét ellenőrző monitoring kutak. A talajvíz kitermelő rendszert PLC vezérli, a kitermelésre kerülő szennyezett talajvíz befogadója (elvezetett víz minőségének mérése mellett) az üzem területén lévő csapadékvíz csatorna.

67 A depónia teteje háttérben az üzemmel. A depónia. 3. Kunmadaras, a volt szovjet repülőtér - MNV Zrt. A kunmadarasi volt szovjet repülőtér szennyezettsége a szovjet katonaság távozása óta ismert, amikor a tulajdonjog a Magyar Államra szállt. A repülőtér területén a környezetszennyezést egyrészt a tartálypark és a kapcsolódó földalatti csővezetékek rossz állapota és műszaki védelem nélküli üzemeltetése, másrészt a földtakarást kapott veszélyes anyagokat is tartalmazó szintén műszaki védelem nélkül kialakított hulladéklerakók együttesen okozták. 1991-től kezdve a területen több ütemben és több területen történtek tényfeltárások és műszaki beavatkozások, melyeket 2003-ban fejeztek be, a teljes szennyezettség tényfeltárása és felszámolása nélkül. 1998-ig 276 m 3 szabadfázisú szénhidrogént termeltek ki és 360 000 m 3 talajvizet tisztítottak meg. A szennyezőforrások megszüntetése céljából 2000. év végén és 2001. év elején a kármentesítési munkák során a környezetszennyezést okozó tartályparkot és csővezetékeket felszámolták. A műszaki beavatkozás e fázisa alatt a felszín alól kiemeltek 38 db 20 1000 m 3 térfogat közötti tartályt összesen 4900 m 3 űrtartalommal, valamint 12 500 m 3 szennyezett talajt, melyet a helyszínen (on site) ártalmatlanítanak. A kivitelező a téli üzemszünetek kivételével talajvíztisztítást is végzett. A kármentesítési munkálatok során a fentiekben ismertetett tevékenységekkel párhuzamosan felszámoltak 2 db kisebb illegális hulladéklerakót, és elvégezték a 2 db nagyobb hulladéklerakó rekultivációját. Ezen munkák keretében kitermelték a szennyezett talajtestet, melyet a helyszínen kezeltek.

68 Talajvíz-tisztítás a kunmadarasi reptéren. 2006. évben az ÁPV Zrt. elkészíttette a szennyezett területeknek aktualizáló tényfeltárási záródokumentációját, továbbá műszaki beavatkozási tervét és a hozzá kapcsolódó aktív mentesítő rendszer vízjogi engedélyes terveit, melyek alapján Hatóságunk 2007.-ben a műszaki beavatkozást elrendelte. A műszaki beavatkozást a G-M Konzorcium elvégezte. A kármentesítés során mintegy 352350 m 3 szennyezett földtani közeg került kitermelésre, biodepóniában történő megtisztításra, majd visszahelyezésre. A területről kb. 338499 m3 talajvíz került kitermelésre, megtisztításra, majd visszaszikkasztásra. A műszaki beavatkozás 2012-ben lezárult, jelenleg az utómonitoring van folyamatban. 2007-ben a területhasználó tájékoztatta Hatóságunkat, hogy a reptér területén több olyan korábban használt felhagyott szénhidrogén tartály található, ahol feltárás még nem történt. A 8 db korábban szénhidrogén tárolással érintett helyszínre részletes tényfeltárás elvégzését rendeltük el, majd a vizsgálatok alapján a vizsgált területek közül két területre műszaki beavatkozás elvégzését írtuk elő. A kármentesítési munkálatok előkészítése van jelenleg folyamatban.

69 Kármentesített terület a kunmadarasi reptéren, előtérben a monitoring kúttal. 4. Törökszentmiklós, Carrier CR Magyarország Kft. telephelye Az érintett terület Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Törökszentmiklós város közigazgatási területén található, a település észak-nyugati szélén. A terület jelenleg használaton kívül van. A gyártelepen minden oldalról lakossági ingatlanok határolják, illetve a lakóházak között kereskedelmi ingatlanok találhatóak. Északi és nyugati irányba a lakott területen kívül mezőgazdasági művelésű terület található, délről pedig a települést átszelő, régi 4. számú főközlekedési út határolja. A gyárterületen 1972-től az állami tulajdonban lévő Lehel Hűtőgépgyár kompresszort gyártott, majd 1991-ben a terület megvásárlását követően az Electrolux folytatott azonos ipari a tevékenységet. 2000. évben a területen megvásárolta a United Technologies Corporation, mai nevén Carrier CR Magyarország Kft., aki 2001. évben a telephelyen felszámolta a termelési tevékenységét. A korábbi Lehel gyár az 1970-es évek közepén kezdte használni a triklór-etilént a fém alkatrészek festés előtti zsírtalanítására, a klórozott szénhidrogénekkel történő zsírtalanítást 1990-es években állították le. A vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a szennyezés epicentruma a gyárterület mögött, északnyugati irányban lévő lakossági ingatlanok alatt található. Az érintett ingatlanok száma~ 50 db. A műszaki beavatkozás folyamatban van. A szennyezett talajvíz kitermelése 10 db kútból történik, 3 db a gyár területén belül, 7 db pedig a gyárterületen kívüli ingatlanokon található. Az egyik kút kettős célú kútként került megépítésre mivel talajvíz szivattyúzásra és szabadfázisú klórozott szénhidrogén kitermelésére is alkalmas. A termelő kútba búvárszivattyú került beépítésre a talajvíz szivattyúzására, a szabad fázisú klórozott szénhidrogén szakaszos kivételére egy levegő-üzemű szivattyút helyeztek el a kút aljára. A kitermelt talajvízhez CORIN SC Extra vegyszert adagolnak a vízkőkiválás megakadályozására, majd a víz tisztítását 2-2 db (TÖR-1, TÖR-2 sz. rendszer) sorba kötött Recik típusú sztrippelő berendezéssel végzik. A sztrippelő berendezésből távozó levegőt granulált aktívszén szűrőn vezetik el, mielőtt a légköri levegőbe távozna. A tisztított talajvíz

70 mind két tisztító rendszerről egy felszín alatti beton aknába jut. A tisztított talajvíz végső befogadója a Szajoli I. főcsatorna (12+527 szelvényszám). 5. Törökszentmiklós, volt VEGYTEK Vállalat telephelye (jelenleg Önkormányzat) A telephely Törökszentmiklós város DK-i részén, ipari területen a Dózsa György út 15/a. címen, 6829 helyrajzi szám alatt található. A területet közvetlenül a Mezőtúr felé vezető 46. számú közlekedési út határolja, a város felől közvetlenül határos Videoton ZRt., illetve a Radar Holding Zrt. telephelyével. A telephelyet a több oldalról lakóövezet határolja. A folyékony vegyi anyagok beszállítása vasúti tartálykocsival történt, a vegyi anyagokat lefejtő állomásokon keresztül juttatták a telepen lévő tartályparkban lévő földfeletti, egyenként 100 m 3 -es acéltartályokba. A telepen, a közúton történő szállítás érdekében a közúti lefejtő állomáson a tartályokból történő átszivattyúzás történt meg a szállító járművekbe. 1973-tól 1981-ig az anyagátfejtésekre hordós tartályparkot és lefejtőt használtak, a jelenleg megtalálható tartályparkot pedig 1981-től használták a hordós tároló felszámolását követően. A hordós tartályparkot és lefejtőt felszámolták, melyek a helytelen használat miatt nagy valószínűséggel a felszín alatti szennyezettség fő forrásai voltak. A szennyezettség másik gócpontja a jelenlegi vasúti és közúti töltő-lefejtő állomás, illetve a hozzá kapcsolódó csurgalék elvezető rendszer. 1990-ig klórozott szénhidrogének (TCE), anilin, formalin átfejtése történt, a jellemző szennyezőanyag ezen a területen a triklór-etilén. A máig működő telephelyen főként szilárd anyagok tárolási, raktározási tevékenysége zajlik. A tartálypark jelentős része már elbontásra került, a tartályok értékesítése megtörtént. A felszín alatti vízszennyezettség súlypontja elsősorban a telephelyen belül található, de a szennyezettség kis mértékben a telephelyen kívülre is eljutott. A szennyezőanyagok a talajvíz áramlási zónájában horizontálisan a szomszédos ipari üzemek telephelyeire, illetve a szomszédos lakóingatlanok területeire jutottak. A környező lakóingatlanok mélyebbre (30 m) szűrőzött fúrt kútjaiban nem, azonban a 3-6 m-es sekély mélységű kutakban megjelent a szennyezőanyag. A klórozott szénhidrogének vertikális irányba elérték a 27,7 méter mélységben lévő vízzáró agyagréteget. A műszaki beavatkozás folyamatban van, azonban a szennyezés kiterjedésére, valamint a szennyezőanyagok jellegére és azok földtani közegben történő viselkedésére való tekintettel a kármentesítés befejezésének végső határideje jelenleg még pontosan nem meghatározható. A jelenleg végzett kármentesítés célja, a szennyeződés gócpontjából a környező ingatlanok felé történő utánpótlódást megakadályozzák, illetve a további migrációt megakadályozzák. Ezt mikrobiológiai reaktív zóna kialakításával végzik, úgy hogy a mikrobiológiai populáció tevékenységének fokozását tápanyagok (fruktóz, laktóz) injektáló lándzsákon keresztül történő injektálásával végzik. A feltárt alulúszó fázis eltávolítása az új és régi lefejtő környezetében 2-2 db termelőkút segítségével történik. A kutak 28,0 m talpmélységűek és 26,0-28,0 m közt vannak szűrőzve, a vízadó réteg alján. Az alulúszó szabad fázis kitermelése kézi szivattyúval történik. A szabad fázis kitermelése érdekében fizikai hatás (injektálás) szükséges, amely kiváltja a szabadfázisos szénhidrogén megjelenését a kitermelő kutakban. Az injektálást tiszta vízzel, injektáló lándzsa segítségével végzik el különböző mélységközben a fáziseltávolító kutak környezetében. A vizsgálatok alapján további 4 db nagyobb átmérőjű alulúszó fázis eltávolítására alkalmas kút létesítése tervezett. Telephelyen visszamaradt,

71 gócponti oldott szennyezőanyag kezelését csak a fentiek befejezését követően tervezik megvalósítani. 6. Jászberény, Elektrolux Kft. telephelye A LEHEL Hűtőgépgyár tevékenységéből visszamaradt szennyezések felszámolása történik. A gyár területén a hűtőgépgyártásból, ill. több helyre kiszállított iszap, hulladék un. vadlerakókban történő elhelyezéséből ásványolaj, króm, triklóretilén, nehézfém talaj és talajvíz szennyezettség keletkezett, amely a gyárterület mellett átterjedt a környező hobby telkek és szomszédos gyárterületek, ill. Zagyva folyón túli zártkertek térségére is. Az 1990-es évek elején többek között a TCE tartályokat is eltávolították és 1992-1996 között a vegyi anyagokkal és ásványolaj származékokkal szennyezett területen talajkármentesítést végeztek. Ennek során a magas szennyezőanyag tatalmú talajt elszállították, a kisebb szennyezőanyag tartalmú nehézfém szennyezett talajt a kitermelés után a WDS1 lerakóban ártalmatlanították, az illékony halogénezett alifás szerves vegyületekkel (HVOC) szennyezett talajt in situ talajpára extrakcióval kezelték, az alifás szénhidrogénekkel (TPH) szennyezett talajt ex situ land-farming (bioremediáció) módszerrel állították helyre. A Jászberényi gyárterületről ~ 55e m 3 szennyezett talajt termeltek ki, melyből 53750 m 3 szennyezett talajt ártalmatlanítottak a WDS1 lerakóban. 1995-2014 között közel 4,5 millió m 3 talajvíz kitermelésére került sor, mely több mint 40 t triklór-etilén eltávolítását eredményezte. A 10 db lerakó kármentesítéséből 9 lezárult, a gyárterület mentesítéséhez felhasznált WDS1 lerakó talajvíz kármentesítése folyamatban van. A gyárterületen a 1995. évi próbaüzemet követően a Cr VI és HVOC szennyezettségű felszín alatti vizet négy rétegből (7, 12, 18 és 50m) kitermelik, tisztítják, majd a gyár üzemi csatornahálózatán befogadóba vezetik. A három fő forrásterületen fokozott in situ bioremediáció kezeléssel (tejsavó adagolással) egészítették ki a kármentesítést, amelyet jelenleg is folytatnak. A szennyezett területek kármentesítése érdekében összesen 11 kármentesítési rendszer üzemel folyamatosan 31 db termelő kúttal, 47,5 m 3 /h kapacitással, 505500 m 3 éves kitermelt vízmennyiséggel. Tejsavó adagolás Jászberényben.

72 7. Jászárokszállás Carrier CR Magyarország Kft. telephelye A kármentesítéssel érintett terület Jászárokszálláson. Itt is a LEHEL Hűtőgépgyár tevékenységéből visszamaradt szennyezések felszámolása történik. A gyár területén a fagyasztógép gyártásból ásványolaj, triklóretilén talaj és talajvíz szennyezettség keletkezett. A kármentesítés az 1990-es évek közepén kezdődött, a 1993 és 1996 között 11 helyszínről 15000 m 3 szennyezett talajt termeltek ki, amelynek jelentős részét a Jászberény WDS-1 lerakóba szállították, míg a kizárólag szénhidrogén szennyezett talajt helyszínen kezelték. Az első talajvíz kutakat 1992-1994-ben telepítették, majd a rendszert folyamatosan bővítették 2008-ig. A talajvíz tisztítást a szennyező források szerint 3 területre osztva alakították ki: K-1 az ingatlan DK-i részén, volt veszélyes és ipari hulladék tároló; K-2 É-i központi részen, volt kültéri vegyi anyag tároló; K-6 a központi üzemcsarnokban, volt TCE zsírtalanító. A talajvizet max. 5 m 3 /h kapacitással kitermelik a drénnel kialakított 3 db kútból, sztrippeléssel tisztítják, majd az üzemi csapadék csatornán befogadóba vezetik. 8. Martfű, volt tiszacipőgyár, volt krómozó - Tisza Cipő Zrt. Az 1998-ban elvégzett előzetes környezetvédelmi állapotvizsgálat alapján a gyárban krómcserzett bőrből, textilekből és előre elkészített talpakból lábbeliket gyártottak. A krómozó épület (43. számú) a gyártelep DK-i részén a kerítés közelében helyezkedett el. A krómozó fémfelületek felület bevonására szolgált, és a krómozást az épület Ny-i fala mentén kialakított kármentő tálcában végezték, melyből zárt vezeték vitte ki a szennyvizet az épületen kívüli zárt aknába. Az 1998-ban elvégzett vizsgálatok során megállapították, hogy a talajvíz krómtartalma nagymértékben meghaladja a Holland táblázat C értékét. A szennyezés forrása a krómozó üzemi területrészen bekövetkezett csőtörés vagy az ipari szennyvíz elvezető cső dugulása révén következhetett be, 1960 és 1980 között. Az 1998. évi előzetes környezeti állapot vizsgálatot követően a krómozó tovább nem működött. A területen 2002-2008 között folyt kármentesítés, majd a Tisza Cipő Zrt. 2008. évben a kármentesítési munkálatok halasztását, illetve felfüggesztését kérte a Felügyelőségtől a cég anyagi nehézségeire való tekintettel. A kármentesítési munkálatok több éves szünet után folytatódtak, amikor az NNK Kft. 2016.- ban elvégezte az aktualizált tényfeltárást, majd 2017.-ben elkészült a műszaki beavatkozási

73 terv, amit a környezetvédelmi hatóság elfogadott. A kármentesítés során a szennyezett talajvíz kitermelése és tisztítása tervezett. A tisztított talajvíz szikkasztásra kerül. A létesítmények megvalósítása folyamatban van. Az aktív kármentesítés megkezdése 2018. első félévében tervezett. 9. Martfű, volt cipőgyár, volt üzemanyagtároló - Tisza Cipő Zrt. A Környezetvédelmi Felügyelőség 2006-ban a Tisza Cipő Rt.-t a Martfű, Tisza Ipartelep volt üzemanyagtartály és környezetének kármentesítése kapcsán műszaki beavatkozás elvégzésére kötelezte. A határozat alapján a műszaki beavatkozást 2008. december 31-éig kellett volna befejezni. A Tisza Cipő Zrt. 2008. évben a kármentesítési munkálatok halasztását, illetve felfüggesztését kérte a Felügyelőségtől a cég anyagi nehézségeire való tekintettel. A kármentesítési munkálatok több éves szünet után folytatódtak, amikor az NNK Kft. 2016.- ban elvégezte az aktualizált tényfeltárást, valamint elkészítette a kármentesítési monitoring tervet, mely alapján a hatóság legalább 4 éves kármentesítési monitoring került elrendelésre. A monitoring rendszer vízjogi létesítési engedélyezése lezajlott, a monitoring kutak kialakítása folyamatban van. 10. Martfű, volt cipőgyár, volt széntér - MNV Zrt. 1998-ban a martfűi volt cipőgyár telephelyén kiterjedt talaj -és talajvízszennyezést mutattak ki a volt üzemanyag tároló területén, valamint a szomszédságában lévő központi veszélyes hulladékgyűjtő hely környezetében. A szennyezés lehatárolását követően a Felügyelőség elrendelte a szennyezett terület kármentesítését, mely során megtörtént a szennyező források eltávolítása, szennyezett talaj és talajvíz kitermelése illetve annak kezelése. 2002. évre a talajvíz klórozott szénhidrogén és alifás szénhidrogén tartalma a D kármentesítési határérték alá csökkent, illetve a B szennyezettségi határértéket sem érte el. Ennek következtében a Felügyelőség 2002-ben utóellenőrzést rendelt el további négy éves időtartamra. 2004. évben az Ipartelepen megtörtént a II. fázisú környezetvédelmi átvilágítás, mely során a volt széntároló területén vett talajvízmintákban, illetve a meglévő monitoring kutakban ismételten klórozott szénhidrogén szennyezettséget detektáltak. A mérési eredmények ismeretében a szennyezés lehatárolását követően a Tisza Cipő Rt. benyújtotta műszaki beavatkozási tervet, mely alapján el lett rendelve a műszaki beavatkozás a volt széntároló területére. Időközben a privatizációs szerződés alapján a kármentesítésre kötelezett az MNV Zrt. lett, aki a műszaki beavatkozást az eredeti terveknek megfelelően folytatta. Az engedély alapján az aktív kármentesítési szakasz 2008. március 31-től 2010. december 31-ig tartott volna, azonban a próbaüzem befejeztével, 2009. május 31-től a területen szünetelt a kármentesítés. Az MNV Zrt. megbízásából a Tisza Park Kft. (5435 Martfű, Lenin út 1.) 2011-ben aktualizáló tényfeltárást végzett a területen, majd a záródokumentációban javaslatot tett a műszaki beavatkozás folytatására. Az elvégzett tényfeltárás a volt széntároló déli oldalán - a jelenleg is üzemelő veszélyes hulladék tároló keleti oldalán lévő M12 jelű monitoring kútban, melyet a Tisza Park Kft. üzemeltet - jelentős mértékű, a 2004-2005. évi tényfeltárás során nem detektált halogénezett szénhidrogén szennyezést tárt fel (188000 µg/l). A szennyezés mentesítésére kiépített termelő kutakban szennyezőanyag növekedés nem volt mérhető, illetve a keleti és nyugati irányba elmozdulás nem volt tapasztalható. A szomszédos területre

74 jellemző TPH, BTEX szennyezettség a széntér területén lévő kutakban megjelent, jellemzően alacsony koncentráció értékben. A műszaki beavatkozás folytatását Az MNV Zrt. nem kezdte meg, tekintve, hogy szomszédos területen (Tisza Cipő Zrt. volt üzemanyag tároló területe) nem folytatnak kármentesítést, és a volt veszélyes hulladék tároló és a volt üzemanyag tároló területéről megjelent a szennyeződés a széntér területén. A széntároló közvetlen környezetében található a Tisza Cipő Zrt. által folytatott kármentesítési terület - felhagyott üzemanyag tároló - ahol a talajvíz kármentesítését 2008. évben felfüggesztették. 2016. évben a Tisza Cipő Zrt. elvégezte a volt üzemanyag tároló területre vonatkozó részletes tényfeltárást, mely alapján ott kármentesítési monitoring került elrendelésre. Az előzőek alapján 2016-ban a környezetvédelmi hatóság tényfeltárásra kötelezte az MNV Zrt.-t. A TERRA MEDICAL Kft. az MNV Zrt. megbízásából elkészítette és benyújtotta a volt széntér tényfeltárási záródokumentációját, mely alapján az összes halogénezett alifás szénhidrogén tekintetében a kármentesítési célállapot határértéket ( D ) meghaladó szennyezettségű talajvíz kiterjedésének felszíni vetülete 1300 m 2. (A B szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettség felszíni vetülete: 4600 m 2.) A legnagyobb területű szennyezettség az 1,1-diklór-etán szennyezettség tekintetében jelentkezik, mely alapján a B szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettség felszíni vetülete 5500 m 2 -t mutat, a szennyezett talajvíz mennyisége 275 m 3. A benyújtott dokumentációban aktív kármentesítés elvégzését javasolták. A tervezett aktív beavatkozás kétütemű, első ütemben az M12 jelű figyelőkút környezetében talajcserét, a második ütemben a szennyezett területen talajvíz tisztítást terveznek. A talajvíz tisztítására négy alternatíva került javaslatra, melyek közül az optimális beavatkozási módot a műszaki beavatkozási tervezés során válasszák ki. A környezetvédelmi hatóság 2017-ben a beavatkozás elvégzésének szükségességéről döntött, és részletes műszaki beavatkozási terv benyújtását írta elő. A műszaki beavatkozási dokumentáció készítése folyamatban van. A kármentesítés előtt álló terület Martfűn.

75 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Alapadatok Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági tevékenységére általánosan jellemző, hogy a gazdálkodó szervezetek legnagyobb része a szolgáltató szektorba, a gépiparba és a mezőgazdaságba tartozik. A területre a terület adottságaiból, valamint földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jellemző a mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripari feldolgozóipar. A megye jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében és az állattenyésztésben is. Adatgyűjtés Alapja a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.). A jelenleg rendelkezésre álló már feldolgozott adatok a hulladéktermelők/nem veszélyes hulladékot kezelők által 2017. évben beküldött adatlapokból származtathatók, amelyek a 2016. évben keletkezett/kezelt hulladékokra vonatkoznak. A veszélyes hulladékot kezelők negyedéves adatszolgáltatásaiból azonban már származtathatók frissebb adatok, ezért ezekben az esetekben az értékelésben a 2017. éves átvett/kezelt hulladékmennyiségek szerepelnek. Az adatszolgáltatást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet szerint kellett megtenni. Keletkezés I. Hulladékok A megyében 2016. év során keletkezett hulladékok összes mennyisége 365.859 tonna volt. A keletkezett hulladékok veszélyesség szerinti megoszlását mutatja a következő ábra:

76 Az éves hulladék mennyiség 82 %-a a következő 8 településen képződött: Szolnok, Kétpó, Jászberény, Jászapáti, Karcag, Jásztelek, Tiszaszentimre és Jászfényszaru Szolnok település kiugróan magas hulladékkeletkezési adatait az építési/bontási hulladékok nagy aránya (36%) valamint a jelentős fémhulladék mennyiség (19%) okozza. Ennek megfelelően a legjelentősebb hulladéktermelők a Strabag Kft., Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Kft., Alcufer Kft. A termelőüzemek közül jelentősebb hulladéktermelő az F. Segura Hungária Kft. és a BSM Magyarország Kft. A második helyen lévő Kétpó településen a hulladékok 99 %-át, a hatodik helyen lévő Jásztelek településen pedig 97 %-át a regionális hulladéklerakókon működő MBH technológiából keletkező másodlagos hulladékok teszik ki. Jászberény településen szintén az építési-bontási hulladékok (34 %) és a fémhulladékok (22 %) keletkeznek jelentősebb mennyiségben. Ezek szintén hulladékkezelő létesítményekhez köthetők, mint például a Colas Út Építőipari Zrt., Tutti Bau Kft., Alcufer Kft. Jelentősebb hulladéktermelőnek minősül az Electrolux Kft, Ferro- Press Kft, Fortaco Kft. Jászapáti és Tiszaszentimre a Jászapáti 2000 Mg. Zrt. és a Tiszaszentimrei Mezőgazdasági Kft. által üzemeltetett biogáz üzem miatt kerültek a top települések közé, hiszen az állattartó telepeken keletkező trágyát csak akkor kell jelenteni (akkor tartozik a Ht. hatálya alá), ha azt lerakásra, égetésre, biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják.

77 Karcagon a keletkező hulladékmennyiség közel felét (42 %) az Elektronikai Hulladékhasznosító Kft. jelentette. Említésre méltó még a Penny Market Kelet-Magyarországi Logisztikai Központja által jelentett papír csomagolási hulladék, s a Recy-Pet Hungária Kft. által jelentett műanyag csomagolási hulladék mennyisége, mely a településen keletkező összes hulladékmennyiség közel 16 %-a. Jászfényszarun az összes jelentett hulladékmennyiség 81 %-át a Samsung Electronics Zrt-nél keletkező hulladékok teszik ki. Jelentősebb mennyiségű hulladék még a Sangjin Micron Hungary Kft.-nél keletkezik, mely főleg fém. Az alábbi ábra mutatja, hogy három főcsoportba (19; 17; és 02) tartozó hulladékok alkotják az összes keletkező mennyiség 74 %-át: 1. A legnagyobb mennyiségben keletkezett hulladékok a hulladékkezelő létesítményektől, szennyvízkezelőktől származó hulladékok (19 főcsoport), mely az összes hulladék mintegy 37%-át teszi ki. Ez több mint 90 %-ban három hulladékból áll: egyrészt a települési szennyvíztisztítók iszapja ( 15 %), másrészt az elektronikai berendezések- és gépjárműbontók fém hulladéka ( 22 %), de nagyrészt a regionális hulladéklerakókon már üzemelő MBH technológia másodlagos hulladékai alkotják ( 55 %). A települési szennyvíztisztítók iszap hulladékának egy része a már működő komposztálók valamelyikére, más része pedig legalább fél éves szikkasztást követően mezőgazdasági

78 területekre vagy hulladéklerakóra takaróföldként kerül. A fémhulladékok egy része hulladékstátusz vége igazolásával kerül ki a hulladékkörből, a többi pedig hulladékként kerül értékesítésre hasznosítási céllal. Az MBH technológiával a regionális hulladéklerakók területére beszállított vegyes települési hulladékot előkezelik (darálják, rostálják, osztályozzák), majd a keletkező finom frakciót stabilizálást követően takaróföldként hasznosítják a hulladéklerakón. A könnyű frakció leválasztásának célja az, hogy alternatív tüzelőanyagként lehessen hasznosítani erőművekben, cementgyárakban, sajnos azonban az erre szolgáló égető/együttégető-művek kapacitása ehhez kevésnek bizonyult. A technológia alkalmazásának végső célja az, hogy csak a fenti két frakció hasznosítását követően megmaradó maradék hulladék lerakása valósuljon meg, jelentősen csökkentve a lerakott mennyiséget, s növelve a lerakó élettartamát. 2. Az összes keletkezett hulladék mennyiségének mintegy 23 %-át képviseli az építési-bontási hulladékok csoportja (17 főcsoport), mely hasznosítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a termelők. Az építési-bontási hulladékok előkezelésére (válogatás, darálás, rostálás) és másodnyersanyagként történő hasznosítására számos hulladékkezelő rendelkezik megyénkben is hulladékgazdálkodási engedéllyel. Jelenleg ezen hulladékra a hulladékstátusz igazolása nem jól szabályozott, de az egyeztetés alatt álló kormányrendelet erre vonatkozóan részletes feltételeket fog meghatározni. 3. A vizsgált évben keletkezett hulladékok 14 %-a mezőgazdasági termelésből és élelmiszerelőállításból származó hulladék (02 főcsoport), amelynek 86 %-a trágya, a többi pedig főleg növényi és állati eredetű hulladék. A bejelentett trágya teljes mennyiségben biogáz üzemben hasznosul, ugyanis a termőföldön történő elhelyezés nem a hulladékos jogszabályok hatálya alá tartozik, ezért a keletkező trágyának ezen mennyisége nem is bejelentés köteles. II. Melléktermékek A Ht. hatályba lépésével lehetőség nyílt arra, hogy a termelőknél keletkező azon hulladékokat, melyek a 8. valamennyi pontját teljesítik, átsorolják melléktermékké. A feltételeket a Ht. pontosan megfogalmazza, azonban az eljárást nem. Jelenlegi szövegezés szerint a termelőnek nyilatkoznia kell a feltételeknek való megfelelésről, a környezetvédelmi hatóságnak pedig a megfelelés tényét kell igazolnia. Amióta ez a lehetőség megnyílt, 24 esetben adtunk ki elfogadó határozatot/nyilatkozatot. Ezek közül a legnagyobb mennyiségben keletkező melléktermék a Bunge Zrt. napraforgó maghéja, a fafeldolgozók és bútorgyártó üzemek tiszta fahulladéka és a Tiszaszentimrei Mezőgazdasági Kft. biogáz üzeméből származó híg és szilárd biozagy. Első kettőt főként tüzelőanyagként, míg utóbbit a termőföldre történő kihelyezéssel talajjavító anyagként hasznosítják.

79 Kezelés A megyében keletkezett hulladékok kezelésének módját ábrázolja a következő grafikon. Az adatszolgáltatásokban megadott kezelések egy részét természetesen nem a megyében lévő hulladékkezelők végzik, így pl. hulladékégető berendezés itt egyáltalán nem üzemel. Látható, hogy az elmúlt évekhez képest lényeges javulást mutat a hasznosítási arány, mely azonban főleg az építési-bontási hulladékok jelentős mennyiségének, valamint a települési hulladéklerakókon működő MBH technológiának köszönhető. Elektronikai hulladék bontás Több vállalkozás is rendelkezik elektronikai hulladék bontására vonatkozó engedéllyel, azonban ezek közül - kapacitását illetően - kiemelkedik a karcagi székhelyű Elektronikai Hulladékhasznosító Kft. A Kft. évi 22.200 tonna hűtőszekrény és elektronikai hulladék bontására rendelkezik engedéllyel. A Kft. a tiszta vashulladékra, műanyag hulladékra és a PUR-porra vonatkozóan igazolta a hulladékstátusz vége kritériumok teljesülését, de a hulladékként elszállított anyagok legnagyobb része is hasznosítási céllal kerül átadásra. A Kft. tevékenységét jelentősen korlátozza a rendelkezésre álló tárolási kapacitás, emiatt az engedélyezett mennyiség alig 50 %-át dolgozta fel 2017. évben. Savas akkumulátor feldolgozás Az ország egyetlen savas akkumulátor bontó-hasznosító üzeme a Jász-Plasztik Kft. Jászberényi telephelyén működik. A feldolgozó kapacitása 20.000 tonna/év hulladék akkumulátor. 2017. évben a kapacitása alig több mint felét használta ki. Autóbontók Jelenleg az alábbi vállalkozások rendelkeznek a környezetvédelmi hatóságtól érvényes, autóbontásra vonatkozó engedéllyel: 1. Jászautócentrum Kft., Jászkísér 2. ALCUFER Kft., Szolnok 3. PMR Kft., Karcag

80 4. Nagy és Éder Kft., Szolnok 5. Papp és Papp Bt., Szolnok 6. ALCUFER Kft, Jászberény 7. Tutti Bau Kft, Jászberény Fenti autóbontók közel 5.000 tonna/év engedélyezett kapacitással rendelkeznek, mely azonban az elterjedt illegális autóbontás miatt 2017. évben alig 6 %-ban volt kihasznált!!! Műanyag feldolgozók, hasznosítók Illetékességi területünkön az alábbi (nagyobb) műanyag-hulladék feldolgozók rendelkeznek hasznosítási engedéllyel: 1. Rego-Plast Kft., Jászjákóhalma 2. Rego-Jász Chem Kft., Jászberény 3. Jász Plasztik Kft., Jászberény A fenti hulladékkezelők engedélyezett hasznosítási kapacitása mintegy 170.000 tonna/év műanyaghulladék. Építési- bontási hulladék feldolgozók, hasznosítók Illetékességi területünkön számos építési-bontási hulladék előkezelő, feldolgozó telep található. Ezek egy része mobil törő-feldolgozó berendezést birtokol, mellyel közvetlenül az építés/bontás helyszínére tud települni, jelentősen csökkentve ezzel a kezelés költségeit. Az aprított, megfelelő minőségű hulladék alkalmas alapanyag kiváltására. A hasznosítás elsősorban útalapba, betonozott felületek alapjába, másodsorban pedig területfeltöltésre történik. Mivel a Hulladék Keretirányelv szerint az építési/bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását tömegében minimum 70%-ra kell növelni 2020-ig, ezért szükségessé vált az építési/bontási hulladékok felhasználásának újraszabályozása, mely jelenleg meglehetősen körülményes. Ezt várhatóan az egyeztetés alatt álló kormányrendelet fogja megoldani. Legnagyobb hulladékkezelők (évi 50 ezer tonna feletti engedélyezett kapacitással) az alábbiak: 1. Restone Kft, Szolnok és Szelevény 2. Betinert Kft, Szolnok 3. Tutti Bau Kft, Jászberény 4. Szolnok Aszfalt Kft, Szolnok 5. Gima Szolnok Ipari Park Kft, Szolnok 6. FUKSZ 96 Kft, Szolnok 7. Colas Zrt, Jászberény

81 Az építési-bontási hulladék feldolgozók egy része saját, mobil berendezést üzemeltet, így engedélye az ország egész területére szól. Ennek megfelelően az össz. kapacitás előkezelést tekintve több millió tonna/év, hasznosítást tekintve azonban ennek csak egy része. Települési szilárd hulladék A 2016. évi bejelentések szerint a hulladéklerakók kb. 130 ezer tonna települési szilárd hulladékot vettek át. A Ht. változása miatt 2017. január 1-től - néhány kivételtől eltekintve - minden D5 kóddal lerakott hulladék után kell lerakási járulékot fizetni, így az üzemeltetők rákényszerültek a lerakott mennyiség lehető legkevesebbre csökkentésére. A megyében üzemelő öt regionális hulladéklerakó (Jásztelek, Tiszafüred, Karcag, Kétpó és Szelevény) közül már csak Tiszafüreden nincs MBH kezelés, mely a lerakandó hulladék mennyiségének jelentős csökkenését eredményezné. A 1463/2016.(VIII.24.) Korm. határozatban nevesített Karcag város, valamint a Tisza-tó térségének komplex hulladékgazdálkodási fejlesztése nyertes projekt megvalósulásával jelentős előrelépés történik a hulladékgazdálkodás terén mindkét településen. Tiszafüreden megvalósul az MBH technológia, Karcagon pedig a zöldhulladék-kezelés évtizedes problémájának megoldására fog komposztáló létesítmény épülni. A regionális hulladéklerakókhoz kapcsolódóan számos gyűjtősziget és hulladék-gyűjtőudvar is létesült, melyek a lakossági szelektív hulladékgyűjtés elősegítésével a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítását teszik lehetővé. Ez rendkívül fontos, hiszen az EU-s jogharmonizáció kapcsán a Ht. is rögzíti, hogy a települési hulladéklerakóban a biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmat csökkenteni, a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítási arányát pedig növelni kell a jogszabályban meghatározott mértékben. A regionális lerakókhoz kapcsolódóan is számos helyen létesült a fenti célok megvalósulását elősegítő létesítmény, melyeket összefoglalja az alábbi táblázat: hulladéklerakó Jászsági-és délhevesi térségi (Jásztelek) Karcagi kistérségi (Karcag) Kétpói térségi (Kétpó) Tiszazugi térségi (Szelevény) Tisza-tavi térségi (Tiszafüred) átrakóhulladéktömörítő - állomás MBH technológia hulladék válogató komposztáló van (Jászberény) van van van nincs van van nincs (ideiglenes) van (Szolnok) van van van nincs van (Mezőkövesd) van (Restone van (Restone van (Restone Kft.) Kft.) Kft.) nincs van van

82 A fenti táblázatnak megfelelően lassan kialakulnak a szükséges kapacitások, de a lakossági zöldhulladék begyűjtés és szelektív hulladékgyűjtés terén további erőfeszítéseket kell tenni. A Ht. 32/A. alapján, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására, az állam koordináló szervezetet (a továbbiakban: Koordináló szerv) hozott létre. A Koordináló szerv a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NHKV Zrt.) 2016. január 20-án került bejegyzésre a Cégbíróságon. Az NHKV Zrt. elsődlegesen a magyarországi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területileg optimalizált és szolgáltatási színvonalában egységes rendszerét hivatott kialakítani és fejleszteni, hosszútávon fenntartható finanszírozási rendszer és nullszaldós ágazati működés megvalósításával. A fő célok: - Az EU-s kötelezettségek maradéktalan teljesítése - Az állami hulladékgazdálkodási közszolgáltatás egységesítése - Költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása - A közszolgáltatók fenntartható működésének biztosítása A megyében hosszas egyeztetést követően három közszolgáltató kapta meg a megfelelőségi véleményt, a Szelektív Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Nonprofit Kft, az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. és az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. A régebben közszolgáltatást végző szervezetek azonban nagyrészt továbbra is tevékenykednek a fenti három közszolgáltató alvállalkozójaként. A szelektíven gyűjtött haszonanyagok, illetve az MBH kezelésből származó alternatív fűtőanyag az NHKV Zrt. tulajdonát képezi, értékesítésükről ő gondoskodik. Sajnos az alternatív tüzelőanyag hasznosítására alkalmas kapacitások nem elegendőek, így a már különválasztott hulladék nagy része később mégiscsak a hulladéklerakókon kerül ártalmatlanításra, megkérdőjelezve az MBH technológia jelenlegi körülmények közötti jogosultságát.

83

84 TERMÉSZETVÉDELEM Országos jelentőségű védett természeti területek: Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területének mintegy 3,8%-a = 21.250 ha A Hortobágyi Nemzeti Park területegységei Kunmadaras, Nagyiván, Tiszafüred térségében A Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas térségében A Körös-Maros Nemzeti Park területegységei Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár és Túrkeve térségében A Hortobágyi Nemzeti Park kunmadarasi területén található Nagy-Füves halom Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet Hevesi füves puszták Tájvédelmi Körzet Jászivány térségében Tápió-Hajta vidéke Tájvédelmi Körzet Újszász térségében Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület Karcag Tiszaigari Arborétum Természetvédelmi Terület Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület Zádor-híd és környéke Természetvédelmi Terület Karcag

85 A Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet képe a szolnoki vasúti híd feletti szakaszon Natura 2000 hálózat: A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 6.3. mellékletének részlete Madárvédelmi (SPA): 7916 db ingatlan Élőhelyvédelmi (SAC): 6531 db ingatlan az átfedéseket figyelembe véve a megye teljes területének mintegy 12%-a = 66.900 ha Hortobágyi N.P.I. kezelésében: 4 SPA, 27 SAC Körös-Maros N.P.I. kezelésében: 1 SPA, 3 SAC Bükki N.P.I. kezelésében: 1 SPA, 2 SAC Duna-Ipoly N.P.I. kezelésében: 1 SPA, 1 SAC Kiskunsági N.P.I. kezelésében: 1 SPA, 1 SAC

86 Jelölő élőhely: puhafás ligeterdő Besenyszög - Dobapuszta térségében Jelölő faj: nagy tűzlepke pár a szolnoki Szent István híd térségében Illetékességi területünk sajátosságaiból, továbbá a természetvédelmi törvény és az erdészeti, valamint a vízügyi jogszabályok eltérő értelmezési gyakorlatából és gyakran ellentétes érdekeltségeiből adódóan a szakterületünket érintő vízügyi- és erdészeti hatósági eljárások gyakori területi jelenlétet, állandó egyeztetést és konzultációt igényel, mely a jogszabályok változása következtében egyre rövidebb határidejű ügyintézésünket hátráltatja. E két szakterülettel történő együttműködésünket nehezíti, hogy az országos jelentőségű természetvédelmi és a NATURA 2000 hálózatba egyaránt tartozó területeink döntő többsége jellemzően nagy folyóink árterületét foglalja magába, melyből területi érintettségét és az árvízvédelmi feladatok ellátásának fontosságát figyelembe véve, kiemelkedik a Tiszát közel 120 km-en kísérő árterület.

87 További problémák forrása a természetvédelmi jogszabályok által védett, fokozottan védett állatfajok elsősorban hód, ragadozó madarak, fekete gólya, fekete harkály árvízvédelmet és/vagy erdőgazdálkodást befolyásoló előfordulása. Kiemelkedő konfliktusok forrásaként jelent meg két projekt is, melyek az árvizek levonulásának megkönnyítését, a Közép- Tisza hullámtér rendezését célozzák. A Nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon tárgyú beruházás a benyújtott dokumentáció szerint a Tisza 65 folyamkilométerén 49 település külterületét érintve több mint 4.300 ha-on tervezett, melyből 3.700 ha erdőállomány. Mivel a terület több mint 85%-a országos jelentőségű, egyben Natura 2000 terület is, így hatóságunk olyan feltételekkel adta ki az árvízvédelmi szempontokat is figyelembe vevő környezetvédelmi

88 engedélyét, mely a lehetőségek szerinti legkisebb területű igénybevétellel jár és várhatóan a legcsekélyebb negatív hatást gyakorolja az érintett területen meglévő, ott előforduló védendő természeti értékekre. 5 Nemzeti Park Igazgatósággal van közös illetékességi területünk, legnagyobb átfedéssel a Hortobágyi, legkisebbel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vonatkozásában. A Nemzeti Park Igazgatóságokkal való együttműködés sem problémamentes. Az őrszolgálattal jó és gördülékeny a mindennapi kapcsolatunk, a központokkal azonban az információ és adatforgalom időigényes, ami ügyintézésünket lassítja. Az utóbbi időben a hatósági döntéseink megalapozásához szükséges nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi kezelői véleményei egyre csökkenő mértékű szakmai elhivatottságot tükröznek. Ez alól kivétel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, amely szervezet minden szintjének szakmai hozzáállása példaértékű. Új hatáskört keletkeztetett a 2017. január 1.-jén hatályba lépett 408/2016. (XII. 13.) Kormányrendelet, mely az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozik. A hazai jogszabály alapját képező 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet folyamatosan bővíthető jegyzékében szereplő fajok ökológiai kockázatot jelentenek a Magyarországon őshonos fajokra vonatkozóan. Selyemkóró a Tisza árterén Szolnoknál Behurcolásuk és elterjedésük megakadályozása érdekében különböző prevenciós és korlátozó intézkedések váltak szükségessé. Ezen feladatok ellátásában, valamint a tájékoztatás, adatgyűjtés, területellenőrzés teljesítésében kaptak jogkört a Kormányhivatalok különböző szakterületei, köztük természetvédelmi szakterületünk is. A hazai és az uniós jegyzékben szereplő fajok közül több faj az igen elterjedt gyalogakác, zöld juhar és bálványfa mellett a cifrarák, pézsmapocok, harlekinkatica, selyemkóró, parti szőlő, aranyvessző - előfordulását illetékességi területünkön is tapasztaltuk. Harlekinkatica a Szandai réten

89 Az ügyiratforgalmunkat képező beérkezett kérelmek legnagyobb hányada építési, vezetékjogi, hírközlési, szénhidrogén-szállító vezeték-létesítési, közlekedési és bányászati szakigazgatási eljárások során érkezik. Kiemelkedő számú vízjogi eljárásban veszünk részt. A hatóságunk által kiadott természetvédelmi engedélyek számát jelentősen megnövelte az új Erdőtörvény és a végrehajtására vonatkozó Kormányrendelet, mely alapján a legtöbb erdészeti szakkérdés vizsgálati eljárásunk hatósági eljárássá módosult. Ebből következően megnőtt a szakterületünk közreműködését igénylő hatósági engedélyekben való részvételünk gyakorisága. CITES - A Washingtoni Egyezmény hatálya alá tartozó fajok esetében ellátandó feladataink során on-line nyilvántartási rendszerbe visszük fel az adatokat, a program azonban lekérdezésre alkalmatlan. Hatóságunk évente 250-350 db közötti származási igazolást, tenyésztői és EU bizonylatot állít ki. Évente rendszeresen ellenőrizzük a CITES hatálya alá tartozó fajok tartóit, az elhelyezés és gondozás jogszabályi feltételeinek teljesülésével együtt.

90 Főosztályunk egyedülálló kezdeményezésként 2017. év során a denevérfajok védelmére programot indított. A program célja ismeretterjesztés, szemléletformálás, a védett állatok egyedeinek és élőhelyének megóvása. Több állatfaj köztük számos denevérfaj elfogadta az ember jelenlétét, alkalmazkodott az épített környezet adta lehetőségekhez és költő-, szaporodó-, táplálkozási helyéül veszi igénybe az ember alkotta élőhelyet. Ma már a denevérek sem csak odvas fákban, üregekben, barlangokban fordulnak elő, hanem templomtornyokban, padlásokon, vagy akár panelházak réseiben is. A panelprogram keretében történő szigetelések következtében élőhelyükről kiszorulnak, ez a védelmükre szervezett programunk egyik legfőbb indoka. Rovarfogyasztásuk éves szinten tonnákban mérhető, melyből a számunkra igen kellemetlen szúnyogok jelentős arányban szerepelnek.

91 Denevérszakértő kollégánk ismeretterjesztő előadásokat, bemutatókat tart, továbbá egy internetes oldalt is működtet, ahol denevérekről szóló tájékoztatás, a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája közreműködésével legyártott odúk kihelyezéséről szóló ismeretek érhetőek el, illetve a kihelyezések nyomon követése válik lehetővé. (https://sirius.jasz.gov.hu/denever) Tájvédelmi helyzetkép, konfliktusok Az elmúlt évtől kezdődően nagyszámú napelemes kiserőmű létesítése igényelte tájvédelmi hatóságunk szakvéleményezését. A természetes vagy természeteshez közeli, elsősorban rét, legelő művelési ágú területek esetében a napelem-parkok, mint a tájban megjelenő jelentős kiterjedésű, művi elemek, tájvédelmi konfliktusokat keletkeztetnek. A kisebb területigényű berendezések telepítésére van azonban pozitív példa is. A Szolnoki Főiskolai, illetve a MÁV kórházi parkolók területén, mint árnyékoló lefedés, kettős funkciót betöltve kerültek elhelyezésre a napelemek. Új épületek, létesítmények külterületen történő megjelenése az építmények tervezett magasságából, anyaghasználatából és színezéséből adódóan nem minden esetben illeszkedik megfelelően környezetébe. Az épületek megjelenésének szükséges módosítása különösképpen problémás azon pályázatok esetében, amikor az építési engedélyezési eljárás lefolytatására már elbírált, nyertes pályázat hiánypótlásaként kerül sor. A Kormány 1128/2017. (III. 20.) Kormányhatározattal elfogadta hazánk első Nemzeti Tájstratégiáját. A természeti és kulturális örökségnek alapvető eleme a táj. A táj kulturális, ökológiai, környezeti és szociális téren fontos közérdekű szerepet tölt be. Ez egy folytonosan változó rendszer, melynek változását természeti és emberi tényezők egyaránt előidézik. A táj védelme, kezelése és tervezése mindenki számára jogokat biztosít és mindenkire kötelezettségeket ró. A társadalmi igényeken, gazdasági tevékenységeken és a környezet

92 harmonikus és kiegyensúlyozott kapcsolatán alapuló tájhasználat a fenntartható fejlődés alapja. A Nemzeti Tájstratégia az Európa Tanács Európai Táj Egyezményének szellemiségét idézi, ennek megfelelően a védelem - kezelés - tervezés hármas eszközrendszerét alkalmazva határozza meg a célokat és feladatokat. A degradált, leromlott, illetve lerontott tájak éppúgy a stratégia tárgyát képezik, mint a védelem alatt álló kiemelt értékkel rendelkező, vagy a védelem alatt nem álló tájak. Tájvédelmi szakügyintézőnk már második éve résztvevője az FM által koordinált KEHOP A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok elnevezésű projektnek. Aktívan részt vesz a műhelymunkában, véleményével segíti tájvédelmi hatóságunk szempontjainak érvényesülését. Áttekintette és véleményezte a tájvédelmi kormányrendelet megalapozására kidolgozott tájvédelmi koncepció tervezetét.