Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0148 (COD) 15055/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: Biz. dok. sz.: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága CLIMA 164 ENV 749 ENER 408 TRANS 470 IND 259 COMPET 631 MI 767 ECOFIN 1139 CODEC 1776 14815/16 CLIMA 162 ENV 739 ENER 401 TRANS 458 IND 253 COMPET 614 MI 745 ECOFIN 1108 CODEC 1730 11065/15 CLIMA 88 ENV 499 ENER 289 TRANS 241 IND 116 COMPET 370 MI 498 ECOFIN 621 CODEC 1059 - COM(2015) 337 FINAL Tárgy: A TANÁCS (KÖRNYEZETVÉDELEM) 2016. DECEMBER 19-I ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxidkibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról = Általános megközelítés PUBLIC I. HÁTTÉR 1. Az Európai Tanács a 2014. október 23 24-i ülésén megállapodott az Európai Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretéről, és jóváhagyta azt a jogilag kötelező erejű uniós célt, amelynek értelmében 2030-ra legalább 40 %-kal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Unióban az 1990-es szinthez képest. 1 Ahhoz, hogy az EU a lehető leginkább költséghatékony módon valósítsa meg a célkitűzést, az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatokban 2030-ra a 2005. évi értékekhez képest 43 %-kal kell csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátását. 1 EUCO 169/14. 15055/16 1 DGE 1B LIMITE HU
2. Az EU ETS reformja keretében a piaci stabilizációs tartalékról szóló, 2015-ben elfogadott határozat 2 már bevezetett bizonyos fontos strukturális változásokat a rendszer felépítését illetően. A Bizottság 2015. július 15-én elfogadta a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatot 3, amely az ETS-irányelv 4 még átfogóbb felülvizsgálatát jelenti, és az a célja, hogy jogszabályi formába öntse az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseiben meghatározott iránymutatásokat. 3. Az Európai Parlament 2015. szeptember 16-án Ian Duncant (ECR) jelölte ki előadónak. Az előadó jelentéstervezetéről a tervek szerint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) 2016. december 15-én fog szavazni. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) amely a javaslat bizonyos részei tekintetében szintén illetékes 2015. október 28-án Fredrick Federley-t (ALDE) jelölte ki előadónak. Az ITRE-bizottság 2016. november 10-én szavazott a véleményéről. 4. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015. december 9-én, a Régiók Bizottsága pedig 2016. április 7-én nyilvánított véleményt. 5. A Tanács keretében a luxemburgi elnökség alatt kezdődtek a megbeszélések a bizottsági javaslatról. A Tanács (Környezetvédelem) két irányadó vitát tartott a javaslatról, az egyiket a luxemburgi elnökség alatt 2015. október 26-án 5, a másikat pedig a holland elnökség alatt 2016. június 20-án 6. 2 3 4 5 6 Az Európai Parlament és a Tanács 2015. október 6-i (EU) 2015/1814 határozata az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.). 11065/15 + ADD 1 + ADD 2 + ADD 3. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.). 12768/15. 9719/16. 15055/16 2 DGE 1B LIMITE HU
II. A HELYZET ÁLLÁSA 6. A szlovák elnökség alatt a környezetvédelmi munkacsoport a korábbi megbeszélésekre építve folytatta a jogszabállyal kapcsolatos intenzív munkát, melynek során 11 ülésen számos elnökségi kompromisszumos szöveg megvitatására került sor. Az elmúlt hónapok során elért eredmények fényében az elnökség 2016. december 19-én be kívánja nyújtani a dokumentumot a Tanácsnak (Környezetvédelem), hogy az általános megközelítést fogadjon el a szövegről, és ezzel előmozdítsa az Európai Parlamenttel folytatandó döntéshozatali eljárást. 7. A delegációk hangsúlyozták, hogy az ETS-irányelv felülvizsgálatának összhangban kell lennie az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseiben meghatározott iránymutatással, illetve a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret és a Párizsi Megállapodás céljaival. A delegációk egyetértenek abban, hogy a módosított irányelvben megfelelő mértékű védelmet kell biztosítani az iparágnak a kibocsátásáthelyezés kockázatával szemben, és hogy a minimálisra kell csökkenteni a 4. szakaszban az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazásának szükségességét. Ezzel összefüggésben a megbeszélések a rendszer néhány fő paraméterére és ezek kölcsönhatására összpontosítottak, különösen a referenciaértékek aktualizálásának módszereire (10a. cikk (2) bekezdés), a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezésekre (10b. cikk), valamint a kiosztásnak a termelési szintekhez való hozzáigazítására (10a. cikk (20) és (21) bekezdés). 8. Az elnökség emellett más olyan fontosabb kérdések vonatkozásában is módosította a javaslatot, mint a közvetett költségek kompenzációja (10b. cikk (6) bekezdés). Az elnökség a különböző opciók részletes megvitatását követően azt javasolja, hogy a jelenlegi kompenzációs rendszert a kötelező jelentéstétellel elért fokozott átláthatóság előírásával javítsák. Az elnökség javította és pontosította emellett az innovációs alapra vonatkozó rendelkezéseket is (10a. cikk (8) bekezdés). Az elnökség ezen túlmenően azt is javasolja a szövegben, hogy az ETS-irányelv 30. cikkében foglalt, felülvizsgálatra vonatkozó jelenlegi rendelkezést a Párizsi Megállapodás végrehajtására való utalással tegyék naprakésszé. 15055/16 3 DGE 1B LIMITE HU
9. A felsoroltakon kívül sikerült eredményeket elérni abban a kérdésben is, hogy miként lehetne egyszerűsíteni az EU ETS-t és lehetőség szerint csökkenteni az adminisztrációs terheket. Magával az irányelv szövegével kapcsolatban is felmerült néhány módosítási javaslat, továbbá a technikai szakértői csoportok szintjén tartott megbeszélések résztvevői azonosították, illetve jelenleg tárják fel a meglévő jogszabályi kereten belüli egyszerűsítés további lehetőségeit is. A javasolt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat illetően az elnökség célja a jogi aktusok eseti alapú vizsgálata a vonatkozó anyagi jogi rendelkezések tartalmának figyelembevételével. 10. Az elnökség úgy ítélte meg, hogy az elnökségi szöveg előző változata 7 megfelelő általános egyensúlyt teremt a fent említett elemek között, ezért nem vezetett be a szöveg említett részeit illető további lényeges változtatásokat. Az elnökség ezért a Tanács keretében tartandó megbeszélés előkészítéseként felkéri a COREPER-t, hogy a megbeszélései során a következő III. részben meghatározott pontokra és azon kérdésekre összpontosítson, amelyek vonatkozásában újabb kompromisszumos javaslatok kerültek kidolgozása (félkövér és aláhúzott betűtípussal szedve) vagy amelyek szögletes zárójelben jelennek meg az e feljegyzés mellékletében foglalt új elnökségi kompromisszumos javaslatban. Az elnökségi szöveg immár magában foglalja a preambulumbekezdéseket is, amelyeket a rendelkező rész tartalmának visszaadása érdekében kiigazítottak. Az eredeti bizottsági javaslathoz képest korábban végzett változtatásokat aláhúzás jelöli. 11. Természetesen jelenleg valamennyi delegáció vizsgálati fenntartással él a legfrissebb elnökségi javaslattal kapcsolatban. Egy delegáció parlamenti vizsgálati fenntartással él. III. A COREPER KERETÉBEN MEGVITATANDÓ KÉRDÉSEK A. Árverésre bocsátandó és térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek Az ETS-irányelv 10. cikkének (1) bekezdése, 20. o. A Bizottság javaslatának értelmében a 4. szakaszban árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát 57 %-ban, a térítésmentesen kiosztottakét pedig 43 %-ban kell rögzíteni. A legtöbb delegáció támogatja a Bizottság által javasolt 57 %-os százalékarányt. Néhány delegáció ennél alacsonyabb, 52 % 52,5 %-os százalékarányt javasol, ami növelné a térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek részarányát. Az 57 %-ot támogató delegációk közül egyesek jelezték, hogy készek megbeszéléseket folytatni az alacsonyabb részarányról, amennyiben ez szükséges az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazásának elkerüléséhez. 7 14815/16. 15055/16 4 DGE 1B LIMITE HU
B. Modernizációs alap Az ETS-irányelv 10d. cikke, 30 32. o. A modernizációs alap fontos eszköz, amely az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban az energiaágazat támogatását célozza. A delegációk egyetértenek abban, hogy az alap keretében finanszírozott projekteknek elő kell segíteniük a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiaügyi célok és a Párizs Megállapodás szerinti hosszú távú célkitűzések elérését. Eltér azonban egymástól az alapból folyósított finanszírozásra jogosult tagállamok és a többi tagállam véleménye az alap kormányzásának, valamint a jogosult és a többi tagállam, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) szerepének a tekintetében. Az elnökség által javasolt új kompromisszum pontosítja a különböző szereplők szerepét és feladatait, és egyszerűsített kormányzási eljárást javasolt a kiemelt projektek esetében, figyelembe véve azt, hogy az eljárásnak átláthatónak kell lennie. C. Átmeneti térítésmentes kibocsátási egységek az energetikai ágazat korszerűsítésére Az ETS-irányelv 10c. cikke, 28 30. o. Az alacsonyabb jövedelmű tagállamoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy az Európai Tanács által a 2014. októberi következtetéseiben meghatározott határok között átmeneti térítésmentes kibocsátási egységeket bocsássanak a villamosenergia-termelést végző létesítmények részére az energetikai ágazat korszerűsítését célzó beruházások finanszírozására. Az elnökség annak érdekében módosította a bizottsági javaslatot, hogy figyelembe lehessen venni a 10c. cikk szerinti eltérés alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat az ETS jelenlegi szakaszában. A szögletes zárójelben szereplő számadatból az derül ki, hogy a kompetitív licitálási eljárás hatálya alá tartozó projektekre vonatkozó értékhatár tekintetében még mindig eltér azt egyes delegációk véleménye: néhányan a Bizottság által javasolt 10 millió EUR összeget támogatják, mások pedig úgy vélik, hogy e küszöbértéknek jelentősen magasabbnak, legalább 15 millió EUR összegűnek kell lennie. 15055/16 5 DGE 1B LIMITE HU
D. Az EU ETS megerősítése Az ETS felülvizsgálatára irányuló javaslat új 1a. cikke (a piaci stabilizációs tartalékról szóló határozat módosításáról), 39. o Az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseivel összhangban a 2030-as kibocsátási célszám elérésének legfontosabb európai eszközét a jól működő, megújított EU ETS jelenti. Egyes delegációk kifejezték aggályaikat azzal kapcsolatban, hogy a kibocsátási egységek jelenlegi alacsony ára gyenge ösztönzőt jelent, és így az EU ETS jelenleg nem tölti be rendeltetését. E tekintetben hangsúlyozták a piaci stabilizációs tartalék jövőbeli megvalósításának jelentőségét, de egyes delegációk szerint további intézkedéseket is mérlegelni kell az EU ETS megfelelő működésének biztosításához. Az elnökség az EU ETS megerősítése érdekében a piaci stabilizációs tartalékról szóló határozat módosítását javasolja azon százalékos adat megkettőzése érdekében, amelyet az évente tartalékba helyezett kibocsátási egységek meghatározására alkalmaznak, kivéve, ha a felülvizsgálat keretében másként döntenek. Az elnökség ezen túlmenően azt javasolja, hogy a határozat minden módosításával összefüggésben mérlegeljék, hogy a piaci stabilizációs tartalékban tartott egységeket töröljék-e. IV. KONKLÚZIÓ 12. Felkérjük az Állandó Képviselők Bizottságát, hogy vizsgálja meg a mellékletben szereplő elnökségi kompromisszumos szöveget, és lehetőség szerint oldja meg az e feljegyzés III. részében felsorolt kérdéseket, hogy a Tanács 2016. december 19-i ülésén általános megközelítést lehessen elérni. 15055/16 6 DGE 1B LIMITE HU
MELLÉKLET Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxidkibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára 8, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 9, tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére 10, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét. 8 9 10 11 HL C [ ]., [ ], [ ] o. HL C [ ]., [ ], [ ] o. HL C [ ]., [ ], [ ] o. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.). 15055/16 7
(2) 2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40 %- kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítható meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43 %-os csökkentést lehetővé téve a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 12 titkárságának. (2a) A Párizsi Megállapodás elfogadására 2015. december 12-én, hatálybalépésére pedig 2016. november 4-én került sor. A megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított átlagos globális hőmérséklet-emelkedést 2 C alatt kell tartani, és folytatni kell az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 C-ra korlátozódjon. A felek megállapodtak továbbá abban is, hogy rendszerességgel át kell tekinteni a Párizsi Megállapodás végrehajtásának folyamatát, hogy felmérhetők legyenek a megállapodás célja és hosszú távú célkitűzései elérése terén elért eredmények. Az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseket a Párizsi Megállapodás végrehajtására és a többi meghatározó gazdaságban hozott éghajlatpolitikai intézkedések alakulására figyelemmel felül kell vizsgálni. (3) Az Európai Tanács megerősítette, hogy egy jól működő, megreformált, egy a piaci stabilizációt célzó eszközzel kiegészülő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lesz e cél elérésének legfőbb európai eszköze, amelyben 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2% lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de a jelenlegi intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát feltéve, hogy más meghatározó gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kell kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer. 12 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/submission%20pages/submissions.aspx 15055/16 8
(4) Annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére, az Unió kiemelten törekszik az ellenállóképes energiaunió létrehozására. Ehhez egyrészt folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az EU ETS lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, másrészt az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség 13. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben foglalt célkitűzések megvalósítása hozzájárul az észszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését. (5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a szennyező fizet elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés elkerülése indok a teljes átállás elhalasztására, és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított célzott és térítésmentes kiosztását indokolttá teszik azok a valódi kockázatok, amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése jelent olyan harmadik országokban, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxidkibocsátási korlátok, feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlatpolitikai intézkedéseket. (6) Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; a térítésmentes kiosztás kivételt jelent. Ezért ahogyan azt az Európai Tanács a 2014. októberi ülésén is megerősítette az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, amely a 2013 és 2020 közötti időszakban 57 %, nem szabad csökkenteni. A bizottsági hatásvizsgálat 14 részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57 %-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az új belépők számára elkülönített, de ki nem osztott kibocsátási egységeket, az egyes tagállamok villamosenergia-termelésének korszerűsítésére szolgáló kibocsátási egységeket és azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert az (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozattal 15 létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak. Ez a részarány nem tartalmazza az innováció támogatására használt kibocsátási egységeket. 13 14 15 A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája (COM(2015)80). SEC (2015) XX. Az Európai Parlament és a Tanács 2015. október 6-i (EU) 2015/1814 határozata az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 265., 2015.10.9., 1. o.). 15055/16 9
(7) Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni míg más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kell tartani a térítésmentes kiosztást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az egyes ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kibocsátás- és a kereskedelmi intenzitás alapján a Bizottságnak meg kell határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kell kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatók legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint azon küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Várhatóan az extraprofitot is csökkentené a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok arra vonatkozó lehetőségeinek figyelembevétele, hogy a költségek beépíthetők a termékárakba. 15055/16 10
(8) Felül kell vizsgálni a térítésmentes kiosztásra vonatkozó, 2013 óta alkalmazandó referenciaértékeket, hogy el lehessen kerülni az extraprofitot, továbbá hogy figyelembe lehessen venni az érintett ágazatokban 2007 és 2008 folyamán, valamint minden olyan későbbi időszakban végbement technológiai fejlődést, amelyre vonatkozóan a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban térítésmentes kiosztásokat határoznak meg. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az érintett ágazatokban végbement technológiai fejlődést, és a létesítményeknek történő térítésmentes kiosztás referenciaértékeit amelyeket a 2007 2008-as időszakból származó adatok alapján határoztak meg hozzá lehessen igazítani az adott kiosztási időszakhoz, a referenciaértékeket a megfigyelt [ ] javulásnak megfelelően naprakésszé kell tenni. A kiszámíthatóság érdekében ezt egy olyan tényező alkalmazásával kell megvalósítani, amely a legpontosabb képet adja a különböző ágazatokban tapasztalt technológiai fejlődésről, és amelynek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokon kell alapulnia, figyelembe véve a leghatékonyabb 10 %-ba tartozó létesítmények teljesítményét, [ ] hogy a referenciaértékek a tényleges fejlődési ütemet tükrözzék. Amennyiben az adatok a 2007 2008-as érték 0,3 %-ánál kevesebb vagy 1,5 %-ánál több éves csökkenést mutatnak [ ] az adott időszak tekintetében, a vonatkozó referenciaértéket a fejlődés tényleges ütemétől eltérő mértékben kell kiigazítani a kibocsátáscsökkentési ösztönzők fenntartása és az innováció megfelelő jutalmazása érdekében. A 2021-2025-ös időszak vonatkozásában az említett referenciaértékeket a 2008 és az ezen időszak közepe közötti minden egyes év tekintetében vagy 0,3 %-kal vagy 1,5 %-kal kellene kiigazítani, ami a 2013-2020-as időszakban alkalmazandó értékhez képest 22,5 %-os illetve 4,5 %-os javulást eredményezne. A 2026-2030-as időszak vonatkozásában a referenciaértékeket ugyanezen módon kellene kiigazítani, ami a 2013-2020-as időszakban alkalmazandó értékhez képest 30 %-os, illetve 6 %-os javulást eredményezne. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kell igazítani. 15055/16 11
(8a) A létesítményeknek térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek mértékének jobban kell igazodnia a létesítmények tényleges termelési szintjéhez. E célból a kiosztást időszakosan, szimmetrikus módon kell kiigazítani, figyelemmel a termelésben bekövetkező növekedésekre és csökkenésekre. Az ebben az összefüggésben felhasznált adatoknak hiánytalannak, következetesnek és független módon ellenőrzöttnek, továbbá ugyanolyan pontosnak és jó minőségűnek kell lenniük, mint a térítésmentes kiosztás meghatározásához használt adatoknak. Az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülése érdekében, figyelemmel a termelésben bekövetkezett változásokról való értesítés tekintetében alkalmazandó határidőre, valamint szem előtt tartva azt, hogy a kiosztásban bekövetkező változásokat hatékony, megkülönböztetéstől mentes és egységes módon kell véghezvinni, a Bizottság a kiosztásban eszközölt változások vonatkozásában, vagy a termelésben bekövetkezett változásokról való értesítés határidejének tekintetében fontolóra veheti további intézkedések bevezetését, például a mozgó átlag vagy az abszolút küszöb alkalmazását. (9) Kívánatos lenne, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamok [ ] részben kártalanítsák az olyan ágazatok vagy alágazatok bizonyos létesítményeit, amelyekről megállapították, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. [ ] Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását szolgáló intézkedésekre ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt tervezett nemzeti vállalások ambiciózusságától és minőségétől, az ezeken alapuló beruházási tervektől és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti szintű tervezésétől is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a fentiek mellett arra kell fordítaniuk, hogy elősegítsék az olyan munkaerő készségfejlesztését és más munkahelyekre való átirányítását, amelyet érint a munkahelyek átrendeződése egy olyan gazdaságban, amely egyre kevésbé épül a fosszilis tüzelőanyagok felhasználására. 15055/16 12
(10) A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén, így többek között a környezeti szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás (CCU) szempontjából áttörést jelentő innovációk számára [ ] a 2003/78/EK irányelvből eredő legfőbb hosszú távú ösztönzőt az irányelv által létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO 2 -kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS-létesítmények és az innovatív megújulóenergia-technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére EU ETS kibocsátási egységeket kellene felhasználni az Unióban garantált jutalomként a CCS- vagy CCU-létesítmények létrehozásáért, az új megújulóenergia-technológiák alkalmazásáért és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és eljárások területén való ipari innovációért a megfelelő mennyiségben tárolt vagy elkerült CO 2 -kibocsátások után, feltéve, hogy érvényben van egy tudásmegosztásra vonatkozó megállapodás. E támogatás többségét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható lenne, figyelemmel az alkalmazott technológiára. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni. 15055/16 13
(11) Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer összes kibocsátási egységének 2 %-át árverésre kellene bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010/EU bizottsági rendeletben 16 meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kell hozni egy modernizációs alapot. Azon tagállamoknak, amelyeknek az egy főre jutó GDP-je 2013-ban piaci árfolyamokon alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60 %-a, jogosultaknak kell lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra, és lehetővé kellene tenni számukra, hogy 2030-ig mentességet élvezzenek a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére irányuló reálberuházásokat, kerülve mindeközben a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap kormányzására vonatkozó szabályoknak következetes, átfogó és átlátható keretet kell teremteniük, amely biztosítja a lehető leghatékonyabb végrehajtást, valamint figyelembe veszi annak szükségességét, hogy minden résztvevő könnyen igénybe vehesse az alapot. A kormányzási struktúrát úgy kell kialakítani, hogy eleget lehessen tenni az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó célnak. A kormányzási struktúrában helyet kell kapnia egy befektetési bizottságnak [ ], a döntéshozatali folyamatban pedig kellően figyelembe kell venni az EBB szakértelmét, kivéve, ha kis projektek részesülnek támogatásban egy nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitel vagy egy olyan nemzeti program keretében nyújtott támogatás révén, amelynek ugyanazok a célkitűzései, mint a modernizációs alapnak. [ ] Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a modernizációs alap forrásait úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy az elosztás alapját fele részben a hitelesített kibocsátások, fele részben pedig a GDP-re vonatkozó kritériumok adják. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható pénzügyi támogatás. 16 A Bizottság 2010. november 12-i 1031/2010/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól (HL L 302., 2010.11.18., 1. o.). 15055/16 14
(12) Az Európai Tanács a 2014. októberi ülésén megerősítette, hogy néhány tagállamban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, többek között az átláthatóság szempontjából is. A legalább [15] millió EUR értékű beruházásokat az érintett tagállamnak kompetitív licitálási eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaágazatot korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel. A [15] millió EUR-nál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kell lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános konzultációra kell bocsátani. A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell mind a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, mind pedig a projektek megvalósítása során. (13) A közkiadások hatékonyságának biztosítása érdekében az EU ETS finanszírozásának összhangban kell lennie az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretének céljaival és a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú célokkal csakúgy, mint más uniós finanszírozási programokkal. (14) A meglévő rendelkezések, amelyek értelmében a kis létesítmények nem tartoznak az EU ETS hatálya alá, lehetővé teszik, hogy a szóban forgó létesítmények továbbra is kimaradjanak a kibocsátáskereskedelmi rendszerből; lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok minden egyes kereskedelmi időszak elején azok a tagállamok is, amelyek jelenleg nem élnek ezzel a lehetőséggel naprakésszé tegyék az EU ETS-ből kizárt létesítményeket tartalmazó listájukat. (15) Az Európai Tanács a 2014. októberi ülésén úgy döntött, hogy az energiahálózatok összekapcsolása, a szolidaritás és a növekedés érdekében a tagállamok által elárverezendő EU ETS kibocsátási egységek 10 %-át szét kell osztani bizonyos tagállamok között, a többi kibocsátási egységet pedig az összes tagállam között osztják szét, mégpedig olyan arányban, amely megfelel a 2013 és 2020 között alkalmazandó arányoknak; ez azokra a tagállamokra is vonatkozik, amelyek az említett időszak során csatlakoztak az Unióhoz. Ennek a szolidaritásnak azok a tagállamok lennének a kedvezményezettjei, amelyek egy főre jutó GDP-je alacsonyabb a 2013. évi uniós átlag 90 %-ánál, és ezen irányelv megfelelő mellékletét ennek megfelelően naprakésszé kell tenni. Meg kell szüntetni azt a mentességet, amelynek értelmében bizonyos, az uniós átlagnál 20 %-kal magasabb egy főre jutó átlagos jövedelemszinttel rendelkező tagállamoknak a 2013 2020-as időszakban nem kell hozzájárulniuk a fenti elosztáshoz. 15055/16 15
(16) Az (EU) 2015/1814 határozat létrehoz egy piaci stabilizációs tartalékot a kibocsátáskereskedelmi rendszerhez, hogy az árverésre kerülő kínálati mennyiség rugalmasabbá, a rendszer pedig ellenállóbbá váljék. Ez a határozat azt is előírja, hogy azoknak a kibocsátási egységeknek, amelyeket 2020-ig nem osztanak ki új belépők számára, valamint a működés beszüntetése, illetve részleges beszüntetése miatt ki nem osztott kibocsátási egységeknek be kell kerülniük a piaci stabilizációs tartalékba. (16a) [A piaci stabilizációs tartalék módosítását célzó kiigazítás a tartalék életbe lépésének időpontját megelőzően]ezért az EU ETS megerősítésének céljából az (EU) 2015/1814 határozatot módosítani kell a tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számának meghatározására szolgáló százalékos arány növelése érdekében. A határozat felülvizsgálata során mérlegelni kell azt is, hogy törölni kell-e a tartalékban lévő kibocsátási egységeket. (17) Annak érdekében, hogy valamely jogalkotási aktus bizonyos nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadhasson el, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (3) bekezdése, 10. cikkének (4) bekezdése, 10a. cikkének (1) [ ] bekezdése, 10b. cikke, [ ] 19. cikkének (3) bekezdése, 22. cikke, 24. cikke [ ] és 25a. cikke tekintetében. A felhatalmazások minimális szintre történő csökkentése érdekében törlésre kerülnek a 2003/87/EK irányelv 3f. cikkének (9) bekezdésében, 11a. cikkének (9) bekezdésében és 11b. cikkének (7) bekezdésében felsorolt, a külön tartalékalap működtetésére és a kicserélhető nemzetközi jóváírások mennyiségének odaítélésére vonatkozó hatáskörök, valamint a kicserélhetőségre vonatkozó további normák megállapításával és a kettős elszámolásra vonatkozó további szabályokkal kapcsolatos hatáskörök. Az ezen rendelkezések alapján elfogadott jogi aktusok továbbra is alkalmazandók. (17a) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Ami a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdése alapján történő felhatalmazást illeti, azon tagállamok számára, amelyek nem használják a közös árverési platformot, ez továbbra sem lesz kötelező. A felhatalmazás nem érintheti a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák, hogy mire fordítják az árverésből származó bevételeiket. 15055/16 16
(17b) A Bizottságnak adott felhatalmazások minimális szintre történő csökkentése érdekében törölni kell a 2003/87/EK irányelv 3f. cikkének (9) bekezdésében, 11a. cikkének (9) bekezdésében és 11b. cikkének (7) bekezdésében foglalt, a külön tartalékalap működtetését, a kicserélhető nemzetközi jóváírások mennyiségének odaítélését és a kicserélhetőségre vonatkozó további normák megállapítását, valamint a kettős elszámolásra vonatkozó további szabályokat illetően meghatározott meglévő hatásköröket. Az ezen rendelkezések alapján elfogadott jogi aktusok továbbra is alkalmazandók. (18) A 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (2) bekezdése harmadik nyolcadik albekezdésének, 10a. cikke (21) bekezdésének, 10d. cikkének, 14. cikke (1) és (2) bekezdésének, IV. mellékletének, 15. cikkének, V. mellékletének, 16. cikkének és 24a. cikkének egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a [ ] végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 17 foglaltaknak megfelelően kell gyakorolni. (18a) A Bizottságnak adott felhatalmazások minimális szintre történő csökkentése érdekében törölni kell a 2003/87/EK irányelv 3f. cikkének (9) bekezdésében, 11a. cikkének (8) és (9) bekezdésében és 11b. cikkének (7) bekezdésében foglalt, a külön tartalékalap működtetését, a kicserélhető nemzetközi jóváírások mennyiségének megállapítását és odaítélését, a kicserélhetőségre vonatkozó további normák megállapítását, valamint a kettős elszámolásra vonatkozó további szabályokat érintő jogi aktusok elfogadására vonatkozó meglévő hatásköröket. Az ezen rendelkezések alapján elfogadott jogi aktusok továbbra is alkalmazandók. 17 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). 15055/16 17
(18b) A 2003/78/EK irányelv értelmében elfogadott azon jogi aktusokat, amelyek olyan tárgyra vonatkoznak, amelynek tekintetében ezen irányelv felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg azokat bizottsági jogi aktusok nem helyezik hatályon kívül vagy nem módosítják. A 2011/728/EU bizottsági határozat esetében az I. melléklet utolsó oszlopát ezért hatályon kívül kell helyezni, ha és amikor a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a térítésmentes kiosztásra vonatkozó módosított referenciaérték meghatározása céljából. A kiszámíthatóság fokozása és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése érdekében a 2014/746/EU bizottsági határozatot 2020 végéig továbbra is alkalmazni kell. (18c) Az ezen irányelvben említett, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusoknak különösen a figyelemmel kísérésre, a jelentéstételre, a hitelesítésre és az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékre vonatkozó rendelkezések tekintetében a lehető legnagyobb mértékben a szabályok egyszerűsítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére kell irányulniuk, és mindeközben meg kell őrizni az EU ETS környezeti integritását, biztonságát és megbízhatóságát. A Bizottságnak az említett jogi aktusok kidolgozása során értékelnie kell mindenekelőtt az egyszerűsített figyelemmel kísérési szabályok hatékonyságát, ideértve a sürgősségi és a tartalék villamosenergia-termelő egységekre vonatkozó szabályokat is, és meg kell vizsgálnia ezek továbbfejlesztésének lehetőségeit. (19) A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának 18 megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó, egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok megküldése adott esetben indokolt. (20) Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a fenntartható fejlődés elvével összhangban gazdaságilag a lehető leghatékonyabban elősegítse a környezet magas szintű védelmét, ugyanakkor elegendő időt biztosítson a létesítményeknek az alkalmazkodáshoz, továbbá kedvezőbb elbánásról gondoskodjon a különösen érintett személyek számára, mindezt arányosan, az irányelv célkitűzéseivel a lehető legteljesebb mértékben összeegyeztethető módon. 18 HL C 369., 2011.12.17., 14. o. 15055/16 18
(21) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. (22) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedések nagyságrendje és hatásai miatt e cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk A 2003/87/EK irányelv módosításai A 2003/87/EK irányelv a következőképpen módosul: -1. Az irányelv egészében az Unió, illetve uniós szó lép a Közösség, illetve közösségi szó helyébe. -2. Az angol nyelvi változatban az irányelv egészében a system szó lép a scheme szó helyébe. 0. A 3. cikk h) pontja helyébe a következő szöveg lép: h) új belépő : az I. mellékletben feltüntetett tevékenységek közül egyet vagy többet végző minden olyan létesítmény, amely első alkalommal a 11. cikk (1) bekezdésében említett jegyzék benyújtási határidejét megelőző három hónaptól a 11. cikk szerinti, következő jegyzék benyújtási határidejét megelőző három hónapig terjedő időszakban kapott üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedélyt, vagy a 24. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében az uniós rendszerbe felvett tevékenységet első alkalommal végző létesítmény; 15055/16 19
1. A 3d. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően [...] felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelvnek az e cikk (1) és (2) bekezdésével vagy a 3f. cikk (8) bekezdésével összhangban a légi közlekedési kibocsátási egységek tagállamok által történő árverését érintő részletes szabályok tekintetében történő kiegészítésére vonatkozóan. Az egyes tagállamok által az egyes időszakokban árverés útján értékesítendő légi közlekedési kibocsátási egységek számának arányosnak kell lennie a tagállam részesedésével a valamennyi tagállamra vonatkozóan a referenciaévre kiosztott a 14. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett és a 15. cikk szerint hitelesített összes légi közlekedési kibocsátási egységben. A 3c. cikk (1) bekezdésében említett időszakra 2010 a referenciaév, a 3c. cikkben említett minden ezt követő időszakra pedig az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett időszak kezdete előtt véget ér. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak biztosítania kell a 10. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében foglalt elvek tiszteletben tartását. 2. A 3f. cikk (9) bekezdését el kell hagyni. 2a. A 6. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdését el kell hagyni. 15055/16 20
2b. [ ] A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép: 8. cikk Koordináció a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*) A tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a 2010/75/EU irányelv (*) I. mellékletében megjelölt tevékenységeket folytató létesítmények üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedélyeinek kiállításához meghatározott feltételek, illetve a kapcsolódó engedélyezési eljárás összhangba kerüljenek a fenti irányelvben meghatározott engedélyre vonatkozó feltételekkel, illetve eljárással. Az ezen irányelv 5., 6., és 7. cikkében foglalt követelmények beépíthetők a 2010/75/EU irányelvben meghatározott eljárásokba. (*) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.). 3. A 9. cikk második és harmadik bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép: 2021-től kezdődően a lineáris tényező 2,2 %. 4. A 10. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki: 2021-től kezdődően [ ] az elárverezendő kibocsátási egységek részaránya [ ] 5[7] %. 2021 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2 %-át árverésre kell bocsátani egy olyan alap létrehozása érdekében, amelynek célja az energiahatékonyság javítása és bizonyos tagállamok energetikai rendszereinek korszerűsítése ezen irányelv 10d. cikkének megfelelően ( modernizációs alap ). 15055/16 21
A tagállamok által árverésen értékesítendő kibocsátási egységek teljes fennmaradó mennyiségét a (2) bekezdésnek megfelelően kell elosztani ; b) a (2) bekezdés a következőképpen módosul: i. az a) pontban a 88 % helyébe 90 % lép; ii. a b) pont helyébe a következő szöveg lép: b) az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 10 %-át az Unión belüli szolidaritás, növekedés és az energiahálózatok összekapcsolása céljából bizonyos tagállamok között kell szétosztani, a IIa. mellékletben meghatározott százalékokkal növelve ezzel azon kibocsátásiegység-mennyiséget, amelyet e tagállamok az a) pont értelmében árverés útján értékesítenek. ; [ ] iii. a c) pontot el kell hagyni; iv. a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép: Amennyiben szükséges, a b) pontban említett százalékszámot arányosan ki kell igazítani oly módon, hogy az elosztás mértéke 10 % legyen.. c) A (3) bekezdés a következő pontokkal [ ] egészül ki: j) olyan ágazatok vagy alágazatok érdekeit szolgáló pénzügyi intézkedések finanszírozására, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának olyan jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépített költségeiből származnak, amennyiben ezen intézkedések esetében teljesülnek a 10a. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételek; k) az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre a sérülékeny helyzetű harmadik országokban, ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is; 15055/16 22
l) a szociális partnerekkel szorosan koordinálva az olyan munkaerő készségfejlesztésére és más munkahelyekre való átirányítására, amelyet érint a munkahelyek átrendeződése egy olyan gazdaságban, amely egyre kevésbé épül a fosszilis tüzelőanyagok felhasználására. d) a (4) bekezdés első albekezdésének és második albekezdése első mondatának a helyébe a következő lép: (4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően [...] felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelvnek az árverések időzítése, lebonyolítása és egyéb aspektusai tekintetében történő kiegészítésére vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy azok lebonyolítására nyitott, átlátható, harmonizált és megkülönböztetéstől mentes módon kerüljön sor. Ebből a célból a folyamatnak kiszámíthatónak kell lennie, különösen az árverések időzítése, ütemezése, valamint a rendelkezésre bocsátandó kibocsátási egységek becsült mennyiségei tekintetében. A szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak biztosítaniuk kell, hogy az árverések kialakítása biztosítsa, hogy: 5. A 10a. cikk a következőképpen módosul: (a) Az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően [...] felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelvnek az e cikk (4), (5), (7), (19) és (20) bekezdésében említett kibocsátási egységek elosztásával kapcsolatos, az Unió egészére kiterjedő és teljes mértékben harmonizált szabályok tekintetében történő kiegészítésére vonatkozóan [ ]. b) a (2) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki [ ]: A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a térítésmentes kiosztásra vonatkozó módosított referenciaértékek meghatározása céljából. Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak összhangban kell állniuk az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, és meg kell felelniük a következőknek: 15055/16 23
A 2021 2025-ös időszakra vonatkozóan a referenciaértékeket a 11. cikk értelmében a 2016-ra és 2017-re benyújtott adatok alapján kell meghatározni. Az említett adatokon alapuló referenciaértékeknek a 2011. április 27-én elfogadott 2011/278/EU bizottsági határozatban (*) szereplő referenciaértékkel való összehasonlítása alapján a Bizottság minden referenciaérték tekintetében meghatározza az éves csökkentési arányt és alkalmazza azt a 2013 2020-as időszakban alkalmazandó referenciaértékekre a 2008 és 2023 közötti minden év tekintetében, a 2021 2025-ös időszakba eső évek referenciaértékeinek meghatározása céljából. Amennyiben az éves csökkentési arány meghaladja a 1,5 %-ot, vagy nem éri el a 0,3 %-ot, a 2021 2025-ös időszakra a 2013 2020-as időszakban alkalmazandó, 2008 és 2023 között minden év tekintetében a két százalékos arány közül a releváns értékkel csökkentett referenciaértéket kell alkalmazni. A 2026 2030-as időszakra vonatkozóan a referenciaértékeket ugyanezen a módon kell meghatározni, vagyis a 11. cikk értelmében a 2021 2022-re benyújtott adatok alapján, a 2008 és 2028 közötti minden egyes év tekintetében az éves csökkentési arányt alkalmazva. Ettől eltérően az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékeit ugyanolyan százalékos arányban kell módosítani, mint a finomítókra vonatkozó referenciaértékeket annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket e termékek gyártói számára. 15055/16 24
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22a. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. (*) A Bizottság 2011. április 27-i 2011/278/EU határozata a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 130., 2011.5.17., 1. o.) c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: (5) Az árverés útján történő értékesítés 10. cikkben meghatározott arányának tiszteletben tartása érdekében minden olyan évben, amikor a térítésmentes kiosztások összege nem éri el azt a maximális szintet, amely tiszteletben tartja a tagállamok árverési arányát, az addig a szintig megmaradó kibocsátási egységeket a térítésmentes kiosztások csökkenésének megakadályozására vagy korlátozására kell felhasználni a tagállamok árverési arányának a későbbi években történő tiszteletben tartása érdekében. Mindazonáltal abban az esetben, ha elérik a maximális szintet, a térítésmentes kiosztásokat ennek megfelelően ki kell igazítani. Minden ilyen jellegű kiigazítást egységes módon kell elvégezni. ; d) a (6) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: A belső piacra gyakorolt mindennemű hatás figyelembevétele mellett a tagállamok pénzügyi intézkedéseket hoznak azon ágazatok vagy alágazatok érdekében, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának olyan jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgázkibocsátás villamosenergia-árakba beépített költségeiből származnak. Az e költségek részleges kompenzálását célzó ilyen pénzügyi intézkedéseknek összhangban kell állniuk az állami támogatási szabályokkal. Az ilyen pénzügyi intézkedéseket hozó tagállamok minden év vége előtt három hónappal könnyen hozzáférhető formában közzéteszik a kedvezményezett ágazatonként vagy alágazatonként nyújtott kompenzáció teljes összegét. 15055/16 25