Jogi alapismeretek II.

Jogi alapismeretek II. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Közigazgatástan, ingatlannyilvántartás BMEEOUVAT29 2015.03.10. Infrastrukturális beruházások jogi relevanciái Szakasz Jogterület Előkészítő szakasz - Uniós jog - Közbeszerzési jog - Polgári jog Megvalósítás szakasza - Polgári jog (szerződéskötések, módosítások, egyéb kötelmi jogviszonyok) - Közigazgatási jog (pl. engedélyeztetés) - Közbeszerzési jog - Támogatásokkal kapcsolatos jog (uniós, hazai) Projektzárás - Közigazgatási jog - Polgári jog - Uniós jog - Közbeszerzési jog 1

Polgári jog Ptk - 2013. évi V. törvény Felépítése 8 könyv 1. Könyv Bevezető rendelkezések 2. Könyv- Az ember mint jogalany 3. Könyv A jogi személy 4. Könyv Családjog 5. Könyv Dologi jog 6. Könyv Kötelmi jog 7. Könyv Öröklési jog 8. Könyv Záró rendelkezések Infrastrukturális beruházások meghatározó szerződés-típusai Vállalkozási Ptk. 6:238 6:256. Megbízási Ptk: 6:272-280. Eredménykötelem Megrendelő-Vállalkozó Ügyviteli kötelem Megbízó-Megbízott Vállalkozó elérhető eredmény létrehozására köteles Megrendelő utasítása szerint jár el, de nem terjedhet ki a tevékenység szervezésére Többletmunka pótmunka, eltérő díjazás átalánydíjas szerződésnél!!!! Vállalkozói díj: átalánydíj, vagy tétele elszámolás szerinti díj - Megbízott a rábízott eladat ellátására köteles - Megbízó utasításai szerinti eljárás - Megbízási díj akkor is jár, ha a megbízás nem vezet eredményre, kivéve, ha az eredmény elmaradása a megbízottnak felróható 2

Ptk/Kbt/FIDIC viszonya Közbeszerzés meghatározása (Kbt. 5. ) Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). 3

Közbeszerzés szabályozása (fontosabb jogszabályok) Jogszabály megnevezése 2011. évi CVIII. törvény Kbt. 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 289/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 842/2011/EU Rendelet 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet tartalma A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról Uniós hirdetménymintákról Nemzeti hirdetménymintákról Kbt. szerkezeti felépítése 1. rész Általános rendelkezések I. -Célok, alapelvek II.. Értelmező rendelkezések III..- Személyi és tárgyi hatály IV.- ajánlatkérők és gazdasági szereplők V. Közzététel és kommunikáció 2. rész Uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályai VI. a felhívás VII. Közbeszerzés tárgya, műszaki leírás VIII.A dokumentáció IX. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők X. Benyújtás, felbontás XI. Bírálat XII. Eljárások fajtái XIII. Építési Koncesszió XIV. Közszolgáltatók 3. rész Nemzeti eljárásrend 4. rész Közbeszerzési szerződések 5. rész Jogorvoslat 6. rész Közbeszerzési Hatóság 4

Kbt. alkalmazási köre (Kbt.5. ) ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében Közbeszerzési eljárás résztvevői Közbeszerzés alanyai: ajánlatkérők ajánlattevők(részvételre jelentkezők) Egyéb gazdasági szereplők Bíráló Bizottság Ellenőrzésben részt vevő szerv (EU-s projekteknél) Jogorvoslati eljárás szervei KDB Fővárosi Bíróság 5

Ajánlatkérők (Kbt. 6. ) 1) Minisztérium, Miniszterelnökség, központosított közbesz. 2) Állam, önkormányzat, költségvetési szerv, közalapítvány 3) Közjogi szervezet 4) In-house szervezet 9. (1) bek. k) pont 5) Közszolgáltatók 6) Támogatott szervezetek 7) Önkéntes alkalmazók Ajánlatkérők (folyt.) Két fő csoport: klasszikus ajánlatkérők közszolgáltatók Közös ajánlatkérők (képviselőt maguk közül Kbt.21. (3) bek.) Más nevében ajánlatkérő 6

Ajánlattevők az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be Többszörös megjelenés tilalma (Kbt. 28. ) Közös ajánlattevők (konzorciumok, >25% alvállalkozó!) - képviselet kötelező - biztosíték egyszer - előírt alkalmassági követelményeknek együttesen, vagy egyikük által is megfelelhetnek - egyetemleges felelősség - eljárás során ajánlattételi /részvételi/ határidő lejárta után személyükben változás nem állhat be Egyéb gazdasági szereplők Alvállalkozók Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet Más nevében ajánlatkérő projekttársaság 7

Alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót, c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót; 10% fölötti alválallkozót nevesíteni kell >25% alvállalkozó KÖZÖS AJÁNLATTEVŐ! Eljárásban részt vevőkkel szembeni követelmények Összeférhetetlenségi szabályok (Kbt. 24. ) Alkalmassági követelmények Pénzügyi és gazdasági Műszaki szakmai 310/2011. Korm. rendelet szabályozza Kizáró okok 8

Kizáró okok Kötelező (Kbt. 56. ) Végelszámolás Felfüggesztett tevékenység Szakmai tevékenység Eltiltás Adó, vám, tb tartozás (1 évnél régebbi) Hamis adatszolg, kizárás (3 éven belül) Munkaügyi bírság spec. jogsértés Közrendv. Bírság Bűncselekmény Nem fizette ki alvállalkozóit Kbt. 56. (1) k) pont Kbt. 56. (2) off shore!!! tulajdonos nem lehet 25. %-nél több, a teljesítés során; Nemzeti rezsimben is kötelező Választható (Kbt. 57. ) Gazd, szakmai jogszab. sértés GVH bírság Szerződéses köt nem teljesítette, elmúlt két év Nyilvántartásba nincs bejegyezve külf. Engedély, egyéb tagság nincs Szakmai kötelezettségszegés 3 éven belül Nem kötelező előírni, de ha előírták, kötelező érvényesíteni Kizáró okok (folyt.) Ajánlattevők, alvállalkozók és alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetekkel szemben Igazolási mód szabályai - 310/2011. Korm. rendelet Alvállalkozók és alk.igazolásában részt vevők igazolására csak ajánlattevői nyilatkozat Ajánlattevő felelőssége 9

Alkalmassági követelmények Kbt. 55. + 310/2011. Korm. rendelet Két csoport: 1) Gazdasági-pénzügyi alkalmasság 2) Műszaki-szakmai alkalmasság Meghatározását közbeszerzés tárgyára korlátozni Közös ajánlattétel esetén: - együttesen, vagy - bármelyikük által Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet által is teljesíthető Közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió 10

Árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. visszterhes szerződés, Tárgya: Építési beruházás a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése. 11

Szolgáltatás Ami nem árubeszerzés és nem építési beruházás visszterhes szerződés, tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről Akkor is szolgáltatás, ha értéke meghaladja az árubeszerzés értékét Építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. 12

Szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli Közbeszerzés tárgya eljárásrend és ajánlatkérők összefüggésében Uniós eljárásrend Nemzeti eljárásrend Klasszikus ajánlatkérők Áru Szolgáltatás Építési beruházás Építési koncesszió Áru szolgáltatás szolgáltatásik oncesszió Építési beruházás Építési koncesszió Közszolgáltatók Áru Szolgáltatás Építési beruházás Áru Szolgáltatás Építési beruházás 13

Kivételek 1) Minősített adat, nemzetbiztonsági érdek 2) Védelmi, katonai, rendvédelmi célok 3) Nemzetközi szerződés, nemzetközi szervezetek eljárásrendje 4) Elektronikus hírközlési szolgáltatás 5) Központosított közbeszerzés az igénybevevők részére 6) Építési és szolgáltatási koncesszió ha közszolgáltatásként a XIV. fejezet alá tartozna 7) Autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás külön törvény 8) In-house megállapodások 9) Helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatainak ellátása 10) Ingatlan vásárlás 11) Értékpapír kibocsátás, eladás, vétel, átruházás 12) Műsorszám vétel, fejlesztés, előállítás 13) Választottbíróság, békéltetés 14) Munkaszerződés, közszolgálati jogviszony 15) Kutatás-fejlesztés, ha eredménye nem ajánlatkérőnél hasznosul 16) 6. (1) a)-c) kizárólagos jog alapján nyújtott szolgáltatása 17) 6. (1) a)-c) közfeladat végzésének átadása nyereség nélkül In-house megállapodások (Kbt.9: (1) k) pont) 1. típus: 6. (1) bekezdés a)-d) szerinti ajánlatkérő és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köti Közfeladat, közszolgáltatás ellátása Ajánlatkérő teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik MAX 5 évre! 2. típus: a 6. (1) bekezdés a)-d) szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más a 6. (1) bekezdés a)- d) szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, Közfeladat, közszolgáltatás ellátása az ajánlatkérők az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve, a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik 14

Közbeszerzési értékhatárok o o o o o o Uniós EU Bizottság állapítja meg Nemzeti (egyszerű) közbeszerzési -éves költségvetési törvény állapítja meg Közbeszerzési Hatóság a költségvetési év elején közzéteszi Alanyonként eltérő Közbeszerzési tárgyanként eltérő Beszerezési tárgycsoporton belül is van eltérés Közbeszerzési értékhatár beszerzés tárgya és ajánlatkérők kapcsolatában Uniós Nemzeti Áru, Szolgáltatás Építési beruházás Építési konc. Áru, Szolgáltatás Épít. beruh. Épít. konc. Szolg. konc. 6. (1) a) 39.287.460, Ft 6. (1) egyéb 60.690.330,- Ft 1.520.483.340,- Ft 8 MFt 15 MFt 100 MFt 25 MFt Közszolgá ltatók (Kbt. XIV. fejezet) 121.380.660,- Ft 1.520.483.340,- Ft - 50 MFt 100 MFt - - 15

Becsült érték (Kbt. 11. ) o o o közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, o a Kbt. 12-18. -okban foglaltakra tekintettel megállapított o legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás A) Eljárásrend Közbeszerzési eljárások 1. Uniós (Kbt. II. rész) 2. Nemzeti (Kbt. III. rész) B) Eljárás fajták 1. Nyílt 2. Meghívásos 3. Tárgyalásos - hirdetmény közzétételével induló - hirdetmény nélküli 4. Versenypárbeszéd 16

Környezetvédelmi gondolkodás kialakulásának okai Gazdasági fejlődés, megnőtt ipari termelés, népesség számának növekedése, közlekedés fellendülése természeti erőforrások fokozott igénybe vétele A környezetszennyezés az emberiség számára az egyik legfenyegetőbb veszéllyé vált Egyre gyakoribb környezetvédelmi katasztrófák, egyre súlyosabb következményekkel Környezetszennyezés határokon átívelő jellege Környezetszennyezés időbeli elhúzódó jellege Nemzetközi környezetjog kialakulása A II. világháborút megelőzően lokális, regionális egyezmények (1902: Párizsi Egyezmény a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről) A környezetvédelem fontosságának növekedését jelzik az egyes, nemzetközi környezetvédelmi jogesetek is (Trail Smelter ügy 1941) Trail Smelter ügy: - egy, a kanadai és amerikai határ mentén működtetett kanadai tulajdonú bányászati és kohászati vállalat kén-dioxid-kibocsátása súlyos szennyezést okozott az amerikai Washington államban (1906). - 1931-ben az ügy elbírálására létrehozott vegyesbizottság kártérítést ítélt meg - A két kormány az ügyet választottbíróság elé vitte (1935-ben). Az 1941-en született választottbírósági döntés értelmében megállapítást nyert, hogy a Trailkohó vállalat működésével kárt okozott az Egyesült Államoknak. Az állam kizárólagos joga, hogy hozzájáruljon, vagy megtiltsa területének használatát; egyik államnak sincs joga arra, hogy olyan módon használja területét, vagy engedje át annak használatát, hogy azzal károsodást okozzon más állam területén.) 17

A nemzetközi környezetvédelmi jog fontosabb alapelvei -megelőzés elve elővigyázatosság elve -fenntartható fejlődés elve -szennyező fizet elv -társadalmi részvétel -a károkért való állami felelősség elve Megelőzés elve az ismert és várható hatások elleni előzetes fellépést igényli -a lehetséges káros környezet hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni -több szinten érvényesül: egyrészt a jogalkotás szintjén magát a jogrendszert kell oly módon felépíteni, hogy ezen elv valósággá váljon, másrészt a jogalkalmazás szintjén azt az alternatívát (tevékenységet, technológiát, eljárást, stb.) kell választani már a tevékenység tervezése során, amelyik nem jár, vagy kisebb veszéllyel jár a környezetre nézve -pl: engedélyezés rendszere 18

Elővigyázatosság elve a megelőzés elvéhez képest a valószínűség távolabbi szintjén érvényesül; -célja, hogy kockázat esetén megelőző jellegű döntéshozatallal biztosítsa a környezet magas szintű védelmét -akkor alkalmazható, ha tudományos és objektív értékelés azonosítja egy jelenség, termék vagy eljárás feltehetően veszélyes hatásait -lehetőséget ad védelmi intézkedések megtételére, anélkül, hogy ki kellene várni, hogy a kérdéses kockázat realitása és súlyossága teljesen bizonyossá nem válik -pl: azt a hulladékot, amelyről (minősítés hiányában) még nem tudható, hogy pontosan milyen hatást fejt ki a környezetre, veszélyes hulladéknak kell tekinteni Fenntartható fejlődés elve Környezet és Fejlődés Világbizottság Közös Jövőnk c. jelentése: a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől -a fejlődés akkor fenntartható, ha a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenzió között az összhang biztosított 19

Szennyező fizet elve A szennyező fizet elve a maga eredeti változatában alapvetően egy gazdasági alapelv. A közgazdaságtan elmélete dolgozta ki az 1970-es években azzal a szándékkal, hogy a környezeti szennyezések költségeit meg lehessen osztani az ipar és a fogyasztók között, s ezáltal a környezet állapotát a megfelelő, kívánt szinten lehessen tartani, egyben pedig az állam által a szennyezőknek nyújtott, ún. rejtett támogatásokat, amelyek torzítják a piaci versenyt, fel lehessen számolni. -A szennyező fizet alapelve napjainkban alkalmazott formájában a környezetvédelmi politika egyik alapvető, iránymutató elve, amely voltaképpen azt mondja ki, hogy a szennyeződések megelőzésének, ellenőrzésének és felszámolásának költségeit a szennyező félnek kell viselnie. Társadalmi részvétel elve a környezet védelme, fejlesztése, helyreállítása közös érdek, amelyben mindenki közvetlenül érintett, így a társadalom (állampolgárok és azok szervezetei) részvételi joga a döntéshozatal különböző szintjein a környezet védelmét szolgálja -pillérei: -információhoz való jog (aktív és passzív információhoz való jog) -részvétel a jogalkotásban -részvétel a közigazgatási döntéshozatalban, ellenőrzésben -jogorvoslati jog, perlési jog 20

Károkért való állami felelősség elve megerősíti az állam szuverén jogát a természeti erőforrásai felett -védi a károsult államokat, elismerve az államok kötelezettségét arra, hogy joghatóságuk, vagy felügyeletük alatti tevékenységek ne okozzanak kárt más állam környezetében -így az államok nem csupán saját tevékenységükért felelősek, hanem mindenkiért, aki felett felügyeleti joguk van Megalapozó jogesetek (Trail Smelter (1941):, Korfu szoros eset (1959): egy állam sem használhatja területeit más államok jogainak sérelmével) Hatásvizsgálat és Natura2000 jogi háttér I. KHV Irányelv 2011/92/EU (85/227/EGK és módosításai) II. Natura2000 szabályozás 1) Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) 2) Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK) I. KHV szabályozás 1. 1995 évi LIII. Tv (Kvtv) 2. KHV Rendelet (314/2005 (XII. 25.) Korm.) II.Natura2000 szabályozás 1. 1996. évi LIII. Tv. (Természetvédelmi Tv.) 2. 275/2004. (X.8.)Korm. r 3. 45/2006 (XII.8.)/ 14/2010. (V. 11.) Min. rendelet 21

EU szabályozás fejlődése Irányelv Átültetési határideje 85/337/EEC 3 July, 1998 97/11/EC 14 March 1999 2003/35/EC 25 June 2005 2009/31/EC 25 June 2011 2011/92/EU - 97/11/EK Espoo Konvencióval összhangba hozás KHV Irányelv I Mellékletéhez új projektek II. melléklet projetjeihez új screening szűrési megközelítések minimum információs követelmények előírása 2.) 2003/35/EK KHV Irányelv módosításai Társadalmi részvétel rendelkezéseinek összhangba hozása az Aarhusi Egyezmény követelményeivel 3.) 2009/31/EK Módosította a KHV Irányelv I és II mellékleteit 22

Hazai KHV szabályozás történeti aspektusai 86/1993. (VI. 4.) Korm. r. 1995 évi LIII. Tv. 152/1995. (XII. 12.) Korm. r 20/2001. (II. 12.) Korm. r. 314/2005. (XII. 25.) Korm. r. Hazai Natura2000 szabályozás 275/2004. (X. 8.) Korm.r 14/2010. (V. 11.) /45/2006 (XII. 8.) KvVM r. 23

Engedélyezési eljárás szakaszai a) az előzetes környezeti tanulmány benyújtása, b) a nyomvonal rendelettel történő kijelölése, c) a részletes környezeti hatástanulmány benyújtása, d) a kisajátítási kérelem benyújtása, e) az építési kérelem benyújtása, f)az építési engedély kiadása, g)az út forgalomba helyezése Engedélyek fajtái a) az elvi építési engedély, b) az építési engedély, c) a forgalomba helyezési engedély, d) a fennmaradási engedély, e) a megszüntetési engedély, f) a műtárgy kiviteli terv jóváhagyása, g) az építési engedélytől való eltérési engedély 24

Ha tényleg úgy gondolod, hogy a környezetvédelem kevésbé fontos, mint a gazdaság, akkor próbáld meg visszatartani a lélegzeted, miközben számolod a pénzed! Dr. Guy McPherson Köszönöm a figyelmet holovacs.gabriella@upcmail.hu 25