DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : TITTMANN@DOROG.HU Előterjesztés a képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy: Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv Tisztelt Képviselő-testület! A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. (4) bekezdése előírja az önkormányzati intézkedési tervek kötelező esélyegyenlőségi felülvizsgálatát. Az önkormányzati intézkedési tervek megléte és felülvizsgálata előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat hazai vagy uniós pályázaton vehessen részt. A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése c. pályázat, amelyen Dorog Város Önkormányzata is részt kíván venni benyújtásának szintén feltétele a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv elkészítése. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv elkészült, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján, a kijelölt minisztériumi szakértővel történő konzultáció szerint. Az Oktatási, Közművelődési, Sport, Külkapcsolatok és Kisebbségi Ügyek Bizottsága az előterjesztést 2008. március 18-i ülésén megtárgyalta, és az alábbi határozati javaslatot terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra. Határozati javaslat Dorog Város Képviselő-testülete a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Tittmann János - polgármester
KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV DOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2008. 2
Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi háttér 2. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja 3. közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Dorogon 3.1. Demográfiai adatok 3.2. Szociális helyzet a településen 3.3. A közszolgáltatások elérhetősége (intézményi helyzetelemzések) 3.4. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere 3.5. Óvodáztatás 3.6. Általános iskola 3.7. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók, eljárók száma 3.8. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben 3.9. A település szakember-ellátottsága 3.10. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az egyes Intézményekben 3.11. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben 4. A helyzetelemzés összegzése 5. Intézkedési terv 6. Megvalósítás 7. Monitoring és nyilvánosság 8. Konzultáció és visszacsatolás 9. Szankcionálás A dokumentum a Dorog Város Önkormányzata fenntartásában működő közoktatási intézmények által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készült. Összeállította: dr. Balogh Lívia közigazgatási osztályvezető Dorog, 2008. március 10. 3
KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.1 Jogszabályi hivatkozások 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL Az alapvető jogok és kötelezettségekből kiemelve: 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embernek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY A KÖZOKTATÁSRÓL Már a törvény preambuluma hangsúlyozza az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: Az esélyegyenlőség ennek megfelelően áthatja a törvény egészét. A törvény 10. -a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 4
A 2003. ÉVI CXXV. TÖRVÉNY AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓDRÓL ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ELŐMOZDÍTÁSÁRÓL Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére, 70/A. -ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban az okatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség követelményét: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással öszszefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. 5
(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. Alapvető fogalmak a törvény értelmezésében Hátrányos megkülönböztetés 8. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 9. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő 6
rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás 10. (1) Zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. -ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít. (3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. Előnyben részesítés 11. (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. EGYÉB JOGSZABÁLYOK A többször módosított nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet rendelkezik a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásáról A Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2. A KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. 7
Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladatai: a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzési módszereinek kidolgozása; befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni. az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indi- teljesülése alapján kell kátorok elvégezni. 8
3. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS DOROGON Dorog Város Komárom-Esztergom megye keleti részén, a Pilis és a Gerecse által közbezárt völgy északi bejáratánál található. A 10-es számú főközlekedési út halad át a város részén. A fővárostól mintegy 38 km-re található település 1155 hektár nagyságú területen fekszik. Gazdasága hagyományosan a szénbányászatra épült, mely fénykorát az 1960-as években élte. 2003-ban befejeződött a széntermelés, a kiszolgáló üzemek mindegyike megszűnt. Az ekkor már folyamatban lévő gazdasági szerkezetváltás a bányabezárás követőn felgyorsult. került, illetve számos új is megtelepedett a városban. Számos üzem átalakult, magánkézbe 1999-ben létre hozták az ipari parkot. A város közigazgatási terültén 4927 lakás található, ennek megközelítőleg a fele lakótelepi, a fele kertvárosi lakókörnyezetben. A városban 98 utca, 10 lakótelep és 7 tér található. Két utca kivételével mindegyik rendelkezik közcsatornával és felszíni vízelvezető rendszerrel. Ivóvízzel ellátott lakások aránya közel 100%, több mint 99%-ukban melegvíz és vízöblítéses WC is van. A szennyvíz csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 88%. A lakások átlagos alapterülete 66 négyzetméter. Az ingatlanok 25%-a távfűtéses 33%-ában gázfűtés talál- ható. 3.1. Demográfiai adatok 1. Demográfia Lakónépesség száma 12786 Állandó népesség száma 12635 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 330 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 336 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 1123 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 723 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) - 84 Dorogi születések száma 2003-2007. 2003 117fő 2004 118fő 2005 106fő 2006 106fő 2007 121fő 9
Dorogi elhalálozások száma 2003-2007. 2003 186fő 2004 197fő 2005 178fő 2006 142fő 2007 159fő Dorogon a születések száma az elmúlt esztendőben a korábbi visszaeséshez képest - kissé megnőtt, remélhetőleg a következő években is hasonló növekedést fogunk tapasztalni. Erre enged következtetni, hogy az elmúlt néhány évben és a jelenleg is épülő új lakásokba fiatal párok, családok költöznek többnyire. Az országos statisztikáknál településünk mutatói a 2007. évben valamivel kedvezőbben alakultak. 2. Népességvándorlás Mennyire jellemzők az alábbi típusú bevándorlások a településen: (1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző) Közeli településekről 2 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 2 Távolabbi városokból 2 Megyeszékhelyről 2 Budapestről 2 Külföldről 2 Mennyire jellemzők az alábbi típusú elvándorlások a településről: Közeli településekre 2 Közeli városba 2 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 2 Megyeszékhelyre 2 Budapestre 2 Külföldre 2 10
A fenti adatokból megállapítható, hogy az országosan jellemző népességcsökkenés valamelyest Dorog városára is jellemző. A be- és elvándorlás tekintetében a viszonylag alacsony mérték és a kiegyensúlyozottság figyelhető meg. 3.2. Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen 340 Ebből tartósan munkanélküli 54 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 60 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 156 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 271 ebből Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 80 Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 191 A szolgáltatott adatok alapján számos család szociálisan nehéz helyzetben van. Rendszeres szociális segélyt 156-an (a lakosság 1.2 %-a) kapnak, akik 60 háztartásban élnek. 271 gyermek (2.1 %) után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a legfrissebb adatok szerint 80. A munkanélküliek tényleges száma a fenti számnál valószínűleg jóval magasabb, mivel a 340 fő (2.6 %) csupán a regisztrált munkanélküliekre vonatkozik. Azon gyermekek száma, akiknek szülei nem nyilatkoztak, meglehetősen magas. Valójában bár ezek a tényadatok a nem nyilatkozók közül valószínűleg előfordulnak halmozottan hátrányos gyermekek. A jövőben törekednünk kell természetesen a nyilatkozattétel szabadságának tiszteletben tartása mellett a halmozottan hátrányos gyermekek körének minél pontosabb felmérésére, a jegyzői hatáskörben megállapítandó rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény benyújtásakor történő nyilatkoztatással. 3.3. A közszolgáltatások elérhetősége (intézményi helyzetelemzések) Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Más településen, éspedig... (km) lom? Havonta hány alka- Helyben KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK X X A szolgáltatás ellátatlan 11
KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Esztergom (8 km) X heti 1-2 alkalom Korai fejlesztés és gondozás X Esztergom (8 km) X heti 1-2 alkalom Fejlesztő felkészítés X Esztergom (8 km) X heti 1-2 alkalom Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona Esztergom (8 km) X A településen igénybe vehető közszolgáltatások esetében a feladatellátás fenntartói/szervezeti hátterét a fenti táblázat adatai szemléltetik. A település önkormányzata a közszolgáltatások jelentős részét saját fenntartású intézményein keresztül szervezi meg, és ennek köszönhetően az érintettek különösebb nehézségek nélkül hozzájuthatnak az igényelt szolgáltatáshoz. A gyermekjóléti alapellátásokat (bölcsődei ellátás, óvodai ellátás és iskolai napközi) az önkormányzat biztosítja, a gyermekjóléti szolgáltatásokat pedig a családsegítő szolgálattal együtt, társulás keretében (Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás) biztosítja az önkormányzat. Családi napközi (7 férőhelyes) működtetésére szociális vállalkozó kapott működési engedélyt, melyre a 2004-ben indult 20 férőhelyes bölcsőde működésén túl az ellátásra várók magas száma miatt szükség van. A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 8. -a szerinti óraszámokat a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés esetében úgy teljesítik, hogy az alkalmak egy óránál hosszabbak. Mivel főként 3 év alatti gyermekek részesülnek az ellátásban, utazási szempontból így volt célszerű kialakítani a látogatásokat. A foglalkozások az esztergomi Montágh Óvodában, az iskolás korú gyermekek esetén a Montágh Iskolában zajlanak, mivel a szükséges feltételek ott biztosítottak. 12
Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság 3.4. A feladatellátás fenntartói háttere Intézményfenntartó társulás Többcélú Társulás Megyei önkormányzat Közszolgáltatások Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás X Alapfokú művészetoktatás X Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés X Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Egyéb 13
3.5. Óvodáztatás (valamennyi intézmény vonatkozásában) Óvodai intézmények száma 4 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 4 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 450 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 442 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 55 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 15 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 21 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma N.a. Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 5 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 19 Önkormányzati Óvodáink rövid bemutatása: Dorog Városában az óvodai ellátás a 3 önkormányzati fenntartású mellett 1 nem állami (vállalati) fenntartású intézményben történik. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Dorogi Fióktelepének óvodájába kizárólag a gyár dolgozóinak gyermekei nyerhetnek felvételt, a gyermekek mintegy 50 %-a dorogi lakos. Óvodáink feltöltöttsége 100 %-os, eddig azonban még nem került sor jelentkezők elutasítására férőhelyhiány miatt. A három önkormányzati fenntartású óvodánkba járó gyermekek 11,6 %-a jár be a környező településekről, azaz nem dorogi lakos. Dózsa Gy. Napközi Otthonos Óvoda: Gáthy Zoltán tervei szerint készült el 1939-ben a II. számú (bányatelepi) óvoda. Az államosítás után hadiárvák otthona volt. 1955-től Dózsa György Óvoda néven működött tovább a bányavállalat fenntartásában. Hét csoportos, 165 férőhelyes, 1990-től önkormányzati intézmény. Helyi nevelési programjának elnevezése: Zöld levelecske. Kiemelt nevelési területei a környezeti- és az egészséges életmódra nevelés. Célja, hogy az óvodás gyermek környezetéről minél több közvetlen tapasztalattal rendelkezzen, valamint az egészséges életmód iránti igény megalapozása. Az óvodába járók létszámához (196 fő) viszonyítva a hátrányos helyzetűek aránya 15,8 %, míg az ismert halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya ennél jóval alacsonyabb, 4%-ot tesz ki. 14
Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda: Az intézmény Gáthy Zoltán építész tervei alapján épült 1930-ban, az elavult kolóniai kisdedóvó helyett, az Iskola utcában. Jelenleg hat csoporttal működik, 145 óvodás korú kisgyermek napi foglalkoztatására alkalmas. 1982-ig összevontan működött a Zrínyi óvodával, s a Dorogi Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola gyakorló óvodája volt. 1999-ben Ép testben ép lélek címmel bevezetésre került az óvoda Helyi nevelési programja, melynek kiemelt területe az egészségnevelés és a környezeti nevelés. Óvodai nevelőmunkájuk elsődleges feladatának tartják, hogy a gyermekek számára a lehető legjobb feltételeket biztosítsák az egészséges testi, pszichés és szociális fejlődésük érdekében, ezzel megalapozva az iskolai tanuláshoz szükséges feltételeket. Ennek érdekében hozták létre az óvoda alapítványát is, a Gyermekünk Egészségéért, Egészségesebb Jövőért Alapítványt. 2002-től folyamatosan építették ki a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljét. A Petőfi Óvodába járó gyermekeknek (147 fő) 4.7 %-a hátrányos helyzetű, és 2 %-uk halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvoda 6 csoportjának felében vegyes csoportos nevelés folyik. A vegyes csoportokba járó 77 gyermek közül 3 gyermek hátrányos, és összesen 2 halmozottan hátrányos helyzetű, arányuk nem nagyobb a nem vegyes csoportba járó gyermekekénél. Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda: Dorogon 1901-től működött állami éves óvoda. A Holdampf Alapítvány jogutód óvodája, 1910-28 között, mint községi kisdedóvó a Bécsi úton (a mai Zrínyi iskola helyén) működött, majd a Mátyás király utca 3. adott otthont az óvodának. 1991-ben a Hősök terén, a volt Munkásőrség átalakított épületében és tágas udvarán kapott helyet. Három csoportos, 75 gyermek befogadására alkalmas az óvoda. A 2001-ben 100 éves intézményben 1999. szeptember 1-től az óvoda nevelőtestülete által kimunkált, ÉP-KÉZ-LÁB mozgásharmónia fejlesztésre alapozó helyi óvodai nevelési program alapján történik az óvodás korosztály nevelése. Örökmozgó néven negyedévente jelentetik meg az óvoda újságját. A Zrínyi Óvodába járó gyermekeknek (47 fő) 23 %-a hátrányos helyzetű, és 5.4 %-uk halmozottan hátrányos helyzetű. A közoktatási törvény értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők tekintendők hátrányos helyzetűnek. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszűnésével (amely közvetlen pénzbeli támogatás volt) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt benyújtók száma érzékelhetően lecsökkent, e közvetett támogatási formára kevesebben tartanak igényt. A három óvoda adatait összehasonlítva megállapítható, hogy a Zrínyi Óvodába járó hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya magasabb a többihez képest. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy számuk (17/4) nem jelentős, az arány az óvoda kis összlétszámával van összefüggésben. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 25 százaléknál nagyobb mértékben nem tér el a szomszédos körzetekben. 15
3.6. Általános iskola (minden intézmény vonatkozásában) Általános iskolai intézmények száma: 3 Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 4 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 40 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 61 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 1276 Általános iskolai magántanulók száma 2 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 13 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 43 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 234 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 65 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 149 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 147 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 510 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 11 Általános Iskoláink rövid bemutatása: Eötvös József Általános Iskola: Az intézmény 1985-ben nyitotta meg kapuit 1. számú Általános Iskolaként, és 1986-ban vette fel Eötvös József nevét. A 24 tantermes iskolában évfolyamonként három párhuzamos osztály működik. Pedagógiai programjában rögzítettek szerint kiemelt feladatként kezelik a testkultúra fejlesztését, ezzel összefüggésben a dorogi sport utánpótlás nevelésben való részvételt, valamint az idegen nyelv emelt szinten történő tanítását. A tágas épületnek, nagyméretű udvarnak és sportpályának köszönhetően esztétikus környezetben folyik a közel 600 tanuló nevelése-oktatása. Tanulmányi és sport versenyeken országos bajnoki címeket szerzett tanulók mellett kiemelést érdemel a képzőművészeti nevelés. Az iskolai galéria rendszeresen helyet ad a környéken élő képzőművészek kiállításainak. A magas szakköri és tehetséggondozásra szánt óraszámnak köszönhetően 70% az érettségit adó középiskolákba való jelentkezők száma. 2003-tól a tanulási nehézséggel küzdő tanulók kis létszámú osztályban kezdik tanulmányaikat. Diákújságja a Csengőszó havonta jelenik meg az iskola életét bemutató írásokkal. 1998 óta működik az Eötvös József DSE, melynek köszönhetően, több sportágban is a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet által támogatott iskolák közé tartozik. 16
Éves rendszerességgel szerveznek táborokat: nyelvi tábor, sítábor, (ezek Ausztriában) üdülőtábor, úszó, és kajaktábor. 2002. óta minden évben egy tanuló és egy pedagógus kapta meg a nevelőtestület által alapított Eötvös-díjat. Az Eötvös Iskolába járó gyermekeknek (542 fő) 13.5 %-a hátrányos helyzetű, és 3.5 %-uk halmozottan hátrányos helyzetű. Mindkét kategóriába tartozó gyermekek közel fele tartozik az intézmény saját körzetébe, a többi tanuló más körzetből vagy településről jár be az iskolába. A nagy létszámú iskolának mindössze egyetlen magántanulója van. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma 8, a részképesség-zavarokkal küzdőké 51, összesen a gyermekek 10.8 %-át teszik ki, országos átlagot (7%) meghaladja arányuk. A lemorzsolódás, vagyis az évfolyamismétlők aránya az összlétszámon belül 1.1 %, a hátrányos/halmozottan hátrányos diákoké pedig 0.6 % volt a 2006/2007-es tanévben, mely értékek nem érik el az országos átlagot. Az intézmény továbbtanulási mutatóit tekintve a 2006/2007-es tanévben valamelyest elmaradt az országos átlagtól, a gimnáziumba felvételt nyertek esetében majdnem 7 %-kal, a szakközép iskolába jelentkezők esetében 6.2 %-kal. A szakiskolákba jelentkezők aránya viszont 14.3 %-kal meghaladta az országos átlagot. Az intézmény által megadott tervezett adatok szerint a 2007/2008-as tanévben az érettségit adó intézménybe jelentkezők száma meghaladja jóval az országos átlagot. A cél legalábbis az országos arány elérése. Az iskola a kompetencia mérések tekintetében az országos átlag közelében van. Az intézmény infrastruktúrája kielégítő, szükségtanterme nincs. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal nincs kapcsolata, az együttműködés kereteinek kidolgozása szükséges. Petőfi Sándor Általános Iskola A mai Petőfi Sándor Általános Iskola 1916-ban épült. 1920-ban épült az emelet 5 tanteremmel és 1 irodahelyiséggel. Az iskola ma három lakótelep közvetlen szomszédságában működik. Beiskolázásuk javarészt e területről történik, ezért az intézmény elhelyezkedése igen kedvezőnek mondható. Az iskola 3 épületben végzi tevékenységét. A főépületben jelenleg 14 osztályterem, tanári, igazgatói szoba, fizika-kémia szertár, nyelvi labor, könyvtárszoba található. Az udvaron önálló épületben kapott helyet a tanműhely, a számítástechnika terem, ahol a technika és az informatika tantárgy oktatása folyik. Ezen épület 2001-es bővítésével az előírásnak megfelelő könyvtárhelyiség került kialakításra, majd 2004-ben itt alakították ki Internet-termüket is. 1996-ban a technika terem tetőterének bővítésével kialakították a számítástechnika termet. 1997-ben berendezték nyelvi laborukat. A sportudvaron egy kézilabdapálya, az ezt körülvevő salakos futópálya, távolugrómeder és súlylökő gödör található. A kézilabdapálya télen jégpályaként működik. Az iskola udvarán egy sportcélokat szolgáló, bekerített, világítással és tribünnel ellátott 42x21 m aszfaltpálya, körülötte salakos futópálya és atlétikai bázisok találhatók. E pályán zajlanak jó időben a testnevelés órák, valamint a tömegsport-versenyek. Könyvtáruk állománya a kor igényeinek megfelelően gyarapodik. A 3800 könyv, több mint 80 oktatófilm és több tucat multimédiás CD alapvetően biztosítja az oktatás folyamatának megfelelő támogatást. A különböző iskolai ünnepélyek sok-sok egyéni sajátossággal fűszerezett forgatókönyv szerint zajlanak. A Petőfi Iskolába járó gyermekeknek (335 fő) 23.3 %-a hátrányos helyzetű, és 5.7 %-uk halmozottan hátrányos helyzetű. Mindkét kategóriába tartozó gyermeknek közel fele tartozik az intézmény saját körzetébe, a többi tanuló más körzetből vagy településből jár be az iskolába. Az iskolának mindössze egyetlen magántanulója van. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma 3, a részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek száma 30, összesen 33, arányuk 9.8 %, mely arány valamelyest meghaladja az országos átlagot. A lemorzsolódás, vagyis az évfolyamismétlők aránya az összlétszámon belül 5.6 %, a hátrányos/halmozottan hátrányos diákoké pedig 3.1 % volt a 2006/2007-es tanévben, mindkét érték meghaladja az országos 2.11 %-os átlagot. Az intézmény továbbtanulási mutatóit tekintve a 2006/2007-es tanévben valamelyest elmaradt az országos átlagtól, a gimnáziumba felvételt nyertek esetében 14.4 %-kal, a szakkö- 17
zépiskolába jelentkezők esetében ugyanakkor meghaladja 4 %-kal. A szakiskolákba jelentkezők aránya szintén 8 %-kal marad el az országos átlagtól. Az intézmény által megadott tervezett adatok szerint a 2007/2008-as tanévben az érettségit adó intézménybe jelentkezők száma esetében csökkenés, míg a szakiskolába jelentkezők számának tekintetében emelkedés prognosztizálható. Az iskola a kompetencia mérések tekintetében kevéssel (5%) az országos átlag alatt van. Az intézmény infrastruktúrája: szükségtanterme nincs, tornateremmel nem rendelkezik, a közvetlen szomszédságában található sportcsarnokban zajlanak a tornaórák. Az épület teljes külső és belső felújítása szükséges. Zrínyi Ilona Általános Iskola: Korábbi helye a Mátyás király utcában volt. Írásos emlékek szerint 1732-től folyt tanítás a településen. A jelenlegi épületet 1906-ban alapította özvegy Holdampf Albertné Halász Alojzia kisdedóvónak. 1910-ben készült el, 1928-ig óvodaként működött a fő utcán (Petőfi, ma Bécsi út). Ekkor költözött ide az ún. falusi iskola. A háború után államosították, 1949-ben két emelettel, később tornateremmel bővítették. 1960-ig leányiskolaként működött. 1965-tõl ének-zene tagozatos általános iskola, 1990-től értékközvetítő és képességfejlesztő program szerint működő 8 évfolyamos, 16 osztályos általános iskola. Az iskola oktatási, művelődési, sport célokat támogató alapítványa: Tehetség el nem vész Alapítvány. A rászoruló, tehetséges tanulók országjárását (táborozását) támogató alapítvány: Klátik Mária Alapítvány A Zrínyi Iskolába járó gyermekeknek (252 fő) 11.2%-a hátrányos helyzetű, és 7.6 %-uk halmozottan hátrányos helyzetű. Mindkét kategóriába tartozó gyermekek legnagyobb része az intézmény saját körzetéből jár be az iskolába. Az iskolának egyetlen magántanulója sincs. A sajátos nevelési igényű gyermekek (2) és a részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek száma (45) összesen 47, a gyermekek 18.6 %- át teszik ki, az országos átlagot (7%) jóval meghaladja arányuk. A lemorzsolódás, vagyis az évfolyamismétlők aránya az összlétszámon belül 1.38 %, a hátrányos/halmozottan hátrányos diákoké pedig 0.83 % volt a 2006/2007-es tanévben, mely értékek nem érik el az országos átlagot. Az intézmény továbbtanulási mutatóit tekintve a 2006/2007-es tanévben a gimnáziumba felvételt nyertek esetében megfelelt az országos átlagnak, a szakközép iskolába jelentkezők esetében 10 %-kal az országos átlag felett szerepelt. A szakiskolákba jelentkezők aránya viszont 10 %-kal maradt el az országos átlagtól. Az intézmény által megadott tervezett adatok szerint a 2007/2008-as tanévben az érettségit adó intézménybe jelentkezők száma valamelyest nőni fog. Az iskola a kompetencia mérések tekintetében az országos átlag közelében van: szövegértésből kevéssel alatta, míg matematikából fölötte teljesített. Az intézmény infrastruktúrája: szükségtanterme nincs, tornateremmel rendelkezik, nyelvi laborja nincs. Az épület külső és belső felújítása szükséges. A három iskola adatait összehasonlítva megállapítható, hogy a Petőfi Iskolába járó hátrányos helyzetű, valamint a Zrínyi Iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya magasabb a többihez képest. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 25 százaléknál nagyobb mértékben nem tér el a szomszédos körzetekben. Bár nem városi fenntartású intézmények, a nevelési-oktatási helyzet teljes bemutatásához elengedhetetlen a megyei és társulási fenntartású intézmények rövid bemutatása: Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola Dorogi Telephelye 1929-ben alapították, Dózsa György Általános Iskola néven vált ismertté. Kezdetben normál általános iskolaként működött, később gyógypedagógiai osztályokat is indítottak az intézményben. Két párhuzamos osztállyal működött: az egyik évfolyamon normál értelmi képes- 18
ségű gyermekeket, a másik évfolyamon enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekeket oktattak. 2003-ban a normál értelmi képességű tanulók a másik három általános iskolába kerültek, tisztán gyógypedagógiai profilú lett az intézmény. 2004-ben megyei működtetésbe került az Esztergomi Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola tagiskolájaként. Jelenleg csak felső tagozaton folyik oktatás a tagiskolában. Várhatóan a tagiskola feladatellátása megszűnik felmenő rendszerben, és csak az esztergomi Montágh Iskolába fognak járni a tanulásban -, és értelmileg akadályozott tanulók. Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Az intézményt 1969-ben alapították, épületét az Otthon téren emelték és 1970-ben adták át. Addig a dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskola adott helyet a gimnáziumi osztályoknak. 1971-72-ben német tagozatos osztályt indítottak. 1972 szeptemberétől az intézmény középfokú óvónőképzést is vállalt. A képzési formát 1981-82-tõl felváltotta az évfolyamonkénti három osztályos gimnázium kiépítése. A német nyelv mellett angolt és franciát, (1991-tõl rövid ideig) szlovák nyelvet is oktattak. Gyakorlati fakultációs tárgyként Gépjárművezetés és Szállítási Ügyintézői Ismereteket, valamint gépírást is tanítottak. Ezekből a tárgyakból érettségi vizsgát is lehetett tenni. 1995-tõl indították a hat osztályos gimnáziumi képzést, emellett egy négy osztályos általános gimnáziumi és egy négy osztályos "ifjúsági tagozati" képzést vezettek be. A 13. évfolyamon számítástechnikai szoftver-üzemeltetõ szakképzést kínáltak. 2000- ben és 2001-ben újabb szerkezeti és tartalmi változások következtek. Az évfolyamonkénti két gimnáziumi osztály mellett informatikai szakközépiskolai osztályt is indítottak. 1996-tól megyei önkormányzati fenntartásban működik. Pedagógiai Szakszolgálat Az intézményhálózat bemutatásából nem hagyható ki a Pedagógiai Szakszolgálat sem. Dorog Város Tanácsa alapította 1984-ben. Működését a Zrínyi Iskolában kezdte, innen a Családsegítő Szolgálat épületbe költöztek. Jelenleg a Mátyás király u 3. számú épület, mely megfelelően szolgálja ki az intézmény feladatait. 2002. január 1-jétől társulási formában működik (Dorog Város Önkormányzata és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a két fenntartó). Ekkor változott a neve a korábbi Nevelési Tanácsadóról Pedagógiai Szakszolgálatra. Feladatai: - nevelési tanácsadás - logopédia - gyógytestnevelés Alkalmazottak: 8 fő (2 fő pszichológus, 3 fő gyógypedagógus, 2 fő logopédus, 1 fő gyógytestnevelő) A településen tehát három önkormányzati fenntartású általános iskola, valamint egy megyei működtetésű gyógypedagógiai nevelést-oktatást végző általános iskola tagiskolája és egy szintén megyei működtetésű gimnázium működik. A felvételi igényeket az elmúlt években az iskolák teljesíteni tudták, a gyermekszületések számának csökkenése Dorogon is érezteti némileg hatását. A környező településekről bejáró tanulók száma az összes létszámnak 29.4 %-át teszi ki. Az integrált oktatás bevezetésének előkészületei folyamatban vannak, bevezetését legkésőbb 2010-re tervezi az önkormányzat. 19
3.7. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma Összesen: HH / HHH A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma 1459 Óvodába jár 474 60/15 helyben 369 60/15 más településre eljáró 105 ebből ebből települések nevei: ebből Nincs adat Alsó tagozatos (1-4.) 331 110/32 ebből helyben 234 más településre eljáró 97 110/32 ebből települések nevei: Nincs adat Felső tagozatos (5-8.) 654 121/33 helyben 537 121/33 más településre eljáró 117 ebből ebből települések nevei: Budapest Esztergom Nyergesújfalu A településről eljáró gyermekek száma az óvodás korúaknál nem jellemző, statisztikailag nem számottevő érték, pontosabban nem áll rendelkezésre egzakt szám az eljárókra vonatkozón, mivel nem tartalmazza ezen adatokat egyetlen statisztika sem. Az általános iskolás korosztályra az alsó tagozatosokra ugyanez vonatkozik annyi eltéréssel, hogy a felső tagozaton a 6 és 8 osztályos gimnáziumokat sokan választják, és Dorog városában jelenleg ilyen képzés nem létezik. A szintén nem hivatalos statisztikai adatok szerint ezek a tanulók általában Komárom-Esztergom Megyén belül, illetve a fővárosban folytatják tanulmányaikat. 20
3.8. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek Összesen: HH / HHH A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár 442 60/15 más településről bejáró 73 tömegközlekedéssel 18 iskolabusszal - falugondnoki szolgálattal - egyéni (szülők szgk.-val) 55 Alsó tagozatos (1-4.) 584 92/31 más településről bejáró 241 tömegközlekedéssel 126 iskolabusszal - falugondnoki szolgálattal - egyéni (szülők szgk.-val) 115 Felső tagozatos (5-8.) 649 99/34 más településről bejáró 121 tömegközlekedéssel 102 iskolabusszal _ falugondnoki szolgálattal _ egyéni (szülők szgk.-val) 19 ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből A szomszédos települések közelsége, valamint a szülők munkahelye alapján, de sok esetben a lakóhely és a nevelési-oktatási intézmény közelsége alapján döntenek a szülők, hogy melyik település oktatási intézményébe íratják gyermeküket. Meghatározó tényező emellett a kínálat, azaz hogy milyen plusz képzéseket tud nyújtani az adott intézmény. (pl.: nyelvoktatás, sport, informatika) Ez inkább az általános iskolákra jellemző, míg az óvodások esetében gyakran az otthon-intézmény-munkahely elhelyezkedése alapján választanak intézményt. Dorog körzetközponti jellegéből adódóan viszonylag magas a bejárók száma, az alsó tagozatosok esetében a legmagasabb a bejárók aránya (41 %) A gyerekek utaztatását a szülők főként az óvodások és az alsó tagozatosok tekintetében - jellemzően saját gépkocsival oldják meg, felső tagozatban viszont a tömegközlekedés igénybevétele az általános. 21
3.9. Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint OM azonosító intézmény neve gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat 031664 031665 031666 031667 031808 031806 031807 031805 031667 Összesen HH / HHH SNI Dózsa György Napközi Otthonos Óvoda 166 31/8 1 Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda 147 7/3 - Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda 74 17/4 - Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. Fióktelep Óvoda 55 5/- - Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen Eötvös József Általános Iskola 542 73/19 2 261 281 Petőfi Sándor Általános Iskola 335 78/19 - Zrínyi Ilona Általános Iskola 356 40/27 1 Montágh Imre Általános Iskola (tagiskola) 43 43/- - 43 43/- Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközép 341-3 HH / HHH 22
Dorogon a 3 önkormányzati fenntartású óvoda közül a Dózsa György Napköziotthonos Óvodába jár a legtöbb gyermek. Itt van a legtöbb csoport is: 7 csoport került kialakításra, míg a Petőfi Sándor Napköziotthonos Óvodában 6, a Zrínyi Ilona Napköziotthonos Óvodában, és a Richter Óvodában a csoportok száma 3. 23
3.10. A település szakember-ellátottsága Feladatok Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Hiányok megnevezése Teljesíti Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás X Pedagógiai szakszolgálat X Egészségügyi alapellátás X Szociális alapellátás X Szociális intézményi ellátás X Gyermekjóléti alapellátás X Gyermekjóléti szakellátás X Nem teljesíti E táblázat különösebb magyarázatra nem szorul, a településen a szakember-ellátottság teljes. 24
3.11 Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben? tanulók létszáma tervezett tanulói létszám intézmény neve integrációs 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 integrációs integrációs integrációs OM azonosító képességkibontakoztató képességkibontakoztató képességkibontakoztató képességkibontakoztató 031805 031808 Montágh Imre Ált. Isk. volt Dózsa isk. 30 - - - Eötvös József Általános iskola 3-11+33-26+12 - - - Dorog Városában 2010-ben tervezzük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának bevezetését. Terveink szerint az integrált oktatás valamennyi nevelési-oktatási intézményünkben bevezetésre kerül, minden típusú fogyatékkal élő gyermekre kiterjesztve. Mivel a sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma és pedagógus-, illetve eszközigényük sem állandó, ezért elképzeléseink szerint mind a szakember-állományt, mind pedig az eszközök nem folyamatosan használandó részét - a Pedagógiai Szakszolgálathoz történő telepítéssel oldanánk meg. Tehát a Szakszolgálat biztosítja majd az adott igényekhez szükséges szakemberállományt, akár állandó, akár utazópedagógusok alkalmazásával, illetve a szükséges mozgatható eszközöket. Nevelési-oktatási intézményeink akadálymentesítése sajnos még nem biztosított, a kitűzött 2010-es határidőre a nem csekély anyagi áldozattal járó munkálatokat el kívánja végezni az önkormányzat (pályázati lehetőségek kihasználásával). Fentieken túlmenően valamennyi általános iskolánkkal rész kívánunk venni a pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztésére kiírt TIOP 1.1.1 számú pályázaton. A pályázat során igényelni fogjuk az ún. Kiegészítő SNI Ikt. Csomagot a sajátos nevelési igényű gyermekek számára, hogy 2010-ig ily módon is megteremtsük a SNI-s gyermekek integrált nevelésének feltételeit. 25
9.10. Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben OM azonosító Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) intézmény neve 2004 2005 2006 2004 2005 2006 031664 031665 031666 031805 031808 031806 031807 Dózsa György Napközi Otthonos Óvoda 21768000 24664000 31994000 128047 142566 198720 Petőfi Sándor Napközi Otthonos Óvoda 22377000 28433000 29802000 154324 196090 201365 Zrínyi Ilona Napközi Otthonos Óvoda 13170000 16464000 15941000 175600 208405 199262 Dózsa György Általános Iskola 20120000 - - 386923 - - Eötvös József Általános Iskola 28662000 45602000 60619000 45351 72963 101370 Petőfi Sándor Általános Iskola 14628000 18482000 30995000 35765 45509 87556 Zrínyi Ilona Általános Iskola 15267000 19410000 32262000 37790 50811 88147 A Dózsa Iskola megyei működtetésbe került és tagiskolaként működik, ezért nincs adat tovább A Richter Óvoda vállalati működtetésű, ezért nincs adat A Gimnázium megyei működtetésű, ezért nincs adat 26
A nevelési-oktatási intézményeinkhez történő önkormányzati hozzájárulás mértékéről elmondható, hogy valamennyi intézmény esetén az önkormányzatok egyre nehezebb gazdasági helyzetét figyelembe véve is évről-évre nő. Óvodáink közül a Dózsa Óvoda részesül a legnagyobb arányú hozzájárulásban, míg iskoláink közül az Eötvös József Általános Iskola emelkedik ki, mely az intézmények nagyobb létszámának köszönhető. A hozzájárulás növekedésnek mértéke szintén a fent írt két intézményben a legnagyobb: a Dózsa Óvodában 68%-kal emelkedett 2004-2006. között, az Eötvös Iskolában az emelkedés mértéke 47%-ot tett ki az adott időszakban. 27