1. oldal 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről 1 Az Országgyűlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkező igények kielégítése, az engedély nélküli, illetve a jó erkölcsbe ütköző szerencsejátékok megelőzése, a szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzése, a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinókban történő üzemeltethetőségének lehetősége, valamint a szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következő törvényt alkotja:2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cím Alapvető rendelkezések 1. 3 (1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. (2)4 E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is. E törvényt kell alkalmazni - a törvényben külön szabályozott esetekben - a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is. (3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül a) sorsolásos játék szervezése, b)5 c)6 szerencsejátékok lebonyolítására létrejött szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó és online kaszinó) működtetése, d)7 kártyaterem üzemeltetése, e)8 távszerencsejáték szervezése, f)9 1 Kihirdetve: 1991. VIII. 16. 2 Megállapította: 2012. évi CXLIV. törvény 1.. Hatályos: 2012. X. 10-től. 3 Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLVI. törvény 393. (3). 4 Megállapította: 2012. évi CXLIV. törvény 2.. Hatályos: 2012. X. 10-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXLIV. törvény 10. a). Hatálytalan: 2012. X. 10-től. 6 Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 295. (1). Módosította: 2015. évi CXXXIX. törvény 10. a). 7 Megállapította: 2010. évi V. törvény 1.. Hatályos: 2010. V. 1-től. 8 Megállapította: 2013. évi CXXVI. törvény 1.. Hatályos: 2013. VII. 19-től. 9 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXLIV. törvény 10. a). Hatálytalan: 2012. X. 10-től.
2. oldal g)1 a lóversenyfogadás és az a)-f) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység). (4)2 Magyarország területéről hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezési tevékenység kizárólag e törvény előírásainak megfelelően folytatható. (5)3 Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást. (5a)4 A szerencsejáték-szervező az e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége során a felelős játékszervezés elvének megfelelően köteles eljárni. A felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységnek minősül különösen a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás, b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása, c) kitiltás esetén megfelelő panaszkezelési eljárás alkalmazása, d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók széles körű biztosítása, illetve e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések alkalmazása. (5b)5 Szerencsejátékban - a 16. szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével - 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt. A szerencsejáték-szervezőnek a játékosok részére a szerencsejátékban való részvétel biztosítása során az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelemfelkeltő módon tájékoztatást kell nyújtania a 18 éven aluli személyek játéktilalmáról, és a felelős játékszervezés elvének megfelelően el kell végeznie az e törvényben és külön jogszabályban előírt vagy az önkéntesen vállalt, a 18 éven aluli személyek játéktilalmának biztosítását szolgáló intézkedéseket. 1 Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 393. (2). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. 2 Beiktatta: 2001. évi LXXV. törvény 27. (1). Módosította: 2005. évi LXXXIV. törvény 27. (4), 2011. évi CLVI. törvény 396. 1. 3 Megállapította: 2005. évi LXXXIV. törvény 1. (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e). 4 Megállapította: 2015. évi CXXXIX. törvény 1. (1). Hatályos: 2015. X. 1-től. 5 Megállapította: 2015. évi CXXXIX. törvény 1. (1). Hatályos: 2015. X. 1-től.
3. oldal (5c)1 A szervező a szerencsejátékban való részvételre létrejött szerződést súlyosan megszegő játékossal szemben a belépés, online bejelentkezés és a szerencsejátékban való részvétel megtagadása (a továbbiakban: kitiltás) hatékony végrehajtása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a szervező a játékos 29/H. (1) bekezdés szerinti adatait, a kitiltás tényét, indokát, elrendelésének időpontját, továbbá eseti jellegét vagy határozott, legfeljebb 5 éves időtartamát tünteti fel. A szervező a nyilvántartás adatait a kitiltás elrendelésétől számított 6 évig kezelheti. A kitiltással kapcsolatos nyilvántartásba a kitiltott játékos a játékost érintő kitiltás adatai vonatkozásában tekinthet be. A játékos a betekintéssel egyidejűleg a nyilvántartott adatokról okirat kiállítását igényelheti, amelyet a szervező a betekintéssel egyidejűleg, de legfeljebb az azt követő munkanapon térítésmentesen köteles teljesíteni. (6)2 Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta. E követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani. (6a)3 Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától - másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől - számított 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. (6b)4 Az állami adóhatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről és a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása. A (6) bekezdés szerinti szervező a játékosvédelmi nyilvántartás adatait kizárólag az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása érdekében szerezheti meg, kezelheti és használhatja fel. (6c)5 A játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag az állami adóhatóság engedélyével rendelkező szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be, ideértve az elektronikus úton történő adatlekérdezést is. (6d)6 A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza a)7 elkülönítve a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek személyes azonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, születési hely és idő, azonosító okmány típusa és száma, lakcím), b) az adatkezelés jellegét (önkéntes elhatározáson vagy bírósági határozaton alapuló korlátozás), c) a megszűnés időpontját (az adatkezelés határozott vagy határozatlan időtartamú jellegét). 1 Beiktatta: 2015. évi CXCII. törvény 25. (1). Hatályos: 2016. I. 1-től. 2 Megállapította: 2015. évi CXCII. törvény 25. (2). Hatályos: 2016. I. 1-től. 3 Megállapította: 2015. évi CXCII. törvény 25. (2). Hatályos: 2016. I. 1-től. 4 Megállapította: 2015. évi CXCII. törvény 25. (2). Hatályos: 2016. I. 1-től. 5 Beiktatta: 2015. évi CXXXIX. törvény 1. (3). Hatályos: 2015. X. 1-től. 6 Beiktatta: 2015. évi CXXXIX. törvény 1. (3). Hatályos: 2015. X. 1-től. 7 Megállapította: 2015. évi CXCII. törvény 25. (3). Hatályos: 2016. I. 1-től.
4. oldal (7)1 A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését - a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján - a mérésügyi szerv végzi. (7a)2 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szervező a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő, az e törvény, a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján rendelkezésére álló adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére - papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön - hozzáférhetővé tenni. (7b)3 Az (5a) bekezdés b) pontjához kapcsolódó jelentős önkorlátozó nyilatkozat tételével és annak hatósági nyilvántartásával kapcsolatban a sérülékeny személyt igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem terheli. (7c)4 A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 22. (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltételt a szerencsejáték szervező a törvény 29/J. (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet támogatásával is teljesítheti. (8)5 A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával - amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja - zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni. 2. (1)6 Liberalizált tevékenység az 1. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. -ban, valamint az 1. (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység. (2)7 Szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához - az e törvényben meghatározott kivétellel - az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az állami adóhatóság az engedélyesekről - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. 1 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 393. (4). Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 30. (13) 1., 2011. évi CXCIII. törvény 170. (11) 1., 2012. évi CXLIV. törvény 10. b). 2 Megállapította: 2015. évi CXCII. törvény 25. (4). Hatályos: 2016. I. 1-től. 3 Megállapította: 2015. évi CXCII. törvény 25. (4). Hatályos: 2016. I. 1-től. 4 Beiktatta: 2015. évi CXCII. törvény 25. (4). Hatályos: 2016. I. 1-től. 5 Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 189.. Módosította: 2012. évi CXLIV. törvény 9. b), 2013. évi CCLII. törvény 137. a). 6 Megállapította: 2013. évi CXXVI. törvény 2. (1). Hatályos: 2013. VII. 19-től. 7 Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 4. (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.
5. oldal (2a)1 A távszerencsejáték és online kaszinójáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az esetben terjed ki, ha a) a szerencsejátékot Magyarország területén szervezik, b) a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a szerencsejátékban, vagy c) a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák. (3)2 Az állami adóhatóság az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik. (4) Nem adható meg az engedély, ha a) a folytatni kívánt tevékenység sértené a jóérzést, a közbiztonságot, a közszemérmet, illetőleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket, b)3 a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (1978. évi IV. törvény XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, tiltott szerencsejáték szabálysértését, bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], közbizalom elleni (Btk. XXXIII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), a költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni, pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértést (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XXV. Fejezet), tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetve jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll, c)4 1 Megállapította: 2015. évi CXCII. törvény 26.. Hatályos: 2015. XII. 12-től. 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e). 3 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 255.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXV. törvény 94. (1) h). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.
6. oldal d)1 a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg, e)-f)2 g) a kérelmezett tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg, h) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeket nem vállalja. i)3 (5)4 Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjával szemben a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam adóhatósága a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy ha a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása van. (6)5 A hírközlő eszköz és rendszer által történő szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez a (3)-(5) bekezdésekben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervezőnek igazolnia kell, hogy a)6 az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat hírközlő eszközön és rendszeren keresztül megfelelően tájékoztatja, b)7 a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja, c) a véletlen elemeket az elektronikus játékrendszerek auditálása alapján biztosítja. (7)8 Nem folytatható belföldön, külföldön vagy nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt. 1 Megállapította: 2011. évi CXXV. törvény 19. (4). Hatályos: 2012. I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXXV. törvény 94. (1) h). Hatálytalan: 2000. I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XLVIII. törvény 27. (4) a). Hatálytalan: 1995. VI. 30-tól. 4 Megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 170. (2). Hatályos: 2012. I. 3-tól. 5 Beiktatta: 2001. évi LXXV. törvény 27. (2). Módosította: 2006. évi LXI. törvény 255. (2). 6 Módosította: 2006. évi LXI. törvény 255. (2). 7 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 137. a). 8 Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 48. (1). Hatályos: 2013. IV. 21-től.
7. oldal (7a)1 Szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. (1) bekezdésének és 21. -ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. A külön törvényben meghatározott hatóság az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 1 millió forint összegű bírsággal sújtja. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a külön törvényben meghatározott hatóság a bírságot a reklám közzétevőjével szemben állapítja meg. (8)2 A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező évente igazolni köteles, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, a határidőben benyújtott kérelem esetén annak jogerős elbírálásáig az állami adóhatóság vélelmezi a személyi megfelelőség fennállását. (9)3 A nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték engedélyezésére, felügyeletére, valamint a szervezői tevékenység folytatására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az e törvény sorsolásos játékra, illetve totalizatőri fogadásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. 4 (1) A távszerencsejáték-szervezés és online kaszinójáték szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését5 a)6 a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti, b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti. (1a)7 A távszerencsejáték szervezését a) a lóversenyfogadás kivételével kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt., b) lóversenyfogadás esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. végezheti. (1b)8 Online kaszinójáték szervezésére kizárólag a Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja jogosult, amely az online kaszinójáték szervezését a kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság útján végezheti. 1 Beiktatta: 2015. évi CXXXIX. törvény 2.. Hatályos: 2015. X. 1-től. 2 Megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 170. (3). Hatályos: 2012. I. 3-tól. 3 Beiktatta: 2013. évi XXXVII. törvény 48. (2). Hatályos: 2013. IV. 21-től. 4 Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 9.. Hatályos: 1995. VI. 30-tól. 5 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 311. (1). Módosította: 2015. évi CXXXIX. törvény 10. b). 6 Megállapította: 2005. évi LXXXIV. törvény 3.. Hatályos: 2005. XI. 1-től. 7 Megállapította: 2015. évi CXXXIX. törvény 3. (1). Hatályos: 2015. X. 1-től. 8 Beiktatta: 2015. évi CXXXIX. törvény 3. (2). Hatályos: 2015. X. 1-től.
8. oldal (2)1 Az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja és (1a) bekezdés b) pontja tekintetében. (3)2 A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás, a távszerencsejáték és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével - a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult. 4. (1)3 A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához - országos pályázat kivételével - az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésnek egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében az állami adóhatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete - Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése is - hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához. (2) A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik. (3)4 A miniszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - meghosszabbíthatja. (4) A Ktv. 8. -ában foglaltakon kívül a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell, a) a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket, b) a szerencsejáték szervező tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték szervező tevékenység mellett gyakorolhatók, c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét. (5) A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét). (6)5 A koncessziós szerződést a miniszter a Ktv. 10/C. (2) bekezdése alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti. 5. (1)6 A Ktv. 5. (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázat kiírása esetén a miniszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést. (2) Koncessziós szerződés e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott határozott időtartamra köthető. (3) Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni. 1 Megállapította: 1998. évi LXXXVI. törvény 46. (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. (6) f), 2014. évi LXXIV. törvény 315. 1. 2 Megállapította: 2014. évi XXXII. törvény 3. (1). Hatályos: 2014. VII. 15-től. 3 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 325.. Hatályos: 2008. I. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 489. (1). 4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. (6) f). 5 Beiktatta: 2013. évi CLXXXV. törvény 4.. Hatályos: 2013. XI. 15-től. 6 Megállapította: 2013. évi CLXXXV. törvény 5.. Hatályos: 2013. XI. 15-től.
9. oldal 6. (1)1 A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja. (2)2 A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35. (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult. (3)3 A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (4)4 Ha a megbízható szerencsejáték szervezővel megkötött koncessziós szerződést aláíró által az (1) bekezdés és a Ktv. 20. (1) bekezdése szerint megalapított koncessziós társaság tagja olyan koncessziós társaság, amely koncesszió-köteles tevékenység folytatására jogosultként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetében a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell a végelszámolást lefolytatni. (5)5 Az 1. (3) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység tekintetében a megbízható szerencsejáték szervező által megalapított koncessziós társaságra a Ktv. 22. -át nem kell alkalmazni. 2. cím A szerencsejáték szervezés állami felügyelete 7. 6 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés és e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete. 7/A. 7 (1)8 Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Szerencsejáték ügyben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal. 1 Megállapította: 2005. évi LXXXIV. törvény 5.. Hatályos: 2005. XI. 1-től. 2 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 312.. Hatályos: 2015. I. 1-től. 3 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 75.. Hatályos: 2006. XII. 30-tól. 4 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 295. (2). Hatályos: 2014. II. 25-től. 5 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 295. (2). Hatályos: 2014. II. 25-től. 6 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 76.. Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 426., 2011. évi CXCIII. törvény 170. (11) 2. 7 Beiktatta: 2005. évi LXXXIV. törvény 7.. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 8 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 2.. Hatályos: 2012. I. 1-től.
10. oldal (2)1 Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van. Az állami adóhatóság az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozatot (végzést) jogorvoslatra, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha a) a közbiztonság vagy a közrend fenntartása érdekében, illetve a közszemérem, valamint játékosvédelmi, gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdek védelmében szükséges, b) a döntéssel érintett tevékenység vagy mulasztás folytatása más közösségi érdek sérelmével járna, c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, valamint ilyen kár bekövetkeztének elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében. Az állami adóhatóság jogorvoslatra, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja különösen az engedély felfüggesztését vagy a tevékenységtől történő eltiltást megállapító határozatot, ha a szerencsejáték-szervező nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét. (3)2 Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. (4)3 Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható. (5)4 1 Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 87. (1). Módosítva: 2011. évi CLXVI. törvény 30. (4) alapján. Módosította: 2015. évi CXXXIX. törvény 10. c). 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e), 2010. évi CLII. törvény 2. (5). 3 Megállapította: 2011. évi CXXV. törvény 20.. Módosította: 2013. évi CXXVI. törvény 9. b). 4 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 462.. Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
11. oldal (6)1 Az állami adóhatóság a 7. -ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: az állami adóhatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. Az állami adóhatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli. (7)2 A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére - annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. (8)3 Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. Az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. (9)4 A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság a) az engedélyezési eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig, b) a személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig, vagy c) a tevékenység hatósági ellenőrzés során a hatósági ellenőrzés időtartamára, de legfeljebb a jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezeli. 8. (1)5 Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt. (2)6 Az állami adóhatóság szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat. 1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e), 2006. évi CXXXI. törvény 157., 2009. évi LVI. törvény 32.. 2 Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 87. (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. 3 Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 87. (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. 4 Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 87. (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. 5 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 78. (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. 6 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e).
12. oldal (3)1 Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint az állami adóhatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek. (4)2 A (3) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk érdekelve van. (5)3 A (3) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának az állami adóhatóságnál történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak. 9. (1)4 Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát. A szerencsejáték-szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték-szervező az értékesítőhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére. (2)5 Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, kártyaterem és bingójáték esetén - a 27. (3) bekezdés figyelembevételével - az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak az állami adóhatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti. (3)6 A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról az állami adóhatóságot harminc napon belül köteles értesíteni. 10. (1)7 Az állami adóhatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, illetve szerencsejáték ügyben kiszabott bírság fedezetének biztosítása céljából biztosítékot írhat elő. A biztosíték letételének, vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár. (2) A biztosíték igénybevétele esetén a szerencsejáték szervező köteles annak pótlásáról 8 napon belül gondoskodni. (3)8 A biztosíték formáját és értékét - e törvény különös rendelkezései figyelembevételével - az állami adóhatóság állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági előírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak az állami adóhatóság engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték szervezőt illeti meg. 1 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 78. (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. 2 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 137. b). 3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e). 4 Megállapította: 2005. évi LXXXIV. törvény 8.. Hatályos: 2005. XI. 1-től. 5 Megállapította: 2010. évi V. törvény 3.. Módosította: 2012. évi CXLIV. törvény 10. c). 6 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e). 7 Megállapította: 2011. évi CXXV. törvény 21.. Hatályos: 2012. I. 1-től. 8 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e).
13. oldal (4) Az engedélyben foglalt időtartam lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén a biztosíték a szerencsejáték szervezőnek visszajár. 11. 1 (1)2 A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért és az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni. (1a)3 (2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg - külön felhívás nélkül - kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni. (3)4 (4) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. (5)5 (6)6 (7)7 Az állami adóhatóság díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is. (7a)8 A nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére a jóváhagyott játéktervben meghatározottak szerint, a sorsolás, illetve a fogadási esemény napját követő 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. A szervező a nyeremény igénylését követően a nyeremény átadása érdekében haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a nyeremény átadását a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítani. (7b)9 Ha a szervező az át nem vett nyeremények újbóli felhasználását sorsolás formájában biztosítja a nyeremények céljára, a (7a) bekezdés szerinti, a nyeremény igénylésére vonatkozó jogvesztő határidő időtartama 40 nap. (8)10 A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be. (9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott határidőn belül lehetővé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a felhasználásra nyitva álló határidőt követő, de legkésőbb a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. 1 Megállapította: 2005. évi LXXXIV. törvény 9.. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 26. (1). 2 Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 393. 1. 3 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXLIV. törvény 10. d). Hatálytalan: 2012. X. 10-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 394.. Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 33.. Hatálytalan: 2009. X. 1-től. 6 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 394.. Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 7 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e). 8 Beiktatta: 2014. évi XXXIII. törvény 31. (1). Hatályos: 2014. VII. 15-től. 9 Beiktatta: 2014. évi XXXIII. törvény 31. (1). Hatályos: 2014. VII. 15-től. 10 Módosította: 2014. évi XXXIII. törvény 33. 1.
14. oldal (10)1 A játékosok részére meghirdetett, de a (7a)-(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie. (10a)2 Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett, a 28/A. (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7a) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de minimum 60 napos jogvesztő határidő engedélyezhető. Ha a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt minden résztvevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7a) bekezdés alkalmazásával adja ki. (11)3 Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejáték esetén az át nem vett nyeremények felhasználását a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7b)-(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő játékszabályok is engedélyezhetők. Ha az át nem vett nyeremények felhasználását minden részt vevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7b)-(10) bekezdés alkalmazásával adja ki. 12. (1)4 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi. (2)5 A bírság összege a 6. (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegése esetén a) a fogadást szervezővel szemben 200 ezer forinttól 4 millió forintig, b) a játékkaszinó üzemeltetőjével szemben 1 millió forinttól 10 millió forintig terjedhet. (3)6 A bírság a)7 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. (8) bekezdésébe, 9. (3) bekezdésébe, a 16. (2) bekezdésébe, a 17. (1) bekezdésébe, a 18. (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. -ba és a 36. (3) bekezdésébe, 36/C-E. -ba, 1 Módosította: 2014. évi XXXIII. törvény 33. 2. 2 Beiktatta: 2015. évi LXXII. törvény 34.. Hatályos: 2015. VII. 4-től. 3 Beiktatta: 2014. évi XXXIII. törvény 31. (2). Hatályos: 2014. VII. 15-től. 4 Megállapította: 2005. évi LXXXIV. törvény 10. (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e). 5 Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 11.. Hatályos: 1995. VI. 30-tól. 6 Megállapította: 2005. évi LXXXIV. törvény 10. (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 7 Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 387.. Hatályos: 2013. I. 1-től.
15. oldal b)1 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. (5a)-(6d) bekezdésébe, a 9. (2) bekezdésébe, a 11. (7a)-(10) bekezdésébe, a 17. (4) bekezdésébe, a 26. (4) bekezdésébe, a 26/B. (5) bekezdésébe, a 27. (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. (3) bekezdésébe, 29/B. (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet rendelkezéseibe, c)2 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet az 1. (7a) bekezdésébe, a 9. (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. (1) bekezdésébe, a 13. (1) bekezdésének b)-d) pontjaiba, a 18. (2) bekezdésébe, a 19. (1) bekezdésébe, a 28. (1)-(2) bekezdéseibe, 29/B. (9) bekezdésébe, a 30. (4) bekezdésébe és a 30/B. -ba, d)3 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet az 1. (4)-(5) bekezdésébe, a 2. (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. (3) bekezdésébe, 29/B. (3) bekezdésébe, 29/C-V. -ba és a 30. (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén. (4)4 (5)5 Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek az állami adóhatóság tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl. (6)6 A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben az állami adóhatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül - sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően - hasonló jogsértés miatt jogerősen szabott-e ki bírságot. (7)7 A bírság együttesen, illetve a 13. (1)-(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés mellett is kiszabható. Több bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírságösszegek felső határát. 13. (1)8 A szerencsejáték-szervező engedélyét az állami adóhatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér, b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti, c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti, d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel, e)9 az állami adóhatóság felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg, 1 Megállapította: 2015. évi CXCII. törvény 27.. Hatályos: 2015. XII. 12-től. 2 Megállapította: 2010. évi V. törvény 4. (1). Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 170. (11) 7., 2012. évi CXLIV. törvény 10. f), 2015. évi CXCII. törvény 30. b). 3 Megállapította: 2011. évi CXXV. törvény 22. (2). Módosította: 2015. évi CXCII. törvény 30. c). 4 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. 5. Hatálytalan: 2012. I. 1-től. 5 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e). 6 Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 192.. Hatályos: 2009. II. 1-től. Ezt követően megindított ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni. 7 Megállapította: 2005. évi LXXXIV. törvény 10. (3). Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 8 Megállapította: 2005. évi LXXXIV. törvény 11. (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e). 9 Megállapította: 2011. évi CXXV. törvény 23. (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
16. oldal f)1 nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét. (2)2 Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha a)3 a szerencsejáték-szervező az állami adóhatóság ismételt felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg, b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti, c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye, d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, e)4 5 000 000 forintot meghaladó összegű játékadóra, vagy ismételten nem teljesíti a játékadó bevallásával, vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét. (2a)5 Az eltiltás pénznyerő automaták és kártyaterem üzemeltetése esetén meghatározott játékkaszinóban, illetve kártyateremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható. (3)6 Az állami adóhatóság a játékkaszinó és a kártyaterem működtetőjével, valamint a távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezővel szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén az e -ban meghatározott intézkedést alkalmazhat. (4)7 Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható. (5)8 Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e, vita esetén az állami adóhatóság dönt. Az állami adóhatóság véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. ) meghatározására vonatkozóan is. (6)9 Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az állami adóhatóság felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható. 1 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 30. (5). Hatályos: 2011. XII. 10-től. 2 Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 210.. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e), 2012. évi CXLIV. törvény 10. g). 3 Megállapította: 2011. évi CXXV. törvény 23. (2). Hatályos: 2012. I. 1-től. 4 Beiktatta: 2011. évi CLXVI. törvény 30. (6). Hatályos: 2011. XII. 10-től. 5 Beiktatta: 2012. évi CXLIV. törvény 3.. Hatályos: 2012. X. 10-től. 6 Megállapította: 2012. évi CXLIV. törvény 4.. Módosította: 2013. évi CXXVI. törvény 8. a), 2015. évi CXCII. törvény 30. a). 7 Számozását módosította: 2003. évi XV. törvény 19. (4). 8 Számozását módosította: 2003. évi XV. törvény 19. (4). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e). 9 Beiktatta: 2005. évi LXXXIV. törvény 11. (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. (4) e), 2009. évi LVI. törvény 32..