Textilipari alap- és segédanyagok, textiltermékek

32 542 02 OKJ-számú Textiltisztító és textilszínező 11367-16 Textilipari alap- és segédanyagok, textiltermékek Szóbeli vizsgakérdések szerinti tananyag összeállította: Kutasi Csaba 2018-19

Általános bevezető Textilipar Textilruházati ipar Textiltisztítóipar

Textiltermékek előállítása természetes szál mesterséges szál fonás fonalszínezés fonal színezett fonal kelmeképzés szövés kötés két, vagy több fonalrendszerű vetülékrendszerű láncrendszerű kikészítés kikészítés fehérítés színezés mintázás konfekcionálás

A textilipari gyártás általános menete vázlatosan természetes szálasanyagok mesterséges szálasanyagok természetes-alapú szintetikus fonás (cérnázás) terjedelmesítés láncfonalak vetülékfonal fonal-előkészítés felület-kezelés fonal-színezés fonalkikészítés fonal, cérna fonatolás szövés kötés nemszőtt-kelme gyártás kikészítés kötött darabáruk előkészítés, fehérítés színezés mintázás (nyomás) rövidáru termékek végkikészítés kikészített kész méteráru bolyhozás, stb. összetett textil-szerkezetek kellékanyagok, stb.

A textilruházati ipari gyártás (konfekcionálás) általános menete vázlatosan kikészített kész méteráru összetett textil-szerkezetek kellékanyagok, stb. konfekcionálás terítés szabás alkatrész készítés összeállítás befejező műveletek konfekcionált késztermék értékesítés használat tisztítás javítás újrahasznosítás, megsemmisítés

Szálakkal, fonalakkal kapcsolatos alapfogalmak elemi/vágott szálak (lehet még rost, selyem) elemi/vágott szálakból font fonal végtelen szálakból álló sodrat nélküli multifilament végtelen szálakból álló filamentfonal (sodrott) végtelen szál önállóan: monofilament összetett (pl. kettőzött) fonal (együtt csévélve) sodrat nélkül összesodort fonalágak: cérna burkolt fonal

1. Határozza meg a szálasanyag fogalmát, ismertesse látható és molekuláris szerkezetét!

A textilipar nyersanyagai, a szálasanyagok szálasanyag általában vastagsága a hosszához képest elenyésző a textilipari szálasanyagok megjelenési formái elemi szálak: a szálasanyag különálló és roncsolás nélkül tovább nem osztható legkisebb eleme természetes szálaknál, pl. pamut, gyapjú, stb., mesterséges szálaknál az ún. vágott-szálak (a szálgyártáskor képződő végtelen szálfolyamot vágással vagy tépéssel meghatározott hosszúságú darabokra szedik szét (helytelenül műrostnak is nevezik) rostok: egyes növényi szálasanyagok elemi sejtekre bontható sejtkötegei (pl. len, kender,stb.) selymek: a több száz méter hosszúságú természetes szálasanyagok, pl. hernyóselyem, vadselymek (a végtelen hosszúságú mesterséges szálak a filamentek) végtelen szálak: a mesterséges szálgyártásnál keletkező, filamentekből álló szálfolyamok (helytelenül műselyemnek is nevezik)

A szálasanyagok általános tulajdonságai külsőalak és látható szerkezet belső szerkezet szálhosszúság; hullámosság optikai tulajdonság szálfinomság (lineáris sűrűség) szálsűrűség szilárdság, nyúlás rugalmasság, hajlékonyság nedvességfelvétel termikus tulajdonság elektromos tulajdonság vegyi tulajdonság h/d = 1000-5000 mikroszkópiai kép micellás, fibrillás, hajtog. feldolgozhatóság; fedőképesség, szigetelés fényesség indirekt (Nm), direkt (tex, den) tényleges, látszólagos (g/cm 3 ) szakítóerő, fajl.sze.(n; cn/tex) rug., késl., maradó nyúlás (%) gyűrődés, méretváltozás hidrofil, hidrofób hőérzékenység hőszigetelő képesség szigetelés, sztatikus feltölt. vegyszerérzékenység napfény hatása

A szálasanyagok eredete természetes mesterséges a textilipari célokra megfelelő szálasanyag a növény- ill. állatvilágból, ásványi anyagból közvetlen nyerhető természetes alapú a nagymolekulájú anyag (pl. cellulóz, fehérje, stb.) a természetben rendelkezésre áll, de nem szál formájában szintetikus a nagymolekulájú anyagot a műanyagipar állítja elő kőolajból, földgázból

Különböző szálak mikroszkópikus képei pamut gyapjú kender nyúlszőr viszkóz 1500 x 3000 x 20000 x poliamid szénszál

A szálasanyagokat felépítő molekulák n a g y m o l e k u l á s monomer A A A A monomer A A A A B A B A B A monomer 1 monomer 2 A B A B A B A monomer 1 monomer 2 melléktermék természetes polimer (láncmolekula) pl. pamut, viszkóz mesterséges polimer (láncmolekula) polimerizáció pl. poliakril-nitril, poliamid 6 polimer (láncmolekula) polikondenzáció pl. poliészter, poliamid 6,6 polimer (láncmolekula) poliaddició pl. poliuretán O Al = O Al = O ; O = Si = O egységes egyedi molekulákból álló kismolekulájú (szervetlen) anyag pl. kerámia-szál

A szálasanyagokat felépítő láncmolekulák oldalirányú kapcsolatai amorf részek molekulaláncok kristályos részek Különböző kristályszerkezetek micellás fibrillás lamellás téglatest alakú kristályok hosszú kristálynyalábok lapszerű kristályok pl. kis nyújtású viszkóz pl. nagy nyújtású egyes szintetikus szálak mesterséges-szál;pamut

A mesterséges szálak általános előállítási elvei nedves szálképzés száraz szálképzés ömledékes szálképzés oldatból oldatból olvadékból pl. viszkóz pl. cellulóz-acetát pl. poliészter

Példák a bikomponens szálképzésre közös elv: egy szálon belül kétféle szálképző anyag van jelen, különböző elrendezésben; speciális tulajdonságok érhetők el, ill. az egyik összetevő később akár kioldható (pl. mikro-szál előállítás)

A szálasanyagokat felépítő molekulák viselkedése pl. poliamid pl. aromás poliamid a hagyományos polimerek molekulái a kötéstengely körül elfordulhatnak (az összehajtogatódás miatt nem érhető el nagyfokú orientáció) rugalmasság, kisebb szilárdság, nincs nagy hőtűrés a láncmolekulák merevsége nő, ha alifás, vagy aromás szegmensek fordulnak elő nagy szilárdság, magas hőmérsékleten is megőrzött fizikai tulajdonságok hajtogatott láncmolekulák, nem képesek a száltengely irányába teljesen orientálódni merev, pálcikaszerű láncmolekulák, a száltengely irányába teljesen orientálódnak

2. Jellemezze a szálasanyagok alakját, méretét és sűrűségét!

A szálak hosszúsága és ennek fontossága - a szálak, rostok kisimított, de meg nem nyújtott állapotban mért hossza - a fonhatóság elméleti határa 5 mm, gyakorlati határa legalább 10 mm - pamutipari nyújtott eljárással dolgozó fonógépeken max. 60 mm-es-, gyapjúipari fésült eljárással dolgozó fonógépeken max. 200 mm -es szálak dolgozhatók fel - szálhosszúság befolyása a fonaltulajdonságokra: - hosszabb szálakból készült fonal kevesebb sodrattal is nagyobb szilárdságú - hosszabb szálakból készült fonal a kevesebb sodrat következtében hajlékonyabb - az átlagos szálhosszúság mellett fontos a szálhosszúság egyenletessége (egyenletesebb szálhalmaz feldolgozása könnyebb, egyenletes vastagságú fonal gyártható) néhány szálasanyag hossza pamut 10-60 mm gyapjú 50-350 mm len 450-800 mm

A szálasanyagok sűrűsége - korábban fajsúlynak nevezték; fajlagos tömeget jelent, azaz az egységnyi térfogatú anyag tömege [g/cm 3 ] - a szál anyagának sűrűsége az ún. tényleges sűrűség (ez a szálat felépítő nagymolekulájú anyag sűrűségétől függ) - a szálfelület által határolt térfogat sűrűsége az ún. látszólagos sűrűség (ez a szál üregességétől, bélüregétől, porozitásától függ) pl. pamutszál látszólagos sűrűsége 1,50 g/cm 3 gyapjúszál látszólagos sűrűsége 1,32 g/cm 3 nyersselyem látszólagos sűrűsége 1,25 g/cm 3 poliakril-nitril látszólagos sűrűsége 1,16-1,18 g/cm 3 - szálhalmazok sűrűsége szintén ismert: pl. pamutfonal sűrűsége 0,8-0,9 g/cm 3 lenfonal sűrűsége 1,8-1,2 g/cm 3

A szálak hullámossága és ennek fontossága a szálhullámosságot az egységnyi hosszra eső ívelődések számával jellemzik, továbbá a hullámos állapotban mért és kiegyenesített hossz százalékos arányával fejezik ki - a természetes szálak közül főként az egyes állati szőrökre jellemző a hullámosság, íveltség - a hullámos szálak közötti összeakadások erősebb fonalat biztosítanak - az ívelt szálakból lazább szerkezetű fonal és késztermék képződik (vastagabb fonal alakul ki növelve a fedőképességet -, másrészt a kialakuló légzárványok fokozzák a hőszigetelő-képességet) - a mesterséges szálakat igény szerint terjedelmesítik, így válnak hullámossá hullámos szálak alakjai

A mesterséges szálak terjedelmesítésének lényege, körülményei - a hőre lágyuló szintetikus végtelen (folytonos) szálak olyan maradandó szerkezetmódosítása, amellyel a fonalszerkezet fellazul, terjedelme növekszik, rugalmassága különböző mértékben nagyobb lesz - a hatást a szálak deformációja hozza létre, a tartósságot az előidézett állapot rögzítése biztosítja - általánosságban jellemző, hogy a szálak keresztmetszetén belül egyenlőtlen feszültségek (feszültségkülönbségek) jönnek létre a deformáció során; a hőkezeléssel a feszültségkülönbségek kiegyenlítődnek; a feszültségmentes szál kiegyenesítésekor kialakuló újabb feszültségek a terhelés megszűnte után a deformált helyzetet kényszerítik ki a terjedelmesítésre kerülő szálasanyagok főbb termikus jellemzői [ o C]: száltípus olvadáspont lágyuláspont opt. rögzítési hőm. poliamid 6,-6 250 235 210-235 poliamid 6 215 170 170-190 poliészter 256 230-249 180-220

Terjedelmesítési eljárások Főleg a termoplasztikus ( hőre lágyuló) mesterséges szálak térgörbe-szerű tartós hullámosítására nagyobb rugalmasság nagyobb fonaltérfogat jobb hőszigetelés nedvességfelvétel javulás Kötő-felfejtő; Kötés-felfejtés (kötve-rögzítő)

Folytonos (filament) fonalak Terjedelmesített fonaltípusok - HE-fonalak (high elasticity; hochelastisch): nagy rugalmasságú terjedelmesített fonal, amelynek szerkezeti nyúlása 300-400 % - set-fonalak: kisebb rugalmasságú, szabályozott nyúlású (35-45 %), nagy terjedelmű fonalak Vágott-szálból előállított fonalak - HB-fonalak (high-bulk; hochbausch): pl. a poliakrilnitril szálkábelből - részben az elemi szálakká felaprózott szálszalagot autoklávban fixálják (hőrögzítik), így alakul a nem zsugorodó alapanyag (max.2,5 %-os maradó zsugorodással), - részben erős feszítéssel hoznak létre vágott szálakká alakított, zsugorodó képes alapanyagot - 60 %-ban rögzített, 40 %-ban zsugorodó képes szálasanyagból készül a HB fonal, amely a további műveleteknél előidézett igénybevételek hatására, az érvényesülő feszültségkülönbségek következtében terjedelmessé válik (térfogata megnő)

A hamissodrásos terjedelmesítő berendezés felépítése keresztcsap mágneses hamissodró orsó terjedelmesített fonalcsévék fonal továbbító bal sodratirány sodrócső fonal vezető jobb sodratirány fűtőtest fonal továbbító fonal fék fonal vezető fonal cséve

3. Mutassa be a szálasanyagok fizikai tulajdonságait!

A textilipar nyersanyagai, a szálasanyagok szálasanyag általában vastagsága a hosszához képest elenyésző a textilipari szálasanyagok megjelenési formái - elemi szálak: a szálasanyag különálló és roncsolás nélkül tovább nem osztható legkisebb eleme természetes szálaknál, pl. pamut, gyapjú, stb., mesterséges szálaknál az ún. vágott-szálak (a szálgyártáskor képződő végtelen szálfolyamot vágással vagy tépéssel meghatározott hosszúságú darabokra szedik szét (helytelenül műrostnak is nevezik) - rostok: egyes növényi szálasanyagok elemi sejtekre bontható sejtkötegei (pl. len, kender,stb.) - selymek: a több száz méter hosszúságú természetes szálasanyagok, pl. hernyóselyem, vadselymek (a végtelen hosszúságú mesterséges szálak a filamentek) - végtelen szálak: a mesterséges szálgyártásnál keletkező, filamentekből álló szálfolyamok (helytelenül műselyemnek is nevezik)

A szálasanyagok általános tulajdonságai külsőalak és látható szerkezet belső szerkezet szálhosszúság; hullámosság optikai tulajdonság szálfinomság (lineáris sűrűség) szálsűrűség szilárdság, nyúlás rugalmasság, hajlékonyság nedvességfelvétel termikus tulajdonság elektromos tulajdonság vegyi tulajdonság h/d = 1000-5000 mikroszkópiai kép micellás, fibrillás, hajtog. feldolgozhatóság; fedőképesség, szigetelés fényesség indirekt (Nm), direkt (tex, den) tényleges, látszólagos (g/cm 3 ) szakítóerő, fajl.sze.(n; cn/tex) rug., késl., maradó nyúlás (%) gyűrődés, méretváltozás hidrofil, hidrofób hőérzékenység hőszigetelő képesség szigetelés, sztatikus feltölt. vegyszerérzékenység napfény hatása

Szál finomsági rendszerek (lineáris sűrűség) a hossz és tömeg viszonyából képzett számozás - Tömeg számozás (direkt): adott hosszúságú szál tömege Tt (tex) = tömeg (g) / hossz (1 km) 1000 m szál tömege grammban Td (denier /den/) = tömeg (g) / hossz (9000 m) 9000 m szál tömege grammban Td = 9 x Tt (tex) kisebb számérték jelenti a finomabb szálat - Hossz számozás (indirekt): adott tömegű szál hossza Nm (metrikus) = hossz (m) / tömeg (1 g) 1 g szál hossza méterben Nm = 1000 / tex nagyobb számérték jelenti a finomabb szálat

Néhány szál finomsága len gyapjú pamut selyem mikroszál len 10-40 dtex gyapjú 2-50 dtex pamut 1,5-4dtex selyem 1-4 dtex mikroszál1 dtex-nél finomabb tex decitex (dtex) 1000 m szál hány gramm tömegű 10.000 m szál hány gramm tömegű a deci előtag tizedet (1/10) jelent, ezért a fizikai mennyiség csak akkor marad változatlan, ha a mérőszám a tízszeresére nő

A mértékegység előtt álló előtag kezelése átszámításkor fizikai mennyiség = mérőszám mértékegység 400 cm = 4 m = 0,004 km 4 m. ahány-szorosára nő a mértékegység, annyi-szorosára csökken a mérőszám ha a mértékegység km (méter ezerszerese), akkor 4 m = 0,004 km ahány-szorosára csökken a mértékegység, annyi-szorosára nő a mérőszám ha a mértékegység cm (méter századrésze), akkor 4 m = 400 cm előtag neve jele jelentése milliárdszoros µ milliószoros ezerszeres százszoros tízszeres tized század ezred milliomod milliárdod

R (km) = [F (mn) x Nm / 10000 ] x 0,981 A tex alapegység tört részeire és többszöröseire példák az egység rövidítés mértékegység összefüggés alkalmazási terület neve az alapegységgel millitex mtex mg/km 1 mtex = 0,001 tex szál és filament decitex dtex dg/km 1 dtex = 0,1 tex előfonal, fonal, cérna tex tex g/km - előfonal, fonal, cérna kilotex ktex kg/km 1 ktex = 1000 tex kábel, szálszalag, zsinór, kötél, stb. szakítóhossz km-ben adja meg azt a szál (fonal) hosszúságot, amelynél a felfüggesztett anyag saját tömege alatt elszakad szakítóerő m. finomság

Mikroszálak előállítása bikomponens-szál formájában leendő mikroszálak keresztmetszeti mikroszkopikus kép szigetek a tengerben -szerkezet keresztmetszeti mikroszkopikus kép napraforgó -szerkezet 1 dtex-nél finomabb 10.000 m szál 1 g-nál kisebb tömegű

Példák a multifilament finomságokra 78 dtexes filamentfonalak, 98 filamentág, 0,8 dtex/filament mikroszál 78 dtexes filamentfonalak, 23 filamentág, 3,4 dtex/filament

A mikro-szálak tulajdonságai, egyedi színezési szempontjai a színezék-szükséglet jelentős növekedése (a finom szálak megkötődési felületei jóval nagyobbak /akár 2-3 szoros színezékmennyiség kell/), fokozott mértékű színezékfelvitel (több megkötésre alkalmas belső üreg áll rendelkezésre) azonos színezék-koncentráció esetén világosabb színezettségű lesz a mikroszál (fontos a szál telítési határértékére ügyelni), nagyobb a színezési sebesség (lassúbb felfűtéssel, egalizáló segédanyag alkalmazással kell kerülni az egyenlőtlenségek kialakulását) a színezendő kelme fokozottan érzékeny mechanikai hatásokra (horzsolódás, szálkihúzódás), az oligomer-lerakódás (kisméretű szálpolimerek) veszélye nagy a fémrészeknél; a kelme úszását elősegítő színező-berendezések alkalmazása fontos (Soft-flow, Soft-stream), nedves színtartóság rosszabb (színezék-molekulaméret), fényállóság romlik (nagyobb szálfelületekre hat az UV-sugárzás /pl. UV-abszorbensek alkalmazandók/), jelentősebbek az átszíneződési gondok (hengeres HT-színezőn moaré hatás, jet-színezőknél hosszírányú csíkozottság), nehezebb a felületen tapadó, nem kötődött színezék eltávolítása (alkálikus közeget tűrő színezék-változatok vízkedvelővé tehetők, leszedhetők )

feszültség [mn/tex] A feszültség-nyúlás diagram főbb szakaszai O - A = a befogott szálak kiegyenesedése A - B = rugalmassági szakasz B - C = kis erőváltozáshoz nagy nyúlás C - D = kiegyenesedő láncmolekulák közelebb kerülése, újabb oldalirányú kötőerők B C D szakadási pont O A nyúlás [mm] a méréssel meghatározott szilárdsági érték függ: - szakítás időtartamától [gyorsabb szakításnál nagyobb érték (molekulaláncok elcsúszására nincs idő)] - minta befogási hosszától [nagyobb hossznál kisebb a szilárdság (a gyenge helyek bekerülése miatt)]

terhelés [dn/tex] terhelés [dn/tex] Egyes szálak feszültség-nyúlás görbéi üveg dezacetilezett acetát len rami finom-, középszálú pamut selyem nagy szil. viszkóz rézoxid szál poliamid 6,6 viszkóz PVC gyapjú acetát reg.fehérje szálak nyúlás [%] nyúlás [%]

Feszültség-nyúlás diagram feszültség (cn/tex) szakadás 2. folyási pont kisebb terhelésnél 1. nagy nyújtással 2. szembeni ellenállás kis húzóerőnövekedés, nagy nyúlás 1. nyúlás (%) az anyagok rugalmas visszaalakuló képessége általában csak a folyási határpontig ideális

A szálak nyúlása - a szálak növekvő húzóerő hatására mind jobban megnyúlnak, majd elszakadnak a szálszakadás pillanatában mért nyúlás a szakadási nyúlás - a szálak nyúlásának részei: - rugalmas nyúlás: a terhelés megszűntével eltűnik - késleltetett nyúlás: a terhelés megszűnése után csak bizonyos idő elmúltával tűnik el - maradó nyúlás: a hossznövekedés tartósan maradó része a szakadási nyúlást a hossznövekmény eredeti (terheletlen szál) hosszhoz viszonyított mértéke alapján, %-ban adják meg - a nyúlásmérés eredményeit a terhelés sebessége (szakítás ideje), a befogási hossz befolyásolja (a szakadás helyén a szál kis darabja jobban nyúlik; több idő esetén a láncmolekulák egymáson elcsúsznak) néhány szálasanyag száraz szakadási nyúlása - pamut 6-10 % - poliészter 15-50 % - gyapjú 25-50 % - poliamid 20-80 % - len 1,5-4,0 % - elasztán 400-800 %

A szálak szilárdsága és nyúlása rögzített szál szál finomság tex-ben F eredeti hossz nyúlás a maximális húzóerőre szakítóerő: - a szál elszakításához tartozó húzóerő fajlagos szakítóerő: - az 1 tex finomságra vonatkoztatott szakítóerő [cn/tex] szakítószilárdság (fajlagos szilárdság): - keresztmetszetre vonatkoztatott szakítóerő [N/mm 2 ] szakítóhossz (szakító kilométer): - km-ben adja meg azt a hosszúságot, amelynél a felfüggesztett szál saját súlya (tömege) alatt éppen elszakad [km] F max

A szálasanyagok rugalmassága, alakíthatósága, hajlékonysága - a rugalmasság befolyásolja a gyűrődés-feloldódási képességet és a méretállandóságot - a rugalmas- és késleltetett nyúlások összegét a teljes megnyúláshoz viszonyítva, százalékosan kifejezve a százalékos rugalmasság határozható meg százalékos rugalmasság, amellyel a szál rugalmassága jellemezhető - ha a százalékos rugalmasság 100 %, akkor tökéletesen rugalmas a szál; 95-100 % között kielégítően rugalmas-, 95 %-ánál kisebb érték esetén tökéletlenül rugalmas a szál - maradandóan alakíthatók azok a szálak, amelyek az alakváltoztató erők megszűnte után is megtartják a beavatkozás hatását - hő és nedvesség hatására alakítható pl. a pamut és a gyapjú plasztikusság - az alacsony olvadáspontú mesterséges szálak az olvadáspont-közeli állapotban alakíthatók termoplasztikusság - a hajlékony szálak jól fonhatók (jól egymáshoz simulnak), a hajlékony szálakból a hajlítást jól bíró, lágyabb fogású, kedvező esésű termékek gyárhatók

A szálasanyagok nedvességfelvétele - szálasanyagok nedvességtartalma befolyásolja a fizikai tulajdonságokat így a - szálak mérete, - szilárdsága és nyúlása, - hajlékonysága, ill. csavarási ellenállása, - tömege ettől függően változik - szabványos nedvességtartalom: a szabványos légkörben (65 % relatív légnedvesség, 20 o C hőmérséklet, 1013 hpa légnyomás) tömegállandóságig pihentetett szálasanyag nedvességtartalma a száraz tömegre %-ban számítva - szabványos nedvességtartalom pl. - pamut 8,5; 8-10 % - gyapjú 15-17 % - poliészter 0,2-0,5 % - poliamid 3,0-4,5 % - poliakril-nitril 1,0-2,0 %

Az elektrosztatikus feltöltődés és káros hatásai ha az arra hajlamos anyagokat dörzsölésnek, nyomásnak, érintkezésnek vagy éppen szétválasztásnak teszik ki, úgy a töltések megosztódnak és a két anyag azonos nagyságú, de ellentétes töltést tanúsít a természetes eredetű szálasanyagok optimális nedvességtartalmú közegben csekély elektrosztatikus feltöltődést mutatnak, viszont a mesterséges főleg szintetikus textilipari nyersanyagok a számottevő sztatikus elektromosságot produkálnak 65 % relatív légnedvességű légtérben a cellulózszálak fajlagos villamos ellenállása (rezisztivitása) 10 5-10 6 Ω/cm 3, a gyapjúé kb.10 11 Ω/cm 3, a szintetikus szálaké 10 10-10 16 Ω/cm 3 ; a nagy ellenállású szálak erőteljesebben töltődnek fel sztatikus elektromossággal (a kisebb ellenállásúak kevésbé) az ilyen textilanyagú termék viseléskor fokozottan magához vonzza a szennyezőanyagokat, az így rákerült idegen szál és fonaldarabokat nehéz eltávolítani az elektrosztatikusan aktív, töltésfelesleggel rendelkező textilanyaghoz hozzáérő személyre önmagában veszélytelen - ugyanakkor ijesztő hatású - áramütés éri, ebből egyéb kellemetlenségek és akár veszélyhelyzetek származnak

szigetelő (pl. szálasanyag) semleges állapot 4 proton 4 elektron negatív feltöltődés elektron többlet 4 proton 5 elektron pozitív feltöltődés elektron hiány 4 proton 3 elektron + Az elektrosztatikus feltöltődés lényege

A szálasanyagok fajlagos ellenállása pamut gyapjú szintetikus szálak 105-106 (amfoter jellege miatt nem zavaró) 10 5-10 6 Ω. cm 10 11 Ω. cm 10 10-10 16 Ω. cm növekvő fajlagos ellenállás, fokozódó elektrosztatikus feltöltődés a textíliák legnagyobb töltéssűrűsége 3,3. 10-9 C/cm 2 alatti, a levegő villamos átütési térerőssége 3,0. 10-9 C/cm 2 fényjelenséggel járó kisülés

A szálasanyagok termikus (hőhatással kapcsolatos) tulajdonsága - szálasanyagok mint nagymolekulájú polimerek hőérzékenyek - hőérzékenység következménye: - a mechanikai tulajdonságok a környezeti hőmérséklettől függően változnak - kisebb inztenzítású hőhatás is jelentős szilárdságcsökkenést okoz - hőmérséklet emelkedésével zsugorodás következik be a belső szerkezet változása következtében - a termoplasztikus (hőre lágyuló) szálasanyagok az ún. másodrendű átalakulási hőmérsékleten deformálhatóvá válnak (a láncmolekulák oldalirányú kapcsolatainak csökkenése miatt) - a szálak hővel szembeni viselkedésétől függ az egyes kikészítési műveletek megválasztása, a helyes kezelési körülmények (mosás, szárítás, vasalás) meghatározása - a szálak hővezető képességétől és a fajlagos hőkapacitástól (régebben fajhő) függ a hőszigetelő képesség

A szálasanyagok fénye - a szálasanyagok fényessége díszítő jellegű tulajdonság, a szálfelület fényvisszatükröző képessége okozza - a természetes szálak közül a gyapjú ezüstös-, a hernyóselyem különleges selymes fénye különleges hatást biztosít - fényesség szerinti szálasanyag besorolások: - tompa fényű pl. durva szálú pamut - gyenge fényű pl. rami - közepes fényű pl. len - erős fényű pl. hámtalanított selyem - fémes fényű pl. nem fénytompított végtelenszál - a mesterséges végtelenszálak nagyfokú fényessége esetenként kedvezőtlen lehet, ezért mattírózó-anyaggal, fénytompítóval csökkenthető - nemcsak a szálasanyagok optimális fényvisszatükröző képessége járulhat hozzá az egyedi külsőképhez, hanem pl. - a pamutfonalak és szövetek mercerezésével szintén selymes fényű termékek állíthatók elő - a kelmék célirányosan megválasztott fonal- és lapszerkezete (pl. optimális sodratú fésűs fonal, nagyobb fonallebegések, a fényvisszaverődésnek kedvező kötésminták, stb.) fokozzák a fényességet - a különleges felületkezelésű (pl. az ún. lakk-kikészítésű), hatékony megmunkálással kalanderezett (vagy préselt) textilfelületek fényesebbek

A napfény hatása a szálasanyagokra - a napfénnyel szembeni ellenállás a használati érték egyik fontos jellemzője a napfény károsító hatása szilárdságcsökkenésben nyilvánul meg néhány természetes szálra vonatkozóan az 50 %-os szilárdságcsökkenést okozó besugárzási idő ( felezési idő ) szálfajta szilárdság felezési idő [óra] szálfajta szilárdság felezési idő [óra] pamut 940 len, kender 1.100 juta 400 gyapjú 1.120 selyem 200 viszkóz 900

szálasanyag A szálasanyagok főbb tulajdonságainak összefoglalása szálhossz (mm; m) szál/rostfinomság (dtex) szálsűrűség (g/m 2 ) fajlagos szakítóerő (cn/tex) szakítóerő nedvesen szakadási nyúlás (%) nedvességfelvétel (%) pamut 10-60 1-4 1,5 25-50 nagyobb 6-10 8-10 (8,5) len 450-800 10-40 1,4-1,5 30-55 nagyobb 1,5-4,0 8-10 kender 1-2 m kb. 50 1,5 60-70 nagyobb 2-3 8-10 gyapjú 50-350 hernyóselyem 400-800 m cellulóz-acetát viszkóz poliészter poliamid poliakrilnitril vágási hossz vágási hossz vágási hossz vágási hossz vágási hossz elasztán végtelen 20-4000 2-50 1,32 10-16 kisebb 25-50 15-17 1-4 1,25 25-50 kisebb 10-30 9-11 2-10 1,29-1,33 1-22 1,52 18-35 kisebb (40-70 %) 0,6-44 1,36-1,38 10-15 kisebb 20-40 6-7 25-65 valamivel kisebb 15-30 11-14 15-50 0,2-0,5 0,8-22 1,14 40-60 kisebb 20-80 3,5-4,5 0,6-25 1,14 20-35 kisebb 15-70 1-2 1,15-1,35 6-8 kisebb 200-700 0,3

4. Mutassa be a szálasanyagok vegyi tulajdonságait!

A szálasanyagok vegyi és hőállósági tulajdonságai Szálasanyag Pamut Len Gyapjú Hernyóselyem Vegyszerállóság lúgok hatására duzzad savak roncsolják, szerves oldószerben tisztítható, klóros fehérítőszerrel kezelhető savak károsítják, szerves oldószerben tisztítható, Klóros fehérítőszerrel kezelhető lúgok károsítják, savaknak aránylag ellenáll, szerves oldószerben tisztítható, peroxidos fehérítőszerrel kezelhető lúgok károsítják, savakra érzékeny, szerves oldószerben tisztítható, peroxidos fehérítőszerrel kezelhető Hőállóság hosszabb ideig kezelve 120 o C-nál sárgul, 200 o C-on vasalható megfelelő nedvesítés mellett hosszabb ideig kezelve 80 o C felett elszíneződik, károsodik, max. 220 o C- on vasalható, megfelelő nedvesítés mellett 100 o C-os hosszabb kezelésre károsodik, 205 o C-nál szenesedik, 150 o C-on vasalható gőzölés- vagy nedvesítés mellett hosszabb ideig kezelve 140 o C-on bomlik, 120-150 o C-on vasalható baloldalon (gőzölésvagy nedvesítés foltot okozhat)

a táblázat folytatása Viszkóz, Lyocell, modal Cellulóz-acetát, triacetát Poliamid Poliészter híg lúgokra bomlik, savak általában károsítják, szerves oldószerben tisztítható, klóros fehérítőszerrel kezelhető tömény lúgokra érzékeny, savak általában károsítják, egyes szerves oldószerekre érzékeny, pl. csak perklóretilénnel tisztítható, klóros fehérítőszerrel és peroxiddal fehéríthető lúgoknak ellenáll, savak károsítják, szerves oldószerben tisztítható, peroxiddal fehéríthető tömény lúgok károsítják, savaknak ellenáll, szerves oldószerben tisztítható, peroxiddal fehéríthető hosszabb ideig kezelve 150 o C-on bomlik, max.150 o C-on vasalható az acetát hosszabb ideig kezelve 150 o C-on bomlik, max.110 o C-on vasalható (gőz nélkül); a triacetát 230 o C-on lágyul, max.150 o C-on vasalható (gőz nélkül) poliamid-6 180 o C-on lágyul, max. 110 o C-on vasalható (gőz nélkül); poliamid 6,6 230 o C-on lágy. Max. 110 o C-on vasalható (gőz nélkül) 220 o C-on lágyul, max.150 o C-on vasalható

a táblázat folytatása Poliakrilnitril (akril, modakril) Elasztán gyenge lúgoknak és savaknak ellenáll, peroxiddal fehéríthető lúgoknak nagyrészt ellenáll, egyes savak sárgítják, szerves oldószerben tisztítható, peroxiddal fehéríthető akril 200 o C körül lágyul, modakril 150 o C körül lágyul; Max. 110 o C-on vasalhatók (gőz nélkül) 105 o C-on lágyul, ( vasalás ha szükséges magas elasztán-tartalom esetén max. 110 o C, egyébként a fő alapanyag szerint) megjegyzés: vízben való viselkedés - a természetes szálasanyagok duzzadnak, gyűrődnek, zsugorodnak, (továbbá gyapjú mechanikai behatásra nemezelődik; hernyóselyem kelmeszerkezete megváltozhat, fénytelen lehet) - a természetes-alapú mesterséges szálak (viszkóz, modál, acetát) duzzadnak, gyűrődnek, zsugorodnak, formájukat nem tartják, a kelmeszerkezet megváltozhat - a szintetikus szálasanyagok alig- vagy nem duzzadnak, méretük nem változik, formájukat megtartják, kelmeszerkezetük változatlan marad

A szabványok alkalmazása és a kezelési jelképek az MSZ EN ISO 3758:2012 Textíliák. Jelképpel megadott kezelési útmutató szabvány alkalmazása is az 1995. évi XXVIII. törvény 6. (1) bekezdése alapján önkéntes eszerint lehet választani, hogy a szabványban foglaltak alkalmazásra, vagy éppen mellőzésre kerülnek ugyanakkor a szabvány közmegegyezéssel elfogadott dokumentum, így ennek révén elismert megoldás érhető el megjegyzendő, hogy az önkéntes vállalással - beleértve az erre történő hivatkozást - a szabvány előírásának alkalmazása kötelezővé válik

A kezelési jelképek grafikai követelményei az MSZ EN ISO 3758 szerint minden textil- és textilruházati termékre, kivéve szőnyegek nedves kezelések vasalás (.,.., ) fehérítés hivatásos vegytisztítás mesterséges szárítás (.,..) művelet tiltása

Kezelési alapjelképek az MSZ EN ISO 3758:2012 szerint Nedves kezelések - gépi- ill. kézi (áztatás, előmosás, mosás, öblítés, víztelenítés /pl. centrifugálás/) Fehérítés (mosás közben, mosás után) Szárítás (gépi /forgódobos - tumbleres/, ill. természetes) Vasalás (gőzölés) Vegytisztítás (szerves oldószeres; professzionális vizes)

Kezelési alapjelképek az MSZ EN ISO 3758:2012 szerint

Természetes szárítás jelképei az MSZ EN ISO 3758:2012 szerint e-mellett kell, a sorban feltüntetni a megfelelőt

Kezelési jelképek

Kezelési jelképek függesztve szárítandó víztelenítés (pl. centrifugálás) után függesztve, csepegtetve szárítandó víztelenítés (pl. centrifugálás) tilos) fektetve szárítandó víztelenítés (pl. centrifugálás) után fektetve, csepegtetve szárítandó víztelenítés (pl. centrifugálás tilos) adott jelkép ilyen kiegészítése: naptól védve, árnyékban szárítandó

Kezelési jelképek nélkül vizes tisztítás tilos

Példák kezelési jelképekre

Szöveges kezelési útmutató kiegészítések 1.

Szöveges kezelési útmutató kiegészítések 2.

5. Csoportosítsa a természetes eredetű szálasanyagokat!

A szálasanyagok eredete természetes mesterséges a textilipari célokra megfelelő szálasanyag a növény- ill. állatvilágból, ásványi anyagból közvetlen nyerhető természetes alapú a nagymolekulájú anyag (pl. cellulóz, fehérje, stb.) a természetben rendelkezésre áll, de nem szál formájában szintetikus a nagymolekulájú anyagot a műanyagipar állítja elő kőolajból, földgázból

Természetes eredetű szálasanyagok szerves szervetlen növényi magszálak pamut, kapok, stb. háncsrostok len, kender, juta, stb. állati szőrök gyapjú, egyéb prémes állatok mirigyváladékok ásványi hernyóselyem, vadselyem, stb. azbeszt (egészségkárosító) szerkezeti rostok szizál, abaka, stb. gyümölcs rostok pl. kókusz,

6. Csoportosítsa a mesterséges eredetű szálasanyagokat!

A szálasanyagok eredete természetes mesterséges a textilipari célokra megfelelő szálasanyag a növény- ill. állatvilágból, ásványi anyagból közvetlen nyerhető természetes alapú a nagymolekulájú anyag (pl. cellulóz, fehérje, stb.) a természetben rendelkezésre áll, de nem szál formájában szintetikus a nagymolekulájú anyagot a műanyagipar állítja elő kőolajból, földgázból

Mesterséges eredetű szálasanyagok szerves szervetlen természetes alapú cellulóz alapú szintetikus polimerizációs pl. poliakril-nitril, poliamid-6 alkalmas vegyületekből pl. üveg, kerámia, fém nem nagymolekulás regenerált pl. viszkóz, lyocell cellulóz származék cellulóz-acetát fehérje alapú növényi pl. szója állati pl. kazein egyéb pl. gumi, alginát polikondenzációs pl. poliészter, poliamid-6,6 poliaddiciós pl. poliuretán (elasztán)

n a g y m o l e k u l á s monomer A szálasanyagokat felépítő molekulák A A A A monomer A A A A B A B A B A monomer 1 monomer 2 A B A B A B A monomer 1 monomer 2 melléktermék természetes polimer (láncmolekula) pl. pamut, viszkóz mesterséges polimer (láncmolekula) polimerizáció pl. poliakril-nitril, poliamid 6 polimer (láncmolekula) polikondenzáció pl. poliészter, poliamid 6,6 polimer (láncmolekula) poliaddició pl. poliuretán O Al = O Al = O ; O = Si = O egységes egyedi molekulákból álló kismolekulájú (szervetlen) anyag pl. kerámia-szál

A mesterséges szálak általános előállítási elvei nedves szálképzés száraz szálképzés ömledékes szálképzés oldatból oldatból olvadékból pl. viszkóz pl. cellulóz-acetát pl. poliészter

7. Ismertesse a cellulóz jellemzőit, mutassa be a növényi eredetű szálasanyagok tulajdonságait, felhasználási területeit!

A cellulóz keletkezése a pl. pamutszálban a gyapotcserje egynyári változatát termesztik a szálak fejlődése a magból a virágzás napján kezdődik a vékony falú csőhöz hasonlító szálak belsejét sejtnedv tölti ki a szálak először hosszirányban fejlődnek, 25-30 nap alatt érik el teljes hosszukat a fejlődés második szakaszában (ez az érési folyamat) a szálak falvastagsága nő, miután a sejtnedvből cellulózrétegek rakódnak a belső falra a cellulóz lerakódási folyamat a toktermés felpattanásáig tart a cellulóz a növényvilág sejtfalépítő vázanyaga, kémiailag összetett szénhidrát H HO H H H H H OH a cellobiózból épül fel

Gyapotfajták a gyapotnövény (Gossypium) a mályvafélék családjába tartozik fajták a szálak finomsága, ill. hosszúsága alapján: finom (és hosszú) szálú gyapotfajták a világ gyapottermő területének kb. 4 %-a - Egyiptom, Szudán, Oroszország, USA - finomság: 100-180 mtex, Nm 5.500-10.000 - átlagos szálhossz: 30-50 mm -Egyiptom, USA, Szudán,Üzbegisztán, Kazahsztán stb. középszálú gyapotfajták a világ gyapottermő területének kb. 60 %-a - USA, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Afrika (Szudán, Uganda), Ázsia (India, Korea, Kína) - finomság: 150-220 mtex, Nm 4.500-6.500 - átlagos szálhossz:22-35 mm durva (és rövid) szálú gyapotfajták a világ gyapottermő területének kb. 36 %-a - Törökország, Észak-Afrika, India, Irán, Irak - finomság: 220-670 mtex, Nm 1.500-4.500 - átlagos szálhossz: 10-24 mm

A pamutszál elvi felépítése keresztmetszet bélüreg primer fal hosszanti kép szekunder fal szekunder fal primer fal szekunder fal rétegek a cellulózrétegek fibrillanyalábjai spirálisan egymásba fonódnak ez a duzzadás mértékének fő befolyásolója

A pamut szálkárosodásánál fellépő hatás és kimutatására példa cellulóz láncmolekula mikro fibrilla ásványi sav bélüreg fibrilla nyaláb cellulóz rétegek (szekunderfal) primerfal szálkárosodás szálkárosodás kimutatása ammóniumezüstnitrát oldattal kezelt mintán sárgás-barnás elszíneződés jelzi az ezüstkiválást szálkárosodás pamut elemiszál felépítése

cellubióz monomer A pamut szálkárosodásának magyarázata monomer károsodásmentes cellulóz láncmolekula jelképesen DP=2.500-3.000 károsodott cellulóz láncmolekula jelképesen DP=700-1.300 mállékony cellulóz láncmolekula jelképesen DP=500 alatt újabb láncvégi csoportok

A gyapotcserje fejlődése, termése gyapot-ültetvény a gyapot virága gyapot magszál pamut (a magról leválasztott szál) a toktermés a felpattant termés

Érettség szerinti pamutszálak éretlen szál szekunder fal nincs kifejlődve valamivel kisebb szilárdság nehezen színezhető normál érett szál túlérett szál halott szál nopposság szekunder fal vastagsága az átmérő 1/3-a, 1/4-e megfelelő szilárdság kellően csavarodott szekunder fal túlfejlett nagy szilárdság nem csavarodott, nehezen fonható csak primer fal van nincs szilárdság szalag alakú, könnyen csomósodik nem színezhető

A gyapot elsődleges megmunkálása; az egrenálás (magvazás) magvas gyapot az egrenálással az elemiszálakat elválasztják a magtól a magon maradt száldarabkák (linter) rövidek, fonásra nem használhatók (mint cellulóz, pl. vegyiszálgyártási alapanyag) szennyeződés bordák fűrészfogas tárcsák 100 kg leszedett gyapotban: 35 kg szálasanyag 62 kg mag 3 kg hulladék mag pamut

Gépi gyapotszedés mag a szálakkal főbb száljellemzők: -szálhossz: 10-60 mm -szálfinomság: 1-4 dtex -sűrűség: 1,5 g/cm 3 -fajlagos szakítóerő: 25-50 cn/tex A pamutszál felépítése -szakadási nyúlás: 6-10 % -szabványos nedvességfelvétel:8-10 %

A biopamut és jellemzői 1 db. T-ing pamut alapanyagához 150 g-, 1 db. farmer anyagához 340 g növényvédőszer szükséges - a világ gyomírtószer felhasználásának 10 %-át, rovarírtószer felhasználásának 25 %-át a gyapotföldeken használják fel ( a gyapot termőterület 40 %-a szál céljára, 60 %-a mag /olaj/ hasznosításra), Megoldások a vegyszer (műtrágya, növényvédőszer) csökkentésre: hagyományos gyapottermesztésnél - genetikailag módosított gyapot, amely megmérgezi a kártevőket (hamar ellenállóvá váltak a károsító szervezetek), - biotermesztés (komposzttal történő trágyázás, gyomirtás kapálással ill. égetéssel, más haszonnövények közé -ültetésével, lombtalanítás leszárítással, természetes permetanyag főzet alkalmazása, stb.) - egyelőre a biopamut a világ pamuttermelésének mindössze 0,03 %-át teszi ki (egyelőre 20-40 %-kal drágább a hagyományos pamutnál) - főként a bőrrel érintkező termékeknél (fehérneműk, ágyneműk, higiéniai cikkek, bébi-ruházat, pelenka, stb.)

A lenről vázlatosan lenrost-köteg rostköteg háncsréteg lenkóró keresztmetszete a rostköteg és elemi-szálasanyag - háncsrost, az alkalmas rostok főként mikrobiológiai feltárás után válnak hozzáférhetővé (ezután szárítás, törés, tilolás, gerebenezés), - a pamuthoz hasonlóan cellulózból épül fel, de az összetartó ragasztóanyag miatt merevebb, ugyanakkor simább felületű, - a lenrost matt felületű, kisebb mértékben szennyeződik, -nagy szilárdságú, kis nyúlású; csekély rugalmassága miatt nagyon gyűrődik -- nedvességfelvétele jó, víztartalmát viszont gyorsan le is adja ( hűsítő hatás), - gyakori a féllen-szövet is ( pamut lánc, len vetülék /40 %-ban/)

A lennövény és a rost szerkezete főbb rostjellemzők: -szálhossz: 450-800 mm -szálfinomság: 10-40 dtex -fajlagos szakítóerő: 30-55 cn/tex mikrofibrilla elemi sejt -szakadási nyúlás: 1,5-4,0 % -szabványos nedvességfelvétel:8-10 % cellulóz sejtköteg len szára fásréteg háncsréteg

A kender növény és elsődleges feldolgozása 1. 2. 3. 4. 5. 6. - kender aratása kévekötözővel, szárítás, lombtalanítás, gubózás - válogatás (érettség, szín, hosszúság, vastagság szerint) - rostfeltárás (mechanikai-, főleg mikrobiológiai úton gombák, baktériumok segítségével, továbbá kémiai módszerrel) - szárítás (a nedvességtartalmat 16 % alá csökkentik) - törés (a fásrészek pozdorjává alakítása az eltávolíthatóság érdekében) - tilolás (fásrészek eltávolítása)

A kenderrost tulajdonságai, felhasználása kender termőhelyek - a lenhez képest jobban elfásodott, kevesebb a cellulóztartalma - nedvességfelvétele 8-10 % - fajlagos szakítóerő 60-70 cn/tex - szakadási nyúlás 1,5-4,0 % - közel rothadásálló (vízzel szembeni ellenállása kiváló) kender erősítésű beton - felhasználása: műszaki cikkek, a kompozitoknál erősítés

A juta háncsrost a juta 2-4 m magasra növő, egynyári növényből származó háncsrost ennek megfelelően az erősen elfásodott rostszalagok is 200-400 cm hosszúságúak a kedvező rostminőséget a világos szín és a magas fényhatás jellemzi elsősorban zsákok, szőnyegek, függönyök és pokrócok céljára használják, de durvább ruházati szövetek is készülnek belőle csőszigetelésnél, kábelburkolásnál ill. szerkezeterősítésnél is alkalmazzák

A rami háncsrost - az indiai zöld- ill. a kínai fehér rami háncsrost - a feltárás előtti lehántolt rostszalagokat kínafű néven is emlegetik - a rostokat felépítő lapos elemi-sejtek a fejlődés során keletkező sejtfalrepedések miatt hosszirányban csíkozottak - az 50-250 mm-es hosszúságú ramirostok nagy szilárdságú és kisnyúlású alapanyagot adnak - a nagy cellulóztartalom következtében a pamuthoz hasonlóan a ramifonalak és szövetek mercerezhetők - lakástextíliák, vásznak, műszaki textíliák, műszaki varrócérnák készülnek belőle

A kenaf háncsrost - a kenaf a juta pótlására alkalmas háncsrost (a Hibiscus cannabinus növény szárából nyerik) - a 2-2,5 m hosszúságú, fehér ill. sárgás-fehér rostok hajlékonyabbak és puhábbak, mint a juta - egyébként tulajdonságai megközelítőleg a jutával egyezőek - fő felhasználási területe a zsákkészítés, de durvább szövetek és kötelek előállítása is gyakori; gépkocsi ajtóborítás, belső burkolat is készül belőle

Az abaka szerkezeti (levél) rost - magas lignintartalmú, 10-30 μm vastagságú elemi részek - akár 3 m hosszúságú, nagy szilárdságú rostok - főként szálerősítésű kompozitokban használják a lignin a latin lignum, fa szóból származik, faanyag ; a sejtfalban lerakódva a szilárdságot növeli

A szizál szerkezeti (levél) rost - az Agava sisalana leveléből nyerik a nagy bélüregű rostokat, - 10-30 μm vastagságú elemi részek, - a durva, merev rostok hossza 450 900 mm, - fajlagos szakítóerejük 28 32 cn/tex

A kókuszrost és jellemzői - a kókuszpálma gyümölcsét - a kókuszdiót - borító durva rost - tengervizes áztatást követően feltáró-géppel választják le a kókuszdióról; szárítás után gerebenezik, bálázzák - szőnyegfonalakat, zsinórokat, kefesörtét készítenek kókuszrostból - az ilyen szőnyegek kiváló tartósággal és nagy rugalmassággal rendelkeznek; matrac-töltetnek is alkalmas - rothadásnak ellenállnak rosthalmaz hosszanti mikroszkópi kép

8. Részletezze az állati eredetű szőrök tulajdonságait!

magyar merinó juh A juhtenyésztés rövid története napjainkban a tenyésztett juhok szőrét használja fel a textilipar, ezek őseit, a vadjuhokat a történelem előtti időkben szelídítették meg (i.e. 6-7000 évvel ezelőtt a juh már háziállat volt) az évezredes tenyésztés során a juhok bundája folyamatosan finomodott; a mai juhok őse főleg a merinó fajta, valamint az angol hosszúgyapjas juhfajták a merinó juhokat évszázadokig csak Spanyolországban tenyésztették, az akkori uralkodók védelmi szempontból megtiltották ezek kivitelét (a tilalom a 18. sz. közepéig tartott) hazánkban 1773-ban hozták be a merinó juhokat, 1850-1870 között merinóállományunk 15-16 millió volt (ekkor Magyarország volt Európa legtöbb gyapjút termelő országa)

Juhfajták finom gyapjat adó juhok: merinó (Spanyolországból származik) közép-finom gyapjat adó juhok: angol daun fajták hosszúszálú gyapjat adó juhok: félfényes (Cheviot), fényes (Leicester) kroszbred juhfajták: a finom és hosszúszálú gyapjat adó juhok keresztezésével durva gyapjat adó juhok: karakül, racka, cigája merinó racka cigája

hámréteg A gyapjúszál fejlődése a szálak a szőrtüszőkben levő hajhagymasejtek szaporodásából fejlődnek ki a gyapjúszálak pászmákban nőnek; több egymás melletti szálcsoportot kötőszálak kapcsolnak egymáshoz; a képződő fürtöcskék egyesüléséből jön létre a fürt (gyapjúbunda építő eleme) szőrszál szárrész faggyúmirigy gyökér-rész a faggyú- és verejtékmirigyek váladéka a gyapjúzsír hajhagyma

A gyapjú a tenyésztett juhok testéről lenyírt szőr tiszta gyapjú (a képen a bunda méreteinek bemutatására végezték féloldalasan a nyírást, egyébként folyamatosan távolítják el az állat testéről)

Gyapjú bundán belüli szálminőségek 1 és 2 lapocka és oldalak legjobb minőségű szál 3 és 4 combok és nyakoldalak jó minőségű szál 5 és 6 hát középső része közép minőségű szál 7 és 8 farok és hasrész gyengébb minőségű szál 9 és 10 nyak, mell alacsony értékű szál 12 és 13 fej, lábak kis értékű felszőrök

főbb száljellemzők: -szálhossz: 50-350 mm -szálfinomság: 2-50 dtex -sűrűség: 1,32 g/cm 3 -fajlagos szakítóerő: 10-16 cn/tex A gyapjúszál felépítése -szakadási nyúlás: 25-50 % -szabv. nedvességfelvétel: 15-17 %

A gyapjúszál belső szerkezete keratin molekula proto-fibrilla kettős szerkezet ( fél-szálak ) orsósejtek mikro-fibrilla makro-fibrilla fibrilláris fehérje köteg parakortex ortokortex gyapjú elemiszál endokutikula exokutikula epikutikula pikkelyréteg kortex } kutikula

A keratin fehérjére jellemező hélix szerkezet

A gyapjúszálak pikkelyes külső burkolata pehelyszőr felszőr szálhegy száltő száltő szálhegy a nemezelődés elve

A zsíros gyapjú szennyeződései és eltávolításuk eltávolítás: mosással eltávolítás: karbonizálással rátapadt ásványi szennyeződések eltávolítás: mosással növényi szennyeződések eltávolítás: mosással izzadmány anyagok gyapjúzsír

A karbonizálás elve és menete eltávolítás telítés ásványi savval, savfelesleg eltávolítása szárítás, hőkezelés ( égetés ) semlegesítés, szárítás maradványok kiporolásos eltávolítása cellulóz láncmolekula részlete szilárd anyag hidrolizált cellulóz kiporolható

Zsíros és mosott gyapjú zsíros gyapjú nyírás után szennyezett - gyapjúzsír, - izzadmányanyagok, - növényi szennyeződések, - rátapadt ásványi szennyeződések mosott, karbonizált gyapjú tovább feldolgozásra alkalmas

A gyapjúszövet előkészítése, kikészítése a zsíros (állatról lenyírt és osztályozott) gyapjú szennyeződéseit (gyapjúzsír, izzadmányanyagok, külsőleg rátapadt ásványi anyagok, növényi részek) laza állapotban távolítják el, a gyapjúszövetek mosásnál a fonóolaj, egyéb fonodai- ill. szövés során rákerült szennyeződések eltávolítását végzik; a mosás nemesít, mert a felhalmozódott feszültségek kiegyenlítésével a kelme visszanyeri rugalmasságát, lágyságát, a mosást maximum 40-45 o C-on és ph=9-10 tartományban végzik (magasabb hőmérséklet, lúgosabb közeg maradandó károsodást okoz), a szövet-karbonizálás során a bennmaradt növényi részeket ( szalma, bogáncs) ill. a másodlagos nyersanyagban (pl. használt termékek felbontásával nyert alapanyag) előforduló növényi eredetű szálasanyagokat távolítják el (a felépítő cellulózt savas hidrolízissel lebontják, a mállékonnyá vált maradványok kiporolhatók / végezhető kénsavval, sósavval, alumínium-kloriddal/), a gyapjúszöveteket a nedves rögzítés során a további meleg és nedves közegű kikészítőműveletek káros alakváltoztató hatásaival (ráncosodás, nyúlás, stb.) szemben teszik ellenállóvá (feszültségmentes helyzetű és széles-állapotú szövetet meleg- majd hidegvíz hatásának teszi ki (a belső szerkezet hő hatására új helyzetbe kerül, ezt hűtéssel rögzítik), a gyapjút ritkán fehérítik, kizárólag sima-fehér szövetek gyártása, világos és élénk színű méteráruk előállítása során (kíméletes redukciós /pl. nátrium-ditionittal/- ill. oxidációs /pl. hidrogén-peroxidos/ eljárásokkal)

a különleges állati szőrök közös jellemzője a simább szálfelület (csökkenő mértékű, vagy teljesen kizárt nemezelhetőség), és a jellegzetesen magas fény jellegzetesen tetszetős természetes színük színezés nélkül ad kedvező külsőképet Különleges állati szőrök lágyságuk és melegtartó-képességűk felülmúlja a gyapjút. kecskefajták szőrei (kasmír, angóra- és házikecske) tevefélék (teve, láma)

Az alpaka szőr az alpaka a gyapjúnál nagyobb szilárdságú, könnyű, extra hőszigetelő képességű a dél-amerikai Andokban honos lámafaj szolgáltatta szőr textilipari feldolgozásával finom tapintású értékes felsőruházati cikkek és takarók állíthatók elő

9. Ismertesse a valódi selymek fajtáit, fejtse ki a hernyóselyem tulajdonságait!

A selyemlepke fejlődése, a hernyóselyem keletkezése 1. 2. 3. a peték lerakása a hernyó a vedlő hernyó 5. 6. 4. a begubózás a gubó (báb) több mint ezer m selyemszál A kifejlődött a kikelt lepke

A selyemszál kialakulása 50.000 db hernyó 1.000 kg gubó 120 kg nyersselyem gubót képző hernyó kivezető nyílás a fejen a két selyemtermelő mirigy egyesülése kettős fibroinszál a két kisebb mirigy szericin a két szál összeragasztása a gubószál (kettős fibroin + szericin) szericin fibroin

A selyem gombolyítása vezetőgörgő motolla vezető görgő fonófej vezetőgörgő legombolyító tál főzőkatlan (a gubószálakat összetapasztó szericinréteg felpuhítása)

A selyemgombolyítás motollált-selyem az egyesített gubószálak áthaladása a fonófejen főzött gubók

vadselyem főbb szálasanyag jellemzők: -hossz: 400-800 m -finomság: 1-4 dtex -sűrűség: 1,25 g/cm 3 (hámtalanított) -fajlagos szakítóerő: 25-50 cn/tex -szakadási nyúlás: 10-30 % -szabv. nedvességfelvétel: 9-11 % A nyersselyem felépítése

Vadselymek (1) egyes vadon élő lepkefajok hernyóinak gubószálai, amelyek általában durvább és sötétebb színűek a tenyésztett selyemhernyó selyménél; legnagyobb jelentőségű a tussah selyem (nevét Kína egy hasonló nevű részéről kapta, ahol a legnagyobb mennyiségben fordul elő; hasonlóképpen dolgozzák fel, mint a selyemhernyó gubóját egyes pókok aranyszínű pókselymet bocsátanak ki, amiből újabban luxustextíliákat is készítenek; a pókok tenyésztése nehézkes; 450 pók egész évi szálhozama szükséges 1 méter selyemszövethez

Vadselymek (2) a tengeri, kagylóselyem a kagylóselyem egy rendkívül finom, ritka és értékes anyag; egy tengeri nobilis kagylón levő szálasanyagból maximum 2 g szövetet lehet előállítani az aránylag hosszú pamacs formájában megjelenő selymes szálak az élőlény egyik mirigyéből választódnak ki, a kagyló ezzel rögzíti magát a tengerfenékhez, a sziklákhoz az akár 6 cm-es hosszúságú szálak nagyon erős, vékony képződményei textilanyagokhoz is hasznosíthatók; annyira finom, hogy egy pár ilyen anyagú női kesztyű beleférne egy fél dióhéjba

10. Mutassa be a vegyiszálak eredet szerinti csoportosítását, a szálak gyártási elvét! Jellemezze a természetes alapú szálak tulajdonságait!

Mesterséges eredetű szálasanyagok szerves szervetlen természetes alapú cellulóz alapú szintetikus polimerizációs pl. poliakril-nitril, poliamid-6 alkalmas vegyületekből pl. üveg, kerámia, fém nem nagymolekulás regenerált pl. viszkóz, lyocell cellulóz származék cellulóz-acetát fehérje alapú növényi pl. szója állati pl. kazein egyéb pl. gumi, alginát polikondenzációs pl. poliészter, poliamid-6,6 poliaddiciós pl. poliuretán (elasztán)

A mesterséges szálgyártás kialakulása a selyemhernyó utánzása már 1666-ban Hooke (angol fizikus) megjövendölte, hogy egyszer valaki ellesi és reprodukálja a selyemhernyó művészetét a szálképző működése 1885-ben Chardonnet állított elő először mesterséges szálat (végtelen cellulóz-nitrát szálasanyag), mintegy utánozva a selyemhernyót.

A mesterséges szálak általános előállítási elvei nedves szálképzés száraz szálképzés ömledékes szálképzés oldatból oldatból olvadékból pl. viszkóz pl. cellulóz-acetát pl. poliészter

A mesterséges szálgyártás menete nedves szálképzésnél polimer oldat szűrő kicsapódás nyújtás mosás aviválás szálképző fej szál szárítás fűtött dobok végtelen sz. szivattyú kicsapó fürdő mosó egység vezető henger vágott szál pl. így készült a viszkóz-szál (mint regenerált cellulóz) a nátrium-hidroxidban oldott cellulóz-xantogenátból, kénsavas kicsapó-fürdővel

A mesterséges szálgyártás menete ömledékes szálképzésnél polimer polimer olvadék szivattyú szűrő hűtő levegő szálképző fej feltekercselés szálszilárdulás aviválás elkészült nyújtott szál pl. poliamid

A viszkóz szál - a viszkóz alapanyagát egyes fák ( fenyő, bükk, eukaliptusz) cellulóz-anyaga szolgáltatja - a hagyományos eljárásnál az egyébként nehezen és körülményesen oldható cellulóz átmeneti kémiai átalakításával nátron-lúgban oldható módosulatot alakítanak ki; az oldott cellulóz kénsavas kicsapó-fürdőben levő szálképző fejen távozva szilárdul szállá - az újszerű viszkóz-szál ( Lyocell) gyártásnál aminoxid oldószert használnak, az eljárás környezetkímélő - a modál-szálnál célirányosan változtatott kicsapási körülményekkel olyan belsőszerkezet alakul ki, amellyel nagyobb - száraz és nedves - szilárdság érhető el, kevésbé zsugorodik és gyűrődik - a viszkóz magas nedvességfelvevő képességgel (10-14 %) rendelkezik, nedves szilárdsága akár a száraz érték 40-70 %-ára csökkenhet; nedves kezelésre fokozottan duzzad, így jelentősen zsugorodik (nem mérettartó); nemesítő kikészítés nélkül rendkívül gyűrődik

környezetkímélő regenerált cellulózszál gyártás cellulózlapok A lyocell szál és jellemzői oldószer Oldószer, víz oldás szűrés szálhúzás mosás fehérítés aviválás szárítás oldószer visszanyerés víz - kiváló nedvességfelvétel - lágy fogás - viszkózhoz képest nagyobb száraz és nedves szilárdság kisebb mértékű gyűrődési hajlam lyocell szál

A cellulóz-acetát szálak a szál alapanyagát a természetben található cellulóz képezi, azonban a nagymolekulájú anyag könnyebb oldhatósága érdekében végleges kémiai átalakítást végeznek ecetsavas-cellulóz-észter triacetát szál: a hidroxilcsportok 92 %-át ászteresítik (közel mind a hármat) - alig van benne hidroxil-csoport (hidrofob) - kis számú oldalirányú kötés van a láncmolekulák között, ezért termoplasztikus (hőre lágyuló), 140 o C körül lágyul - a szintetikus szálakhoz hasonlóan, nehezebben színezhető diacetát szál: az észterezési fok 2,5 - szabad hidroxil-csoportjai révén valamivel könnyebben színezhető

SPF (Soybean Protein Fibre) szójafehérje szál szójabab növény a szójabab termés szójafehérje szál - a szójabab 40 %-a fehérje - az olajmentesített szójapogácsa az alapanyag - enzimes kezelés is segíti a gömb alakú fehérjéből felépülő biopolimer kialakítását - nedves szálképzéssel készíthető pamut- ill. gyapjútípusú mesterséges szál (0,9-3,0 dtex) - bőrbarát, kellemes lágyságú szál (fehérnemű, ágynemű, egyéb ruházati cikkek készülnek belőle)

A gumi szálak természetes kaucsukból, vagy szintetikus kaucsukból (butadién-sztirol -koopolimer, butadién-akrilnitril koopolimer, poliizo-butilán stb.) állítják elő a szálhúzással készült gumiszálak kör keresztmetszetűek, a lapokból vágottak négyszög keresztmetszetűek szilárdságuk 15-28 cn/tex, nyúlásuk 700-800 % vulkanizálás, rugalmasság elérésére természetes kaucsuk nyújtás

11. Határozza meg a vegyiszálak eredet szerinti csoportosítását, a szálak gyártásának elvét! Jellemezze a mesterséges alapú szálak tulajdonságait!

Mesterséges eredetű szálasanyagok szerves szervetlen természetes alapú cellulóz alapú szintetikus polimerizációs pl. poliakril-nitril, poliamid-6 alkalmas vegyületekből pl. üveg, kerámia, fém nem nagymolekulás regenerált pl. viszkóz, lyocell cellulóz származék cellulóz-acetát fehérje alapú növényi pl. szója állati pl. kazein egyéb pl. gumi, alginát polikondenzációs pl. poliészter, poliamid-6,6 poliaddiciós pl. poliuretán (elasztán)

A mesterséges szálak általános előállítási elvei nedves szálképzés száraz szálképzés ömledékes szálképzés oldatból oldatból olvadékból pl. viszkóz pl. cellulóz-acetát pl. poliészter

A szálképző egység szálképző lapokra példák szálképző nyílás szálképző lap

Példák a profilszálakra trilobál szál (fényes) 4 csatornás szál nedvesség elvezetés 6 csatornás szál

- több speciális száltípus ismert ( pl. nehezen gyulladó változat, nagyszilárdságú típus műszaki célokra, Thermastat - üreges, Vectran - aromás poliészter, stb.) A poliészter szálak polikondenzáció O HOOC COOH + HO OH C O + H 2 O szerves sav H 2 O alkohol észter-csoport - a polikondenzáció során képződő polimert megolvasztják, ömledékes szálképzéssel alakul ki a szálasanyag, - nagy szilárdságú, jó kopásállóságú szálasanyag; termoplasztikus, terjedelmesíthető; egyes típusaik fokozottan pillingesednek, - keresztmetszettől és mattírozó adalékoktól függően fényestől a fénytompított változatig több változata ismert, - kiváló rugalmasságú, gyűrődésfeloldó képessége jó ( hőrögzítve formatartó), - elektrosztatikus feltöltődése fokozott, - nedvességfelvétele rossz ( 0,2-0,5 %), de a mikroszálak közötti kapillárisok fokozzák a vízfelvételt; gyorsan szárad,

A poliakrilnitril szálak - az akrilnitril monomert polimerizálják, a szilárd nagymolekulájú anyagot feloldják ( nedves szálképzés), - a 100 %-os poliakrilnitrilt textilipari célokra nem alkalmazzák (tömör belső szerkezet, nehéz színezhetőség), - akril-típus 15 %-nál kevesebb koopolimert-, a modakril 15 %-nál több (50 %-nál kevesebb) módosító anyagot tartalmaz, - főként vágott-szál formában használják fel, gyapjúhoz hasonló tapintással rendelkezik, kis sűrűségű, - jellemzően keverékek formájában alkalmazzák, - nedvességfelvétele gyenge (1-2%), - elektrosztatikus feltöltődése jelentős, fokozottan szennyeződik, CH 2 CH - erősen- és kevésbé zsugorodó akril-szálak keverékéből nyert fonalak hő hatására változóan reagálnak, kiváló hőszigetelő-képességű terjedelmes alapanyagot képeznek - HB (Hochbausch, High-Bulk): két különböző zsugorodó-képességű szálból készül, hőhatásra (forró-levegő, gőz, forró-víz) lesz terjedelmes - fénnyel szembeni ellenálló-képességük a legjobb (a /színtelen/ szál a fény és UV-sugarak hatására alig veszít szilárdságából) CN

A poliamid szálak a nagymolekulájú anyagban a savamid kötések jellemzőek - C - N - - az alifás (nyílt-szénláncú) poliamidok a legelterjedtebbek O H. poliamid-6 (perlon) polimerizációs. poliamid-6,-6 (nylon) polikondenzációs - szilárdságuk jó, kopásállóságuk kiváló; nagyon rugalmasak, kevésbé gyűrődnek; elektrosztatikus feltöltődésük fokozott - termoplasztikusak, így a szálak terjedelmesíthetők, a termékek hőrögzíthetők - a poliamidok fényhatásra érzékenyek, intenzív behatásra szilárdságuk csökken, fakulnak ( öregedés, sárgulás) - savakra érzékenyek, lúgokkal szemben aránylag ellenállók; jól színezhetők - nedvességfelvételük szabványos légkörben: 3-4,5 % - az aromás ( gyűrűs vegyületekből) poliamidok: kiváló hőállóság ( 300-400 o C ), nagy szilárdság ( hőhatás során is), jó vegyszerállóság Nomex, Kevlar

Az alifás poliamid szálak a poliamid neve utáni szám, számok a felépítő monomer, monomerek széntatom-számára utalnak diaminok és dikarbonsavak egymásra hatásából jönnek létre a polikondenzációs változatok (pl. nylon) az első szám a diamin, a második a dikarbonsav szénatom-számát jelöli pl. poliamid 4,6 azt jelenti, hogy diamin 4-, a dikarbonsav 6 szénatomból áll; a nylon, poliamid 6,6 azaz mindkét monomer 6 szénatomot tartalmaz megfelelő monomerből alakulnak ki a polimerizációs változatok, pl. perlon, poliamid 6, tehát a 6 széntatomból álló monomer építi fel amennyiben a poliamid neve után két szám áll, úgy polikondenzációs, ha egy szám van, akkor polimerizációs alifás (nyílt szénláncú) poliamidok főbb tulajdonságai: - sűrűség: 1,14 g/cm 3 - szabványos nedvességfelvétel: 3,5-4,5 % - fajlagos szakítóerő: 40-60 cn/tex - szakadási nyúlás: 20-80 %

Az elasztán szál - poliuretán-szál, poliaddiciós polimer építi fel N C O (pl. Dorlastan, Lycra, stb.) elasztán H O - gumi-rugalmas (elasztomer) változata elterjedt szakítóereje alacsony: 6-8 cn/tex szakadási nyúlása nagy: 200-700 % rugalmas visszaalakuló képessége kiváló: 50 %-os nyújtáskor 95 % - nedvességfelvétele kb. 0,3 % - lágyuláspontja alacsony: 100-120 o C - savakra érzékeny, fényállósága közepes

Az elasztán szál felépítése jelképes belső szerkezet rendezetlen rendezett megnyújtott állapot tehermentesített állapot

A harmadik-generációs szálasanyagok jellemzői - nagyteljesítményű szálak, speciális- szuper szálak (high performance fibers) jellegzetes szálszerkezeti jellemzők:. fibrilláris szerkezet: egydimenziós anizotróp (a tér minden irányában nem azonos tulajdonságú), pl. aramid-, hagyományos szintetikus szálak; azbeszt. két-dimenziós (réteg struktúrák), pl. szénszálak. három-dimenziós szerkezetek: izotróp tulajdonságú ( főként szervetlen - szilícium-oxid, kerámia-, stb. -szálak) harmadik generációs szálak speciális polimerszálak - hő- és lángálló szálak - szupererős szálak - egyedi tulajdonságú szálak ( mikro-, üreges-, nedvességre érzékeny-, röntgen sugárzás ellen védő, stb. szálak) oxidált és szénszálak speciális szervetlen szálak - szilícium-oxid szálak - kerámia szálak - újrendszerű fémszálak

Példa a harmadik-generációs szálasanyag előállítására oldott nagymolekulájú anyag szálképző nyílás aromás poliamid folyadékkristály polimerből lánc molekulák nyíróerő első orientáció légrés részleges dezorientáció újra orientáció hirtelen hűtő fürdő szál a szál belső szerkezetében a láncmolekulák a száltengely irányában orientáltan helyezkednek el

Az aromás-poliamid szálak - a molekulaláncok merevségének növelésére aromás karakterű gyűrűkkel helyettesítik a polimetilén szegemenseket - a hagyományos olvadék szálképzéssel nem lehet előállítani, mert nem mutatnak ömleszthetőségi tulajdonságot - speciális polimerizációs- ill. polikondenzációs eljárás szerves oldószeres megoldással - nedves szálképzési eljárás tömény kénsavas oldószerrel, kis szálképzési sebességgel - az első para-aramid szál a Kevlar volt ( Fiber B) - folyadékkristályos oldatok ( LCP polimer) maximális viszkozitása a kritikus koncentrációnál érhető el - a folyadékkristályos oldat alkotórészei a szálképző-fej nyílásnál a nyíróerő hatására orientálódnak, - a koaguláló légrés feletti szélképző-fej következtében a szélképző-anyag magasabb hőmérsékleten tartható (nagy koncentráció, nagy szilárdság); 10- szeres nyújtás érhető el ( hagyományosnál max.: 3-szoros) - nagy modulus ( pl. Kevlar, Twaron) - antisztatizáló képesség is: pl. Nomex Comfort

12. Részletezze a nemszőtt eljárással készült kelmék tulajdonságait meghatározó tényezőket, felhasználási lehetőségeiket!

Nemszőtt kelmék csoportosítása szálalapú kelmék fonalalapú kelmék közös elv: rendezett szálfátyol előállítása és egymásra rétegezése a szálak rögzítése természetes filc (nemez) esetében a gyapjú pikkelyes szerkezetének kihasználásával a szálak tartós összekapcsolása tűzött nemezeknél speciális tűkkel szálpászmák bevitele a szálréteg belsejébe, ill. áthúzása szálfátyol rögzítése vízsugaras kuszálással szálfátyol rögzítése ragasztóanyag felvitelével hőre lágyuló szálaknál hőkezeléssel a szálak összekapcsolása szálbunda rögzítése varrva-hurkolással párhuzamos fonalrendszerek merőleges helyzetben egymásra rétegezése, majd varrva-hurkolással rögzítése egyéb szerkezetek hordozó kelme összekapcsolása szálbundával hordozó kelmére fonalhurkok felvitele

A gyapjúszálak pikkelyes külső burkolata - nemezelés pehelyszőr felszőr szálhegy száltő száltő szálhegy a nemezelődés elve így kapcsolhatók össze a szálfátyol filccé (nemezzé)

Nemszőtt kelmék előállítása tűnemezeléssel tűnemez speciális fogazott tűk tűzött nemez

Szálfátyol-alapú nemszőtt kelmék különböző szilárdítási módszerekkel kötőanyaggal szilárdított szálak termoplasztikus szálak hőkezeléssel szilárdítva pontszerűen termikusan szilárdított szálak

Példák varrva-hurkolással készülő nemszőtt kelmékre bundaalapú varrva-hurkolt kelme Maliwatt fonalalapú varrva-hurkolt kelme Malimo

Példák varrva-hurkolással készülő nemszőtt kelmére Malimo kelme hosszirányú fonalak Malimo gép varrva-hurkolás keresztirányú fektetett fonalak varrvahurkolás hosszirányú fonalak keresztirányú fektetett fonalak

Példák a varrva-hurkolásos fonalszerkezet rögzítésre varrva-hurkolás fonalak fonalak

A VOLTEX (VOLuminózus TEX-tília) előállításának elve - a szálbundát fonal felhasználása nélkül - szemalakúan, egyidejűleg bolyhképződéssel - az alapkelmével (hordozó-kelmével) összekapcsolják - a tű a hátrahaladáskor a szálakat az alapkelmén keresztül-húzza (az újonnan megragadott szálköteggel) hordozó-kelme pl. vetülék rendszerű Kötött kelme leverőplatina szálbunda (kártfátyol) hurok-platina fátyol befektető pl. merinó-gyapjú tolókás-tű voltex-kelme

Példák a nemszőtt kelmék felhasználásra lakástextíliák: párnahuzatok, tisztító- és törlőkendők, asztalterítők stb., ruhaipari alkalmazások: ruhabélések, válltömések, a konfekcióipar által használt ragasztós közbélések, hímzés alátétek stb. higiéniai, egészségügyi és gyógyászati textíliák: pelenkák, betétek, kozmetikai kendők, egyszer használatos kórházi öltözékek, eldobható kórházi lepedők, maszkok stb., kárpitosipari töltőanyag a párnázott bútorokban, bőrdíszműipari bélésanyagok, cipőbélések, töltőanyag hálózsákokban és sportruházati cikkekben, gépkocsiban töltőanyag ülésekhez, ajtó-, tető-, padló-, kalaptartó- és csomagtartó-burkolat, geotextíliák (pl. útépítésnél alárétegezés, árokpartok kialakításánál stb.) csomagolóanyagok, építőipari felhasználások: hang- és hőszigetelő anyagok, tömítőanyagok, tapéták, különböző szűrők, szűrőbetétek, kompozitok erősítő vázanyagai

13. Mutassa be a szövet szerkezetét! Sorolja fel a szövetek alapkötéseit és azok tulajdonságait!

A szövőgép működési elve piros láncfonalak kék vetülék vetélő vetülékfonallal

A szövőgépek csoportosítása mechanikus vetélős vetélőnélküli több fázisú Hullámszádas automata mikrovetélős vetülékvivős fúvókás cséveváltós légsugaras vetélőváltós vízsugaras

A jacquard szövőgép elvi működése a láncfonalak egyenkénti mozgatása zsinórokkal súlyok elektronikus vezérlésű gép

Különböző vetülék-beviteli módok Hagyományos, vetélős vetülékbevitel folyamatos vetülékbevitel Fogóvetélős (mikrovetélős) vetülékbevitel csak egy vetésnyi fonal Ragadókaros vetülékbevitel (vetülék-vivős) csak egy vetésnyi fonal Fúvókás vetülékbevitel (pneumatikus vagy hidraulikus) csak egy vetésnyi fonal

Speciális szegélyképzések az újrendszerű szövőgépeken Az újrendszerű gépek esetében a bordaszélességnek megfelelő hosszúságúra vágott vetülékfonal darabok miatt egyedi szegélyképzőkre van szükség. A szövetszegélyeket úgy kell kialakítani, hogy szilárdan zárják a széleket, vastagságuk egyezzen az alapszövetével, ne legyenek hajlamosak besodródásra ill. hullámosodásra. - A visszahajtogatott szegélyt a fogóvetélős és vetülékvivős szövőgépeken szőtt szöveteknél alkalmazzák. Ennek során a széleken kiálló, kb. 15 mm-es vetülékfonal végeket a következő szádnyílásban visszahajtottan bebújtatják. - A tűzött szegély esetében a széltől kb. 20 mm-re benyúló, vékony és nagyszilárdságú lekötő-fonalat fűznek a szádnyílásokba. Ezzel a módszerrel szilárdan lekötött, rojtos szélű szövet képződik. - A félforgófonalas szélrögzítésnél a jobbra és balra 180 o -kal elfordított szegélyláncfonalak a vetüléken kívül egymással is kereszteződnek. A vetüléket nagyobb mértékben körülfogó láncfonalak szilárd, rojtos szegélyszerkezetet biztosítanak. (A forgófonalas megoldásnál szorosabb körülfogás érhető el). - Az olvasztott szegélyt hőre lágyuló fonalakból készített szöveteknél alkalmazzák. A szegély közelében levő izzó tűk a szövetrész megolvasztásával leválasztják a többlet vetülékeket, a megdermedő olvadék szilárd szélzárást biztosít.

Vetélőnélküli szövőgépeken előállított szövetek szegélyei visszahajtogatott tűzött olvasztott félforgófonalas forgófonalas

Szövetek kötésrajza, mint egyszerűsített ábrázolás vetülék kötéspont a vetülék halad a színoldalon lánc kötéspont a láncfonal halad a színoldalon láncfonal kötéspont vetülékfonal a kötésrajz a kötéspontokkal történő szövetszerkezet ábrázolás négyzethálós papíron vetülékfonal láncfonal ábrázolás a négyzethálós papíron üresen hagyott négyzet ábrázolás a négyzethálós papíron kitöltött négyzet

Szövetek alapkötései és kötésrajzi ábrázolásuk vászonkötés sávolykötés atlaszkötés szövet szerkezeti ábrája szövet kötésrajza feketével a mintaelem

A vászonkötés lényege a szövet szerkezete a szövet kötésrajza - a kötéspontok mind a négy sarkuknál érintik egymás - a szövetek kemény fogásúak, kissé merevek - kis rugalmasságúak, gyűrődnek - a feldolgozáskor nem nyúlnak, nehezen alakíthatók

Példák a vászonkötésből levezetett kötésekre panama kötés harántripsz kötés hosszripsz kötés

A sávolykötés lényege Z irányú átlózottság a szövet szerkezete a szövet kötésrajza - a sávátló a vetülékiránnyal szöget zár be (azonos finomság és fonalsűrűség esetén 45 o ) - lazább, lágyabb fogású, simulékonyabb szövet (kevésbé gyűrődik) - feldolgozáskor jól nyújtható, alakítható

Példák a sávolykötésből levezetett kötésekre lejtős sávoly többátlós sávoly meredek sávoly halszálkás sávoly

Az atlasz (szatén) kötés lényege a szövet szerkezete a szövet kötésrajza - a kötéspontok szabályosan szétszórtan helyezkednek el, nem érintkeznek - a leglazább kötés, hajlékony, fényes - a fonallebegések következtében a fonalak közelebb kerülnek egymáshoz, nagyobb fonalsűrűséggel szőhetők - adott oldalú késtől függően, a színoldalon a lánc- vagy a vetülékfonalak dominálnak

A lánc- és vetülékoldalú atlasz (szatén) kötés váltakozása csíkosan vetülékoldalú atlasz láncoldalú atlasz vetülékoldalú atlasz láncoldalú atlasz

1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 8 Szövet felülnézeti képe és kötésrajza felülnézeti kép vetülékfonalak 1 2 3 4 5 6 7 8 láncfonalak vetülékfonalak kötésrajz 1 2 3 4 5 6 7 8 láncfonalak

Többfonalrendszerű szövetek lánc az egyszerű szövetek csak két fonalrendszerből épülnek fel vetülék újabb fonalrendszer(ek) alkalmazása biztosít igény szerinti egyedi hatásokat

Példa a többfonalrendszerű szövetekre sima vetülékbársony kord(vetülék)bársony Bársonyok (plüssök) kettős láncbársony fémvetülékes láncbársony

Frottírszövetek szerkezete és előállítása - a szövet színoldalán, többnyire mindkét oldalán sűrűn elhelyezkedő fonalhurkok fordulnak elő - a frottírszövetek kiváló nedvszívással, jó dörzsölő-hatással rendelkeznek ( frotter franciául=dörzsölni ) - a frottírszövetet alapvetüléken kívül két láncrendszer alkotja: feszes helyzetű alaplánc laza elhelyezkedésű huroklánc - a szövetképzésnél 3-4 elővetést alkalmaznak, az első bordalökettel csak részben tömörülnek (így ezek 4 10 mm-re helyezkednek el az utoljára véglegesen bevetett vetüléktől a kialakított térköz a hurkok magasságától függ); a teljes bordabeütéskor az elővetett fonalak a feszes alapláncon elcsúsznak, magukkal viszik a hurkot képező laza hurokláncokat vetülék feszes alaplánc laza huroklánc végső szövetszerkezet

14. Mutassa be a kötött kelmék szerkezetét! Foglalja össze a vetülék- és láncrendszerű kelmék jellegzetességeit!

A kötött kelmék rendszerezése Vetülékrendszerű kelmék Láncrendszerű kelmék

A kötött kelmék fajtái vetülékrendszerű kelme láncrendszerű kelme

A szemek főbb jellemzői a szem részei fonákoldal színoldal szemsor szempálca v. szemoszlop

kötőgépek vetülékrendszerűek láncrendszerűek kötőgépek hurkológépek láncrendszerű hurkológépek síkkötő bordás körkötő kis átmérőjű 165 mm-ig síkhurkoló cotton-gép körhurkoló sík tűágyas lánchurkoló raschel kör tűágyas bal-bal nagy átmérőjű 165 mm-től horgoló kötőgép hurkológép egyenkénti tűmozgatás a tűágyban levő tűk együttes mozgatása (a gép teljes szélességében)

Vetülékrendszerű kötött kelmék alapkötései egyszínoldalas szemképzés kétszínoldalas szemképzés bal-bal szemképzés interlock szemképzés

Vetülékrendszerű szemképzés kanalas tűvel

Vetülékrendszerű szemképzés kanalas tűvel feltartott szem alkalmazása olyan fonalszakasz, amelyet egy vagy több soron keresztül nem buktatnak át

Vetülékrendszerű szemképzés kanalas tűvel szemképzés szüneteltetés alkalmazása fonallebegés a tűk egyátalán vagy átmenetileg nem működnek, a fonal feldolgozatlanul fut tovább

A vetülékrendszerű kötött plüss és frottír felépítése plüssfonal alapfonal plüss hurkok fedőfonalas kötés

Láncrendszerű szemtípusok, kelmeirányok, speciális fonalak nyitott szem szemsor keresztirányú fonal befektetés zárt szem szempálca hosszirányú fonal befektetés

fonal kanalas tű fonalvezető a. ) b. ) c. ) d. ) e. ) Láncrendszerű szemképzés kanalas tűvel

Láncrendszerű alapkötések zsinór kötés féltrikó kötés kétugrásos féltrikó kötés atlasz kötés

A láncrendszerű kötések jellemzői, egyes fajtái zsinórkötés: a lyuktűk ugyanarra a tűre feketetik a fonalakat, az egymás melletti szemek nem kapcsolódhatnak; önállóan nem ad összefüggő kelmét (pl. rojtok készítésére használható), de más kötésmódokkal egyesítve a kelme hosszant nyúlását csökkenti féltrikó kötés: a láncfonalakból szemsoronként váltakozva, két szomszédos tűn képződnek a szemek; laza szerkezet, kis rugalmasság, gyenge formatartás; fonalszakadáskor a kelme bomlik; kétugrásos féltrikó kötés ( kendőkötés ): nem a szomszédos tűkön, hanem egy tű kihagyásával képzik a szemeket; hasonlóképpen készülhet 3- vagy még több ugrásos féltrikó kötés is (2 vagy vagy több tű átugrásával ) atlaszkötés: a lyuktűk több szemsoron át egy irányban (jobbra, majd balra) mozognak, így egy-egy fonalból átlós irányban keletkeznek a szemek. charmeuse ( sarmőz ) kötés: kétlétrás kötés, az egyik egy-, a másik kétugrásos féltrikó kötést képez; sima felületű, szép fényű kelmét eredményez, amit főleg fehérneműk, blúzok, az egyik létrában elasztánfonal alkalmazásával fürdőruhák készítésére használnak fonalkihagyásos kötés (mintázáshoz): a létrákba kihagyással fűzik be a fonalakt (egyes lyuktűk üresek), így lyukacsos (filé=áttört) szerkezet képződik (e helyeken a kelme szétnyílik)

A láncrendszerű kötések jellemzői, további fajtái bélelő fektetés: egy létrát úgy vezérelnek, hogy fonalaiból ne képződjenek szemek; az ebbe a létrába fűzött fonalak az alapkelme szemlábaihoz kapcsolódnak és szemsor irányban, akár több szempálcán át egyenesen húzódnak tüll: hatszögletes, sejtszerű hálózat, aminek kialakításában a bélelő fektetés és egyes zsinórkötésű szakaszok fontos szerepet játszanak.; önállóan is alkalmazható, mint háló (pl. szúnyogháló), de igen gyakran raschel-gépen készült csipkék alapkelméjeként szolgál fűzőtüll: a tüllhöz hasonló felépítésű, de elasztánfonalak bekötésével készült, mindkét irányban rugalmas, a beállítástól függő szorítóerővel rendelkező kelme, fűzők, melltartók készítésére markizet (marquisette): négyszethálós kelmeszerkezet, a bélelő-fektetés egyes szakaszokon a zsinórkötésű szemoszlopokat erősíti, másutt ezeket köti egymáshoz; függönyök alapkelméjeként szolgál, amit bélelőfektetésekkel kiképzett mintázat egészít ki kötött csipke: erre a célra szolgáló raschel-gépen készül, pl. tüll vagy markizett alapkelmébe a mintát alkotó fonalakat bélelő fektetéssel kötik be

A láncrendszerű kötőgépek jellemzői, fajtái síktűágyas (lánchurkoló, raschel, horgoló) - láncrendszerű hurkológépek díszítő- rugalmas szalagok, paszományok körtűágyas (csövek, cső alakú hálók) - szemképző eszközök: tű (tűszár horoggal és záró elemmel /pl. tolókával/); a tűközökbe benyúló platina (lemez alakú alkatrész); lyuktű (a fonalnak a tűhöz vezetését végzi), - a tűket közös tűágyban rögzítik, a gép teljes szélességében minden tű egyszerre mozog; ugyanígy egy-egy sínben befogottan mozognak az egyéb szemképzők (pl. tolókák, platinák, lyuktűk); fontos az összehangolt mozgatás a tűszárakkal; a lánchurkológépeken általában egy, a raschelgépeken egy vagy két tűágyat alkalmaznak, - a sínbe rögzített lyuktűk összessége képezi a létrát (több létra nagyobb mintázó képességet ad); a lánchurkoló és horgoló gépeknél 2-8, a raschel-gépeknél 4-56 létra jellemző ( a 25 és ennél több létrával rendelkező raschel-gépek csipkék, függönyök gyártására alkalmasak) - a jacquard-raschelgépeken (nem nagy létraszám esetén is) a lyuktűk külön mozgathatók ( jacquard-elv elektronikus programozással); ez nagy mintázási lehetőséget biztosít.

15. Foglalja össze a bőrgyártás alapanyagait, a bőr minőségeket és bőrfajtákat, a bőr színezésiés kikészítési eljárásokat, vizsgálati módszereket. Ismertesse a műbőrök felépítését, feldolgozási lehetőségeit!

szőroldal (nappa oldal) szelíd bőrök csordában élő, vagy istállóban tartott állatokról vadbőrök szabadon-, vagy vadonélő állatokról A bőrgyártás alapanyagai felhámréteg (Epidermisz) irharéteg (Corium) hájas réteg (Subcutis) szaruréteg nyálka réteg szemölcs réteg rece réteg a cserzés előtt eltávolítják húsoldal (velúroldal)

Az irharéteg alkotói - a nyersbőr nyúzás után 50-70 % vizet tartalmaz (nagyon romlékony) - szárazanyag-tartalmának 96-99 %-a fehérje (főleg kollagén vázfehérje) - a készbőr olyan cserzett kollagénrostokból álló termék, amely nem romlékony, ellenálló és a nyersbőr eredeti szerkezetét megtartja kollagén rostok rugalmas rostok kötőszöveti sejtek

Bőrminőségek pofa rész nyak 28 % láb rész hasrész 25 % nyakrész hasszél 14 % krupon 44 % hasszél krupon 14 % hasrész 50 % 25 % marhabőr farrész sertésbőr hátdarab (krupon) nyakrész hasszél pofa és láb a legjobb minőségű rész közepes minőségű rész gyenge minőségű rész leggyengébb minőségű rész

Bőrfajták szőroldal nappabőr nubuk (csiszolva) szarvasmarha-nappa bőrvastagság 1 cm bőrvastagság 0,5 cm borjúnappa húsoldal velúrbőr bőrkeresztmetszet hasított szarvasmarhabőr hasított borjúbőr

Bőrfajták (nagyított képek) borjúbőr értékes, elegáns, selymes fényű szarvasmarhabőr nagy szilárdságú kopásálló kecskebőr durva pórusú, lágy tapintású báránybőr könnyű, puha tapintású sertésbőr értékes, kopásálló szarvasbőr vadbőr, rusztikus barkakép

A bőrgyártás műveletei előkészítő műveletek - a nagytestű állatok bőrének darabolása - tartósítás (sózás, szárítás ill. sózva szárítás) - áztatás (a szárított és sózott bőr víztartalmának visszaállítása) - meszezés [a felhám és a szőrzet fellazítása (a keratin fehérjét a lúg megtámadja)] - szőrtelenítés (lekopasztás, szennyeződéseltávolítás kaparással) - húsolás (kötőszöveti réteg eltávolítása a nyúzási oldalról) - pácolás (a bőr puhítása fehérjebontó enzimekkel) cserzés - a cserzőanyag behatol a bőr fehérjerostjaiba és tárhálós szerkezetet hoz létre - cserzési eljárások (végső tartósítás) növényi cserzés főleg marhabőröknél (csersavat és tannint tartalmazó növényi részekkel) krómcserzés [három vegyértékű krómmal, pl. KCr(SO 4 ) 2, krómtimsóval] timsós cserzés juh- és kecskebőrnél [három vegyértékű alumíniummal, pl. KAl(SO 4 ) 2, timsóval] kombinált cserzés ruházati bőröknél (pl. növényi + krómos; timsós + krómos) formaldehides cserzés kesztyű és ruházati bőröknél kombinált cserzés irhagyártásnál (csukamájolajjal, bálnazsírral) kikészítés

Kikészítés, a bőr színezése (festése) színezés (alapfestés) - vizes fürdőben színezékekkel kezelés (savas, bázisos, direkt, reaktív, kénes, csáva, stb.) - a színezéket a bőr megköti, a teljes keresztmetszet átszíneződik festés (fedőfestés) - vízben nem oldódó színezékport kötőanyag segítségével rögzítenek a bőr felületén - Így a bőr felületét részben takarja a felvitt színezőanyag fedőfestés festékszórással kézi festés

A bőr kikészítése a műanyag-felületű (fedőfestéses) bőröknél (ún. korrigált bőrök) a felületi mintázást műbarka préselésével érik el zsírozás: húsoldali kenéssel, hordózással viszik fel a bőr puhítása, nyúlás elősegítése,vízállóság javítása fényezés, simítás (hullámoktól mentes, fényes felület elérése)

A készbőrök csoportjai kikészítés szerint natúr: növényi cserzés, természetes színhatás, kikészítés nélkül anilines: hibátlan barkarajzolatú, anilinszínezékkel színezve, fény- és dörzsállóságot biztosító kikészítőréteggel félanilines: a kisebb barkahibákat vékony fedőfestéssel tüntetik el fedett kikészítésű: színezés nélkül vagy anilinszínezékkel színezve, appretúra réteggel ellátva lakkbőr: színezés nélkül vagy anilinszínezékkel színezve, poliuretán-alapú lakkréteggel bevonva ruházati bőrök jellemzői: - hajlékony, simulékony, feszes, jól nyújtható, puha, - megfelelő alakíthatóság, formázhatóság, - kedvező légáteresztés, - fénnyel szembeni ellenállás, jó színtartóság alkalmas fajták: juh-, kecske, hasított sertés; (nappa, velúr), ritkábban szarvas- őz- ill. antilopbőr

A készbőrök érzékszervi vizsgálata felszín egyenletessége: felületi simaság, fény egyenletessége, velúr- és nubukbőr bolyhossága, színegyenletesség felszíni réteg ellenállása: festéklepergés ill. töredezés, hajlítgatásnál ellenállás törékenység, repedezési ill. rétegződési hajlam feszesség, rugalmasság, alaktartóság (műszeresen is végzik, de érzékszervileg is meghatározható) színtartóság, dörzsállóság (roncsolás mentesen) minősítő jellegű anyag- és gyártási hibák

Bőrök fizikai- és kémiai tulajdonságaival kapcsolatos jellemzők fizikai tulajdonságok vastagság kopással szembeni ellenállás szilárdsági (sáv-szakítóerő, továbbszakítási erő) jellemzők nyúlás mértéke; barkarepedési nyúlás maradó nyúlás mértéke vízzel szembeni ellenállás kémiai tulajdonságok ph (3,5 alatt nem lehet) (a bőrök fehérje-alapúak, lúgra érzékenyek) formaldehid-tartalom egészségre veszélyes azoszínezék jelenlétének kizárása króm (Cr VI ) tartalom minimális előfordulása

Az anyagvizsgálatok általános menete mintavétel pihentetés szabványos légkörben anyagvizsgálat eredmények értékelése megfelelőség vizsgálat

A készbőrök anyagvizsgálata vastagságmérés szakítóerő, szakítószilárdság kopásállóság színtartóság, dörzsállóság tartós hajtogatással szembeni ellenállás vízállóság vízgőz áteresztőképesség

A műbőrök jellemzői a műbőr a valódi (természetes) bőr helyettesítésére szolgáló, iparilag előállított termék, amely részben vagy teljesen műanyagból készül kétféle változata ismert: a hordozós és a hordozó nélküli műbőr - a hordozós műbőrnél textil-, papír- vagy egyéb anyagból készült alapra műanyag réteget visznek fel, - a hordozó nélküli (fólia-) műbőr esetében nem valamilyen alapra kenik a műanyagréteget, hanem önállóan képeznek hajlékony műanyaglapot a hordozó lehet szövött-, kötött- vagy nemszőtt-kelme, esetleg papír a filmképző (felvitt réteg) lehet PVC (polivinil-klorid), klórozott PVC, poliuretán a filmképzőbe bőrhulladékot is keverhetnek (rost-műbőr) a műbőrök varrhatók, ragaszthatók és nagyfrekvenciás hegesztési eljárással hegeszthetők a hordozós műbőr felépítése

16. Részletezze a valódi szőrmék felépítését, készítését és jellemzőit, használati tulajdonságait! Ismertesse a műszőrmék jellemzőit és kezelhetőségüket!

A valódi szőrme (1) a szőrme vagy a prém a különböző tenyésztett, és vadon élő emlősállatok gereznájából (lenyúzott prémes állatbőr) készített, szőrzettel borított bőr a szőrmés bőr felépítése: hájas hártya, irharéteg, hámréteg a szőrszál a bőrhöz hasonlóan nagy százalékban fehérjéből épül fel, fehérjéje a keratin, lúgokkal szemben érzékenyek, savakkal szemben ellenállóbbak fedőszőrnek vagy koronaszőrnek nevezik azokat a szőrszálakat, melyek leghosszabbak, leginkább kiemelkednek a szőrzetből; ezek adják a prém színét, fényét, selymes, vagy merev jellegét a koronaszőrök hosszúsága és tömöttsége fajonként, egyedenként, évszakonként változik a pehelyszőrök (a legvékonyabb szőrféleségek) sűrűségétől függ a prém tömöttsége, hőtartó képessége; sűrű és hullámos lefutású pehelyszálak levegőt zárnak maguk közé, mely jó hőszigetelést tesz lehetővé

az irhabőröknek hibátlan húsoldalú bőrből kell készülniük; az irhabőröket főként racka, vagy cigája bőrből készítik, mert ezeknek a juh és bárány fajtáknak tömörebb a szőrük és puhább a bőrük A valódi szőrme (2) a Földön kb. 170 olyan állatfaj él, amelynek prémjét felhasználják rágcsáló prémes állatok: csincsilla, hód, hörcsög, mókus, mormota, nutria, nyúl, pézsma ragadozó állatok: macskafélék, menyétfélék (coboly, görény, hermelin, nyest), mosómedve, rókafélék a perzsa a karakül juh 6-10 napos bárányának prémje, kizárólag koronaszőrökből áll, amelyek szorosan egymás mellé tömörülnek a szőrméket szőroldali tulajdonságok alapján minősítik, vizsgálva a szőrme hőszigetelő képességét, a szőr jellegét, színét, szépségét kopásállóságát, gyakoriságát, divatosságát

A valódi szőrme készítése a prémes állatok tartósított bőrrétege a szálbundával együtt a főbb műveletek: áztatás, mosás, húsolás (hústalanítás), rostszerkezet lazítás, cserzés, zsírozás, szárítás, tisztítás, vékonyra vágás (a vastagabb bőrrészek eltávolítása) nyújtás perzsamacska nerc húsolás szőrmenagyság növelés feltoldással rövid szőrmékből keresztirányú varrás nélküli csíkok

A műszőrme felépítése, előállítása egy alapkelméből és az azt borító szálbundából áll különböző eljárásokkal lehet előállítani, lehet kötött, szövött, ill egyéb (pl. tűzött, stb.) műszőrme mellett a tűzött a valódi nemes prémekhez leginkább hasonlító, elsősorban felsőruházati célra készült műszőrmék kötött, valamint bizonyos korlátok között szövött kelmék a kötött és szövött műszőrmék alapját pamutból, gyapjúból vagy szintetikus szálasanyagból (pl. poliészterből, polipropilénből) készítik, a szőrme felület leggyakrabban poliakrilnitrilből, vagy modakrilból készül

A körkötött műszőrme felépítése, előállítása körkötött műszőrménél az alapfonal mellett egy laza szerkezetű, párhuzamosított szálakból álló, szalagszerű szálköteget is bevezetnek (tűk bizonyos, szabályozott mennyiségű szálat húznak ki ebből a szálkötegből, amit az alapfonallal együtt bekötnek a kelmébe) különleges alakú és finomságú szálakkal elérhető a fel- és alszőr imitációja színoldal fonákoldal

17. Rendszerezze a textilipari mesterséges színezékeket gyakorlati felhasználás szerint, sorolja fel a főbb színezési tulajdonságokat! Ismertesse a cellulóz-, ill. fehérjealapú szálak és a jellegzetes mesterséges szálak, ill. keverékeik színezési lehetőségeit!

A textil-színezékekről általában a színezékek olyan - főként - szerves vegyületek, amelyek külön kötőrendszer nélkül tartósan rögzítődnek a szálasanyagon a színezékek csoportosítása: kémiai szerkezet szerint (pl. azo, indigó, stb.) gyakorlati felhasználás szerint: vízoldható (pl. direkt, reaktív, savas, stb. lúgos redukcióval oldható (pl. csáva, kénes, stb.) szálon-fejlesztett (pl. szálonfejlesztett-azo, stb.) diszperziós (közvetlen nem oldható, de nem is tehető vízoldhatóvá) pigmentek ( festékek, főleg a textilnyomásnál használják, külön kötőanyag rendszerrel rögzítik a szálhoz) adott szálasanyag felépítése, kémiai szerkezete határozza meg, hogy milyen színezékkel színezhető, pl. pamut: direkt, reaktív, csáva stb. gyapjú, h.selyem: savas stb. szintetikus szálak: diszperziós stb.

A textil színező-rendszer összetevői - szál - fonal - kelme - darabáru textilanyag (szálasanyag) színezék - direkt - reaktív - csáva - diszperziós - stb. színezési segédanyag - oldást segítő - kiegyenlítő - utánkezelő víz színezőfürdő vegyi hozzátét (vegyszer) - elektrolit - ph beállító eszköz háttér fürdő mozgatás fűtés/hűtés nyomás textilanyag mozgatás

A színezékek színezési tulajdonságairól általában oldhatóság: adott hőmérsékletre vonatkoztatva, gramm/liter -ben kifejezve; az oldáshoz mennyi víz kell, milyen fürdőarány alkalmazható, kiegyenlítő-, vándorló képesség: a színezés egyenletességének elérésére fontos; a kezdeti egyenlőtlenségek (textilanyagban maradt szennyeződések, fonal-sodrat váltakozás, hőmérséklet-különbségek, gyenge színezőfűrdő áramoltatás, stb.) megszüntetésére kedvező migráció; függ a színezék molekulaméretétől, diffúzió-képességétől, affinitásától, elektrolit- és hőérzékenység: egyesek kis só hozzátéttel is gyorsan és egyenlőtlenül húznak fel ( sóérzékenyek, ezért részletekben kell adagolni az elektrolitot), egyesek forralásra elbomlanak, színük véglegesen tompul, árnyalatuk megváltozik (az időleges hőérzékenység nem okoz tartós változást), kombinálhatóság: adott színezet elérésére csak olyan színezékeket szabad összekeverni, amelyek közel azonos felhúzási görbével rendelkeznek (a színezékfelhúzás tendenciája az idő- és hőmérséklet függvényében egyező), színtartóság: - gyártási a színezék ellenálló-képessége a gyártási hatásokkal szemben - használati a színezett textilanyag megfelelő tűrőképessége a mindennapi használatban ( színmélység- és színárnyalat; lefogás)

A színezési folyamat műveletei általánosságban 1. 2. 3. 4. - a színezendő textilanyag előnedvesítése (felületaktív anyag, stb.) - a színezék felvitele a szálasanyag felületére, majd a szál belsejébe vándorlás biztosítása ( a színezék felhúzási görbéje és kiegyenlítő- ill. vándorló képessége szerinti, egyéb színezési tulajdonságainak megfelelő színezési program betartásával) - a szál belsejébe került színezék rögzítése (a színezék kémiai szerkezetétől, fajtájától függően másodrendű kötőerőkkel- ill. kémiai rekacióval történő kapcsolat kialakításával) - a szál felületén maradt, nem kötődött színezék maradéktalan eltávolítása (a színezék jellegétől függő módszerekkel, az optimális nedves színtartósági tulajdonságok elérésére), 5. - befejező műveletek szappanozás (színezék átkristályosítás ) esetleg utánkezelés a nedves színtartóság növelésére, esetleg fénnyel szembeni színtartóság javítására (a színezés után víztelenítés és szárítás következik)

A különböző kémiai szerkezetű szálak színezhetősége cellulózalapú fehérjealapú cellulóz-acetát pamut, len, kender, viszkóz stb. gyapjú, hernyóselyem stb. di- és triacetát direkt csáva kén indigoszol szálonfejl. azo reaktív poliészter diszperziós csáva szálonfejl. azo savas fémkomplex krómpác poliamid diszperziós savas fémkomplex 1:2 krómpác direkt diszperziós poliakril-nitril diszperziós bázikus savas fémkomplex krómpác

Színezés direkt színezékekkel a vízben jól oldódó direkt színezékek mint nagymolekulájú anionos vegyületek elektrolit tartalmú fürdőben a cellulózlapú szálasanyagokat közvetlenül színezik a fürdőben a cellulóz és a színezék is negatív töltésű, ezért taszítóhatás lép fel; az elektrolit (pl. NaCl konyhasó) csökkenti a taszítóerőt, mert a szál töltéseit tömöríti, így tud több színezéket felvenni a direkt színezékekre jellemző azocsport ( - N = N - )nitrogénje (elektrondonor) és a cellulóz hidroxil csoportja (akceptor) között hidrogénkötés jön létre speciális felépítésű [lineáris és planáris (utóbbi egy síkban fekvő aromás gyűrűket jelenti)] színezékmolekulák és az alkalmas szálcsoportok között maximális átlapolással, valamennyi kötődési helyet kihasználó kölcsönhatás jön létre; így az önállóan kicsi kötési energia megsokszorozódva aránylag kedvező színezék-szál kapcsolatot eredményez

Példák a direkt színezékek utánkezelésére az utánkezelőszerekkel alapvetően a cellulóz szálba bevitt színezék oldhatóságának csökkentésével biztosítható kedvező eredmény a szálban kötődött színezék-molekula méretének növelésével, ill. a szálban levő színezék nehezebben oldódó módosulatának kialakításával érhető el a színezék oldhatóságának csökkentése az utánkezelhető direkt színezék kémiai adottságaitól függ a színtartóságjavító technológia és az utánkezelőszer kiválasztása a kapcsolatos szerveskémiai műveleteket (pl. diazotálás és kapcsolás; diazónium-vegyületekkel kapcsolás; komplexképzés, stb.) főleg korábban alkalmazták az anionos jellegű vízoldhatóságot biztosító csoportok hatásának csökkentése kapcsán a kationos segédanyagok kerülnek előtérbe; ezek segítségével a szálban levő színezék kevésbé oldódó vegyületei alakulnak ki, vagy a vízoldhatóságot biztosító részek blokkolás kerül sor rézsós utánkezeléssel az erre alkalmas direkt színezékek fényállósága javítható

A csávaszínezékek jellemzői vízben oldhatatlan csávaszínezékeket lúgos redukcióval teszik átmenetileg vízoldhatóvá, mert csak így képesek felhúzni a cellulóz szálra az első csávaszínezék Indanthren márkájú volt, így az ilyen feliratú védjegy általánossá vált a kiváló színtartóságú textíliák jelölésére a szálba behatolt színezéket oxidációval visszaalakítják oldhatatlan csávapigmentté kiváló színtartóság akkor érhető el a szálban jelenlevő oldhatatlan pigment-rendszerrel, ha a színezés végén az öblítést meleg szappanozás követi a szálfelületen lazán kötődő színezékrészecskék eltávolításával és a szálban levő színezék átkristályosításával a dörzs- és fényállóság tovább javul

Színezés szálonfejlesztett azoszínezékkel a szálonfejlesztett azoszínezékeket két komponensből a cellulózalapú szálon, pontosabban a szál belsejében állítják elő; először a kapcsolókomponenst (naftolát) viszik fel naftolozott textilanyag fényre, nedvességre, savgőzökre, a levegő széndioxidjára érzékeny, ezért ezektől a hatásoktól védeni kell a diazónium vegyülettel reagáló, naftoláttal telített szálakon végbemegy a kapcsolás; a diazovegyület általában stabilizált diazoniumsó, ezeknél a külön meghatározott egyedi ph tartomány betartása rendkívül fontos a kialakuló, vízoldhatósági csoportokat nem tartalmazó azopigment akkor optimális, ha a finom eloszlásban, a szál belsejében nagyobb részecskék formájában képződik, a szál felületén pedig kisméretben és minimálisan fordul elő a színezés végén lényeges a szálfelületen lazán tapadó azopigment (dörzsállóságot csökkentő durva diszperz színezékrészecskék) maradéktalan eltávolítása, amely 60 o C-os szappanozással eredményes szabályos folyamatirányítással megfelelő mosással szembeni színtartóság és kiváló fényállóság érhető el, azonban a dörzsállóság gyengén alakul

mosással szembeni színtartóságuk - amennyiben a nem reagált és a szálfelületen tapadó színezéket eltávolítják jó, fényállóságuk megfelelő Színezés reaktív színezékekkel kovalens-kötéssel (éter- vagy észter jellegű) jön létre a színezék-szál kapcsolat, a színezék aktív csoportja és a cellulóz hidroxilcsoportjai közötti kémiai reakciónak a szál belsejében kell lejátszódni színezést megelőző mercerezéssel növekszik cellulóz reakcióképessége, ami a színtartósági szempontból is fontos a reakcióképes színezék savmegkötő - alkália - jelenlétében a cellulóz hidroxil csoportjaival reagál a különböző színezőtechnológiákban eltérő reaktívítású színezékeket használnak fel; a szükséges alkálikus közegben a cellulóz hidroxil csoportjain kívül a vízzel is reakcióba lép a színezék, ami nemcsak a színezékkihasználást befolyásolja, hanem a kémiailag nem kötődött színezék rontja dörzsállóságot a nagy reakcióképességű színezékek alkalmazásakor, a félfolyamatos, hidegpihentetéses (pad-batch) eljárás fulározása során lényeges, hogy az alkáliát közvetlenül csak a telítés előtt keverjék össze a színező-fürdővel, speciális adagolószivattyú segítségével

A fehérje mint az állati eredetű szálak - alapanyaga a fehérjék aminosavakból épülnek OH fel O OH O O OH O O OH O O OH O a gyapjú színezésénél számolni kell azzal, hogy nemcsak a különböző juhfajtákból származó szálbunda színezhetősége eltérő, hanem az egy állatról lenyírt szőr sem viselkedik egységesen a szálat ért roncsoló hatások (napfény hatása, mechanikai igénybevételek, pl. kopás), ill. a pikkelyréteg kéntartalma is (- S - S - ) befolyásoló tényező a színezésnél (a sérült szál sötétebbre színeződik a cisztinkötések felszakadása miatt) a hernyóselyemben kevesebb a bázisos atomcsoport, így kevesebb savas színezéket képes megkötni, mint a gyapjú

Gyapjú színezése savas színezékekkel a.) színezés erősen savas, jól egalizáló színezékkel - a színezék-szál kapcsolat könnyen megbontható (hidrolizálható), a kis affinitás miatt a nedves színtartóság problémás - a színezőfürdő: - x % színezék - 10-20 % glaubersó - 2-4 % kénsav b.) színezés gyengén savas, közepesen egalizáló színezékkel - gyengén savas közegből egyenletesen húznak fel, nedves színtartóságuk jobb - a színezőfürdő: - x % színezék - 10-20 % glaubersó - 3-5 % ecetsav, forralás után + 1-2 % hangyasav c.) színezés gyengén savas, nehezen egalizáló színezékkel - a színezék-szál kapcsolat nehezen bontható meg (nehezen hidrolizálható), a nagy affinitás miatt a nedves színtartóság kiváló - a színezőfürdő: - x % színezék - 10-20 % glaubersó - 2-3 % ecetsav és 2-5 % ammónium-szulfát (viszonylag könnyebben egalizáló típusnál) - 2-5 % ammónium-szulfát vagy 2-7 % ammónium-acetát (viszonylag nehezebben egalizáló típusnál)

Gyapjú színezés fémkomplex színezékekkel a savas színezékanion a kationos szálcsoportokkal, a pozitív töltésű króm az anionos szálcsoportokkal létesít kapcsolatot; az igen állandó színezékkróm-gyapjú komplex hatására csökken a színezék vízoldhatósága is, ami szintén növeli a nedves színtartóságot színezékgyártók által kialakított fémkomplex színezékek 1:1 típusánál egy fématomhoz egy savas színezékmolekula kapcsolódik, az 1:2 változatnál két színezékrészt kapcsol össze a fém 1:1 fémkomplex színezékek vízoldhatóságát szulfonsav-csoportok biztosítják, az 1:2-nél korlátozott oldhatóságú csoportok is előfordulhatnak a gyapjú színezésére az erősen savas közegben húzó 1:1 fémkomplex színezékeket akkor használják, ha az egyenletesség meghatározó követelmény, ugyanakkor a kifogástalan színtartóságtól el lehet tekinteni a gyengén savas körülmények között színező 1:2 fémkomplex színezékek kiegyenlítő-vándorló (egalizáló) képessége gyengébb, mert a színezék-szál kapcsolat hidrolizálhatósága nehézkes, így a színtartóság kedvezően alakul

A poliamid szálak színezése diszperziós színezékekkel forrásponton vagy forráspont közelében savas színezékkel, a láncközi imino (- NH -)- és a láncvégi amino ( NH 2 ) csoportokon keresztül alakul ki a sószerű kapcsolat a színezékkel és másodlagos kötőerők is részt vesznek; diszperziós színezékkel keverve a szálgyártási egyenlőtlenségek jól fedhetők poliamid színezésére csak a fémkomplex 1:2 színezékek használhatók, mert az 1:1 típusúak az erősen savas közeg miatt szálkárosodást okoznának a krómpác színezékeket főleg sötét színekhez és laza szálasanyagok esetében alkalmazzák válogatott direkt színezékek ph=5,6-6 közegben alkalmazhatók, egymással nem keverhetők (blokkoló hatás: a nagyobb affinitású kiszorítja kisebb affinitásút a szálból) a kelme csíkozottságát nem fedik

A poliészter szálak színezése színezés előtt lényeges az előmosás (antsztatizálószer eltávolítása), majd az elő-hőrögzítés; fontos az előrögzítési hőmérséklet pontos betartása, mert az eltérés a színezékfelvevő képességet befolyásolja (120 o C feletti forró levegős kezelésnél csökken a színezékfelvétel, 160-170 o C on a legkisebb, efelett hirtelen növekszik) a poliészter nehezen színezhető, mert - szál szerkezete fokozottan rendezett, kevés az amorf (rendezetlen) térrészek aránya, - kevés a színezékmegkötésre alkalmas aktív csoport, - kicsi a vízfelvétele, alig duzzad főleg diszperziós színezékkel színezik - régebben vivőszerekkel (kerrierekkel) 96-98 o C-on, - HT berendezésben (túlnyomáson) 120-130 o C-on, - termoszol eljárással - telítés a színezék szuszpenziójával, kipréselés, szárítás - 200-220 o C-on 30-90 másodpercig forró levegős hőkezelés, ekkor a színezék bediffundál a szál belsejébe kiválogatott csávaszínezékek a termoszol eljárással szintén alkalmasak szálonfejleszett azoszínezékkel (főleg sötétkék és fekete)

Poliakril-nitril színezése a 100 % poliakril-nitril nehezen színezhető (nagyfokú rendezettség, kismértékű duzzadás, kevés színezékmegkötésre alkalmas szálcsoport; koopolimerizációval módosított szál jobban színezhető diszperziós színezékekkel a tiszta poliakril-nitrilt ill. az anionosan módosított szálat színezik az anionosan módosított szálakat kiválogatott bázisos (kationos) színezékkel színezik; a szálban levő savas jellegű (anionos) csoportokon kötődnek meg a bázisos jellegű (kationos) színezékmolekulák; fontos a szál telítési értékének szem előtt tartása; a színezés egyenletességét sav és elektrolit adagolással, hőmérséklet-szabályozással ill. késleltető (retardáló) segédanyagok alkalmazásával érik el a kationos módosítású szálakat savas-, fémkomplex (1:1, 1:2) és utókrómos krómpác színezékekkel színezik anionos szál kationos színezék kationos szál anionos színezék

A szálkeverékek színezése, alkalmazható eljárások az ún. intim szálkeverékeknél a kelmét alkotó fonalak mindegyike valamennyi nyersanyag-komponenst tartalmazza [pl. a fonodai nyújtás során egyesített homogén szálszalagokból (pl. 4db. poliészter és 2 db. pamut szalag egyesítéséből lesz a 67 % poliészter - 33 % pamut összetételű fonal)]; lehet még különböző összetételű fonalak alkalmazásával előállított keverék-kelmék is, pl. pamut láncfonalak, len vetülékek, stb. színezési lehetőségek: minden szálkomponensen azonos színezet előállítása (tónusazonos) szálasanyagonként különböző színűre színezés (pl. bikolor hatás) egyik összetevő színezetlen marad ( melanzs hatás) tónusazonos színezés lehetőségei: egy műveletben többféle színezékkel (egyfürdős eljárás) egy műveletben, de több lépcsőben két- vagy több műveletben (két- ill. többfürdős eljárások) színezékgyártók által elkészített kész színezék-keverékekkel

Poliészter- pamut szálkeverék színezése keverék fonal 1. a poliészter szálak színezése diszperziós színezékkel

Poliészter- pamut szálkeverék színezése keverék fonal 2. a pamut szálak színezése reaktív színezékkel

A színtartósággal kapcsolatos fogalmak gyártási színtartóság: a színezék ellenálló-képessége a gyártási hatásokkal szemben használati színtartóság: a színezett textilanyag megfelelő tűrőképessége a mindennapi használatban (színmélység- és színárnyalat; lefogás) Mosással szembeni színtartóság - A vizsgálandó színes mintát fehér multifiber kísérőszövettel (egy textilanyagon belül többféle szálasanyag elkülönült csíkszerű beszövéssel) összefércelik, így elkészült a próbadarab, - A vizsgálókészülék rozsdamentes tégelyébe beöntik a mosófürdőt (mosószer, szóda; szükség szerint egyéb vegyianyag), behelyezik az összetett mintadarabot, majd légmentesen lezárják a tégelyt. - Ezután a tégelyt behelyezik a készülékben levő vízfürdőbe, amely a rendeltetésnek megfelelő hőmérsékletű (pl. 40, 50, 60, 95 o C), ebben folyik forgatás mellett a mosás-próba (pl. 30-, 45 percig). - A tégely kinyitása után öblítés, majd szárítás. - Értékelés a kétféle szürke-skála segítségével (színváltozás mértéke, lefogás a fehér kísérőszövetre), 1-5 fokozatig Dörzsöléssel szembeni színtartóság - A vizsgálóberendezés gumival fedett asztalrészére ráhelyezik a vizsgálandó mintát, a ráhajtott nyílásos-résszel feszített állapotban marad a textília. - A dörzsölő-fejbe száraz, vagy nedvesített - fehér kísérőszövet-korongot rögzítenek, ezt tízszer ide-oda húzzák a vizsgálandó mintán. - A fehér kísérőszövet-korong elszíneződése alapján, a lefogási szürke-skála segítségével állapítják meg a színtartósági fokozatot 1-5 fokozatig. Fénnyel szembeni színtartóság - A vizsgálandó minták csíkjait egy kartonlapra rögzítik, majd úgy helyezik az anyagtartóba, hogy a mintákat részben takarja egy nyílással ellátott fémlemez (maszk). - Az összeállított anyagtartók a xenon fényforrást tartalmazó üveghenger körül forgó mozgással haladnak, majd minden körülforgás során 180 o -kal megfordulnak (napsütés-árnyék utánzása). - gyorsított vizsgálatnál kb. 72 órás megvilágítás után értékelik a fakulás mértékét 1-8 fokozatig a kék-skála segítségével.--

szálasanyag színezékcsoport savas (fémkomplex) gyapjú pamut, cell.diviszkóz acetát cell.triacetát poliamid poliészter poliakrilnitril direkt reaktív bázisos (kationos) csáva * kénes szálonfejlesztett azo diszperziós jellemző gyakorlat nem nagy jelentőségű * anionos módosítású szál Alkalmazható színezékcsoportok, a különböző főbb szálasanyagokon

18. Ismertesse a textíliák fehéríthetőségét, csoportosítsa a fehérítőszereket!

A fehérítés feladatai az általában nyerskelmét* ( esetleg laza szálasanyagot ill. fonalat) tovább-feldolgozásra úgy kell alkalmassá tenni, hogy - a természetes- ill. feldolgozás során szerzett szennyező-anyagok eltávolításra kerüljenek ( a szálasanyag tisztán legyen jelen), - a textilanyag megfelelő nedvesedő-képességgel és elvárt alapfehérséggel rendelkezzen, - az előkezelés során számottevő szálkárosodás ne következzen be * a színes fonalakból álló tarkánszőtt kelmék fehér fonalait is fehérítik szövet-alakban Megjegyzés:- a kémiai - fehérítés kifejezés tágabb értelemben azt a műveletsort jelenti, amellyel a szálasanyagot megszabadítják minden zavaró szennyezőanyagtól, - a fehérítés szűkebb jelentése az az általában oxidatív ( ritkábban reduktív) kezelő-művelet, amellyel a természetes és egyéb színezőanyagot elszíntelenítik, így válik fehérré, - az optikai fehérítés a kémiai fehérítést követő fehérség-fokozó művelet ( a felvitt fluoreszkáló-, főleg kékes tónusú szerves vegyület növeli a fehérségi fokot ( több látható fény érkezik szemünkbe, a kékesfehéret fehérebbnek észleljük)

A nyers pamutszövetek szennyeződései Természetes szennyeződések pamut kísérőanyagai mechanikailag kötött szenny. Feldolgozásnál szerzett szennyeződések írezőanyag írezés segédanyagai tisztátalanságok (por, stb.) A pamutszál %-os összetétele: 94,1 % cellulóz 1,3 % fehérje 0,9 % pektin 0,6 % viasz 0,9 % színezőanyag 1,2 % hamu 1,0 % egyéb eltávolítás lúgos főzés lúgos főzés oxidatív fehérítés

A pamut-szövet fehérítés menete - perzselés: tiszta szövetfelület elérése a kiálló szálvégek leégetésével - írtelenítés: a láncfonalak írező- és járulékos anyagainak eltávolítása ( általában kémiai lebontással teszik vízben oldhatóvá a láncfonalakra a szövés előtt felvitt védőréteg főanyagát), majd mosás, - lúgos-főzés: a pamut természetes szennyezőanyagai közül a nedvesedést gátló pamutviasz elszappanosítása, az esetleges maghéjak elroncsolása, fehérje-kísérőanyagok lebontása ( forró nátronlúgos / NaOH / kezelés), forrómajd hideg öblítés, - oxidációs kezelés: a sárgás-barnás elszíneződést okozó színezőanyagok elszíntelenítése oxidatív roncsolással, pl. hidegen nátrium-hipoklorittal ( hypó -val /NaOCl/ ) melegen hidrogén-peroxiddal ( peroxid / H 2 O 2 ) környezetterhelő, kiváltása célszerű különleges anyagú zárt berendezésben nátrium-klorittal ( NaClO 2 ) - befejező műveletek pl. hipokloritos fehérítést követően: klór-mentesítés (a már szükségtelen hipoklorit aktivitásának megszüntetése, stb.) savazás (a szövet semlegesítése, az esetleges kálcium- és magnéziumsók oldatba vitele)

Lángperzselőgép - írtelenítőszer telítővel nyersszövet perzselt, írtelenített szövet írtelenítő telítő perzselő-égők

Fehérítés nátrium-hipoklorittal - a nátrium-hipoklorit (NaOCl) a nátrium-hidroxidnak (NaOH) a hipoklórossavval (HOCl) alkotott sója (erős bázisból és gyenge savból) - a nátrium-hipoklorit vízben hidrolizál: NaOCl + H 2 O HOCl + NaOH - a nátrium-hipoklorit fehérítő hatása: 2NaOCl O 2 + 2NaCl a fehérítés optimális állapotjelzői: ph= 9 11 kémhatás 20 o C hőmérséklet kezelési idő: kb. 1 óra koncentráció: 2 3 g/l aktív klórtartalom nem a klór, hanem a felszabaduló oxigén fejti ki a fehérítő hatást a hipoklorit oldatból felszabaduló oxigén mennyisége klóregyenértékben kifejezve megjegyzés: egyes fémek, pl. réz (rézoxid formájában) ill. a kovácsoltvas erőteljesen katalizál; a fokozott oxigénleadás szálkárosodáshoz vezet!

Fehérítés hidrogén-peroxiddal a hidrogén-peroxid (H 2 O 2 ) gyenge sav (bomlását fény, hő és néhány fém és a hígítás is fokozza, tárolásnál erre ügyelni kell) előnyös tulajdonságai: - kis szilárdságcsökkenést okoz - kisebb a fehérítési tömegveszteség - minimális a visszasárgulási veszély - tarkánszőtt termékek fehérítésére is alkalmas hátrányai: - a hidrogén-peroxid drága - hőenergiát igényel a felszabaduló atomos oxigén fejt ki fehérítő hatást a fehérítés optimális állapotjelzői: ph= 9 11 kémhatás 80 90 o C hőmérséklet kezelési idő: kb. 2 3 óra koncentráció: 1 4 m% (textília tömegére) a hidrogén-peroxid bomlását az oxigénleadás ütemét - stabilizáló-anyagokkal (pl. vízüveg kemény vízben, nátriumpirofoszfát, stb.) szabályozni kell

Fehérítés, fertőtlenítés perecetsavval - nagyon bomlékony, akár robbanásveszélyes vegyület, ezért nagyobb mennyiségű szállítása veszélyes - előfordul, hogy a felhasználás helyén állítják elő pl. ecetsav-anhidridből és hidrogén-peroxid egymásra hatásából (nátrium-hidroxid katalizálása mellett) - átható szaga miatt csak zárt berendezésben használható - szálkárosító hatása minimális - savas közegben, 50 60 o C-on alkalmazzák fehérítésre

Példák fehérítő gépekre köteg alakú szövet folyamatos pihentetése J toronyban széles állapotú szövet folyamatos fehérítésére alkalmas gépsor

A pad-roll rendszerű félfolyamatos fehérítő berendezés telítő és pihentető egysége előmelegítés szövet telítés először lúggal, majd külön peroxiddal feltekercselés elmozdítható pihentető-kamrában

A fehérítés fajtái - a fehérítés kifejezés tágabb értelemben azt a műveletsort jelenti, amellyel a szálasanyagot megszabadítják minden zavaró szennyezőanyagtól - a kémiai fehérítés szűkebb jelentése az az általában oxidatív (ritkábban reduktív) kezelőművelet, amellyel a természetes és egyéb színezőanyagot elszíntelenítik, így válik fehérré - az optikai fehérítés a kémiai fehérítést követő fehérség-fokozó művelet; a felvitt fluoreszkáló, főleg kékes tónusú szerves vegyület növeli a fehérségi fokot több látható fény érkezik szemünkbe, mert a láthatatlan UV sugárzás egy részét is a látható tartományban verik vissza, az emberi szem a kékesfehéret fehérebbnek érzékeli látható tartomány optikai fehérítős folyékony mosószer nappali fényben UV sugárzásban a kékítő nem optikai fehérítő túladagolás: lilás tónus!

Az optikai fehérítés lényege látható tartomány több látható tartományú visszavert fény UV tartomány nem látható textilanyag textilanyag UV tartomány optikai fehérítő nélkül optikai fehérítővel kezelve