A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia Sopron, 2012 08.30. 09.01. 1
A területi tervezés sajátosságai a magyar térségi tervezési gyakorlatban A területrendezési tervezési folyamatba beépülő szakmapolitikai kutatások Természet és tájvédelem Termőföld védelem, földhasználat Területi folyamatok modellezés
A fejlesztési és rendezési típusú tervek tervezési ciklusai Előkészítő fázis Külső környezet Infrastruktúra rendszerek HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETÉRTÉKELÉS Társadalmi helyzet Területhasználat természeti és gazdasági összefüggései Gazdasági bázis Térszerkezet, kapcsolatrendszer SWOT ANALIZIS (Erősség, Gyengeség, Lehetőség, Veszély) BEAVATKOZÁSI STRATÉGIÁK Javaslattevő fázis TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jövőkép Célpiramis STRATÉGIAI PROGRAM Prioritások Intézkedések TERÜLETRENDEZÉSI TERV Területrendezési terv célkitűzései TÉRSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV OPERATÍV PROGRAM 3
Területi tervek Település Fejlesztési típusú tervek Nemzeti Fejlesztési Terv (OTK) Kiemelt térség fejlesztési programja Regionális fejlesztési programok, regionális operatív programok Megyei területfejlesztési koncepció, stratégiai program, operatív program Kistérségi fejlesztési tervek, kistérségi cselekvési programok Településfejlesztési koncepciók, településfejlesztési programok Rendezési típusú tervek Országos Területrendezési Terv Kiemelt térségek területrendezési tervei Megyék területrendezési tervei Településrendezési tervek Településszerkezeti terv Szabályozási terv Helyi építési szabályzat 4
Területrendezési tervek szerepe, jelentősége a fenntartható fejlődés területi korlátainak és a fejlesztés célterületeinek kijelölése az adott térség távlati térszerkezetének kijelölése területbiztosítás (kiszámíthatóság, biztonság, párhuzamos fejlesztések elkerülése) térségi összefüggések rögzítése (az alsóbb rendű tervek számára) szakpolitikai elhatározások térbeli összehangolása 5
Országos ökológiai hálózat övezete Az országos ökológiai hálózat a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben lehatárolandó magterület, ökológiai folyosó és puffer terület övezetekből áll, összhangban a páneurópai ökológiai hálózat rendszerével. A bevezetésre kerülő struktúra alkalmas arra, hogy a terv az egyes övezetekre egységes területfelhasználási szabályozást vezessen be. Társtervező: Természetvédelmi Hivatal Nemzeti Park Igazgatóságok 6
Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Társtervező: Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék
Figyelembevett tényezők: + Domborzat + Borítottság + Felszíni vizek + Tájszerkezet + Tájdiverzitás, változatosság + Védett természeti területek + Kultúrtörténeti örökség + Települések épített értékei + Borvidékek + Egyedi tájértékek Tájképvédelmi terület lehatárol rolása megyei tervben Tájképi értéket csökkentő tényezők: - Roncsolt felszín - Közlekedési infrastruktúra
Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) földhasználati vonatkozásai A területrendezéssel kapcsolatos földhasználat elemzések célja: 1) Segítse a térszerkezeti terv egyes elemeinek lehatárolását: pl.:erdőgazdálkodási térség erdőtelepítésre javasolt területeinek lehatárolása 2) Megalapozza a földvédelemmel kapcsolatos övezetek lehatárolása: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas (helyesen: javasolt) terület övezete
A 2003-as közlönyállapot szerinti Országos Területrendezési Terv Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület lehatárolása A lehatárolás alapja az agráralkalmassági és környezetérzékenységi szempontokat együttesen megjelenítő és értékelő országos földhasználati zónarendszer (A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek az agrártermelési zónán belül kerültek kijelölésre, úgy hogy az 1-199 (1-es érték a leginkább környezet érzékeny a 199 pedig a leginkább agrártermelési meghatározottságú terület jelöli) terjedő értékskálán a 150 pont felett területek kerültek be az övezetbe) Az övezet területe 1185000 ha (az ország területének 12%-a, a szántóföldek kb25%-a) A lehatároláshoz szabály ekkor még nem kapcsolódott Társtervező: Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
Az Országos Területrendezési Terv 2008-as módosítása során történő változások A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek mellett lehatárolásra került: Az erdőgazdálkodási térség erdőtelepítésre javasolt területei A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület A kiváló termőhelyi adottságú szántó és erdőterülethez a földvédelmet támogató szabály rendelődött A lehatárolásokat az Országos ökotípusos vizsgálat alapozta meg A vizsgálat három pilléren alapult: szántóföldi alkalmasság, erdőtelepítési alkalmasság, környezeti érzékenység A vizsgálat kimenete 10 ökotípus (hasonló alkalmassági és érzékenységi jellemzőkkel rendelkező térségek) Társtervezők: Környezet -és Tájgazdálkodási Intézet Kht. Állami Erdészeti Szolgálat
Ökotípusos vizsgálat részelemzései
Erdőtelepítésre javasolt területek 4. és 6. számú ökotípus képezte az alapot a lehatároláshoz A Nemzeti Erdőtelepítési Program célterületeinek lehatárolása is ezen a lehatároláson alalpszik Területi kiterjedése 2519 ezer ha, (27%-os országos erdősültség)
A 2008-as módosítás során kijelölt kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet iváló termőhelyi adottságú zántóterület 083 ezer ha (100 ezer ha-os sökkenés) z övezethez a beépítésre zánt terület kijelölését orlátozó szabály kapcsolódik
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Lehatárolása az országos erdőállomány adattár alapján készült Figyelembe vett szempontok: Termőhelyi jellemzők A termőhelyen álló faállomány jellemzői Területe: 1,17 millió ha (a meglévő erdők kb. 60%-a) Társtervező: Állami Erdészeti Szolgálat Központi Igazgatóság
Bodrogközi kistérség térszerkezeti tervezése Társtervezők:MTA TAKI, Bokartisz Kht., SZIE KTI
A területhasználat tervezéséhez használt megalapozó vizsgálatok
Bodrogközi kistérség térszerkezeti tervezése Társtervezők:MTA TAKI, Bokartisz Kht., SZIE KTI
Területi folyamatok modellezése Alkalmazása A dinamikus térbeli fejlődés esélyének bemutatása, elemzése mi történik, ha elemzések (forgatókönyvek) futtatása, eredmények bemutatása A trendek, beavatkozások, politikai döntések hatásainak megjelenítése Ösztönzi és megkönnyíti a tervezés társadalmasítását társadalmi felelősségvállalást párbeszédet A döntéshozatal előkészítése Tisza vízgyűjtő területhasználatváltozásának modellezése 2012-2031
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 26