Előkészítés A Pilis Mentőcsoport nemzeti minősítő gyakorlata úttörő feladatként hárult a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság érintett állományára, valamint a szervezésben résztvevő Pásztor József tű. alezredesre, az igazgatóság polgári védelmi főfelügyelőjére és a gyakorlat előkészítéséért és levezényléséért felelős Balázs Lászlóra. Az új katasztrófavédelmi törvényben meghatározott feladatoknak az ide vonatkozó szervezeti és műveleti irányelvek útmutatása alapján történő maradéktalan végrehajtása számtalan esetben igényelt agilis hozzáállást. Az előkészítő munkálatok a gyakorlat helyszínének megtalálásával, valamint a terület tulajdonosának, Zsámbék polgármesterével folytatott tárgyalásokkal indult. A konstruktív hozzáállásnak köszönhetően a terület használatával kapcsolatos megállapodás már februárban megszületett és nem sokkal később a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Benkovics Zoltán pv. dandártábornok aláírásával hosszú távú megállapodás született a terület tulajdonosa és az igazgatóság között. A konkrét átalakítási munkálatok, a tereprendezés, valamint a statikailag ép épületek bontása március első napjaiban kezdődött el egy helyi vállalkozó segítségével. A költségek egy részét az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vállalta magára. A területre több tonna vasbetoncsövet, több gépjárműroncsot és egyéb anyagokat szállítottak ki annak érdekében, hogy a gyakorlat résztvevői élethű körülmények között hajthassák végre a minősítő vizsgát.
Nemzeti Minősítő Vizsga A nemzeti minősítő gyakorlat 2012. március 27-én 7 órakor a levezetési tervben leírtak alapján megkezdődött. A Pilis Mentőcsoportot ekkor riasztották. Az alegységek a találkozási pontra érkeztek, majd az indulás előtti kötelező egészségügyi ellenőrzést követően elindultak a kárhelyszínre, amely a Zsámbék külterületén található, a fentiekben említett rakétabázis területe volt. Az összesen 70 fős egységek 10 óra 15 perckor érkeztek meg a koordináták alapján megjelölt területre. A helyi hatóságokkal történt egyeztetés után a kárterület felett elhelyezkedő sík területen megkezdték a 140 ember ellátására és pihentetésére alkalmas műveleti bázis telepítését, valamint a nemzetközi INSARAG irányelveknek megfelelően egy felderítő alegység kárterületre irányítását annak érdekében, hogy a kárterületen a szükséges erők és eszközök bevethetőek legyenek. A felderítés során megállapították, hogy az A kárterületen több épület megrongálódott és többen megsérültek, a romok között vagy alatt rekedtek, így azonnali beavatkozásra volt szükség. Nem sokkal 13 óra előtt a Pilis Mentőcsoport vezetési törzse elrendelte a KUTATÓ 1 elnevezésű, 20 főből álló városi
kutató- és mentőcsoport kárterületre való utaztatását és beavatkozását. Időközben a helyszínre érkezett dr. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott és a Pest Megyei Védelmi Bizottság tagjai, valamint Benkovics Zoltán, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, akik betekintést nyerhettek a mentőcsoport munkájába is. A PMCS többi tagja eközben a műveleti bázis végeleges kialakításához szükséges utolsó mozzanatokat végezte el, valamint megkezdték a felkészülést a 17 órakor esedékes váltásra. A mentőcsapat a beavatkozás első négy órájában majdnem tíz sérültön hajtott végre életmentő beavatkozást, alkalmazott alpintechnikát, tört át betonfödémeket, kutyás kutatást végzett, de részt vett tűzoltásban, pszichoszociális ellátásban, sürgősségi egészségügyi ellátásban, elsősegélynyújtásban is. A kárterület bonyolultsága, valamint a sérültek nagy száma miatt hosszan elhúzódó munkálatokra kellett számítani, így nem sokkal 18 óra után megkezdődött az éjszakára való felkészülés a műveleti bázison. 22 óra után a helyi hatóságok újabb kárterület megnyitását jelentették be, így az eddigi négyhektáros kárterület a duplájára bővült, ez a tény újabb erők és eszközök bevonását tette szükségessé.
Az új B elnevezésű kárterületen bonyolult, statikailag instabil épületek romjai közé és alá szorultak sérültek és gépjárműroncsok, közműalagutak károsodtak, majdnem 40 sérült töltötte az éjszakát a szabad ég alatt hozzátartozói után kutatva. A feladatok bonyolultságát mutatja, hogy csak egy sérült embernek az összeroncsolódott autóból való kiemelése után lehetett az autó alatti területek átvizsgálását megkezdeni. Többször is előfordult, hogy közel egytonnás födémszerkezeti elemeket kellett megmozgatni ahhoz, hogy a sérültek biztonságosan megközelíthetőek legyenek. Az alkalmazott technikák közt speciális födémáttörési ( tiszta és piszkos ), valamint betonszerkezet-gyengítő eljárásokat is alkalmaztak. A födémáttöréseket váltásban végezték, hiszen az nem egyszer három óránál is tovább tartott. Egy időközben érkezett lakossági bejelentés szerint a kárterület legmagasabb pontján egy megközelítőleg 60 köbméteres földalatti vízakna oldalfala meggyengült, azonnali műveleti mozzanatokat kellett elrendelni. A búvárcsoport éjfél előtt megkezdte a felderítést, munkagép és vízügyi szakértő bevonásával bordás megtámasztású gátrendszert, valamint elvezető árkot épített ki. A tartály búvártechnikával történő átvizsgálása közben megtaláltak egy halottat, őt azonnal kiemelték. Hajnali két órára a gát elkészült, így a lakóparkot nem öntötte el a víz. A hajnali értékelés után három órás pihenőt rendeltek el, aminek az egész napos szél, és hideg miatt mindenki örült. Reggel hatkor a teljes beavatkozói állományt riasztották, miután három, épületben rekedt lakóról érkezett bejelentés. A mentőkutyás alegység átvizsgálta a területeket és megjelölte a sérültek pontos helyét. Ezután megkezdődött a sérültek kiemelése. A beomlott tetőszerkezet alatt lévő, súlyos életveszélyes sérültek kiemelése délután háromig tartott. Ezt követően megkezdődött az alegységvezetők beszámoltatása az elvégzett részfeladatokról. 16 órától az alegységek az eszközök karbantartásába kezdtek, 19 órakor pedig a gyakorlat kutatás-mentési műveleteinek értékelésével zárult az első két nap. 22 órakor a tábor ügyeletes parancsnoka elrendelte a takarodót.
A mentőcsapatot legközelebb március 29-én, reggel 5 órakor ébresztették. Először Balázs László, a Pilis Mentőcsoport szakmai vezetője tájékoztatta az alegységvezetőket arról, hogy a gyakorlat folytatásaként elrendelték a Pilis Mentőcsoport teljes állományának újramobilizálását és azonnali áttelepítését egy árvízzel sújtott területre, Pilisvörösvár térségébe. A műveleti bázis vezetője a logisztikával közösen levezényelte a tábor bontását, a környezet eredeti állapotba való visszaállítását, majd a csoport a menetkész állapotba került. Konvojban elindult a mentőcsoport a kijelölt kárterület felé, amelyet 11 órakor érte el a katasztrófa által leginkább sújtott területet. A helyszínen tartott vezetői eligazítás után a Pilis Mentőcsoport megkezdte a kárterületi műveleteket. Mivel párhuzamos munkavégzésre volt szükség, minden alegységet azonnal alkalmaztak. A feltételezés szerint a veszélyeztetett terület egy kisebb része gyalogosan megközelíthető volt, így erre a területre az egészségügyi alegység munkatársai mellett pszichoszociális segítségnyújtók, valamint műszaki mentők indultak, hogy az esetleges sérülteket ellássák, a lakosságot összeírják és felmérjék az igényeket. Mivel a környéken nem volt a hajó vízre tételére kialakított hely, a mentőcsapat a partfal megbontásával rézsűt alakított ki és azon helyezte vízre azt a speciális mentőhajót, amely a nehezen, vagy csak vízen megközelíthető lakóhelyek feltérképezése, valamint a lakosság összeírása miatt kellett. A búvárok is azonnal megkezdték a műveleteket, egy 60 cm átmérőjű és vízzel elárasztott áteresztő, tíz méter mély csőbe kellett bejutni, onnan a bemosódott uszadékfákat eltávolítani azért, hogy a zsilip áteresztő képessége és hatékonysága megfelelő legyen. Az elzárt területekről egy család csónakkal próbált kijutni, de az úszóalkalmatosság felborult és egy utas elmerült. A mentőhajóval a vízfelszínen található embereket kimentették, a búvárcsoport az eltűnt személyek víz alatti felkutatását végezte, a mentőhajó pedig az irányítástól kapott utasítás alapján a lakosság kitelepítésében segédkezett. A gyakorlatot nem sokkal délután 3 óra után lezárták. A Pilis Mentőcsoport állományának, valamint a gyakorlat lebonyolítását segítő statisztáknak Benkovics Zoltán a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője köszönte meg a felkészülést, és az 56 órás műveleti időszak idején végzett megfeszített munkát.
A gyakorlat beavatkozói állományában a Pilisvörösvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Magyar Vöröskereszt, a Pest Megyei Kutató-mentő Szolgálat, az Országos Mentőszolgálat, valamint az Amphora Búvárklub vett részt. A lebonyolítást a szervezőkön kívül Zsámbék Polgármesteri Hivatala, valamint a Magyar Vöröskereszt imitációs csoportja és statisztái segítették. A Pilis Mentőcsoport nemzeti minősítő vizsgája kéthónapos előkészület után 56 órán keresztül zajlott, közel 70 ember dolgozott a területek kialakításában és valódivá tételében. A 73 fős beavatkozói állomány 21 kárterületen végzett kutatási és mentési feladatokat, valamint árvízi komplex védekezési és mentési műveleteket. Közel 170 sérültet látott el és segítséget nyújtott a bajbajutott lakosságnak. A gyakorlat számokban 50 fő (MVK statiszta, sebimitáció) 70 fő beavatkozó (PMCS alegységek) 6720 önkéntes munkaóra 3 hónapos előkészítés 3 hetes helyszín kialakítás 100 tonna vasbeton szerkezet kiszállítása 12 épület rom kialakítása 300 liter üzemanyag kb. 500 000 Ft-os költségvetés
Készítette: Pásztor József tű.alezredes PMKI polgári védelmi főfelügyelő és Balázs László, a PMCS szakmai vezetője Budapest, 2012.04.01