Praxisjog (az önálló orvosi tevékenység működtetési joga)

Praxisjog (az önálló orvosi tevékenység működtetési joga) Időállapot: 2014-01-01-2015-02-28 Szerző: Zatik László, Lektor: Varga Ferenc, Módosítva: 2014-08-10 12:23:14 Tartalomjegyzék: 1. A praxisjog gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Önálló orvosi tevékenység a háziorvos (háziorvos, házi-gyermekorvos, fogorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás. Az ehhez kapcsolódó működtetési jog a praxisjog. 1. A praxisjog gyakorlata 1.1. A praxisjog fogalma Önálló orvosi tevékenység a háziorvos (háziorvos, házi-gyermekorvos, fogorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás. Az ehhez kapcsolódó működtetési jog a praxisjog. A praxisjog személyhez kötődő jog, mivel a háziorvos önálló orvosi tevékenységet csak személyesen folytathat a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben. A praxisjog tehát az adott orvos személyes orvosi ellátási kötelezettségét testesíti meg függetlenül attól, hogy ez milyen szervezeti keretek között történik. A praxisjog létrehozásával a háziorvos által végzett tevékenység vagyoni értékű joggá vált, amelyet az SZJA törvény is nevesít a nem anyagi javak között. 1.2. A praxisjog megszerzése, elidegenítése 1. oldal

Mivel a praxisjog vagyoni értékű jognak minősül, az a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható. Az elidegenítés csak olyan orvos részére történhet, aki önálló orvosi tevékenységet személyesen folytathat. A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékot - a megszerezni kívánó orvost is megjelölve - be kell jelenti az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak. Ha az önkormányzat a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal feladat-ellátási szerződést kíván kötni, akkor erről a felek előszerződést kötnek, ha nem akkor erről nyilatkoznia kell. A praxisjog bérbe, haszonbérbe nem adható, és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető. Ebből következik, hogy azt gazdasági társaságba bevinni nem lehet, azt gazdasági társaság nem vásárolhatja meg. Társas vállalkozás csak úgy működtethet háziorvosi szolgálatot, hogy praxisjoga a háziorvosnak, mint magánszemélynek, működési engedélye viszont a társaságnak van. 1.2.1. A praxisjog értékesítésének elszámolása A praxisjog értékesítéséből származó bevétel a magánszemély bevétele. Az SZJA tv. szerint egyéb jövedelemnek minősül, és az egyéb összevonás alá eső jövedelmekkel együtt adózik és 27 % EHO-t is kell fizetni az adóalap 78 %-a után. Tehát az aki alanyi jogon, ingyenesen kapta meg a praxisjogot, az a teljes bevétel 78 %-a után fog adózni és EHO-t fizetni, ha azt majd értékesíti. Aki vásárlással szerezte, az a jövedelem megállapításánál a bevételből levonhatja az értékesítés időpontjáig a vállalkozásában értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket. 1.2.2. A praxisjog beszerzésének elszámolása Amennyiben a praxisjogot a vállalkozó háziorvos a 2000.évi II.tv. alapján alanyi jogon szerezte meg, ezen a címen költséget nem számolhatott el, mivel azt ellenérték nélkül kapta. Viszont, ha a praxisjogot az orvos vásárolta, akkor az ennek érdekében felmerült költségét a bevételével szemben értékcsökkenési leírás keretében elszámolhatja. A praxisjog vásárlója visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni. Az illeték mértéke 4 %. Mentes az illetékfizetés alól akkor, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva, a törvény hatálybalépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. Az 2. oldal

illetékmentességre való jogosultságot a praxisjogot szerző magánszemélynek kell igazolnia az állami adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig. 1.3. A praxisjog öröklése A praxisjoggal rendelkező halála esetén a praxisjog elsősorban a házastársat, másodsorban az egyenesági leszármazót illeti meg. Ez utóbbi esetben a leszármazási fok határozza meg a jogosultsági sorrendet. Ha több személy lenne jogosult a praxisjogra, akkor a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül - jogvesztés terhe mellett - nyújthatják be a működtetési jog engedélyezésére jogosult szervhez azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a működtetési jog folytatására egyedül jogosult személyt. Ha a működtetési jog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, akkor: - lemondhat a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára, - illetve a praxisjogot (a haláltól számított 6 hónapon) belül elajándékozhatja, vagy eladhatja. Ha egyik jogával sem él, akkor a működtetési jog (praxisjog) megszűnik. 2. Adózás 2.1 ÁFA Nem értelmezhető, mivel a praxisjog értékesítése csak magánszemélyek között valósulhat meg. 2.2 Társasági adó Nem értelmezhető, mivel a praxisjog társaság tulajdonát nem képezheti, a társaság könyveiben nem mutatható ki. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Amennyiben a praxisjogot a vállalkozó háziorvos a 2000.évi II.tv. alapján alanyi 3. oldal

jogon szerezte meg, ezen a címen költséget nem számolhatott el, mivel azt ellenérték nélkül kapta. Viszont, ha a praxisjogot az orvos vásárolta, akkor az ennek érdekében felmerült költségét a bevételével szemben értékcsökkenési leírás keretében elszámolhatja. A nem anyagi javak értékcsökkenését azokra az évekre kell elszámolni, amelyekben várhatóan azt az egyéni vállalkozói tevékenységéhez használni fogja. A praxisjog értékesítéséből származó bevétel viszont nem a vállalkozás bevétele, hanem a magánszemély bevétele. 2.3.2 Magánszemély A praxisjog értékesítéséből származó bevétel a magánszemély bevétele. Az SZJA tv. szerint egyéb jövedelemnek minősül, és az egyéb összevonás alá eső jövedelmekkel együtt adózik és 27 % EHO-t is kell fizetni az adóalap 78 %-a után. Tehát az aki alanyi jogon, ingyenesen kapta meg a praxisjogot, az a teljes bevétel 78 %-a után fog adózni és EHO-t fizetni, ha azt majd értékesíti. Aki vásárlással szerezte, az a jövedelem megállapításánál a bevételből levonhatja az értékesítés időpontjáig a vállalkozásában értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket. A kifizető az általa levont személyi jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig, a magánszemély, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem értelmezhető, mivel a praxisjog társaság tulajdonát nem képezheti, a társaság könyveiben nem mutatható ki. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany EVA-s háziorvosnak nem célszerű a praxisjog értékcsökkenését elszámolni, mivel ha elszámolja azzal nem csökken az EVA alapja, viszont értékesítés esetén kevesebb lesz a bevételből levonható összeg, tehát magánszemélyként nagyobb lesz az adóalapja. 4. oldal

2.5 Egyéb adók és járulékok A praxisjog vásárlója visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni. Az illeték mértéke 4 %. Mentes az illetékfizetés alól akkor, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva, e törvény hatálybalépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására vagyis az un. elsőkézből történő vásárlás. Az illetékmentességre való jogosultságot a praxisjogot szerző magánszemélynek kell igazolnia. A praxisjog öröklése nem tárgya az illetéktörvénynek, tehát azután örökösödési illetéket nem kell fizetni. Mivel a praxisjog értékesítéséből származó bevétel a magánszemély bevétele és az SZJA tv. szerint egyéb összevonandó jövedelemnek minősül, a jövedelem 78 %-a után 27 % EHO fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Nem értelmezhető, mivel a praxisjog társaság tulajdonát nem képezheti, a társaság könyveiben nem mutatható ki. 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem értelmezhető, mivel a praxisjog társaság tulajdonát nem képezheti, a társaság könyveiben nem mutatható ki. 3.3 Szja szerinti adózás Praxisjogért kifizetett összeg elszámolása: 5. oldal

PK - Egyéb, költségként el nem számolható kiadás Ha a praxisjogot az orvos vásárolta, akkor az ennek érdekében felmerült költségét a bevételével szemben (analitikus nyilvántartás vezetésével) értékcsökkenési leírás keretében elszámolhatja. 4. Iratminták, nyomtatványok Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről - 18. (2), 19. (1)(3), 26..(1)(12), 72. (6), 102. (1) III. Fejezet A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK 18. (2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki: f) az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése; Az illeték általános mértéke 19. (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a 6. oldal

vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. (3) Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése esetén az illeték alapja a praxisjognak - terhekkel nem csökkentett értéke. 26. (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: (12) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva, az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia az állami adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása 72. (6) Az (1)-(5) bekezdéstől eltérően az önálló orvosi tevékenység praxisjogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt - illetőleg folytatás esetén a szerző fél által bejelentett - érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az előzőek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az állami adóhatóság becslés útján állapítja meg az értéket. 102. (1) E törvény alkalmazásában d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés; 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról - 28. (1)(5), 29., 11.sz.mell.II.b) Egyéb jövedelem 28. (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a 7. oldal

megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. (5) Egyéb jövedelemnek minősül b) az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része. 29. Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. 11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A vállalkozói költségek elszámolásáról II. Az értékcsökkenési leírás szabályai b) A nem anyagi javak fogalma A nem anyagi javak közé azok a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jogok tartoznak, amelyek közvetlenül és tartósan (egy évet meghaladó időtartamban) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ilyennek minősül különösen az említett feltételeknek megfelelő vagyoni értékű jog, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog, szellemi termék, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értéke. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról - 3. (1), 10. (1)-(3) 3. (1) A kifizető - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a 8. oldal

továbbiakban: Szja tv.) szerinti a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, után. 10. (1) Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az Art. alkalmazásában az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül. (3)Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről Az Országgyűlés felismerve, hogy az egészségügyi reform végrehajtása, a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása csak a szakmáját szerető orvostársadalom aktív közreműködésével valósítható meg, figyelemmel arra, hogy a gyógyítás közügy, amelyben az elsődleges felelősség a gyógyító orvost terheli, e munka elismerése, az orvostársadalom helyzetének, ezáltal a betegellátás színvonalának javítása érdekében a következő törvényt alkotja: 1. (1) E törvény hatálya a Magyarország területén egészségügyi szolgáltatás keretében nyújtott önálló orvosi tevékenységre és az e tevékenységet nyújtó orvosokra terjed ki. (2) E törvény alkalmazásában a) önálló orvosi tevékenység: a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás; b) orvos: a külön jogszabály szerint vezetett alap- és működési nyilvántartásban szereplő orvosi, fogorvosi szakképesítéssel rendelkező személy; c) praxisjog: az egészségügyi államigazgatási szerv által az a) pont szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető. 2. (1) A háziorvos önálló orvosi tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve - csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a praxisjogot engedélyező határozat jogerőre 9. oldal

emelkedésétől. (2) A praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható. (3) A praxisjog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható. (4) A praxisjog jogosultjának halála esetén - egymást követő sorrendben - a praxisjog folytatására a) a házastárs, illetőleg b) az egyenesági leszármazó jogosult. A b) pontban meghatározott személyek között a leszármazási fok határozza meg a praxisjog folytatására való jogosultság sorrendjét. (5) Ha a (4) bekezdés b) pontja alapján több, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy lenne jogosult a praxisjog folytatására, e jogosultak a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül - jogvesztés terhe mellett - nyújthatják be az egészségügyi államigazgatási szervhez azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a praxisjog folytatására egyedül jogosult személyt. 6) Ha a (4) bekezdés alapján a praxisjog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek: - a praxisjog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg - a praxisjogot a korábbi jogosult halálától számított 1 éven belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti. (7) Ha a praxisjog elidegenítésére a (6) bekezdés alapján jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a praxisjog megszűnik. (8) A praxisjog elidegenítésére irányuló jog a praxisjog jogosultját is megilleti. (9) A praxisjog bérbe, haszonbérbe nem adható és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető. (10) A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai megszervezésének segítésére külön jogszabály szerint működtetett Praxisprogram szolgál. 2/A. (1) A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát - a praxisjogot megszerezni kívánó orvost is megjelölve - az azt elidegeníteni kívánó személy bejelenti az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat 10. oldal

a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése esetén - az adott körzetben a 2/B. szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek, b) nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben a 2/B. szerinti feladat-ellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell. (3) Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvossal az adott körzetben a 2/B. szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni. 2/B. (1) A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladatellátási szerződés) legalább az alábbiakat tartalmazza: a) a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével, b) a praxisjoggal érintett körzet meghatározása, c) a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési önkormányzatnak a fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat, d) a rendelési idő meghatározása, e) az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések, f) a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések, g) az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó rendelkezések, h) a szerződés időtartama, i) a felmondásra vonatkozó rendelkezések, j) a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések. (2) A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év. (3) A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést - indoklással - felmondja, ha a) a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat, b) a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti. (4) A feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem határozható meg. (5) A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves összeget. (6) A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is 11. oldal

megkötheti. (7) A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében az (1) bekezdésben foglaltakat - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban - megfelelően alkalmazni kell. 2/C. A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő a) nyilvántartást vezet a praxisjogokról és a tartósan betöltetlen körzetekről, b) regisztrálja a praxisjogra vonatkozó adásvételeket, ebben a körben nyilvántartja az eladó és a vevő nevét és pecsétszámát, valamint a praxisjog és az adásvétel azonosítására szolgáló adatokat, továbbá közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat. c) kormányrendeletben meghatározottak szerint kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújt a praxisjogot megszerezni kívánó háziorvosoknak. 2/D. (1) A 2/C. a) pontja szerinti nyilvántartás a praxis kódja, a praxisjoggal érintett körzet meghatározása, a praxisjogot engedélyező határozatot kiadó hatóság megnevezése, az engedély száma és kelte tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (2) A 2/C. a) pontja szerinti nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság kizárólag okirati bizonyítékot, valamint az ügyfél nyilatkozatát használhatja fel. 3. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Az e törvény hatálybalépése napján háziorvosi tevékenységet végző orvos - ideértve a munkavégzésben akadályozott háziorvost is -, amennyiben a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel és jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény erejénél fogva, külön engedély nélkül a törvény hatálybalépésétől jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. Nem jogosult a működtetési jogra az az orvos, aki háziorvosi tevékenységet kizárólag helyettesítés keretében végez. Az e bekezdés alapján működtetési jogot szerző háziorvos működtetési jogának elidegenítéséhez előzetesen be kell szerezni a működtetési jog megszerzését tanúsító hatósági bizonyítványt. (3) Azokra az orvosokra, akik e törvény hatálybalépésének napján, bár területi ellátási kötelezettség nélkül, de legalább 200 hozzájuk bejelentkezett betegre kiterjedő érvénnyel látnak el az egészségbiztosítási szervtől által finanszírozott, az 1. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott körbe tartozó orvosi tevékenységet, az e törvényben foglaltakat azzal a megszorítással kell alkalmazni, hogy - a működtetési jogra való jogosultságukat e törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül igazolják a Magyar Orvosi Kamaránál, továbbá 12. oldal

- működtetési joguk szorosan személyhez kapcsolódó: az nem idegeníthető el és nem folytatható. (4) A működtetési jognak a (2) vagy a (3) bekezdés alapján a törvény erejénél fogva történő megszerzése és az ezt tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása illetékmentes. E rendelkezés nem vonatkozik a működtetési jog további ingyenes, illetve ellenérték fejében történő megszerzésére. (5) A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok működtetési joga 2012. január 1-jével praxisjognak minősül, amely jog arra a körzetre terjed ki, ahol a háziorvos 2012. január 1-jén területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi ellátást nyújt, ideértve a munkavégzésben akadályozott, működtetési joggal rendelkező orvost is. (6) Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik 2012. január 1-jén nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel (a továbbiakban: működtetési joggal rendelkező háziorvos), tartósan betöltetlen körzetben működtetési joguk alapján területi ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan betöltetlen körzetek betöltésénél a működtetési joggal rendelkező háziorvosok előnyt élveznek. A működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga a tartósan betöltetlen körzet betöltésével - illetékmentesen - praxisjognak minősül. Azon működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik. (7) (8) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvénnyel megállapított 2/B. -ban foglalt követelményeknek 2013. január 1-jétől kell megfelelni. (9) Felhatalmazást kap a) a Kormány, hogy aa) a praxisjog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, a helyettesítés eseteit, valamint a praxisjog átengedésére vonatkozó szabályokat rendeletben megállapítsa, ab) a praxiskezelőt kijelölje, valamint feladat- és hatáskörét, továbbá eljárásának szabályait rendeletben meghatározza, ac) a praxiskezelő által nyújtott kamatmentes visszatérítendő támogatásra, valamint a praxiskezelő által szedett díjra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa, b) az egészségügyért felelős miniszter, hogy a praxisjog alapján végzett tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szakmai szabályait, továbbá a helyettesítésre, a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésre és az 13. oldal

alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat rendeletben meghatározza. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről - 2.sz.mell.I.1.3. 2. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez Az adók, a költségvetési támogatások esedékessége I. AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ BEFIZETÉSEK Általános rendelkezések 1.Az adókat a melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az e törvény 33. -ának (3) bekezdése a)-c) és e) pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie. 3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót - a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket, a cégautóadót és az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget kivéve -, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az adózó a 100 forintot el nem érő adóját nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adóvisszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván. Határidők 1. A személyi jövedelemadó A) A személyi jövedelemadó-előleg a) A munkáltató az általa levont személyi jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig, b) a kifizető az általa levont személyi jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig, c) a magánszemély, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg. 14. oldal

22/2004. Számviteli kérdés egy egészségügyi tevékenységet folytató betéti társaság háziorvosi tevékenység folytatása céljából működtetési jogot (praxist) vett az előzőleg tevékenykedő orvostól. Az adásvételi szerződés a két orvos mint magánszemély között jött létre, mivel praxisjog csak magánszemély tulajdona lehet. Kérdésünk, hogy könyvelhetjük-e a társaság tulajdonának a praxisjogot, mint vagyoni értékű jogot, és elszámolható-e amortizáció az orvosi praxisra? Válasz: Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: öotv.) értelmében az orvosi tevékenység folytatása céljából vásárolt működtetési jog személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely elidegeníthető, viszont bérbe, haszonbérbe nem adható, és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető. Az öotv. egyértelműen kimondja a személyhez kapcsolódó jogot, így az a betéti társaság tulajdonát nem képezheti. A jogszabályok értelmében tehát a betéti társaság csak úgy működtethet háziorvosi szolgálatot, hogy működtetési joga a háziorvosnak mint magánszemélynek van, működési engedélye - ami nem jog - viszont a betéti társaságnak van. Mivel a praxisjog a betéti társaság tulajdonát nem képezheti, a betéti társaság könyveiben nem mutatható ki, tehát értékcsökkenési leírás (amortizáció) sem számolható el utána. 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról A Kormány az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. (9) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényben (a továbbiakban: Öotv.) meghatározott háziorvosokra, házi gyermekorvosokra és fogorvosokra (a továbbiakban együtt: háziorvos), valamint a praxiskezelőre terjed ki. 2. Fogalommeghatározások 15. oldal

2. (1) E rendelet alkalmazásában a) háziorvosi körzet: a területi ellátási kötelezettség alapján a feladattal érintett települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által az Öotv. 2. (2) bekezdése szerint rendeletben - jogszabályban meghatározottak figyelembevételével - meghatározott település, települések, illetve településrész, településrészek; b) tartósan betöltetlen háziorvosi körzet: az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet, ba) amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van, vagy bb) amelyben - a helyettesítés kivételével - az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel; c) praxisengedély: az Öotv. 1. (2) bekezdés c) pontja szerinti engedély. (2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szempontjából a háziorvos a munkavégzésben akkor akadályozott, ha a tevékenységét keresőképtelensége, hivatalos távolléte, szabadsága vagy gyermekápolás, -gondozás miatt nem végzi, illetve, ha a munkavégzés a közmegbízatásával összeférhetetlen vagy közmegbízatása miatt a tevékenységét ellátni nem tudja. (3) E rendelet háziorvosi körzetre, illetve tartósan betöltetlen háziorvosi körzetre vonatkozó rendelkezéseit a fogorvosi körzetre is alkalmazni kell. (4) Az Öotv. 2. (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában egyenesági leszármazó a praxisjog jogosultjának gyermeke, örökbefogadott és nevelt gyermeke, illetve unokája. 3. Praxisengedély 3. (1) Az Öotv.-ben foglalt kivétellel önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak praxisengedély birtokában lehet. (2) A praxisengedély kiadása annak az egészségügyi államigazgatási szervnek a hatáskörébe tartozik, amely az adott praxisjoggal érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására jogosult (a továbbiakban: engedélyező szerv). 4. (1) A praxisengedélyt az engedélyező szerv annak az orvosnak adja ki, aki háziorvosi tevékenység végzésére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jogosult, és megfelel a (2)-(3) bekezdés szerinti feltételeknek. (2) A praxisengedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell: a) a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló igazolást, b) az (1) bekezdésben foglalt jogszabályban meghatározott feltételek fennállásáról 16. oldal

szóló igazolásokat, dokumentumokat. (3) A (2) bekezdésben meghatározott okiratokon túlmenően a praxisengedély kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a praxisjog átruházásáról szóló szerződést, b) a kérelmező és az önkormányzat által kötött előszerződést, c) a praxisjog folytatása esetén a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát igazoló okiratokat, ideértve - több folytatásra jogosult személy esetén - az Öotv. 2. (5) bekezdésében meghatározott megállapodást is. (4) Praxisengedély tartósan betöltetlen körzetre is kiadható, ebben az esetben a (3) bekezdés a) és c) pontját nem kell alkalmazni. (5) A feladat-ellátási szerződés egy példányát a települési önkormányzat megküldi az engedélyező szervnek. (6) Ha a feladat-ellátási szerződést határozott időre kötötték, annak időtartamát a felek - a háziorvos erre irányuló szándéka esetén - meghosszabbítják, ha nem állnak fenn az Öotv. 2/B. (3) bekezdésében foglalt okok. 5. (1) Nem kaphat praxisengedélyt az a kérelmet benyújtó orvos, a) aki praxisengedéllyel már rendelkezik, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra, b) akitől a praxisjogot az orvosi tevékenysége gyakorlásával összefüggő jogszabálysértő magatartása miatt visszavonták, a visszavonástól számított 5 évig. (2) Amennyiben a praxisjog jogosultja másik körzetre vonatkozó praxisjogot szerez, az új praxisjogra vonatkozóan kiadható praxisengedély, feltéve, hogy a korábbi praxisjoggal érintett körzetben a praxisjog jogosultja a helyettesítéséről gondoskodik. Ha az új praxisjogra kiadott praxisengedély kiadásától számított 6 hónapig a korábbi praxisjog nem került elidegenítésre, a korábbi praxisjogra vonatkozó praxisengedélyt vissza kell vonni. 6. A praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölni kell az Országos Alapellátási Intézettel (a továbbiakban: OALI), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és az állami adóhatósággal. 7. (1) A praxisengedélyt vissza kell vonni, ha a) a praxisjog jogosultja a jog elnyerése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű volt, b) a praxisjog jogosultja a 4. (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik, c) az engedélyező szerv három éven belül legalább két alkalommal jogszabálysértés miatt intézkedett, és a háziorvos a határozatban foglaltaknak nem tett eleget, d) az engedélyező szerv ismételt figyelmeztetése ellenére a háziorvos az ellátást nem, illetve - a helyettesítés kivételével - nem személyesen nyújtja, 17. oldal

e) a praxisjog elidegenítésére nyitva álló határidő eredménytelenül telik el, a határidő leteltét követő nappal. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából rosszhiszeműnek minősül különösen az a személy, aki az eljárás során valamely, az engedély megadása szempontjából fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, adatot meghamisít, vagy más módon a hatóságot megtéveszti. (3) Ha a háziorvos a tevékenység ellátására egészségi ok miatt vált véglegesen alkalmatlanná, a jogszabály szerinti alkalmassági vizsgálat időpontjától számított hetedik hónap első napján kell a praxisengedélyét visszavonni. (4) A 3. (2) bekezdése szerinti szerv az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglaltak fennállását a praxisengedély kiadásától számított 5 évenként, a (3) bekezdésben foglaltakat a vonatkozó jogszabályokban meghatározott időszakonként ellenőrzi. (5) A praxisengedély visszavonását - az állami adóhatóság kivételével - a 6. szerinti szervek is kezdeményezhetik. (6) A praxisengedély visszavonásáról szóló határozatot közölni kell az önkormányzattal és azokkal a szervekkel, amelyekkel a praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölték. 8. Amennyiben a praxisjog jogosultja meghal, a praxisjog folytatására a 3-7. rendelkezéseit kell alkalmazni. A praxisjog folytatására jogosult személy a korábbi praxisjoggal rendelkező személy halálától számított 60 napon belül nyújthatja be a praxisjog iránti kérelmet, feltéve, hogy a) megfelel az e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételeknek, vagy b) egy éven belül megfelel az a) pont szerinti feltételeknek, és erre az időszakra gondoskodik a helyettesítésről. 9. (1) A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell a helyettesítésről gondoskodni, ha a) a praxisjog jogosultja a személyes szolgáltatásnyújtási kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy b) a háziorvosi körzet tartósan betöltetlen. (2) A helyettesítést - miniszteri rendeletben foglaltakat is figyelembe véve - olyan orvos láthatja el, aki megfelel a praxisjog megszerzéséhez és a tevékenység gyakorlásához szükséges személyi feltételeknek. 10. (1) A háziorvosi szolgáltatást nyújtó szervezetben önálló háziorvosi tevékenységet kizárólag praxisjoggal rendelkező tag, illetve alkalmazott láthat el. (2) A praxisjog jogosultja - a helyettesítés kivételével - csak egy háziorvosi körzetben végezhet önálló orvosi tevékenységet. 11. A praxisjogot elidegenítő háziorvos, illetve tartósan betöltetlen körzet esetén 18. oldal

a helyettesítő gondoskodik a szakmai feladatok, valamint - az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénynek megfelelően - a bejelentkezett betegek dokumentációjának és nyilvántartásának a háziorvosi szolgáltatást nyújtó új háziorvos számára történő átadásáról. A 7. (1) bekezdése szerinti esetekben az egészségügyi dokumentációt az adott körzetre vonatkozóan működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató részére kell átadni. 4. Praxiskezelő, a praxisjog elidegenítése 12. (1) A Kormány praxiskezelőként az OALI-t jelöli ki. (2) A praxiskezelő az Öotv. 2/C. b) pontja szerinti feladatkörében nyilvántartja az eladott praxisjoggal érintett körzet ellátási területének megnevezését, kódját, típusát, valamint az átadás időpontját. 13. (1) A praxisjogot csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki - figyelembe véve az 5. (2) bekezdésében foglaltakat is - nem rendelkezik praxisjoggal, de igazolja, hogy megfelel a praxisjog megszerzéséhez szükséges feltételeknek. (2) A praxisjogra vonatkozó adásvételt az adásvétel megvalósulását követő harminc napon belül az eladó bejelenti a praxiskezelőnek. 13/A. (1) A praxisjog elidegenítésére a feladat-ellátási szerződés megszűnését követő 6 hónap alatt van lehetőség. (2) Ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló háziorvos közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, a praxisjog elidegenítésére a jogviszony megszűnését követő 6 hónap alatt van lehetőség. (3) A feladat-ellátási szerződés megszűnésének, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáról az érintett települési önkormányzat értesíti az engedélyező szervet. 14. (1) A praxisjogot elidegeníteni szándékozó háziorvos - ideértve az Öotv. alapján a praxisjog elidegenítésére jogosult egyéb személyt is - ezen szándékát bejelentheti a praxiskezelőnek. A praxiskezelő a bejelentés alapján a honlapján - ingyenesen - közzéteszi: a) az eladó nevét, b) a praxisjoggal érintett körzet megnevezését, c) a praxisjog vételárát. (2) A praxisjog értékének alapja - ha a felek másként nem rendelkeznek - a praxisjogot érintő körzetben működő egészségügyi szolgáltatónak az eladást megelőző évben fizetett finanszírozási összeg 80%-a. 5. Záró rendelkezések 15. Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 19. oldal

16. (1) Az Öotv. 3. (5) bekezdése szerinti orvosnak az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott működtetési engedély - e rendelet erejénél fogva - az e rendelet szerinti praxisengedélynek minősül. (2) A 13. (2) bekezdése szerinti kötelezettséget az e rendelet hatálybalépését követően megvalósuló adásvétel esetén kell teljesíteni. 17. Ha 2012. december 31-ét megelőzően a feladat-ellátási szerződés szerinti felmondási idő 6 hónapnál kevesebb, azt az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 13/A. (1) bekezdése szerint a praxisjog elidegenítésére rendelkezésre álló idő számítása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a felmondási idő 6 hónap lett volna. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök AEÉ 2010/8. az önálló orvosi tevékenység működtetési joga vagyoni értékű jog, amelynek megszerzése visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséggel jár. Az illetékmentesség nem illeti meg a vagyonszerzőt, ha az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát hatósági határozattal szerzi meg, és nem az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény hatálybalépésével egyidejűleg, a törvény erejénél fogva. [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. (2) bekezdés f) pontja, 26. (12) bekezdése, 91. (2) bekezdése; az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 3. (4) bekezdése] A perrel érintett ügy tényállása szerint a háziorvostan szakképesítéssel nem rendelkező adózó 2000. január 1. napjától kezdődően az önkormányzati tulajdonban lévő rendelőben - ellátási érdekből kiadott, ideiglenes működési engedély birtokában - háziorvosi tevékenységet folytatott. A Magyar Orvosi Kamara 2003. április 8. napján kelt határozatával engedélyezte, hogy az említett telephelyen az adózó területi ellátási kötelezettséggel bíró felnőtt praxisban, betöltés jogcímén, működtetési jog jogosultjaként, szakterületén orvosi tevékenységet folytasson. Az illetékes illetékügyi adóhatóság hiánypótlást követően, megismételt eljárás 20. oldal

eredményeként az adózót 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 660 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. Az adózó fellebbezése folytán eljárt másodfokú adóhatóság a 2008. január 11. napján kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint, az adózót az Itv. 26. (12) bekezdése alapján illetékmentesség nem illeti meg, mert az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát hatósági határozattal szerezte meg, és nem az Öotv. hatálybalépésével egyidejűleg, a törvény erejénél fogva. Az illetékügyi adóhatóság a szerződéses érték hiányában az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának értékét becsléssel állapította meg, figyelembe véve a 2002. és 2003. évi hasonló vagyonszerzések adatait. Az adózó a keresetében az alperesi határozat megváltoztatását és az illeték megfizetésére való kötelezés mellőzését kérte. A megyei bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában rámutatott arra, hogy az önálló orvosi tevékenység működtetési joga vagyonértékű jog, amelynek megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. A felperes az illeték megfizetése alól akkor mentesülhetne, ha az Itv. 26. (12) bekezdése alapján az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése az Öotv. hatálybalépésével, a törvény erejénél fogva következett volna be. A felperes a működtetési jogot az Orvosi Kamara határozata alapján, betöltés jogcímén szerezte meg, így őt illetékmentesség nem illeti meg, és az Öotv. 3. (4) bekezdése ilyenkor nem alkalmazható. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint, a jogerős ítélet az Öotv. 3. (2) és (4) bekezdésébe, valamint az Itv. 68. (2) bekezdésébe ütközik, ezért jogszabálysértő. Állítása szerint a működtetési jogot külön engedély nélkül a törvény erejénél fogva szerezte meg, mert 2000. január 1-jén már a perbeli telephelyen orvosi tevékenységet látott el. Ezt a tényt a megyei bíróság figyelmen kívül hagyta és az Orvosi Kamara határozatában szereplő jogcímet vette alapul határozata meghozatalakor. A Megyei Orvosi Kamara betöltés jogcímén, azért adott ki működési jogot, mert akkor még nem született jogerős ítélet a praxis betöltéséről és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár fel kívánta függeszteni az orvosi szolgáltatás gyakorlását. Az Öotv. 21. oldal

hatálybalépésekor önálló szakorvosként dolgozott, ezért iratellenes azon megállapítás, hogy csak a betöltés jogcímén később szerzett működtetési jogot. Álláspontja szerint az illetékmentesség a törvény erejénél fogva megilleti. Tévedett továbbá a megyei bíróság, amikor a 2002. és 2003. év adatait vette figyelembe a praxisjog értékének megállapításánál. Háziorvosi tevékenysége kezdő időpontja alapulvételével, az érték megállapításánál az 1999. évet kellett volna figyelembe venni, illetve az eltelt két évet csökkentő tényezőként kellett volna értékelni. Az Itv. 68. (2) bekezdése alapján az illeték mérséklésének lett volna helye, hiszen a bíróság intézkedése folytán került késedelmesen bejelentésre a vagyonszerzés. Emiatt a forgalmi érték mérséklésének van helye. Az alperes érdemi ellenkérelmében - fenntartva a jogerős közigazgatási határozatban foglaltakat - a jogerős ítélet hatályában tartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, melynek eredményeként azt állapította meg, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme - az alábbiak szerint - megalapozatlan. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát, mint vagyoni értékű jogot megszerző felperesnek, e szerzésre tekintettel illetékfizetési kötelezettsége keletkezett-e. Az Itv. 18. (1) és (2) bekezdésének f) pontjából fakadóan az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése főszabályként illetékfizetési kötelezettséggel jár. Kivételként mondja ki az Itv. 26. (12) bekezdése, hogy mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, ha az átruházó az Öotv. erejénél fogva, az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát szerző magánszemélynek kell igazolnia. Az Öotv. 2000. február 26. napján lépett hatályba, amelynek 1. (2) bekezdésének c) pontja és a 2. (3) bekezdéséből következően az önálló orvosi tevékenység kizárólag hatósági engedély alapján gyakorolható. Az Öotv. 3. (2) bekezdése azonban rögzíti azt is, hogy az e törvény hatálybalépése napján háziorvosi 22. oldal

tevékenységet végző orvos, amennyiben a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel és a jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény erejénél fogva külön engedély nélkül a törvény hatálybalépésétől jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. A felperes a működtetési jogot azonban nem az Öotv. hatálybalépésével egyidejűleg, a törvény erejénél fogva, külön engedély nélkül szerezte meg, hanem a Megyei Orvosi Kamara 2003-ban meghozott határozatával, betöltés jogcímén. Erről az illetékügyi adóhatóság 2003. április 24-én a Megyei Orvosi Kamarától értesült. A működtetési jog engedélyezéséről az Orvosi Kamara a felperes 2003. március 20. napján kelt kérelme alapján döntött. A jelen perben e ténynek és nem annak van jelentősége, hogy a felperes korábban - akkor még megfelelő szakképesítés hiányában - háziorvosként egyébként működött-e. A jogerős ítélet az Öotv. 3. (2) és (4) bekezdéseiben foglaltakat nem sértette meg, így jogszerűen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperest a működtetési jog megszerzésével kapcsolatosan illetékmentesség nem illette meg. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra is, hogy az illetékügyi adóhatóság a vagyonszerzésről 2003. április 24-én szerzett tudomást, így az Itv. 68. (1) bekezdéséből fakadóan a forgalmi érték megállapításánál az ebben az időpontban fennálló forgalmi érték volt az irányadó, annak megállapításakor az 1999. évi értékadatokat nem lehetett alapul venni. A jelen esetben az Itv. 68. (2) bekezdésében foglalt mérsékelt forgalmi érték szintén nem alkalmazható a felperesre nézve, mivel az itt felsorolt esetek közé a működtetési jog engedélyezésével kapcsolatosan indított peres eljárás nem tartozik bele. A felperes az Orvosi Kamara által hozott jogerős határozatot az Itv. 91. (2) bekezdése alapján az illetékhivatalhoz nem jelentette be. Az Itv. 68. (2) bekezdésében rögzített illetékkiszabásra való bejelentési kötelezettség a vagyonszerzési ügyre vonatkozik, az Itv. 91. (2) bekezdése nem a jogerős ítélettel elbírált szerződés, okirat vagy hatósági határozat benyújtását írja elő. Tekintettel tehát arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat a jogerős ítélet nem sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 215. (3) bekezdése alkalmazásával azt hatályában fenntartotta. [Csongrád Megyei Bíróság 3.K.20.801/2008/10.; Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.35.056/2009/4.] 23. oldal

6. Módosítás az előző változathoz képest Az illetéktörvény vagyoni értékű jog fogalma változott, ami a témát nem érinti. A praxiskezelő által vezetett nyilvántartás a praxis kódja, a praxisjoggal érintett körzet meghatározása, a praxisjogot engedélyező határozatot kiadó hatóság megnevezése, az engedély száma és kelte tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság kizárólag okirati bizonyítékot, valamint az ügyfél nyilatkozatát használhatja fel. 24. oldal