Dr. Török Tamás osztályvezető anyagának felhasználásával: Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tiszti főorvos Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

Átírás

1 Dr. Török Tamás osztályvezető anyagának felhasználásával: Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tiszti főorvos Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

2 2012. május 23 án délelőtt és délután 1 1 alkalommal a családorvosok és házi gyermekorvosok Május 24 én délelőtt és délután a fogorvosok tették fel kérdéseiket.

3 A törvény szövege általános jelleggel nem tartalmazza, hogy a praxisjog az értékesítésére nyitva álló 6 hónap után megszűnik, viszont a bírói gyakorlatból ez következik. A törvény szövege egyébként a praxisjog folytatása kapcsán tartalmazza e jog megszűnésének egyes eseteit az alábbiak szerint: ha több folytatásra jogosult van, és a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül nem nyújtják be az egyedüli jogosultat megnevező megállapodásukat; ha fenti megállapodásban megjelölt személy a korábbi jogosult halálától számított 60 napon belül nem nyújtja be a praxisjog iránti kérelmét; ha a folytatásra jogosult nem felel meg a feltételeknek és a korábbi jogosult halálától számított 1 éven belül a jogot nem idegenítette el (vagy arról a meghatározott kedvezményezett javára nem mondott le). A évi II. törvény 2. (5) bek. írja elő, hogy ha több, jogszabályi feltételeknek megfelelő személy lenne jogosult a praxisjog folytatására, akkor a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül jogvesztés terhe mellett nyújthatják be a hatósághoz azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a praxisjog folytatására egyedül jogosult személyt. A praxisjog folytatására jogosult személy a korábbi praxisjoggal rendelkező személy halálától számított 60 napon belül nyújthatja be a praxisjog iránti kérelmét, feltéve, hogy megfelel a jogszabályi feltételeknek, vagy egy éven belül meg fog felelni a feltételeknek, és erre az időszakra gondoskodik a helyettesítéséről. Az új, jelenleg hatályos szöveg 2. (6) bek. szerint : Ha a (4) bekezdés alapján a praxisjog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek: a praxisjog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg a praxisjogot a korábbi jogosult halálától számított 1 éven belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti. A évi II. törvény eddigi 2. (7) bek. eszerint a működtetési jog folytatása esetén a nem használt működtetési jogot 6 hónapon belül el kellett idegeníteni, különben az megszűnt (nem elévül ). Az új praxisjogi szabályozás ezt a határidőt 1 évre kiterjesztette.

4 Fenti megállapítás a törvény akkori állapota alapján nem igaz, de az Öotv. új szövege már rendezte ezt az anomáliát. A gyakorlatban a működtetési jogot praxisjog ként emlegették (a bírói gyakorlat is felváltva használta a két kifejezést, de hivatalosan e jog neve dec. 31 ig működtetési jog volt). A jogforrási hierarchiában az Alkotmány/Alaptörvény után a törvény áll a legmagasabb szinten. Egyedi szerződés nem mondhat ellent a törvénynek (a szerződés hiába használja a praxisjog kifejezést, tartalmilag a jogszabályokkal kell összhangban lennie). Az Öotv. eredeti szövege következetesen működtetési jog ról beszél, a praxis szó csak egyszer, a Praxisprogram szó előtagjaként szerepel. A kapcsolódó 29/2006. (VI. 21.) Alkotmánybírósági Határozat is működtetési jog ként értelmezte a törvény szövegét. Éppen ez volt az eredeti szabályozás legsúlyosabb hibája: a jogászi logika eltért a gyakorlati orvosi ellátás szervezési logikától, az utóbbi kárára

5 Nem. A törvény szövegállapota független az engedélyező hatóság kilététől, a korábbi következetlen szóhasználat hátterében fogalmi zavar állt, melyet az Öotv. jelenlegi szövege egyértelműen rendez. A hatóság csupán végrehajtó szerv, és akkor jár el szakszerűen, ha a jogszabályokban lefektetett fogalmakat pontosan használja azok betartatása érdekében. Ezt megnehezítette az Öotv. és a kapcsolódó végrehajtási rendelet és AB határozatok nehézkes, a valós gyakorlattól elidegenedett fogalomhasználata, valamint a sajtó és a jogban nem járatos egészségügyi és önkormányzati szakemberek logikus, de a jogszabállyal nem egyező szóhasználata.

6 A pontosság kedvéért: a praxisjog nem örökölhető, hanem folytatható. Ilyen esetben tehát automatikusan Ön folytathatja a praxist, de a praxisjog iránti kérelmet az eredeti jogosult halálától számított 60 napon belül jeleznie kell. Ezután el kell döntenie, hogy a kettő közül melyiket tartja meg. Az Öotv. 2. (4) szerint A praxisjog jogosultjának halála esetén egymást követő sorrendben a működtetési jog folytatására a) a házastárs, illetőleg b) az egyenesági leszármazó jogosult. A 313/2011. Kormányrendelet 8. szerint: A praxisjog folytatására jogosult személy a korábbi praxisjoggal rendelkező személy halálától számított 60 napon belül nyújthatja be a praxisjog iránti kérelmet.

7 Igen. Mindenképpen jelezni kell, hogy ezek a betegek már a másik körzetbe tartoznak, hiszen az eredeti körzetet valaki más fogja átvenni, és a praxisok nyilvántartása szakmai és finanszírozási oldalról is a valóságot kell, hogy tükrözze. Ez a kezdeményezés azonban a betegtől kell, hogy származzon. Ellenérvként felmerült a szabad orvosválasztás kérdése. A szabad orvosválasztás azonban technikailag a praxis szabad megválasztásán keresztül érvényesül a gyakorlatban.

8 Nehezen megválaszolható kérdés. A bírói gyakorlat szerint megszűnik az eladatlan praxisjog, a praxisba érkező orvos új praxisjoga pedig betöltés címén keletkezik. Ugyanakkor a megszűnő jog orvost megillető anyagi értéke nem tűnhet el ; ő azonban nem tud ahhoz hozzáférni. A 313/2011. Kormányrendelet néhány jogtechnikai hibájának egyike az, hogy nem rendelkezik világosan azokról az esetekről, amikor a praxis nem kerül elidegenítésre. Jelenleg a Kormány előtt van a joganyaggal kapcsolatos módosító indítvány, illetve jogszabálytervezet.

9 Ebben az esetben nincs lehetőség a praxisban dolgozni. Ez azonban nem valószínű, mert az Önkormányzat az elidegenítés előtt előszerződést köt. (ha az előszerződést nem tartja be, bírósághoz lehet fordulni, és a bíróság kötelezheti a szerződés megkötésére) Az Önkormányzatra a praxisjog adásvétele során nem vonatkozik olyan kötelem, amely kényszerítené arra, hogy meghatározott féllel szerződjék; tehát joga van eldönteni azt, hogy kivel szerződik. Az Öotv. 2/A szerint azonban: (1) A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát a praxisjogot megszerezni kívánó orvost is megjelölve az azt elidegeníteni kívánó orvos bejelenti az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal a praxisjog megszerzése esetén az adott körzetben a 2/B. szerinti feladat ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek, b) nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben a 2/B. szerinti feladatellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell. (3) Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvossal az adott körzetben a 2/B. szerinti feladat ellátási szerződést kíván kötni.

10 Az a szolgáltató, aki helyettesítés formájában ellátja a praxist az átmeneti időben.

11 Igen, mivel az iskolafogászatra nem vonatkozik a praxisjog (nincs területi ellátási kötelezettség). Nem lehet azonban egyszerre két vegyes körzetet vinni.

12 Természetesen. A vállalkozás megnevezését már magával a leendő orvossal kötött előszerződésben is célszerű feltüntetni. A feladat ellátási szerződés kötelező tartalmi eleme azonban a szolgáltatást személyesen ellátó orvos megnevezése. Ez az orvos lehet a vállalkozás tagja, vagy a vállalkozás által tartósan alkalmazott személy. Figyelem! A praxisjog nem a vállalkozásra, hanem a feladatot ténylegesen ellátó orvosra fog vonatkozni!

13 További kérdések esetén hívja: (36) Dr. Török Tamás