fejlesztés a Pólus Programban dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Budapest, 2009 október 15.
A Pólus Program felépítése PÓLUS VÁROSOK Vállalatok Kamarák, civil szervezetek Önkormányzatok Egyetemek, kutatóintézetek KLASZTEREK Pólus innovációs Akkreditált Fejlődő Induló TIOP TÁMOP KMOP GOP ROP Bizalom Együttműködés Elkötelezettség Források Koordináció Kommunikáció Következetes végrehajtás 2
A Pólus Program eredményei Operatív Programok szerint Horizontális gazdaságfejlesztés** Támogatási keret (milliárd Ft) Megítélt támogatás (milliárd Ft) fejlesztés Támogatási keret (milliárd Ft) Megítélt támogatás (milliárd Ft) Gazdaságfejlesztési OP* 40 17 Gazdaságfejlesztési OP* 105 42 Társadalmi Infrastruktúra OP* 161 84 Regionális OP-k* 20 3 Társadalmi Megújulás OP* 46 35 Társadalmi Megújulás OP* 3 4 Összesen 247 136 Összesen 128 50 Források Koordináció Kommunikáció Következetes végrehajtás * Operatív Program ** A KMOP tükörpályázatok eredményeit a vonatkozó konvergencia operatív programok tartalmazzák 3
A Pólus Program kiemelt pályázatainak eredményei Horizontális gazdaságfejlesztés fejlesztés GOP* TIOP* TÁMOP* GOP* ROP* TÁMOP* Felsőoktatás fejlesztése Projektek (db) 22 Innovációs és technológiai parkok Tudástranszfer Megítélt támogatás (milliárd Ft) 5 7 46 12 3 Pólus Innovációs Akkreditált Fejlődő Megítélt támogatás (milliárd Ft) Projektek (db) 29 21 5,3 1,3 Kutatói teamek Összesen 7 41 7 Induló 79 2,0 69 Összesen 129 8,6 Források Koordináció Kommunikáció Következetes végrehajtás * Operatív Program 4
Az együttműködés előnyei Szereplők Önkormányzatok, kamarák, civil szervezetek Egyetemek és kutatóintézetek Vállalatok Tevékenységek Világos fejlesztési célkitűzések meghatározása Gazdaságfejlesztés elemeinek koordinációja Oktatási és kutatási infrastruktúra működtetése Stratégiai kapcsolatok kiépítése Fenntartható növekedés Üzleti célok és fejlesztések megvalósítása Elérhető előnyök TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ELŐNYÖK TUDÁSTEREMTÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 5
ek pozicionálása Együttműködés Az együttműködés akkor sikeres, ha minden résztvevő számára előnyt jelent Vállalat 2 Vállalat 1 Vállalat 3 Egyetem Vállalat 6 Önkormányzat menedzser tagok Nem adják fel egyéni célkitűzéseiket Együttesen lépnek fel Helyi előnyöket használnak ki: Költségcsökkentés Innováció serkentés Vállalat 5 Vállalat 4 Vállalat 8 Vállalat n Vállalat 7 Vállalat 9 Támogatás A legjobb gyakorlatok gyors megismerése A tranzakciós költségek minimalizálása A Pólus Program célkitűzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintű, célorientált támogatása A klaszter sikeréhez a támogatási források megléte önmagában nem elegendő A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei Az önszerveződő, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra 6
struktúra és működési modell KM szervezet A klaszter tagjainak érdekét szolgálja Szolgáltatásai üzleti jellegűek Ellenőrizhető Számonkérhető Működése átlátható a klaszter tagjai és az intézményrendszer számára A támogatás szempontjából befolyásolni kívánt terület KM Szolgáltatás Ellenszolgáltatás Nem meghatározott struktúrájú, önmagát alakító terület Irányítás tagvállalat A klaszter szabadon szerveződik, bármilyen struktúrát magára ölthet (egyesület, atípusos szerződés, alapítvány, stb.) Irányítása, döntéshozatali rendje a tagok által meghatározott Közvetlenül és/vagy szolgáltatási szerződés keretében irányítja a szolgáltatásokat nyújtó KM szervezetet Egységesen értelmezhető működési modell a klasztertámogatási rendszerben 7
A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezők Közös célok A jól működő klaszterek alapvető célja versenyképességének javítása A szereplők gyakran egymás versenytársai, ezét meg kell találni a közös pontokat Hálózati együttműködés A jól működő klaszterek alapja a formális és informális kommunikáció, akár versenytársak között is Mind a puha, mind a kemény hálózatok szerepet játszanak A sikeresen működő klaszter ötvözi e tényezőket A sikeres klaszterben az innovációs rendszer elemei (üzleti és közszféra) együttműködnek egymással Stratégiai gondolkodás A klaszterbe szerveződő szereplők közösen határozzák meg fejlődési stratégiát A stratégia megvalósításának alapja a szereplők közötti konszenzus Csapatmunka Az innovációs potenciál növelése csak közös munka révén érhető el A kutatói és az üzleti szféra szoros kapcsolata elengedhetetlen a tacit tudás áramlásához Forrás: Cluster Building: A Toolkit, Cluster Navigations Ltd, 2001, EPAP elemzés 8
A pályázati támogatások legfontosabb paraméterei az egyes szinteken Fejlettségi szint Támogatás mértéke (millió Ft) Támogatható tevékenység Finanszírozás forrása 4. Pólus Innovációs klaszter 1 500-4 000 Közös K+F projekt Komplex központok GOP 3. Akkreditált klaszter 250-1 500 Közös K+F projekt GOP Akkreditáció 2. Fejlődő klaszter 50-250 Menedzsment Szolgáltatások Közös beruházás ROP 1. Induló klaszter 15-50 Menedzsment Szolgáltatások ROP 9
Fejlettségi szint Eredmények - klaszterfejlesztés ek száma* (db) Pályázat neve Támogatott projektek száma (db) KEREKÍTETT ÖSSZEGEK Megítélt támogatás (milliárd Ft) Pólus innovációs klaszterek - Kidolgozás alatt - - Akkreditált klaszterek 17 GOP 1.2.1. (KMOP 1.1.3./A) GOP 1.3.1./B Összesen 9 akkreditált klaszter részesült támogatásban: 5 24 29** 1,9 3.4 5.3 Fejlődő klaszterek 21+ ROP fejlődő klaszterpályázatok 21 1,3 Induló klaszterek 79+ ROP induló klaszterpályázatok 79 2,0 Összesen 129 8,6 * A ROP klaszterpályázatain támogatást nyert és az akkreditációs címet szerzett klaszterek száma ** 2009.09.28-ig beérkezett és elbírált pályázatok Forrás: EMIR, PPI, EPAP 10
Támogatott klaszterek a ROP* induló klaszterpályázataiban A ROP klaszterpályázataiban 79 induló klaszter részesült támogatásban, összesen 2 milliárd Ft értékben * Regionális Operatív Program Forrás: ROP IH, PPI, EPAP 11
Támogatott klaszterek a ROP* fejlődő klaszterpályázataiban A ROP klaszterpályázataiban 21 fejlődő klaszter részesült támogatásban, összesen 1,3 milliárd Ft értékben * Regionális Operatív Program Forrás: ROP IH, PPI, EPAP 12
A logisztikai szektorhoz kapcsolódó klaszterek a ROP-ok* pályázataiban Régió menedzser Pályázat jellege Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Dél-Alföld Dél-Alföld Záhony Térségi Logisztikai Észak-Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Logisztikai és Szállítási Szolgáltatói Sopron Régió Logisztikai Megítélt támogatás (millió Ft) Záhony Térségi Logisztikai Kft. fejlődő 74,4 MISDOLIN PLUSZ 2006 induló 29,7 Kereskedelmi és Szolgáltató Gazdasági Korlátolt Felelősségű Társaság STM LOG Szállítási és induló 27,6 Szolgáltató Kft. Gondár Logisztikai Kft induló 28,0 Dél-Alföldi Tisza Volán Közlekedési és Közlekedésfejlesztési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Dél-alföldi Regionális Logisztikai és Gazdaságfejlesztési Dél-alföldi Regionális Logisztikai és Gazdaságfejlesztési Egyesület induló 22,2 induló 31,0 Összesen 212,9 A ROP klaszter-pályázataiban 6 logisztikai klaszter kapott támogatást, összesen mintegy 213 millió Ft összegben Szinte az összes régióból vannak nyertes pályázók * Regionális Operatív Program Forrás: ROP IH, PPI, EPAP 13
A nyertes induló és fejlődő klaszterek iparági megoszlása Nyertes pályázatok iparági megoszlása a ROP klaszterpályázataiban (db) A ROP klaszterpályázataiban 100 nyertes részesül támogatásban A nyertes klaszterek között számos működik az energetika, a gépipar, az infokommunikációs technológia és a környezetipar területén A logisztikai területén 6 klaszter részesült támogatásban 14
Akkreditált klaszterek Magyarországon Akkreditált klaszterek Iparágai Egészségipar Informatika Száma 7 4 Környezetipar 3 Csomagolástechnika Építőipar / Energia 2 1 Összesen 17 Eddig tizenhét klaszter szerzett akkreditált innovációs klaszter címet A legtöbb akkreditált klaszter a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régióhoz köthető A legtöbb akkreditált klaszter az egészségiparban és az informatika területén működik 15
Közép-Dunántúl (3) Első Magyar E-Közigazgatási Informatikai Innovációs Pannon K+F+I+O PharmAgora Életminőség Dél-Dunántúl (1) Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált klaszterek Magyarországon Közép-Magyarország (5) Omnipack Csomagolástechnikai Mobilitás és Multimédia Orvosi Biotechnológia Innovációs Magyar Medikai Gyártók Szennyvíz Technológiai Innovációs Dél-Alföld (6) Észak-Magyarország (1) EnIn Környezetipari Észak-Alföld (1) Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari PharmacoFood Goodwill Biotechnológiai Szoftveripari Innovációs Pólus ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Biomassza Hasznosítási 16
Projektek száma (db) Az akkreditált klaszterek pályázati eredményei Pályázó akkreditált klaszterek száma (db) Benyújtott projektek átlagos száma (db / klaszter) Igényelt támogatás összesen (milliárd Ft) Igényelt támogatás átlagosan (milliárd Ft / klaszter) Benyújtott projektek 78 12 6,5 16,2 1,4 Projektek száma (db) Nyertes akkreditált klaszterek száma (db) Nyertes projektek átlagos száma (db / klaszter) Megítélt támogatás összesen (milliárd Ft) Megítélt támogatás átlagosan (milliárd Ft / klaszter) Nyertes projektek 29 9 3,2 5,3 0,6 A 17 akkreditált klaszterből 12 nyújtott be pályázatot, és 9 nyert támogatást A nyertes klaszterek egyenként átlagosan 3 sikeres projektet nyújtottak be, és klaszterenként összesen közel 600 millió Ft támogatásban részesülnek Az ICT és a biotechnológia területén működő klaszterek rendelkeznek a legtöbb sikeres projekttel Eddig már 5 régióban részesültek támogatásban akkreditált klaszterek További 23 pályázat elbírálása folyamatban van, ezek együttes támogatási igénye 5,5 milliárd Ft 17
A klaszter kézikönyv frissítése 2009 szeptemberétől elérhető a frissített tartalommal bíró Pólus klaszter kézikönyv 18
www.polusprogram.eu 19
A Pólus Program tervei - fejlesztés Terület Akkreditált klaszterek Induló és fejlődő klaszterek Pólus innovációs klaszterek Nemzetközi kapcsolatok kiépítése Terv bemutatása 2009. januárjától az akkreditált klaszterek maximum 1 500 millió Ft támogatásra is pályázhatnak (GOP 1.2.1.) Továbbra is nyitva lesz, valamint a Közép-magyarországi régióban is megjelenik a kizárólag akkreditált klaszter tagvállalatok számára elérhető vállalati innováció ösztönzése tárgyú konstrukció (GOP 1.3.1./B) A beadott pályázatok elbírálása lezárult és megkezdődött a nyertes projektek megvalósítása A pályázat előszítő munkacsoportok egyeztetései után a regionális klaszterpályázatok újra nyílnak 2009-ben kialakítjuk az akkreditációs modell utolsó lépcsőjének, az ún. pólus innovációs klaszterek szintjének belépési kritériumait, és terveink szerint 2010 májusában meghirdetjük a címpályázatot A negyedik lépcsőhöz tartozó GOP pályázat várhatóan 2010 szeptemberében kerül kiírásra A klaszterek külföldi kapcsolatainak erősítése Együttműködés az Európai Bizottság DG Enterprise és DG Regio igazgatóságaival, a European Cluster Policy Group pal és részvétel számos kapcsolódó uniós kezdeményezésben További intenzív tárgyalások folytatása a Visegrádi Négyek képviselőivel, a magyar V4 elnökséggel összhangban Folytatódik a Pólus Program célkitűzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása 20
2010. január: nemzetközi klaszter konferencia Budapesten 21
Köszönöm a figyelmet! polus@polusiroda.hu www.polusprogram.eu