Madarász Imre Egyesített Óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Gulyás Ferencné intézményvezetõ Szerkesztette: Nagy Tiborné óvodapedagógus Telefon: 59/503-323 Mobil: 06/30-573-6080 Email: madaraszimreovi@gmail.com www.karcagiovodak.hu Madarász Imre Egyesített Óvoda 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. Tel.: 59/503-323 madaraszimreovi@gmail.com www.karcagiovodak.hu OM 202329 Víz, víz, tiszta víz ( NTP-KKI-B-15-0185 ) emberi erõforrás Támogatáskezelõ Emberi Erõforrások Minisztériuma
Varázslat vízzel Egy papírra rajzolj fel egy nyilat! Tégy a papír elé egy üres poharat! Kérj meg a gyermeket, hogy nézze meg a nyilat a poháron keresztül! (Beszéljétek meg, merre mutat a nyíl) Majd míg kukucskál át a poháron, töltsd tele vízzel a poharat! Ta-daam: A nyíl megfordul! Kísérlet víz és olaj Egy pohárba öntsenek a gyermekek olajat, majd vizet. Kanállal keverjék össze. Kevergetést követõen, majd megnézzük, mi történt: az olaj a víz tetején maradt, nem keveredett össze a vízzel. Magyarázat: az olaj azért nem keveredik a vízzel, mert alkotórészecskéi egymástól teljesen eltérõ módon épülnek fel, alapvetõen más a két folyadék szerkezete. A víz részecskéi (molekulái) gömbhöz hasonlóak, az olaj részecskéi pedig pálcikaformára emlékeztetnek. Keveredésrõl csak akkor beszélhetünk, ha a folyadékokat alkotó részecskék formájukban hasonlóak. Ezután, sót szórjunk az olajra. Egy kis idõ után a sózott olaj lecseppen a pohár aljára, majd a só kifolyik belõle, és a csepp visszamegy a felszínre. Minél nagyobb szemû a só, annál hamarabb kikerül az olajcseppbõl, tehát az ingázás annál gyorsabb. Érdemes mindkét változatot kipróbálni. Ha egyszerre sok sót terítünk az olajra, akkor több csepp is elindulhat egyszerre. Forráshelyek: http://www.nyest.hu/hirek/a-nasa-tenyleg-fold-2-0-t-talalt-bar-az-is-lehet-hogy-neptunuszt http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-foldi-vizkeszleteredete-megoszlasa-korforgasa/a-fold-vizkeszletenek-jellemzoi https://www.mozaweb.hu/lecke-ter-termeszetismeret_6-a_vizek_vilaga-102224 www.sulinet.hu http://www.maviz.org/fogyasztoi_informaciok/hogyan_kerul_a_viz_csapba https://hu.wikipedia.org/wiki/v%c3%adz https://www.google.hu/search?q=les%c5%91harcsa+k%c3%a9p&espv=2&biw=1309&bih=705&tbm =isch&tbo=u&source=univ&sa=x&ved=0ahukewiu2oe9- YrMAhXDJZoKHXRQCb4QsAQIGQ#imgrc=0X9Ktk6paZ29_M%3A http://lenvirag.blogger.hu/cimke/k%c3%ads%c3%a9rletek%20gyerekekkel http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/tevekenysegek-fizika-feladatokgyujtemenye/uszas-lebeges-elmerules-bemutatasa http://www.gyerekkertesz.hu/article/362-31_februari_kiskertesz_feladat/ http://www.gyerekkertesz.hu/article/362-31_februari_kiskertesz_feladat/ http://www.okosjatek.hu/otthoni_egyszeru_de_erdekes_kemiai_fizikai_kiserletek_gyerekeknek_otthon_ gyerekekkel http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-3- osztaly/olvadas-oldodas-megkulonboztetese/oldodas http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/oldodas-eskristalyosodas/az-oldodas http://varazsbetu.hu/beszelgessunk/negy_izgalmas_kiserlet/index.php http://jatsszunk-egyutt.hu/jatsszunk-a-vizzel-3-kiserletezunk-festunk/ http://blog.mindennapraegyjatek.hu/index.php/2011/09/varazslat-vizzel/ http://blog.mindennapraegyjatek.hu/index.php/category/viz/ 2 19
Hideg, vagy meleg? Keressetek három olyan mûanyag tálat, amelybe belefér a gyerkõc keze. Töltsétek meg mindhármat vízzel: az egyikbe jó hideg vizet tegyetek (mehet bele jégkocka), a középsõbe langyos vizet, a harmadikba pedig jó meleget. Tegye a kicsi a két kezét a két szélsõ edénybe (nagyon hideg és nagyon meleg) és tartsa ott egy percig. Ezután tegye be mindkét kezét a középsõbe. Kérdezd meg tõle, mit érez! Az egyik kezével melegnek, a másik kezével hidegnek fogja érezni ugyanazt a vizet. Vajon miért? Amelyik keze elõször a jó meleg vízben volt, az most a langyos vizet jó hûvösnek érzi. Amelyik keze a jéghidegben fagyoskodott, most szinte forrónak érzi a langyos vizet. Már az oviban megismerkednek a gyerekek a testükkel, ezen belül az érzékszerveikkel. Ez a kísérlet nagyszerûen tudatosítja bennük, hogy a bõrünkkel érzékelni tudjuk a meleget és a hideget, ráadásul ezeknek különbözõ fokozatai is léteznek. Amikor a középsõ tálba teszik a kezüket általában meglepõdnek, hiszen ritkán fordul elõ, hogy ugyanazt a közeget egyik kezükkel hidegnek, a másikkal melegnek érzik. Ez a rácsodálkozás, a felfedezés izgalma nagy hajtóerõt jelent a gyerekek számára a további tudás megszerzésének útján, ugyanis azok az ismeretek rögzülnek bennük igazán, amelyekhez pozitív élmények, örömteli felfedezések társulnak. A Víz A víz elõfordulása a Földön Víz a mai ismereteink szerint folyékony halmazállapotban csak bolygónkon fordul elõ a Naprendszerben. A Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kõzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nagyon fontos az iparban, a mezõgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete. Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. Az édes víz kincs és minden cseppjét meg kell becsülnünk! A természet ritkasága! A Föld nagyrészt víz borítja, ezért nevezzük kék bolygónak. Szétfolyó színek Egy papír zsebkendõt lyukasszatok ki középen és a lyuk köré rajzoljatok filctollal színes köríveket! Töltsetek egy pohárba félig vizet és tegyétek a papírzsebkendõt a pohár tetejére! A lyukon dugjatok át egy másik papírzsebkendõ, és várjatok türelmesen! Figyeljétek meg, mit történik! A lyukon átdugott papírzsebkendõ felszívja a pohárban lévõ vizet és átvezeti a pohár tetején lévõ másik papírzsebkendõbe. A lyuk köré rajzolt színes vonalak szétfolynak, mert a víz hozzájuk is elér és feloldja a filctoll tintáját. A kisebbek elsõsorban a színek neveit tanulhatják meg, a nagyobbacskáknak pedig elmagyarázhatjuk, hogy a víz (mivel folyékony) be tud folyni a papírzsepi rostjai közé, felszívja a nedvességet. Ezért tudjuk orrunk megtörlésére is használni. (A kép forrása: Orosz Ûrügynökség /Flickr / CC BY - SA 2.0) 18 3
A víz színtelen, szagtalan, íztelen, folyékony kémiai anyag, mely mikroorganizmusoktól mentes. A vendéglátásban a vezetékes és palackozott ivóvízzel, a forrásvízzel, a szikvízzel, az ásványi anyaggal dúsított ivóvízzel, az ízesített vízzel, a természetes ásványvízzel és a gyógyvízzel találkozhatunk. Napjainkban az ivóvizet már elõállítják, kitermelik, régen ez nem így történt. Csõvezetékeken keresztül juttatják el a felhasználókig. Melyik süllyed le? Melyik lebeg? Öntsünk 1 dl vizet, 1 dl olajat és 1 dl mézet három különbözõ pohárba, majd kérjük meg gyermekünket, hogy tippelje meg mi fog történni, ha összeöntjük õket. Mikor kialakulnak a folyadékrétegek, megbeszélhetjük, hogy a nagyobb sûrûségû (nehezebb) folyadék lesüllyed a pohár aljára, a kisebb sûrûségû (könnyebb) felemelkedik. A kísérletet látványosabbá tehetjük, ha különbözõ színû ételfestékkel színezzük a folyadékokat. Az én hatéves lányomat úgy megbabonázta ez a jelenség, hogy különbözõ anyagokat is kipróbált, például sót, cukrot, lisztet. Ha az Ön gyermekének is tetszik ez a játék, akkor érdemes több folyadékot is kipróbálni, például mosogatószert, tejet, teát, petróleumot, gyümölcslevet. Természetesen csak szülõi felügyelet mellett! A folyadékok egymásra öntését óvatosan végezzük, hogy megelõzzük a rétegek keveredését. Érdemes erre a célra egy kanalat használni, vagy egy nagyobb kés lapján végigcsorgatni a folyadékot. A vízfelszín fodrozódása egy vízcsepp becsapódásakor. A víz élettani jelentõsége Biológiai jelentõsége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. Ajánlott a napi legalább 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása, ez alapvetõ igénye szervezetünknek. Két-három napnál tovább az ember nem élheti túl a vízhiányt. A vizekben élõ állatok számára nélkülözhetetlen. Egyrészt benne élnek, az oldott oxigént lélegzik kopoltyújukkal, másrészt télen, mivel 4 C-on a legsûrûbb, a 4 C-os víz a vizek aljára süllyed, és ezek után nem érintkezik a hideg levegõvel, nem fagy be, és az állatok így áttelelhetnek a tavak alsó rétegében, nem fagynak meg. A víz tulajdonságai A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víz megnevezés általában a szobahõmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemû halmazállapotban gõznek nevezik. Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élõvilág. A jég sûrûsége kisebb, mint a vízé, és fagyáskor a többi anyagtól eltérõen a víz térfogata megnõ, ezért úszik a jég a vízen. A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. A víz jó oldószer. 1 liter vízbõl kb. 1750 liter gõz keletkezik. Egy konyhai mérleg segítségével megmutathatjuk, mit jelent az, hogy az egyik folyadék sûrûsége nagyobb, mint a másiké. Egy kis poharat töltsünk sorban szinültig az egyes folyadékokkal, majd mérjük meg a pohár súlyát. Amelyik könnyebb, az fog lebegni a másik felett, ha egymásra öntjük õket. Érdemes ezt a kísérletet is a szabadban végezni, ott könnyebb a takarítás. 4 17
Figyelmeztessük a gyermekeket, hogy a héja nélkül csökken a citrus súlya. Még könnyebb lesz, azaz még inkább lebegnie kell. Engedjük vissza a vízbe! A gyümölcs leül az edény aljára. Magyarázat: A citrusos gyümölcsök héjában rengeteg apró lyuk van, amiben levegõ tapad meg, és mint egy úszógumi fenntartja az amúgy nagy súlyú gyümölcsöt a víz felszínén. Amint eltávolítjuk a héját, rögtön lesüllyed az edény aljára. Tipp: Egyszerre próbálkozzunk legalább kétféle gyümölccsel, mert néha nehéz a fehér héjat eltávolítani, és nem fog mûködni a kísérlet! 5. A textil vízáteresztõ képessége Két edénybe (például pohár,befõttesüveg),azonos mennyiségû vizet kell önteni. Tetejükre, egyikrenedves, másikra száraz textilmintákat kell erõsíteni befõttes gumival.az edényeket miután lezártuk a textilekkel, óvatosan felfordítani és nézni, hogy milyen gyorsan, és milyen mennyiségû víz jut a textilen keresztül a pohárba. A nedves textil rostjai már vízzel telítettek, így minimális víz jut át rajta,míg a száraz textilen több,egészen addig, amíg a rostok közötti állomány nem telik meg vízzel. Ezután a víz már nem szivárog az üvegbõl. 6. Különbözõ anyagokvízben oldódásának megfigyelése kristálycukor(feloldódik) só (feloldódik) étolaj(az olaj nem oldódik a vízben, összekeveréskor szétválnak a részecskék) kavics (nem oldódik, lesüllyed a víz aljára) Az olajszállító hajó, ha megsérül, a sok olaj a tengerbe ömlik. A vízben viszont nem oldódik az olaj, csak úszik a tetején. Elzárja a vizet a fénytõl és a levegõtõl, ezzel soksok állatot elpusztít. Az olaj úszik a víz színén, ezért a víz sem oltja el. Ha a gyárban vagy a házban olaj ég, ott sem segít a vizes oltás. Az oldódás és kristályosodás megfigyelése Készíthetsz kandiscukrot! Egy kis lábasban (vagy fõzõpohárban) lévõ forró vízbe - állandó kevergetés közben - szórj annyi kristálycukrot, hogy egészen sûrû cukorszirup keletkezzék! Helyezd az edényt ezután olyan helyre, ahol a lehûlés közben nem éri rázkódás! A lehûlõ oldatba márts cérnaszálra kötözött cukorkristályt!ha az edény falán eredetileg nem maradt cukor, akkor csak a cérnaszálon lévõ kristály kezd el hízni. Egyre nagyobb, átlátszó cukorkristály keletkezik. Az emberi test fõ alkotó eleme a víz. Az újszülöttek testének 75-80%-a víz, míg a felnõtt emberi test 60-70%-át alkotja. Ezért is nagyon fontos szervezetünk számára, hogy naponta legalább 2 liter folyadékot igyunk. A víz semmi mással nem pótolható élelmiszer, nélküle csak másfél napig bírja az emberi szervezet. Egy ember élete során kb. 5 millió liter tiszta vizet használ el. A víz körforgásának meséje A Nap sugarai felmelegítik a víz felszínét és ennek hatására egyes vízcseppek a magasba emelkednek, gõzzé alakulnak. Ez a párolgás. A gõzcseppecskékkel teli levegõ felszállás közben lehûl, s ekkor a gõzcseppek újra vízcseppekké alakulnak át és felhõket alkotnak. A szél összetereli a kis felhõket és a szárazföld felé kergeti õket. A felhõk végül kipukkadnak, és a vízcseppek lepotyognak a földre. Ez az esõ. Földre érés közben az esõcseppek viszik magukkal a piszkot a levegõbõl, a házakról, autókról stb. majd a földben felszívódnak és igyekeznek megszabadulni a rájuk ragadt 16 5
piszoktól. Ezt úgy teszik, hogy útközben a kövekhez és a homokszemcsékhez dörgölõznek. Végül eljutnak egy olyan réteghez, amely nem engedi át õket. Itt gyûlnek az esõcseppek és együtt alkotják a talajvizet. A vízcseppek azonban vándorolnak, míg valahol kijáratot nem találnak ebbõl a rétegbõl. Ez a hely a forrás. Majd egyre több társukkal találkozva ér, patak, folyó, folyam lesz belõlük. A folyam a tengerbe ömlik, s kezdõdik elölrõl a végtelen víz története. Hogyan lesz a vízbõl ivóvíz? Az esõ, hó, jég emberi fogyasztásra nem alkalmas, cseppecskéi már a levegõtõl is bepiszkolódnak. Az ember, ha tiszta vízre vágyik, a föld mélyérõl kell azt felhoznia. Kutakat épít! Csuda érdekes gépekkel nagy lyukakat fúrnak a földbe, ahová hosszú csöveket dugnak be. a csõ nyílásain a vízcseppek betolakszanak, az ember pedig pumpák segítségével felhozza, és a vízmûvekbe tereli õket.ott szûrõk szûrik ki a vízbõl a szennyezõdéseket,majd a víz tisztaságát laboratóriumokban szakemberek vizsgálják. Csak a megfelelõ tisztaságú vizet engedik az ivóvíz vezetékekbe. Ez nagyon drága eljárás, ezért a patakok, folyók, tavak vizét is felhasználják. Maga a természet is végzi a víztisztító munkát.ugyanis amikor a víz több kavicson, homokrétegen keresztül halad a mélyben, ott megakadnak a szennyezõdések. Így a víz már a mélyben megtisztul. A vizek világa A vizek élõlényeinek többsége szabad szemmel nem, vagy alig látható. Így egyetlen vízcseppben parányi élõlények sokasága él. A nyílt víztõl a part felé közeledve a víztükröt egyre sûrûbben tarkítják a zöld növények. Egyesek a víz felszínén úsznak vagy lebegnek, mások alámerülten élnek. Ezek a hínárnövények. Szerepük fontos az életközösségben. Táplálékot, oxigént, búvó és fészkelõhelyet biztosítanak az állatoknak, és segítik a vizek öntisztulását. A víz felszínén úszó növények között gyakoriak a fonalas zöldmoszatok. Telepeit békanyálnak is nevezik. Békanyál a víz felszínén A nád csökkenti a víz partromboló erejét, tisztítja, szûri a vizet. Sûrûje védelmet és fészkelõhelyet biztosít sok vízi és vízparti állatnak. 2. Úszás, lebegés, elmerülés bemutatása A tojásnak nagyobb a sûrûsége (átlag-sûrûsége), mint a tiszta víznek, ezért elmerülnek abban. Ha vízfürdõhöz sóoldatot öntünk, akkor a folyadék sûrûsége megegyezik a tojáséval. Ekkor figyelhetõ meg a lebegés. A sóoldat további adagolásával a folyadék sûrûsége már meghaladja a tojásét, ezért ettõl kezdve úszik benne. A lebegés jelensége 3. Virágfestés Fessetek virágot és megfigyelhetitek hogyan mûködnek a növények.vegyetek 3 szál fehér szegfût (vagy krizantémot, gerberát). Tegyétek ételfestékes vízbe. A látható eredményre legalább egy napot várni kell. Megfigyelhetitek a víz útját, vagyis, hogy mi történik mikor meglocsoltok egy növényt. 4. Lebegõ citrusok Az úszás jelensége Tegyünk egy csomó különbözõ anyagból készült apró tárgyat a gyermekek elé. Engedjük Õket találgatni, hogy mi úszik ezekbõl a vízen, és mi fog elsüllyedni. Nagy valószínûséggel azt fogják mondani, hogy ami nehéz az süllyed, ami könnyû az lebegni fog. Próbáljuk ki egy nagy vízzel töltött tálban. Most vegyünk elõ egy mandarint, narancsot, vagy citromot, vagy akár mindhármat. Tegyük fel újra a kérdést! Úszik vagy merül? A gyerekek azt fogják mondani, hogy a citrusok nehezek, tuti, hogy merülnek. Próbáljuk ki! Figyeljük meg, mi történik! A gyümölcs lebeg a víz felszínén. Most hámozzuk meg jó alaposan, eltávolítva a fehér héjat is (itt megbukhat a dolog, ha nem vagyunk elég alaposak). A kést mindig felnõtt használja!tegyük fel újra a kérdést! Úszik vagy merül? 6 15
Hasznos tudnivalók Figyelj! Járj nyitott szemmel! Vedd észre a vízszennyezés forrásait! Értesítsd a természetvédelmi szervezetek valamelyikét! Takarékoskodj! Ha nem pazarlod a vizet, máris sokat tettél vizeink jövõjéért! Gyûjtsd össze! Segíts a vízpartjainkat elcsúfító hulladékok összeszedésében! Csatlakozz! Vegyél részt olyan akciókban, amelyek célja a vizek tisztaságának megóvása! Fontold meg, melyik tisztítószert választod! Vásárolj környezetbarát terméket! Ezekbõl is csak a szükséges mennyiséget használd! Szólj! Barátaiddal, szüleiddel beszélgess a vizek jelentõségérõl! Mit tehettek a védelméért? Vigyázz rá! Kirándulj, gyönyörködj a természetes vizek szépségében! Szeresd, óvd vizeinket! Tanulj! Minél jobban ismered a vizek világát, annál többet tehetsz a védelméért! A gyékényeket gyakran összetévesztik a náddal, mert élõhelyük, testfelépítésük sok hasonlóságot mutat. Sötétbarna virágzatukról, a gyékénybuzogányról, könnyen felismerhetõk. A széles- és a keskenylevelû gyékény leveleibõl ízléses használati tárgyakat fonnak. Megfigyelések és vizsgálódások a vízzel 1. Nyíló virágok: Rajzolj meg, majd vágj ki (keményebb) papírból egy virágot. Színezd ki zsírkrétával. Hajtogasd be a virágszirmokat, majd tedd vízre (a nem zsírkrétás fele találkozzon a vízzel). A virág szirmai lassan kinyílnak. Gyékény A napfényes partok nedves talaján a fûzfák növekednek. Odvas törzseibe madarak fészkelnek. Áradáskor a fák hullámtörõ ereje védi a gátakat. A könnyen faragható, esztergálható fák a gyufa- és papírgyártás alapanyagai. A fûzfák hajlékony vesszõibõl kerti bútorokat, kosarakat és más használati tárgyakat készítenek. 14 7
Fehér fûz A füzek közül messzirõl kitûnnek a hatalmas méretû, terebélyes lombkoronájú nyárfák. Ártereink õshonos fája a fekete nyár. Dús növényzettel övezett tavak, holtágak mentén többnyire a vízpart üregeiben üti fel tanyáját a vidra. Igazi vízi emlõs. Rövid végtagjainak ujjai között úszóhártya feszül. Mesterien úszik. Izmos végtagjaival evez, farkával kormányoz. A szárazföldön fürgén jár, szükség esetén még fára is mászik. A rendkívül éber állat napnyugtakor indul halászni. Látása, hallása és szaglása kiváló. A vidraanya gondosan ápolja, neveli kicsinyeit. Sajnos a környezetszennyezés és a kíméletlen üldözés következtében számuk jelentõsen megcsappant. Teljes védelmet csak a nemzeti parkok biztosítanak számukra. Kisebb állományuk a Duna Ipoly és az Õrségi Nemzeti Park területén található. Fekete nyár A vízinövényekkel benõtt, táplálékban és búvóhelyekben gazdag, iszapos vízfenék élõvilága rendkívül változatos. Tavakban és lassú folyású vizek alján, félig az iszapba fúródva él a tavi kagyló. Tavi kagyló Dús aljnövényzetû állóvizek lakója az orvosi pióca. Csupasz, nyálkás bõre egész felületén lélegzik. Bõrizomtömlõjével kitûnõen úszik, míg az aljzaton erõteljes izomzatú tapadókorongjaival araszol. Napjainkban az orvosi piócák száma a mocsarak lecsapolása és a túlzott gyûjtés miatt csökken. Orvosi pióca Vidra A Föld vízkészlete a világ népeinek közös kincse. Csakis nemzetközi összefogással, tudatos és következetes környezetvédelemmel óvhatjuk meg. Ebben a munkában vállalnak óriási feladatot a természetes vizeink legértékesebb és legféltettebb területein létesített nemzeti parkjaink. A víz érték, vigyázz rá 8 13
Õsszel és tavasszal olykor felhõnyi madárcsapatok lepik el a sekély vizeket, folyópartokat. Egyesek csak átvonulnak, mások a költés idejére jönnek. Olyanok is vannak, melyek enyhe teleken itt maradnak, így egész évben láthatók. Közülük a récék a leggyakoribbak. Hazánk legközönségesebb récefaja a tõkés réce. Nappal a nádasban növények sûrûjében bújik meg. Hajnalban és alkonyatkor indul táplálék után. Jól repül. Jellegzetes úszólábával remekül úszik, és könnyedén billenti elõre testét, hogy feje a víz alá merüljön. Amilyen ügyes a vízben, olyan ügyetlenül totyog a Tõkés réce tojó és gácsér s z á r a z f ö l d ö n. A t õ k é s r é c e legfalánkabb madaraink egyike. Többnyire vízinövényekkel táplálkozik, de nem menekülhetnek csõrébõl a vízi rovarok, férgek, csigák és a békák lárvái sem, amiket lemezes csõrével szûr ki a vízbõl. Éjszakánként a szántóföldre is kilátogat, ahol növényi részeket fogyaszt. Mindenevõ. A vízparti növényzet sûrûjébe rejtett fészkébe 8-12 zöldes színû tojást rak. Fiókái fészekhagyók. Gyorsan fejlõdnek, hamar önállósulnak. Hidegebb teleken többségük Dél-Európába költözik. Csaknem kizárólag tavak, sekély vizek, kiterjedt nádasok nagy testû ragadozó madara a barna rétihéja. Környezete terített asztalként kínálja a táplálékot. Tavasszal fõként békákat, vízimadarak tojásait, fiókáit, õsszel egereket, pockokat zsákmányol. A zsákmány megszerzését kitûnõ látása és h a l l á s a s e g í t i. R a g a d o z ó madár.terjedelmes fészkét vízzel körülvett nádasokba rakja. Fiókái fészeklakók. Télire elköltözik, enyhébb teleken néha hazánkban is áttelel. Barna rétihéja Az ízeltlábú állatok hihetetlenül nagy egyedszámban és formagazdagságban népesítik be a vízpartot, a víz felszínét és mélyét. Tiszta vizû folyóink, patakjaink folyami rákját a vízszennyezés növekedése miatt napjainkra az ellenállóbb kecskerák váltotta föl. Férgekkel, csigákkal, rovarokkal, kisebb halakkal táplálkozik, de dögöket is elfogyaszt. Mindenevõ. Táplálékának megszerzésében csápjai és nyélen ülõ összetett szemei segítik. Légzõszervei, a kopoltyúk. Folyami rák A vizek felett karcsú testû, színpompás szitakötõk hada nyüzsög. Szervezetük tökéletesen alkalmazkodott a repülõ élethez. Könnyû testüket hatalmas szárnyak emelik a magasba. Járólábaik helyváltoztatásra alkalmatlanok. Éjszaka a fákon, vízparti növényeken pihennek, nappal repülõ rovarokra vadásznak. Hazánkban gyakori a széleslábú szitakötõ. Kecskerák Széleslábú szitakötõ Nyári alkonyokon a vizek partján gyakran verõdnek sûrû rajokba a szúnyogok. A többnyire apró, törékeny testû rovarok könnyen fölismerhetõek hosszú csápjaikról és hajszálvékony, hosszú lábaikról. Egy pár hártyás szárnyukkal kitûnõen repülnek. A szárnyak rezgése kelti jellegzetes zümmögõ hangjukat. A táplálék felkutatását kifinomult hõmérséklet-, szag- és ízérzékelésük teszi lehetõvé. A hímek növényi nedvekkel, a nõstények vérrel táplálkoznak. Szájszervük szúró-szívó. A szúnyogok szaporodása és fejlõdése vízhez kötött. Az ember leggyakrabban a gyötrõ és a mocsári szúnyog vérszívásától szenved. 12 9
A halak vízben élõ gerinces állatok. Szervezetük tökéletesen alkalmazkodott a vízi élethez.a sekély, iszapos aljú folyó- és állóvizeinket leginkább a ponty kedveli. Áramvonalas, nyálkás testén a testtájak a fej, a törzs és a farok alig elkülöníthetõk. Végtagjai az úszók. Úszóhólyagja is segíti a helyváltoztatásban. Ha benne a levegõmennyisége csökken, lefelé süllyed, ha nõ, emelkedik a vízben. A víz áramlásának irányát és sebességét az oldalvonal érzékeli. A ponty légzõszerve a kopoltyú. A természetes vizekben és a tógazdaságokban élõ pontyok színezete, testalkata, igen nagy eltéréseket mutat. Legismertebb, tenyésztett fajtái a kevés, de nagy pikkelyû tükörponty és a csaknem csupasz bõrponty. Tavasszal, amikor a Nap elsõ sugarai felmelegítik a vizeket, a halakkal együtt a békák is elõjönnek rejtekhelyükrõl. Ébredésüket alkonyatkor békakoncert jelzi. Hazai vizeinkben élõ békáink közül egyik leggyakoribb a kecskebéka. Élete, fejlõdése a vízhez kötött, de a kifejlett állat gyakran tartózkodik a nedves, árnyékos vízparton is. A kifejlett kecskebéka falánk ragadozó. Fõként repülõ rovarokra vadászik. Nagyra nyitható szája, elõl lenõtt, messzire kiölthetõ ragadós nyelve tökéletesen alkalmazkodott a táplálék felvételéhez. A kecskebékát táplálékának megszerzésében nagy szeme, kitûnõ Kecskebéka szemmértéke és biztos ugrása segíti. Õsz végén, a vizek lehûlésével testhõmérsékletük is lecsökken. Életmûködéseik lelassulnak, s társaikkal együtt az iszapba fúródva téli álmot alszanak. Tükörponty A gyakran 2 méteresre is megnövõ lesõharcsa nappal a vizek fenekén tanyázik. Csupasz, felül szürkésbarna bõre szinte észrevétlenné teszi. Hasa világos színû. Hatalmas feje felülrõl lapított. Szája körül bajuszszálak láthatók. Törzse hengeres, az oldalról lapított farok megnyúlt. Hátúszója kicsi és rövid, farok alatti úszója a farokúszóig ér. Éjszaka indul tápláléka után. A falánk ragadozó elsõsorban halakra, békákra és kisebb vízi madarakra vadászik. Fogai félelmetesek. Ha a zsákmányt megragadta, a szájából már nem menekülhet. A növényi részek alatti mélyedésbe rakott ikrákra a hím vigyáz. A lesõharcsa szálkamentes húsa kedvelt csemege. A vízisikló a kígyók közé tartozó, 80-100 cm hosszú, hengeres testû állat teljesen ártalmatlan.száraz, szarupikkelyes bõre tökéletesen alkalmazkodott a szárazföldi élethez. Védi az állatot a kiszáradástól és a mechanikai sérülésektõl. Végtagjai nincsenek. A szárazföldön sebesen siklik, a vízben kitûnõen úszik, miközben a fejét a vízbõl kiemeli. Tüdõvel lélegzik. A vízisikló halakra, békákra vadászik, de rágcsálókat, madárfiókákat és tojásokat is fogyaszt. Apró, hátrahajló fogai a táplálék megragadását és fogva tartását biztosítják. Szája nagyra nyitható, torka tágulékony, nyála bõséges. Áldozatát egészben nyeli le. Legfontosabb érzékszerve a kétágú nyelv. Nyelvöltögetése során vett szagmintákkal tájékozódik környezetében. Õsszel fagymentes helyen téli álomba merülnek. 10 11