Mi a fejlõdés? Fejlõdés, növekedés, fejlõdés-gazdaságtan Benczes István Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék www.bkae.hu/benczes (Több) kereskedelem és beruházás Gazdasági fejlõdés Gazdasági növekedés Iparosítás Gazdasági függetlenség De akkor mi a fejlõdés? Gerald Meier (a tankönyvi válasz) Arthur Lewis válasza: The study of the economic structure and behavior of poor (or less developed) countries. A gazdasági növekedés és a szerkezeti változás együttese, ahol az egy fõre esõ jövedelem hosszabb idõtávon is emelkedik és bizonyos normatív célok elérésére van lehetõség. Pl. abszolút szegénység mérséklése. Measuring Poverty, Angus Deaton (24) Dilemma 1 As the name suggests, economic development was originally thought of as economic growth, but in recent years it has increasingly come to be thought of as poverty reduction. 1
Dilemma 2 Dilemma 3. GDP: 1-1. 77% Család: 2-3. 5% Egészség: 2-6. 34% Értékek: 4-6. 22% Munka: 3-6. 2% Nközi ügyek: 4-9. 4% Politika: 5-9. 3% Michael Todaro a Fejlõdés-gazdaságtanról It is nothing more or less than the economics of contemporary poor, underdeveloped, Third World nations... Development economics... must be concerned with the economic, cultural, and political requirements for effecting rapid structural and instutional transformations of entire socities. (1997:7-8) A korai értelmezés (egy) következménye A Fejlõdés-gazdaságtan csak a fejlõdõ országok problémáinak vizsgálatára szorítkozik fejlõdõk gazdaságtana. A közgazdaságtudomány (általában) pedig a fejlett országokra koncentrál. Ok: a fejlõdõk (és így igényeik, problémáik és lehetõségeik) mások, mint a fejlettek. Fejlõdés-gazdaságtan, mint speciális eset (Seers) A fejlõdés-gazdaságtan napjainkban Meier (1995:88): many economists now emphasize the universality of neoclassical economics and dismiss the claim that development economics is a special subdiscipline in its own right. Elméletek, irányzatok lásd különösen Anne Krueger 2
1. Kivonásos elmélet 2. A szegénység ördögi köre Beruházások Fejlõdõk vs fejlettek Negatív vs pozitív oldal Alacsony ösztönzés a beruházásra Kis piacok Lassú tõke-akkumuláció Alacsony termelékenység Leibenstein (1957) csoportosítása Gazdasági karakterisztikák Általános Az agrárium alapvetõ jellemzõi Demográfia Kulturális és politikai jellemzõk Technológia és egyebek Alacsony jövedelem Alacsony megtakarítások Alacsony termelékenység Lassú tõke-akkumuláció Megtakarítók Az ördögi kör vagy a szegénységi csapda olyan egyensúlyi állapot, amiben nincs lehetõség a fejlõdésre. 3. K. MARX és F. ENGELS Társadalmak fejlõdési sora 4. W. ROSTOW Késõi stádiumelmélet Idõtáv Egész történelem Idõtáv Egész történelem Kritérium Tulajdonviszonyok (termelõerõk fejlettségétõl függ Kritérium Gazdasági növekedés (termelékenység, technikai fejlõdés) Típusok õsközösség, rabszolgatartó társadalom, feudalizmus, kapitalizmus, kommunizmus Típusok Hagyományos társadalom, Elõfeltételek a felemelkedéshez, Felemelkedés, Út az érettség felé, Érettség: magas fokú tömegfogyasztás Módszertan A gazdaság fejlõdése egyenes vonalú, felfelé haladó Módszertan A gazdaság fejlõdése egyenes vonalú, felfelé haladó Rostow elmélete Although stages-of growth are an economic way of looking at whole societies, they in no sense imply that the worlds of politics, social organization, and of culture are a mere superstructure built upon and derived from the economy. the central phenomenon of the world of posttraditional societies is not the economy and whether it is capitalist or not [as in the Marxian theory] it is the total procedure by which choices are made. (1958:2.) 5. Alternatív vagy radikális megközelítések Marxista ideák és szótár Fõként a harmadik világból érkeznek tudósaik (szociológusok, politológusok) Politikai szerepvállalás és normatív elmélet Lehetséges-e fejlõdés a periférián kapitalista termelési módban? Meg lehet-e szabadulni az alulfejlettség állapotától? 3
Gunder Frank It is capitalism, world and national, which produced underdevelopment in the past and still generates underdevelopment in the present (Capitalism and underdevelopment in Latin America, 1967:11) Paul Streeten kérdése If the advanced countries were to sink under the sea tomorrow, would the developing countries (...) be better or worse off? Létezik-e közös érdek fejlett és fejlõdõ viszonylatában? Lekapcsolódás Samir Amin So long as the underdeveloped country continues to be integrated in the world market, it remains helpless..., the possibilities of local accumulation are nil. (Accumulation on a world scale, 1975:131.) 6. A neoklasszikusok Hetvenes évek második felétõl: a neoklasszikus közgazdaságtan újrafelfedezése a fejlõdésgazdaságtanban (vagy fordítva?). A mikroökonómiai perspektíva erõsödése, rövid távú hatások figyelembevétele Alapvetõ kérdése: miért bizonyultak bizonyos gazdaságpolitik gpolitikák sikeresnek, míg mások kudarcnak? Sõt: ugyanaz a policy miért vezetett sikerre egyik és bukásra a másik országban? (kormányzati kudarcok) A neoklasszikusok ajánlásai Befelé-forduló gazdaságstratégia helyett piaci liberalizáció (külkereskedelem, export-promóció) Infláció helyett stabilizáció. Állami tulajdon helyett privatizáció. Washingtoni konszenzus programpontjai. A szegény ország azért szegény, mert nemmegfelelõ gazdaságpolitikával él. A jó közgazdaságtan (neoklasszikus) alkalmazható a fejlõdõ országokban is. A fejlõdésgazdaságtan, mint alkalmazott tudomány A neoklasszikus ökonómia mindenhatósága Következésképpen: tagadták, hogy a fejlõdésgazdaságtan egy speciális tudományterület (ág) volna. Ehelyett a fejlõdés-gazdaságtan inkább egyfajta alkalmazott gazdaságtanná vált. A neoklasszikus paradigmán belül általánossá vált az a nézet, hogy a fejlõdés kontextusában fellépõ kérdéseket, problémákat a munkagazdaságtan, az agrárgazdaságtan, a nemzetközi gazdaságtan vagy a közpénzügyek eszközeivel és módszereivel lehet megválaszolni. 4
7. A neoklasszikusok kritikája (a strukturalizmus) although neoclassical theory is a useful starting point for the study of growth, it must be modified substantialy if it is to explain the essential features of economies in the process of transformation. Chenery (1986) Lewis 2-szektoros fejlõdés-modelljének sematikus ábrázolása Tõkés szektor Modern szektor, ipar Tõkét használ és piacra termel Munkásokat foglalkoztat Profitorientált (bér=mp) Munkaerõ-felesleg 26 Önfenntartó szektor tradicionális szektor, agrárium Nem használ tõkét, nem piacra termel Családi munkaerõt alkalmaz A bér nem egyezik meg a MP-kel a reallokáció / transzformáció jelentõsége Élelmiszertöbblet Nationaløkonomi 26 1. Solow növekedési modellje és a konvergencia Híres hipotézisek Dilemma 4. 2. A fejlettség szintje és a jövedelmi egyenlõtlenség 5
A Kuznyec görbe Angliában és Walesben (1823-1915) Williamson (1985) 3. A Presbisch-Singer tétel: az export szerkezete Agricultural products Mining products Manufactures Asia Middle East Africa Latin America 8,6 6,7 82,4 4 73,7 21,5 18,8 47,5 26,5 24,8 23 51,4 Japan 1,1 1,6 94,9 Western Europe North America 1,8 6,3 77,8 13,7 7 73,8 2 4 6 8 1 % of total Nationaløkonomi 32 Megj: Nem mindenütt egyenlõ 1-zal. A Prebisch-Singer tétel 4. Kereskedelem (nyitottság) és növekedés Prebisch és Singer amellett érveltek, hogy az elsõdleges javakat termelõ országokban a (nettó barter) cserearány folyamatosan csökken Oka: a (fejlett országok oldaláról támasztott) kereslet alacsony jövedelem és árrugalmassága A cserearányok romlása a jövedelmeket átszivattyúzza a szegényektõl a gazdagokhoz. Constant 1987 US$/capita 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 7 73 76 Nigéria 79 82 GDP/capita Exports/capita 85 88 91 94 6 5 4 3 2 1 7 74 78 Dél-Korea GDP/capita Exports/capita 82 86 9 94 Total fertility rate (children/woman) 5.a.Születési ráta és jövedelem 8 Niger Yemen Ethiopia 7 Mali Malawi Uganda Angola Burundi Burkino Faso Togo Sierra Leone Saudi Arabia Guineau Mozambique Rwanda 6 Chad Madagascar Benin Zambia Senegal Tanzania Cameroon Nepal Nigeria Pakistan Cote d'ivoire Papua New Guinea 5 Kenya Ghana Syria Jordan Cambodia Honduras Bolivia Guatemala Haiti Nicaragua Paraguay 4 Taijikistan Turkmenistan El Salvador South Africa ZimbabweUzbekistan Phillipines Bangladesh Morocco Algeria Peru Malaysia India Egypt Ecuador Venezuela 3 Vietnam Dominican Tunisia LebanonMexico Sri Lanka Indonesia Colombia Argentina Turkey Brazil Kazakstan Azerbaijan Chile 2 Moldova Thailand China Romania Ukraine Poland Hungary Korea Russia Greece Slovak R. Croatia 1 Bulgaria Belarus Czech Republic 1,9 2,1 2,3 2,5 2,7 2,9 3,1 3,3 3,5 3,7 3,9 4,1 Log(GNP per capita) (Atlas method, 1995) Nationaløkonomi 35 Average annual population growth 5.b. Gazdasági növekedési és népességnövekedés Saudi Arabia 6 5 Cote d'ivoire 4 Gambia Kenya Botswana Kuwait Senegal Niger Zimbabwe Malawi Honduras Solomon Islands Swaziland Syria Zambia Togo Mexico Senegal Pakistan Nicaragua 3 Nigeria Congo Ghana Bangladesh Madagascar Peru Mali Nepal Costa Rica Paraguay Ecuador South Africa Belize Lesotho MoroccoIsrael Malaysia Lesotho Burundi Tunisia Panama Chad Bolivia Turkey Egypt Thailand Haiti 2 Bahamas Rwanda Brazil India Indonesia Singapore Kiribati Sierra Leone El Salvador Fiji Hong Kong Argentina Australia Chile Sri Lanka China Armenida Jamaica Trinidad Canada Korea, Rep. USA Iceland 1 New Zealand Guyana Uruguay Greece Ireland Georgia Russia Japan France Spain Norway Sweden Italy Portugal Latvia Belgium Barbados Austria Denmark Hungary -6-4 -2 2 4 6 8-1 Oman Average annual growth in GDP per capita (constant 1987 local) Nationaløkonomi 36 6