DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SMUK NORBERT MOSONMAGYARÓVÁR 2017
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR WITTMANN ANTAL NÖVÉNY-, ÁLLAT- ÉS ÉLELMISZER- TUDOMÁNYI MULTIDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: PROF. DR. ÖRDÖG VINCE, DSC EGYETEMI TANÁR, HABERLANDT GOTTLIEB NÖVÉNYTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM ALPROGRAMVEZETŐ: PROF. DR. ÖRDÖG VINCE, DSC EGYETEMI TANÁR TÉMAVEZETŐK: DR. HABIL KOVÁCS ATTILA JÓZSEF, PHD EGYETEMI DOCENS DR. HABIL MILICS GÁBOR, PHD EGYETEMI DOCENS A PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉSI MÓDSZEREK ELEMZÉSE SMUK NORBERT DOKTORJELÖLT MOSONMAGYARÓVÁR 2017 2
1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK A precíziós gazdálkodás területén napjainkban egyre több szakcikk, tanulmány, értékezés születik, melyek a téma műszaki növényvédelmi feltételrendszerével, a technológia megvalósítási és továbbfejlesztési lehetőségeivel foglalkoznak. Az intenzív mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen vegyszeres gyomszabályozás nélkül. Bár számos törekvés van különböző alternatív megoldások bevezetésére, mint például az ökogazdálkodás, de magas munkaerő és tőkeigényük miatt széleskörű elterjedésük csak komoly központi ösztönzés hatására valósítható meg. Azonban az ökológia irányelvek, a fenntartható fejlődés szem előtt tartását nem kerülhetjük meg a hagyományos gazdálkodási rendszerek alkalmazása során sem. A dolgozat elsődleges célja, hogy segítse átültetni a kutatások eredményeit a gyakorlati felhasználók világába. Céljaim közt szerepel, hogy egy preemergens herbicidet a talajadottságok figyelembevételével, dózisszabályozással helyspecifikusan juttassuk ki a kutatási területre. Ezen szereknek az alkalmazása nagy jelentőséggel bírhat a termelés során, hiszen használatukkal lehetőségünk nyílik már a kezdeti kompetíció kialakulásának veszélyét is csökkenteni, optimális esetben megszüntetni. ezért célom Reisinger et al. (2007) alapján kukorica (Zea mays L.) növényre kidolgozni egy, a talaj tulajdonságokra épülő algoritmust. Célom folyamatos gyomfelvételezések révén figyelemmel kísérni a takart kontroll területek gyomflórájának alakulását. Feljegyzések készítésével nyomon kívánom követni a különböző fajok borítottság adatait a tábla különböző részein. Ezek alapján vizsgálom az időjárás és az edafikus tényezők hatását a flórára, továbbá a kontroll területek betakarításával számszerűsítem, hogy a kompetíció hatására alakule ki termés depresszió a kezelt területekhez képest, s amennyiben igen, az milyen mértékű az. 3
Az elektromos konduktivitás vizsgálatok felhasználásával széleskörű következtetések vonhatóak le a talaj különböző fizikai és kémiai tulajdonságaira, ezért célként tűztem ki, hogy felmérem egy, a Jánossomorja határában található 17 ha-os szántó elektromos konduktivitását, melyből talajtextúrázottsági térképeket készítek. További célként tűztem ki, hogy összefüggést keresek a talaj elektromos vezetőképessége és a behatolási ellenállás között, hogy az adatok felhasználásával megalapozzak egy majdani változó mélységű talajművelési eljárást. Célom volt a dolgozat elkészítésével továbbá, hogy látható fény tartományban évelő gyomokat detektáljak kis magasságú légi felvételek alkalmazásával, melyek adatait felhasználva helyspecifikus beavatkozási eljárást dolgozzak ki a területen fellelhető mezei acat (Cirsium arvense L.) kolóniái ellen. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2. 1. A permetezés vezérlés módszertana Vizsgálataimat a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának Tangazdaságában folytattam. Itt került kijelölésre a 0469/2 helyrajzi számon szereplő 23,9 hektáros tábla, amelyre a dózis meghatározásért felelős algoritmust kidolgoztam. A Microsoft Excel 2003 Professional for Microsoft Windows XP programban létrehozott matematikai modell a talajvizsgálati adatokból származó humusz (Hu%) illetve Arany-féle kötöttségi szám (KA) felhasználásával az előre definiált input adatokból kiszámította a területre alkalmazandó permetlé és herbicid mennyiségét. A gyomszabályozás eredményességét takart kontrollparcellákkal vizsgáltam, melyeken gyomfelvételezési kvadrátokat alakítottam ki, és a vegetációs időszakban rendszeresen felvételezéseket hajtottam végre. A felvételezéseimet 4 alkalommal végeztem el a kukorica (Zea mays L.) vegetációban. 4
2. 2. Az elektromos vezetőképesség (EC a) vizsgálatának módszertana Talaj tulajdonságok on the go mérésével kapcsolatos kísérletemet Jánossomorja határában található, mezőgazdaságilag intenzíven művelt 17 ha-os táblán végeztem. A vizsgálat során meghatározásra került a talaj elektromos vezetőképessége a Veris-3100 típusú mérőrendszerrel. A begyűjtött adatok előzetes feldolgozását az ESRI ARCGIS 10.2 software-rel hajtottam végre. Az adatok statisztikai elemzését követően létrehozásra került a vezetőképesség térkép. Az elkészült térkép értékelése után került kijelölésre a tizenkét mintavételi pont, ahol penetrációs ellenállásmérésre került sor. A mintavételeket egyenként öt ismétlésben 0,35 m mélységig vizsgáltam 3T SYSTEM penetrométerrel, illetve EIJKELKAMP PENETROLOGGER-rel. A mérési pontokat egy TRIMBLE JUNO 3C DGPS készülékkel rögzítettem. Mindenegyes mérési ponton felvételezésre kerültek a talajellenállási adatok mellett a talaj térfogatszázalékos nedvességtartalma is. Az adatokat 0,01 m-es felbontásban rögzítettem, majd a Microsoft Excel Professional Plus 2010 programban rendszereztem. A statisztikai elemzéseket az IBM SPSS Statistics 20 programban hajtottam végre, ahol az alapstatisztikai vizsgálatokat követően regresszió- és varianciaanalíziseket végeztem az adatok kiértékelésére. Az elemzés során 95%-os szignifikancia szintet alkalmaztam. A begyűjtött adatok alapján talajtextúrozottsági térképet elkészítésére is sor került. 2. 3. Az ortofotó készítés és feldolgozás módszertana A vizsgálatokra 2016. április hó 21.-én került sor Jánossomorja határában, az osztrák határtól néhány kilométer található 4,46 ha-os szántó területen. A kutatás során egy DJI S800 típusú hat rotoros távvezérlésű UAV segítségével légi felvételeket készítettem a tábláról. A repülés megtervezésekor a DJI Ground Station 4.0 programot alkalmaztam, melyben 90 m magasság mellett 45-méteres fogásokkal és 7 m/s sebességgel kerültek meghatározásra a repülési paraméterek. Az elkészítendő ortofotóhoz a helyszínen különböző tereptárgyak GPS koordinátainak meghatározása 5
is megtörtént egy SPECTRA PRECISION Mobilemapper 120 készülékkel. Az így elkészült GEOTIFF kiterjesztésű ortofotót az EXELIS VISUAL INFORMATION SOLUTIONS LNC. ENVI 5.3-as szoftverével dolgoztam fel és elemeztem ki. 3. EREDMÉNYEK 3. 1. Permetezés vezérléssel kapcsolatos eredmények Az algoritmus által meghatározott dózisokat 2011. május 12.-én juttattam ki a területre. A kezelés során az adatokat folyamatosan naplóztam, így a művelet végeztével lehetőségem nyílt a rendszer pontosságának vizsgálatára. Az elemzés során megtisztítottam a nyers adatokat a mérési hibáktól (1. ábra). 1. ábra: A helyspecifikus kijuttatás során naplózott mérési hibáktól megtisztított adatokból létrehozott interpolált térképek (Forrás: Saját szerkesztés) 6
A szűrt adatok elemzése során meghatároztam, hogy a két szórás távolságban vágott adatok szimmetriája meghaladta a Grubbs-féle eljárásét és az összefüggés vizsgálat is szorosabbnak igazolta az összefüggést, ugyanakkor az ellenőrző számításoknál a Grubbs-féle módszer variancia analízisének és T-próbájának a szignifikanciája magasabb volt. Megállapítottam, hogy a leíró statisztikai módszerek alkalmazása nem veszi figyelembe a mérési pontok térbeli elhelyezkedését, ezért ebben az esetben használatuk helyett olyan módszereket kell előnyben részesíteni, amelyek ezt a hiányosságot pótolják. Meghatároztam a társulás jellegzetes gyomnövényeit, melyeket rendszertani, életforma és flóraelem szempontok alapján részletesen elemeztem. A szakirodalmakkal egyetértve megállapítottam, hogy a kukoricára jellemző T 4-es egy éves és G 3-as évelő fajok voltak a területen leginkább elterjedve. Ez az eredmény jól illeszkedik számos külföldi és hazai kutatás eredményéhez. A rendszertani besorolást követően a Poaceae és a Polygonaceae családok képviselői fordultak elő a legnagyobb mértékben. Megvizsgáltam a flóra diverzitását, mely során mesterséges csoportokba rendeltem a felvételezett kvadrátokat, és ennek függvényében végeztem el a kiértékelést. Megállapítottam, hogy az egyes felvételezési egységek fajösszetétele jelentősen eltérő. A kialakított csoportokat figyelembe véve kijelentem, hogy a jobb edafikus körülmények hatására az átlagos diverzitás mértéke nőtt. A legmagasabb értékeket a magasabb humusztartalmú és kötöttebb talajú területek mutatták, kisebb változékonyság mellett. A kisebb értékek a humuszban szegényebb lazább talajú részeken voltak fellelhetőek. Itt a változékonyság is magasabb volt. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az edafikus viszonyok hatással lehetnek a gyomflórára, ám ennek biztos meghatározása további vizsgálatokat igényelne. A gyomok termésre gyakorolt hozamcsökkentő hatásáról számos kutatás számolt be, ezért a kvadrátok termésének betakarításával vizsgáltam, hogy az előforduló gyomok különböző mértékű és összetételű rendszere, milyen hatást 7
gyakorolt a betakarított kukorica mennyiségére. Az összefüggés vizsgálatok szoros eredményei ellenére nem találtam szignifikáns kapcsolatot a gyomtársulás és a hozam között, ezért további kutatások szükségesek ennek pontos kimutatására. 3. 2. Az elektromos vezetőképesség (EC a) vizsgálat eredményei A mérési eredmények alapján megállapítottam, hogy, a talaj elektromos vezetőképessége és a talajnedvesség tartalma között pozitív korreláció van, míg a behatolási ellenállással fordított aranyosság volt kimutatható mind két vizsgálati évben a kutatási területen (2. ábra). Elektromos vezetőképesség (EC a ) (ms/m) 24 22 20 18 16 14 12 R² = 0,8527 R² = 0,9158 10 8 0,70 1,70 2,70 3,70 4,70 5,70 Behatolási ellenállás (MPa/cm 2 ) 2012 2013 Lineáris (2012) Lineáris (2013) 2. ábra: A talaj behatolási ellenállásának és az elektromos vezetőképességének (EC a) kapcsolata a kutatási területen (Forrás: Saját szerkesztés) Az ismétlések alapján meghatároztam egy, az adott területre jellemző regressziós függvényt, mely jól jellemzi a kapcsolatot a két vizsgált változó között. A nyert tapasztalatok alapján az elektromos vezetőképességből következtetések vonhatóak le az adott területen a talaj tömörödöttségi viszonyaira és ezeket 8
felhasználva a precíziós művelések során azok figyelembe vehetőek, mely hatására csak a parcellának az a része művelendő mélyebben, melyeknél a tömörödöttség alapján az indokolt. Így komoly mennyiségű üzemanyag takarítható meg, mely akár fedezheti is az adatgyűjtés költségeit. 3. 3. Az ortofotó készítés és feldolgozás eredményei A vizsgálat során különböző vegetációs indexek segítségével felmérésére került a területen található évelő gyomfoltok (Cirsium arvense L.) földrajzi elhelyezkedése, azok kiterjedése. A létrehozott hamis színes képek segítségével a növényzet színbeli eltérésének köszönhetően még a növényzettel (őszi búza (Triticum aestivum L.) vetés) borított területeken is jól láthatóvá válnak a mezei acat (Cirsium arvense L.) telepei (3. ábra), így akár a gyomfelvételezési stratégiánk kialakításakor is nagyon sok többletinformációhoz juthatunk a felvételeknek köszönhetően. 3. ábra: Mezei acat (Cirsium arvense L.) folt látható fény tartományban illetve a hamis színes képen (Forrás: Saját szerkesztés) A raszter állomány klaszterezésével meghatároztam a növényvédelmi beavatkozások pontos helyét és a hozzárendelt növényvédő szer felhasználást (4. ábra). 9
4. ábra: A felvételezett gyomfoltok elhelyezkedése és a kidolgozott kijuttatási terv a kutatási területen (Forrás: Saját szerkesztés) A vizsgálat eredményeként 95 %-os herbicid megtakarítást állapítottam meg, mely ugyan elméleti kalkuláció és mértéke nagyban függ a kijuttatást végző permetezőgép műszaki specifikációitól, de még ezek fényében is figyelemre méltó. Az UAV-k alkalmazása jól illeszthető a termelési feladatokba, hiszen köszönhetően az eljárás mobilitásának, gyorsan begyűjthetőek a kívánt adatok, melyek megfelelő informatikai háttérrel gyorsan kielemezhetőek. A nagy felbontású kameráknak és a kis repülési magasságnak köszönhetően igen részletes (akár néhány centiméteres pixel nagyságú) képek készíthetőek, amik széleskörűen alkalmazhatóak a mezőgazdaságban gondolván itt akár a vadkárbecslésre vagy a helyspecifikus beavatkozások előkészítésére. 10
4. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK (TÉZISEK) 1. Igazoltam, hogy a létrehozott matematikai modell alkalmas volt a kísérleti terület edafikus viszonyai alapján a dózis szabályozás értékeinek kiszámítására, melyek képesek voltak kísérleti tábla gyomflórájának szabályozására kukorica (Zea mays L.) kultúrában. 2. Megállapítottam, hogy a talajtulajdonságok közül összefüggés van az elektromos konduktivitás (EC a), a talaj homok tartalma, valamint a penetrációs ellenállása között a kísérleti parcellán. 3. Megállapítottam, hogy a kismagasságú távérzékelés alkalmas a vizsgáltban használt Triangular Greenness Index (TGI), illetve a Green Leaf Index (GLI) segítségével évelő gyomok (Cirsium arvense L.) telepeinek detektálására és elkülönítésére RGB színcsatornákat alkalmazva. PUBLIKÁCIÓS LISTA 1. Smuk N., Milics G. (2015): Gabonafélék Precíziós növényvédelme. AGROFÓRUM EXTRA 60: pp. 92-93. 2. Smuk N., Milics G. (2015): Precíziós gazdálkodás (8.) A kukorica gyomirtása. AGROFÓRUM - A NÖVÉNYTERMESZTŐK ÉS NÖVÉNYVÉDŐK HAVILAPJA 26:(5) pp. 118-119. 3. Smuk N., Pörneczi A., Milics G. (2015): Precíziós gazdálkodás (4.) A sorvezetés szerepe, a mezőgazdasági helyzet-meghatározás gyakorlati tapasztalatai. AGROFÓRUM - A NÖVÉNYTERMESZTŐK ÉS NÖVÉNYVÉDŐK HAVILAPJA 2: pp. 116-119. 4. Smuk N., Milics G. (2015): Precíziós gazdálkodás (6.) Gabonafélék precíziós növényvédelme. AGROFÓRUM - A NÖVÉNYTERMESZTŐK ÉS NÖVÉNYVÉDŐK HAVILAPJA 60: pp. 92-93. 5. Milics G., Smuk N., Pörneczi A. (2014): A hozamméréstől a hozamtérképig. AGROFÓRUM EXTRA 57: pp. 90-93. 11
6. Milics G., Smuk N. (2014): Tápanyag-gazdálkodás. AGROFÓRUM - A NÖVÉNYTERMESZTŐK ÉS NÖVÉNYVÉDŐK HAVILAPJA 25:(11) pp. 17-19. 7. Nagy V., Smuk N., Vitková J., Šurda P., Milics G. (2014): Economic investigation of site-specific nutrient replenishment. NÖVÉNYTERMELÉS 63:(Suppl) pp. 139-142. 8. Smuk N., Dakos Á., Milics G. (2014): A mezőgazdasági helyzetmeghatározás gyakorlati tapasztalatai. AGRO NAPLÓ 18:(1) pp. 79-80. 9. Balla I., Milics G., Deákvári J., Fenyvesi L., Smuk N., Neményi M., Jolánkai M. (2013): Connection between soil moisture content and electrical conductivity in a precision farming field. ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS 55:(2) pp. 21-32. 10. Milics G., Smuk N. (2013): Helyzetmeghatározás a mezőgazdaságban. AGRO NAPLÓ 17:(5) pp. 70-71. 11. Milics G., Smuk N. (2013): Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban - II. AGRO NAPLÓ 17:(8) pp. 75-77. 12. Milics G., Smuk N. (2013): Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban - I. AGRO NAPLÓ 17:(7) pp. 78-80. 13. Milics G., Smuk N. (2013): Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban III. AGRO NAPLÓ 17:(9) pp. 98-100. 14. Smuk N., Jánosi Sz., Kovács A. J., Salamon L., Milics G. (2013): Connection between penetration resistance and apparent electrical conductivity in clay loam soil: Proceedings of the 12th Alps-Adria scientific workshop. Opatija, Horvátország, 2013.03.18-2013.03.23. NÖVÉNYTERMELÉS 62:(Suppl) pp. 229-232. 15. V. Nagy, G. Milics, N. Smuk, A. J. Kovács, I. Balla, M. Jolánkai, J. Deákvári, K. D Szalay, L. Fenyvesi, V. Štekauerová, Z. Wilhelm, K. Rajkai, T. Németh, M. Neményi (2013): Continuous field soil moisture content mapping by means of apparent electrical conductivity (ECa) measurement. JOURNAL OF HYDROLOGY AND HYDROMECHANICS 61:(4) pp. 305-312. 16. G. Milics, N. Smuk, V. Nagy, J. Deákvári, M. Neményi (2012): The role of microrelief measurements in precision agriculture. In: Harcsa Marietta (szerk.) Proceedings of the11th Alps Adria Scientific Workshop. Konferencia helye, ideje: Smolenice, Szlovákia, 2012.03.26-2012.03.31. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 403-406. 17. Milics G., Smuk N., Virág I., Neményi M. (2012): Precision agriculture technical development for a sustainable agriculture. In: Neményi M, Heil B (szerk.) The Impact of Urbanization, Industrial and Agricultural Technologies on the Natural Environment : International Scientific Conference on Sustainable Development and Ecological Footprint. 400 p. 12
18. Milics G., Smuk N., Nagy V., Deákvári J., Neményi M. (2012): The role of microrelief measurements in precision agriculture. NÖVÉNYTERMELÉS 61:(Suppl) pp. 403-406. 19. Smuk N, Milics G (2012): Lehetőségek a helyspecifikus vetés megvalósítására. AGRO NAPLÓ 4: p. 35. 20. Smuk N., Milics G., Neményi M. (2012): The role and efficiency of nutrient replenishment in site-specific farming. POLLUTION AND WATER RESOURCES-COLUMBIA UNIVERSITY SEMINAR SERIES XLI: pp. 322-328. 21. Smuk N., Salamon L., Milics G. (2012): A helyspecifikus tápanyagvisszapótlás ökonómiai vizsgálata. NÖVÉNYTERMELÉS 61:(1) pp. 67-82. 22. Smuk N., Milics G. (2012): Site-specific nutrient replenishment based on economical calculations. NÖVÉNYTERMELÉS 61:(Suppl) pp. 439-442. 23. Smuk N., Milics G. (2012): Precíziós növényvédelem megvalósítási formái. AGRO NAPLÓ 16:(10) p. 33. 1 p. 24. N. Smuk, G. Milics, M. Neményi (2011): The role and efficiency of nutrient replenishment in precision farming. In: A Celkova (szerk.)19th International Poster Day Transport of Water, Chemicals and Energy in the Soil-Plant- Atmosphere System. Konferencia helye, ideje: Bratislava, Szlovákia, 2011.11.09 Bratislava: Institute of Art History of of Slovak Academy of Sciences, pp. 684-688. 25. N. Smuk, M. Neményi, L. Salamon (2011): Modeling of return of excess investment in precision agriculture. NÖVÉNYTERMELÉS 60:(Suppl) pp. 113-116. 26. Smuk N., Salamon L., Milics G. (2011): A tápanyagellátás hatékonysága. AGRO NAPLÓ 15:(8) pp. 52-53. 27. Virág I., Csiba M., Milics G., Smuk N., Neményi M. (2011): Evaluation of variable rate fertilization technology with the help of geospatial processing programs. In: Stafford JV (szerk.) 8th European Conference on Precision Agriculture 2011, ECPA 2011. Konferencia helye, ideje: 2011.07.11-2011.07.14. [hiányzó városnév]: Czech Center for Science and Society, 2011. pp. 352-357. 28. M. Farouk, G. Milics, I. Virág, J. Deákvári, N. Smuk, K. Szalay, M. Neményi (2010): Verifying hyperspectral reference via field measurements of ground control points. In: A Čelková (szerk.) 18th International Poster Day and Institute of Hydrology Open Day: Transport of water, chemicals and energy in the soil -plant-atmosphere system. Konferencia helye, ideje: Bratislava, Szlovákia, 2009.11.12-2010.11.12. Bratislava: Ústav hydrológie Slovenská Akadémia Vied (ÚH SAV), 2010. pp. 97-102. 29. G. Milics, N. Smuk, I. Virág, M. Farouk, L. Salamon, M. Neményi (2010): Profit maps in precision agriculture. In: A Čelková (szerk.) 18th International Poster Day and Institute of Hydrology Open Day: Transport of water, chemicals 13
and energy in the soil -plant-atmosphere system. Konferencia helye, ideje: Bratislava, Szlovákia, 2009.11.12-2010.11.12. Bratislava: Ústav hydrológie Slovenská Akadémia Vied (ÚH SAV), 2010. pp. 367-371. 30. Smuk N., Milics G., Neményi M. (2010): Jövedelemtérképek a precíziós növénytermelésben. GAZDÁLKODÁS 54:(2) pp. 176-181. 31. I. Virág, M. Csiba, G. Milics, N. Smuk, M. Farouk, M. Neményi (2010): Efficiency of the variable rate fertilization technology int he aspects of agricultural practise. In: A Čelková (szerk.) 18th International Poster Day and Institute of Hydrology Open Day: Transport of water, chemicals and energy in the soil -plant-atmosphere system. Konferencia helye, ideje: Bratislava, Szlovákia, 2009.11.12-2010.11.12. Bratislava: Ústav hydrológie Slovenská Akadémia Vied (ÚH SAV), 2010. pp. 612-616. 32. Csiba M., Milics G., Smuk N., Neményi M. (2009): A fenntartható fejlődés kihívása és az erre adható válasz a magyar mezőgazdaságban. In: ifj Kacz K, Kalmárné Hollósi E, Teschner G (szerk.) Mezőgazdaság és a vidék jövőképe. Tudományos konferencia. Az EU ismeretek oktatásának 10 éves jubileuma a karon. 517 p. 33. G. Milics, N. Smuk, M. Neményi (2009): Nutrient replenishment cost analysis in precision agriculture. In: Ing. A. Celková (szerk.) Transport of water, chemicals end energy in the soil-plant-atmosphere system. Konferencia helye, ideje: Bratislava, Szlovákia, 2009.11.12 Bratislava: Slovak Academy of Sciences Institute of Hydrology, 2009. pp. 396-399. 34. Smuk N., Milics G., Salamon L., Neményi M. (2009): A precíziós gazdálkodás beruházásainak megtérülése. GAZDÁLKODÁS 53:(3) pp. 246-253. 35. Smuk N. (2009): A precíziós gazdálkodás műszaki feltétel rendszere és ökonómiai vizsgálata. In: Falusi Eszter, Staszny-Havas Enikő, Jung Ivett, Bodnár Ákos (szerk.) XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekció: Gödöllő, 2009. április 6-8. : előadás kivonatok. 389 p. Konferencia helye, ideje: Gödöllő, Magyarország, 2009.04.06-2009.04.08. Gödöllő: Szent István Egyetem, Egyetemi Kiadó, 2009. p. 358. 36. Smuk N. (2009): A precíziós növénytermesztéshez szükséges beruházások megtérülésének vizsgálata. AGRO NAPLÓ 3: pp. 63-64. (2009) 37. Milics G., Smuk N., Nagy V. (2008): Precíziós gazdálkodás; a megújuló biológiai eredetű alapanyagok előállítása környezetkímélő módon. In: Fodor I, Suvák A (szerk.) A fenntartható fejlődés és a megújuló természeti erőforrások környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében: konferenciakötet. 358 p. Konferencia helye, ideje: Pécs, Magyarország, 2008.11.10-2008.11.11. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja (MTA RKK), 2008. pp. 138-146. 14