Ikt.sz.: D.179/6/2014. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a KELET-ÚT Építőipari, Beruházó és Szállítmányozó Kft. (4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 14., képviseli: Dr. Sipos Zoltán ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19., a továbbiakban: ajánlatkérő) Tavak ligetek a határ mentén a Szamos holtágak revitalizációja (HURO/0802/001) című pályázathoz kapcsolódó kiviteli tervek készítése és kivitelezés tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a megismételt eljárásban a kérelmező 1., 2. és 3. kérelmi elemeit elutasítja. A Döntőbizottság a 4. és 5. kérelmi elemek tekintetében az eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során a továbbiakban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel lehet kérni. A külön jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyában a Kbt. Második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást megindító
2 Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattételi felhívása a Közbeszerzési Értesítőben 2012. április 20-án 5877/2012. szám alatt jelent meg. A hirdetmény feladásának időpontja 2012. április 16. napja. Ajánlatkérő a felhívás II.1.5) pontjában az alábbiak szerint határozta meg a közbeszerzés tárgyát: Vállalkozási szerződés a Tavak ligetek a határ mentén a Szamos holtágak revitalizációja (HURO/0802/001) című pályázathoz kapcsolódó kiviteli tervek készítése és kivitelezés tárgyában. Az ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában határozta meg a közbeszerzés teljes mennyiségét és értékét az alábbiak szerint: -6 950 fm töltéskoronaburkolat kivitelezése a Szamos-Túr gáton 0+040-5+480 km szelvények és 11+860-13+340 km szelvények között (a 3743-3/2010 számú vízjogi létesítési engedély és a dokumentáció mellékletét képző tervdokumentáció alapján) -16 km belvízcsatorna helyreállítása, kotrása (a Galambos csatorna 1+300-9+700 szelvény, Géczi Sűrű csatorna 0+000 2+800 szelvény, Garand Felső csatorna 0+000 4+800 szelvény között) -3 db műtárgyfelújítás (Garand Felső csatorna 2+594 szelvényében tiltós áteresz, Galambos csatorna zárógáti zsilip, Rozsály-Zajtai csatorna zárógáti zsilip felújításai) a 1992-5/2010 számú vízjogi létesítési engedély és a dokumentáció mellékletét képző tervdokumentáció alapján -Kiviteli tervek készítése Becsült érték: nettó 825.000 euro A felhívás szerint az ajánlatkérő sem a részekre történő ajánlattételt sem az alternatív ajánlattétel lehetőségét nem tette lehetővé. Az ajánlatkérő a felhívásban rögzítette a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat, a gazdasági és pénzügyi valamint a műszaki és szakmai alkalmasság követelményrendszerét. A felhívás III.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság pont M1, M2 alpontjában az alábbiak kerültek rögzítésre: Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Az ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén minden tagnak) az alábbi dokumentumokat kell becsatolnia és az ennek megfelelő alkalmassági feltételeknek megfelelnie: M.1. a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. (2) bekezdés a) pontja alapján az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 5 év jelentősebb
3 építési beruházásainak ismertetése a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. (5) bekezdésében meghatározott formában igazolva. Az igazolásban meg kell adni: -a referenciaadó nevét, címét, a kapcsolattartó elérhetőségét, a teljesített építési beruházás ismertetését, -az ellenszolgáltatás összegét, -a teljesítés idejét és helyét (sikeres műszaki átadás-átvétel időpontját), -annak megjelölését, hogy a teljesítésben, mint fővállalkozó vagy konzorciumi tag vett-e részt, utóbbi esetben a saját teljesítése %-os mértékét, -Megrendelő nyilatkozatát annak vonatkozásában, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e, -a műszaki- szakmai alkalmassági minimumkövetelmény M.1. pontjában meghatározott értékekre utaló adatok ismertetését oly módon, hogy azok összevethetőek legyenek az alkalmassági kritériumokkal. M.2. A 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15. (2) bekezdés e) pontja szerint azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, szakképzettségét, végzettséget igazoló okiratok benyújtásával (diploma másolat; szakmai önéletrajz;) másolati formában, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Alkalmatlan az ajánlattevő ha: M.1. az eljárást megindító felhívás feladásának dátumát megelőző 5 évben nem rendelkezik legalább az alábbiakban felsorolt, a vonatkozó szerződés előírásai szerint sikeresen teljesített (befejezett és műszaki átadás-átvétellel lezárt) referenciamunkákkal: - minimum 5 km hosszú vagy minimum nettó 100 millió forint értékű töltéskoronán végzett burkolatépítési vagy kerékpárút építési referenciával. Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés legfeljebb 2 szerződéssel igazolható. - minimum nettó 25 millió Ft értékben vízfolyás vagy holtág víz alóli mederkotrási, iszaptalanítási munkáról szóló referenciával. M.2. nem rendelkeznek legalább az alábbi végzettséggel, képzettséggel rendelkező szakemberekkel: a.) minimum 1 fő felsőfokú végzettségű A kategóriás közlekedési építmények felelős műszaki vezetői jogosítvánnyal (MV-KÉ/A) rendelkező szakemberrel, kinek minimálisan 5 éves felelős műszaki vezetői gyakorlata van. b.) minimum 1 fő felsőfokú végzettségű A kategóriás vízgazdálkodási építmények felelős műszaki vezetői jogosítvánnyal (MV-VZ/A) rendelkező szakemberrel kinek igazolhatóan 5 éves vízépítési felelős műszaki vezetői gyakorlata van.
4 Ajánlatkérő a felhívás IV.2.1.) pontjában az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontrendszerét jelölte meg az alábbi részszempontok alapján: Szempont Súlyszám Nettó ajánlati ár 50 Környezetvédelmi terv kidolgozottsága 20 Minőségterv kidolgozottsága 20 Munkanélküliek vagy tartósan munkanélküliek foglalkoztatása napi 8 10 órás munkarendben (minimum 800 nap, maximum 1600 nap) Ajánlatkérő hiánypótlást a Kbt. 67. -a szerint biztosította, az ajánlattételi határidőt 2012. május 7. 10:00-ban rögzítette. Ajánlatkérő a felhívás V.4) Egyéb információk 2. pontjában az alábbiakat rögzítette: 2.) Ajánlattevőnek, a 10 % feletti alvállalkozójának és a Kbt. 55. (5) bekezdése szerinti kapacitást nyújtó szervezetnek csatolnia kell az aláírási címpéldányát (másolatban) vagy a jogi képviselő által készített és ellenjegyzett a 2006. évi V. törvény 9. (1) bekezdése szerinti aláírási-mintát és az ajánlattételi határidőtől számított 60 napnál nem régebbi cégkivonatát másolati példányban. Amennyiben a cégkivonat szerint el nem bírált módosítás van folyamatban, a benyújtott változásbejegyzési kérelem egyszerű másolati példányát is csatolni szükséges. Egyéni vállalkozó esetében vállalkozói igazolvány másolata. A felhívás V.2) pontja szerint a szerződés Európai Uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos, a Magyarország Románia Határon Átnyúló Program 2007-2013 Tavak ligetek a határ mentén a Szamos holtágak revitalizációja (HURO/0802/001) című pályázathoz kapcsolódóan. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az útmutatót, a műszaki leírást, a szerződés tervezetet, nyilatkozatmintákat illetőleg a terveket, árazatlan költségvetést és a vízjogi engedélyt. Ajánlattételi határidőre a T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás valamint kérelmező. Az ajánlatok bontására 2012. május 7-én került sor, mely szerint Kérelmező nettó 765.703 Euro, a T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. közös vállalkozás nettó 825.000 Euro ajánlati árral tett ajánlatot. A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás ajánlata 128. oldalán került csatolásra a T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t érintően K. T.-nek, az igazgatóság elnökének aláírási mintája, aki az aláírási mintában
5 megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi. A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás ajánlata 129. oldalán került csatolásra a T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t érintően P. D. L.-nek, az igazgatóság tagjának aláírási mintája, aki az aláírási mintában megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi. A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás ajánlata 141. oldalán került csatolásra a DESZAB TRADE Kft.-t érintően P. D. L.-nek, mint ügyvezetőnek az aláírási címpéldánya, aki az aláírási címpéldányban megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév fölé írva jegyzi. A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás ajánlata 162. oldalán került csatolásra a BIOAQUA PRO Kft.-t érintően Dr. M. Z.-nek, mint ügyvezetőnek az aláírási címpéldánya, aki az aláírási címpéldányban megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi. A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás ajánlata 52., 87., 142., 179., 183., a 2012. május 18-án benyújtott 1. hiánypótlás 20. oldalán kerültek becsatolásra a DESZAB TRADE Kft. által kiállított nyilatkozatok, amelyeket a társaság ügyvezetője P. D. L. a társaság előnyomtatott neve alatt írt alá. A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás ajánlata 86., 178., 182., a 2012. május 24-én benyújtott 2. hiánypótlás 2. oldalán kerültek becsatolásra a T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. által kiállított nyilatkozatok, amelyeket a társaság képviselői, K. T. és P. D. L. a társaság előnyomtatott neve felett írtak alá. A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás által 2012. május 24-én benyújtott 2. hiánypótlás 7. oldalán került becsatolásra a BIOAQUA PRO Kft. által kiállított nyilatkozat, amelyet a társaság képviselője, Dr. M. Z. a társaság előnyomtatott neve felett írt alá. A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás ajánlata 46-50. oldalain kerültek becsatolásra a Zemplénkő Kft. referencia igazolásai az alábbiak szerint: Tiszaföldvár Város Önkormányzata, mint megrendelő által a Zemplénkő Kft., mint vállalkozó részére kiállított referencia igazolásban a beruházás megnevezése Vállalkozási szerződés keretében Tiszaföldvár belterületén, a
6 4633. számú Martfű-cserkeszőlői ök. út 7+150-9+597 km szelvények közötti elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút építése 2478 m hosszúságban. volt. A Vásárosnamény Város Önkormányzata, mint megrendelő által a Zemplénkő Kft., mint vállalkozó részére kiállított referencia igazolásban a beruházás megnevezése Vásárosnamény-Vitka hivatásforgalmú kerékpárút építése. volt. A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás ajánlata 58-61. oldalain került becsatolásra K. J. önéletrajza, benne a szakmai tapasztalatai illetőleg azon jelentősebb projektek ismertetése, amelyben részt vett, éves bontásban felsorolva. Ajánlatkérő 2012. május 10-én hiánypótlást intézett a T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozáshoz az alábbiak szerint: Az ajánlatban bemutatott szakember önéletrajzából nem megállapítható az 5 éves felelős műszaki vezetői gyakorlat egyik pont vonatkozásában sem. Kérem, hogy az M2 a) és b) pontban megjelölt szakemberek vonatkozásában nyújtsa be a szakmai önéletrajzot, melyből egyértelműen megállapítható az alkalmassági minimum követelménynek való megfelelés. A T.I.S.A. - DESZAB TRADE Kft. Közös vállalkozás 2012. május 18-án a hiánypótlási felhívásban foglaltakra tekintettel csatolta K. J. önéletrajzát, benne a szakmai tapasztalatai illetőleg azon jelentősebb projektek ismertetését, amelyben részt vett, éves bontásban felsorolva. Az eljárást lezáró döntésről szóló összegezést 2012. május 31-én küldte meg ajánlatkérő az ajánlattevőknek, mely szerint mindkét ajánlattevő ajánlata érvényes lett. Nyertes ajánlattevőként a T.I.S.A. - DESZAB Közös vállalkozást (a továbbiakban: nyertes ajánlattevő) hirdette ki. A kérelmező 2012. június 4-én iratbetekintést kért, melyre 2012. június 6-án biztosított lehetőséget ajánlatkérő. 2012. június 5-én kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, amelyet ajánlatkérő 2012. június 8-án elutasított. A kérelmező 2012. június 11-én újabb vitarendezési kérelmet nyújtott be, melyben egyebek mellett K. J. szakember szakmai önéletrajza meg nem felelősségét sérelmezte, illetőleg annak okán a nyertes ajánlattevő alkalmassága igazolását vitatta. Az ajánlatkérő 2012. június 14-én az előzetes vitarendezési kérelem által vitatott körben az alábbi hiánypótlást kérte a nyertes ajánlattevőtől: A T.I.S.A-DESZAB Közös Vállalkozás ajánlatában M2. a) és b) pontjára bemutatott szakember esetében a szakmai önéletrajzból nem egyértelműen állapítható meg az 5 éves felelős műszaki vezetői gyakorlat mind az útépítés, mind a vízépítés területén. Az önéletrajz az adott projektek esetében csak éveket
7 tartalmaz, melyből viszont nem állapítható meg egyértelműen, hogy az adott évben hány hónap, nap relevanciával bír. Kérem, hogy az adott szakember nyújtsa be a szakmai önéletrajzát úgy, hogy megadja a szakmai gyakorlata időtartamának vizsgálatához szükséges pontos adatokat, ennek alapján az adott projektnél az év, nap megjelölését, melyből egyértelműen megállapítható a minimum követelményeknek való megfelelés. A nyertes ajánlattevő 2012. június 19-én a hiánypótlási felhívásban foglaltakra tekintettel csatolta K. J. önéletrajzát, benne ismertetve a szakmai tapasztalatait éves bontásban, illetőleg azon jelentősebb projekteket felsorolva, amelyben részt vett, év/hónap/nap bontásban. Az ajánlatkérő 2012. június 20-án kérelmező előzetes vitarendezési kérelmére elutasító választ adott. A kérelmező 2012. június 26-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. 1./ A kérelmező a 1. kérelmi elem körében előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő által nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlata nem felelt meg az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívás V.4) 2) pontjában foglaltaknak, mivel a nyertes ajánlattevő ajánlatában a T.I.S.A. Trade Zrt. együttes aláírásra jogosult képviselőiének, K. T.-nek és P. D. L.-nek a 86., 178., 182., és a 2. hiánypótlás 2. oldalán elhelyezett nyilatkozatai nem az aláírás mintáinak megfelelően kerültek aláírásra, tekintettel arra, hogy az aláírás minta szerint az együttes aláírásra jogosult képviselők a céget oly módon jegyzik, hogy nevüket az előírt vagy előnyomott cégnév alá írják, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő által becsatolt fenti nyilatkozatok oly módon kerültek aláírásra, hogy az együttes aláírásra jogosult képviselők nevüket az előírt vagy előnyomott cégnév fölé írták, ily módon az aláírás nem felel meg a 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9. (1) bekezdésében foglaltaknak, mivel az aláírás nem tekinthető cégszerűnek. Ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. (1) bekezdését, ugyanis a nyertesnek nyilvánított ajánlat hivatkozott oldalai nem feleltek meg a jogszabályokban (Ctv. 9. (1) bekezdés) meghatározott feltételeknek, illetve a felhívás V.4) 2) pontjában foglaltaknak. A kérelmező szerint az aláírás mintákban megjelöltek szerint kell a társaságok képviselőjének a társaságokat jegyezni, azaz az társaság cégnevéhez képest az aláírások fizikai elhelyezkedésének jelentősége van. A kérelmező szerint a nyertes ajánlat fenti hiányossága miatt az ajánlatkérőnek hiánypótlás elrendelési kötelezettsége lett volna, amit elmulasztott, ezzel megsértette a Kbt. 67. -ban foglalt kötelezettségét.
8 2./ A kérelmező a 2. kérelmi elem körében előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő által nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlata nem felelt meg az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívás V.4) 2) pontjában foglaltaknak, mivel a nyertes ajánlattevő ajánlatában a Deszab Trade Kft. képviselőjének, P. D. L.-nek az 52., 87., 142., 179., 183. és a 1. hiánypótlás 20. oldalán elhelyezett nyilatkozatai nem az aláírási címpéldánynak megfelelően kerültek aláírásra, tekintettel arra, hogy az aláírási címpéldány szerint a társaság képviselője a társaságot oly módon jegyzi, hogy nevét az előírt vagy előnyomott cégnév fölé írja, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő által becsatolt fenti nyilatkozatok oly módon kerültek aláírásra, hogy az aláírásra jogosult képviselő nevét az előírt vagy előnyomott cégnév alá írta, ily módon az aláírás nem felel meg a Ctv. 9. (1) bekezdésében foglaltaknak, mivel az aláírás nem tekinthető cégszerűnek. Ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. (1) bekezdését, ugyanis a nyertesnek nyilvánított ajánlat hivatkozott oldalai nem feleltek meg a jogszabályokban (Ctv. 9. (1) bekezdés) meghatározott feltételeknek, illetve a felhívás V.4) 2) pontjában foglaltaknak. A kérelmező szerint az aláírási címpéldányokban megjelöltek szerint kell a társaságok képviselőjének a társaságokat jegyezni, azaz az társaság cégnevéhez képest az aláírások fizikai elhelyezkedésének jelentősége van. A kérelmező szerint a nyertes ajánlat fenti hiányossága miatt az ajánlatkérőnek hiánypótlás elrendelési kötelezettsége lett volna, amit elmulasztott, ezzel megsértette a Kbt. 67. -ban foglalt kötelezettségét. 3./ A kérelmező a 3. kérelmi elem körében előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő által nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlata nem felelt meg az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívás V.4) 2) pontjában foglaltaknak, mivel a nyertes ajánlattevő ajánlatában a Bioaqua Pro Kft. képviselőjének, Dr. M. Z.- nek a 2. hiánypótlás 7. oldalán elhelyezett nyilatkozata nem az aláírási címpéldánynak megfelelően került aláírásra, tekintettel arra, hogy az aláírási címpéldány szerint a társaság képviselője a társaságot oly módon jegyzi, hogy nevét az előírt vagy előnyomott cégnév alá írja, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő által becsatolt fenti nyilatkozat oly módon került aláírásra, hogy az aláírásra jogosult képviselő nevét az előírt vagy előnyomott cégnév felett írta alá, ily módon az aláírás nem felel meg a Ctv. 9. (1) bekezdésében foglaltaknak, mivel az aláírás nem tekinthető cégszerűnek. Ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. (1) bekezdését, ugyanis a nyertesnek nyilvánított ajánlat hivatkozott oldalai nem feleltek meg a jogszabályokban (Ctv. 9. (1) bekezdés) meghatározott feltételeknek, illetve a felhívás V.4) 2) pontjában foglaltaknak.
9 A kérelmező szerint az aláírási címpéldányokban megjelöltek szerint kell a társaságok képviselőjének a társaságokat jegyezni, azaz az társaság cégnevéhez képest az aláírások fizikai elhelyezkedésének jelentősége van. A kérelmező szerint a nyertes ajánlat fenti hiányossága miatt az ajánlatkérőnek hiánypótlás elrendelési kötelezettsége lett volna, amit elmulasztott, ezzel megsértette a Kbt. 67. -ban foglalt kötelezettségét. 4./ A kérelmező a 4. kérelmi elem körében előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő által nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlata nem felelt meg az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívás III.2.3) M.1. pontjában foglaltaknak, mivel a nyertes ajánlattevő ajánlatában található referenciaigazolások és nyilatkozatok egyike sem elégíti ki a felhívás fenti pontjának első bekezdésében előírt feltételeket, tekintettel arra, hogy a kérelmező értelmezése szerint a felhívásban megfogalmazott feltétel, a töltéskoronán végzett burkolatépítési vagy kerékpárút építési referencia azt jelenti, hogy olyan referencia csatolandó, amely tárgya töltéskoronán végzett vagy burkolatépítés vagy kerékpárút építésre vonatkozik, és nem értelmezhető úgy, hogy töltéskoronán végzett burkolatépítés helyett egyéb helyen végzett kerékpárút építése is elfogadható. A kérelmező szerint a magyar nyelvtani szabályok alapján kizárólag az általa képviselt értelmezés fogadható el. A nyertes ajánlattevő ajánlatába a Zemplénkő Kft. e célra csatolt korábbi teljesítései egyike sem töltéskoronán került kivitelezésre, ezért a nyertes ajánlattevő alkalmasságát nem igazolta. E körben az ajánlatkérőnek hiánypótlást kellett volna elrendelnie, vagy felvilágosítás kéréssel kellett volna a nyertes ajánlattevőhöz fordulnia Fenti mulasztásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. (1) és (2) bekezdését, és a Kbt. 67. (l) bekezdésében foglalt kötelezettséget. 5./ A kérelmező 5. kérelmi eleme körében előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen azon okból, hogy az ajánlatába becsatolt K. J. szakembert érintő szakmai önéletrajz alapján nem lehetett megállapítani az 5 éves szakmai gyakorlatát sem az útépítés, sem a vízépítés tekintetében, így az alkalmasságát nem igazolta. E körben ajánlatkérő hiánypótlási felhívást intézett a nyertes ajánlattevő felé, melyben közölte, hogy a becsatolt szakmai önéletrajz alapján az alkalmassága nem volt megállapítható, ezért olyan tartalmú önéletrajz benyújtására hívta fel, amelyből az 5 éves szakmai tapasztalat egyértelműen megállapítható. A hiánypótlásra a nyertes ajánlattevő úgy csatolta be a szakmai önéletrajzot, amelyből az 5 éves vízépítési gyakorlat megállapítható volt, azonban az útépítés körében szerzett 5 éves gyakorlat változatlanul nem. K.J. szakember az alkalmassága igazolása körében a releváns szakmai gyakorlata bemutatása során kizárólag éves bontásban ismertette azokat. Kérelmező szerint
10 ilyen esetben az évek mellett a hónapokat is meg kell jelölni annak érdekében, hogy az ajánlattevő meg tudjon győződni arról, hogy az általa elvárt időtartamra a megajánlott szakember elegendő gyakorlattal rendelkezik. A kérelmező szerint a hiánypótlási felhívás megszövegezése jogszerű volt, a K.J. szakember szakmai önéletrajzával kapcsolatos hiány megjelölése pontos volt, és az ajánlattevő számára megállapíthatóvá vált, hogy milyen hiányokban szenved ajánlatkérő álláspontja szerint a szakmai önéletrajz, ennek értelmében kellett volna a nyertes ajánlattevőnek a hiányt pótolni, és K.J. szakember szakmai önéletrajzát a kellő részletezettséggel benyújtani. A kérelmező nem osztotta ajánlatkérő álláspontját a körben, hogy a Kbt. 79. (4) bekezdése a kettős hiánypótlás alól felmentést ad, tekintettel arra, hogy jelen esetben ajánlatkérő a már egyszer hiánypótolt körben a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmében foglaltakra reagálva egy ismételt hiánypótlási felhívást bocsátott ki még részletesebb tartalommal a nyertes ajánlattevő felé, amelyet követően már a nyertes ajánlattevő hónap és napi bontásban nyújtotta be a szakmai önéletrajzot. A kérelmező szerint mivel jelen esetben az első hiánypótlásban ajánlatkérő kötelezte a szakemberrel kapcsolatos gyakorlati idő igazolására a nyertes ajánlattevőt, aki a hiánypótlást nem megfelelően teljesítette, ezért vele szemben a Kbt. 67. (5) bekezdése szerinti további hiánypótlás lehetősége nem állt fenn. Ennek értelmében ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. (2) és (3) bekezdését, ugyanis alkalmassági feltételt hiánypótlási felhívásra sem igazoló ajánlattevőt nyilvánított érvényesnek. Az ajánlatkérő kérelmező előzetes vitarendezési kérelme nyomán 2012. június 14-én újabb hiánypótlást rendelt el a már egyszer hiánypótlás alá vont körben, amely sérti a Kbt. 67. (5) bekezdést. Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. 1.-3./ Az ajánlatkérő a kérelmező 1.-3. kérelmi elemei vonatkozásában előadta, hogy az aláírási címpéldányokat, illetőleg az aláírás-mintákat az egyes ajánlatokhoz kapcsolódó nyilatkozatok, illetőleg dokumentumok a képviselők általi aláírásának ellenőrzése céljából kérte be a társaság törvényes képviselői beazonosítása érdekében. Az ajánlatkérő a Kbt. és a Ctv. vonatkozó rendelkezései alapján ellenőrizte, hogy a nyertes ajánlattevő nyilatkozatait a cégjegyzésre jogosult írta alá olyan formában és módon, ahogy az aláírást címpéldányon illetve aláírásmintákon szerepel. A cégszerű aláírás minden benyújtott nyilatkozaton, azokon is, amelyeket a kérelmező kifogásol, az aláírási címpéldányon illetve aláírás-mintán szereplő aláírás a társaság géppel, kézzel írt előnyomott, vagy nyomtatott teljes vagy rövidített nevét tartalmazza. Ezáltal az ajánlatkérő szerint a nyertes ajánlattevő minden nyilatkozatát cégszerűen, a Kbt. és a Ctv. rendelkezései szerint nyújtotta be. Az ajánlatkérő szerint irreleváns a cégszerű aláírás esetében, hogy az aláírás az
11 előnyomott cégnév alatt, fölött, vagy akár mellett, helyett helyezkedik el. Az aláírási címpéldánynak megfelelő mód és forma ajánlatkérő szerint, a Ctv. 9. (1) bekezdése és (3) bekezdése a) pontja alapján nem arra vonatkozik, hogy a cégjegyzésre jogosult, az előírt cégnévhez képest hova írja az aláírását, hanem hogy alakilag egyező legyen az aláírása és az aláírási címpéldány tartalmazza a gazdasági társaság elnevezését. 4./ Az ajánlatkérő a kérelmező 4. kérelmi eleme körében előadta, hogy a közbeszerzés tárgyával összhangban az M.1. pont igazolásaként elfogadott referenciában töltéskoronán végzett burkolatépítési vagy kerékpárút építési munkálat hosszát vagy az ellenszolgáltatás mértéket kellett igazolni. Az ajánlatkérő arra tekintettel fogalmazott így az ajánlattételi felhívásban, mert a kerékpárút építés és a töltéskorona burkolat építés jellegében megegyező munka, ezért e tekintetben korlátozásokat nem kívánt tenni. Az ajánlatkérő szerint a kérelmező figyelmen kívül hagyta a vagy szó jelentését az M.1. pont nyelvtani értelmezése során, amellyel ajánlatkérő bővítette a lehetséges ajánlattevők körét, akik vagy töltéskoronán végzett burkolatépítés vagy kerékpárút építési referenciával igazolhatták alkalmasságukat. A kerékpárút építési referenciánál csak annak mérteke volt még meghatározva, arra nem tért ki az alkalmassági kritérium, hogy a kerékpárút hol épült, tehát erre a referenciára nem vonatkozott a töltéskoronán végzett meghatározás. A Zemplénkő Kft. által becsatolt referencia igazolás a fentebb leírtak alapján megfelelt a felhívás M.1. pontja szerinti minimumkövetelménynek. Az ajánlatkérő szerint a nyertes ajánlattevő referenciaigazolásai és nyilatkozatai kielégítették az ajánlattételi felhívás III.2.3) pontjában előírt műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményeit. A kérelmező által kifogásolt követelmény ajánlatkérő értelmezése szerint azt jelenti, hogy ajánlattevő vagy töltéskoronán végzett burkolatépítési, vagy pedig kerékpárút építési referenciával kellett, hogy rendelkezzen, így nem volt feltétlenül szükséges töltéskoronán épített kerékpárút építési referenciával rendelkeznie. Az ajánlatkérő megítélése szerint egy kerékpárút építési referenciával rendelkező ajánlattevő képes töltéskorona burkolat építésére is, ugyanis a töltéskorona burkolat és kerékpárút építés jellegében hasonló építések, mivel ugyanazok a geometriai kialakítások, az altalajterhelés és útalap építés. Építéstechnológiailag a töltéskorona burkolatépítés módszere nem különbözik a normál kerékpárút építés módszerétől, bár sajátossága az, hogy töltésen valósul meg, de maga a szűk építési környezet nem lehet olyan indok, amely megkülönbözteti egymástól a töltéskoronán végzett burkolatépítést és a kerékpárút építést. Ugyanis városi környezetben végzett kerékpárút építés esetén sokkal nagyobb kötöttségek is lehetnek, például közművek, épületek, stb., mint töltéskoronán végzett burkolatépítés esetén.
12 Fentiek alapján ajánlatkérő nem kívánta szűkíteni a potenciális ajánlattevők körét azzal, hogy csak töltéskoronán épített kerékpárút referenciát fogad el, ezért álláspontja szerint jogszerűen fogadta el a nyertes ajánlattevő ajánlatába csatolt, nem töltéskoronán végzett kerékpárút építésére vonatkozó referenciát. 5./ Az ajánlatkérő a kérelmező 5. kérelmi eleme körében előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata a K. J. szakember szakmai önéletrajza tekintetében hiányos volt e körben, ezért hiánypótlási felhívást küldtek ki részére, amely olyan általános megfogalmazást tartalmazott, amely alapján az ajánlattevő kizárólag annyiban módosította a szakmai önéletrajzát, hogy az egyes projektekben való részvételt szakmai szempontok szerint különítette el útépítésre illetőleg vízépítésre. A hiánypótlás teljesítését követően ajánlatkérő azt az álláspontot képviselte, hogy mind az útépítés, mind a vízépítés tekintetében külön-külön igazolást nyert az 5 év szakmai gyakorlat, azonban a kérelmezői előzetes vitarendezési kérelemben foglaltak alapján úgy gondolta, hogy a korábbi általános megfogalmazású hiánypótláshoz képest egy még pontosabb hiánypótlási felhívást intéz a nyertes ajánlattevő felé, amelyben az első hiánypótlási felhívástól eltérően konkrétan megjelölte az általa tapasztalt hiányt, azaz év, hónap, nap bontás megjelölésére kötelezte a nyertes ajánlattevőt K. J. szakember szakmai tapasztalata vonatkozásában. Az ajánlatkérő szerint ennyiben jelentős a különbség az első és a második hiánypótlás tartalma között. Az ajánlatkérő szerint nem volt jogszerű az első hiánypótlási felhívás, tekintettel annak általános megfogalmazására, amely alapján a nyertes ajánlattevő nem tudta kellőképpen ajánlatkérő elvárásaihoz mérten a szakmai önéletrajzot kiegészíteni illetőleg pontosítani. Az ajánlatkérő szerint a Kbt. 79. (4) bekezdése lehetőséget ad ilyen jogsértés esetén adott esetben hiánypótlás elrendelésére, azonban jelen esetben nem egy a Kbt. 67. (5) bekezdésében tilalmazott duplikált hiánypótlásra került sor, hanem az első hiánypótlás jogszerűtlenségére tekintettel egy újabb hiánypótlást megküldésére került sor, amellyel így az annak kapcsán benyújtott szakmai önéletrajz az ajánlat bírálata során figyelembe vehető volt. A Döntőbizottság a D.408/11/2012. számú 2012. augusztus 21. napján kelt határozatában az alaptalan kérelem valamennyi kérelmi elemét elutasította. A Döntőbizottság a határozat indokolásában az 1-3. kérelmi elemek kapcsán a kérelmező szerint nem cégszerű aláírásokkal jegyzett iratok tekintetében azt rögzítette, hogy a hivatkozott okiratok a képviseletre jogosult aláírásán felül tartalmazták vagy a társaság cégnevet, székhelyét és adószámát (1. kérelmi elem, T.I.S.A. TRADE Zrt.) vagy a társaság cégnevet, székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát (2. kérelmi elem, DESZAB TRADE Kft.) vagy a társaság cégnevet és székhelyét (3. kérelmi elem, BIOAQUA PRO Kft.).
13 A Döntőbizottság szerint a cég képviselőinek aláírása azért volt cégszerűnek minősíthető, mivel az okiratokból összességében megállapítható voltak a képviseleti jogosultságra, annak jellegére vonatkozó adatok, ezért az alaptalanul előterjesztett kérelmi elemeket elutasította. A Döntőbizottság az alaptalan 4. és 5. kérelmi elemet szintén elutasította. A határozat ellen valamennyi kérelmi elem tekintetében keresetet nyújtott be a kérelmező, amelyben elsődlegesen kérte a határozat megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és a Döntőbizottság új eljárásra kötelezését. A kérelmező szerint a Döntőbizottság álláspontja tényszerűen kizárt, mivel az 1. kérelmi elem tekintetében az aláírási címpéldányban rögzítettekkel ellentétben - amely cégnév alatti aláírást rögzít - a cégnév feletti aláírást is cégszerűnek minősítette, továbbá a hasonló körben előterjesztett 2. és 3. kérelmi elem tekintetében ennyi indokolást sem közölt. A kérelmező a keresetében vitatta a Döntőbizottság 4. és 5. kérelmi eleme körében hozott döntés jogszerűségét is. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.30.252/2013/5. számú ítéletével a D.408/11/2012. számú határozatot hatályon kívül helyezte és a Döntőbizottságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság ítéletben rögzítette, hogy az 1-3. kérelmi elem tekintetében nem tényszerű, a 2-3. kérelmi elem tekintetében nem kellően indokolt megállapítást tett a Döntőbizottság. A bíróság szerint a cégszerű aláírás követelménye tényszerűen nem teljesült valamennyi dokumentum tekintetében, mivel a Ctv. 9. (1) bekezdése egyértelműen meghatározza a cégszerű aláírás követelményét, amely követelmények sérültek. A Ctv. rendelkezéseinek, mint törvényi követelményeknek, az ajánlati felhívás külön előírása hiányában is érvényesülniük kell, mindemellett a per tárgyát képező közbeszerzési eljárás esetében az ajánlattételi felhívás V.4) Egyéb információk 2. pontja külön kitért a Ctv. 9. (1) bekezdésében foglaltak szerinti aláírási címpéldány csatolására, ezáltal mind a Ctv. rendelkezéséből, mind az ajánlattételi felhívásból eredően fennállt a cégszerű aláírás követelménye. A Ctv. rendelkezéséből fakad, hogy a gazdasági társaságok képviselői csak cégszerűen írhatnak alá, más aláírási mód nem lehet jogszerű. A bíróság rámutatott, hogy a Ctv. 9. (l) bekezdése az aláírás módjára és formájára egyaránt utal, amelyből egyértelmű, hogy a cégszerű aláírásnak tartalmi és formai szempontból is meg kell felelnie az aláírási címpéldány szerinti aláírásnak. Valamennyi gazdasági szereplőnek alapvető érdeke fűződik a nyilatkozatok cégszerű aláírásához, aláírási címpéldány becsatolása esetén kifejezetten elvárt, hogy az aláírási címpéldányban feltüntetett aláírásnak megfelelő aláírással ellátva készítse a
14 gazdálkodó szervezet a dokumentumait. A Döntőbizottság azáltal, hogy az aláírási címpéldánytól formai eltérést mutató aláírást a tartalmi elemek összességére hivatkozva cégszerű aláírásnak értékelt és ez alapján utasította el a jogorvoslati kérelem 1-3. elemét iratellenes megállapítást tett. A bíróság egyetértett az 1. jogorvoslati kérelmi elemmel összefüggő azon kérelmezői megállapítással, hogy a cégnév fölötti aláírás cégnév alattinak minősítése tényszerűen kizárt. A bíróság elfogadta azt a kérelmezői hivatkozást, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem 2-3. eleme vonatkozásában a határozat indokolásában nem támasztotta kellően alá a határozati rendelkezést, mivel az a körülmény, hogy a cégszerű aláírásnak megfelelő tartalmi elemekkel az aláírások összességében rendelkeznek, nem tette megalapozottá a cégszerű aláírás fennállásának megállapítását. A Ctv. rendelkezéséből fakadóan a tartalmi elemeken túl a formai megfelelőség vizsgálata is szükséges az aláírás cégszerű voltának megállapításához. A bíróság a fentiek szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem 1-3. kérelmi eleme vonatkozásában a tényállás tisztázása és a bizonyítékok értékelése során a Döntőbizottság a feltárt tényeket csak részben vette figyelembe, ennélfogva nem tényszerű megállapítást tett, továbbá a 2-3. kérelmi elem tekintetében indokolási kötelezettséget sem teljesítette maradéktalanul. Mindez iratellenes és nem kellően alátámasztott alperesi megállapítást eredményezett a cégszerű aláírások megvalósulása tárgyában, amely a jogorvoslati kérelem 1-3. kérelmi eleme tekintetében az ügy érdemére is kiható eljárási hiba. Erre figyelemmel a bíróság az alperes határozatát - a Kbt. 160. (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - hatályon kívül helyezte és a Döntőbizottságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság rendelkezése szerint a Döntőbizottságnak a megismételt eljárásban kizárólag a jogorvoslati kérelem 1-3. kérelmi eleme körében, a felperes által vitatott dokumentumok vonatkozásában kell megvizsgálnia és értékelnie a cégszerű aláírás megvalósulását - a Ctv. 9. (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésre figyelemmel tartalmi és formai szempontból egyaránt -, és a cégszerű aláírás megvalósulása kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha a tartalmi és formai egyezőség is fennáll. Cégszerű aláírás hiányában jogsértés megállapításának van helye, mely esetben az 1-3. kérelmi elem megalapozatlanság címén nem utasítható el, és jogsértés megállapítása esetén az Döntőbizottságnak rendelkeznie kell a kérelmező által a jogorvoslati eljárásban fizetett igazgatási szolgáltatási díj arányos visszatérítéséről is. A bíróság a kérelmező 4. és 5. kérelmi elem tekintetében benyújtott kereseti kérelmét elutasította. Az ítélet 1-3. kérelmi elemeit érintő része ellen a Döntőbizottság 2013. július 4. napján kelt beadványában felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.
15 A Döntőbizottság felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a T. Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.30.252/2013/5. sorszámú a Kbt. 160. (4) bekezdésébe és a Pp. 221. (1) bekezdésébe ütköző jogsértő ítéletét elsődlegesen helyezze hatályon kívül és a felperes jogorvoslati kérelmét utasítsa el, másodlagosan kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését. Az ítélet 4-5. kérelmi elemeit érintő része ellen a kérelmező 2013. szeptember 13. napján kelt beadványában csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Kúria a 2014. január 28. napján kelt Kfv.III.37.488/2013/5. számú ítéletével az Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.30.252/2013/5. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A Kúria ítéletében rámutatott, hogy a Kbt. 160. (4) bekezdése akként fogalmaz, hogy a bíróság a döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Döntőbizottság eljárása során jogorvoslati eljárás lényeges, és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor. A Kúria megállapította, hogy a Döntőbizottság által megjelölt okokból az ítélet nem volt jogszabálysértő. Az ítélet a Ctv. 9. (l) bekezdésén alapult. Ennek helyes értelmezése körében a Kúria észlelte, hogy a Ctv. 9. (2) bekezdésével ütközhet a bíróság értelmezése, az alperes ugyanakkor kizárólag a Pp. 221. -ára, és iratellenességre hivatkozott. A Kúria megállapította, hogy az ítélet iratellenes nem volt, és részletes indokolást tartalmazott a kérdésben. Mindebből következett, hogy jelen ügyben függetlenül attól, hogy egyébként más okból esetleg jogilag téves a jogerős ítélet álláspontja, jelen ügyben a Döntőbizottságnak az ítéletben foglaltakat kell követnie. Az első fokú ítélet 4-5. kérelmi elemeit érintő része ellen benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Kúria elutasította és a tekintetben az első fokú ítéletben foglaltakat hatályában fenntartotta. A megismételt eljárásban a kérelmező kizárólag az 1-3. kérelmi elem tekintetében tartotta fenn a jogorvoslati kérelmét, a 4-5. kérelmi elem tekintetében nem. E körben a kérelmező a nyilatkozatait a korábban előadottakkal azonosan tartotta fenn, és kérte, hogy a Döntőbizottság az 1-3. kérelmi elem tekintetében a bíróság ítéletében foglaltaknak megfelelően állapítsa meg az ajánlatkérői jogsértést, valamint rendelkezzen a kérelmező részére 1.800.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj visszatérítéséről. Az ajánlatkérő a megismételt eljárásban előadta, hogy az 1-3. kérelmi elem vonatkozásában a D. 408/2012. számon folyamatban volt eljárásban részletesen kifejtett álláspontját változatlanul fenntartja. Amennyiben a Döntőbizottság a bíróság ítéletében foglalt instrukciók alapján a megismételt eljárásban korábbi
16 álláspontjától eltérően jogsértés megtörténtét állapítja meg, abban az esetben kérte, hogy a jogsértés megállapítását Kbt. 151. (1) bekezdés e) pontjára alapítsa. A Döntőbizottság rögzíti, hogy ajánlatkérő a Kbt. Második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást megindító Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattételi felhívása a Közbeszerzési Értesítőbe 2012. április 16. napján került feladásra, ezért jelen eljárásban az e napon hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak. A Döntőbizottság a megismételt eljárásban az 1-3. kérelmi elemek tekintetében megállapította, hogy azok alaptalanok az alábbi indokok szerint. A Döntőbizottság a jogkérdés megítélése során a Döntőbizottság az alábbi jogszabályi rendelkezésekre volt figyelemmel: A Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. -ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 63. (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 63. (2) bekezdése szerint az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. A Kbt. 63. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 67. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. A Ctv. 9. (1) és (2) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: (1) Amennyiben azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-
17 hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta tartalmazza. (2) A címpéldányon (aláírás-mintán) - a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető. 1./ A Döntőbizottság a kérelmező 1. kérelmi eleme körében megállapította, hogy az alaptalan az alábbi indokok szerint. A kérelmező az 1. kérelmi elemében azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvényesnek a nyertes ajánlattevő ajánlatát figyelemmel arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a T.I.S.A. Trade Zrt. együttes aláírásra jogosult képviselőiének, K. T.-nek és P. D. L.-nek az ajánlat 86., 178., 182., oldalain és a 2. hiánypótlás 2. oldalán elhelyezett nyilatkozatai nem az aláírás mintáinak megfelelően kerültek aláírásra, tekintettel arra, hogy az aláírás minta szerint az együttes aláírásra jogosult képviselők a céget oly módon jegyzik, hogy nevüket az előírt vagy előnyomott cégnév alá írják, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő által becsatolt fenti nyilatkozatok oly módon kerültek aláírásra, hogy az együttes aláírásra jogosult képviselők nevüket az előírt vagy előnyomott cégnév fölé írták, ily módon az aláírás nem felelt meg a Ctv. 9. (1) bekezdésében foglaltaknak, mivel az aláírás nem tekinthető cégszerűnek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 128. oldalán került csatolásra a T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t érintően K. T.-nek, az igazgatóság elnökének aláírási mintája, aki az aláírási mintában megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi, valamint a 129. oldalán került csatolásra a T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t érintően P. D. L.-nek, az igazgatóság tagjának aláírási mintája, aki az aláírási mintában megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi. A Döntőbizottság rámutat, hogy megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 86., 178., 182., oldalain és a 2. hiánypótlás 2. oldalán elhelyezett nyilatkozatai alakilag hibásak voltak. Tényszerűen megállapítható, hogy valamennyi fenti nyilatkozat tartalmazta a társaság együttes aláírásra jogosult képviselői névaláírását követően a T.I.S.A. TRADE Zrt. cégnevet, a társaság székhelyét és adószámát is.
18 A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által vitatott nyilatkozatok további hiánypótlás nélkül is megfelelőek volt. A Ctv. 9. -ának a rendelkezései értelmében a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletét, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelenti, ennek keretében a cégjegyzésre jogosultnak úgy kell a cég nevében aláírnia, ahogyan az a címpéldányon szerepel, amelynek az a jelentősége, hogy a társasággal kapcsolatba kerülő szervezetek, személyek minden körülmények között meggyőződhetnek arról, hogy a cég nevében eljáró személy valóban jogosult-e a cégjegyzésre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Ctv. 9. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak alapján nem állapítható meg az, hogy a cégjegyzésre jogosult személy aláírási mintájának a fizikai elhelyezkedése a társaság cégnevéhez képest az aláírás cégszerűségét befolyásolná. A Ctv. 9. -ához fűzött miniszteri indokolás szerint az aláírási címpéldánynak az a jelentősége, hogy a cég képviselőjének a képviseleti, aláírási jogosultsága bárki számára megállapítható legyen. Ez a jogosultság a cégjegyzésre jogosultnak az aláírási címpéldányon elhelyezett kézjegyével (aláírási mintájával) való egyezőség alapján állapítható meg, amely egyezőség vagy különbözőség akkor is megállapítható, ha a társaság cégneve az aláírási címpéldányon rögzített térbeli elhelyezkedéstől eltérően található. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Ctv. 9. (1) és (2) bekezdései alapján a cég képviselőjének a képviseleti jogosultsága, az aláírásának a hitelessége pusztán arra az indokra alapítottan nem vonható kétségbe, hogy az egyébként nem vitatottan a cég képviselőjétől származó aláírás nem közvetlenül a cégnév alatt vagy felett helyezkedett el. A fentiek figyelembevételével az 1. kérelmi elemmel érintett okiratokból összességében megállapítható volt a cég képviselőinek a képviseleti jogosultsága, tekintettel arra, hogy az ahhoz szükséges valamennyi adat rendelkezésre állt. 2./ A Döntőbizottság az 1. kérelmi elemmel egyező indokok alapján megállapította, hogy a kérelmező 2. kérelmi eleme szintén alaptalan. A kérelmező a 2. kérelmi elemében azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvényesnek a nyertes ajánlattevő ajánlatát figyelemmel arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a DESZAB TRADE Kft. ügyvezetőjének, P. D. L.-nek az ajánlat 52., 87., 142., 179., 183., oldalán és a 2012. május 18-án benyújtott 1. hiánypótlás 20. oldalán elhelyezett nyilatkozatai nem az aláírási címpéldánynak megfelelően kerültek aláírásra, tekintettel arra, hogy az aláírási címpéldány szerint az ügyvezető a céget oly módon jegyzi,
19 hogy nevét az előírt vagy előnyomott cégnév fölé írja, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő által becsatolt fenti nyilatkozatok oly módon kerültek aláírásra, hogy az ügyvezető nevét az előírt vagy előnyomott cégnév alá írta, ily módon az aláírás nem felelt meg a Ctv. 9. (1) bekezdésében foglaltaknak, mivel az aláírás nem tekinthető cégszerűnek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 141. oldalán került csatolásra a DESZAB TRADE Kft.-t érintően P. D. L.-nek, a társaság ügyvezetőjének aláírási címpéldánya, aki az aláírási címpéldány szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév fölé írva jegyzi. A Döntőbizottság rámutat, hogy megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 52., 87., 142., 179., 183., oldalán és a 2012. május 18-án benyújtott 1. hiánypótlás 20. oldalán elhelyezett nyilatkozatai alakilag hibásak voltak. Tényszerűen megállapítható, hogy valamennyi fenti nyilatkozat tartalmazta a társaság ügyvezetője névaláírását követően a DESZAB TRADE Kft. cégnevet, a társaság székhelyét cégjegyzékszámát és adószámát is. A Döntőbizottság 1. kérelmi elem kapcsán kifejtett álláspontja szerint a jelen kérelmi elemmel érintett nyilatkozatok is megfelelően kerültek kiállításra. A Ctv. 9. -ának a rendelkezései értelmében a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletét, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelenti, ennek keretében a cégjegyzésre jogosultnak úgy kell a cég nevében aláírnia, ahogyan az a címpéldányon szerepel, amelynek az a jelentősége, hogy a társasággal kapcsolatba kerülő szervezetek, személyek minden körülmények között meggyőződhetnek arról, hogy a cég nevében eljáró személy valóban jogosult-e a cégjegyzésre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Ctv. 9. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak alapján nem állapítható meg az, hogy a cégjegyzésre jogosult személy aláírási mintájának a fizikai elhelyezkedése a társaság cégnevéhez képest az aláírás cégszerűségét befolyásolná. A Ctv. 9. -ához fűzött miniszteri indokolás szerint az aláírási címpéldánynak az a jelentősége, hogy a cég képviselőjének a képviseleti, aláírási jogosultsága bárki számára megállapítható legyen. Ez a jogosultság a cégjegyzésre jogosultnak az aláírási címpéldányon elhelyezett kézjegyével (aláírási mintájával) való egyezőség alapján állapítható meg, amely egyezőség vagy különbözőség akkor is megállapítható, ha a társaság cégneve az aláírási címpéldányon rögzített térbeli elhelyezkedéstől eltérően található. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Ctv. 9. (1) és (2) bekezdései alapján a cég képviselőjének a képviseleti jogosultsága, az aláírásának a hitelessége pusztán arra az indokra alapítottan nem vonható kétségbe, hogy az egyébként nem
20 vitatottan a cég képviselőjétől származó aláírás nem közvetlenül a cégnév alatt vagy felett helyezkedett el. A fentiek figyelembevételével a 2. kérelmi elemmel érintett okiratokból összességében megállapítható volt a cég képviselőinek a képviseleti jogosultsága, tekintettel arra, hogy az ahhoz szükséges valamennyi adat rendelkezésre állt. 3./ A Döntőbizottság az 1. és a 2. kérelmi elemmel egyező indokok alapján megállapította, hogy a kérelmező 3. kérelmi eleme szintén alaptalan. A kérelmező a 3. kérelmi elemében azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvényesnek a nyertes ajánlattevő ajánlatát figyelemmel arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a BIOAQUA PRO Kft. ügyvezetőjének, Dr. M. Z.-nek a 2012. május 24-én benyújtott 2. hiánypótlás 7. oldalán elhelyezett nyilatkozata nem az aláírási címpéldánynak megfelelően került aláírásra, tekintettel arra, hogy az aláírási címpéldány szerint az ügyvezető a céget oly módon jegyzi, hogy nevét az előírt vagy előnyomott cégnév alá írja, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő által becsatolt fenti nyilatkozatok oly módon kerültek aláírásra, hogy az ügyvezető nevét az előírt vagy előnyomott cégnév fölé írta, ily módon az aláírás nem felelt meg a Ctv. 9. (1) bekezdésében foglaltaknak, mivel az aláírás nem tekinthető cégszerűnek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 162. oldalán került csatolásra a BIOAQUA PRO Kft. ügyvezetőjének, Dr. M. Z.-nek az aláírási címpéldánya, aki az aláírási címpéldány szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi. A Döntőbizottság rámutat, hogy megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes ajánlattevő által 2012. május 24-én benyújtott 2. hiánypótlás 7. oldalán elhelyezett nyilatkozata alakilag hibás volt. Tényszerűen megállapítható, hogy a fenti nyilatkozat tartalmazta a társaság ügyvezetője névaláírását követően a BIOAQUA PRO Kft. cégnevet, a társaság székhelyét. A Döntőbizottság 1. és 2. kérelmi elem kapcsán kifejtett álláspontja szerint a jelen kérelmi elemmel érintett nyilatkozatok is megfelelően kerültek kiállításra. A Ctv. 9. -ának a rendelkezései értelmében a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletét, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelenti, ennek keretében a cégjegyzésre jogosultnak úgy kell a cég nevében aláírnia, ahogyan az a címpéldányon szerepel, amelynek az a jelentősége, hogy a társasággal