A vadgazdálkodás jogi keretei A vadvédelem, a vadgazdálkodás és a vadászat jogi keretei www.njt.hu Vadászati törvény Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények Dr. Heltai Miklós Egyetemi docens Vadászható fajok 1996. évi LIII. törvény a természet 3254/91 Tanácsi Rendelet a lábfogó csapdák Közösségben Ramsari Egyezmény (1971) Vadászidények védelméről való használatának betiltására Washingtoni Egyezmény (1973) Vadászati eszközök és módok 1997. évi XLVI. törvény az 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vadon élő madarak Bonni Egyezmény (1979) (AEWA- Vadászati tilalmak Országos Magyar Vadászkamaráról védelméről Madárvédelmi Irányelv; 1999) Vadgazdálkodási tervezés 2004. évi XXIV. törvény a 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek, valamint Berni Egyezmény (1979) Vadkárok rendezése lőfegyverekről a vadon élő állatok és növények védelméről FFH Irányelv; Riói Egyezmény (1992) Trófeabírálat 2009. évi XXXVII. törvény az 92/118/EEC Tanácsi Irányelv az állati eredetű minták és a Firenzei Egyezmény (2000) erdőkről patogének Közösségbe való beviteléről 2011. évi CLXXV. törvény az 91/477/EEC Tanácsi Irányelv lőfegyverek megszerzéséről és egyesületi jogról birtoklásáról 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet az 92/45/EEC Tanácsi Irányelv a vad elejtéséről és a vad állati eredetű élelmiszerekre kereskedelmi forgalomba hozásának a köz- és vonatkozó egyes élelmiszerhigiéniai szabályokról állategészségügyet érintő kérdéseiről 43/2011. (V. 26.) VM rendelet az elejtett vad kezeléséről és forgalmazásáról 126/2013. (XII. 17.) VM rendelet a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és a vadászvizsgáról Természetvédelmi törvény I. rész: Általános rendelkezések II. rész: A természeti értékek és természeti területek általános védelme III. rész: Természeti területek és értékek kiemelt oltalma IV. rész: A természet védelmének tervezési és szervezeti rendszere V. rész: A természet védelmének tulajdoni és gazdasági alapjai VI. rész: A természetvédelem eljárásjogi szabályai és szankciói Természetvédelmi törvény - cél a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése. Természetvédelmi törvény - alkalmazás a) a természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése b) a magyar részről elfogadott nemzetközi szerződésekkel összhangban, az élővilág és élőhelyei, a biológiai sokféleség, a természeti rendszerek, természeti erőforrások védelmezése és működőképességük fenntartása, c) az állam, a természetes és jogi személyek, valamint más szervezetek természet védelmével kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, d) a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesítése, különösen a gazdasági, pénzügyi, oktatásügyi politika és szabályozórendszer kialakítása, Természetvédelmi törvény - alkalmazás e) a természet védelmével kapcsolatos nyilvántartási, megelőzési, tervezési, szabályozási, hatósági, valamint természetvédelmi kezelési tevékenységek, f) a természet védelmével kapcsolatos kutatási, bemutatási, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési és tudományos tevékenység szakmai irányítása és támogatása, g) a természet védelme felelősségi rendszerének meghatározása, h) a természet védelme intézményrendszerének kialakítása, fejlesztése során. 1
Természetvédelmi törvény - alapelvek (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. (2) A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. Természetvédelmi törvény - alapelvek (3) A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. (4) Magyarország a természet védelme érdekében együttműködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi természetvédelmi szerződések részesévé válik. Magyarország nemzetközi egyezmény hiányában is figyelembe veszi más államoknak a természet védelméhez fűződő érdekeit. A természetvédelem kezelő és hatósági rendszere Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság Nemzeti Park Igazgatóságok Kormányhivatalok Természetvédelmi tv. Vs. vadászat/vadgazdálkodás A törvény vadászattal kapcsolatos előírásai többnyire korlátozó jellegűek, illetve azon kérdések esetében, amiket a vadászati törvény szabályoz, ott csak utal annak betartására. A vadászatra vonatkozó előírások a törvény A vadon élő élővilág általános védelme (8-14. ), valamint a Védett természeti területre vonatkozó szabályok (31-40. ) című alfejezeteiben találhatók. A vadgazdálkodás, vadászat során biztosítani kell a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, ami a vadon élő vadászható vadfajok biológiai sokféleségre alapozott fenntartását jelenti. A vadászható vadfajok vadászata csak olyan mértékű lehet, amely a faj természetes állományának sokféleségét, fennmaradását nem veszélyezteti. Természetvédelmi tv. Vs. vadászat/vadgazdálkodás Ha valamely területen a vadászható vadfaj állománya a vadászat, vagy más tényező miatt veszélyeztetetté válik, a természetvédelmi hatóság kezdeményezheti a vadászati korlátozás vagy tilalom elrendelését. Egyes fajok túlszaporodása esetén, illetve a nem őshonos, nem meghonosodott, a hazai állatvilágtól idegen állomány felszámolása érdekében, a természetvédelmi hatóság a vadászati hatóságnál az állomány szabályozását vagy felszámolását (kiirtását) kezdeményezi. Ha természeti területen a vadgazdálkodási, vadászati, tevékenység gyakorlásának módja a természet védelméhez fűződő érdekeket súlyosan sérti vagy veszélyezteti, a természetvédelmi hatóság a tevékenység korlátozását, megtiltását kezdeményezi. Vadászható állatfajnak nem nyilvánított, nem őshonos vadon élő állatfaj betelepítéséhez, továbbá vadon élő állatfaj visszatelepítéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Természetvédelmi tv. Vs. vadászat/vadgazdálkodás A vadgazdálkodást és a vadászatot úgy kell folytatni, hogy az a védett növény- és állatfajokat, illetve azok társulásait ne veszélyeztesse. Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. 2
Természetvédelmi tv. Vs. vadászat/vadgazdálkodás A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges többek között a védett állatfaj: állományának szabályozásához; egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához egyedeinek szaporításához; egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához; kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához. Természetvédelmi tv. Vs. vadászat/vadgazdálkodás Elhullott vagy elejtett védett állat egyedét a megtalálónak a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságnak, vagy az illetékes Hatóságnak be kell jelenteni. A természetvédelmi hatóság fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el. A természetvédelmi előírások megszegői természetvédelmi bírságot fizetnek. A bírság kiszabásának módját és mértékét a 33/1997. (II. 20.) Kormány rendelet (a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról) tartalmazza. NATURA 2000-es területek (275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet) Az Európai ökológiai hálózat, azaz a megmaradt természetes, és az emberi hatás mellett is értékes élőhelyek hálózatát alkotják a Natura 2000 területek. Magyarország területének 21%-a Natura 2000 besorolású terület A területek a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) honlapján kereshetők és megtekinthetők: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm. NATURA 2000-es területek (275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet) Ezeken a területeken az ott folyó gazdálkodás tovább folyhat, de az élőhelyek és az azokon előforduló értékes fajok védelme érdekében a rendes gazdálkodási tevékenységeket korlátozhatják. A korlátozások érinthetik a mezőgazdálkodási, erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási tevékenységeket is. Az első két esetben rendelkezésre állnak a gazdálkodási korlátozások bevétel kiesését ellentételező pályázati források, addig ez a vadgazdálkodásra és a vadászatra ez nem terjed ki. A Natura 2000 területekkel kapcsolatos jogszabályi háttér a Természetvédelmi törvényben található (4. h) pont). NATURA 2000-es területek (275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet) A törvényi meghatározás szerint Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület): külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az éves vadgazdálkodási tervek, az üzemtervek és a tájegységi tervek esetében, a területileg illetékes természetvédelmi hatóságnak (fővárosi és megyei kormányhivatalok), szükség esetén a gazdálkodást/vadászatot korlátozó lehetősége van. A Natura 2000 területeket, a védett területekhez hasonlóan táblával kell jelölni (26. (1)). NATURA 2000-es területek (275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet) Magyarországon a Natura 2000-es területeknek és tevékenységeknek önálló honlapja van, ahonnan a kapcsolódó jogszabályok és kiadványok is letölthetők. A kiadványokban számos olyan élőhelykezelési, gazdálkodási leírás található meg, amelyek a védett és Natura 2000 területeken kívül is alkalmazhatók lennének élőhely-gazdálkodási, fejlesztési tevékenységek során. A honlap ezen a címen érhető el: http://natura.2000.hu/. 3
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról A törvény célja 1. E törvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon: a) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, b) a biológiai sokféleség megőrzéséhez, c) a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez, d) az ország környezeti állapotának javulásához, e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez, f) a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez, g) a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához, h) a tiszta ivóvíz biztosításához, i) az egészséges élelmiszerek előállításához, azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, figyelemmel az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítésére. 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról A törvény alapelvei 2. (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. (2) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja. 3. (1) Az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani. (2) Az 1. -ban foglalt komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőprogram megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak. 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról I. Fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. Fejezet: AZ ERDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD III. Fejezet: AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVSZERŰSÉGE ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERE IV. Fejezet: AZ ERDŐ ÉS FÁSÍTÁS TELEPÍTÉSE V. Fejezet: AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA VI. Fejezet: AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról VII. Fejezet: ERDEI HASZONVÉTELEK VIII. Fejezet: AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA IX. Fejezet: AZ ERDŐ SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELE, ILLETVE AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA X. Fejezet: AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA, AZ ERDŐ ŐRZÉSE XI. Fejezet: AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS XII. Fejezet: AZ ELRENDELT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ÉS AZ ERDŐVÉDELMI BÍRSÁG XIII. Fejezet: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Erdőtörvény vs. Vadászat/vadgazdálkodás Magyarországon a távolabbi (III. Károly 1729. évi dekrétum 22. cikk), illetve a közelebbi múltban (1961. évi VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról) a vadgazdálkodást és a vadászatot az erdőgazdálkodás részének, egyfajta melléküzemágának tekintették. A hatályos erdőtörvény szerint az erdőgazdálkodásba nem tartozik bele a vadászati jog hasznosítása (5. 9) pont), annak ellenére sem, hogy azt a 68. - ban erdei haszonvételnek minősíti, a fakitermeléssel és az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésével együtt. A vadászati jog gyakorlását erdőterületeken is a Vadászati törvény előírásai szerint kell végezni, de az Erdőtörvényben foglalt kiegészítések figyelembevételével (69. (3)). Erdőtörvény vs. Vadászat/vadgazdálkodás Az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás között ellentétek csökkentése érdekében a területekért felelős miniszternek gondoskodnia kell a körzeti erdőterv és a körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának megteremtéséről (30. (2)). Az erdei területeken a vadászat biztonságos megszervezését szolgálja az a lehetőség, hogy a vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását (94. (2)). 4
Erdőtörvény vs. Vadászat/vadgazdálkodás Az erdő gazdasági rendeltetése a faanyagtermelés, szaporítóanyag termelés mellett vadaskert is lehet (26. c), ami a törvény szerint: intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő. Az erdőterületeken kialakított vadaskerteknek ez a jogszabályi alapja, de ha a területünk eredetileg nem vadaskerti rendeltetésű, akkor külön kérvényezni kell annak megváltoztatását (27. (1)). A kérvényt a terület jogszerű erdőgazdálkodója nyújthatja be, az érintett tulajdonosok 2/3-nak hozzájárulásával. A vadgazdálkodást úgy kell végezni, hogy a terület vadállománya ne okozhasson kárt (56. (1) b). Az erdőben illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen: a) az erdő biológiai sokféleségének megőrzését, az erdei életközösség tagjainak fennmaradását; b) az erdő talajának épségét; c) az erdősítés állapotát; d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy; e) az erdő felújulását, természetes felújítását akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn (60. (1)). Erdőtörvény vs. Vadászat/vadgazdálkodás Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során köteles az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót és az erdészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni (97/A. (1)). Az erdészeti hatóság a veszélyeztető tényezők észlelése esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a külön jogszabályokban előírt, a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Erdőtörvény vs. Vadászat/vadgazdálkodás Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha: az erdősítésben vagy annak összefüggően fél hektárt meghaladó részterületén a vadászható vadfajok egyedei az adott erdősítés előírt célállományának megfelelő fő- és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították; az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került; a faállomány egyedei a vadászható vadfajok egyedei által történő dörzsölés, hántás következtében 0,5 ha-t meghaladó nagyságú egybefüggő területen a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben károsodtak. A törvény értelmében vadászlőfegyver a vadászati törvény szerint vadászatra használható lőfegyver. A lőfegyver javítását, megszerzését és tartását a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztálya engedélyezi. Az Európai lőfegyvertartási engedély kiadására ugyanezen szervek jogosultak. Lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása munkavégzési célra annak a személynek engedélyezhető, akinek a foglalkozás gyakorlásához a szolgálati lőfegyver tartását külön törvény írja elő, ahogy ez a hivatásos vadászok esetében fennáll. Sportvadászat céljára az engedély akkor adható ki, ha a sportvadászati tevékenység gyakorlásához szükséges meghatározott személyi feltételeknek megfelel. A fegyver megszerzésére és tartására vonatkozó engedély feltételei, hogy a kérelmező személye: nagykorú és nem áll kizáró rendelkezések hatálya alatt; az előírt egészségi alkalmasságát igazolja; a lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát tesz; a lőfegyver és lőszer tárolására meghatározott feltételekkel rendelkezik. A fegyvertartási engedélyhez szükséges vizsgát az Országos Magyar Vadászkamara által szervezett vizsgákon, a vadászvizsgával egy időben lehet letenni, mivel a bizottság tagja a területileg illetékes rendőrhatóság képviselője. Akik nem az Állami Vadászvizsga keretében teszik le a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát, azok ezt a vizsgát külön, a rendőrhatóság által szervezett vizsgán, és vizsgabizottság előtt kell, hogy letegyék. 5
A fegyvertartási engedély tartalmazza: a személyazonosító adatokat és lakcímet, az engedélyezett fegyver azonosító adatait, az engedély keltét és érvényességi idejét, az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó bejegyzéseket, és egyéb hatósági bejegyzéseket. A fegyvertartási engedély visszavonásig érvényes. Annak birtokában a második (többedik) fegyver beszerzése leegyszerűsödik, csak bejelentési kötelezettséggel jár. A fegyvertartási engedély visszavonásakor a rendőrhatóságnak mérlegelési jogköre van, így kisebb szabálysértések esetén nem kell feltétlenül bevonni például a hivatásos vadászok fegyvertartási engedélyét ami esetükben munkájuk elvesztésével is járhat. A lőfegyver átadása teljes bizonyító erejű magánokiratban rögzíthető nem kell hozzá külön rendőrségi eljárás persze csak, ha az adott jellegű fegyver tartására az átvevő személy engedéllyel rendelkezik. Lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön a vadászlőfegyver csak ürítve, tokban, a fegyver és a lőszer elkülönített csomagolásával szállítható, amelynek során az engedélyes köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a lőfegyverhez, lőszerhez illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A hivatásos vadász feladatának ellátása során szolgálati vadászés maroklőfegyverét a működési területén belül a település közigazgatási belterületén, valamint a közforgalmú közlekedési eszközön történő szállítás kivételével ürítetlen állapotban, illetve a tokban történő tartást mellőzve is szállíthatja. A vadászat során a vadászlőfegyver tartására jogosult vadászlőfegyverét kizárólag a vadászterületen belül a település közigazgatási belterületén, valamint a közforgalmú közlekedési eszközön történő szállítás kivételével ürítve, a tokban történő tartást mellőzve is szállíthatja. A lőfegyver szállításakor, viselésekor és használatakor a tartási engedélynek is ott kell lennie. A lőfegyver csak az engedélyezett célra, valamint lőtéren használható. A fegyver tárolásához a legutóbbi módosítás után már nem szükséges lemezszekrény, de biztonsági zárral ellátottnak és ellenálló anyagból készültnek kell lenni. A fegyvert a megfelelő szekrényben, a lőszertől külön kell tárolni az állandóan lakott vagy rendszeresen, illetve alkalmanként visszatérő módon látogatott lakásban (pl. nyaralóban). A lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer a tartásukra jogosult személy folyamatos jelenléte esetén elzárás, illetve elkülönítés nélkül is tárolható. A vadászat céljára engedélyezett fegyvert vadászatra, a Vadászati törvény előírásai szerint, a vadászterületen lehet használni. A lakott terület nem része a vadászterületnek, ezért ott a törvény szerint a vad elejtése nem minősül vadászatnak. Szükség esetén, a kárt okozó vad egyes egyedeinek elejtése során a Fegyvertörvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint kell eljárni. Az elejtéshez kérelem alapján, a területileg illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság engedélye szükséges. A kérelemnek tartalmazni kell: az elejtést irányító és résztvevő nevét, személyi adatait, fegyvertartási engedély adatait; az elejtés pontos helyét és idejét; a biztonsági intézkedéseket és a lakossági tájékoztatásának módját. Az érintett helyi önkormányzatot, valamint a területileg illetékes vadászatra jogosult szervet az engedély kiadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell. A feltételek, ha jól végig gondoljuk azokat, alig betarthatóak. Mindenkinek javasoljuk, hogy kerülje el vadászlőfegyverének a lakott területen történő használatát, és csak a rendőrhatóság külön kérésre tegye azt meg. A vadászati irányítás rendszere Alapja a Vadászati törvény A vadász vagy a vadászatra jogosult különböző kérdésekkel a vadászati hatóságokhoz fordulhat a hatóságok az őket érintőkérdésekben megkereshetik a jogosultat A hatósági tevékenységet a 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól határozza meg. 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Alapelve: a közhatalom szolgáltató funkciója csökkenti az ügyfelekre háruló eljárási terheket E-közigazgatás - gyors és egyszerű ügyintézés 6
2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól lehetővé teszi a a külföldi hatóságokkal való közvetlen együttműködést érvényre juttatja az ügyfelek jogait az általános szabályok elsődlegességének érvényesítése garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat. 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól hatósági eljárás indulhat az ügyfél kérelmére Bejelentésére Nyilatkozatára más hatóság kezdeményezésére külön jogszabályban meghatározott panaszra hivatalból indul 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól A hatósági eljárás előtt vizsgálják Hatáskört illetékességet 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól A vadászati hatóság akkor intézkedhet ha az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezik A kérelem az eljáró szerv részére jogszabályban meghatározott feladatot tartalmaz (pl. a vadászati hatóságnak nincs hatásköre erdészeti kérdésekben). ha területi illetékessége van Zala megyei kérelmező nem fordulhat Nógrád megyei hatósághoz Közigazgatási eljárás Közigazgatási eljárás Az államigazgatási eljárás "végeredménye" a határozat, melyet az államigazgatási szerv az ügy érdemében hoz. A határozatnak tartalmaznia kell az eljáró szerv megnevezését, az ügyfél nevét, lakóhelyét, az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megnevezését. A rendelkező részben az államigazgatási szerv döntését, a fellebbezés és bírósági felülvizsgálat lehetőségeiről való tájékoztatást, az indoklás részben a megállapított tényállást alátámasztó bizonyítékokat, az eljáró szakhatóságok megnevezését és az alkalmazott jogszabályokat kell feltüntetni. A kérelemmel kapcsolatos érdemi határozat meghozatalának 21 nap. Az államigazgatási eljárás keretében a fellebbezés ad jogorvoslati lehetőséget az elsőfokú határozattal szemben. A másodfokú határozattal szemben fellebbezésnek általában nincs helye, illetve az első fokú határozattal szemben sem, ha azt a kormány tagja hozta. Ilyenkor a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető, jogszabálysértésre hivatkozva. 7
A vadászati felügyelet szintjei és feladatai Az államigazgatási feladatokat területileg illetékes szervezetek (I. fok) és országos hatáskörű szervezetek (II. fok) látják el. Elsőfokú vadászati hatóságként a vadászterület fekvése szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal (a továbbiakban: területi vadászati hatóság) jár el a megyére kiterjedő illetékességi területen (Budapesten és Pest megyében az Érdi Járási Hivatal). A területi vadászati hatóság döntéseivel kapcsolatban a másodfokon eljáró vadászati hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal (383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 60..) A vadászati felügyelet szintjei és feladatai A területi vadászati hatóság a vadászat és a vadgazdálkodás irányításával kapcsolatban számos feladatot lát el. Így a hatósági munka keretében: szakmai felügyeletet gyakorol; eljár a vadászterületek kijelölésével és a határok módosításával kapcsolatos kérdésekben; engedélyezi az idényen kívüli vadászatokat; kiadja vagy visszavonja a vadászati hatósági engedélyeket; trófeabírálatot végez; jóváhagyja az éves terveket és a 20 éves üzemterveket V.tv. Által ismertetett esetekben és mértékben vadgazdálkodási és vadvédelmi bírságot róhat ki. A vadászati felügyelet szintjei és feladatai A vadgazdálkodás ellenőrzése keretében feladata: a vadászatra jogosultak nyilvántartásba vétele; a hivatásos vadászok nyilvántartásba vétele és működésük ellenőrzése; nagyvad-azonosító jelek kiadása és használatának ellenőrzése. A területi vadászati hatóság feladata, hogy a vadászatra jogosultak kötelezettségeinek teljesítését ellenőrizze. Ilyen kötelezettség a vadállomány-becslési jelentés készítése, az éves vadgazdálkodási terv készítése, valamint a vadgazdálkodási jelentés készítése. A területi vadászati hatóság feladata a trófeabírálati feladatok ellátása. A trófeabírálat célja a nagyvadállomány szabályozás szakszerűségének ellenőrzése. A vadászatra jogosult a vadászjeggyel rendelkező vadász által ejtett vad trófeáját csak az elejtés helye szerint illetékes trófeabíráló bizottságnál bíráltathatja el. A szakszerűtlen elejtés megítélésének szempontjait a tájegységi vadgazdálkodási tervek tartalmazzák. A vadászati felügyelet szintjei és feladatai A vadászati hatóság a vadászjegy bevonását akkor rendelheti el, ha: a vadászt bíróság vagy szabálysértési hatóság vadászati vagy természetvédelmi ügyben jogerősen elmarasztalta, a vadászlőfegyver vagy ragadozó madár tartására szolgáló engedélyét a hatáskörrel rendelkező hatóság jogerősen visszavonta; ha a vadász az általa másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással nem rendelkezik; ha vele szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki. Az államigazgatás rendjéből következően, az I. fokú hatóság döntése ellen fellebbezni lehet. Fellebbezés esetén az ügy a II. fokú hatósághoz kerül, ahol azt érdemben kell megvizsgálni. A II. fokú hatóság az I. fokon született határozatot hegyben hagyhatja, megváltoztathatja, megsemmisítheti és új eljárást folytathat le. Amennyiben a II. fokon született határozattal az érintett fél nem ért egyet, a határozat bírósági úton támadható meg. A társhatóságok A társhatóságok A védett fajok és védett területek érintő hatósági ügyekben a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló módosított 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szerint 2017. január 1. napjától, a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként és szakhatóságként. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Érdi Járási Hivatala jár el. A természetvédelem szakmai vezetését a Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárságán belül, a Természetmegőrzési Főosztály és a Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály látja el. A kezelő szervek a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságok. Az erdőterületeket érintő vadászati hatósági ügyekben társhatóságként országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal (II. fok), területi illetékességgel (I. fok) a Kormányhivatalok kijelölt járási hivatalai járnak el. Honvédségi területeket érintő vadászati hatósági ügyekben a társhatóság a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala. 8
A Vadászati törvény értelmében a vadászterületek egyik haszonbérlője a vadásztársaság lehet. A vadásztársaság polgári egyesület melynek létrehozása során az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt (továbbiakban Civil törvény), a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény Ptk.) Egyesület fejezetét, valamint a Vadászati törvény (1996. évi LV. törvény) előírásait együttesen kell figyelembe venni. A Civil törvény az általános feltételeket, a Ptk., és a Vadászati törvény a speciális feltételeket határozzák meg. A Civil törvény szerint az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvényt, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését. Ez az előírás az alapja, hogy minden olyan egyesület, amely a vadászati jog gyakorlására, vagy a vadászat gyakorlására jön létre különös formának számítanak, ezért ezt a tevékenységet a nevükben is fel kell tüntetni. A civil szervezetet területileg illetékes bíróság veszi nyilvántartásba. A civil szervezet működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést (felügyeletet) gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet: belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak; működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak. A civil szervezetek a rájuk vonatkozó szabályok betartásával, gazdálkodási tevékenységet is folytathatnak, de kizárólag gazdasági tevékenység céljára nem alapíthatók (Ptk. 3:63 ). A Ptk. szerint az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az egyesület az egyesülés céljának megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja, illetve e jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. Az egyesület alapításkor alapszabályt kell készíteni, amiben egyértelműen meg kell határozni: a tag jogait és kötelezettségeit; az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogi következményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését; a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; A szavazati jog gyakorlásának feltételeit. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik: az alapszabály módosítása; az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; az éves költségvetés elfogadása; az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; 9
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; a végelszámoló kijelölése. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik: az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése; a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; a tagság nyilvántartása; az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról Sem a Civil törvény, sem a Ptk. nem tartalmaz közvetlen előírásokat a vadásztársaságokra. Az általános szabályokból az következik, hogy a vadásztársaság speciális célra jön létre (azaz ezt nevében fel kell tüntetni), és mivel a speciális cél a vadászat, a 10 alapítónak meg kell felelnie a vadászat általános gyakorlásához szükséges feltételeknek. A két vonatkozó törvény előírásait a vadásztársaságok, egyesületek általában a következő formákban és speciális elnevezések mellett szokták betartani: A szervezőbizottság által létrehozott alakuló közgyűlésen mondják ki a megalakulást, fogadják el az alapszabályt és választják meg a tisztségviselőket. Az ügyvezetést a vadásztársaságok esetében az Intéző Bizottságok (IB) látják el. Ennek tagjai az elnök, a titkár, a gazdasági felelős, a vadászmester, a természetvédelmi és oktatási felelős, vagy ezek közül a törvényi előírásnak megfelelően legalább 3 fő. Az IB hatásköre: két közgyűlés közötti ügyintézés, gondoskodik a vadászattal összefüggő jogszabályok végrehajtásáról, összehívja a közgyűlést, munkáltatói jogokat gyakorol, dönt olyan kérdésekben, melyek nem a Közgyűlés hatáskörébe tartoznak. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról Az IB legalább negyedévente ülést tart, és legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. A tisztviselők közül az elnök a vadásztársaság törvényes képviselője, aki felelős a társaság törvényes működéséért. A titkár az elnök helyettese, gondoskodik a vadásztársaság ügyviteléről. A vadászmester feladata a vadászatok megszervezése, a vadászjelöltek oktatása, a vadászatokhoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése. A vadászmester irányítja a vadásztársaság vadgazdálkodását és a hivatásos vadászokat. A természetvédelmi felelős a vadászok természetvédelmi ismereteinek bővítéséért és a természetvédelmi szervekkel történő kapcsolattartásért felel. A gazdasági felelős értelemszerű feladata a társaság gazdálkodási ügyeinek intézése. 10