Termesztéstechnológiai ajánlás a Nemtudom szilva termesztéséhez

Termesztéstechnológiai ajánlás a Nemtudom szilva termesztéséhez Összeállította: Marjai Miklós, Fekete Zoltán, Dr. Szabó Tibor, Dr. Takács Ferenc Az anyag elkészítését a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a REG_EA_09-2009-2-0053 azonosítójú projekt keretei között támogatta 2012

Tartalomjegyzék Bevezető. 3. 1. A Nemtudom szilvafajta leírása. 4. 2. A szilva metszése 6. 3. A szilva növényvédelme. 8. Fómás betegség 8. Moníliás betegség 9. Polisztigmás betegség 10. Szilvahimlő 11. Tafrinás gyümölcstorzulás. 11. Keleti gyümölcsmoly 13. Szilvamoly... 14. Szilvadarazsak.. 15. A szilva gyomirtása. 16. Szilva növényvédelmi technológiai javaslat. 18. 4. A szilva tápanyag-utánpótlása.. 20. 5. A Nemtudom szilva tárolási technológiája... 22.

Bevezető A szatmári térség az Észak-Alföldi Régió egyik olyan egysége, amelyet az ipar hiánya, a munkanélküliség, az eltartó erő csökkenése és ebből következően az elvándorlás ill. a népesség elöregedése kiemelten érint. A térség gazdasági-társadalmi fejlesztésének kulcsa lehet az olyan minőségi, földrajzi eredetvédelemmel ellátott feldolgozott kertészeti termékek előállítása, amelyek hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt jó piaci lehetőségekkel rendelkeznek. A szatmári térség természeti adottságai és gazdasági hagyományai egyaránt kedveznek a kertészeti kultúráknak, amelyek egyes termékei már a történelmi Magyarország területén is keresettnek számítottak. Ezen termékek modern, exkluzív minőségben történő előállítása rendkívül sikeres piaci modellt eredményez. Ennek legjobb példája a feldolgozott szilvatermékek előállítása. A gyümölcspárlat (szilvapálinka), az aszalvány és a szilvából főzött lekvár egyaránt jól értékesíthető, a prémium kategóriába tartozó termék. A termékcsoport (és természetesen a térség) fejlesztésének lehetőségei azonban mára korlátjukhoz érkeztek, mégpedig a megfelelő mennyiségű és minőségű feldolgozható alapanyag hiányának korlátjához. A termékspektrum fejlesztése, a nagyobb piaci részesedés megszerzése és a piaci pozíciók stabil megtartása egyértelműen nagyobb kapacitást igényelnének, ehhez azonban nem áll rendelkezésre a megfelelő minőségű feldolgozható árualap. A térségben hagyományosan termesztett két szilvafajta, a Besztercei és a Nemtudom közül az előbbit a betegségekre való érzékenysége és a szaporítóanyag leromlása veszélyezteti, míg az utóbbival kapcsolatos legfontosabb probléma, hogy hivatalos fajtaelismerés híján a faiskolai előállítása nem lehetséges. A hagyományos szaporítási mód, az árterekről begyűjtött sarjak segítségével történik, ez azonban kiszámíthatatlan eredményességű és a mennyiségi tervezése sem lehetséges. A Panyolai Szilvórium Kft., a Bio-Szil Nonprofit Kft. és az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. együttműködésének eredményeként 2012. márciusában a Nemtudom fajtakör egyik klónja hivatalos, állami fajtaelismerésben részesült Nemtudom P3 néven, míg egy további klón fajtabejelentése megtörtént. Ez megnyithatja az utat a fajta faiskolai előállítása és a nagyobbléptékű telepítések irányába. A három cég közös, a Baross Gábor Regionális Innovációs Program áltatl támogatott REG_EA_2009-2-0053 azonosítójú projektjének eredménye ez a rövid összeállítás, amely reményeink szerint a meginduló szilvatelepítések révén létrejövő új ültetvények kezeléséhez nyújt útmutatót. Panyola, 2012 márciusa Marjai Miklós projektvezető

1. A emtudom szilvafajta leírása Származási helye: Magyarország. Szűkebb értelmezésben a Felső-Tiszavidék, elsősorban a Beregi sík és a Szatmári síkság Tisza, Szamos, Túr árterületeiben lévő vegyes gyümölcsösök. A gyümölcsfajok szilvára vonatkozó rendszertana alapján, a Nemtudom szilvafajta az európai fajok közül a Kökényszilva (Prunus insititia) fajhoz tartozónak tekinthető. A fa növekedési tulajdonságai: A Tisza és a Szamos árterületein található Nemtudom szilvafák zöme sajátgyökerű. A gyökérsarjak gyökérzete ültetés után mérsékelten fejlődik, de a második évtől kezdődően sűrűn behálózza a talajt, és egyes gyökerei függőlegesen növekedve a talaj mélyebb 1-2 méter mély rétegébe is behatolnak. A törzs kéregfelülete sima, színe sötétszürke. A fiatal fák koronavázát képező vesszők erős növekedésűek, meredek állásúak, 5-6 éves korban a korona magassága a 4 métert is eléri. Termőkorban a gyümölcs súlya alatt az ágak végálló része lehajlik, a korona terebélyesedik. A hajtásnövekedés mérséklődik, de a korona belsejében erőteljes vízhajtások képződnek. A metszés nélkül nevelt, sűrűn ültetett fák vázágai felkopaszodnak. A fiatal fák erőteljes vesszőin levő hajtásrügyekből 5-8 cm hosszú, tövises termőnyársak képződnek. Termőkorban kevesebb tövises termőnyárs és több hosszabb, rövidebb (10-30cm) virágrügyeket fejlesztő termőnyársak alakulnak. A saját gyökerű fák korán termőre fordulnak és termőkorban 30-50 kg/fa terméshozásra is képesek. Megfigyeléseink szerint a metszés nélkül nevelt fák terméshozása szakaszos. A sok terméssel terhelt fák virágképzése hiányos. A fajta öntermékeny, a virágzás április 5-20.közé esik. A gyümölcs jellemző tulajdonságai: A fajtán belül tapasztalható különbségek a gyümölcs nagyságában, érési idejében, de a gyümölcs alakjában is megnyilvánulnak. A fajtára jellemző gyümölcsnagyság 18-28 mm között változik. Alakja gömbölyű, esetenként kissé megnyúlt. Színe éretten sötétkék, finoman hamvas. Szárazanyag tartalma 18-20%, cukortermelő képessége kiváló. Húsa zöldessárga, lédús, kellemes, finom zamattal. A gyümölcs húsa maghoz kötött. Érési ideje augusztus 15.- szeptember 10. közé tehető, de vannak korábban és később érő változatok is. A mag kicsi (0,6 g). A gyümölcs tulajdonságai alapján nagyság, érési idő, maghoz kötöttség lehet a pozitív klónszelekció alapja. A gyümölcs felhasználhatósága: A PENYIGEI szilva a Szatmári-beregi kistájak kiváló ipari szilvafajtája. Az éretten szedett gyümölcsből készített lekvár és pálinka jellegzetes íz és illatanyaggal rendelkezik. A helyesen cefrézett és kezelt gyümölcs 100 kg anyaga 5-6 hl-fok párlatot is adhat. Az érett gyümölcs rázással könnyen leválasztható a termőrészről. A tájegységekben kevés gyümölcsöt aszalnak, de az aszalvány csak levesek készítésére alkalmas. Véleményünk szerint a közvetlen biológiai érés előtt szedett és 1kg-os kiszerelésben lévő gyümölcs asztali (nyers) fogyasztásra is alkalmas lehet.

emtudom szilva virágzata és gyümölcsei

2. A szilva metszése A szilva az északkelet-magyarországi térség meghatározó gyümölcse. Szinte minden házi kertben megtalálható köszönhetően a térség kedvező agroökológiai adottságainak. Népszerűségéhez hozzájárul az is, hogy széles skálán mozog a szilvából készíthető termékek köre. A Nemtudom szilvafajta nem egységes, szelekciója jelenleg is zajlik. A Tisza és a Szamos árterein található sajátgyökerű fák alkotják jelenleg a Nemtudom szilva populációt. A természetes szaporodás miatti variabilitás az oka a fajta nagy változékonyságának. Az árterekben fejlődött egyedekről a térségben élők gyökérsarjakat szedve szaporították tovább a fajtát, így az egyes falvakon belül is több típusú Nemtudom szilva változat van jelen. Ez megmutatkozik mind a gyümölcs minőségében, mind a fa habitusában és növekedési tulajdonságaiban egyaránt. A gyökérsarjról szaporított fák kezdeti növekedés lassú, majd 3-4. éves korban felgyorsul. A gyökérzet mélyre hatoló, sűrűn behálózza a talajt. A törzs kéregfelülete sima, színe sötétszürke. A koronát alkotó vesszők erős növekedésűek, meredeken felállóak. Termőkorban a termés súlya alatt lehajlanak. A házi kertekben és az árterekben ezeket a fákat legtöbbször nem metszik. Árutermelő ültetvényekben természetesen a rendszeres terméshozás és a megfelelő gyümölcsminőség elérése érdekében a szilvát, köztük a Nemtudom szilvát is rendszeresen metszeni kell. A termőtájban kiválasztott ígéretes Nemtudom szilva változatokkal végzett néhány éves tapasztalat alapján megállapíthatjuk, hogy az oltványok korona habitusa, növekedési tulajdonságai kedvezőbbek a gyökérsarjról szaporított fákhoz képest. Korábban fordulnak termőre, így árutermelő ültetvényben korábbi megtérülés realizálható. A Nemtudom szilva esetében fajtaspecifikus koronaforma és metszési rendszer kidolgozására van szükség, mivel ennek a fajtának jelenleg csak gyökérsarjakról szaporított egyedeit ismertük. Ezt alátámasztják saját vizsgálataink is ahol már Myrabolan alanyon álló oltványokat vizsgálunk. A vegetatív szaporitási mód a fajta növekedési tulajdonságait is megváltoztatja, ami hatással van a termőképességre, a termőre fordulás idejére valamint a gyümölcs minőségére is (méret, színeződés, alak stb.). Jelentősen változik a kiválasztott fajtajelöltek korona habitusa is. Az oldalágak szögállása csökken, kevésbé feltfelé törő koronát kapunk az oltványok esetében mint gyökérsarjaknál. Ez kedvező tulajdonság a korábbi termőrefordolás és a könnyű kezelhetőség miatt. A fajta vizsgálata során a minőségi termék előállítást tűztük ki célul és ehhez igazítottuk a művelési rendszer elemeit is. Ezek alapján a Nemtudom szilva fajtával létesítendő ültetvényekben a karcsú orsó vagy szabad orsó koronaforma biztosítja a legkedvezőbb faalakot. A telepítési rendszer 4,5-5,5 méteres sortávolságot és 2-3 méteres tőtávolságot igényel a különböző termőhelyi adottságok függvényében. A korona magassága 3,0-3,5 méter. Ettől magasabb fák esetén a sorok tájolásától függően már nagy árnyékolás lehet az ültetvényben. A törzs magassága minimum 60, maximum 90 cm, attól függően, hogy kézi vagy gépi betakarításra terveztük az ültetvényt. A 60 cm-es törzsmagasság mindenképpen szükséges a sorok tisztántartása érdekében. Ha gépi betakarításra tervezzük az ültetvényünket, akkor szükséges a 80-90 cm-es törzsmagasság. Meg kell jegyeznünk, hogy a fajta gépi betakaríthatósága további vizsgálatokat igényel.

A koronaforma kialakításánál alkalmazott irányelvek: - Elsődleges szempont a korona kedvező megvilágítottságának biztosítása, ami nagymértékben segíti a termőrészképződést és megakadályoza az idősebb részek felkopaszodosát. (Ezt a fő szempontot az alkalmazott koronaformák maximálisan kielégítik). - Nyitott korona, amely biztosítja a növényvédelem hatékonyságát - A betakarítási munkálatok egyszerűsítését elősegítő koronaforma kialakítása - A rendszeres metszéssel a termőrészek megújítása, a felkopaszodás megakadályozása. - A központi tengely dominanciájának fenntartása. A karcsú orsó koronaforma alakító metszése: - suháng telepítése esetén a telepítés után az oltványt a kívánt törzsmagasság (60-90 cm) felett 3-4 rüggyel vágjuk vissza. - Koronás oltvány telepítése esetén a központi tengely zavartalan fejlődését kell szemelőtt tartanunk. A konkurens, meredeken felfelé álló hajtásokat eltávolítjuk. A sudarat (megfelelő fejlettségű oltványokat feltételezve) nem metszük vissza. - A kedvező szögállású, térben jól elhelyezkedő oldalhajtások közül 3-4 hajtást hagyunk meg. - A szűkebb térállás miatt az vesszőket nem metszük vissza. - A koronaalakítás időszakában célszerű a vegetációs időben hajtásválogatást végezni. Ennek során eltávolítjuk a központi tengely valamint az kialakított oldalsó vázágakkal konkurens hajtásokat, biztosítva zavartalan fejlődésüket. Ez a beavatkozás nagymértékben segíti a fény akadálytalan bejutását a koronába. - 4. éves kortól a metszés során a karcsú orsó koronaforma fenntartásához alkalmaznunk kell a Zhann-féle elveket. Ez biztosítja számunkra, hogy a eddigi szokásoktól eltérően szűkebbre szabott térállásban meg tudjuk tartani a szilvafáinkat. - Termőkorú fák metszése: - a metszés elvégezhető kora tavasszal a nyugalmi időszakban, valamint szüret után. A nyugalmi időszakban végzett metszés előnye, hogy a fa szerkezete jobban átlátható, a nagyobb szerkezeti módosítások jobban elvégezhetők. Ennek ellenére a nyári metszés elhagyása nem célszerű. A nyári metszéssel biztaosíthatjuk a korona jobb és hosszabb megvilágítottságát, ami elsődleges tényező a virágrügy differenciálódáshoz. - A legjobb megoldás az, ha a nagyobb szerkezeti elemek eltávolítása a nyugalmi időszakban történik, a kisebb elemek eltávolítása pedig a nyári metszés során. - A metszés során a hajtások, gallyak eltávolításakor ügyeljünk arra hogy ne tőből metszünk, hanem rövid csonk hagyásával távolítsuk el ezeket a képleteket.

3. A szilva növényvédelme FÓMÁS BETEGSÉG Jelentőség: a betegséget korábban koniotíriumos betegségnek nevezték. Magyarországon először 1938-ban írták le, akkor szórványosan fordult elő. Jelenleg rendszeresen jelentkezik, nemcsak a levélen, hanem a hajtáson és a gyümölcsön is jelentős károkat okoz. Gyakran összekeverik a kártételét a sztigminás betegség által okozott kárral. Tünetek: a levélen apró, elmosódott szélű, lilásbarna foltok láthatók. Később a foltok megnagyobbodnak, 2-4 mm átmérőjű, barna színűek lesznek. A foltok közepe fokozatosan kifakul, szélüket pedig barna szegély határolja. A levélfoltok kezdetben meddők és csak később találhatók a foltok közepén apró, fekete piknídiumok. Végül az egészséges és beteg rész határán elválasztó pararéteg fejlődik, a foltok kihullnak, a levéllemez lyukacsos lesz. Hajtáson ovális, 4-5 mm hosszú, liláspiros, majd szürkésbarna foltok jelentkeznek. A gyümölcsön a tünetek kezdetben nehezen vehetők észre. A kifejlett gyümölcsön apró, kissé kiemelkedő, barna, parás foltok vannak, amelyeket világos udvar övez. A foltokon pikíndiumok elvétve találhatók. - A lehullott lombot a talajba kell forgatni - A sziromhullás után július végéig vegyszeres védekezést kell végezni 10-14 naponta Javasolt készítmények: Kontakt készítmények: Orthocid 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha; Cuproxat FW (III.) 4,0-5,0 l/ha; Thiovit Jet (III.) virágzás előtt 7,5 kg/ha, virágzás után 3,0-4,0 kg/ha

MONÍLIÁS BETEGSÉG Jelentőség: a gyümölcsrothadás szilván már 1796-ban feljegyezték, azóta az egész világon elterjedt. Szilván mindkét kórokozó faj előfordul és elsősorban gyümölcsrothadást okoznak. A gyümölcsrothadás mindig jelentkezik és a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly okozta sebek, gyümölcsrepedés, jégverés esetén válik jelentőssé. Virágpusztulásra akkor kell számítani, ha a virágzáskor ködös, párás, csapadékos időjárás uralkodik. Gyümölcsrohadás elsősorban gyümölcsrepedés és jégverés nyomán jelentkezik. Tünetek: a virág csésze- és sziromlevelei világosbarnák, petyhüdtek. A virágkocsány barna színű, elhalt. A virágrészeken exogén sztrómák figyelhetők meg. A hajtás alsó, vastagabb részén hosszú, ovális, besüppedő foltok láthatók, a hajtás csúcsa a levelekkel együtt elbarnul, alszárad és a mézgacseppek is megjelennek. Rákos sebek is megfigyelhetők. A seb közepe a farészig besüpped, szélt kiemelkedő kalluszredő figyelhető meg és mézgafolyás is észlelhető. Ha a rákos seb a vesszőt vagy ágat körülöleli, akkor a fölötte levő rész elszárad. A gyümölcsön a seb körül egyre nagyobbodó, barna színű rothadás látható, amely az egész gyümölcsre kiterjed. A rothadó foltokon elszórtan, szürke exogén sztrómák alakulnak ki. A gyümölcskocsány elbarnul, a gyümölcs barna múmiává, szkleróciummá válik és a fán marad. - Beteg gyümölcsök összeszedése és megsemmisítése - Rákos sebekkel borított ágak lemetszése és megsemmisítése - Rezes lemosó permetezés Javasolt készítmények: Cuproxat FW (III.) 4,0-5,0 l/ha; Champion 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha; Kocide 101 (III.) 2,0-3,0 kg/ha; - Sebzések elkerülése (rovarok elleni rendszeres védekezés) - Jégkár, viharkár, rovarkártétel esetén azonnali fungicides védekezés - Virágfertőző M. laxa ellen virágzás idején vegyszeres permetezés. Száraz időben elegendő egyszer, a virágzásban méhekre nem veszélyes készítménnyel permetezni. Nedves, ködös időben az elhúzódó virágzás miatt akár 2 alkalommal is kell végezni a kezelést (virágzás eleje és vége).

- Gyümölcsrothadás ellen nehéz védekezni, mivel rövid az élelmezésügyi várakozásidő. Ekkor inkább a cseresznyelégy ellen kell védekezni, elkerülve a sebek keletkezését. Javasolt készítmények: Kontakt készítmények: Delan 700 WG (III.) 0,75 kg/ha; Merpan 80 WDG (III.) 1,25-2,0 kg/ha; Dithane M-45 (III.) 2,0 kg/ha; Manzate 75 DF (III.) 2,0 kg/ha; Orthocid 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha; Felszívódó készítmények: Topas 100 EC (III.) 0,5 l/ha; Folicur Solo (II.) 0,75-1,0 l/ha; Chorus 75 WG (III.) 0,25 kg/ha; Signum WG (II.) 0,75-1,0 kg/ha; Teldor 500 SC (III.) 1,0 l/ha POLISZTIGMÁS LEVÉLFOLTOSSÁG Jelentőség: általánosan előforduló lombbetegség, Hazánkban mindenhol és rendszeresen, különösen melegebb évjáratokban fordul elő. A betegséget népiesen vörös foltosságot jelent. A levélfoltok miatt csökken az asszimilációs felület, idő előtti lombhullás következhet be, a fák legyengülnek és csökken a termőrügy-differenciálódás. Tünetek: a levélen apró, elmosódott szélű sárgászöld, majd sárga foltok jelentkeznek. Később a levélen 5-10 mm átmérőjű, enyhén kidomborodó vagy bemélyedő, megvastagodott, vörös endogén sztrómák láthatók. Az endrogén sztrómák közepe a sűrűn elhelyezkedő fekete színű piknídiumoktól szürkésbarna lesz. Telelés: az elhalt, beteg levélmaradványokba ágyazott endogén gombasztrómákban peritéciumkezdeménnyel. Környezeti igény: mind az aszkospórák kiszóródásához, mind a csirázásához és fertőzéshez nedvességre van szükség. Tavasszal mindig esőt követően kezdődik az aszkospórák kiszabadulása és a fertőzés is esős, enyhén meleg (18-22oC) időben következik be. Biológiája: tavasszal a peritéciumok kifejlődnek, belőlük az aszkospórák kiszóródnak és sziromhullás után lombfakadáskor légmozgással a levelekre jutnak. Az aszkospórák csiratömlői a sztómákon keresztül hatolnak be a levelekbe. Az első tünetek a fertőzést követő 6 hét múlva, május végén jelentkeznek, majd fokozatosan kialakulnak az endogén sztrómák és azokon a piknídiumok. A piknídiumokban fejlődő piknokonídiumok sterilek, fertőzésképtelenek. Terjedés: aszkospórákkal vízcseppek útján Előrejelzés: időjárás és a növényállomány figyelése

Védekezés: - Elhalt, beteg levelek megsemmisítése aláforgatással - Fehérbimbós állapottól vagy sziromhullástól kezdve vegyszeres kezeléssel Javasolt készítmények: Kontakt készítmények: Orthocid 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha; Cuproxat FW (III.) 4,0-5,0 l/ha; Thiovit Jet (III.) virágzás előtt 7,5 kg/ha, virágzás után 3,0-4,0 kg/ha SZILVAHIMLŐ Jelentőség: a betegséget sarka (bolgárul himlő) betegségnek is nevezik. Szilván 1932-ben írták le először Bulgáriában. Magyarországon kajszin 1950-ben vált ismerté. Azóta az egyik legelterjedtebb vírusbetegségek egyike a szilván. A betegség következtében a fák a fejlődésben visszamaradnak, a gyümölcs értéktelen lesz. Tünetek: a levélen sárgászöld 2-3 mm-es foltok és 6-10 mm-es gyűrűk láthatók. A foltok és a gyűrűk fonáki részén az erek sárgászöldek. A gyümölcsön enyhén vagy mélyen besüppedő, gyűrű alakú vagy szabálytalan alakú rajzolatok figyelhetők meg. A gyümölcs torz növekedésű lesz, belső szövetében barna elszíneződés és mézgásodás látható. A csonthéjon barna foltok tapasztalhatók. Telelés: élő növényi szövetekben Környezeti igény: hazánk éghajlata kedvez a betegség terjedésének Terjedés: szaporítóanyagokkal (beteg alannyal, magvakkal, magoncokkal, szemzőhajtásokkal), metszéssel, Előrejelzés: időjárás és a növényállomány figyelése Védekezés: - Egészséges szaporítóanyag - Szaporítóanyag hőkezelése (37 o C-on 2-3 hétig) - Beteg fák megsemmisítése TAFRINÁS GYÜMÖLCSTORZULÁS Jelentőség: a betegséget már a XVI. századi leírásokban közlik, de a kórokozót csak 1860-ban írták le. A korábban jelentősebbnek ítélt betegség inkább a csapadékosabb országrészeken fordul elő. A betegséget a szilva táskásodásának, boszorkányszilvának, birtyókának, végső tünete vagyis ráncossága alapján bábaszilvának nevezik.

Tünetek: a gyümölcstorzulást (bábaszilva) a T. pruni okozza. A gyümölcsön először apró, sárgászöld kiemelkedések láthatók. Ezek összeolvadva a gyümölcs nagy részére kiterjednek. Később a gyümölcs megnagyobbodik, kissé begörbül. Sárgásbarna felületén szürkésfehér exoaszkuszbevonat jelenik meg. A gyümölcs rágós, ízetlen. A gyümölcsöt kettévágva a magház nagy része üres, a csonthéj hiányzik, csupán satnya mag található. A gyümölcs végül összeráncosodik vagy elrothadva lehullik. Az ágseprűsödést (boszorkányseprű) a T. insititiae okozza főleg idősebb ültetvényben. A beteg fák levelei aprók, hullámosak, csavarodottak és a fonákjukon fehér, dérszerű bevonat található. A legjellegzetesebb tünet a szabálytalanul, sűrűn növő ágak, amely a fák elseprűsödését okozza. Telelés: a beteg gyümölcsökön és a vesszők, ágak kérge alatti parenchimaszövetekben micéliummal. Hidegtűrése miatt aszkokonídiumokkal, más néven sarjsejtekkel vagy sarjkonídiumokkal is képes fennmaradni Környezeti igény: a gomba fejlődésének kedvez a hűvös, csapadékos időjárás, elsősorban a virágzás idején. Mészben szegény, savanyú talajok kedveznek a betegség fellépésének. Biológiája: A rügypattanástól a gyümölcs kötődéséig az aszkokonídiumok fertőznek. A gyümölcsben a kórokozó micéliuma gyorsan a magházba jut, és kóros sejtburjánzást indít el, ezért alakul ki a torz, nagyméretű gyümölcs. A gyümölcsök hipertrófiásak lesznek. A gyümölcsök felületén az aszkospórák aszkokonídiumokat képeznek. Ez a képzés csak a nyári, aszályos napokon szünetel. Az ágseprűsödés kórokozója a leveleken képezi az aszkuszokat és aszkospórákat, amelyek ugyancsak a nyár elejéig szolgálnak fertőzési forrásul. Terjedés: aszkokonídiummal szél és vízcseppek útján Előrejelzés: időjárás és a növényállomány figyelése Védekezés: - Fertőzött gyümölcsök, vesszők, és ágak eltávolítása, megsemmisítése - Rügypattanás előtt rezes lemosó permetezés Javasolt készítmények: Cuproxat FW (III.) 4,0-5,0 l/ha; Champion 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha; Kocide 101 (III.) 2,0-3,0 kg/ha; - Fehérbimbós állapotban és sziromhullás után, majd még 1-2 alkalommal vegyszeres kezelés Javasolt készítmények: Kontakt készítmények: Delan 700 WG (III.) 0,75 kg/ha; Merpan 80 WDG (III.) 1,25-2,0 kg/ha; Dithane DG eo-tec (III.) 2,0 kg/ha; Manzate 75 DF (III.) 2,0 kg/ha; Orthocid 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha;

KELETI GYÜMÖLCSMOLY Kártevő: Grapholita molesta Jelentőség: hazánkban 1966-ban jelent meg a kártevő. Azóta jelentős kártevőnek számít. Súlyos termésveszteséget okozhat, illetve a fertőzött tételek nem exportálhatóak. Kártétel: tavasszal az szilva 8-10 cm-es hajtásvégei hervadnak, száradnak, rajtuk mézgafolyás tapasztalható. A károsított hajtásrészben megtalálható a hernyó. Megtalálni az ürülékék is. A keleti gyümölcsmoly hernyói csoportosan károsítanak. Általában a kocsány körüli részeken hatolnak be, a bőrszövet alatt járatot rágnak, később a gyümölcshúson keresztül egészen a magházig hatol. Itt szabálytalan üreget rágnak, melyet rágcsálék, ürülék tölt ki. Megrághatják a károsított gyümölcs felületét, ezeken mézgafolyás, szabálytalan lyukak és ürülék látható. Fejlődésmenet: évente 3-4 nemzedéke van, és a kifejlett lárvaként telelnek a talajban. Az első imágók április végétől-május elejétől rajzanak. A nőstények párzás után néhány napon belül rakják le petéiket egyesével a hajtáscsúcsokra. A kikelő hernyók a hajtáscsúcson keresztül jutnak be a hajtásba. Fejlődése során 3-7 hajtást pusztít el. Kéregrepedésekbe bábozódik. A második nemzedék június közepétől rajzik. Ezek utódai már nem hajtásokban, hanem gyümölcsökben károsítanak. A harmadik nemzedék július közepétől, végétől augusztus végéig rajzik. Ezen nemzedék is a gyümölcsöket károsítja. Ezek a hernyók jelentős része elvonul telelni a talajba, egy része viszont bábozódik és rajzik szeptemberben. Az a hernyó, amelyik nem tud teljesen kifejlődni, az a tél folyamán elpusztul. Csak a kifejlett hernyó képes áttelelni. Ökológia: az elszaporodásának kedvez a száraz, meleg időjárás. A nőstényenkénti tojásprodukciót nagyban befolyásolja a napi átlagos hőmérséklet ingadozás mértéke. Kedvező, ha ez legalább 15 oc-t eléri. Ha ennél kevesebb, akkor csökken a lerakott tojások száma. Tojásrakás idején kedvező, ha a hőmérséklet eléri a 16 oc-t és a 60 % releatív páratartalmat. Előrejelzés: az imágó egyedszámát feromoncsapdával figyelhetjük meg. Védekezés: - Házikertben az első nemzedék által okozott hajtásvégek eltávolítása és ezzel együtt a kártevők megsemmisítése - Vegyszeres védekezés a tömeges lárvakeléskor. Legfontosabb az első nemzedék ellen védekezni. Javasolt készítmények: Bi 58 EC (II.) 0,8-1,0 l/ha; Insegar (III.) 0,3-0,4 kg/ha; Karate Zeon 5 CS (III.) 0,2-0,3 l/ha; Fendona 10 EC(III.) 0,15 l/ha; Dimilin 25 WP (III.) 0,5 kg/ha Steward 30 DF (II.) 0,17 kg/ha Reldan 40 EC (I.) 1,5 l/ha

SZILVAMOLY Kártevő: Grapholita funebrana Jelentőség: a szilvatermesztés legjelentősebb kártevője. Üzemi, kezelt gyümölcsösben a fertőzés nem haladja meg a 2-10 %-t, de nem ritka, hogy szórványkertekben a nyári nemzedékek a termés 50 %-át elviszik. A közvetlen kártétel mellett a kórokozó gombák, elsősorban a monília számára is utat nyit. Fejlődésmenet: évente 3 nemzedéke van, és a kifejlett lárvák telelnek a fák kéregrepedéseiben sűrű szövésű gubóban. Az első imágók április végétől rajzanak. A nőstények párzás után néhány napon belül rakják le petéiket egyesével a gyümölcsökre. A tojásból kikelő lárvák berágják magukat a gyümölcsbe, majd a kocsány felé haladnak. 22-28 nap alatt fejlődnek ki. A kifejlett hernyók elhagyják a károsított gyümölcsöt és a talajfelszínen, a lehullott növénymaradványok alatt szőtt gubóban bábozódnak. A következő nemzedék június második felétől rajzanak, a csúcsrajzás július első felében várható. A harmadik rajzás augusztus elejétől szeptember közepéig tart. A nyári nemzedékek összefolynak. Júliustól a lárvák egyre nagyobb arányban diapuzálnak, majd áttelelnek. Ökológia: az elszaporodásának kedvez a meleg, száraz időjárás. Előrejelzés: az imágó egyedszámát UV-csapdával és szexferomoncsapdával figyelhetjük meg. A peterakást májustól kezdve 100 gyümölcs vizsgálatával állapítható meg, amelyeket 3 naponta kell vizsgálni. A pete színének gyöngyház fényről rózsaszínűvé válása azt jelzi, hogy a kelés 2-4 nap múlva bekövetkezhet. A védekezésre fel kell készülni, ha a fertőzöttség eléri a 4 %-ot. Védekezés: - Téli fatisztogatás - Elhullott gyümölcsök összeszedése - Hernyófogó övek felszerelése a fatörzsekre - Vegyszeres védekezés a tömeges lárvakeléskor és imágórajzáskor Javasolt készítmények: Bi 58 EC (II.) 0,8-1,0 l/ha; Insegar (III.) 0,3-0,4 kg/ha; Karate Zeon 5 CS (III.) 0,2-0,3 l/ha; Fendona 10 EC(III.) 0,15 l/ha; Dimilin 25 WP (III.) 0,5 kg/ha Steward 30 DF (II.) 0,17 kg/ha Reldan 40 EC (I.) 1,5 l/ha

SZILVADARAZSAK Kártevő: fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta) és sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava) Jelentősége: mindkét faj közönséges kártevő Magyarországon. A fekete szilvadarázs nagyobb kárt okoz és elsősorban a kontinentális klímájú területeken honos, míg a sárga szilvadarázs inkább az atlanti és a mediterrán klímájú területeken károsít. A szórványgyümölcsösökben és az elhanyagolt üzemi területeken 30-90 % kárt okoz. Főleg a fiatal gyümölcsöket és kezdeményeket fenyegeti, ezért az elhúzódó virágzású fajtákat veszélyezteti. Kártétel: az L1 lárva a terméskezdemény alsó csúcsi részébe hatol. A fejlettebb szilván fertőzéskor általában két nyílás található, ezek közül a nagyobbik üregen át hagyja el a már kifejlődött lárva gyümölcsöt. A gyümölcs idő előtt lehullik. A szilvamollyal ellentétben, ahol a rágás a mag körüli gyümölcshúsra terjed ki, a szilvadarazsak által fertőzött szilvában magot, illetve magkezdeményt nem találunk, mert a lárva teljesen kirágja a gyümölcs belsejét. A szilva belülről üregesített és a benne levő lárvától jellegzetesen poloskaszagú. A szilvadarazsak csak az apró, fejletlen gyümölcsre veszélyesek, a már megkeményedett magvú, valamint az érő szilva férgesedését rendszerint a szilva- vagy almamoly okozza. Fejlődésmenet: évente egy nemzedékük van, és a kifejlett lárvák telelnek a talajban. Szilvavirágzás idején jönnek elő az imágók, ami általában április elején, közepén van. A megtermékenyített nőstények tojásaikat a csészelevelek cimpáiba süllyesztik. A lárvák fejlődése 14-20 napig tart, ami alatt egy lárva 4-6 gyümölcsöt tesz tönkre. A lehulló gyümölcsből a lárva 1-2 nap múlva kimászik és a talaj felső rétegébe fúrják magukat, ahol telelnek. Ökológia: imágórajzás akkor kezdődik, ha március 1-től 11-12 olyan nap telik el, amely napokon a talaj átlaghőmérséklete 5 cm mélységben eléri a 10 oc-t. 13 oc alatt peterakás nem történik. Kedvez a tömeges felszaporodásuknak a meleg, száraz évek sorozata. Előrejelzés: az imágó egyedszámát fehér színű, ragacsos lapokkal figyelhetjük meg. Védekezés: - Elhullott gyümölcsök összeszedése - Vegyszeres védekezés a tömeges lárvakeléskor sziromhullás után Javasolt készítmények: Bi 58 EC (II.) 0,8-1,0 l/ha; Karate Zeon 5 CS (III.) 0,2-0,3 l/ha; Fendona 10 EC(III.) 0,15 l/ha;

A SZILVA GYOMIRTÁSA A gyümölcsösök gyomirtását több tényező határozza meg, különösen az első években. A fiatal gyümölcsösben gyakorlatilag az összes olyan gyom feljön, ami az első években jellemző volt, mivel az új telepítés gyomelnyomó képességgel nem rendelkezik. A gyomosodás a gyümölcsösben többféle kárt okoz. Tápanyag konkurenciát teremet, a talaj lassabban melegszik fel, gyomosodás elősegíti a lehullott leveleken telelő varasodás kórokozójának a fertőzését, takácsatkák egyes fajai a gyomokról (apró szulák) terjednek a gyümölcsfákra. Beállt gyümölcsösök gyomösszetétele különbözik a szántóföldétől. Előtérbe kerülnek az évelő gyomok és az ősszel kelő, tavasszal virágzóak. Törekedni kell arra, hogy a sorközöket vagy gyepesítsük vagy mechanikailag tartsuk gyommentesen. A sorokat vegyszeresen gyomirtsuk. Cél, hogy ez a terület minél kisebb legyen (min. 60 cm). A telepítés előtt az évelő gyomoktól mentesíteni kell a területet, mivel a utána már nem sok lehetőség marad az évelők irtására. Ezt lehetőleg totális gyomirtóval végezzük el. Telepítés évében gyökér herbicidekkel ne gyomirtsunk, illetve a telepítés utáni évben se. Állománykezelésre javasolt készítményeket (szisztemikus és perzselő hatású) csak akkor használjunk, ha a törzs védelmét biztosítjuk (célszerű a permetező keret végére terelőlemezt szerelni). Fiatal fák nem kérgesedett héját leperzselheti illetve felszívódhat rajta keresztül. A szilvánál a 4. évtől használhatjuk az összes engedélyezett készítményt. Nagy adagú vegyszerrel dolgozunk, hogy ne kelljen többször védekezni a gyomok ellen. Vigyázni kell arra, hogy a gyomirtó szer egyáltalán ne kerüljön a gyümölcsfák levelére, mivel egyetlen készítményt sem képes elviselni. Kijuttatni alacsony nyomáson (2-5 bar), keresztréses, síkban elhelyezett szórófejjel kell. Az alábbi szereket a gyümölcsfáknál lehet alkalmazni: Gyomokra preemergensen (kelés előtt) Készítmény Fák kora Szilva Casoron G 4 év < + Afalon Dispersion 4 év <* + Dual Gold 1 év < + Stomp 1 év < + Nike Super Combi 4 év < Gyomokra posztemergensen (kelés után) Készítmény Fák kora Szilva Roundup Mega 3 év < + Medallon Premium 3 év < + Afalon Dispersion 4 év <* + Mecomorn 750 SL 2 év < + Folar 525 SC 3 év < Megjegyzés: a fák kora cellákban található adatok a herbicid felhasználásának legkorábbi idejét mutatja

A következő táblázatban az előbb felsorolt készítmények gyomokra gyakorolt hatékonyságát lehet látni. Készítmény Dózis l,kg/ha Forg. Kat. Tarack búza Csillag pázsit Apró szulák Szeder fajok Kakaslábfű muharok Libatop fajok Parlag fű Betyár kóró Vad repce Casoron G 50-80 III ++ + --- --- +++ +++ +++ ++ +++ +++ Afalon Dispersion 3,0-5,0* Pásztor táska III --- --- --- --- --- +++ +++ + +++ +++ Dual Gold 1,4-1,6 III --- --- --- --- +++ + --- --- --- --- 960 EC Stomp 330 5,0-6,0 III --- --- --- --- +++ + --- --- --- --- Nikesuper Combi 80 WP Roundup Mega Medallon Premium Mecomorn 750 SL 4,0-6,0 I ++ ++ --- --- +++ +++ +++ ++ +++ +++ 3,0-5,0 III +++ ++ ++ --- +++ +++ +++ +++ +++ +++ 3,0-5,0 III +++ ++ ++ + +++ +++ +++ +++ +++ +++ 0,8-1,0 I --- --- +++ ++ --- +++ +++ ++ +++ +++ Folar 525 SC 6,0-8,0 III +++ +++ ++ ++ +++ +++ +++ +++ +++ +++ ** 2-4 év között 2,5-3 kg/ha

SZILVA NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIAI JAVASLAT Az alábbi összeállításban a 2012-ben engedélyezett készítmények szerepelnek! 1. Lemosó permetezés A lemosó permetezéseket két időpontban célszerű elvégezni rügypattanás előtt Kórokozók: Cuproxat FW (III.) 4,0-5,0 l/ha Kocide DF (III.) 2,0-3,0 kg/ha Levéltetvek, pajzstetvek: Agrol Plusz (III.) 30-60 l/ha 2. Vegetációban történő védekezések (sziromhullástól szüretig) Kórokozók: Polisztigmás levélfoltosság, fómás betegség: Cuproxat FW (III.) 4,0-5,0 l/ha Orthocid 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha Kocide DF (III.) 1,75-2,0 kg/ha Monilia Folicur Solo (II.) 0,75-1,0 l/ha Topas 100 EC (III.) 0,5 l/ha Signum WG (II.) 0,75-1,0 l/ha Teldor 500 SC (III.) 1,0 l/ha Chorus 75 WG (III.) 0,25 kg/ha Megelőző védekezésként ajánlatos a lehullott lomb talajba forgatása. A kezeléseket sziromhulláskor kell megkezdeni és 10 naponként polisztigmás levélfoltosság esetén június végéig, fómás betegség ellen pedig július végéig kell folytatni. Kártevők: Szilvadarazsak: (a rajzásdinamika figyelembevételével kell meghatározni a védekezés időpontját). Bi 58 EC (II.) 0,8-1,0 l/ha Enduro 258 EC (I.) 0,8 l/ha Szilvamoly, keleti gyümölcsmoly: (a rajzásdinamika figyelembevételével kell meghatározni a védekezés időpontját). Dimilin 25 WP (III.) 0,5 kg/ha Insegar (III.) 0,3 kg/ha Steward 30 DF (II.) 0,17 kg/ha Karate Zeon 5 CS (III.) 0,2-0,3 l/ha Fendona 10 EC (III.) 0,12 l/ha Reldan 40 EC (I.) 1,5 l/ha Levéltetvek: Bi 58 EC (II.) 0,8-1,0 l/ha Sumi-Alfa 5 EC (II.) 0,1-0,3 l/ha

3. Zárópermetezés A következő évi fertőzések csökkentése érdekében fontos elvégezni! szüret után Kórokozók: Champion 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha Cuproxat FW (III.) 4,0-5,0 l/ha lombhullás után Levéltetvek, pajzstetvek: Agrol Plusz (III.) 30-60 l/ha

4. A SZILVA TÁPA YAG-UTÁ PÓTLÁSA A szilva meszes (10 % alatt), 6,2-8,2 ph-jú, mély rétegű, nyirkos talajon érzi jól magát. Az enyhén sós, szikre hajló talajokat (a gyökérzet alacsonyabb levegőigénye miatt) a magasabb talajvizet is tűri, ha annak sótartalma alacsony. A ringlófélék igényesebbek, a káliumhiányra érzékenyebben reagálnak. A Myrabolan alany a laza és kötött, illetve száraz talajra is való, a St.Julien alany a kötött, míg a Besztercei-magonc a nedvesebb helyekre ültethető. A tápanyagfelvétel fő időszaka hasonló a többi gyümölcsfajéhoz. Az alaptrágyázás után nagy jelentősége van az indító tápoldatnak és a fejtrágyának. A gyümölcsök fejlődése, érése és a rügydifferenciálódás nyár közepéig megtörténik. Nyár végén- az ősz elején is fontos a jó kondíció, mivel a következő évi termőrészek beérése, fagytűrés és télállóság döntően ebben az időszakban alakul ki. A fenntartó trágyázás az évenkénti fa, lomb, gyökér és termésképzés szükségleteit fedezi. A szilva a következő tápelem mennyiségeket igényli a gyümölcs és az ehhez szükséges fatömeg kineveléséhez: N kg/t P 2 O 5 kg/t K 2 O kg/t CaO kg/t Gyümölcs Fa Gyümölcs Fa Gyümölcs Fa Gyümölcs Fa Szilva 1,81 2,0 0,33 1,0 3,41 4,8 0,25 3,0 12-16 t/ha terméshez 120-180 kg/ha nitrogént, 80-110 kg/ha P 2 O 5 -t és 190-250 kg/ha K 2 O-t vesz fel. A nitrogén legnagyobb része a levelekben, termőrészekben és a gyümölcsben található. A legtöbbet az intenzív növekedéskor és gyümölcsfejlődéskor igényli. Gyenge ellátottság és kevés tartalék esetén romlik a rügydifferenciálódást, a gyümölcs kötödést gátolja és gyümölcshullást okoz. A foszfor a generatív szervek kialakulásában játszik nagy szerepet. Felvétele a vegetáció kezdetén, az új szervek képződésekor intenzív. Javítja a fagyállóságot. Káliumnak nagy szerepe van a vízháztartásban, fagyállóságban és a betegségellenállóságban. Meghatározza a termés minőségét. Felvétele folyamatosan nő a gyümölcs növekedésének idejéig. Legnagyobb mennyiségben a levelek és a gyümölcs tartalmazza. Kalciumhiánynál a fiatal levelek csúcsa elhal, torzul. Túlzott kalcium ellátás esetén vashiány léphet fel, de a Mg, B, Mn, Zn és a Cu felvétele is gátolt. Vashiánynál a levelek sárgulnak, elsősorban a hajtáscsúcson. A levelek elhalnak, lehullnak, majd a gallyak is elhalnak. Magnéziumhiánynál az érközök erősen sárgulnak, majd elhalnak. Az aprólevelűség és a rövid ízközök miatt kialakuló rozettás levélállás a cinkhiányra utal. A kis levelek sárgulnak, mereven felállóak, görbületek, töredeznek. A gallyak törékenyek. Rossz hatással van a virágzásra és a terméskötésre. A szilva trágyázása Alaptrágyázás a tenyészidőszakon kívül A telepítés előtt el kell végezni a szervestrágyázást. A gyümölcsfák indulása gyenge a szervestrágya nélkül. Célszerű betartani az 1:0,6:1,4 NPK arányt, ami a szervestrágyával együtt értendő. A telepítéskori nitrogénadag ne haladja meg az 50-60 kg/ha-t. A talaj tápanyag tartalmától és a szervestrágyázástól függően javasolható műtrágyaféleség a Cropcare 5-14-28 vagy 10-10-20.

Fejtrágyázás Fontos az intenzív növekedés szakaszában tápanyag juttatása a növénynek. Ilyenkor magasabb nitrogén tartalmú trágyával (Cropcare 10-10-20) kell a kezelést elvégezni. Fakadástól a virágzás végéig az őszi- és kajszibarack kalciumigényének kielégítése miatt magas kalcium tartalmú trágyát (kalcium-nitrát) kell adni. Teljes gyümölcsméret kialakulása előtt a növények magas káliumigényét (Cropcare 5-14-28) kell kielégíteni. Gyümölcsérés után, a nyár végén a vegetáció vége előtt, a rügydifferenciálódás időszakában kisebb mennyiségű nitrogént (100 kg/ha NH 4 NO 3 ) kell adni. Alacsony termésű évben (tavaszi fagy, fagy- vagy aszálykár, stb.) az alaptrágyán túl csak minimális, kondíciót megőrző komplextrágyázásra van szükség. A nitrogén túladagolás káros a vegetatív túlsúly miatt. Levéltrágyázás A gyümölcsösöknél a nagy lombfelület miatt nagyon fontos a lombtrágyák használata. A növényvédelmi munkákkal együtt megoldható a kijuttatás. Különösen a mikroelemek hasznosulása jó a levéltrágyázás során. Az ilyen jellegű munkák előtt azonban levélanalízist kell végezni. A levélmintavétel optimális ideje szilvánál július 15. és augusztus 15. között van. A szilva levelének kedvező makro és mikroelem tartalma: N P K Ca Mg Fe Mn Zn Cu B Szilva 2,2-3,2 0,17-0,23 % mg/kg 2,0-3,0 2,0-2,8 0,5-0,7 50-100 50-90 30-50 7-10 25-50 A virágzásban, terméskötödés, intenzív növekedésidején a magasabb nitrogén és kalciumigényt kell kielégíteni (Ferticare 14-11-25 I általános, F. 24-8-16 II. nitrogén túlsúlyos vagy F. 14-11-22 Ca-I kalcium általános). A csonthéjasok a cinkhiányra érzékenyek, ezért az intenzív növekedési szakaszban kell kijuttatni a Folicare 19-11-24 Zn levéltrágyát. A termésérés idején a magas káliumigényt kell kielégíteni. A bór- és vasigényt szintén a termésérés idején és a nyár végén, ősszel kell kielégíteni, amikor megfelelő lombfelület van. A K, B és Fe igény kielégítésére alkalmas trágya a Folicare 17-9-33 B. Műtrágya Tápanyag tartalom % Kijuttatási P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S B Cu Fe Zn Mn időpont Cropcare 5-14-28 5 14 28 2,8 2 12 0,05 0,02 0,05 0,02 Alap és fejtrágya Cropcare 10-10-20 10 10 20 2,5 11 0,15 0,1 0,1 0,1 0,7 Alap és fejtrágya Kalcium-nitrát 15,5 26,3 Fejtrágya Ferticare 14-11-25 I általános 14 11,5 25 2,3 1,8 0,02 0,01 0,1 0,01 0,1 Levéltrágya Ferticare 14-11-22 Ca-I kalcium általános 14 11 22 8 2 0,01 0,1 Levéltrágya Folicare 19-11-24 Zn 19 11 22 2 2 0,025 0,015 0,18 0,15 0,1 Levéltrágya Folicare 17-9-33 B 19 9 33 2 2 0,2 0,02 0,5 0,03 0,05 Levéltrágya

5. A emtudom szilva tárolási technológiája A szatmári térségben termesztett, a hagyományos feldolgozó ipar által hasznosított Penyigei (Nemtudom) típusú szilvák érési ideje augusztus közepén-végén van, az érés általában gyors, a szüreti időszak néhány napra korlátozódik. A betakarítás hagyományos módja a rázás. A pálinka ill. lekvárfőzési célú feldolgozóipar igényeinek ez a teljes érettségi állapotban történő betakarítási mód megfelelő, ugyanakkor a rövid szüreti periódus a meglévő feldolgozóipari kapacitások optimális kihasználását nem teszi lehetővé. A tárolási kísérletek alapján a Penyigei (Nemtudom) szilvafajta rosszul tárolható, a sikeres tárolásra szabályozott légterű tárolóban van lehetőség. A Penyigei (Nemtudom) szilva tárolásának a célja kizárólag a feldolgozhatósági állapot néhány hetes, maximum két hónapos kitolása lehet, amelyet az alábbi ajánlásoknak megfelelően van lehetőség elvégezni. Szüreti időpont, beatakarítási mód A tárolási céllal történő betakarítást a hagyományos szüreti időpont előtt legalább 7-10 nappal kell elvégezni. A szüret időpontja ennek megfelelően augusztus második dekádjára essen. A betakarításnál a hagyományos rázásos technika nem alkalmazható, a jelzett időpontban erre még nincsen lehetőség. Kizárólag kézi szüretelés javasolt. Érésgyorsítók (pl. Ethrel) alkalmazása nem javasolt. Hűtőházi igény A tárolást szabályozott légterű hűtőtárolóban kell elvégezni. Célszerű a meglévő kapacitásokat úgy lekötni, hogy más gyümölcsfajok (tipikusan: alma ill. körte) tárolási szezonjának kezdetéig, de legkésőbb október első dekádjában a szilva kitárolása megtörténjen. Előnyben kell részesíteni a kisebb termekből álló hűtőházakat, ezeknél a szakaszos kitárolás előnyösebben megoldható. Tárolási körülmények Célszerű a betárolást ill. a hűtőtermek zárását a szüretet követő 5-7 napon belül elvégezni. A hűtési hőmérséklet 2 C, a beállítandó oxigénszint 4-6%. Kitárolás A kitárolás a feldolgozói igényeknek megfelelően időzíthető, a feldolgozást jelentős veszteségek nélkül el lehet végezni a termek nyitása utáni 5 napon belül. Tárolási veszteség Maximum 8 hetes tárolási periódust tekintve az apadási veszteség 10-15% (a betárolási tömegre vonatkoztatva), az ép gyümölcsök aránya 80-85%. A tipikus minőségromlási tünet a fonnyadás, ami a feldolgozhatóságot érdemben nem befolyásolja. A feldolgozhatóságot rontó minőségromlási tünet gyakorisága (penészesedés, rothadás) nem éri el a 2%-ot.

Egyéb kezelési lehetőség jelentősége A gyümölcstárolási technikában szokásos más megoldások alkalmazása nem célravezető. A hagyományos (nem szabályozott légterű) hűtőtárolókban még a korlátozott célkitűzések sem valósíthatók meg. Etilén inhibitor tárolási segédanyagok (pl. SmartFresh) alkalmazása nem indokolt, az alacsony hatékonyság és a jelentős költség miatt.