LI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ára: 798 Ft NOVEMBER 28.

LI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ára: 798 Ft 2007. NOVEMBER 28. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra TARTALOM oldal JOGSZABÁLY 281/2007. (X. 25.) Korm. rendelet A muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményekrõl szóló 194/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet módosításáról.... 1377 KÖZLEMÉNYEK A Petõfi Irodalmi Múzeum Alapító Okirata.... 1378 A Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus Alapító Okirata.... 1382 oldal Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívása (Esztergom 97,4 MHz és Solt 94,1 MHz helyi rádió)... 1385 Az ORTT közleményei... 1420 Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira... 1423 Helyesbítés.... 1427 JOGSZABÁLY A Kormány 281/2007. (X. 25.) Korm. rendelete a muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményekrõl szóló 194/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 100. -a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. A muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményekrõl szóló 194/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 2. (1) Díjtalanul látogathatják a muzeális intézményeket az alábbi személyek: a) a kiskorúak 6. életévük betöltéséig; b) a fogyatékossággal élõk, valamint kísérõik (jogosultanként legfeljebb egy fõ); c) a miniszter által kiadott szakmai belépõvel rendelkezõk; d) a nemzetközi szerzõdések alapján erre feljogosítottak. (2) Díjtalan a belépés az Európai Gazdasági Térség állampolgárai számára: a) amennyiben 70. életévüket betöltötték; b) amennyiben közoktatásban dolgozó pedagógusok, illetve felsõoktatásban foglalkoztatott oktatók; c) amennyiben az adott ország jogszabályainak megfelelõen bejegyzett, mûködési engedéllyel rendelkezõ, illetve akkreditált közgyûjteményekben vagy közmûvelõdési intézményekben szakmai munkakörökben foglalkoztatott dolgozók; d) az állami fenntartású muzeális intézmények állandó kiállításaira, amennyiben 26. életévüket még nem töltötték

1378 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 22. szám be, és elõzetes bejelentés alapján, szervezett oktatás keretében, csoportosan érkeznek. (3) Díjtalan továbbá a belépés: a) minden hónap egyik hétvégéjének a muzeális intézmény által meghatározott napján a 26 év alatti személyek, továbbá a 18 év alatti személyeket kísérõ, legfeljebb két közeli hozzátartozó [Ptk. 685. b) pont] számára; b) valamennyi látogató számára a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20., október 23.). (4) 50%-os kedvezményes belépõdíjat fizetnek az Európai Gazdasági Térség állampolgárai az (1) (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével: a) 6. életévük betöltésétõl 26. életévük betöltéséig; b) amennyiben 62 és 70 év közötti életkorúak. (5) A miniszter a muzeális intézmény kérésére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33/B. -a szerinti kiállítási garanciával megvalósuló, legfeljebb egy évig tartó idõszaki kiállítások esetében a kedvezmények, illetve kedvezményezettek körét az (1) (4) bekezdésben foglaltaknál szûkebb körben állapíthatja meg. (6) A muzeális intézmény fenntartója egyes kiállítások látogatóinak, illetve a látogatók meghatározott körének az (1) (4) bekezdésben foglaltakon túl további kedvezményeket is adhat. Így különösen a helyi nevelési-oktatási intézményekbe járó tanulóknak és gyermekeknek, valamint pedagógusaiknak a muzeális intézmény és a nevelési-oktatási intézmény között a kulturális örökség megismertetésének a nevelési, illetve pedagógiai programba történõ beépítése céljából létrejött megállapodás alapján. 2. (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet melléklete hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 1. -ában a nemzeti kulturális örökség minisztere szövegrész helyébe a kultúráért felelõs miniszter szövegrész lép. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyeket megilletõ kulturális kedvezményekrõl szóló 18/2003. (XII. 10.) NKÖM rendelet 2. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 2. (1) Az állami fenntartású muzeális intézmények esetében a muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményekrõl szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -ában foglalt látogatói kedvezmények megilletik a Szátv. hatálya alá tartozó személyeket is. (5) E rendelet az (1) bekezdés szerinti hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter KÖZLEMÉNYEK A Petõfi Irodalmi Múzeum Alapító Okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 88. -ának, és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. -ának rendelkezései alapján, a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. tv.-ben foglaltakra tekintettel a Petõfi Irodalmi Múzeum központi költségvetési szerv Alapító Okiratát a pénzügyminiszterrel egyetértésben módosítom, és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg: 1. Az intézmény neve: Petõfi Irodalmi Múzeum angolul: Petõfi Museum of Literature németül: Literaturmuseum Petõfi oroszul: Lityeraturnij Muzej im. Petõfi I. Általános rendelkezések

22. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1379 2. Székhelye: H 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16. 3. Körbélyegzõje: Petõfi Irodalmi Múzeum körirat, közepén a Magyar Köztársaság címere 4. Alapító: a Magyar Köztársaság országgyûlése 5. Alapítás ideje: 1954 6. Szakmai besorolása: országos múzeum 7. Felügyeleti szerve: az Oktatási és Kulturális Minisztérium 8. Fiókintézményeinek neve és székhelye: Kassák Emlékmúzeum H 1033 Budapest, Fõ tér 1. Ady Emlékmúzeum H 1053 Budapest, Veres Pálné u. 4 6. Jókai Emlékszoba H 1121 Budapest, Költõ u. 21. II. Az intézmény alaptevékenysége 1. Az intézmény alaptevékenysége: gyûjtõköre kiterjed a magyar irodalom egészének tárgyi, képi (képzõmûvészeti, fotó, video és film), valamint kéziratos és nyomtatott formában található emlékeire, illetve hangzó dokumentumaira; gyûjtõterülete az egész ország és a nemzetközi és kétoldalú egyezmények, jogszabályok figyelembevételével a szomszédos országok, sõt a világ minden olyan pontja, ahol a szóban forgó emlékek fellehetõek; fõ feladata a gyûjtõkörébe tartozó muzeológiai forrásanyag felkutatása, gyûjtése, õrzése, szakszerû nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele, mindezek kiállításokon és más formákban történõ bemutatása, a köz mûvelõdését segítõ hasznosítása. További muzeológiai feladatai: a gyûjtõkörébe tartozó, magántulajdonban lévõ kulturális javak védetté nyilvánításának szakmai elõkészítése, illetve véleményezése; közremûködés a védett gyûjtemények és mûtárgyak helyszíni ellenõrzésében; a mûtárgyak külföldre történõ kivételénél a kulturális örökség megõrzésének szempontjait érvényesítõ szemlézés, véleményezés; a gyûjtõkörébe tartozó kulturális javak esetében a jogszabályok, illetve a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó szakértõi tevékenység; szakterületén és a muzeológia módszertanában, történetében tudományos kutatás végzése, a külsõ kutatók szakmai támogatása, kutatószolgálat mûködtetése; részvétel a múzeum tudományos témáival összefüggõ közép- és felsõfokú oktatásban, valamint a muzeológus-képzésben és továbbképzésben; alaptevékenységéhez kapcsolódó szakkönyvtár mûködtetése; adatbázisok készítése a magyar irodalom alkotóiról, mûveik hazai és külföldi megjelenésérõl, a róluk írott recenziókról; ezek alapján kiadványok összeállítása és publikálása; együttmûködés a hazai és külföldi, illetve nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel; a hazai és a nemzetközi magyar irodalmi muzeológiai tevékenység koordinálása, a Károlyi Palota adottságait kihasználó, széles körû kulturális és közmûvelõdési tevékenység folytatása, programok, rendezvények szervezése. Kiemelt kulturális és közmûvelõdési feladatai: jelentõs irodalmi évfordulók, megemlékezések szervezése; rendezvények, rendhagyó irodalomórák és irodalmi versenyek, múzeumpedagógia az intézmény jellegének megfelelõ, az irodalomhoz közel álló képzõmûvészeti, zenei, színészi események szervezése, tudományos konferenciák szervezése és befogadása, az irodalmi emlékházak tevékenységével kapcsolatos szakmai feladatok országos szintû koordinálása, szakmai tanácsadás, segítségnyújtás; fórumok létrehozása az élõ magyar irodalom és ahhoz közel álló mûvészeti ágak alkotóinak bemutatkozásához (szerzõi estek, irodalmi mûsorok, könyvbemutatók stb.); szakmai szervezetek tevékenységének támogatása;

1380 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 22. szám kapcsolattartás a magyar irodalmat külföldön bemutató intézményekkel, tudományos mûhelyekkel, alkotókkal, mindenekelõtt a határon túli magyar kultúra szervezeteivel és személyiségeivel; a magyar irodalom külföldi fesztiválokon való megjelenésének, illetve a határon túli magyar és a külföldi irodalom magyarországi bemutatásának elõsegítése; az új irodalmi kezdeményezések, kísérletek, a pályakezdõ írók, költõk bemutatkozásának ösztönzése, ösztöndíjpályázatok lebonyolítása; a Digitális Irodalmi Akadémia mûködtetése, élõ és posztumusz tagjai teljes (irodalmi, irodalomelméleti, közéleti és mûfordítói) életmûvének forrásértékû, szerzõi jogi, személyi és tárgyi feltételekre vonatkozó felhasználói szerzõdéssel szavatolt digitalizálása, közzététele, a digitalizált életmû gondozása, valamint a Digitális Irodalmi Akadémia tagjaival való kapcsolattartás. 2. Az intézményhez tartozó Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet feladatai: a kultúra társadalmi beágyazottságának, társadalomlélektani, történeti és szellemtörténeti, szociológiai összefüggéseinek, mechanizmusainak, jelenségeinek vizsgálata; az intézet kutatási témaköreibe vágó mûveknek, illetve az intézetben folyó kutatások eredményeinek a megjelentetése kiadványok és könyvek formájában; folyamatos együttmûködés a hasonló profilú hazai és külföldi intézetekkel és nemzetközi szakmai szervezetekkel; közös kutatások beindítása és hazai, illetve nemzetközi konferenciák, mûhelybeszélgetések szervezése; írásos és videoadatbázisok, dokumentációk készítése, gyûjtése, szellemi hagyatékok befogadása az intézet fõ kutatási témaköreibe vágó területekrõl. 3. Az intézmény alaptevékenységként az alábbi tevékenységeket látja el TEÁOR 03 szerinti megjelöléssel: 92.52 Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme 4. Alapvetõ szakfeladata: 923215 Múzeumi tevékenység 5. Szakágazati besorolása: 925200 Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme III. Az intézmény vállalkozási tevékenysége 1. Az intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében. A vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az intézmény alapvetõ szakfeladatainak ellátását. 2. Az Áht. 96. (2) bekezdése értelmében a vállalkozásból származó bevételek együttes összege egymást követõ két évben nem haladhatja meg a költségvetési kiadások 30%-át. 3. Az intézmény vállalkozási tevékenységi köre TEÁOR szerinti megjelöléssel: Könyvkiadás (22.11) Idõszaki kiadvány kiadása (22.13) Hangfelvétel-kiadás (22.14) Egyéb kiadás (22.15) Máshová nem sorolt nyomás (22.22) Könyvkötés (22.23) Nyomdai elõkészítõ tevékenység (22.24) Kisegítõ nyomdai tevékenység (22.25) Hangfelvétel-sokszorosítás (22.31) Videofelvétel-sokszorosítás (22.32) Számítógépes adathordozó sokszorosítása (22.33) Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem (52.47) Egyéb, máshová nem sorolt iparcikk-kereskedelem (52.58) Egyéb szálláshely-szolgáltatás (55.23) Étkezõhelyi vendéglátás (55.30) Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (70.20) Adatbázis-tevékenység, online kiadás (72.40) Máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (74.87) Máshová nem sorolható egyéb szabadidõs tevékenység (92.72)

22. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1381 IV. Az intézmény mûködése 1. Az intézmény élén fõigazgató áll, akit az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) pályázat alapján határozott idõre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. 2. A fõigazgató-helyetteseket, és a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatóját pályázat útján, határozott idõre, a fõigazgató a miniszter egyetértésével bízza meg, és vonja vissza a megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. 3. A gazdasági igazgatót a miniszter a fõigazgató javaslatára pályázat útján, határozatlan idõre bízza meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. A további munkáltatói jogokat a fõigazgató gyakorolja felette. 4. Az intézmény alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak, akik felett a munkáltatói jogokat az intézmény fõigazgatója gyakorolja a jogszabályok és a jelen Alapító Okirat rendelkezéseinek figyelembevételével. 5. Az intézmény képviseletében jogosultak eljárni: a fõigazgató, valamint az SzMSz-ben meghatározott jogköreik tekintetében a fõigazgató-helyettesek, a gazdasági vezetõ. 6. Az intézmény szervezeti felépítését és mûködési rendjét, a vezetõk közötti feladatmegosztást, a belsõ és külsõ kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által elõírt rendelkezéseket a szervezeti és mûködési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A fõigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követõ 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni. Az SzMSz-t a miniszter hagyja jóvá. 7. Az intézmény alaptevékenységét az OKM belsõ szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi. V. Az intézmény jogállása, gazdálkodása 1. Az intézmény önállóan gazdálkodó, az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezõ központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezetén belül szerepel. 2. Az intézményen belül a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet részjogkörû költségvetési egységként mûködik. 3. Az intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre álló vagyon az állam tulajdonában áll, amellyel kapcsolatban az állami vagyon tulajdonosi jogait gyakorló szervezettel kötött megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja a vagyonkezelõi jogokat. VI. Záró rendelkezések A jelen Alapító Okirat az aláírás napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 2007. május 21-én kelt, 12776/2007. számú alapító okirat hatályát veszti. Oktatási és Kulturális Minisztérium mint az alapító képviselõje Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

1382 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 22. szám A MAGYAR MÛVELÕDÉSI INTÉZET ÉS KÉPZÕMÛVÉSZETI LEKTORÁTUS ALAPÍTÓ OKIRATA A közfeladat-ellátás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében, a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátusnak, mint központi költségvetési szervnek az egyidejû megszüntetésével, feladatainak a Magyar Mûvelõdési Intézetbe integrálásával a Magyar Mûvelõdési Intézet elnevezését és Alapító Okiratát módosítom, és egységes szerkezetbe foglalt szövegét 2007. január 1-i hatálybalépéssel, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 89. -ának (1) bekezdése, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. -ának felhatalmazása alapján, az Áht. 88. (2) bekezdése értelmében a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõk szerint állapítom meg: I. Általános rendelkezések 1. A központi költségvetési szerv hivatalos neve: Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus (továbbiakban: MMIKL). 2. Rövidített elnevezése: MMIKL 3. Angol nyelvû megnevezése: Hungarian Institute for Culture and Art 4. Székhelye: Budapest, I. kerület, Corvin tér 8. 5. Telephelyek: Továbbképzõ Ház, Balatonalmádi, Martinovics u. 18. Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus: 1014 Budapest, Úri u. 54 56. 6. Alapítója: oktatási és kulturális miniszter jogelõdje 7. Alapítás éve: 1946 8. Felügyeleti szerve: Oktatási és Kulturális Minisztérium 9. Gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó, elõirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezõ, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. II. Az MMIKL alaptevékenysége 1. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) háttérintézményeként mûködõ közmûvelõdési és alkotómûvészeti intézmény: a) a kulturális értékek megõrzése és közvetítése érdekében közmûvelõdési szakmai tanácsadást és szolgáltatást, kutatási, kutatásszervezési tevékenységet végez, oktatási és oktatásszervezési, valamint regionális közkulturális feladatokat lát el, szakkönyvtárat és országos információs rendszert mûködtet, dokumentációt és adatbázist kezel továbbá b) a vizuális kultúra fejlesztése és az alkotói tevékenység támogatása érdekében a képzõmûvészeti, iparmûvészeti és fotómûvészeti területen szakvéleményezõ, pályázatlebonyolító feladatokat teljesít, és kortárs mûvészeti dokumentációs és kutatói tevékenységet lát el. 2. Közmûvelõdési állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: a) hozzájárul a közkultúra, a közmûvelõdés tartalmi tevékenységének (az amatõr mûvészeti mozgalmak és csoportok, az öntevékeny mûvelõdõ közösségek, az ismeretterjesztés, az iskolán kívüli képzés, az alkotó tevékenységek, a szabadidõ kulturált eltöltése) és szervezeti keretének (közmûvelõdési intézmények és közösségi színterek, a közmûvelõdési tevékenységet végzõ társadalmi, nonprofit és gazdasági szervezetek) folyamatos fejlõdéséhez, a kultúra regionális szervezeteinek mûködtetéséhez; b) sajátos eszközökkel segíti a közmûvelõdési feladatellátás korszerûsítését; c) hozzájárul az országos döntés-elõkészítés szakszerûségéhez; d) kutatási, kutatásszervezési tevékenységével szerepet vállal a közkultúra, a közmûvelõdés sajátosságainak, változásainak feltárásában; e) a kihívások és az összefüggések bemutatásával segíti a hatékony, a partnerségen alapuló fejlesztést, a nemzeti, a hazai kisebbségi, a határon túli magyar és az egyetemes kultúra értékeinek megõrzését, gazdagítását és ismertté tételét.

22. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1383 3. Alkotómûvészeti állami feladatként ellátja: a) Képzõmûvészeti vagy iparmûvészeti alkotás közterületen, állami, önkormányzati tulajdonban levõ épületen vagy épületben történõ elhelyezése, áthelyezése, restaurálása és lebontása esetén döntést elõkészítõ mûvészeti szakvéleményt ad. Kezeli a közösségi célú képzõmûvészeti és iparmûvészeti beruházások keretében létrejövõ mûvészeti alkotások támogatására az OKM költségvetésében biztosított központi beruházási keretet; b) Szakvéleményezi a helyi címerekben, zászlókon, díszpolgári címmel adott okiratokban alkalmazott jelképek tervét; c) A képzõmûvészet, iparmûvészet, fotómûvészet területén, a vizuális és tárgykultúra egyéb ágazataiban a pályázatok kiírásában közremûködik, megbízásra ellátja a lebonyolítással és az elbírálással kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel a Nemzeti Emlékezet Program pályázataira; d) Felkérés alapján mûvészeti szakvéleményt ad a képzõmûvészeti, iparmûvészeti, ipari tervezõ mûvészeti és fotómûvészeti alkotások beszerzésével, felhasználásával, forgalomba hozatalával, kiállításával kapcsolatban, közremûködik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó mûvészeti alkotások szakmai minõsítésében; e) Mûvészeti szakvéleményben elbírálja és zsûriszámmal látja el az egyedi, vagy meghatározott példányban, kézmûves technikával elõállított iparmûvészeti termékeket; f) Mûvészeti szakvéleményt ad ki a társasági adó hatálya alá esõ adózók számára a minõsített, az adóalapot csökkentõ képzõmûvészeti vásárlásaikról; g) Szakvéleményt ad ki a társasági adó hatálya alá esõ adózók számára a minõsített, az adóalapot csökkentõ képzõmûvészeti vásárlásaikról; h) Részt vesz a szakági képzõmûvészeti, iparmûvészeti, fotómûvészeti kiállítások, biennálék elõkészítésében, szervezésében, bírálatában; i) Szervezi, pénzügyileg bonyolítja, gondozza és dokumentálja az OKM fiatal alkotómûvészek és mûvészettörténészek pályakezdését segítõ ösztöndíjpályázatait, a mûtárgyvásárlási pályázati keretét, középdíjaihoz tartozó érmek és kisplasztikák tervezését és kivitelezését; ellátja a Ferenczy Noémi-díj, a Munkácsy-díj és a Németh Lajos-díj odaítélésének szakmai elõkészítési, koordinációs feladatait; lebonyolítja a Római Magyar Akadémia képzõmûvészeti ösztöndíjpályázatát. j) Felelõs az OKM hatáskörébe tartozó 1445. nyilvántartási számú kiállítási statisztika elkészítéséért; k) Dokumentációs tevékenysége körében gyûjti, õrzi, rögzíti, feldolgozza és közreadja a kortárs képzõmûvészet, iparmûvészet, ipari tervezõmûvészet, fotómûvészet és határterületei adatait és dokumentumait, összeállítja és gondozza a kortárs alkotómûvészek teljes körû szakmai adatbázisát; l) Biztosítja a kortárs alkotómûvészet dokumentációs anyagának kutathatóságát, információt szolgáltat, szakkönyvtárat mûködtet, az alaptevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szakmai kiadványokat jelentet meg; m) Együttmûködik a hazai dokumentációs fórumokkal, múzeumokkal, a szakmai szervezetekkel, a kortárs magyar mûvészet alkotóinak és alkotásainak megismertetéséért és elismeréséért külföldi szakmai kapcsolatokat ápol és épít ki. 4. Az MMIKL állami alaptevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel: 22.11 könyvkiadás 22.13 idõszaki kiadvány kiadása 22.14 hangfelvétel-kiadás 22.15 egyéb kiadás 72.30 adatfeldolgozás 72.40 adatbázis-tevékenység, online kiadás 73.20 humán kutatás és fejlesztés 74.13 piac- és közvélemény-kutatás 74.14 üzletviteli tanácsadás 74.11 jogi tevékenység 74.87 máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás 80.42 máshová nem sorolt egyéb felnõtt- és egyéb oktatás 92.31 alkotó és elõadómûvészet 91.33 máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 92.51 könyvtári, levéltári tevékenység 92.52 múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme 92.60 máshová nem sorolható egyéb szabadidõs tevékenység 5. Alapvetõ szakfeladat: 921 716 Egyéb mûvészeti tevékenység 6. Szakágazati besorolás: 923 100 Alkotó és elõadómûvészet

1384 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 22. szám Az MMIKL vállalkozási tevékenységet nem folytat. III. Az MMIKL vállalkozási tevékenysége IV. Az MMIKL mûködése 1. Az MMIKL élén fõigazgató áll, akit pályázat útján határozott idõre az oktatási és kulturális miniszter (továbbiakban: miniszter) bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. 2. A fõigazgató munkáját szakmai igazgatók és a gazdasági vezetõ segíti. A gazdasági vezetõt pályázat útján határozatlan idõre a fõigazgató javaslatára a miniszter bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel). 3. Az MMIKL alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény hatálya alá tartoznak. Felettük a munkáltatói jogokat a jogszabályok és a jelen Alapító Okirat rendelkezéseinek figyelembevételével a fõigazgató gyakorolja. 4. Az MMIKL szervezeti felépítését és mûködésének rendjét, a vezetõk közötti feladatmegosztást, a belsõ és külsõ kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által elõírt rendelkezéseket a szervezeti és mûködési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A fõigazgató köteles az SZMSZ-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az Alapító Okirat hatályba lépését követõ 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni. 5. Az MMIKL alaptevékenységét az OKM belsõ szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi. V. Az MMIKL gazdálkodása 1. Az MMIKL önállóan gazdálkodó, az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezõ központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az OKM fejezetén belül elkülönítetten szerepel. 2. Az MMIKL-nek a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus a részjogkörû költségvetési egységét képezi. 3. Az MMIKL feladatainak ellátásához rendelkezésre álló vagyon az állam tulajdonában áll, amellyel kapcsolatban a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja a vagyonkezelõi jogokat. VI. Záró rendelkezések A jelen Alapító Okirat a Kulturális Közlönyben történõ közzététele napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Mûvelõdési Intézet 17093-2/2006. számú Alapító Okirata hatályát veszti. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

22. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1385 ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 102. (5) bekezdése szerinti Esztergom 97,4 MHz és a Solt 94,1 MHz helyi rádiós frekvenciák hasznosítására I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 102. (5) bekezdése alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságokra. A jogosultság 7 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Az 1. sz. melléklet 1. pontja szerinti mûsorszolgáltatási jogosultságra érvényesen kizárólag közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázat nyújtható be. Az 1. sz. melléklet 2. pontja szerinti mûsorszolgáltatási jogosultságra érvényesen nem nyújtható be közmûsor-szolgáltató, illetve nem nyereségérdekelt jellegû pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti. 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik. II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be.

1386 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 22. szám 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó pályázó érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. és a 10. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%). 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozik. A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését (...Mûsorszolgáltatási Jogosultság ) az átutaláskor jelölje meg. A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.4.3. A közmûsor-szolgáltató jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége esetén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. (4) bekezdése és 97. -a alkalmazandók.

22. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1387 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat. III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar. IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait ( Alapvetõ Adatok ) az alábbiak szerint [Törvény 96. (1) bek. e)pont, ÁPF 56.2. a) pont] 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. A hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg.

1388 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 22. szám Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot (1. sz. melléklet 1. pontja szerinti mûsorszolgáltatási jogosultság esetében). 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, továbbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak. 4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.4.3. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat. 4.2.4.4. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait. 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált.

22. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1389 A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdióberendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredménykimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen éves pénzügyi beszámoló, illetve évközi pénzügyi beszámoló ) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel [ÁPF 56.4.3. g) pont]. 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat reklámbevétel nélkül elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy a pályázati felhívásban meghatározott speciális célra való felhasználásra szól. V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

1390 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 22. szám 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. Az 1. sz. melléklet 1. sorszám alatti jogosultsága tekintetében: A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. Az 1. sz. melléklet 2. sorszám alatti jogosultsága tekintetében: A Törvény 102. (5) bekezdésének értelmében a Testület a pályázó díjajánlatát ismerteti az eredeti igénylõvel. Amennyiben az eredeti igénylõ a törvényes feltételeknek megfelel és a pályázaton felajánlott legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését a Testület által meghatározott idõn belül és módon vállalja, a Testület vele köti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést. Amennyiben a Testület a 102. (5) bekezdés alapján nem tud szerzõdést kötni, a pályázati ajánlatok értékelését az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdés szerint végzi el. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: maximum 30 pont (kizárólag az 1. sz. melléklet 2. pontja szerinti mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében). A legmagasabb egy mûsorórára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlat 30 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 30-cal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. I. Mûsorterv: maximum 5 pont (az 1. sz. melléklet 1. számú jogosultsága esetében) II. Mûsorterv: maximum 25 pont (kizárólag az 1. sz. melléklet 2. pontja szerinti jogosultság tekintetében) a) A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya az éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben az alábbiak szerint kerül értékelésre: a mûsoridõ legalább 30 százaléka felett: 20 pont 20 30 százaléka: 10 pont 20 százalék vagy alatta: 0 pont A közszolgálati mûsorszám ismétlése beleszámít a közszolgálati mûsorszám arányának és mértékének számításába. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszám közszolgálati mûsorszámnak minõsül. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletének 1. sorszámú jogosultsága esetén a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya nem kerül értékelésre. b) A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont. 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkezõ, mûsorszolgáltatói illetve mûsorkészítõi tapasztalattal rendelkezik. 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont.