Ulrich Attila 2003 elején kapott a Jósa András Múzeum bejelentést arról, hogy Kisléta határában szórványként pénzek kerültek elõ. Amikor a lelet kiásását kollégáimmal (Tóbiás János, majd Szikora István) megkezdtük, a lelõhelyen a napraforgó már térdig ért. Az elsõ alkalommal mintegy két órás keresés után sem találtunk semmit, és már a hazajövetelt fontolgattuk, amikor a találó által mutatott helytõl pár méternyire egy 3 krajcáros érmét találtunk. A kollégám és a találó ekkor két szántóföldet elválasztó mezsgyén, mintegy 15 méternyire lehetett. Elindultak oda, ahol az érme elõkerült, s már majdnem odaértek, amikor további, nagyobb mennyiségû pénzt találtak. Egy óra alatt 192 db érmet gyûjtöttünk össze. Többszöri kutatás után összesen 320 db érem került elõ. Van a leletben 3 db aranypénz is, amelybõl egy magyar, egy velencei, egy pedig nürnbergi dukát. A leletet vastag falú, vörös korsóban rejtették el, amelynek darabjait sikerült megtalálnunk. Az bizonyos, hogy az edény már régebben eltörött, a pénzek pedig egy 20 méter széles és közel 30 méter hosszú területen szétszóródtak. A helybéliek elmondása szerint a területet régebben nemcsak hosszában, hanem keresztben is szántották, ezért érthetõ, hogy miért találtunk még több mint 10 méterre a lelet centrumától is pénzeket. A lelet kezdõ évszámát 1533 egy porosz garas (Albert) jelzi, a záró évszám pedig 1692. Így a leletet legkorábban 1692-ben rejthették el. Ha feltételezésünk igaz, akkor oka a császári csapatok Szabolcs vármegyén történt keresztülvonulása lehetett. Ebben az idõben folyt ugyanis Erdély azon területeinek (pl. Várad és környéke) visszafoglalása a töröktõl, amelyek még 1666-ban kerültek az oszmánok kezére. A lelet összetétele azonban megengedi egy késõbbi elrejtés feltételezését is, nevezetesen a hegyaljai felkelés (1697) körüli idõben. Itt jegyzem meg, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a magyar pénzforgalom szintén hasonló összetételt mutatott, bár az 1700 utáni elrejtés teljességgel kizárható. A felszínre került 320 db pénz nagy részét a tallér-típusú veretek teszik ki, összesen 109 db (34,38%) tallér, 2/3 tallér (guldiner) és 1/3-ad tallér van a leletben. A tallérok nagy része egy kivételével külföldi veret, leginkább a Német-római Császárság tartományaiból és városaiból (Porosz Királyság, Szászország, Jülich-Berg, Monfort, Brandenburg, Oldenburg, Mecklenburg, Lübecki Püspökség, Öttingen, Sayn stb.) származnak, de találunk tipikusan a levantei kereskedelemben nagy szerepet játszó spanyol németalföldi keresztes, és németalföldi oroszlános tallérokat is a leletben. A kislétai együttesben az eddigi szabolcsi leletekhez viszonyítva sok értékpénz található. A három aranypénz mellett 1 magyar, 5 külföldi egész tallér, 99 guldiner (2/3-ad tallér), 3 darab 1/6 és 1 darab 1/3 tallér van. A guldinerek magas aránya nem meglepõ, mivel a XVII. század utolsó két évtizede pénzforgalmában az egyik legnagyobb pénzváltási problémát az Európa szinte minden országában vert 2/3 tallérok vagy guldinerek okozták. Ezek a szintén nagy tömegben beáramló pénzek a pénzlábak sorozatos csökkenése miatt károkat okoztak a gazdasági életben abból eredõen, hogy a NyJAMÉ XLVIII. 2006. 443 460. 443
Ulrich Attila váltási arányuk nem egyezett meg a limitációk árfolyamával. 1695-ben Lipót császár rendelete a florenariosnak (forintnak) is nevezett guldinerek árfolyamát 52 és fél krajcárban határozta meg (105 dénár) és külön kiemelte, hogy ezt az árfolyamot a kereskedelemben is szigorúan be kell tartani. 1 A Kassai Kamara szintén 1695 nyarán kiadott leiratában a guldinerek árát a kereskedelem számára 35 poltúrában szabta meg az 1693-ban történt szabályozásra hivatkozva. 2 A következõ év elején ismét panasz merült fel a forintok forgalma ellen, sõt a helyzet súlyosbodott, mivel azokat az országlakosok és a szegény emberek csak 8 12 garas közt vették el (48 72 dénár!), de a hivatalos kurzusa 15 garas vagy 45 krajcár, vagyis 90 dénár volt. 3 Sem Lipót rendeletei, sem pedig a Kamara által küldött más levelek nem tettek említést a guldinerek származási helyérõl. Ennek ellenére szóljunk néhány szót a lengyel 2/3-ad tallérokról, amelyek közül néhány darab a kislétai leletben is megtalálható. Egy 1663-ban kelt lengyel pénzrendelet bízta meg Andreas Timpfet azzal, hogy guldeneket készítsen 8 latos ezüstbõl egyenként 30 garas értékben. Timpf a brombergi pénzverdében három év alatt 6 millió guldent vert, elárasztva velük a környezõ területeket. A népies nevén timpfnek (timfa) is nevezett fizetõeszköz azonban nem ért 13 garasnál többet, viszont kényszerárfolyamon az eredeti értékben kellett elfogadni. 4 Elsõ lépésként Poroszországból tiltották ki így a Magyar Királyság és Erdély felé exportálták ezeket a magyar bor, szarvasmarha, az erdélyi ásványkincsek ellenértékeként, majd az árfolyama megállapodott az ortok 18 garasos árfolyamánál. Mivel ténylegesen az ort ekkor már nem érte a tallér negyedét, mint verésének kezdetekor, hanem ötödét, majd hatodát, ez ahhoz vezetett, hogy a lengyel pénznevekben is változás következett be, így II. Ágost (1697 1733) idejében a gulden már csak az 1/6 tallért jelentette (GUMOWSKI 1960. 68.). Az éremlelet további részét kisebb értékû váltópénzek alkotják, amelynek zömét a Lengyel Királyság pénzei teszik ki (134 db 41,87%). Ebbõl a 6 garasok száma a legmagasabb, összesen 92 db. Ezen felül találunk még a leletben 23 poltúrát, 8 ortot, 3 db 30 garasos forintot vagy zlotot, 2 dutkát és 1 garast is. Ez a lelet is bizonyítja, hogy a lengyel pénzek típus szerint nagy változáson mentek keresztül a XVII. század elejéhez képest. Mint látható, a 6 garasok forgalma a legjelentõsebb. Az 1500-as évek végén 1600-as évek elején nagy tömegben forgó dutkák szinte teljesen eltûntek a pénzforgalomból, mint pénztípus is. A polturák viszonylag magas aránya jelzi, hogy bár forgalmuk jelentõsen csökkent, mégis túlvészelték a század változásait, és forgalmuk a lengyel pénzek között még közel a századfordulóhoz is jelentõsnek mondható. Az ortok és a zlotok ennek a kornak az elemei. A XVII. századi források gyakran foglalkoznak a lengyel pénzek nagy tömegû beáramlásával és káros hatásaival. Ezek közül is ki kell emelnünk a dutkának nevezett(!) kettõs lengyel garasokat duplices Polonices vulgo Duthik, melyek értékét 6 krajcárról (12 dénár) 5 krajcárra (10 dénárra) szállították le. A fenti esetben és a XVII. század végén általában a dutkán már nem a lengyel vagy az annak a mintájára készített háromgarasost, hanem a nagy értékcsökkenések miatt a 1 SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 113. No. 104. 1695., Bécs november 5.,...Florenarios autem externos ad sinem...decurrentis...pro Cruciferis quinquaginta duobus cum dimidio ad huc in commercio seu cursu suo reliqui... 2 SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 113. No. 106. 1695., Kassa július 5. 3 SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 114. No. 3., 1696., Bécs március 3....eiusmodi florenarios, a nonnulli Regnicolis et misera Plebe, duntaxat ad octo, novem, decem, aut undecim et duodecim grossos...dominus monetarys pro quindecim grossis, sive Cruciferis quadraginta quinqe passim erogari... Az idézett szövegbõl a következõ értékarány következik: 1 garas = 6 dénár, 1 krajcár = 2 dénár, 1 garas = 3 krajcár. 4...Timpfe hatten, obwohl ihr Wert 13 Groschen nicht überschritt, einen Zwangkurs von 30 Groschen... (GUMOWSKI 1960. 58. );...Es ist bekannt, dass in Bromberg die Hauptmasse der polnischen Guldenstücke geprägt wurde, die in drei Jahren 6.000.000 Stück berechnet wurde. Diese Gulden waren eigentliche Kreditmünzen, die dem Reich über die Kriesenzeit hinweg helfen sollten... (GUMOWSKI 1960. 60.) 444
hatgarasost értették (BUZA 1992. 140 141. 5 ). A források által simpla garasnak nevezett egykori dutka, amely eddig 2 krajcárt (5 dénár), és a lengyel poltúra, amelyik 2 és 1/2 dénárt ért, tovább devalválódott, így csak 4 és 2 dénárt adtak értük. 6 Egy évvel késõbb, 1674-ben a Szepesi Kamara újra leértékelte a lengyel pénzek árfolyamát, amelynek betartását minden lakosra kiterjesztette. 7 Sõt a leiratban a megyék által kihirdetett és újból kihirdetendõ limitált árfolyamokról intézkedtek. Még ebben az évben egy Pozsonyból érkezett levél a Magyar Királyság területére nagy mennyiségben beáramló idegen pénzekrõl beszél. 8 A magyar pénzek elõfordulása viszonylag ritka a leletben (összesen 36 db pénz 11,25%), nagy részüket I. Lipót 15 krajcárosai alkotják. A váltópénzek országok közötti megoszlása is igen változatos, mert a már említett lengyel és magyar pénzek mellett osztrák, cseh, sziléziai és porosz pénzek kerültek elõ. A kislétai tipikus XVII. század végi lelet, és az 1600-as évek végének északkelet-magyarországi pénzforgalmát tárja elénk. A lelet tudományos értéke azért igen nagy, mert a pénzek igazolják a korabeli források alapján rekonstruálható Szabolcs megyei, de a Szepesi Kamara fennhatósága alá tartozó területek pénzforgalmát is. A kislétai éremlelet 9 Magyar Királyság III. Ferdinánd (1637 1657) 1. tallér, 1658, K-B (Körmöcbánya), 28,46 g, H: 1244 5 Az itt felhasznált forrás megtalálható: SzSzBMÖL Fasc. 91. No. 2., 1673. A lengyel fizetõeszközök bizonyos átnevezõdése megfigyelhetõ más esetekben is, pl. az ort (18 garas) valamint a guldinerek (1/3 tallér) esetében. Ezekre a példákat lásd késõbb. 6 SzSzBMÖL Fasc. 92. No. 2., 1673....simplices vero tales grossu pro duobus cruciferis, quinque denarys es Poltura pro duobus denaris cum dimidio...simplex ad quatuor et poltura ad duos denarios valoret restrigi... 7 SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 92. No. 37., 1674., Kassa augusztus 7....devalvationem monetae polonicae... 8 SzSzBMÖL IV.A.1. Fasc. 92. No. 36, 1674. Pozsony április 16.,...condiquam externarum defectuosam Monetarum, in hoc suo Hungaria Regno passim, et quidem copiosius diffusam ad justum valoris sui pretium, ex aquo vi ducendam devalvationem, seu diminutionem... 9 A felhasznált katalógusok: H. = HUSZÁR 1979., Gum.: = GUMOWSKI 1960. Dav.: DAVENPORT 1982. A lelet néhány darabjának meghatározásáért Dr. Tóth Csabának, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára numizmatájának tartozom köszönettel. Ha egyes daraboknál hiányoznak egyéb katalógusszámok, annak az az oka, hogy jelen körülmények között nem álltak rendelkezésemre. Ezeket a késõbbiekben pótolni fogom. 445
Ulrich Attila I. Lipót (1657 1703) 2. aranyforint,1682, K-B, 3,48 g, H.: 1321 3. XV krajcár, 1667, K-B, 9,96 g, H.: 1423 4. XV krajcár, 1675, K-B, 6,74 g, H.: 1423 5. XV krajcár, 1676, K-B, 6,15 g, H.: 1423 6. XV krajcár, 1676, Pozsony, 5,96 g, H.: 1441 7. XV krajcár, 1679, K-B, 6,46 g, H.: 1425 8. XV krajcár, 1680, K-B, 6,36 g, H.: 1425 9 10. XV krajcár, 1681, K-B, H.: 1425 5,95 g 6,80 g 11 14. XV krajcár, 1682, K-B, H.: 1425 5,78 g 6,21 g 6,27 g 6,75 g 15 19. XV krajcár, 1683 K-B, H.: 1425 6,09 g 6,35 g 6,39 g 6,43 g 6,82 g 20 21. XV krajcár, 1684 K-B, 6,37 és 6,02 g, H.: 1425 22. XV krajcár, 1685 K-B, 5,97 H.: 1425 23 25. XV krajcár, 1685 K-B, H.: 1427 évszám köriratban 6,26 g 6,47 g 6,99 g 26. XV krajcár, 1689 K-B, 6,40 g, H.: 1427 27 29. XV krajcár, 1690 K-B, H.: elõlapok mint 1427, hátlapok mint 1428 6,08 g 6,62 g 6,68 g 30 31. XV krajcár, 1691 K-B, 5,74 és 5,97 g, H.: 1428 32. VI krajcár, 1668 K-B, 3,01 g, H.: 1450 33. VI krajcár, 1671 K-B, 3,18 g, H.: 1450 34 35. VI krajcár, 1673 K-B, 3,06 g és 3,28 g, H.: 1450 36. VI krajcár, 1684 Pozsony, 3,26 g, H.: 1460 37. 3 krajcár (garas), 1691 K-B, 1,05 g, H.: 1466 Ausztria Alsó Ausztria 38. 3 krajcár, 1636, 1,43 g III. Ferdinánd (1637 1657) 39. XV krajcár, 1660 Bécs, 5,79 g 40 41. XV krajcár, 1662 AC, I. Lipót (1657 1705) 446
5,44 g 5,96 g 42. XV krajcár, 1674 rozetta, 5,83 g 43. VI krajcár, 1680 MM, 3,00 g 44. VI krajcár, 1681 MM, 2,89 g 45. VI krajcár, 1685 MM, 3,37 g 46. VI krajcár, 1687 MM, 2,90 g Csehország 47. 3 krajcár, 1663 Kuttenberg, 1,54 g 48. 3 krajcár, 1659 Prága, 1,81 g 49. 3 krajcár, 1676 Prága, 1,76 g I. Lipót (1657 1705) Stájerország 50. VI krajcár, 1674 IAN, 3,33 g 51. 3 krajcár, 1670, 1,49 g I. Lipót (1657 1705) Szilézia (Boroszló) I. Lipót (1657 1705) 52. XV krajcár, 1663 G-H (Boroszló), 6,60 g 53. VI krajcár, 1674 SHS, 3,15 g 54. VI krajcár, 1691 SHS, 3,12 g 55. 3 krajcár, 1668 SHS, 1,71 g 56. 3 krajcár, 1669 SHS, 1,40 g 57 59. 3 krajcár, 1670 SHS 1,55 g 1,70 g 1,75 g Tirol (Hall) 60. 3 krajcár, 1642, 1,48 g 61. 3 krajcár, 1662, 1,55 g 62. 3 krajcár, 1665, 1,46 g Ferdinánd Károly fhg. (1632 1662) Zsigmond Ferenc fhg. (1662 1665) Lengyel Királyság 63. VI garas, 1625, 3,62 g, Gum.: 1165 64. VI garas, 1625, 3,84 g, Gum.: 1166 65. dutka, 1622, 1,70 g, Gum.: 1138 66. dutka, 1624, 1,58 g, Gum.: 1138 III. Zsigmond (1587 1632) 447
Ulrich Attila 67 73. poltúra, 1622, Gum.: 972 0,78 g 0,85 g 0,87 g 0,94 g 0,94 g 1,09 g 1,12 g 74 83. poltúra, 1623, Gum.: 973 0,81 g 0,82 g 0,82 g 0,86 g 0,87 g 0,88 g 0,89 g 0,94 g 0,97 g 0,99 g 84 85. poltúra, 1625, 0,93 és 0,94 g, Gum.: 975 86. poltúra, 1626, 0,97 g, Gum.: 976 87. poltúra, 1627, 1,01 g, Gum.: 977 88 89. poltúra, kopott, 0,91 és 0,96 g, Gum.: 90. garas, 1610, 1,41 g, Gum.: 949 János Kázmér (1648 1668) 91. 30 garas, 1664 AT, 6,61 g, Gum.: 1771 92 93. 30 garas, 1665 AT, Gum.: 1773 5,89 g 6,39 g 94. ort, 1656, 6,12 g, Gum.: 1748 95. ort, 1657 S-CH, 5,12 g, Gum.: 1750 96. ort, 1658 TLB, 5,39 g, Gum.: 1757 97. ort, 1659 AT, 5,98 g, Gum.: 1758 98 99. ort, 1668, Gum.: 1764 5,45 g 6,08 g 100. ort, 1668, 6,08 g, Gum.: 1765 101 108. 6 garas, 1660 TLB, Gum.: 1640 2,93 g 2,98 g 3,11 g 3,19 g 3,23 g 3,36 g 3,42 g 3,44 g 109 110. 6 garas, 1661 GBA, Gum.: 1695 2,49 g 2,98 g 448
111 113. 6 garas, 1661 TLB, Gum.: 1693 3,13 g 3,47 g 3,52 g 114 116. 6 garas, 1661 TT, Gum.: 1700 2,97 g 3,03 g 3,20 g 117 123. 6 garas 1662 AT, Gum.: 1701 3,05 g 3,19 g 3,38 g 3,40 g 3,43 g 3,56 g 3,58 g 124 126. 6 garas, 1662 AT, Gum.: 1702 3,25 g 3,33 g 3,68 g 127. 6 garas, 1662 GBA, 3,47 g, Gum.: 1706 128 138. 6 garas, 1663 AT, Gum.: 1707 2,87 g 2,94 g 3,16 g 3,17 g 3,18 g 3,25 g 3,35 g 3,48 g 3,52 g 3,54 g 3,69 g 139 147. 6 garas, 1664 AT, Gum.: 1709 2,61 g 2,75 g 2,89 g 2,93 g 2,97 g 3,18 g 3,33 g 3,51 g 3,58 g 148 151. 6 garas, 1665 AT, Gum.: 1712 2,88 g 2,89 g 3,10 g 3,23 g 152 160. 6 garas, 1666 AT, Gum.: 1713 449
Ulrich Attila 2,93 g 2,95 g 2,98 g 3,05 g 3,10 g 3,16 g 3,36 g 3,42 g 3,52 g 161 173. 6 garas, 1667 TLB, Gum.: 1716 2,60 g 2,88 g 3,06 g 3,16 g 3,18 g 3,19 g 3,22 g 3,24 g 3,25 g 3,26 g 3,28 g 3,39 g 3,63 g 174 180. 6 garas, bizonytalan évszámok TLB, 3,09 g TLB, 3,30 g AT, 3,01 g AT, 3,21 g AT, 3,68 g TT, 2,71 g TT, 3,58 g 181. dutka (III garas), 1662, 1,58 g, Gum.: 1675 III. János (1674 1696) 182. 6 garas, 1681 TLB, 3,67 g, Gum.: 2002 183. 6 garas, 1682 TLB, 2,95 g, Gum.: 2003 184. 6 garas, 1683 TLB, 3,40 g, Gum.: 2008 185. 6 garas, 1683 TLB, 3,34 g, Gum.: 2010 186. 6 garas, 1683, 3,53 g, Gum.: 2009 187. 6 garas, 1684 SP, 3,47 g, Gum.: 2013 188. 6 garas, 1684 TLB, 3,26 g, Gum.: 2011 189. 6 garas, 1684, 3,06 g, Gum.: 2014 190. 6 garas, kopott évszám, 3,12 g Danzig János Kázmér (1648 1668) 191. ort, 1660 D - L, 6,32 g, Gum.: 1912 450
Liegnitz-Brieg (Wohlau) 192. XV krajcár, 1662, 5,99 g 193. XV krajcár, 1664, 6,04 g Lajos (1653 1663) György 194. VI krajcár, 1665, 2,80 g 195. 3 krajcár, 1668 C-B, 1,67 g Krisztián (1639 1672) Német-római Császárság Anhalt Dessaui II. János György (1660 1693) 196. 2/3 tallér, 1674 AP-X, 18,22 g, Dav.:222 197. 1676, FC/rozetta V/rozetta, 18,20 g, Dav.: 222 198 199. 2/3 tallér, 1691, 16,53 és15,74 g, Dav.: 223 Zerbsti Károly Vilmos (1667 1718) 200. 2/3 tallér 1/C/6-6/P/7, 18,85 g, Dav.: 202 201 214. 2/3 tallér, 1678 C-P, Dav.: 202 13,89 g 15,82 g 16,08 g 16,09 g 16,28 g 16,48 g 16,87 g 17,23 g 17,26 g 17,26 g 17,39 g 17,70 g 17,86 g 18,25 g 215 216. 2/3 tallér, 1679 C-P, Dav.: 202 17,03 g 17,52 g 217. 2/3 tallér, 1678 C-P, 16,96 g, Dav.: 203 Bernburg-Harzgerotei Vilmos (1670 1702) 218. 2/3 tallér, 1679 B-A, 17,52 g, Dav.: 216 Brandenburg-Ansbach 219. 2/3 tallér, 1675, 19,01 g, Dav.: 309 220. 2/3 tallér, 1676, 18,49 g, Dav.: 309 János Frigyes (1667 1686) 451
Ulrich Attila 221. 1/6 tallér, 1676, 5,17 g 222. 1/6 tallér, 1677, 6,37 g 223. 1/6 tallér, 1678, 5,97 g Brandenburg-Preussen III. Frigyes (1688 1714) 224. 2/3 tallér, 1689 I-E, 17,16 g, Dav.:? 225. 2/3 tallér, 1691 LC-S (Berlin), 17,56 g, Dav.: 270 226. 2/3 tallér, 1692 LC-S, 17,28 g, Dav.: 270 227. 1/3 tallér, 1687, 8,42 g Frigyes Vilmos (1640 1688) Haldenstein Schauenstein-Ehrenfels-i György Fülöp (1691 1695) és I. Lipót (1659 1703) 228. 2/3 tallér, 17,00 g, 1691, Dav.: 1032 Holstein Gottorpi Krisztián Albrecht (1659 1675, 1679 1683, 1689 1694) 229. 2/3 tallér, 1683-3 rozetta, 16,66 g, Dav.: 574 230 231. 2/3 tallér, 1683 CR, 17,04 és 16,46 g, Dav.: 754 Plöni János Adolf (1671 1704) 232. 2/3 tallér, 1690, 16,41 g, Dav.: 569 233. 2/3 tallér, 1690 (évszám köriratban), 15,60 g, Dav.: 569. Jülich-Berg Fülöp Vilmos (1653 1679) 234. 60 krajcáros tallér, 1674, 19,01 g, mint Dav.: 582 Lübecki püspökség 235 238. 2/3 tallér, 1678, Dav.: 621? Ágost Frigyes (1666 1705) 16,31 g 16,45 g 452
16,63 g 18,00 g 239. 2/3 tallér, 1684, 16,55 g, Dav.: 621 Magdeburgi püspökség Saxe-Weissenfelsi Ágost (1638 1680) 240. 2/3 tallér, 1675 HH-F, 18,97 g, Dav.: 634 241. 2/3 tallér, 1675 HH-F, de értékjelzés mellett alul, 19, 40 g, Dav.: 635. Mecklenburg Schwerini Krisztián Lajos (1658 1692) 242. 2/3 tallér, 1676 W-E, 17,49 g, Dav.: 667 243 245. 2/3 tallér, 1678, Dav.: 667 17,08 g 17,13 g 17,40 g 246. 2/3 tallér, 1688, 17,34 g, Dav.: 667 Monfort 247. 2/3 tallér, 1675, 20,22 g, Dav.: 682 VIII. János (1662 1686) Oldenburg Antal Günter (1603 1667) 248. gulden (III Ferdinánd nevére verve), évn., 19,52 g Öttingen Albrecht Ernõ (1659 1683) 249. 60 krajcáros tallér, 1674, 18,95 g, Dav.: 736 250 251. 60 krajcáros tallér, 1675, Dav.: 736 16,89 g 17,61 g 453
Ulrich Attila Reuss Schleizi I. Henrik (1640 1692) 252. 2/3 tallér, 1678 S-D, 17,35 g, Dav.: 793 Sayn Wittgensteini Gusztáv (1657 1701) 253. 2/3 tallér, 1676, 15,14 g, Dav.: 912. 254 260. 2/3 tallér, 1676 (belsõ körrel), Dav.: 916 15,37 g 17,15 g 17,25 g 17,30 g 17,61 g 17,84 g 17,88 g 261 264. 2/3 tallér, 1676 (évszám köriratban), Dav.: 917 17,93 g 18,09 g 18,60 g 19,35 g 265. 2/3 tallér, 1676 (évszám címer mellett), 16,05 g, Dav.: 918 266 268. 2/3 tallér, 1678, Dav.: 916 15,42 g 15,96 g 16,33 g Berleburgi György Vilmos (1643 1684) 269. 60 krajcáros tallér, 1675, 18,70 g, Dav.: 899 270. 60 krajcáros tallér, 1676 I-B, 18,50 g, Dav.:? 271. 2/3 tallér, 1676, 16,36 g, Dav.:? Szász-Gotha-Altenburg I. Frigyes (1675 1680) és testvérei 272 273. 2/3 tallér, 1678, 16,85 és 18,46 g, Dav.: 855 454
274 275. 2/3 tallér, 1679, Dav.: 855 15,32 g 17,74 g (Szász)Launenburg Gyula Ferenc (1666 1689) 276. 2/3 tallér, 1678 3 rozetta, 14,79 g, Dav.: 604 Szász-Römhild 277. 2/3 tallér, 1691, 16,61 g, Dav.: 880 III. Henrik (1680 1710) Szász-Weimar János Ernõ (1662 1683) 278. 2/3 tallér, 1677 (belsõ körrel), 16,96 g, Dav.: 891 279 285. 2/3 tallér, 1677, Dav.: 892 14,49 g 14,99 g 15,59 g 15,62 g 16,75 g 16,68 g 17,19 g Schwarzburg Arnstadti Anton Günter (1669 1716) 286. 2/3 tallér, 1676 H-M, 16,07 g, Dav.: 960 287 288. 2/3 tallér, 1676 jel nélk., Dav.: 960 17,14 g 17,60 g Arnstadt-Sondershauseni Krisztián Vilmos (1666 1721) 289 290. 2/3 tallér, 1676 H-M, Dav.: 950 15,65 g 15,96 g 455
Ulrich Attila 291 293. 2/3 tallér, 1676, Dav.: 950? 16,82 g 17,31 g 17,76 g Tecklenburg János Adolf (1674 1704) 294. XXIIII Mariengroschen, 1675, 16,52 g, Dav.: 1019 Ismeretlen tartomány 295. August, 2/3 tallér, 1675 3 rozetta, 18,44 g 296. Gusztáv Adolf, 2/3 tallér, 1688, 17,06 g Németalföld Campen 297. gulden, év nélkül, 19.86 g II. Mátyás (1612 1619) Zwolle II. Mátyás (1612 1619) 298 299. gulden, év nélkül, 19,98 és 19,68 g 300. oroszlános tallér, 1649, 26,67 g Zwolle város Nürnberg 301. dukát, 1635, 3,44 g Nürnberg város Olmütz 302. 3 krajcár, 1665, 1,60 g Károly (1664 1695) 456
Porosz Királyság 303. garas 1533, 1,80 g Albert Frigyes Vilmos 304 305. 6 garas, 1679 HS, 3,21 és 3,42 g 306. 6 garas, 1682 HS, 3,49 g 307. 6 garas, 1683 HS, 3,36 g 308. 6 garas, 1686 BA, 3,59 g 309 310. 6 garas, bizonytalan évszám, 3,25 g és 3,49 g Spanyol-Németalföld (Brabant) III. Fülöp (1598 1621) 311. keresztes tallér (patagon), 1624, 27,82 g IV. Fülöp (1621 1665) 312. keresztes tallér (patagon), 1627, 27,75 g 313. keresztes tallér (patagon), 1633, 27,66 g II. Károly (1665 1700) 314. keresztes tallér (patagon), 1680, 27,81 g 457
Ulrich Attila Svédország 315. poltúra, 1622, 0,92 g 316. poltúra, 1632, 1,05 g 317. poltúra, 1633(!), 0,94 g 318. poltúra, év nélkül, 0,70 g II. Gusztáv Adolf (1611 1632) Velence Alvise Contarini (1676 1684) 319. dukát (zecchino), év nélkül, 3,46 g Württemberg-Oels 320. 3 krajcár, 1675 SP, 1,63 g Sylvius Frigyes (1668 1697) Irodalom BUZA 1992. Buza János: Lengyel és magyar váltópénz Alsó-Ausztriában. (A polturás garasok magyarországi forgalmához a XVII. század második felében.) [Polnische und ungarische Wechselgelder in Niederösterreich. (Zur Geschichte der Dreipölkergroschen im Geldumlauf Ungarns in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts.)] Numizmatikai Közlöny XC XCI. 1991 92. 133 145. DAVENPORT 1982. John S. Davenport: World crowns and talers 1484 1968. Iola, Wisconsin 1982. GUMOWSKI 1960. Marian Gumowski: Handbuch der polnischen Numizmatik. Akademische Druck- und Verlagsanstalt, Graz 1960. HUSZÁR 1979. Lajos Huszár: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Corvina Kiadó, Budapest 1979. ULRICH Attila Báthori István Múzeum H 4300 Nyírbátor Károlyi Mihály u. 15. e-mail: ulrich@jam.nyirbone.hu 458
A coin find from Kisléta In 2003 a hoard consisting of 320 pieces, was found near Kisléta. The starting date of the find is given by a Prussian Grosche (Albert) of 1533, the closing date is 1692. So, the hoard could be hidden in 1692 as the earliest. The circumstances of the hiding can be explained by the passing of the imperial troops through Szabolcs county. It was the time of reconquering several Transylvanian territories from the Turks. The majority of the 320 coins is made by thaler type mints, there are 109 (34.38%) thalers, 2/3 thalers (guldiners) and 1/3 thalers in the find. The rest of the mints consists of small coins of less value. They are mostly issued by the Polish Kingdom (134 pieces 41.87%). Among Polish mints we find less frequent, and above mentioned, forints of 30 Groschen, orts of 18 Groschen and, in a great number, 6 Groschen and polturas. Hungarian coins are relatively rare in the find: a total of 36 pieces (11.25%). Their majority is made by Leopold I s 15 Kreuzers. The percentage of small coins of different countries is very variable, because beside of the above mentioned Polish and Hungarian coins, also Austrian, Czech, Silesian and Prussian money was found in Kisléta. The Kisléta hoard is a typical late-17 th century find and represents, on the first hand, the money circulation of North-eastern Hungary at the end of the 1600s. The scientific value of the hoard is very significant, because these coins justify the money circulation of not only Szabolcs county, reconstructed on the basis of contemporary sources, but also that of the territories headed by the Szepes (Spiš) Chamber. Attila ULRICH Báthori István Museum H 4300 Nyírbátor Károlyi Mihály u. 15. e-mail: ulrich@jam.nyirbone.hu 459