A Zsírégetés Harcosai Életmód Sport Egyesület Alapszabálya

A Zsírégetés Harcosai Életmód Sport Egyesület Alapszabálya 2012. január 15.

I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Zsírégetés Harcosai Életmód Sport Egyesület A továbbiakban: egyesület. 2. Az egyesület székhelye: 5000 Szolnok, Guyon R. u. 12. sz. 3. Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre. 4. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 5. Az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. 6. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden olyan állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amely segíti az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 1. Az egyesület célja: II. Az egyesület célja és feladatai A lakosság egészségmegőrző, egészségtudatos magatartásának, edzettségi szintjének sporttevékenységen keresztül történő javítása, fejlesztése és ennek megtartása. 2. Az egyesület tevékenysége: - testedzési szolgáltatások, sporttevékenység végzésének biztosítása, ennek érdekében sportlétesítmény működtetése, - az életmód, az életminőség, szokásrendszer megváltoztatása érdekében programok sport, kulturális vetélkedők, fórumok, közönségtalálkozó, stb szervezése, azokon való részvétel biztosítása, - az egészséges élethez kapcsolódó publikált újdonságok, sikerek megismertetése a társadalommal, - részvétel a dohányzás elleni küzdelemben, szenvedélybetegek leszoktatásával kapcsolatos programok szervezése, - stresszkezelés, lelki egészség megőrzésére irányuló egészségfejlesztési programok megvalósítása, - olyan információs-, és szabadidőközpont létrehozása, mely az egészségtudatos programokon kívül rekreálódni vágyó személyek számára szálláslehetőséget is biztosít, - ismeretterjesztő és tudományos programok, rendezvények, előadások szervezése, nyomtatott és elektronikus kiadványok szerkesztése, illetve terjesztése, életmód formáló táborok szervezése, - saját egészségmegőrző módszerek, programok kidolgozása, fejlesztése és kutatása,

- az egyesület céljának elérése érdekében folyamatos kapcsolattartás egészségügyi intézményekkel, szakszolgálatokkal (ÁNTSZ), pedagógiai intézményekkel, iskolákkal, készülékgyártókkal, más civil szervezetekkel, - a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében (mozgási lehetőségek, egészséges táplálkozás, stb ) a munkaadókkal való együttműködés kialakítása, - kötelező és ajánlott szűrések fontosságának hangsúlyozása nyomdai kiadványokkal, elektronikus útmutatókkal és felhívásokkal, - pedagógusok szakmai munkájának támogatása, fejlesztése, - időskorúak egészségmegőrzésének javítása, edzettségi szint javítása, - minden olyan kezdeményezés, kutatás, fejlesztés támogatása, amely az egyesület kitűzött céljának elérését segíti. III. Az egyesület tagsága 1. Az egyesület tagjai: a) Az egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, valamint ezeknek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az alapszabályban foglaltakat elfogadja, és a tagsággal járó kötelezettségeit teljesíti. b) Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes, vagy jogi személy, valamint ezeknek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki tevékenységével, vagy támogatásával segíti az egyesület céljainak megvalósítását. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, az egyesület szerveibe nem választhat és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. 2. A tagsági viszony keletkezése: Az egyesületbe való belépés és az egyesületből való kilépés önkéntes. A tagok és pártoló tagok felvételéről a belépni kívánó tag felvételi kérelme (pártoló tag esetén vagyoni felajánlása) alapján az elnökség dönt. Az egyesület tagjairól az elnökség nyilvántartást vezet amely nem nyilvános. 3. A tagsági viszony megszűnése: a) kilépéssel, ami a tag egyoldalú, az elnökséghez intézett nyilatkozatával történik, b) elhalálozással vagy megszűnéssel, c) a pártolói tagságról történő lemondással, d) törléssel, e) kizárássai. Az elnökség azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének hat hónapot meghaladóan nem tesz eleget, a következményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg felhívja tagdíjhátraléka megfizetésére. Ha a tagnak megküldött írásbeli felhívás nem vezet eredményre, úgy a tagot az elnökség törli az egyesület tagjainak sorából. Az egyesületből való kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól. Az egyesületből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott büntetésként lehet alkalmazni. A fegyelmi eljárást az erre a célra létrehozott fegyelmi bizottság, a belső szabályzatként a közgyűlés által megalkotandó fegyelmi szabályzat alapján folytatja le.

Kizárható az a tag aki: a) az alapszabály előírását súlyosan megsérti, b) magatartásával az egyesület céljait veszélyezteti, c) az egyesület vagyonában szándékosan kárt okoz, d) az egyesületnek szándékosan erkölcsi kárt okoz (jóhírét veszélyezteti), e) szándékos bűncselekményt követ el. A kizárást kimondó határozat ellen a tag a határozat közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat a közgyűléshez. IV. Az egyesület tagjainak és pártoló tagjainak jogai és kötelezettségei V. 1. Az egyesület tagjainak jogai: a) részvétel az egyesület tevékenységében, rendezvényein, sportfoglalkozásain, b) véleménynyilvánítás, észrevétel-, és javaslattétel az egyesület, és bármely szervének működésével kapcsolatban, c) az egyesület irataiba való betekintés, d) az egyesület bármely tevékenységévei kapcsolatos információkérés, e) az egyesület szolgáltatásainak, és kedvezményeinek igénybevétele, (beleértve az egyesület szakemberei, edzői által nyújtott segítséget), f) az egyesület létesítményeinek, sporteszközeinek használata, g) részvételi és szavazati jog az egyesület közgyűlésén, h) választójog és választhatóság az egyesület szerveibe, i) jogorvoslathoz való jog: az egyesület bármely szervének törvénysértő, vagy alapszabályba ütköző határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel támadhatja meg. 2. Az egyesület tagjainak kötelezettségei: a) az egyesület alapszabályának és egyéb szabályainak megtartása, b) az egyesület vagyonának megóvása, c) az egyesület célkitűzéseivel összhangban példamutató magatartás, d) a tagdíj megfizetése. Az egyesület tagjai az elnökség által évente előre meghatározott tagdíjat (hozzájárulás) fizetnek. 3. Az egyesület pártoló tagjainak jogai: Az egyesület pártoló tagjainak jogai megegyeznek az egyesület tagjainak jogaival, azzal a különbséggel, hogy a pártoló tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet. 4. Az egyesület pártoló tagjainak kötelezettségei: Az egyesület pártoló tagjainak kötelezettségei megegyeznek az egyesület tagjainak kötelezettségeivel, azzal a különbséggel, hogy a pártoló tagoknak nincs tagdíjfizetési

kötelezettségük. V. Az egyesület közgyűlése A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, valamennyi tag együttes tanácskozó és döntéshozó testülete. A közgyűlés dönt a legfontosabb szervezeti, személyi és gazdasági kérdésekben. 1. A közgyűlés összehívása: Az egyesület közgyűlését az elnök hívja össze szükség szerint, de legalább évente egyszer. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kéri. A közgyűlés időpontját az egyesület elnökségének legalább tizenöt nappal korábban meg kell határoznia és annak helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről, és a beterjesztett javaslatokról a tagokat az elnöknek írásban kell értesítenie. A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy legalább a közgyűlés tervezett időpontja előtt nyolc nappal a tagokhoz megérkezzenek. A meghívót a fenti határidővel az egyesület honlapján is közzé kell tenni. 2. A közgyűlés határozatképessége: A közgyűlés határozatképes, ha a szavazatra jogosultak több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés legkorábban a határozatképtelen közgyűlést követően, későbbi időpontra hívható össze. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A tagot erre a következményre a megismételt közgyűlésre szóló meghívóban figyelmeztetni kell. 3. A közgyűlés napirendje: A közgyűlés napirendjét az egyesület elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. Az egyesület évi rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell: a) az egyesület éves pénzügyi tervének, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény45 rendelkezései szerint készített beszámoló megtárgyalása, b) az elnökség éves beszámolójának elfogadása, c) az egyesület tagjai által beterjesztett javaslatok. 4. A közgyűlés hatásköre: A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása, b) az éves pénzügyi terv, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény45 rendelkezései szerint készített beszámoló elfogadása, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik, c) az elnökség éves beszámolójának elfogadása,

d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása, e) az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása, f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, g) az alapszabály által a hatáskörébe utalt belső szabályzatok megalkotása, h) a fegyelmi bizottság határozatai elleni jogorvoslati kérelem elbírálása. 5. A közgyűlés határozathozatala: a) A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A közgyűlés határozatait az éves beszámolók, és a közhasznúsági melléklet jóváhagyását is beleértve nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egyszerű szótöbbséges határozat meghozatalához a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének szavazata szükséges. Ha az egyesület tagja törvény vagy az alapszabály rendelkezései szerint valamely ügyben nem szavazhat, az érintett tagot az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. b) A közgyűlés a hatáskörébe tartozó tisztségviselők személyéről titkos szavazással hoz határozatot. Egy jelölt esetén a közgyűlés nyílt szavazás mellett is dönthet. c) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a megjelentek felsorolását (jelenléti ív), a napirendet, az elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a meghozott határozatok pontos szövegét. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a közgyűlés elején megválasztott két személy hitelesíti. d) A közgyűlés határozatait az üléstől számított tizenöt napon belül be kell vezetni a Közgyűlési Határozatok Könyvébe, amely tartalmazza a közgyűlés döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők személyre megállapítható számarányát, ha lehetséges, személyét. e) Az egyesület a hozott határozatokat a tagoknak elektronikus formában (e-mail), a közvetlenül érintetteknek ajánlott levél útján írásban megküldi, valamint honlapján a közgyűlést követő egy héten belül nyilvánosságra hozza. f) A közgyűlés nyilvános. VI. Az egyesület elnöksége: Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve: az elnökség. Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja, amely a működést érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés, vagy a fegyelmi bizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. 1. Az elnökség feladatai és hatásköre: a) az egyesület törvényes, az alapszabálynak megfelelő működésének biztosítása, b) az éves beszámolók, és a közhasznúsági melléklet elkészítése, d) az egyesület éves pénzügyi terve tervezetének elkészítése,

e) az éves tagdíj összegének megállapítása, f) bizottságok köztük a fegyelmi bizottság létrehozása és megszüntetése, g) egyesületi elismerések adományozása. 2. Az elnökség tagjai: Az elnökség létszáma három fő: egy elnök, és két elnökségi tag. Az elnökség tagjait az elnököt is beleértve a közgyűlés választja egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással, vagy a V./5./b pont rendelkezései alapján, öt évi időtartamra. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. Az elnökség tagja az lehet: a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és c) aki ca) magyar állampolgár, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízásként látják el. 3. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) részvétel az elnökségi üléseken, és az elnökség határozatainak meghozatalában, b) az egyesület működésével kapcsolatos javaslat, észrevétel, vélemény kinyilvánítása, c) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására. 4. Az elnökségi tagság megszűnése: a) mandátum lejártával, b) a tisztségről történő lemondással, c) elhalálozással, d) Visszahívással, e) az egyesületi tagság megszűnésével. 5. Az elnökség működése: a) Az elnökség szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik, ülései nyilvánosak. b) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az elnökségi ülés

helyét és idejét, a megjelentek felsorolását, a napirendet, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, kívánságra valamely résztvevő szószerinti hozzászólását vagy ellenvéleményét, valamint a hozott határozatok pontos szövegét. c) Az elnökség határozatait az üléstől számított tizenöt napon belül be kell vezetni az Elnökségi Határozatok Könyvébe, amely tartalmazza az elnökség döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők személyre megállapítható számarányát, ha lehetséges, személyét. d) Az elnökség határozatait a tagoknak elektronikus formában (e-mail), a közvetlenül érintetteknek ajánlott levél útján írásban megküldi, valamint honlapján az elnökségi ülést követő egy héten belül nyilvánosságra hozza. 6. Az elnökségi ülés összehívása: Az elnökségi ülést a napirend és az előterjesztések írásban történő megküldésével az elnök hívja össze. A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy legalább az elnökségi ülés tervezett időpontja előtt nyolc nappal az elnökség tagjaihoz megérkezzenek. 7. Az elnökség határozatképessége: a) Az elnökség határozatképes, ha mindhárom elnökségi tag jelen van. Az elnökség határozatait és döntéseit minden kérdésben nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének "igen" szavazatával hozza. b) Ha az elnökség nem határozatképes, megismételt elnökségi ülést kell tartani. A megismételt elnökségi ülés legkorábban a határozatképtelen elnökségi ülést követően, későbbi időpontra hívható össze. A megismételt elnökségi ülés is csak akkor határozatképes, ha azon valamennyi elnökségi tag jelen van. VII. Az egyesület elnöke Az egyesület legfőbb tisztségviselője az egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti az egyesület tevékenységét, képviseli az egyesületet. 1. Az elnök feladatai: a) az elnökség és a közgyűlés üléseinek összehívása, vezetése, b) az egyesület képviselete, c) az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés (bármely elnökségi taggal együttesen), c) az alapszabály és az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, d) személyi javaslatok tétele a tisztségviselőkre, e) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak az elnökség, a közgyűlés, vagy a fegyelmi bizottság kizárólagos hatáskörébe.

VIII. A fegyelmi bizottság Az egyesületi tagok fegyelmi ügyeiben eljáró szerv a fegyelmi bizottság. 1. A fegyelmi bizottság megalakulása, összetétele, működése: a) A fegyelmi bizottság 3 tagból áll, akiket az elnökség választ az egyesület tagjai közül, elnökét pedig a bizottság maga választja tagjai közül. b) A fegyelmi bizottságnak nem lehet tagja az egyesület elnöke, elnökségi tagja, illetve annak közeli hozzátartozója. c) A fegyelmi bizottság megbízatása eseti, időtartama a fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges idő, de legfeljebb 60 nap. d) A fegyelmi bizottság tagjai munkájukat anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik. e) A fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárást belső szabályzatként a közgyűlés által megalkotandó fegyelmi szabályzat alapján folytatja le. f) A fegyelmi bizottság döntései ellen a közgyűléshez lehet 15 napon belül fellebbezni. 2. Összeférhetetlenségi okok: A fegyelmi bizottság eljárásában és döntéshozatalában nem vehet részt: a) az eljárás alá vont személy, illetve közeli hozzátartozója, b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg, e) akinek a fegyelmi büntetés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik, d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. 3. A fegyelmi bizottság működése: A fegyelmi bizottság határozatképességére, határozathozatalára az elnökségre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. IX. Összeférhetetlenségi szabályok a) Az elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk. 685. b) pont szerinti közeli hozzátartozói, és nem állhatnak egymással élettársi kapcsolatban, munka-, vagy egyéb érdekeltségi viszonyban. b) A közgyűlés, és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek a Ptk. 685. b) pont szerinti közeli hozzátartozója, vagy élettársa a határozat alapján - kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve - a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület célszerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.

c) A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig ca) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, cb) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, cc) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, cd) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. d) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. X. Az egyesület gazdálkodása és vagyona a) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. b) Az egyesület a jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat, és célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. c) Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. d) Az egyesületnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. e) Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 1. Az egyesület bevételei: a) tagdíj, b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) egyéb bevétel. 2. Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) egyéb költség. Az egyesület bevételeit a X/1. pont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) pedig a X/2. pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az egyesület X/2. pont c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. XI. Az egyesület képviselete Az egyesületet az egyesület mindenkori elnöke képviseli. Az egyesület bankszámlája felett az egyesület mindenkori elnöke bármely elnökségi taggal együttesen jogosult rendelkezni. XII. Beszámolási szabályok a) Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. b) Az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az alakulás évét, melyben a megalakulástól december 31.-ig tart. c) Az egyesület könyvvezetése a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik. Az egyesület beszámolója tartalmazza: ca) a mérleget (egyszerűsített mérleget), cb) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), cc) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. d) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az egyesület által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat, továbbá a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

e) Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni az egyesület által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges a Cszt. 32. szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. Az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni a törvényben meghatározott módon. f) Az egyesület éves beszámolóit a közhasznúsági mellékletet is beleértve a honlapján hozza nyilvánosságra. g) A közhasznúsági melléklet, valamint az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett valamennyi irat nyilvános, abba bárki betekinthet és abból saját költségére másolatot kérhet, amennyiben szándékát írásban közli az elnökséggel. Az iratokba való betekintést előre egyeztetett időpontban, az egyesület székhelyén, az egyesület elnöke biztosítja a kérelmező részére. h) Az egyesület szolgáltatása igénybevételnek módjáról szóló tájékoztatót az egyesület a honlapján jelenteti meg. 1. Az egyesület megszűnik ha: XIII. Az egyesület megszűnése a) a közgyűlés döntése alapján átalakul, b) a közgyűlés a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. A b) e) pontokban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c) d) pontokban foglalt esetekben pedig kényszervégelszámolást kell lefolytatni. A közgyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. Az egyesület megszűnése esetén vagyona - a hitelezők kielégítése után - a tagok tulajdonába kerül, akik kötelesek azt közérdekű célokra - az eredeti céloknak megfelelően fordítani, valamint a felhasználás módját nyilvánosságra hozni. Ha az egyesület bírósági feloszlatás útján szűnik meg, akkor a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyona állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

XIV. Záró rendelkezések a) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. b) Az egyesület feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. c) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, illetve a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók. Szolnok, 2012. január 15.. Katona Zoltán elnök