A BERHIDAI II. RÁKÓCZI FERENC NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS VILONYAI TAGISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013 2017 1
TARTALOMJEGYZÉK A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA I. Általános rendelkezések, a szervezeti és működési szabályzat hatálya 6. II. Az intézmény alapadatai 7. Az intézmény hivatalos neve 8. Alapfeladata III. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 9. Az iskola szervezeti felépítése Az intézmény vezetője. Az intézményi bélyegzők használata. 4. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 5. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök 6. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézmény vezetősége Az intézmény dolgozói IV. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 12. 1. Az intézményi közösség 2 2. Az intézményi alkalmazottak közössége 3. A nevelők közösségei 3.1. A nevelőtestület A nevelők szakmai munkaközösségei Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 4. A pedagógusok alkalmazási rendje, feltétele: A pedagógus jogai és kötelezettségei: Egyes kiemelt pedagógus munkakörök 5. Az oktatást segítő dolgozók alkalmazása 6. A szülői szervezet 6. A tanulók közösségei 7. 1.Az osztályközösség Az iskolai diákönkormányzat Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása. 8. A tagintézménnyel történő kapcsolattartás rendje 8.2. Az intézmény vezetősége és a nevelőtestület kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 7 A nevelők és a szülők kapcsolattartása V. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 22. 2
VI. Az intézmény működési rendje 22. VII. A tanórán kívüli foglalkozások 25. VIII. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok 27. A napközi otthon, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok IX. Az intézményi belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 28. X.A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje 30. XI. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 31. XII. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) 31. 1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a magasabb rendű jogszabályok előírásai alapján XIII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 32. XIV. Az intézményi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 34. XV. A tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárások részletes szabályai 36. XVII. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének, iktatásának rendje 38. SZABÁLYZATOK: Panaszkezelési szabályzat 43. Kulcskezelési- és használati szabályzat 47. Munkaruha vásárlási szabályzat 49. 3
Mellékletek: 1.sz. igazgató-helyettesi munkaköri leírás 51 2.sz. alsó tagozatos tanító munkaköri leírás 53 3.sz. felső tagozatos tanár munkaköri leírás 55 4.sz. iskolatitkári munkaköri leírás 57 5.sz. tagintézmény-vezetői munkaköri leírás 60 6. sz. takarító munkaköri leírás 62 7. sz. karbantartó munkaköri leírás 64 8. sz. jelzőrendszeri lap 66 SZMK működési szabályzata 67 Záró rendelkezések 75 4
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Vilonyai Tagiskolája Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat 2013. év március hó 21. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Berhida, 2013. március 21. Iskolai diákönkormányzat vezetője 5
A II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Vilonyai Tagiskolája Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai Szülői Szervezet Választmánya 2013. év március hó 21. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Berhida, 2013. március 21. Szülői Szervezet vezetője A II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Vilonyai Tagiskolája Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2013. év március hó 21. napján tartott ülésén elfogadta. Berhida, 2013. március 21. intézményvezető Általános rendelkezések, a szervezeti és működési szabályzat hatálya A II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Vilonyai Tagiskolája szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2017. év december hó.napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 6
II. Az intézmény alapadatai : 1. Neve: Berhidai II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Címe: 8182 Berhida, Ibolya út 4. Tagintézménye: Berhidai II. Rákóczi Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Vilonyai Tagiskolája Címe: 8194 Vilonya, Papkeszi utca 5/a. Típusa: Általános iskola Feladat ellátási köre: szakmai alapdokumentuma tartalmazza 7
Oktatási azonosítója: 037127 8
9
3. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel, kizárólag a tartós tankönyvek tárolására 4. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: képesség-kibontakoztató felkészítés 5. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga A szakmai alapdokumentumban olvasható! Az intézmény tálalókonyháját, ebédlőjét a Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde működteti. III. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 1. Az iskola szervezet i felépítése Intézményvezető Gyermek - és ifjúságvédelmi felelős Igazgatóhelyettes Tagintézmény - vezető Diákönkormányzat vezetője Alsó tagozatos Osztályfőnöki munkaközösség munkaközösség - - vezető vezető Tagiskolában tanítópedagógusok Iskolatitkár T anítók, napközis nevelők Tanárok Tagintézmény technikai dolgozója 2. Az intézmény vezetője 2.1.A köznevelési intézmény vezetője a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért. A kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és 10
gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 2.2. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. 3. Az intézményi bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes minden ügyben, a tagintézmény-vezető minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 4. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 4.1. Az intézményvezető akadályoztatása, huzamosabb távolléte esetén jogköreit, feladatait az intézményvezető-helyettes látja el, intézkedik az azonnali cselekvést igénylő feladtok tekintetében. 4.2. Az intézményvezető két hétnél hosszabb távolmaradása esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másképp rendelkezik. 4.3. Az intézményvezető és helyettese távolléte esetén a napi szervezési és működési feladatokat a felső tagozatban az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, alsó tagozatban az alsós munkaközösség-vezető látja el. 4.4. A tagintézmény-vezető távolléte esetén helyettesítését az intézményvezető által megbízott, tagintézményben tanító pedagógus munkatárs látja el. 5. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: az intézményvezető-helyettes valamint a tagintézmény-vezető számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, 6. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre 6.1. Az intézményvezető közvetlenmunkatársai: az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető. 6.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 6.3. Az intézményvezető-helyettest a Tankerület által kiírt pályázat útján a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a Tankerület 5 évre bízza meg. Az intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az intézményvezető által rá bízott feladatokért. 11
6.4. A helyettes közvetlenül irányítja a munkaközösségek munkáját. Irányítja az intézmény ügyvitelét, ügykezelését, nyilvántartását. Összeállítja a tanév eleji, tanév végi feladatokat. Képviseli az iskolát az állami szervek, hatóságok, intézmények, tömegszervezetek és magán személyek előtt. Éves ellenőrzési terv alapján rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanítók, tanárok tevékenységét, melyről rendszeresen beszámolót készít az igazgatónak. 6.5. Az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel az intézményvezető-helyettes helyettesíti. 6.6. A tagintézmény vezető ellátja az alsó tagozatos négy évfolyamos tagiskola vezetését. Irányítja a tagintézmény ügyvitelét, ügykezelését, nyilvántartását. Összeállítja a tanév eleji, tanév végi feladatokat. Éves ellenőrzési terv alapján rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanítók munkáját, melyről rendszeresen beszámolót készít az igazgatónak. Teljes jogkörrel látja el a tagintézmény szakmai irányítását. 7. Az intézmény vezetősége 7.1. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezető, a munkaközösség-vezetők. 7.2. Az intézmény vezetősége, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 7.3. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője illetve helyettese jogosult. 7.4. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető illetve helyettese aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 8. Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a magasabb rendű jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban, a fenntartó alkalmazza. Kivételt képez a helyettesítés céljából történő határozott idejű kinevezés, amikor a kinevezési jogot a fenntartóval történt előzetes egyeztetés után, az intézményvezető gyakorolja. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 12
IV. Az intézményközösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézményvezetésével 1. Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az intézmény dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az intézményi közösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 2. Az intézményi alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit magasabb jogszabályok (Munka törvénykönyve, A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, A nemzeti köznevelésről szóló törvény), az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata rögzíti. 3. A nevelők közösségei 3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; az intézmény éves munkatervének elkészítése; az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek, tagintézményvezetők megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. 13
A nevelőtestület dönt a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet, Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak több mint 33 százaléka kéri, illetve ha az intézmény igazgatója vagy az intézmény vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb rendű jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. Nevelőtestületi jogkörök átruházása: A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az intézményi szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. A nevelőtestület a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül az intézményben működő munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át: A döntési jogkörök közül: Működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása. A képviseletében eljáró személyek megválasztása. A kötelező véleményezési jogkörök közül: Munkaterv, benne a tanév rendjének meghatározásában. A tanórán kívüli foglalkozások, szünidei foglalkozások, táborozások formáinak megállapításában. Az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. A szülőket anyagilag is érintő ügyekben. 14
A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete stb.) 3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsó tagozatos munkaközösség: tagjai: tanítók, napközi otthonos nevelő felső tagozatos munkaközösség: tagjai: szaktanárok, osztályfőnökök A szakmai munkaközösségek a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A munkaközösség feladata az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő- és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, az intézményi nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, javaslattétel az intézmény igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése, 15
A szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, az aktuális tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. 3.4. A pedagógusok alkalmazási rendje, feltétele: A pedagógusokat határozott időre (helyettesítés céljából) a fenntartóval történt előzetes egyeztetés után, az igazgató, határozatlan időre a fenntartó alkalmazza. Alkalmazási feltételek (új felvétel esetén): az általa oktatott tantárgynak megfelelő felsőfokú végzettség és szakképzettség 3.5. A pedagógus jogait és kötelezettségeit az Ntk. 62. tartalmazza. A pedagógusok joga, hogy a használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, és a rendelkezésre álló informatikai eszközöket ( laptopokat ). Az informatikai eszközök kölcsönzésének szabályai: Tanítási órák és foglalkozások után, a másnapi felkészüléshez, a pedagógus haza viheti a tanterme leltárában szereplő informatikai eszközöket. Kivételt képez ez alól a digitális tábla és projektor. Amennyiben nincs saját termének leltárában ilyen eszköz, akkor egyeztetnie kell azzal a munkatársával, akinek a terméből elviszi. Minden reggel 20 perccel a tanítás előtt kötelessége visszahozni a haza vitt eszközöket. A kölcsönzött eszközökért és a rajta található szoftverekért teljes mértékben anyagi felelősséget kell vállalnia. 16
Minden pedagógus a tanévelején könyvtárról megkapja a tanított tantárgyakhoz szükséges tankönyveket, munkafüzeteket és tanári kézikönyveket. Tanév végén ezeket a könyveket hibátlan állapotban kell visszaszolgáltatnia a könyvtárnak. 3.6. Egyes kiemelt pedagógus munkakörök Az osztályfőnök Segíti a tanulóközösség kialakulását. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, logopédus, védőnő stb.). Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére és a tehetséggondozásra. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elő- meneteléről. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt). Saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását. Figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával. A diákönkormányzatot segítő tanár A diákönkormányzat tevékenységét segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat a segítő pedagógus támogatásával és közreműködésével érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola igazgatójához. 17
Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bízza meg öt éves időtartamra. Elősegíti, hogy a diákönkormányzat az SZMSZ, a házirend, a szociális juttatások, a szabadidős programok tekintetében vélemény alkotási illetve egyetértési jogát a gyakorolhassa. Legalább havonta egy alkalommal részletes megbeszélést folytat a diákönkormányzat vezetőjével. Megszervezi, az igazgató által a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről szóló éves tájékoztatóját. Feladata az iskolai diákönkormányzat működtetése A demokratikus iskolai közélet, a gyermeki jogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a gyermekközösségek igényeinek összehangolása. Gondoskodik a diákönkormányzat éves munkatervének elkészítéséről. Szervezi, irányítja a diák-önkormányzativálasztásokat. Javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatáskörének meghatározására. Szervezi és irányítja a diákparlament összehívását, lebonyolítását. Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések előkészítését. Személyesen vagy kollégák, szülő bevonásával biztosítja a felnőtt felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein. Szükség szerint képviseli a diákönkormányzat érdekeit. 4. Az oktatást segítő dolgozók alkalmazása A nem pedagógus közalkalmazott dolgozókat, határozatlan időre a fenntartó, helyettesítés céljából határozott időre a fenntartóval történő előzetes egyeztetés után az intézményvezető nevezi ki. Alkalmazási feltételek: szakmai végzettség, munkavégzési alkalmasság, fegyelmezett, határidős munkavégzés. 5. A szülői szervezet 5.1. Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet (SZSz) működik. 5.2. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik a következő tisztségviselőket választják meg: elnök választmányi tag (egy vagy két fő) 18
5.3. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a megválasztott osztály SzMSz elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. A Szülői Szervezet SzMSz-ét a melléklet tartalmazza! 6. A tanulók közösségei 6. 1.Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 6.2. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. A diákönkormányzatnak egyetértési joga van a következő kérdésekben: az SZMSZ tanulókat érintő rendelkezéseinek elfogadása és módosítása, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek eldöntésekor, a házirend kialakításakor, minden tanulókat érintő kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli 19
diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 3 fő diákképviselőt választ. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja. A diákönkormányzat saját bevételeinek felhasználásáról (pl. hulladékgyűjtés, farsang stb.) az intézményvezetővel történő előzetes egyeztetés után maga dönt. 7. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása 7.1. A tagintézménnyel történő kapcsolattartás rendje Az igazgatóhelyettes a tagintézmény-vezető útján gondoskodik arról, hogy a szülőket, pedagógusokat, tanulókat érintő intézkedések kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A tagiskola pedagógusai részt vesznek az anyaintézmény értekezletein, rendezvényein. Az iskola igazgatója és a tagiskola-vezetője szükség esetén előzetes egyeztetés szerint megbeszélést tartanak. 7.2. Az intézmény vezetősége és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az intézmény vezetőségének ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. A fórumok időpontját az intézményi munkaterv határozza meg. Az iskola vezetősége az aktuális feladatokról a nevelőtestületi szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal és a szülői szervezettel. 7.3. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása Az intézményben tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 20
A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, intézményen belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, intézményen kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői a vezetői értekezleteken rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 7.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 2 havonta, a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, a hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusoknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi szülői szervezettel. 7.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető: o a szülői szervezet (közösség) választmányi ülésén tanévenként 2 alkalommal o a hirdető táblán keresztül, az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, 21
a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók, szöveges értékelés a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézményvezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézményvezetőségével, nevelőtestületével vagy az intézményi szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az intézmény vezetőjétől, valamint intézményvezető-helyettesétől, tagintézmény-vezetőitől az intézményi munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az intézménypedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az intézmény fenntartójánál, az intézmény irattárában, az intézmény nevelői szobáiban, az intézmény vezetőjénél, az intézmény könyvtárában, az intézmény honlapján. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az intézmény irattárában; az intézmény könyvtárában; az intézmény nevelői szobáiban; az intézmény vezetőjénél; elektronikus formátumban pedig az intézmény honlapján. A házirend egy példányát a köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az intézmény minőségirányítási programja megtekinthető az intézmény honlapján, az intézmény irattárában; 22
az intézmény vezetőjénél; V. Az intézményvezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolát külső kapcsolatokban elsősorban az igazgató képviseli. Az igazgató, az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervezetekkel. Ahol szükséges, a kapcsolattartás külön szabályozás szerint történik. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következőkkel: az intézmény fenntartója, a helyi valamint a tagintézmény telephelye szerinti képviselő testület, a helyi polgármesteri hivatal, a helyi családsegítő központ, a helyi oktatási intézmények vezetői és nevelőtestülete, a várpalotai és megyei pedagógiai szakszolgálat a helyi kisebbségi önkormányzatok, a helyi kulturális intézmények. A kapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: az iskolát támogató Gyermekeinkért Alapítvány a helyi gazdálkodó szervezetek, vállalkozások A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért, az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn a település gyermekorvosával, a területileg illetékes védőnőkkel, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, ellátását. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Berhidai Szociális és Családsegítő Szolgálattal. A kapcsolattartás egyik formája a havonkénti jelzőrendszeri megbeszélés. Probléma esetén az osztálytanító, vagy osztályfőnök kitölti a jelzőrendszeri lapot, melyet az intézményvezető továbbít a Berhidai Szociális és Családsegítő Szolgálathoz, mely intézkedése után visszajelez az iskolának. A kapcsolat felügyeletéért az intézményvezető a felelős. Az intézményben párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet! VI. Az intézmény működési rendje Az iskola valamint a tagiskola a tanév szorgalmi ideje alatt, tanítási napokon 6 45 17 00 óráig tart nyitva: A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. 23
Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! A téli, tavaszi, nyári, őszi zárás a tanév rendje szerint történik. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és 17 00 óra között az intézmény igazgatójának, vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelőjogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az esetleg szükséges intézkedések megtételére a helyettesítési rendben foglaltakat kell alkalmazni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A tanítás rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 7 45 órától 14 10 óráig tart. A napközi otthon 11 45 órától 16 00 óráig tart, szülői kérésre 17 óráig meghosszabbítható. A szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások a pedagógussal egyeztetett időpontban 12 25 órától - 17 00 óráig tarthatók. Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7 45 órakor kezdődik. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 7 45-8 30 10 perces szünet 2. óra: 8 40-9 25 20 perces szünet 3. óra: 9 45-10- 30 10 perces szünet 4. óra: 10 40-11 25 10 perces szünet 5. óra: 11 35-12 20 10 perces szünet 6. óra: 12 30-13 15 10 perces szünet 7. óra: 13. 25.-14. 10 10 perces szünet 8. óra: 14. 20-15. 05 10 perces szünet 9. óra: 15. 15 16. 00 10 perces szünet A tagiskolában a tanítás 8 órakor kezdődik, ennek megfelelően módosul a csengetési rend. 24
A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik. Az iskolában reggel 7 15 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettes tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók a tantermen kívül, a 20 perces szünetet - az időjárástól függően az udvaron töltik el. Szünetekben a gyermekekre ügyeletes nevelők felügyelnek az ügyeletes időbeosztás szerint. Az óraközi szünetekben a diákügyelet a nevelői ügyelethez illeszkedik, a diákönkormányzat egyetértésével. Az ebédelést 11 30 óra - 14 00 óra között kell lebonyolítani a csoportbeosztás szerint. Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat, még az óraközi szünetekben sem. Ezért félévente ügyeleti rendet határozunk meg, az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeletre beosztott nevelő felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, és a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletet ellátó nevelő tizenöt perccel az ügyelet megkezdése előtt érkezik. Az ügyeleti beosztást a napi terhelés figyelembevételével a pedagógusok maguk végzik. Cserélni az igazgatóhelyettes tudtával és beleegyezésével lehet. Tanulmányi kirándulás esetén az aznapra eső ügyeletét a nevelő cseréli el, és írásban jelenti az igazgatóhelyettesnek. Tanítási órán kívüli időben a tanulók az iskola termeiben csak szervezett foglalkozásokon tartózkodhatnak, a szervező tudtával és felelősségével. Tanítási időn, foglalkozáson kívüli balesetekért felelősséget nem vállalunk. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az intézmény igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola helyiségeinek használói felelősek az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit, elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 25
Az iskola helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben - külső megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségben tartózkodhat. Az intézmény épületében az intézmény dolgozóin és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak. Az intézmény épületébe érkező szülőket, illetve idegeneket az iskolatitkár igazítja el. Az intézményterületén (beleértve az iskola udvarát is) TILOS A DOHÁNYZÁS! Az intézményben mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézmény igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az intézmény számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető intézményi alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, 7 30 15 00 óra közti időszakban. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza, az intézmény hirdetőtábláján kifüggeszti. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: a diáksportkörben sportoló tanulók számára heti 2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik az iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek VII. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi az intézmény által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: 26
Napközi otthon, tanulószoba A vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon, valamint tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon igény esetén összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segíthetik. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az intézmény minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az intézmény igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az intézmény dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, levelezős, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások Az intézmény nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, hangversenyek, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos 27
rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. VIII. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok 1.A napközi otthon, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik. A napközi otthonba, tanulószobai foglalkozásra tanévenként, a tanévnyitó ünnepély után kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti írásban gyermeke napközi otthoni, tanulószobai elhelyezését. A székhely intézményben 1 8. évfolyamon a napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és a szülők igényei alapján kell megszervezni a csoportokat. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16 óráig az iskola felügyeletet biztosít. 16 óra előtt a tanulók eltávozása a foglalkozásokról csak a szülő írásbeli kérése alapján történhet. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő írásbeli kérelme alapján távozhat el. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén az iskola ebédet (menzát) biztosít. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelő állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai házirend részét képezi. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. Napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: akiknek napközbeni otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak akiknek mindkét szülője dolgozik akik állami gondozottak akik rossz szociális körülmények között élnek A napköziben való részvételre az osztályfőnök is javaslatot tehet. 2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézményvezetője adhat. 28