K Ö Z P O N T I S T A T I S Z T I K A I H I V A T A L MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA MISKOLC VÁROS TÁRSADALMA ÉS GAZDASÁGA Miskolc, 2006. október 30. Igazgató:
Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető: Szalainé Homola Andrea Készítette: Szalainé Homola Andrea Fejes László Szabó Zsuzsánna Szilágyi Ferencné Közreműködött: Mihály Zoltán (számítástechnika) Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet. A kiadvány megvásárolható, illetve megrendelhető: Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóságán Miskolc, Katalin u. 1. 3501 Pf. 115 46/518-200 Fax: 46/518-295 2
TARTALOM Oldal BEVEZETÉS... 4 NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM... 5 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Foglalkoztatottság, munkanélküliség... 11 Munkanélküliek és ellátásuk... 12 Nyugdíjasok... 14 Személyi jövedelem... 14 Lakás, közmű, környezet... 16 Kereskedelem, üzlethálózat... 18 Közlekedés, távközlés... 19 Egészségügy és szociális ellátás... 21 Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, kultúra, közművelődés... 23 A GAZDASÁG HELYZETE A gazdaság általános jellemzői... 27 Regisztrált vállalkozások... 28 Külföldi tőke... 30 Beruházások... 31 A főbb ágazatok... 32 Ipar... 32 Építőipar... 33 Idegenforgalom... 33 Műszaki fejlesztési, területfejlesztési, kiegyenlítő és céljellegű támogatások, 2004-2006. évben... 37 TÁBLÁK CÍMJEGYZÉKE... 40 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK... 79 ÁLTALÁNOS JELÖLÉSEK... 79 3
BEVEZETÉS Miskolc város társadalmi, gazdasági jellemzőiről 1999 óta rendszeresen készítünk elemzést. Az első kiadvány a kilencvenes évek változásait mutatta be, a második helyzetképet adott a város társadalmáról és gazdaságáról, a piacgazdaság megjelenésének következményeiről valamint a gazdaság átrendeződéséről, 2000-ben pedig egy milleniumi kiadvány készült a városról. A 2002-ben és 2003-ban megjelent elemzés az előző évhez képest végbement változásokat mutatta be, majd a kiadványsorozat két éven keresztül szünetelt. A most elkészült kiadványban a legfrissebb, 2005. évi adatokat adjuk közre. A táblázatos részben Miskolc város adatai mellett országos és megyei adatokat is közlünk, az összehasonlítást a megyei jogú városok mutatói is segítik. Annak ellenére, hogy Miskolc a nagyipari bázis megrendülése következtében ami népességvesztéssel és a város gazdasági súlyának csökkenésével járt a nagyvárosok között a legnagyobb veszteséget szenvedte el a rendszerváltás idején, az oktatásban és az egészségügyben megőrizte vezető szerepét. A legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint több mint 13 ezren járnak be a város iskolai intézményeibe tanulni. A felsőoktatásban tanulók száma 2005-ben megközelítette a 15 ezret, egészségügyi intézményei pedig regionális feladatokat is ellátnak. Míg korábban a legnagyobb ipari város, majd a leépülő kohászati város képzete tapadt Miskolc nevéhez, megindult egy lassú arculatváltás is. Az új kereskedelmi központok, a bővülő bankhálózat, a belváros rekonstrukciója, az új sétálóutcák lassan átalakították a város arculatát. A város határában megtelepedett a BOSCH cég, amely a régen várt szerkezetváltás irányában tett eredményes lépésnek bizonyult. Az M3 autópálya továbbépítésével javult a város megközelíthetősége. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Miskolci Igazgatósága 4
NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM Magyarország népessége 2006. január 1-jén 10 millió 77 ezer fő volt. A népességszám változását hosszabb ideje a természetes fogyás és a nemzetközi vándorlási nyereség egyenlege határozza meg. Ezek következtében az elmúlt évben a népesség száma 21 ezer fővel csökkent, valamivel nagyobb mértékben, mint egy évvel korábban, de kevésbé, mint az előző öt év átlagában. Az ország népessége a születések számát meghaladó halálozások következtében 1981 óta fogy. A csökkenés a nyolcvanas évtizedben 3,1% volt. A kilencvenes évek elején erősödtek a kedvezőtlen népesedési folyamatok, folytatódott a születések számának hullámzásokkal tarkított, de alapvetően csökkenő irányzata, visszaesett a házasodási kedv, emelkedett a halálozások száma, gyorsult a népességcsökkenés üteme. Az évtized második felére valamelyest mérséklődtek a kedvezőtlen irányzatok. Az ezredfordulót követően megállt a születésszám csökkenése, javultak a halandósági viszonyok. Magyarország népessége 2006. január 1-jén 1%-kal kevesebb a 2002. évinél. Hazánkban 2005-ben 44 ezer házasságot kötöttek, 97 500 gyermek született és 135 700 lakos halt meg. A házasságkötések száma 1%-kal emelkedett, az élveszületéseké 2,5%-kal, a halálozásoké pedig 2,4%-kal növekedett egy év alatt. A tavalyi évben ezer lakosra 9,7 élveszületés és 13,5 halálozás jutott; ennek következtében a természetes népességcsökkenés mértéke 3,8 ezreléket tett ki. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind területe, mind népessége alapján hazánk második legnagyobb megyéje. Lakónépessége 2006. január 1-jén 725 779 fő volt, ez az ország népességének 7,2%-át adta. A megye területén élő népesség 1980-hoz viszonyítva amikor legmagasabb volt az itt élők száma 10,3%-kal; 1990-hez mérten pedig 4,7%-kal csökkent. A Miskolci kistérségben 40 település található. Az itt élő népesség száma 2006. év elején 273 205 fő volt, 2,9%-kal kevesebb, mint négy évvel korábban. A kistérségben egy km 2 -en átlagosan 271 fő élt, ez 2,7-szerese a megyei átlagnak. Miskolc az ország harmadik legnagyobb lélekszámú városa. Népessége a nyolcvanas évek közepéig emelkedett (1986 év elején 211 660 fő), majd ettől kezdve fokozatosan csökkent. 2006. év elején a lakosság száma 174 416 fő volt. Az utóbbi négy évben 8 ezer fővel, 4,4%-kal fogyott a város lélekszáma. Ebben az időszakban 5
a megyeszékhelyek közül Kecskemét kivételével mindenhol csökkenést lehetett megfigyelni. Miskolc a sűrűbben lakott megyeszékhelyek közé tartozik. Egy km 2 -en átlagosan 737 fő élt, ez a mutató a fővárosban, Pécsen, Szombathelyen és Tatabányán nagyobb. Településrészre vonatkozóan a 2001. évi népszámlálás adatai állnak rendelkezésre. Ekkor a Miskolcon élők legnagyobb hányada, 55%-a lakótelepeken, 29%-a kertvárosias lakóövezetben, 9%-a belvárosi, illetve a városmag köré tömörült területen élt. A lakónépesség életkor szerinti változását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1990 óta nagymértékben, 41%-kal csökkent a gyermekkorúak (0-14 éves) száma, ennél kisebb volt a fiatal felnőttek (15-39 éves) 12%-os, valamint az idősebb felnőttek 6%-os fogyása. Az előzőekkel ellentétben az időskorúak száma viszont jelentősen, 29%-kal emelkedett. fő 250000 Lakónépesség korcsoportonként, január 1. 1. ábra 200000 150000 65-100000 40-64 50000 0 1990 2001a) 2003 2004 2005 2006 15-39 0-14 a) Február 1. 6
A népesség öregedését jelzi, hogy 1990-hez képest a gyermekkorúak aránya nagymértékben csökkent (az 1990. évi 20,8%-ról 2006. évben 13,8%-ra), ezzel ellentétben az időskorúaké jelentősen (11,4%-ról 16,6%-ra) nőtt. Az öregedési index a száz gyermekkorúra (0-14 éves) jutó öregkorúak (65 éves és idősebb) száma 1990-ben még 55 volt, 2006-ban már 120. Az eltartási mutatót, azaz a felnőtt korúakra jutó gyermek és időskorúak számát illetően kismértékű csökkenés figyelhető meg, ezen belül viszont mérséklődött a gyermekkorúak, és emelkedett az időskorúak eltartottsági aránya. 1. tábla Eltartottsági ráta, öregedési index, január 1. Év Korösszetétel, % -14 15-39 40-64 65- Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája Öregedési index 1990 20,8 36,9 31,0 11,4 30,7 16,8 47,5 54,8 2006 13,8 36,7 32,9 16,6 19,8 23,8 43,7 120,2 Miskolcon 2006. év elején ezer férfira 1162 nő jutott, míg a megye átlagában ez a mutató 1100. A megyeszékhelyen 2005-ben 839 házasságkötés történt, ez 42-vel több, mint az előző évben volt. A város lélekszámát a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt alakította. 2005-ben az előző évhez képest lényegesen kisebb vándorlási veszteségét (- 532 fő) regisztrálták, míg a természetes fogyás mértéke (- 826 fő) alig változott. A természetes fogyás alakulására hatással volt, hogy mind a halálozások, mind az élveszületések száma 1,6%-kal emelkedett. 2005. évben ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13,8 halálozás jutott, az élveszületési ráta javult, a halálozási viszont romlott az egy évvel korábbihoz képest. 7
2. ábra A születések és halálozások száma 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Élveszületés Halálozás A vándorlási veszteség 2005-ben az előző évinél lényegesen alacsonyabb volt, ami annak köszönhető, hogy az ideiglenes elköltözések száma kevesebb volt, mint az ideköltözőké. 2005-ben is (az előző évhez hasonlóan) elsősorban az állandó jelleggel költözők elvándorlása dominált. 2. tábla Vándorlás a megyeszékhelyen Költözés jellege 1995 1997 2000 2001 2004 2005 Állandó jelleggel: odaköltözés 2 616 2 808 2 420 2 337 2 309 2 405 elköltözés 3 783 3 663 3 861 3 579 3 584 3 557 A költözések egyenlege - 1 167-855 - 1 441-1 242-1275 - 1152 Ideiglenes jelleggel: odaköltözés 4 121 3 584 3 029 2 740 2 961 4 030 elköltözés 4 429 4 137 3 100 3 818 3 096 3 410 A költözések egyenlege -308-553 - 71-1 078-135 620 Állandó és ideiglenes jelleggel: odaköltözés 6 737 6 392 5 449 5 077 5 270 6 435 elköltözés 8 212 7 800 6 961 7 397 6 680 6 967 Vándorlási különbözet - 1 475-1 408-1 512-2 320-1410 - 532 8
A Miskolcról elvándorlók legnagyobb része a megye községeibe települt, ezt követték Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve más megyék városai, majd Budapest. A bevándorlók esetében is hasonlóan alakult a helyzet, többségük a megye községeiből érkezett, a sor a városokkal, majd Budapesttel folytatódott. A költözés iránya A vándorlás megoszlása a költözés iránya szerint, 2005 Miskolcról elvándorlók Állandó jelleggel Miskolcra vándorlók Ideiglenes jelleggel Miskolcról elvándorlók 3. tábla (százalék) Miskolcra vándorlók A megye többi városába/ból 17,7 22,3 16,8 18,0 A megye községeibe/ből 43,8 52,6 38,3 37,2 Budapestre/ről 15,9 6,5 16,6 13,0 Más megye városaiba/ból 15,1 12,3 20,8 23,0 Más megye községeibe/ből 7,5 6,4 7,5 8,9 A vándorlási veszteség 45%-a adódott a nők, 55%-a pedig a férfiak költözéseiből. Családi állás szerint vizsgálva az állandó jelleggel (oda-, illetve el-) költöző férfiak 56%-a nőtlen, 30%-a házas és 13%-a elvált. A nők 48%-a hajadon, a házasok aránya 31%, az elváltaké valamivel több, mint 12%. Ideiglenes jelleggel legtöbben a 15-24 évesek közül vándorolnak. Ennek valószínűleg a továbbtanulás az egyik oka, hiszen Miskolc középiskoláiba a megye számtalan településéről, a Miskolci Egyetemre pedig az ország minden részéből érkeznek hallgatók, illetve az itt lakók egy része más város felsőfokú intézményébe iratkozik be. Másik okként a munkahely-keresés említhető: mivel a megyében évek óta magas a munkanélküliség, sok fiatal a fővárosban, valamint az ország többi régiójában keresi boldogulását. A nemzetközi vándorlás egyenlege 2005-ben az ország valamennyi régiójában pozitív, ezen belül kiemelkedő Közép-Magyarországon, ahol a főváros mellett figyelmet érdemel Pest megye növekvő pozitív egyenlege. Ebben a megyében a nemzetközi vándorlásból 2005-ben nagyobb volt a nyereség (3100 fő), mint a három dunántúli régióban együttvéve (2200 fő). Mindennek eredményeként Közép-Magyarország népessége a múlt év folyamán több mint 12 ezerrel nőtt, miközben az ország többi részében úgy csökkent 33 ezerrel, hogy Győr-Moson-Sopron kivételével minden megye népessége kevesebb lett. Az országon belüli vándorlás jellemzői közé tartozik a Budapestről történő elvándorlás, főleg az agglomeráció településeire. A folyamat másik oldala Pest megye népességének rendkívül gyors növekedése. Ebben a megyében többen laknak, mint bármely dunántúli régióban, és a belföldi vándorlási nyeresége (14 300 fő) többszöröse a budapesti vándorlási veszteségnek. A főváros helyzete annyiban sajátos, hogy a természetes fogyás mellett bár ennek üteme az elmúlt évek során számottevően mérséklődött jelentős az elvándorlás is. 2005-ben pozitív a vándorlási egyenlege Nyugat és Közép- 9
Dunántúlnak, ezen belül a legvonzóbb Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megye. Tovább gyengült Észak-Magyarország és Észak-Alföld népességmegtartó ereje, 4-4 ezer fős belföldi vándorlási veszteségük volt. A legnagyobb vándorlási veszteséget Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye szenvedte el. Az adott év halandósági viszonyai alapján, a várható élettartamra készülnek statisztikai számítások. Miskolc városban egy 2004-ben született kisfiú átlagosan 67,92; egy kislány 76,48 év várható élettartamra számíthat. A 100 ezer főnél nagyobb lakónépességű városok között mindkét nem esetében a legalacsonyabb ez a mutató. Magyarországon a halandóság az 1990-es évtized második felében csökkent, és ez a születéskor várható élettartam emelkedésében is tükröződött: 2004-ben az össznépességre számított értéke közel 73 év; a férfiaké 68,59; a nőké 76,91 év volt. A nők halálozási arányszámai kedvezőbben alakultak, mint a férfiaké. Miskolcon 2005-ben ezer, azonos korcsoportba tartozó lakosra a 40-44 évesek korosztályában a férfiaknál 5,6; a nőknél 2,8; a 45-49 évesek körében 10,5; illetve 5,8; az 50-54 éveseknél 16,5; illetve 7,2; míg az 55-59 évesek csoportjában 21,4; illetve 9,8 halálozás jutott. 1990-hez képest a halálozási gyakoriság korcsoportonként változóan alakult, de összességében mindkét nem esetében romlott. 2005-ben a megyeszékhelyen leggyakoribb halálok változatlanul a keringési rendszer megbetegedése volt, a halálesetek 54%-át míg 2000-ben 48%-át ez a betegség okozta. Második legtöbbször előforduló halálok a daganatos megbetegedés, az elhunytak aránya szerény mértékben, 27%-ról 23%-ra mérséklődött 5 év alatt. A halandóság legjellegzetesebb különbségei az életkorral kapcsolatosak. A meghaltak 77%-a 60 éves és idősebb, 19%-a 40-59 éves volt; hányaduk közel azonos a 2000. évivel. A két fő halálok változatlanul az idősebb korosztályoknál jelentkezett: a daganatban meghaltak 72%-a, a keringési rendszer betegségeiben elhunytak 87%-a a 60 éves és idősebbek csoportjába tartozott. Ez a két vezető halálok a 40-59 évesek körében is, emellett ebben a korosztályban jelentős az emésztőrendszer betegségeiben meghaltak aránya is. 10
ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Foglalkoztatottság, munkanélküliség Miskolcon a 4 főn felüli vállalkozások és a létszámhatár nélkül számbavett költségvetési, társadalombiztosítási, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek 2005-ben átlagosan 53 ezer főt alkalmaztak, 3,6%-kal többet, mint az előző évben. Változatlanul az ipar a legnagyobb foglalkoztató, ahol az alkalmazásban állók 21,7%-a dolgozott. Ezt követte a költségvetési szférából a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (14,1%), az egészségügyi, szociális ellátás (13,2%) és az oktatás (11,6%), majd a szolgáltatások területéről a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ág (11,7%). 2004-hez képest legnagyobb létszámnövekedés (51,4%-os) az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágat jellemezte, de jelentősen (23,4%-kal) bővült az alkalmazásban állók száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban is. Az iparban összességében 6%-kal emelkedett a létszám, ezen belül legszámottevőbb növekedés (58%-os) a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása ágazatban következett be, a legnagyobb csökkenés pedig az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása ágazatot jellemezte. Nagy mértékű (25,7%-os) létszámfogyás ment végbe a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén is. 2005-ben a megyében regisztrált vállalkozások 40,6%-a, ezen belül az egyéni vállalkozások 36,1%-a, illetve a társas vállalkozások 48,4%-a a megyeszékhelyen koncentrálódott. Miskolcon a regisztrált vállalkozások száma egy év alatt 0,6%-kal emelkedett. 2005-ben a Miskolcon regisztrált vállalkozások többsége, 41,3%-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 18,7%-a a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedett, a többi ág aránya külön-külön 7% alatt maradt. A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági ágak szerint, 2005 3. ábra 11
Egyéb 19,2% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halászat 0,8% Ipar 6,1% Építőipar 6,8% Kereskedelem, javítás 18,7% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 41,3% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3,1% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 4,0% Négy miskolci székhelyű vállalkozás, a Borsod Volán Személyszállítási Zrt., az Észak- Magyarországi Áramszolgáltató Nyrt., a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. és az UNIÓ COOP Szövetkezeti Kereskedelmi Zrt. tartozik a 1000-1999 főt foglalkoztató létszám-kategóriába. Hét miskolci székhelyű vállalkozás alkalmaz 500-999 fő közötti, szintén hét vállalkozás pedig 300-499 munkavállalót, a többi ennél kevesebb főt foglalkoztat. Ezek mellett meg kell említeni néhány szintén miskolci székhelyű vállalkozást, melyek jelentős, 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkeznek: ilyenek a DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft., a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft., a SHINWA Magyarország Precíziós Kft., és a Szemerey Transport Fuvarozási és Szállítmányozási Zrt. Munkanélküliek és ellátásuk Miskolc városban 2005. év végén 9088 munkanélkülit regisztráltak, 291 fővel többet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 51%-a férfi. A tartósan, 180 napon túl munka nélkül lévők aránya 57,6%-ról 57,4%-ra mérséklődött. 2005. év végén Miskolcon a munkavállalási korúak (15-59 éves nők és 15-61 éves férfiak) 7,9%-át tartották nyilván állást keresőként a munkaügyi kirendeltségek. Ezzel egyidőben a megyében a munkavállalási korúak 12%-a szerepelt a regisztrációban, igen nagy területi ingadozásokkal: a Miskolci kistérségben 8,7% volt, legalacsonyabb arány a Tiszaújvárosi (7,4%), legmagasabb az Abaúj-Hegyközi (22,9%) kistérséget jellemezte. 12
2005 év végén a regisztrált alapú munkanélküliségi ráta 1 Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon nem változott, a többi régióban 0,1-0,7 százalékponttal emelkedett 2004. decemberhez képest. A megyében ez a mutató (19%) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a legmagasabb volt az országban, a legjobb helyzetű megyékhez (pl. Pest, Győr-Moson-Sopron, Vas, illetve a főváros) viszonyítva 3-7-szeres. A regisztrált munkanélküliek száma 2005 decemberében országosan 411 ezer főt tett ki, az előző év azonos időszakához képest 2,5%-kal nőtt. A regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességben a) 4. ábra % 14 12 10,6 12,1 12 10 8 8 8,6 8,7 7,4 7,7 7,9 6 4 2 0 2001. december 20. 2004. december 20. 2005. december 20. Megye Miskolci kistérség Miskolc város a) 2001-ben a 15-61 éves férfiak és a 15-57 éves nők, 2004-ben és 2005-ben a 15-61 éves férfiak és a 15-59 éves nők. Iskolázottságukat tekintve a 2005. év végi adatok szerint a városban nyilvántartott munkanélküliek egyharmada csak az általános iskolát, vagy még azt sem végezte el, háromtizede szakmunkásképzőbe, illetve szakiskolába járt, szintén háromtizede szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű és 5,5%-a diplomás. Ezek az arányok gyakorlatilag megegyeznek az egy évvel korábbival. A munkát keresők közel háromnegyede változatlanul fizikai munkakörből került ki. 2005-ben közcélú foglalkoztatásban 931 fő vett részt, a közcélú foglalkoztatásra az önkormányzat közel 302 millió forintot fordított. 1 Munkanélküliségi ráta: a regisztrált munkanélküliek december 20-ai létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népességének százalékában. Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek együttesen. 13
Nyugdíjasok 2005 januárjában az öt évvel korábbihoz képest 4023 fővel kevesebben, összesen 55 537-en részesültek nyugdíjban, nyugdíjszerű járadékban. Az öregségi és az összes ellátott között a nők aránya továbbra is meghaladja a 60%-ot. Száz nyugdíjas és járadékos közül 68 öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas, 15 korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas, 7 fő megváltozott munkaképességű járadékos, a többi egyéb járadékot kap. Személyi jövedelem A személyi jövedelmek nagysága összefügg az adott terület gazdasági-társadalmi fejlettségével, munkaerő-piaci lehetőségeivel, a foglalkoztatás szintjével. A megyében 2005-ben ezer állandó lakosra 358 adófizető jutott. Az egy állandó lakosra számított éves adóalapot képező jövedelem 479 ezer forint, a személyi jövedelemadó pedig 85 ezer forint volt. Miskolc városban egy adófizető átlagosan 1 508 905 forint adóköteles jövedelemhez jutott 2005. évben. Ez az összeg adózónként havi 125 742 forint. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelem adóalap 2005-ben 626 211 forint volt, ami 52 184 forint havi bevallott jövedelmet jelent. Az egy adófizetőre jutó adóalap 10%-kal, az egy lakosra jutó 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az adózók száma 108 fővel mérséklődött, arányuk a népességben minimálisan, 41,3%-ról 41,5%-ra változott, ami azt jelenti, hogy a lakosság jövedelemszerző képessége gyakorlatilag nem változott 2004-hez képest. Az adóbevallások alapján megállapítható, hogy a város, ezáltal a Miskolci kistérség lakóinak jövedelmi helyzete a megyei átlagnál jobb, de a megye kistérségeihez mérve ez már nem mindenhol igaz: a Tiszaújvárosiban a Miskolcihoz képest 1,4- szerese az egy lakosra jutó éves jövedelem, ezen kívül a Kazincbarcikai kistérségben is közel azonosak a jövedelmi viszonyok, mint a Miskolciban. 14
Miskolcon a megfigyelt körben 2 a fizikai foglalkoztatottak havi bruttó 101 075, a szellemiek 196 622 forint átlagkeresethez jutottak 2005-ben, ami 8,6; illetve 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A fizikaiak körében legmagasabb havi bruttó átlagkeresetet a pénzügyi közvetítés (158 ezer forint), a vegyipar (150 ezer forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (138 ezer forint) területén dolgozók kaptak, legalacsonyabb keresettel pedig a mezőgazdaságban (70 ezer forint), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban (75 ezer forint) és a szálláshely-szolgáltatás vendéglátásban (76 ezer forint) tevékenykedők rendelkeztek. A szellemi foglalkozásúak esetében a pénzügyi közvetítést (290 ezer forint), a vegyipart (284 ezer forint) és a gépipart (247 ezer forint) jellemezte a legmagasabb, a kereskedelem, javítást (138 ezer forint) és az egészségügyi, szociális ellátást (153 ezer forint) pedig a legalacsonyabb átlagkereset. A nyugdíjasok és járadékosok 2005 januárjában átlagosan havi 65 683 forint nyugdíjat kaptak. Az öregségi és öregségi jellegű nyugdíjak összességében havonta 75 613 forintot tettek ki, ezen belül a férfiak és nők nyugdíja között közel 18 ezer forint különbség volt a férfiak javára. Az árvaellátás, a megváltozott munkaképességűek és az egyéb ellátásban részesülők járandósága havonta átlagosan a 30 ezer forintot sem érte el. 2 A 4 főn felüli vállalkozások és létszámhatár nélkül a költségvetési, társadalombiztosítási és a kijelölt nonprofit szervezetek. 15
Lakás, közmű, környezet A város lakásállománya 2005. év végén 74 751 lakásból állt, a 100 lakásra jutó lakosok száma egy év alatt 236-ról 233-ra mérséklődött, a mutató értéke a megyeszékhelyeket és az országos átlagot (239) tekintve is jónak mondható. 2005-ben Miskolcon 296 lakást építettek és 12 lakás szűnt meg, az épített lakások száma 11-gyel több, a megszűnt lakásoké 13-mal kevesebb volt az előző évinél. A lakásépítés alakulása 5. ábra 700 600 500 400 300 200 100 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Az év folyamán épített lakások száma Az év folyamán kiadott építési engedélyek száma Magyarország lakásainak száma a mikrocenzus időpontjában (2005. április 1-jén) 4 millió 173 ezer volt, 108 ezerrel több, mint a legutóbbi népszámlálás alkalmával. A lakások közül 3 millió 937 ezer (94%) a lakottak száma. 2005-ben az építésügyi hatóságok 41 ezer lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt és 51 és félezer új lakás építése kezdődhetett el az új építési engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 6%-kal, az új engedélyeké 10%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt. A lakásépítések 30%-a a fővárosban valósult meg. A megyék között jelentős eltérések figyelhetők meg: míg Heves megyében 37%-kal növekedett, addig Fejér megyében 40,5%-kal, Veszprém megyében egyharmadával fogyott az előző évhez képest a használatba vett lakások száma. A kislakások javára módosult a lakásépítés szerkezete, ezáltal az új lakások átlagos alapterülete országosan 6 m 2 -rel (87 m 2 -re) csökkent. Az építtetőket tekintve előtérbe kerültek a gazdasági szervezetek, míg a természetes személyek aktivitása csökkent: 2005-ben Miskolcon a lakások 74%-át gazdasági szervezetek, közel 24%-át természetes személyek építették, míg 2004-ben ezek az arányok 43,5%, illetve 56,5% voltak. A családi házas formában épült lakások aránya az egy évvel korábbi 53%-ról 24%-ra esett vissza, a többszintes, többlakásos épületeké viszont 22%-ról 76%-ra emelkedett. Az értékesítésre készült lakások 16
hányada 43,5%-ról 76%-ra nőtt, ezzel egyidőben a saját használatra épülőké 56%-ról 24%-ra mérséklődött. A felépített lakások átlagos alapterülete 83 m 2 -re csökkent a 2004. évi 113 m 2 -hez képest, amiben szerepet játszott a többszintes, többlakásos épületek hányadának emelkedése. A tavaly épült lakások háromtizede négy és többszobás, 28%-a háromszobás, 34%-a kétszobás, a többi egyszobás volt. Az építkezők egyre inkább a teljesen közművesített lakásokat igénylik, 2005-ben az újonnan épített lakások mindegyikét ellátták közüzemi vízvezetékkel, egy kivételével valamennyi lakást bekapcsolták a vezetékes gázellátásba, és 98%-át a közműves csatorna-hálózatba. A város ingatlankezelő szervezete által kezelt lakásbérlemények száma 2004-ig csökkent, majd némi emelkedés mutatkozott, így 2005-ben 5778 lakást tartottak fenn. Az év folyamán 40 lakásbérleményt újítottak fel, és 47-et adtak el. Miskolc közművesítettsége a többi megyeszékhelyhez viszonyítva is jó, 2005. év végén a lakások közel 99%-a kapcsolódott közüzemi vízvezetékhez, csaknem 90%-a közcsatornához, a háztartási gázfogyasztók száma meghaladta a 66 ezret, a háztartási villamosenergia fogyasztóké pedig megközelítette a 83 ezret. Több mint 38 ezer lakást fűtenek vezetékes gázzal, 31 ezer pedig távfűtéses. A közcsatornán elvezetett szennyvizet biológiailag is tisztítják. A város önkormányzati tulajdonban lévő zöldterülete 279 hektár. A játszóterek száma 407-ről 182-re, területük 13 hektárról 10 hektárra apadt. A rendszeresen tisztított közterületek nagysága évről évre bővül, 2004-ben 59; 2005-ben már 68 hektárt tett ki. A rendszeres hulladékgyűjtésbe eddig 73 508 lakást és 95 üdülőt vontak be. 17
Kereskedelem, üzlethálózat Az országos tendenciával megegyezően a megyeszékhelyen is terjednek a nagy bevásárlóközpontok, s bár a kisebb, családiasabb és a lakóhelyhez közelebb elhelyezkedő boltoknak is van létjogosultsága, ezek sokszor nem bírják a versenyt a nagy áruházláncokkal. A kiskereskedelem tág teret biztosít a külföldi tőke számára és a befektetők élnek is a lehetőségekkel. A városban sorra nyitották kapuikat a Metro, a Praktiker, a Tesco, a Cora, az Obi, a Penny, az Interspar üzletek, és hamarosan nyit a Lidl is. Ezen egységek építésekor a személygépkocsival történő jó megközelítés, a tág parkolási lehetőség, a családtagok számára együtt megvalósuló bevásárlás, az egyidőben jelentkező tömeg igényének a kielégítése dominál. Így egyszerre vannak jelen a kétféle típusú, a város szélére épült bevásárlóközpontok és a hagyományos, egy-egy városrészt ellátó kiskereskedelmi egységek. 2005. év végén gyógyszertárak nélkül 3095 kiskereskedelmi üzlet működött Miskolcon, 7,2%-kal több a 2001. évinél. Az üzletek negyede élelmiszer szaküzlet, illetve élelmiszer-jellegű üzlet és áruház, 22%-a egyéb iparcikk, 14%-a ruházati szaküzlet, a többi üzletfajta aránya 1-6% között változott. Az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok száma 2001 óta 6,8%-kal csökkent, hányaduk pedig 34%-ról 30%-ra esett vissza. A vendéglátóhelyek száma 2001-hez képest közel 13%-kal gyarapodott. 2005. év végén 994 egység - ebből 620 étterem és cukrászda, valamint 206 bár és borozó - szerepelt a nyilvántartásban. A vendéglátóhelyek háromtizedét, ezen belül az éttermek, cukrászdák 32%-át, a bárok, borozók 31%-át egyéni vállalkozás keretében működtették. A kiskereskedelmi hálózat bővülésével a tízezer lakosra jutó üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) 2005-ben 177-re emelkedett, ennek ellenére Tatabánya után a második legkevésbé ellátott megyeszékhely Miskolc. A vendéglátóhelyek tekintetében is javult a mutató (57), a város ezen a területen a középmezőnybe tartozik. Közlekedés, távközlés 18
2005. év végén Miskolc tömegközlekedési járműparkja 199 autóbuszból és 42 villamosból tevődött össze. Az autóbuszok és a villamosok befogadó képessége eltérően változott. Míg az utóbbiaké 1990-hez (8,6%-kal) és 2000-hez (4,3%-kal) viszonyítva is emelkedett, addig az autóbuszoknál ellentétes irányú változás következett be. A 2000. évhez képest a csökkenés (4,5%-kal) kisebb mértékű volt, azonban az 1990. évhez nézve háromnegyedére esett vissza az autóbuszok kapacitása. A tömegközlekedési eszközök száma, kapacitása az év végén 4. tábla Év A villamosok kapacitás száma a száma Az autóbuszok kapacitása átlagos száma a) db fő db fő db száma, db Az év folyamán üzembe helyezett autóbuszok kapacitása, fő villamosok száma, db kapacitása, fő 1990 41 6 456 261 27 286 257 23 2 310 - - 1999 34 6 726 209 21 530 210 4 345 - - 2000 34 6 726 208 21 645 205 11 1 230 - - 2001 34 6 726 196 20 430 205 10 1 020 - - 2002 33 6 570 215 22 053 226 69 7 038 - - 2003 42 7 314 202 20 988 198 - - 14 1 524 2004 44 7 386 200 20 793 194 - - 8 1 008 2005 42 7 014 199 20 673 193 - - - - a) 12 hónap számított átlaga. Az egy helyi közlekedési járműre jutó férőhelyek száma az autóbuszok esetében egyenletesebb képet mutat, évek óta 103-105. A villamosok tekintetében az eltérő típusok miatt nagyobb intervallumban, 167-199 között mozog az átlagos férőhely. A tömegközlekedés Miskolcon is igyekszik megfelelni az uniós környezetvédelmi szabványoknak. Ehhez igazodva korszerűbb, környezetkímélőbb autóbuszok beszerzését tartja szem előtt a helyi tömegközlekedést lebonyolító zártkörű részvénytársaság. 1990-ben 35 autóbuszt selejteztek le és 23 lépett a tömegközlekedés szolgálatába, míg 2000-ben és 2001-ben összesen 33 autóbuszt vontak ki a forgalomból és 21-et helyeztek üzembe. 2002-ben tovább folytatódott a környezetbarát autóbuszok üzembe állítása a 69 darab Man típusú új autóbusszal. A 2003. és a 2004. év a villamosok ideje volt: összesen 22 Bécstől vásárolt, igaz, használt villamossal bővült a járműpark. 2005-ben nem történt újabb üzembe 19
helyezés, azonban idén tavasztól 35 vadonatúj Neoplan típusú autóbusz szolgálja az utazók kényelmét. A helyi közlekedésben 43 autóbusz viszonylaton és két villamos vonalon utazhatunk. A helyi autóbusz közlekedés néhány adata 5. tábla Megnevezés 2002 2003 2004 2005 Szállított utasok száma, 1000 fő 107 850 106 601 102 689 95 554 Viszonylatok száma, db 40 42 43 43 Az üzemanyag- és energiaárak drágulásával folyamatosan, évről évre emelkednek a tömegközlekedési viteldíjak is. Egy vonaljegy ára 2000-ben 80 forint volt, ennél ma 1,6-szer fizetünk többet. Az egyvonalas autóbusz bérletek esetében szintén ugyanekkora volt az áremelkedés (1,6-szeres), míg a villamosbérlet ára 1,8-szeresére nőtt. Ez idő alatt a fogyasztói árak emelkedése 1,3-szeres volt. 6. tábla Év Vonaljegy Viteldíjak alakulása Előző időszak =100,0 autóbusz előző időszak =100,0 Havi bérlet villamos (forint) előző időszak =100,0 1990 8 100,0 180 100,0 120 100,0 1995 35 437,5 774 430,0 520 433,3 2000 80 228,6 1 610 208,0 1 078 207,3 2001 85 106,3 1 750 108,7 1 170 108,5 2002 90 105,9 1 870 106,9 1 244 106,3 2003 96 106,7 2 000 107,0 1 320 106,1 2004 115 119,8 2 300 115,0 1 650 125,0 2005 125 108,7 2 500 108,7 1 900 115,2 2006 130 104,0 2 620 104,8 1 980 104,2 A megyeszékhelyen 2005-ben ezer lakosra 254 személygépkocsi jutott, szemben a megyei 217-tel. Az ország valamennyi megyeszékhelyén (ideértve a fővárost is) magasabb a mutató értéke, mint Miskolcon. Ezer lakosra 386 távbeszélő fővonal jutott, az ISDN vonalak száma megközelítette a 12 ezret. Meg kell jegyezni, hogy a mobiltelefonok rohamos növekedése ellenére az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 2001 óta amikor 336 volt a mutató értéke növekedett. 20
A kábeltelevíziós szolgáltatásról elmondható, hogy a bekapcsolt lakások száma Budapest és Pest megye után 2005-ben is Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb, az országban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakásokból 6,8%-kal részesedett a megye. Miskolcon 56 629 lakás a lakásállomány háromnegyede, a megyében csaknem a fele rendelkezik ilyen szolgáltatással. Egészségügy és szociális ellátás A városban az egészségügyi alapellátást 2005-ben 96 háziorvos és 42 házi gyermekorvos biztosította, előbbiek száma hárommal növekedett, utóbbiaké nem változott 2004-hez képest. Az ellátási mutató részben ezért, részben a lakosság számának csökkenése miatt javult: egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 1264 lakos jutott, az előző évinél 37-tel kevesebb. A háziorvosi ellátásban a rendelőben és a beteg lakásán végzett vizsgálatok száma jelentősen, 13%-kal emelkedett. A gyermekorvosi praxisok rendelőkben és a betegek lakásán végzett vizsgálatainak száma kisebb arányban, 5%-kal haladta meg az előző évit. A rendelési időn kívül a betegeket két háziorvosi ügyelet látja el a két városi üzemeltetésű kórházban, közülük a Semmelweis a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt fogadja. A rendelőintézeti járóbeteg szakellátásban a vizsgálati esetek száma 2000 és 2004 között több mint duplájára nőtt. Az ezer lakosra jutó 2672 rendelőintézeti óra 2000 és 2004 között 3324 órára, közel egynegyedével emelkedett. 2004-ben egy gyógykezelésre átlagosan 4,8 percet fordítottak, 3,8 perccel kevesebbet, mint 2000-ben. A megyében működő kórházi ágyak 64%-a található Miskolcon. A város négy kórházában a 2004. évinél 45-tel több, összesen 3460 működő ágy fogadta a betegeket 2005-ben. A kórházak közül kettőt a megyei, kettőt a városi önkormányzat tart fent. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Rendelőintézet, valamint a Semmelweis Kórház és Rendelőintézet oktatóintézményként is működik. A megyei kórház területén található a Gyermekegészségügyi Központ (a GYEK), amely a gyermekkori leukémia csontvelő-átültetéses gyógyításával szerzett nemzetközi hírnevet. Az összes működő kórházi ágyból 100 nem önkormányzati tulajdonú. (Ezeket nonprofit szervezetek, illetve vállalkozások tartják fent.) A kórházi ágyak 21
kihasználtsága kis mértékben javult az előző évihez képest, így 2005-ben 79%-os volt. A miskolci egészségügyi intézmények a város megyeszékhelyi és kistérségi funkciójából adódóan jelentős szerepet látnak el a megye és a környező települések betegellátásában. A közforgalmú gyógyszertárak száma 38-ról 37-re csökkent. A bölcsődék száma 10, ami 2000 óta nem változott; ugyanakkor 2005-ben az előző évhez képest 30-cal nőtt a férőhelyek száma, amely így elérte a 490-et. A 601 beírt gyermekkel 124 gondozónő foglalkozott. Mivel 2004-hez képest a beírt gyermekek száma mérséklődött, ugyanakkor a férőhelyeké emelkedett, a megyeszékhelyen csökkent a bölcsődék zsúfoltsága; 100 férőhelyre az előző évinél 14-gyel kevesebb, 123 gyermek jutott. 2005-ben 26 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon működött Miskolcon, ebből 14 intézmény funkcionált időskorúak otthonaként, a többiben hajléktalanokat, autistákat, valamint felnőtt korú fogyatékosokat fogadtak, illetve ápoltak. A férőhelyek száma nyolccal bővült, így az otthonok összesen 1274 férőhellyel rendelkeztek, ennek több mint kétharmada az időskorúak otthonaiban működött. Az önkormányzaton kívüli szervezetek egyre több intézmény fenntartását látják el, 1995-ben 5, 2000-ben 10; 2005-ben pedig a 26-ból 24 otthont működtettek. Az általuk fenntartott férőhelyek aránya az 1995. évi 32%-ról 2005-ben 45%-ra emelkedett. Idősek klubja ugyanannyi működött, mint 2000-ben (15), ezekben 578 főt láttak el. Szociális étkezést és házi segítségnyújtást 626-an vettek igénybe. Ez 475 fővel kevesebb, mint az előző évben, miközben 2,7-szeresére, 942-re nőtt a csak étkeztetésben, továbbá 69-ről 86-ra emelkedett a csak segítségnyújtásban részesültek száma. A városi önkormányzattól 2005-ben 4518 személy kapott rendszeres szociális segélyt. Ez 55 fővel kevesebb, mint 2004-ben volt, de az egy főre jutó éves átlagos segélyösszeg 189 ezer forintról 204 ezer forintra emelkedett. A város az egész év folyamán több mint 922 millió forintot költött a hátrányos helyzetű lakóinak rendszeres szociális segélyezésére, 59 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban. 22
Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés, kultúra, közművelődés Az 1949-ben alapított Nehézipari Műszaki Egyetem 1990-től működik Miskolci Egyetem néven, és a 2000/2001-es tanévben szervezeti integráció tette valódi universitassá. A korábban hagyományosan iparhoz kapcsolódó, illetve a jogászképzéséről is ismert intézmény ugyanis új karokkal bővült. Az integráció sokszínűvé tette az intézmény profilját, amelyben az összevonás óta bölcsész, tanító, zenész és egyéb, humán-jellegű képzések is szerepelnek. Az egyetem 9 karán a 2005/2006-os tanévben 857 oktató dolgozott. A Miskolci Egyetem meghatározó szerepet tölt be mind a megye, mind pedig Miskolc város életében. 2005-ben 14 822 hallgató járt az egyetemre, közülük egyetemi és főiskolai szintű képzésben 13 562 fő részesült (61% nappali tagozaton), míg fennmaradó hányaduk az esti- és levelező tagozatos oktatás valamelyik formájában vett részt. Az ezer miskolci lakosra jutó nappali tagozatos, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók száma 2004-ben 45, míg 2005-ben 47 volt. A nappali tagozatosok közül 1778-an jutottak kollégiumi ellátáshoz. 23
Miskolcon 75 kutató-fejlesztő helyen teljes munkaidejű dolgozókra átszámítva 532 kutató és fejlesztő dolgozott 2004-ben. A K+F-re fordított 2,8 milliárd forint 1,6%-a az országosnak. Az alacsony részesedés megítélésénél figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a K+F tevékenységek zöme 2004-ben a kutatófejlesztő helyek 44%-a, a létszám 60%-a, a ráfordítások 65%-a a fővárosban koncentrálódik. A K+F főbb adatai Miskolcon 7. tábla Megnevezés 2001 2004 A régió Az országos százalékában 2001 2004 2001 2004 Kutató helyek száma 73 75 61,9 51,7 3,1 3,0 K+F létszám 511 532 65,8 49,9 2,2 2,3 ebből: kutatók, fejlesztők* 351 395 67,9 61,8 2,4 2,7 K+F költség, millió Ft 1 284 2 455 57,5 58,3 1,2 1,7 K+F beruházás, millió Ft 126 362 30,9 70,2 0,5 1,4 Összes ráfordítás, millió Ft 1 410 2 817 53,4 59,6 1,0 1,6 *A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám Miskolc szerepe a megyében, illetve a régióban folyó K+F tevékenységben meghatározó, bár meg kell jegyezni, hogy az egész régió részesedése az országban folyó K+F tevékenységből viszonylag alacsony, annak ellenére, hogy a Miskolci Egyetem a hazai tudományos kutatás és fejlesztés jelentős bázisa. Ezen kívül Miskolcon működik a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnológiai Intézet, a Tüzeléstechnikai Kutató Fejlesztő Rt., valamint az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Magyarországi Osztálya is. (Észak-Magyarország részesedése a kutatóhelyekből 5,7%, a kutató-fejlesztő létszámból 4,3%, a kutatás-fejlesztési ráfordításokból pedig 2,7% volt 2004-ben.) Az egyetem és a kutató intézetek szerepe a régió, a város innovációs potenciáljának növelésében akkor lehet eredményes, ha a K+F tevékenységek hatása a vállalkozások versenyelőnyében megjelenik. Jelenleg a térség vállalkozásai az innováció területén szerény eredményeket érnek el, amit az is jelez, hogy kevés innovációt segítő pályázaton tudnak eredményesen szerepelni 3. 3 Bihall Tamás- Szilágyiné Baán Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságának helyzete az EU-csatlakozás után másfél évvel. Esélyek, lehetőségek, kockázatok. (Észak-magyarországi Stratégiai füzetek, 2005. 2.szám) 24
A városban, megyeszékhelyi rangjához illően jelentős közművelődési, kulturális élet zajlik. Miskolcot a zene és a színházművészet városának tartják, ahol különösen a nyár a múzsáké: A megyeszékhelyen két állandó színház működik, a Miskolci Nemzeti Színház és a Csodamalom Bábszínház. Ezen kívül 2006. szeptember 7-én a város új kulturális központtal gazdagodott, az egykori Béke mozi felújított, kibővített épületében került átadásra a Művészetek Háza. Itt kapott otthont a Miskolci Szimfonikus Zenekar, ám az intézmény a koncertek mellett színházi előadásoknak, gálaműsoroknak, könnyűzenei rendezvényeknek is színhelye lesz. Az épület jó akusztikájú nagyterme, a hangversenyterem 600 fő befogadására alkalmas, színpada 160 m 2. Két moziterme az emeleten található, az Uránia mozi 141, a Béke Art mozi 70 fős. Kiállítások rendezésére az emeleti és a földszinti közlekedőkben kerül sor. Az 1823-ban, az ország első magyar nyelvű kőszínházaként alapított Miskolci Nemzeti Színház valóságos épület-komplexum. Főépületében maga a Nagyszínház 681 néző befogadására alkalmas. Ehhez kapcsolódik az előadások jellegétől függően a 80-100 férőhelyes Csarnok és a 70-110 látogató befogadására alkalmas Játékszín. A Kamaraszínházban 281, a Nyári Színházban 455 néző tekintheti meg egyszerre az előadásokat. A Csodamalom Bábszínház 192 férőhelyes. A Miskolci Nemzeti Színház művészei 2005-ben 704 előadást tartottak a megyében, ez öttel több, mint az előző évi. Az előadásokon összesen 197 ezer néző vett részt, a produkciókat átlagosan 280-an tekintették meg. A nézettség kis mértékben (2%-kal) alacsonyabb volt, mint 2004-ben. 2006-ban rendezték meg hatodik alkalommal a nemzetközileg is elismert Bartók+ Operafesztivált, amelyen minden évben számos neves előadó szerepel nagy sikerrel. A fesztivál vezetői kulturális missziót is teljesítenek, hiszen nem csupán a megyeszékhelyen, hanem kisebb városokban, falvakban is tartanak a fesztivállal egy időben rendezvényeket. Miskolchoz immár több mint két évtizede hozzátartozik a nyári Dixieland, valamint Kaláka Folkfesztivál, az utóbbinak hagyományosan a Diósgyőri vár ad otthont. A téli programok közül mind több látogatót vonz a Kocsonya-fesztivál. 25
A Miskolc legyen Európa kulturális fővárosa 2010-ben pályázat pedig annak ellenére, hogy Pécs után a város a második helyen végzett, felhajtó erőt jelentett. A város lakóinak 87%-a egyetértett azzal, hogy a város pályázzon a címre, s 40%-a bízott a sikerben. Miskolc elérte, hogy kulturális program tervei hónapokra a közfigyelem középpontjába kerüljenek. A mozi-látogatások száma ugyan 15%-kal csökkent 2005-ben, de az ezer lakosra jutó mozi-látogatásokat tekintve (2827) Miskolc, Budapest és a megyeszékhelyek között az 5. helyet foglalja el. A város 18 mozi-termében közel félmillió (495 ezer) látogatást regisztráltak. 2005-ben a városban található 15 múzeum 57 kiállítását 193 ezren keresték fel. Ez több mint kétszerese az előző esztendei látogatottságnak, és közelíti a 2000. évi adatot, amikor több mint 194 ezren látogattak a város múzeumaiba. A 3 miskolci önkormányzati közművelődési könyvtárban 960 469 könyvtári egység található, amely nem változott jelentősen az előző évhez képest. Ugyanakkor a beiratkozott olvasók száma 9%-kal nőtt, miközben kis mértékben (2%-kal) emelkedett a kikölcsönzött könyvek száma is. Az ezer lakosra jutó könyvtári egységek számát tekintve Miskolc Budapest és a megyeszékhelyek között a közepesen ellátottakhoz tartozik. 26
A GAZDASÁG HELYZETE A gazdaság általános jellemzői 2004-ben Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) folyó áron 20 429 milliárd forint volt. Volumene az előző évhez képest 5,2%-kal növekedett. Egy főre vetítve a bruttó hazai termék összege 2 millió 21 ezer forint volt, ami a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán számítva 8031 eurónak felel meg. A 2004. évi 20 429 milliárd forint (folyó áron mért) hazai termékhez Közép- Magyarország 44,5%-kal, a Dunántúl 27,8%-kal, Kelet-Magyarország 27,7%-kal járult hozzá. A keleti országrész részesedése 0,3 százalékponttal emelkedett az előző évhez képest, míg a központi, valamint a dunántúli régióké 0,1; illetve 0,2 százalék-ponttal mérséklődött. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2004-ben 180 ezer forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A régiók e mutató alapján képzett sorrendje változott az előző évhez képest, Észak-Magyarország a 7. helyről a 6. helyre került, pozíciót cserélve Észak-Alfölddel. Az egy lakosra jutó GDP alapján mért fejlettségi különbségek mérséklődtek: Közép-Magyarország fajlagos mutatója 2003-ban 2,48-szorosa, 2004-ben 2,39-szerese volt az észak-magyarországinak. Budapesten, valamint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyékben haladta meg az egy főre jutó GDP az országos átlagot. E mutató alapján 2004-ben két helyen történt változás az előző évhez képest: Jász-Nagykun-Szolnok egy helyet rontott pozícióján, míg Borsod-Abaúj-Zemplén (17. helyről a 16. helyre) javítani tudott. A város továbbra is meghatározó erőt képvisel a megye gazdaságában (annak ellenére, hogy szerepe csökkent). 2005-ben a megyei székhelyű, 49 fő feletti vállalkozások nettó árbevételéből a 2001. évi 33%-kal szemben 27%-kal részesedtek a miskolci székhelyű cégek. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a vállalkozások egy része az egész megye területén működik, teljesítményük viszont a székhelyen kerül számbavételre. 27
Miskolcon a vállalkozások nettó árbevételének 65%-a (240 milliárd forint) az iparban keletkezett, ami a megye ipari nettó árbevételének egyötödét tette ki. A többi ág közül a szállítás, raktározás, posta, távközlés nettó árbevételének 94%-át, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásénak 81%-át, a kereskedelem, javításnak 78%-át, az építőiparnak 64%-át a megyeszékhelyen lévő szervezetek realizálták. A miskolci székhelyű vállalkozások részesedése a megyében bejegyzett vállalkozások nettó árbevételéből, 2005 a) 6. ábra Ág, ágazat Élelmiszer, ital, dohány gy ártása Fa, papírtermékek gy ártása, ny omdai tev ékeny ség Fémalapany ag, f émf eldolgozási termék gy ártása Gépipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, v ízellátás Építőipar Kereskedelem, jav ítás Szállítás, raktározás, posta, táv közlés Ingatlanügy letek, gazdasági szolgáltatás A többi gazdasági ág ÖSSZESEN 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Miskolc részesedése a) 49 fő feletti vállalkozások. A villamosenergia-, gáz-, gőz- vízellátás adata halmozódást tartalmaz. Regisztrált vállalkozások 2005. év végén 22 755 vállalkozást regisztráltak Miskolcon, mely a megyei 41%-át jelentette. A városban egy év alatt összességében nem érte el az 1%-ot a bejegyzett vállalkozások emelkedése, ezen belül az egyéni vállalkozások száma 1%-kal csökkent, a társas vállalkozásoké 3%-kal bővült. A Miskolcon nyilvántartott vállalkozások közel egyötöde jogi személyiségű, míg a nagyobb részarányt képviselő jogi személyiség nélküli vállalkozások hányada 81%. A jogi személyiségű vállalkozások 93%-át a korlátolt felelősségű társaságok tették ki, a megyében ez az arány 89%-os volt. A jogi személyiség nélküli vállalkozások közel héttizedét az egyéni vállalkozások, több mint egynegyedét pedig a betéti társaságok 28
jelentették Miskolcon. A megyei székhelyű részvénytársaságok 52%-át a megyeszékhelyen regisztrálták. A társas vállalkozások több mint egyharmadát az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, egynegyedét pedig a kereskedelem, javítás gazdasági ágban vették nyilvántartásba. A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint 2005. december 31. Miskolcon a megyében 7. ábra korlátolt felelősségű társaság 17,5% részvénytársaság 0,4% betéti társaság 21,2% korlátolt felelősségű társaság 14,2% részvénytársaság 0,3% betéti társaság 17,9% egyéb 5,0% egyéni vállalkozás 55,9% egyéb 4,6% egyéni vállalkozás 63,0% 2005. év végén a vállalkozói sűrűség, vagyis az ezer miskolci lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 130 volt, eggyel több az előző évinél. A megyeszékhelyek között továbbra is alacsonynak számít a miskolci érték, mindössze Tatabányáé (125) és Salgótarjáné (113) kisebb. 2005-ben a megye tíz, legnagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozása közül 5, az ÉMÁSZ NYRt, az Unió Coop Szövetkezeti Kereskedelmi ZRT, Borsod Volán ZRT, Miskolc Város Közlekedési ZRT, Északerdő Erdőgazdasági ZRT miskolci székhelyű volt. Árbevételi kategória szerint vizsgálva a megye első tíz vállalkozása közül szintén 5 rendelkezett miskolci székhellyel. Külföldi tőke 2004. év végén a megyében regisztrált 334 külföldi érdekeltségű vállalkozás 36%-a miskolci székhelyű volt. Az itt bejegyzett 119 külföldi érdekeltségű cég 58 milliárd forint saját tőkével rendelkezett, melyből a külföldi részesedés 29
51,1 milliárd forintot tett ki. A megyében befektetett külföldi tőkéből Miskolc 21%-os részarányt képviselt. A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának külföldi tőkerészének megoszlása gazdasági ág szerint, 2004 8. ábra Ingatlanügyletek, egyéb szolgáltatás 20,2% Kereskedelem, javítás 41,2% A többi gazdasági ág 4,2% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,0% Ipar 23,5% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 5,9% Kereskedelem, A többi Ingatlanügyletek, javítás gazdasági ág Szállítás, 1,8% egyéb 0,6% szolgáltatás 5,2% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 1,0% raktározás, posta, távközlés 1,1% Ipar 90,3% A megyeszékhelyen egy vállalkozásra átlagosan 488 millió forint saját tőkeérték, ezen belül 430 millió forint külföldi részesedés jutott, ami a megyei (1,8 milliárd, illetve 720 millió forint) értékek alatt maradt. A gazdasági ágak közül mind a megyében, mind Miskolcon továbbra is az ipar a meghatározó. A miskolci külföldi érdekeltségű vállalkozások számából az ipar 24%-kal részesedett, míg a saját tőkéből és ezen belül a külföldi tőkerészből is egyaránt kilenctized részt fektettek az iparba. A kereskedelem, javítás vállalkozásainak hányada szintén jelentős, 41%, ugyanakkor a saját tőke értéke 3% alatt, a külföldi részesedése pedig 2% alatt maradt. A 2004. évben a megyében működő külföldi érdekeltségű vállalkozások nettó árbevétele folyó áron számítva a 2001. évhez viszonyítva 36%-kal, a miskolci székhelyűeké pedig 17%-kal emelkedett, így Miskolcon a nettó árbevétel megközelítette a 141 milliárd forintot. Az ipar egészében 15%-kal, ezen belül a gépiparban 3,2-szeresére nőtt a nettó árbevétel, míg a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártásában 37%-ra esett vissza a 2001. évhez képest. 30