6. A KELENVÖLGYI SZENTHÁROMSÁG PLÉBÁNIA

6. A KELENVÖLGYI SZENTHÁROMSÁG PLÉBÁNIA A plébánia elôzményei és létrejötte A mai Budafokot benne Kelenvölgyet 1240 körül még éger- és vörösfenyôerdôk borították, területe lakatlan volt. 1 A Kelenföldi pályaudvartól délre esô területet az 1325. március 12-i határjárás Áronfölde néven említette. 2 A XV. században Áronföldét keleten a Duna, északon (Új-) Kelenföld, Sasad, Nevegy, nyugaton Kemecse, délen Szék és a Kánai egyház földje határolta. 3 Budafok a Duna jobb partján, Buda városától délre helyezkedett el. Az Árpád-házi és vegyes házi királyok idején e területen már szôlômûvelés folyt. Az itt szüretelt borok minôségérôl 1498 1505 között tett utazásán Miksa császár történésze emlékezett meg: finoman ízlik, mentôl többet iszik belôle valaki, annál inkább megszomjazik. A török hódoltság alatt mind a szôlô-, mind a gyümölcstermesztés tovább virágzott. Erre utal a terület török elnevezése: Sekerli lokva burunu, azaz Cukros falat foka. Buda 1686-os visszafoglalása gyakorlatilag mindent elpusztított. I. Lipót király 1690-ben megalakította az Újszerzeményi Bizottságot, ezzel megindította a birtokrendezést és az idegen ajkúak betelepítését. 4 1686 után Buda és Csepel-sziget, melynek késôbb Promontornak (Hegyfoknak) nevezett tartozéka, akkor még lakatlan terület is Esterházy István családjának tulajdona volt. A területet 1695-ben eladták Heissler Donát császári generálisnak, majd 1698-ban Savoyai Jenô szerezte meg. Savoyai 1736-os halála után a Csepelrôl átköltözött német származású gazdák 1739-ben megalapították Promontor zsellérközséget, Budafok elôdjét. A német telepesek között kis számban szerbek is voltak. 5 Promontor Pilis vármegye (1492-ben egyesült Pesttel, majd 1569-ben Soltot, míg 1876-ban Kiskunt csatolták hozzá 6 ) hegyvidékéhez tartozott. A település nevét azokról a hegyekrôl kapta, amelyek a Dunával együtt közrefogják a Budától délre esô dúsan termô síkságot. Az itt készült vörös- és fehérborok felértek a budaival. 7 A szôlômûvelést az 1886-os filoxérajárvány semmisítette meg. A XIX. század végétôl felgyorsult az iparosodás, amely a népesség összetételén is változtatott. 1886-ban a település nevét Promontorról Budafokra változtatták. A népessége igen változó képet mutat. 8 Budafok nagyközség 1926-ban rendezett tanácsú várossá, 1929-ben megyei vá- 1 THIRRING Gusztáv: Budapest környéke. Gyakorlati kalauz kirándulók, turisták és a természet kedvelôi részére. Budapest 1900. Magyar Turista-Egyesület Budapesti Osztálya. 262. o., további irodalom: BIRÓ Aurél: Kelenvölgy-Szentháromság Plébánia. Julianus Útikönyvek K. Budapest 2010. 2 GYÖRFFY György: Budapest története az Árpád-korban. In Bp. tört. I. 318. o. 3 Budafok-Tétény millenniumi album. Szerk.: GARBÓCI László KANYÓ Ferenc SZÁRAY Miklós. Szabolcs Attila K. Budapest é. n. 19. o. 4 MERCZ Árpád: Budafok. Borváros. TKM Egyesület. Budapest 1996. 1 2. o. 5 GARBÓCI László: Budafok. Látnivalók. TKM Egyesület. Budapest 1995. 1. o. 6 HOPPÁL Dezsô: A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei. Cartographia. Budapest 2001. 98. o. 7 BODOR Antal: Csepelsziget és Budafok kétszáz év elôtt. Bél Mátyás Notitia Hungariae Novae Historico Geographica címû 1736-ban megjelent mûve nyomán. Magyar Társaság falukutató Intézete. Budapest 1936. 4. o. 8 Budafokon 1778-ban (a Canonica Visitatio alapján) 892, 1825-ben 2702 fô élt, míg az 1854-es székesfehérvári egyházmegyei Schematismus 3059 lelket számlált. 1880-ban 4193-an, 1920-ban már 13 686-an lakták. 1880- ban a népesség 98%-a volt római katolikus, de ez az arány 1920-ra 86%-ra esett vissza. 1920-ban Kelenvölgyben 1961 fôt tartottak nyilván, a katolikusok mellett nagyszámú református élt. Míg 1911-ben 1090, 1930-ban 4445 fôt tartottak nyilván (75 80%-a római katolikus). 1949-ben Kelenvölgyben 4035-en éltek. Budafokon 1880-ban

6. A KELENVÖLGYI SZENTHÁROMSÁG PLÉBÁNIA 485 rossá vált. Kelenvölgy a XIX XX. század fordulóján Budafok IV. kerületéhez tartozott, kivéve 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság idején önálló nagyközséggé nyilvánították. Kelenvölgy részei: Tószög (a Feldried egy része), Táborrét (Feldried másik része), Nyilas (Monuli), Horogszeg (Zimmerhacken) és Kelenváros (1927 1931 között), amely 1931-tôl ismét a Kelenvölgy (Turpische és Scharfeseck) nevet viselte. Ezt a kerületet a törökbálinti árok, illetôleg a Budaörsi út, Budapest (Péterhegy és Kelenföld) és Albertfalva község határolta. 9 1950-ben Budafok nagy része, Budatétény és Nagytétény Budapest XXII. kerülete lett, míg Kelenvölgyet a 1. kép. Kelenvölgyi Szentháromság-templom (B. A.) XI. kerülethez csatolták. 10 A terület földrajzi határai: Kelenvölgyi határsor a MÁV hegyeshalmi vonalától Solt u. a MÁV székesfehérvári vonala Méhész u. Ringló u. Péterhegyi út a MÁV hegyeshalmi vonala a Kelenvölgyi határsorig. 11 Kelenvölgyben 1932-tôl kezdve helyben lakó kihelyezett budafoki káplánként mûködô lelkész látta el a lelkipásztori teendôket, 1940-tôl önálló lelkészég, 1946-tól plébániaként mûködik. 12 A Szentháromság Plébánia területe a Budafok-Belvárosi Szent Lipót Plébániához tartozott, majd 1940-ig ennek volt a filiája. 13 1907-ben bérelt helyiségben (Szilágyi u. Szabadság u. 14 sarka) megnyílt az Állami Elemi Iskola, amelyet az 1909-ben épült, egy tanerôs iskolában helyeztek el (a barakk épületben, palaiskola Nádor u. 30. sz. alatt, ez a mai Bazsalikom u. 15 ). 16 1911-ben a Katolikus Népszövetség 17 helyi szervezete hordozható oltárt és harmóniumot vásárolt, Katkics Béla udvarán harangot állítottak, és még ebben az évben Szentháromság vasárnapjától kezdôdôen rendszeresen szentmiséket tartott Heller Iván budafoki apátplébános az iskola tantermében. 1920-ban megalakult a Templom- 11 a népességen belül a magyarok száma 6%, míg a németek 92%-ot tettek ki. 1920-ra a magyarság aránya már 75%-ra emelkedett, míg a németeké 24%-ra csökkent. Scharfeneckben 1897-ben épült meg az elsô lakóház, e terület nevét 1903-ban Kelenvölgyre magyarosították. Vö. GARBÓCI László: Budapest városrészei. Budafok-Tétény XXII. kerület. Ceba K. Budapest 1998. (a továbbiakban: GARBÓCI 1998) 29 30. o., KOVÁCS Alajos: Budafok a statisztika tükrében. Sugár Ny. Budapest 1927. 5 10. o., STURDIK Miklós: Kelenvölgy emlékkönyve. Kelenvölgyi Közösségi Ház Kelenvölgyi Polgárok Köre. Budapest 2007. (a továbbiakban: STURDIK 2007) 128. o. 19 Budafok rendezett tanácsú város szervezési szabályrendelete. Sugár Ny. Budafok. 1928. 3 4. o. A terület dûlôneveinek leírása a XIX. század közepei okmányok alapján: 1. Scharfeneck-Hut (szó szerint éles sarok, szöglet), 2. Turbische-Hut, 3. Manoli-Hut, 4. Feldhut, 5. Zimmerhacken. 1927 után az 1 2. Kelenváros, 3. Nyilas, Táborrét, 5. Horogszeg. STURDIK 2007. 14 15. o. 10 GARBÓCI 1998. 12. o. 11 Budapest kézikönyve. 2. k. A fôváros kerületei, városrészei. Fôszerk.: JÓZSÁNÉ HALÁSZ Margit. Ceba K. Budapest 1998. 287. o. 12 Schem. 2007. 325. o. 13 Schem. 2007. 325. o. 14 Az 1910-es évektôl Szabadság utca, 1953-tól Inotai utca. Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk.: RÁDAY Mihály. Sprinter K. Budapest 2003. (a továbbiakban: Budapest teljes utcanévlexikona) 244. o. 15 1922 elôtt József fôherceg utca, az 1920-as évektôl Nádor utca, 1953-tól Bazsalikom utca. Budapest teljes utcanévlexikona. 99. o. 16 STURDIK 2007. 29. o. 17 1907-ben Budapesten alakult hitbuzgalmi és közéleti egyesületként. Céljuk a nép hitbéli, erkölcsi, szellemi, gazdasági és társadalmi fejlôdésének elômozdítása, illetve annak védelme és szervezése. 1949-ben a kommunisták feloszlatták. Vö. MKL VI. 380 381. o.

486 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET 2. kép. A megvalósulatlan templom tervei 1927-ben. PL 2. doboz (B. A.) építô Egyesület, amely 1927-ben vagyonát templomépítési szándékkal átadta az akkor megalakult Kelenvölgyi Egyházközségnek. 18 Fodor József építômester két templomtervet készített el 1927-ben, amely nem valósult meg. Az egyik terven olyan egyhajós templomot álmodott meg, amelyet még Budapestrôl is láttak volna, amit a méretek is igazolnak. 43 m hosszú, 17 m széles, 731 m 2 alapterületû, ebbôl a szentély 204 m 2 -t tett volna ki. A templombelsô magassága 12 m. Benne nagy szentély, kórus, öltözô, kis szertár, a harangtornyot a sekrestyével összekötô fûthetô, zárt, üveges folyosó, amely gyónásra, a várakozó hívek befogadására alkalmas. Itt akár a Kálvária is elfért volna, ebbôl ajtó nyílt volna a templomba. A fôbejárat felett lett volna a 102 m 2 kórus. A fôoltáron kívül két mellékoltár és egy szószék épült volna meg. A templom vázát 8 pár vasbeton pillér és a rajtuk nyugvó úgynevezett stefantetô bordái képezik úgy, hogy a sík mennyezet mellôzésével az egész padlástér a templom magasságának emelését szolgálta. Ezzel a templom a struktúra megbontása nélkül is növelhetôvé vált. A fôbejárattól 6 m-re lettek volna a kórustartó oszlopok, a fôbejárattól jobbra keresztelôkápolnát, balra Szentsírt létesítettek volna. 14 darab 4 m magas és 3 m széles ablak elhelyezését tervezték. A templom befogadóképessége szentély nélkül 220 ülô- és 1000 állóhelyet jelent, a kóruson további 100 állóhellyel számoltak, de összesen akár 2000 fô is elférhetett volna egy szentmisén. A harangtorony 40 m magas, amelyen harang és óratorony kapott volna helyet. 19 18 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 3. doboz. Canonica Visitatio. 2 4. o. 19 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. A templom építésének iratai.

6. A KELENVÖLGYI SZENTHÁROMSÁG PLÉBÁNIA 487 A leendô plébánia határa 1928-ban: északon a gyôri vasút, nyugaton a pécsi vasút, délen a Méhész u. északi sora, keleten a Rózsavölgyi-patak. 20 1948-ban a Rákóczi út páros oldala Méhész u. Rákóczi úttól a Kassai útig terjedô szakasz páros oldala. A Budafok-Belvárosi Szent Lipót Plébániához került: Honfoglalás út (György út jobb oldala) Lehel u. Méhész u. alsó része Katona u. Kassai u. a Méhész u.-ig. Honfoglalás út a György u.-tól a határig, György u. Késmárki út Korompai út Jobbágy u. Trencsényi út Tövis u. Lepke u. Endrôdi u. Dévai u. 21 1949-ben Kelenvölgyhöz került: Endrôdi u. Jobbágy u. Lepke u. Tövis u. Trencsényi u. Korompai u. Késmárki u. Dévai u. Rákóczi út páratlan oldala György utcára esô része. A Budafoki plébániához került: Hernád u. Kalász u. Muraközi u. Szent Margit u. Pancsovai u. Rákóczi út páros oldala György u. Hunyadi út és Kassai út mindkét oldala a György utcától. 22 A plébánia a Székesfehérvári Egyházmegyébôl az 1993-as egyházmegyei határrendezés során az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez, a Budai-Déli Espereskerülethez került. A jelenlegi plébánia határai: Kelenvölgyi határsor Kelenföld pu. Budaörs vá. vasútvonala Péterhegyi út Jobbágy u. Késmárki u. Hómezô u. György u. Ringló u. Gyoma u. (egyik oldala sem) Hárfa u. (egyik oldala sem) Kelenföldi pu. Budafok-Belváros vm. vasútvonal Károly Iréneusz u. Solt u. 23 Az anyagi nehézségek miatt a templomépítése 1929-ben kezdôdött meg. A templom a néhai Kecskeméty 24 József által 1924-ben adományozott (több mint 2 hold) és az özvegyétôl a kelenvölgyi hívek által megvásárolt területen, a Pacsirta-hegy (1927 elôtt Lerchenberg) keleti lejtôjén, az úgynevezett bánya lábánál, a korábbi Garay (ma Duránci) utcával szemben, a hajdani Hegyalja 25 (ma Kecskeméti József) utcától mintegy 100 m-rel feljebb épült meg, egyszerû hagyományôrzô módon, modern stílusjegyekkel. Az egyhajós 12,75 m széles és 32 m hosszú, emelt szentéllyel és a hajóval egy térben csatolt, kereszt irányban két oldalkápolnával tervezett épület, csúcsíves boltozattal, legmagasabb pontján 16 m-es belmagassággal készült, betonalapra, tömör, égetett agyagtéglából. Az eredeti terv szerint a templom bal oldalán önálló harangtorony, jobb oldalán pedig a plébánia épült volna meg, de a gazdasági válság, háború miatt ezek a mai napig sem készültek el. A lélekharang (eredetileg a templomkert bejáratánál állt) a sekrestye mellett téglából épült haranglábra 26 került, amelyet 1967-ben a jelenleg is látható acélszerkezetû harangláb váltott fel. Az alsó harangon Szûz Mária és a Gyermek Jézus képe látható. Felirata: MARIA HILF, DURCH IGNAZ UND ANNA MALY ANNA POSPISCHL UND THERESIA BERAN DER MÁRIA STÔCKERL KAPELLE NÄCHST 3. kép. Kelenvölgyi Szentháromság-templom harangja (B. A.) 20 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 1. doboz. Egyházközség megalakítása, önállósodás, határkérdés. Kelenvölgyi Egyházközség igazgatásának szabályzata. 2.. 21 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 1. doboz. Egyházközség megalakítása, önállósodás, határkérdés. Shvoy Lajos püspök levele 2103/1948. 22 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 1. doboz. Egyházközség megalakítása, önállósodás, határkérdés. Budafok Belvárosi Szent Lipót Plébánia képviselô-testülete jegyzôkönyvének 1949-es kivonata. 23 Schem. 2007. 325. o. 24 A családnévnek ez a helyes írásmódja. 25 1930-tól Hegyalja utca, 1953-tól Kecskeméti József utca. Budapest teljes utcanévlexikona. 272. o. 26 Fodor József építômester 1911-es tervei alapján.

488 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET SOROKSÁR GESPENDET IM JAHRE 1880. GEGOSGEN VON FRANZ WALSER IN BUDA- PEST. 27 A felsô harangon a Szentháromság ábrája látható, e felirattal: SZENTHÁROMSÁG DICSÔSÉGÉRE KELENVÖLGYI LAKOSOK ADOMÁNYAIBÓL ÖNTÖTTE 1911. ÉVBEN WAL- SER FERENCZ BUDAPEST. A templom bejáratához illeszkedô mellvédes (jelenleg korlátos) teraszra két oldalon lépcsô vezet fel. A Szentháromság tiszteletére épült Weichinger Károly építész tervezte, Mester és Kiss építômesterek kivitelezték templomot 1931. május 17-én szentelte fel Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök. Ekkor volt az elsô bérmálás is Kelenvölgyben. Késôbb készült el a szószék, a tölgyfa padok, a gyóntatószék, a kórus, az orgona és a kripta. Az utóbbi kialakítására 1937-ben került sor a templom bejárata alatti altemplomban. Itt nyugszik Kecskeméty József és felesége, valamint a templomban szolgált plébánosok is. 28 Az 1933-as költségvetésen a következô vállalkozók neve szerepelt: Miskolczi (pala), Hartung József (bádogos és szerelô), Bischof Béla (kôfaragó), Oberbauer A. Utóda (ajtók), Bielek és Forgó (üveges), Borostyán (villanyszerelô), Csepeli Gyula (lakatos), Bohoszlavecz Miklós (asztalos), Markó János (mázoló), 10 000 darab tégla a Budafoki Téglagyár adománya. 29 A templom attikájára 1934-ben Fodor József mûkô keresztet tervezett, amely azonban nem valósult meg, 30 ehelyett az elülsô homlokcsúcsra, gömbalapra került egy kovácsoltvas kereszt, de ez mára letörött. 31 4. kép. Kelenvölgyi Szentháromság-templom szentelése. Plébánia Levéltára (B. A.) 27 Segítô Szûz Mária Ignác és Maly Anna, Pospischl vés Beran Terézia által adományoztak 1880-ban a Soroksár melletti Stöckerl Mária kápolnájának. Öntötte Walser Ferenc Budapesten (Simon Katalin fordítása). Walser Ferenc tûzoltószergyáros és harangöntô 1827-ben született Pesten. 1847-ben segédként szabadult, utána Ausztriában és Németországban gyarapította szaktudását. 1854-ben hazatért és 1867-ben átvette egykori mestere, Schaudt Antal harangöntô mûhelyét. Nemcsak a hazai szükségleteket látta el, hanem a külföldieket is. 1901-ben Budapesten hunyt el. http://www.niif.hu/00300/00355/html/abc16920/16964.htm (2009. febr. 25.). (Ezt a harangot 1970-ben Farkas Béla, Soroksár-Újtelep plébánosa adományozta a plébániának.) Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 3. doboz. Historia Domus II. (1951 1958.) 9. o. 28 TAKÁCS Sándor: A Kelenvölgyi Szentháromság Plébániatemplom története. http://www.kelenvolgy.extra.hu/indexele mei/page0001.htm (2008. dec. 29.). 29 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. A templom építésének iratai. 30 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. Megvalósulatlan templomkereszt az attikára. 31 Takács Sándor közlése. 2009. április 23.

6. A KELENVÖLGYI SZENTHÁROMSÁG PLÉBÁNIA 489 A belsô teret 1940-ben Farkas Árpád festômûvész tervei alapján festették ki. 32 A templombelsô fôoltára Haranghy Jenô festômûvész alkotása, ami Poós Rezsô budafoki apátplébános ajándéka. Az oltárkép öt, kereszt alakban elhelyezett négyszöget foglal magában. Középen a Szentháromság, balra Krisztus születése, jobbra a Szentlélek eljövetele, felül a Feltámadás, alul az Utolsó vacsora látható. 33 A képet ölelô csúcsívet követô sávban falfestmény látható, melynek csúcsában a megfeszített Krisztus van az angyalok körében, az alsó ágakban az angyalok dicsôségét hirdetô jelenetei: Glória, Angelus láthatók. Az oltárkép aljához csatlakozott eredetileg az egyszerû, koporsó alakú, tölgyfából készült misézô fôoltár is a tabernákulummal, melyet a II. Vatikáni Zsinat után a jobb oldali keresztelô kápolnában helyeztek el. A fôoltár áthelyezésével egy idôben alakították ki a jelenlegi, szintén fából készült szembemisézô, alulról ívelt oltárt. A szembemisézô oltár mindkét oldalán mûkôbôl készült ambók kerültek felállításra Α és Ω jelképekkel. Az Oltáriszentséget 1971 2008 között a jobb oldali kápolnában helyezték el. 2008-tól a fôoltár újra az eredeti helyén található. 34 A Szent Kereszt oltára 1932-ben került a templom bal oldali mellékhajójába, a terézvárosi plébánia adománya. Az oltár koporsó alakú, anyaga festett puhafa. Felette 3 m-es kereszt, rajta 2 m-es gipszkorpusz. Jobb oldalon található, a hordozható, festett puhafa oltár, a Szûz Mária-oltár (Keresztelô-kápolna). 1911-tôl ennél az oltárnál tartották a szentmisét a régi iskolában. 1971 2008 között itt volt a fôoltár, míg a Szûz Mária-oltár a bejárat bal oldalához került. 35 A kápolna tagolt íves födémmel rendelkezik, három kör alakban és ablak méretû körben festett, négy jelképet ábrázoló seccóval, amelyek 1960-ban készültek. Az oltáron a Prágai Kis Jézus-szobor látható. 1935 1961 között a kápolnában állt a keresztelôkút. 36 A sekrestye a szentély jobb oldalán áll, a sekrestyeajtó fölé került az örökmécses. 37 A szentélyt és a fôhajót elválasztó, 7,2 m hosszú és 0,85 m magas, kétszárnyú ajtóval ellátott, kovácsoltvas áldoztatórács 1934 1935 között készült, 1971-ig használták. Oszkó János felkérésére az Oberbauer A. utóda készítette. A szószéket 1933-ban az Oberbauer cég készítette, a templom jobb oldalán, a fôhajó és a keresztelôkápolna találkozásánál helyezték el. Körben a négy apostol dombormûve díszíti, háttérben a harsonázó angyalok. A 180 fô befogadására alkalmas tölgyfa padokat Weichinger Jenô tervezte és Maklári József épület- és bútorasztalos készítette el. Az utóbbi készítette 1937-ben a templomfeljáró tölgyfa 5. kép. Kelenvölgyi Szentháromság-templom szószéke. Plébánia Levéltára (B. A.) 32 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. Templomfestés. 33 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 3. doboz. Canonica Visitatio. 6. o. 34 TAKÁCS Sándor: A Szentháromság Plébániatemplom. = Kelenvölgyi Katolikus Hírmondó. Budapest 2006/3., Kelenvölgyi Katolikus Egyházközség (a továbbiakban: TAKÁCS 2006) 3. o. 35 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 3. doboz. Canonica Visitatio. 6 7. o. 36 TAKÁCS 2006. 37 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. Sekrestye felszerelése.

490 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET 6. kép. Kelenvölgyi Szentháromság-templom szentélye. Plébánia Levéltára (B. A.) korlátját is. Az eredetileg rácsozott imazsámolyt, 1938-ban szabályszerû zárt, villannyal ellátott gyóntatószékké alakították át. A fôhajó elején mindkét oldalon megtalálható. A szentély jobb oldalán található a Jézus Szíve-szobor: A 150 cm magas, festett gipszszobor, alapja 153 cm cementtalapzat, amellyel 1932-ben Nemes Józsefné adományozta a templomnak. A Szent Antal 130 cm-es festett gipszszobra, 120 cm-es festett, puhafa talapzaton, a jobb oldalon látható, 1936-ban készült a hívek adományaiból. 38 Jobb oldalon található a Szent József-szobor. 39 A szentély bal oldalán, a 150 cm magas, festett gipsz Immaculata-szobrot a hívek állíttatták 1945-ben a Jézus Szíve-szoborral szimmetrikusan, bal oldalon az 1944-ben megsemmisült Lourdes-i Szûz Mária-szobor helyén. Lisieux-i Kis Szent Teréz 130 cm-es, festett gipszszobra, 1936-ban a hívek adományaiból készült, a templomhajó bal oldalán található, 120 cm-es puhafa talapzaton. 40 A Fatimai Szûz Mária 130 cm-es gipszszobrát bal oldalon helyezték el, amit 1965-ben özv. Vass Károlyné adományozott a templomnak. 41 A missziós kereszt 1938-ban készült 2,5 m-es tölgyfából, és a jobb oldali 1. számú fülkében állt. Felirata: SZT ÉV 1938, 1947, MISSIO. Jelenleg bal oldalon a bejáratnál található. A 120 125 60 cm-es keresztelôkút 1935-ben készült vörös márványból (tardosi vörösmészkô), vörösréz tetôvel, a jobb oldali kápolnában állt, jelenleg a bal oldali kápolna elôtt található. A tetejét 1938-ban az Oberbauer A. Utóda cég készítette. A kórus: Weichinger Károly tervei alapján 1938-ban épült a hívek adományaiból. Az orgonát 1938-ban a hívek adományaiból Demény Imre budapesti orgona- és harmóniumépítô-mester építette, 6 regiszteres, 4 és fél oktávos, 1 manuális lábfújtatóval ellátva. 42 1963-ban a Fôvárosi Hangszerkészítô és Javító Vállalat villanymotorral korszerûsítette. 43 1994-ben a Békés Mészáros Morvai orgonaépítô cég felújította és új 38 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 3. doboz. Canonica Visitatio. 7 9. o. 39 Takács Sándor közlése. 2009. március 19. 40 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 3. doboz. Canonica Visitatio. 8 9. o. 41 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 3. doboz. Historia Domus II. (1951 1989). 42 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 3. doboz. Canonica Visitatio. 9. o. 43 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. Orgona.

6. A KELENVÖLGYI SZENTHÁROMSÁG PLÉBÁNIA 491 motort épített be. 44 A másik missziós keresztet 2007-ben állították, felirata: MISSIO 2007. A fôhajó és a bal oldali kápolna sarkában áll. 45 A keresztutat 1956-ban id. Máriahegyi János szobrászmester készítette terralith gipszbôl. A 14 részes stáció a fôhajóban, jobbról a keresztelôkápolnából indul, bal oldalon folytatódik és a kápolnában végzôdik. 46 A templomrácsot 1950-ben Thier Gyôzô mûlakatos készítette, és 1995-ig állt a templom bejáratánál a kórus alatt. 47 A szentségtrónus: 1951-ben készítette Géberth aranyozó, faszobrász, oltárépítô. A szentségtrónust 2008-ban, ideiglenesen a keresztelôkápolnába került. 48 A templom bal oldali bejáratánál az adományozók neve olvasható márványlapba vésve: CZIPOTH VENDEL ÉS VENDELNÉ P. 155., NÉMETH JÁNOS ÉS JÁNOSNÉ P. 150., PÓCZIK JÓZSEF ÉS JÓZSEFNÉ P. 150., ÖZV. JOBBÁGY BÉLÁNÉ P. 1300., GARDA JÁNOS ÉS JÁNOSNÉ P. 500., FÁBIÁN ANNA ÉS BIRÓ MIHÁLYNÉ 150. P., RINGLAUBNÉ GÜNDERT MÁRIA P. 240., VERES IMRE ÉS IMRÉNÉ P. 150., ID. HEGEDÜS JÓZSEF ÉS JÓZSEFNÉ P. 530., PETRÓ PÁL ÉS PÁLNÉ P. 600., MARTONY ISTVÁN ÉS ISTVÁNNÉ P. 500., TIMÁR JÁNOS ÉS JÁNOS- NÉ P. 210., R. KATH. OLTÁREGYESÜLET P. 6000., HEGEDÜS JÁNOS ÉS JÁNOSNÉ P. 300., ÉLIÁS JÁNOS ÉS JÁNOSNÉ P. 300. A márványlapokat Cserny Frigyes szobrász készítette. 49 1945-ben megsérült a templom teteje, falai, valamint a belsô tér és a berendezések is. 1955 1960 között több lépcsôben külsô és belsô felújítás történt. 1971-ben Maklári Jenô tervei szerint elkészült az új liturgikus tér. 1983-ban megtörtént a templomtetô cseréje, 1985-ben és 1997-ben az orgona felújítására került sor. 1990-ben felújították a templom feljáróját, a kriptahomlokzatot, a világítást, és a beltéri szobrokat restaurálták. 1994 körül a templom üvegezését hôszigetelt ablakokra cserélték. 1995 1996-ban kifestették a templom belsejét. 50 2009-ben a templomba új, digitális, 3 manuális Viscount márkájú orgona került. 51 A hitélet A templomon kívüli hitoktatás 1934 1935 között az Állami Elemi Iskolában, Ismétlô Iskolában és Állami Óvodában (amely 1910-ben nyílt meg a Gépész utcában) zajlott. Az Állami Elemi Iskolában 312 fôbôl 246 fô volt római katolikus, hitoktatójuk Menyhárt Jakab volt. Az Ismétlô Iskolában 24 diákból 19 diák tartozott a római katolikus valláshoz, hitoktatójuk szintén Menyhárt Jakab volt. A 46 fôs Levente közül 39 volt római katolikus, a hitoktatást Galbos István látta el. A Szent József cserkészcsapat 38 fôjébôl 36 volt római katolikus, míg a Farkaskölykök közül mind a 10 fô római katolikus volt, hitoktatásukat Kosner Norbert látta el. Kelenvölgyben több egylet mûködött: Actio Catholica, Katolikus Ifjúsági Egyesület, Katolikus Népszövetség, 52 Oltáregyesület (1926), Regôs Dalkör (1924), Mária Kongregáció 44 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti plébániák orgonái. Kelenvölgy Szentháromság. A Békés Mészáros Morvai cégtôl kapott információ alapján. 45 Saját felmérés. 2009. március 5. 46 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. A templom építésének iratai. 47 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. Kovácsoltvas rács. 48 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. A templom építésének iratai. 49 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. A templom adományozóinak nevei 1933 1934. 50 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 2. doboz. A templom építésének iratai. 51 Takács Sándor közlése. 2009. március 12. 52 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 1. doboz. Lelkipásztori jelentések 1934 1935.

492 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET (1937), Szívgárda (1940) és az 1915. számú Asztrik apát cserkészcsapat. 53 A plébánián 1992-ben alakították meg a 815. sz. IV. Béla király cserkészcsapatot. 54 1935-ben Kelenvölgyben 4459 fô élt, ebbôl 3740 római katolikus, 4 görög katolikus, 3 görögkeleti, 570 református, 104 evangélikus, 12 izraelita, 26 fô egyéb. 55 Jelenleg az 1942-ben megnyílt Kelenvölgyi Általános Iskolában (1116 Kecskeméti József u. 14.) és a Kelenvölgyi Kisebbségi Kétnyelven Nevelô Óvodában (1116 Kecskeméti József u. 11 15.) folyik hitoktatás. 56 Idôszakosan jelenik meg 2000 óta a Kelenvölgyi Katolikus Hírmondó, 2007 óta havonta a Kelenvölgyi Katolikus Újság és 2008 óta hetente a Kelenvölgyi Harangszó. 57 A Simontornya utca az 1920-as évek és 1953 között az Áldás utca nevet viselte. 58 1945 elôtt az úrnapi körmenet útvonala: Garay u. 59 Szilágyi u. 60 Nádor (Bazsalikom) u. Völgy u. 61 Szent Márk napján búzaszentelô körmenetet tartottak. Keresztjáró napok keretében körmenetet tartottak a Szent Szabina-kápolnához (Péterhegyi út 67.), a Kelenvölgy határában lévô feszülethez (Andor u. sarkán) és szentképhez (Horogszegi határsor Honfoglalás út sarka). 62 A feltámadási és az úrnapi körmenet útja (több évtizedes gyakorlat szerint) 1963-ban: a templomtól kiindulva Duránci u. Alabástrom u. Bazsalikom u. (helyette néha a Székelykapu u.) Kecskeméti József (korábban Hegyalja) u. vissza a templomhoz. 63 Az úrnapi körmenet 1998-tól a templom körül halad, míg a feltámadási körmenet a templomtól a templomkert aljáig, és onnan vissza a templomhoz. 2009-tôl a feltámadási körmenet az eredeti útvonalon a Székelykapu utca érintésével halad. 64 Archontológia 1940 1961 Varga Andor 1962 1968 Bényi József 1968 1991 Radnóti Sándor 1991 1992 Verbélyi István dr. 1992 2002 Szenderffy Ferenc 2002 2003 Cseh László Zoltán Budafok-Belváros plébánosa 2003 2008 Hollai Antal Budapest-Albertfalva plébánosa 2008 2009 Michels Antal 2009 Lancendorfer István BIRÓ AURÉL 53 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 3. doboz. Canonica Visitatio. 23 24. 54 Takács Sándor közlése. 2009. február 19. 55 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 1. doboz. Lelkipásztori jelentések 1934 1935. 56 Takács Sándor közlése. 2009. február 19. 57 http://www.kelenvolgy.extra.hu (2008. dec. 29.). 58 Budapest teljes utcanévlexikona. 440. o. 59 1919 elôtt már Garay utca, 1953-tól Duránci utca. Budapest teljes utcanévlexikona. 157. o. 60 Az 1910-es évektôl Gépész utca, 1953-tól Szilágyi utca. Budapest teljes utcanévlexikona. 197. o. 61 Az 1910-es évektôl Völgy utca, 1952-tôl Alabástrom utca. Budapest teljes utcanévlexikona. 63. o. 62 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 3. doboz. Canonica Visitatio. 22. 63 Kelenvölgyi Szentháromság Plébánia Levéltára. 4. doboz. Hitélet (hitoktatás, bérmálás, körmenetek, elsôáldozás stb.). 64 Takács Sándor közlése. 2009. március 12.