Digitális Magyarország SZAKMAI PROGRAM A kitörés eszköze és útjai, a remény programja 2013
Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A Digitális Magyarország Program megvalósításának szakpolitikai támogatása... 6 Digitális, internet alapú gazdaság... 13 A start-up vállalkozások támogatása... 16 Digitális oktatás, digitális tudás... 20 Tudásbázisok, együttműködés, hálózatosodás... 23 Szabványosítás... 24 Digitális egészségügy... 29 Digitális közlekedés... 31 Intelligens vasút... 35 A városi és távolsági közlekedés egységes elektronikus jegyrendszere... 36 Digitális kultúra, közgyűjtemények... 36 Digitálisan közvetített multimédia tartalom... 40 Digitális állampolgár, digitális közösségek... 41 Digitális közigazgatás és közszolgáltatások... 44 Fogyasztói jogérvényesítés... 47 Digitális (kis)települések... 47 Intelligens város... 48 Digitális otthon... 48 A Digitális Magyarország Program megvalósíthatósága... 50 Biztonság, azonosítás, személyiségi jogok... 55 Végpontok védelme... 57 Tartalom védelme... 57 Dokumentumkezelő védelme... 58 Átviteli hálózat védelme... 58 Az adatokkal kapcsolatos rendelkezési jog... 58 A tájékoztatáshoz való jog... 59 A hatóságok közötti hatékony és biztonságos adatszolgáltatás... 59 Jogi, szabályozási feltételek... 60 Finanszírozási, megvalósítási feltételek... 62 A szektor nemzetgazdasági hatásai... 63 Lehetséges EU források... 65 A Digitális Magyarország program megvalósításának fontosabb projektjei... 67 2
Bevezetés Az 1990-es évek elején a KGST megszűnésével Magyarország külső és belső piaci egyensúlya felbomlott. A korábbi, nemzetközi (túlnyomó részt KGST) piacon is sikeres piacvezetők túlnyomórészt eltűntek. Az elvesztett keleti piacokat ugyanazokkal, ugyanolyan minőségű termékekkel nem lehetett pótolni a világpiacon. Jelentős javulást ebben a tekintetben a NATO és Európai Uniós tagságunk sem hozott, mert bár exportunkra megszűntek az EU tagországok által kivetett vámok, de ugyanezt kellett biztosítanunk a saját belső piacunkra. A magyar termelőknek és termékeknek olcsóbb, ugyanakkor sok esetben jobb minőségű termékekkel kellett versenyezniük. A foglalkoztatás mintegy negyedével csökkent, a korábbi ipari termelési kapacitás mintegy 40%-a megszűnt. Hazánk nem rendelkezik jelentős ásványi kincs vagyonnal, így az emberfőben rejlő képességet, a tudást kell a nemzet legfőbb vagyonaként kezelni, és ennek kiaknázásához nyújt segítséget a DinaMo szakmai program. A magyar gazdaság komoly problémája a magas adósságszint, a kamatteher elvonja a fejlesztési potenciált, de hiányzik az egyetértés, a megalapozott stratégia is a fejlődés lehetséges és kívánatos irányára vonatkozóan. A helyzet nagyban hasonlít az 1995-ben előállt helyzetre, azonban akkor még rendelkezésre álltak olyan privatizálható állami vagyonelemek, amelyek révén sikerült a gazdaságot fejlődési pályára állítani. Az ország versenyképességének javításához igen fontos az adósság csökkentése, aminek hosszútávon is fenntartható módja a gazdaság élénkítése a nemzetközi piacokkal történő újraintegráció révén, ami esélyt ad a felzárkózáshoz és ezzel párhuzamosan a szükséges belső változások méltányos végigviteléhez. A magyar társadalmat csak a világpiaccal harmonizálva lehet versenyképessé tenni, a bezárkózás csak a lemaradásunkat védheti meg. Nincsenek jelentős értékesíthető állami vagyonelemek, nincsenek jelentős mennyiségben a világpiacon eladható nyersanyagaink, a csúcstechnológiák fejlesztése az ország lehetőségeihez képest igen tőkeigényes, a tömeggyártásban nem tudjuk felvenni a versenyt az olcsó ázsiai munkaerővel. A jelenlegi környezetben egyedül a szolgáltatások, ezen belül is legfőképpen az internetre épülő, illetőleg az internet nyújtotta piacokat kihasználó szolgáltatások nyújthatnak reális esélyt a leszakadási folyamat megváltoztatására. Az internetes alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztés viszonylag kisebb beruházásigényű, jelentős részben szellemi tevékenységre épül, Magyarországon hagyománya van és valóban globális piaci lehetőségeket jelent. Erre több már működő jó példa is van: a Graphisoft ArchiCAD rendszere, a NavNGo GPSnavigációs rendszer, a Prezi újgenerációs prezentációkészítő alkalmazás, a LogmeIn többdimenziós azonosítása vagy éppen a LiveJasmin erotikus szolgáltatás és a DateMySchool párkereső rendszer, amelyek kifejlesztése magyarokhoz kötődik. Az ország jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetében nem egyszerűen fordulatra, hanem a gyors változást, a fejlődés dinamikus felgyorsítását lehetővé tévő kitörésre van szükség. Feladatunk, hogy a 2014 előtti négy év vegetálását gyorsan feledtetve egy dinamikus modernizációs pályára állítsuk Magyarországot. A 21. század első évtizedeiben az infokommunikáció vált a gazdaság egyik fő mozgatórugójává, az IKT eszközök minden ágazatban megjelentek, és egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szektor ellenállt a válság hatásainak, ahogyan azt az OECD 2012 őszén megjelent jelentése is tartalmazza. A 2007-ben elkezdődött gazdasági válság ellenére az elmúlt évtizedben az IKT szektor komolyan bővült, egyre nagyobb részét adja a tagországok GDP-jének, ám ami ennél is fontosabb, az IKT a gazdasági növekedés igazi motorja. Ez a megállapítás Magyarországra is érvényes. Az infokommunikáció a gazdaság minden területén közvetítőként, hálózatszervezőként jelen van, egyre érdemibben befolyásolja a termelést, a szolgáltatásokat. Az IKT-szektor különleges szerepét az adja, hogy alapja a 3
humántőke és az emberi-erőforrás, így gyorsabban képes alkalmazkodni az új helyzetekhez, a fizikai tulajdon helyett pedig elsődlegesen a szellemi tulajdonra épít. A jelen kor körülményei között a gyors kitörési pályát a digitális technológiáknak az élet minden területén megvalósított intenzív alkalmazása kínálja. Azok az országok lesznek sikeresek, amelyek a lehető leghamarabb felismerik ennek jelentőségét, és ösztönzik kiteljesedését. Aki ezt a folyamatot csak utolérni, nem meghaladni akarja, az lemarad. A világ sikeres országaiban már végbement a digitális átalakulás, a szélessávú internet és rajta keresztül a felhalmozott tudás, tapasztalat dinamikusan növekvő része mindenhol, mindenki számára elérhetővé vált, és e társadalmak mind nagyobb része aktívan él is ezekkel a lehetőségekkel. Ez a modellváltás lehetővé teszi: az új, fenntartható növekedési pályára állást, az esélyek dinamikus bővülését, a munkalehetőségek kiszélesedését, az élethossziglan tanulást, a tértől, távolságtól független együttműködést, segítségnyújtást, támogatást, érdemben segíti az esélyegyenlőséget. Azok a vállalkozások, melyek nem használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket, előnyöket, elvesztik versenyképességüket. Már ma is számtalan példán keresztül mutathatók be az internetalapú gazdaság, a digitálisan működő közszolgáltatások költségcsökkentő, hatékonyságnövelő, környezetet kímélő hatásai, amelyek a családok, háztartások és a vállalkozások számára is előnyöket hoznak. A digitális Magyarország megteremtése ezért nem lehet egyszerűen egy a párhuzamos szakpolitikai elképzelések közül: minden területet át kell fognia, minden területen, komplex módon meg kell jelennie. Az ENSZ Közgyűlés 2011-ben közgyűlési állásfoglalásként fogadott el egy jelentést, amely az internet-hozzáférést alapvető emberi jogként határozza meg 1. Az állásfoglalás hangsúlyozza a kormányok szerepét abban, hogy minden állampolgár legyen bekötve az internet hálózatába, és ezáltal élvezhesse a világ rengeteg információjához való hozzáférés előnyeit, illetve az állampolgárok is képesek legyenek interaktívan jelen lenni a nemzetközi kommunikációs térben. E gondolat szellemében egy modernizációs program nem célozhat meg kevesebbet, mint azt, hogy minden magyar háztartás és vállalkozás rendelkezzen közműszerűen szélessávú interneteléréssel, az ennek használatára alkalmas eszközzel, és ténylegesen hozzáférjen olyan internet alapú szolgáltatásokhoz, amelyek alkalmasak a háztartások esetében: az egyes állampolgárok életminőségének javítására, a munkához jutás esélyeinek növelésére, a tudás és az információk megszerzéséhez, a társadalmi különbségek csökkentésére; 1 http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/docs/17session/a.hrc.17.27_en.pdf és http://daccessods.un.org/access.nsf/get?open&ds=a/hrc/20/l.13&lang=e 29/06/2012 4
a vállalkozások esetében: működési körük és lehetőségeik, ezzel versenyképességük növelésére, a modern vállalatok egymásra épülő tevékenységláncolatába történő bekapcsolódásra; az állam esetében: az ügyfél-centrikus, személyre szabható, egyszerű, hatékony, átlátható és biztonságos közszolgáltatások kialakítására. A digitális közmű e célok megvalósításának alapvető eszköze. Az ország egész területét behálózó digitális közmű lehetővé teszi a nyilvános, ingyenes internetelérést minden településen, legyen az falu, város, vagy a főváros. A teljes körű internetelérés a feltétele annak, hogy új, internetgazdaság alapú munkahelyek jöjjenek létre, mindenki számára folyamatosan elérhetővé váljanak az ismeretek, információk, kialakuljanak a polgári élet új színterei, létrejöjjön a tudásalapú hálózati társadalom. Az internet önmaga is új munkahelyeket teremt, de csak korlátozottan, önmaga nem képes megoldani a gazdaság munkaerőpiaci gondjainak összességét, azonban infrastruktúraként megnyit új piaci lehetőségeket és érdemben tökéletesít szinte minden piacot. E piacokon a legjobb, legéletképesebb termékek és szolgáltatások globális méretűvé nőhetnek, amire más módokon korábban csak kivételesen volt lehetőség. Emellett lehetőséget teremt arra, hogy a munkát keresők késedelem nélkül tudomást szerezzenek a számukra kínálkozó munkalehetőségekről olyan esetekben is, amelyekről a munkaközvetítő szervezetek nem értesülnek. A felvázolt célok eléréséhez különösen fontos, hogy az aktív korba lépő új nemzedékek minden tagja a Digitális Magyarország polgáraként nőjön fel. Iskolatáska helyett minden iskolásnak olyan eszköz legyen a kezében, amely az interneten keresztül teszi lehetővé minden tananyag és a szükséges háttérismeretek elérését. Nem lehet olyan általános és középiskola, szakiskola, felsőoktatási intézmény, kollégium, könyvtár, melynek oktatótermeiben, tanulószobáiban, illetőleg olvasótermeiben minden diák számára egyidejűleg nem elérhető az internet. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a felnőttképzésben, a tovább- és átképzések során az informatikai ismeretek, ezen belül is elsősorban az alkalmazások használatának gyakorlati ismeretei kellő hangsúlyt kapjanak. A teljes körű interneteléréssel versenyképesebbé válhat a gazdaság, növelhető az állampolgárok információval történő ellátása és biztonságérzete, ezen keresztül javulhat döntéseik minősége, megvalósulhat a szolgáltatató állam, radikálisan javulhat az egészségügyi ellátás, az eddigieknél többek számára válhatnak elérhetővé kulturális kincseink, csökkenthető az energiafelhasználás és a környezet terhelése, A Digitális Magyarország létrejötte nem egy valamikor, valamilyen mutatók mellett elérhető állapot, hanem egy pálya, folyamatos intenzív megújulás, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok, az intézmények, a vállalkozások lépést tartsanak az eszközök, szoftverek fejlődésével és a rajtuk keresztül elérhető dinamikusan növekvő felhalmozott tudással, az együttműködés 5
szintjének növelésével, és képesek legyenek kihasználni az időben és térben korlátozatlan internetelérés adta lehetőségeket. A Digitális Magyarország Program megvalósítása ugyanolyan jelentőségű, országos modernizációs igény, mint a korábbi nagy infrastrukturális fejlesztések, a vezetékes ivóvíz, az elektromos áram eljuttatása, illetve a ma is zajló csatornázás. Ez az új infrastruktúra a tudás infrastruktúrája, a társadalom tényleges hálózatos működésében rejlő lehetőségek kiaknázására nyújt lehetőséget. Magyarország új parlamentjének és kormányának fel kell ismernie, hogy a XXI. században a fejlődés legfontosabb feltétele a tudás és a tanulási, ismeret-megszerzési képesség, az interkonnektivitás, illetve az ezeken alapuló gazdaság és társadalom. Programjával ennek megteremtéséhez kell hozzájárulnia. A Digitális Magyarország Program megvalósításának szakpolitikai támogatása A Digitális Magyarország Programként leírt folyamat az élet minden területén kedvező hatást fejt ki. Megvalósítását komplex, minden ágazatot átfogó programként kell kezelni, amelynek elemeit az infokommunikációs fejlesztések, a hálózati infrastruktúrára épülő és azon keresztül hozzáférhető alkalmazások és a bennük felhalmozott ismeret, tudás alkotják. A kommunikációs csatornák fejlődése a barlangrajzoktól a kódexmásoláson, a nyomtatáson, a telefon, a rádió és a TV alkalmazásán keresztül jutott el az internetig. Az internet azáltal, hogy interaktív tudásmegosztást tesz lehetővé a világ bármely részén élő személyek között, minőségileg új helyzetet teremtett. Ez a változás alapvetően átalakítja a személyek szintjén a tudást, a munkát és az életminőséget; a közösségek szintjén a gazdaságot, a kereskedelmet és a társadalomirányítást. Az internet nem mint eszköz, hanem mint kommunikációs- és tudáshálózat biztosítja a technika és a társadalom fejlődését egyaránt befolyásoló forradalmi változást, amelynek eredményeként létrejön az internetipar, az internetpiac és az internet társadalom. A gazdasági folyamatokban az információ alkalmazása olyan intenzitási fokot ért el, hogy a korábbi értékteremtő elemek, a munka és a tőke mellett hasonló súllyal megjelenik az információ is. Korábban az üzleti siker elsősorban a termék tulajdonságain és a kapcsolódó feltételrendszeren (ár, szállítás határideje, kedvezmények stb.) alapult. A vásárló szükségletét a versenytárshoz képest olcsóbban vagy magasabb minőséggel lehetett kielégíteni. Később ezekhez még olyan sikertényezők járultak, mint a szállítás gyorsasága vagy a termék adaptálása a vevő igényeihez. Napjainkban a piaci versenyben meghatározó tényező lett az információkkal való ellátottság. Aki több és jobb információval rendelkezik a piacról és potenciális vevőiről, és képes azokhoz rugalmasan alkalmazkodni, (illetve azokat befolyásolni) az tud nagyobb eséllyel a piacon maradni. Míg korábban az információ a fizikai folyamatok kiegészítő funkcióját látta el, a digitális gazdaságban alapvető termelési és versenytényezővé vált. Ahhoz, hogy az elérendő célt, a gazdaság egészének fejlődését, növekedési pályára állítását az infokommunikációs fejlesztések minél hatékonyabban tudják biztosítani, szükséges az internet fejlődési irányát jelző nemzetközi trendek és fejlesztési irányok ismerete. Az internet fejlődési iránya 2020-ig 6
Az internet átalakítja az ipart, gépi intelligenciával párosítja az emberi teljesítményt, alkotást. Az emberi elme és a gépek összeházasítása létrehozza az úgynevezett ipari internetet, azt a nyílt, világméretű hálózatot, amely összeköti a gépeket, az embereket és az adatokat, erősítve a konvergenciát az intelligens adatok és a gépek között. 2 Az ipari forradalom gyökeresen átalakította az energiafelhasználás módját. Az internetes forradalom a kommunikáció, az, információ-befogadás és pénzköltés módját változtatta meg. E két átalakulás házasítása, vagyis az ipari internet hálózatokat, adatokat és gépeket köt össze, ráadásul a globális ipar átalakításával, a termelékenység növelésével kecsegtet. A kisebb költséggel nyújtott, jobb egészségi állapotot eredményező egészségügyi ellátás, az üzemanyag- és az energiafogyasztás területén elért látványos megtakarítások, valamint a jobb teljesítményt nyújtó, hosszabb élettartamú eszközök révén az ipari internet újfajta hatékonyságjavulást eredményez majd, éppen úgy gyorsítva a termelékenység-növekedést, mint ahogy azt az ipari forradalom és az internetes forradalom tette." 3 A világ, az ipari internet megjelenésével, a változás és az innováció által vezérelt új korszak küszöbén áll. A globális ipari rendszerek konvergenciája a fejlett számítástechnikával, analitikával, az olcsó érzékeléssel, és az internet által biztosított összeköttetések új szintjével hívja életre ezen új korszakot. A digitális világ mélyebb összefonódása a gépek világával magában hordozza a globális ipar mélyreható átalakulásának lehetőségét, és ezzel a mindennapi élet számos aspektusának változását, ideértve a munkavégzés folyamatának mikéntjét is. Ezek az innovációk nagyobb sebességet és hatékonyságot jelentenek az ipar olyan különböző területei számára, mint a légiközlekedés, vasúti fuvarozás, áram termelés, olaj és földgáz kitermelés, és az egészségügyi szolgáltatások nyújtása. Az erőteljesebb gazdasági növekedés ígéretével kecsegtet, több és jobb munkahelyet jelent, emelkedik az életminőség, és ez igaz akár az 2 http://www.piacesprofit.hu/infokom/legalabb-tizezermilliard-dollart-erne-a-halozatok-es-gepekosszekapcsolasa/ 3 http://www.vilagtudomany.hu/index.php?data%5bmid%5d=7&data%5bid%5d=1402&a-nagy-vastalalkozasa-a-nagy-adattal-az-ipari-internet 7
USA-ra vagy Kínára de egy afrikai megavárosra vagy Kazahsztán egy vidéki térségére 4 és természetesen Magyarországra is. Egyes számítások szerint az embereket, adatokat és gépeket egymással összekapcsoló ipari internet 2030-ig 2200 milliárd euróval járulhat hozzá Európa GDP-jéhez, lehetővé téve a gazdaság oly szükséges átalakítását. 5 Az ipari internet segítségével az internetre csatlakozó gépeket, berendezéseket, a termékdiagnosztikát, a szoftvert és elemző eszközöket kombinálva hatékonyabbá, proaktívabbá, prediktívebbé és stratégiailag automatizáltabbá tehetők az üzleti folyamatok. Ehhez azonban az ipar és a kormányzat együttműködésére van szükség, mégpedig két kritikus területen: a szabványosítás és a biztonság területén. Meg kell határozni a közös szabványokat annak érdekében, hogy aztán a közösen elfogadott bázison az innovatív elmék alakíthassák ki a legjobb megoldásokat. Éppen úgy, ahogy a haladás a mobil eszközök és operációs rendszerek fejlődésével létrehozott egy virágzó app gazdaságot. Az internetes korszak technológiája készen áll arra, hogy éppen úgy átalakítsa az ipart, ahogy a fogyasztói internet is átalakította a médiát, a kommunikációt és a reklámipart. Az egyre mélyebb globális integráció és az egyre gyorsabb technológiatranszfer segíti az előnyök nemzetközi terjedését. Mivel a feltörekvő piacok komoly összegeket fordítanak infrastruktúrafejlesztésre, az ipari internetes technológiák korai és gyors alkalmazása erős multiplikátorként hathat. Hogyan lehetne felgyorsítani a növekedést? Az országoknak és a vállalatoknak az innovációra kell koncentrálniuk, és be kell ruházniuk a szükséges szenzorok felszerelésébe, a kiberbiztonság javításába és az új digitális gépészmérnöki gárda kinevelésébe. Ehhez persze sok pénz és munka kell, de az ipari internet teljesen átalakíthatja iparágainkat és életünket kitolva az emberi elme és a gépek korlátait állapítják meg egy, az internetiparral foglalkozó friss tanulmány szerzői. 6 Az ipari internet lehetőségeinek kihasználása érdekében szilárd szakpolitikai keret kialakítása szükséges, amely megbízható és biztonságos környezetet teremt az adatok szabad és biztonságos áramlásához, továbbá egységes szabályokat és szabványokat vezet be minden ország, illetve minden adatkör számára. 4 Peter C. Evans - Marco Annunziata: Industrial Internet, Pushing the Boundaries of Minds and Machines, Imagination at work, 2012. 11. 26. http://www.ge.com/docs/chapters/industrial_internet.pdf GDP-jet 6 (A 2, 3, 5 és 6. lábjegyzetben szereplő cikkek is e tanulmány ismertetésén alapulnak) 5 http://profitline.hu/hircentrum/hir/290765/az-ipari-internet-2030-ra-2200-milliard-euroval-novelheti-europa- http://www.piacesprofit.hu/infokom/legalabb-tizezermilliard-dollart-erne-a-halozatok-es-gepekosszekapcsolasa/ (Eredetijét lásd 4. lábjegyzet) 8
Az internetipar teljes kifejlődése révén egyes elemzők szerint már 2020-ra létrejön a Mindent behálózó internet, az emberek, a folyamatok, az adatok és a tárgyak hálózatba kapcsolása, amelynek révén az információ átalakul új képességekké, gazdagabb tapasztalatok szerzése mellett, ezáltal minden korábbinál nagyobb lehetőségeket biztosít a gazdaság, az emberek és az országok számára. A fejlődés multiplikatív hatású: nemcsak az infokommunikációs szektorban, hanem minden ágazatban dinamikusan érezteti hatását. Jelenleg 10-15 milliárd azon eszközöknek a száma, amelyek az interneten kommunikálnak. A nagy gyártók, fejlesztő cégek a világon mindenhol a Tárgyak internetjét fejlesztik, azaz megteremtik a fizikai tárgyak internetes hálózatát. Az embereket összekötő internetes hálózat mellett kialakul a tárgyak hálózata, és a kettő összekapcsolódása hozza létre a hálózatok hálózatát, a milliárd és trillió kapcsolatot tartalmazó Mindent behálózó internet hálózatát. Az ábrán az interneten kommunikáló eszközök mennyiségének változása látható. 9
A továbbfejlődés iránya (B=milliárd) Fix számítógépek (az ember ment az eszközhöz) Mobilizálás (az eszköz az emberrel együtt megy) A tárgyak internetje (az eszközök kora) Mindent behálózó internet (ember, folyamat, adat, tárgy) A Mindent behálózó internet átfogóbb a Tárgyak internetjénél, mivel már nemcsak a gépgép kapcsolatokat biztosítja, hanem kiegészíti azt a hálózati intelligenciával és a biztonsággal, lehetővé téve azok konvergenciáját, összehangolását, és a korábban különálló rendszerek együttes láthatóságát. A megváltozó definiciók, szerepkörök: Az emberek: a Mindent behálózó interneten az emberek számtalan eszközzel (számítógéppel, okostelefonnal, tabletekkel, TV-vel stb.) és közösségi hálózaton keresztül (Facebook, Twitter, LinkedIn, Pinterest stb.) kapcsolódhatnak a hálózathoz. Az internet továbbfejlődése során ezeknek a csatornáknak a száma tovább nő. Például a beteg közvetlen kapcsolatot tarthat kezelőorvosával titkosított internet-kapcsolaton keresztül, ezzel párhuzamosan a rajta elhelyezett szenzorok, mérő-diagnosztikai eszközök folyamatosan továbbítják a páciens életjelenségeit leíró adatokat. Az ember a hálózat aktív és passzív résztvevőjévé válik. (Gartner) Az adatok: A tárgyak internetje esetében tipikusan az adatok és adatfolyamok az egyedi eszközöktől az interneten keresztül egy központi szerverre továbbítódnak, ahol megtörténik azok feldolgozása és elemzése. Ahogy egyre több tárgy kapcsolódik az internethez, az adatok egyre több és intelligensebb információt hordoznak magukkal. Az összekapcsolódó tárgyak adatfolyamai magas szintű információt biztosítanak a gépek, az emberek és a számítógépek számára a továbbfejlesztéshez és a döntéshozatalhoz. Ez az adattranszformáció teszi lehetővé, hogy gyorsabb, megalapozottabb döntéshozatalokra kerüljön sor akár automatikusan, akár az ember által. 10
Tárgyak: Az internetre kapcsolódó eszközök köre jelentősen bővül. A számítógépek mellett megjelennek a szenzorok, fogyasztói berendezések, vállalati eszközök, amelyek az internethez és egymáshoz is kapcsolódnak. A Mindent behálózó internetben ezek az eszközök több adat kontextusát is érzékelik, ezáltal még több tapasztalati információval tudják segíteni az emberi döntéshozatalt. Folyamatok: A folyamatok nagyon fontos elemei a Mindent behálózó internetnek, mivel az emberek, az adatok és a tárgyak kapcsolatát, és egymással történő szabályozott kommunikációját biztosítják. A korrekt folyamatok biztosítják, hogy a megfelelő és pontos adat a megfelelő emberhez megfelelő időben, biztonságosan és sértetlenül eljusson. A Mindent behálózó internet hatása: Az egyes személyekre: Kitágulnak az emberi érzékelés (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás) határai. Ennek következtében jobban megértjük a világot, és jobban tudjuk menedzselni életünket. Olyan ez, mint amikor egy süket ember egyszerre csak hallani kezd. A vállalkozásokra: A Mindent behálózó internet új célokat és lehetőségeket biztosít a vállalkozások számára profitjuk növelésére működésük optimizálása és hatékonyságuk javítása révén. Az országokra (kormányokra): Miközben egyre több ügy intézhető elektronikusan, ezek folyamatának átláthatósága kritikus szintű. A Mindent behálózó internet a kormányzás minden szintjén biztosítja az átláthatóság szintjének emelését, egyidejűleg magasabb szinten biztosítva a magántitkok sértetlenségét és biztonságát. A felvázolt fejlődési trendek alapján meghatározhatók azok az irányok, amelyek Magyarország jelenlegi gazdasági és társadalmi körülményei között az infokommunikációs területek fejlesztése révén biztosítják a célkitűzések elérését. Mit kell tennünk annak érdekében, hogy Magyarország kitörjön a hibás körből, a lemaradásból? A Digitális Magyarország megteremtése az alábbi fő pillérekre épül: I. Mindenki számára lehetővé kell tenni lakóhelytől, telephelytől függetlenül a gyors, nagy sávszélességű, interaktív internetelérést a digitális közmű megvalósítása révén; II. A lehető legszélesebb kört képessé kell tenni ennek az erőforrásnak a használatára. Magyarországon az államnak a digitális írástudás kérdését a hagyományos írástudással egyenlő súlyú célként kell kezelnie az oktatási rendszer teljes vertikumában és a felnőttképzésben, valamint a tovább- és átképzésben egyaránt; III. Azok számára, akik valamilyen okból nem képesek az internet szolgáltatásainak elérésére, vagy önállóan nem tudják kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, az IT mentor hálózat körének szélesítésével és feladatainak bővítésével, az országosan, minden településen elérhető Ügysegédi hálózat kialakításával kell segítséget, ösztönzést nyújtani. IV.Támogatni kell az internetes szolgáltatásokat és alkalmazásfejlesztéseket, ösztönözni kell az e területen induló start-up, valamint kis- és középvállalkozásokat, ezek közül a legéletképesebbeket támogatni kell a globális piacra kerülésben; 11
V. Támogatni kell a digitális munkavégzés körének szélesítését és alkalmazását a hálózatosodás adta lehetőségek kihasználásával, a tudásbázisok kiépítésével és fejlesztésével. VI. Az energiaszektorban, a közszolgáltatásoknál, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás, a tudomány, a kultúra, a közigazgatás terén ki kell aknázni a hálózatosodásból adódó hatékonyságnövelési, minőségfejlesztési lehetőségeket. VII Az településeket érintő infokommunikációs fejlesztések során az elsődleges szempontok: a digitális (kis)települések esetében a munkahelyteremtés, az emberek életminőségének javítása, és az esélyegyenlőség megteremtése; az intelligens városok esetében a munkahelyteremtés, a hatékonyság emelése, az üzemeltetési költségek csökkentése, az adatbiztonság biztosítása, a környezetterhelés csökkentése. 12
Digitális, internet alapú gazdaság A digitális, internet alapú gazdaság megvalósulásának alapja a mindenki számára elérhető nagy sávszélességű internet, amelyet az állam a digitális közmű révén biztosít. A digitális közmű 1. A szélessávú internetelérést biztosító digitális közmű egy olyan fizikai hálózat és az annak igénybevételével elérhető alkalmazások szolgáltatásainak öszszessége, amelyhez, mint egyetemes szolgáltatáshoz alanyi jogon történő hozzáférést kell biztosítani a) fizikai hálózatként minden magyarországi lakás, valamint vállalkozás, költségvetési, illetve társadalmi szervezet székhelye által használt bel- és külterületi ingatlan számára helyrajzi számmal azonosítva; b) szolgáltatásként a hivatalos kapcsolattartás során hitelesnek elfogadott elektronikus levélcímmel és tárhellyel: ba) minden magyar állampolgár számára jogszabály alapján meghatározott, a személy egyértelmű azonosítására alkalmas azonosító alapján; bb) a Magyarországon bejegyzett vállalkozások számára a nyilvántartó hatóság nyilvántartásba bejegyző döntése részeként, a hatóságokkal való hivatalos kapcsolattartásra jogosult képviselő(k) által történő hozzáférés biztosításával; bc) minden más hazai jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező, hitelesen nyilvántartott szervezet számára a létrejöttét tanúsító nyilvántartási döntés részeként, a hatóságokkal való hivatalos kapcsolattartásra e nyilvántartás szerint jogosult képviselő(k) által történő hozzáférés biztosításával; bd) kérelemre a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb hazai szervezet, vagy közösség számára, ha azok a szolgáltatás igénybevételekor kötelezettséget vállalnak arra, hogy feljogosított képviselőik hivatalos (hatóságokkal és közszolgáltatókkal), a szervezet nevében folytatott kommunikációjukban ezt a címet használják; be) kérelemre a lakás vagy munkavégzés céljából az országban tartózkodó, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárok számára a magyar hatóságokkal történő hivatalos kapcsolattartáshoz. 2. A digitális közmű minden használója e szolgáltatáson keresztül hitelesen kommunikálhat és köteles rendszeresen megvizsgálni, kapott-e neki szóló küldeményt. a) Ha ezt bármilyen okból nem teszi, jogosult megbízottat állítani vagy ügysegédet, illetve a Magyar Postán keresztül hibrid szolgáltatást igénybe venni. Ezekben az esetekben is érvényesek a küldemények fogadásának jogkövetkezményei az általános szabályok szerint. b) A fizikai kapcsolat igénybe vétele nem kötelező, a szolgáltatás alanya saját felelősségére bármely más szolgáltatáson keresztül is tarthatja a kapcsolatot. 3. Az egyetemes szolgáltatásként jogszabályban meghatározott mértékben biztosítotton felüli sávszélesség, többlet elektronikus tárhely, többlet elektronikus levélcím, valamint SMS üzenet a küldemény érkezéséről kérelemre, szolgáltatási díjfizetés ellenében biztosítható. 13
4. A digitális közművön keresztül az egyetemes szolgáltatásként biztosított alkalmazások mellett bármely Magyarországon elérhető internetes alkalmazás az alkalmazás szolgáltatója és annak igénybevevője által kötött egyedi szerződés alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében nyújtható a 3. pontban meghatározott technikai lehetőségekkel összhangban. A mindenki számára hozzáférhetővé tett internet eredményeként az új foglalkoztatási formák keretein belül új munkahelyek létesülhetnek: a teremtett új szükségletek, és e szükségletek ellátására létrejövő új szervezetek, cégek munkaerőigénye révén; a digitális munkavégzés körének állami támogatása azokban az esetekben, amikor az a munkaerőpiacra belépők számának bővítését eredményezi, különös tekintettel a hátránnyal indulók, kistelepüléseken vagy fogyatékkal élők, kisgyerekes anyák esélyeire (elsődlegesen a betanítás költségeire, a be nem válás kockázatának kezelésére). A digitális munkavégzés fontos szerepet játszik a fenntarthatóságban is, mivel jelentős mértékben csökkentheti az üzemanyag- és energiafogyasztást, a károsanyag-kibocsátást. otthoni munkahelyek, információs és más digitális szolgáltató központok, call centerek, távfelügyeleti rendszerek létrejötte révén; a már létrejött információk digitalizálásának kiterjesztése, a folyamatosan keletkező újabbak elérhetővé tétele, a távoktatás, beleértve az egyéniesített módszereket, távkorrepetálás hazai és külföldön élő diákok számára, az épületüzemeltetési és -biztonsági rendszerek távfelügyelete, az orvosi és szociális távdiagnosztika, távsegítség szélesebb körű megjelenése révén, (akár más országban lévőké is) a gazdaság szereplői között az optimálisabb munkamegosztás lehetősége digitális népművelők az információs társadalom adta lehetőségek ismertetésére, a folyamatosan megújuló technológiák elsajátítására az ebben akadályozott csoportok számára. Az így számukra is elérhetővé váló, az interneten meglévő tudástömeg és szociális hálózatok lehetőséget adnak a felzárkózásra, a kitörésre. A digitális munkavégzés keretében végzett távmunka a közvetlen költségmegtakarításon túl olyan előnyökkel is jár, mint a nagyobb rugalmasság, a növekvő munkavállalói elégedettség és motiváció, amely nagyobb hatékonyságot eredményez, valamint a mindezek következtében csökkenő fluktuáció és hiányzás. A digitális munkavégzésnek csak egy kis szelete a távfoglalkoztatás, a vállalkozásban már korábban is ellátott egyes munkatevékenységek kiszervezése, és otthonról történő ellátása. Bizonyos költségmegtakarítás, illetve egyes esetekben komfortérzet javítás vagy speciális igények kielégítése ezekben az esetekben is elérhető. Költségmegtakarítás jellemzően abban az esetben, ha a kiszervezés a vállalkozás teljes infrastruktúrájára hatással van (például kisebb székházba költözik a menedzsment). Ugyanakkor ez a forma nem csökkenti munkanélküliséget. Egyes elemzések szerint a hagyományos munkavégzés hatékonysága 50-70 százalék, a távmunka ehhez képest 20-30 százalékkal hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé. 7 Más becslések szerint a távmunkával, a munkába járással töltött idő megtakarítása révén a munkaidő mintegy 10 százalékát lehet felszabadítani. 8 Egy konkrét példa szerint egy távmunkahely éves szinten mintegy 82 százalékos üzemeltetési, 100 százalékos irodai beruházási költ- 7 PriceWaterhouseCoopers: Kutatási háttéranyag, 2004 8 A távmunka elmélete és gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, 2009 14
ségmegtakarítással, illetve 47 százalékos informatikai beruházási költségtöbblettel járt, amely összességében mintegy 70 százalékos költségmegtakarítást eredményezett. 9 A fenti előnyök és eredmények mellett figyelembe kell venni a digitális munkavégzés gyakorlati alkalmazása során szerzett olyan tapasztalatokat is, amelyek hátráltatják a terjedését vagy éppen visszavetik a munkalehetőségnek ezen formáját. Ezek kiküszöbölésére különös hangsúlyt kell fordítani. A legfontosabb a digitális munkavégzésbe bevontak körében a számukra újfajta munkakultúra elsajátítása, az eszközök sajátként történő használatára, megóvására ösztönzés, például úgy, hogy bizonyos idő után kedvezményesen vagy ingyenesen a tulajdonukba kerülhet. Az állam megfelelő adókedvezményekkel ösztönzőleg hathat a munkaerőpiacra új munkaerőt bevonó digitális munkahelyek létesítésére. A kis- és középvállalkozások számára nagy jelentőségű a nagy sávszélesség által biztosított forgalomnövelési lehetőség a változó kereslet és alapanyag-kínálat folyamatos nyomon követésével, gazdaságosabb a pillanatnyi kereslethez jobban igazodó tevékenység kialakításával; bekapcsolódási lehetőség az EU szolgáltatási térbe, az internet alapú vagy internettel támogatott gazdaságba. Az internet e vállalkozások számára is lehetővé teszi a hatékonyabb marketing tevékenységet, tényleges lehetőséggé teszi a kooperációt, a vertikális vagy horizontális beszállítói clusterek létrejöttét, a bekapcsolódók ily módon is szélesíthetik piacaikat. A következő kormánynak ösztönöznie kell azt, hogy egyre több hazai kis és középvállalkozás legyen elérhető az interneten, rendelkezzen folyamatosan frissített honlappal, és/vagy jelenjen meg valamely közösségi médiafelületen. Az internet üzleti alkalmazásainak elterjedésével egyre nagyobb jelentőséget nyernek a kialakuló internetes piacterek, amelyek megváltoztatják az eddig alkalmazott értékesítési- és értéklánc folyamatokat. A hatékonyabb működés mellett lényegesen csökkenthetik az üzleti folyamatok működtetési költségeit. Az elektronikus piactereken a klasszikus piacokhoz hasonlóan az eladók és a vevők termékeket és szolgáltatásokat cserélnek ki egymás közt, de mindezt elektronikus úton teszik akár az egész világra kiterjesztett módon. Ezért bővül a rendszer szereplőinek köre, a hagyományos szereplők termék, piactér, fogyasztók, eladók mellett megjelennek az infrastruktúra-, háttér- és tartalomszolgáltatók. A Digitális Magyarország programja ösztönzően kíván hatni az elektronikus piacterek kialakulására, ezzel új munkalehetőségeket teremtve, növekvő számú gazdasági tranzakcióval segítve a gazdaság élénkítését. Egyre bővül a digitális termékek és szolgáltatások köre (könyvek, újságok, filmek, zenék, jegyek rendelése, pénzügyi tranzakciók), valamint a digitalizálható és digitális folyamatok palettája (adatszolgáltatás, kérelmek benyújtása, levelezés, hiteles információtovábbítás, hatósági kommunikáció, árurendelés, aukció, távoktatás, távgyógyászat, interaktív szórakozás, virtuális közösségek). Ezek mindegyike potenciálisan új munkahelyek teremtésének lehetőségét hordozza. Az internetalapú gazdaságban a gazdasági tevékenység egyes alkotóelemeinek színtere fokozatosan és egyre nagyobb mértékben tevődik át az internetre. A Digitális Magyarország programja támogatni és ösztönözni kívánja e folyamatot. Támogatni szükséges az internetes szolgáltatásokat és alkalmazásfejlesztéseket, ösztönözni kell az e területen induló start-up vállalkozásokat, ezek közül a legéletképesebbeket támogatni kell a globális piacra kerülésben. 9 A távmunka és perspektívái Magyarországon, 2004 15
A start-up 10 vállalkozások támogatása Magyarország geológiai helyzetét, és földrajzi elhelyezkedését tekintve abban a helyzetben van, hogy gazdaságának fellendítését elsősorban a szolgáltatásoktól várhatja. Az új, világpiacon is eladható szolgáltatások különösen az infokommunikációs szolgáltatások kevesebb tőkeráfordítást igényelnek, mint egy nagyipari beruházás, emellett a ráfordítások megtérülési ideje is rövidebb. Ezzel együtt is a start-up vállalkozások támogatása inkább a középtávon megtérülő beruházások közé tartozik. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy minden start-up vállalkozás támogatása jelentős kockázatokat rejt magában a befektetők részéről. A magyar gazdaság számára azonban ez az egyik, ha nem az egyetlen, olyan kivezető út, amely a növekedési pályára állást magában hordozza. Az infokommunikációs start-up vállalkozásokban rejlő fejlődési potenciált EU-szinten is felismerték. Ennek eredményeként jelent meg 2013. szeptemberében a Manifesto for Entrepreneurship and Innovation to Power Growth int he EU 11 című összefoglaló tanulmány, valamint a témával foglalkozó honlap 12. A tanulmány bevezető részében hivatkozik arra az adatra, hogy az EU gazdasága az utóbbi évben mindössze 0,4%-kal nőtt, ugyanakkor az infokommunikációs szektor a válság éveiben is átlagosan 8%-os növekedést mutatott, a fejlődő gazdaságokban ez az arány elérte a 18%-ot is. Mindez azt mutatja, hogy az infokommunikációs szektorban rejlenek olyan, a fejlődést elősegítő potenciálok, amelyek az országok gazdaságának egészét erősíthetik. Ezek a fejlődési potenciálok a start-up vállalkozások elindulásának támogatásával és globális piacra segítésével aknázhatók ki. A tanulmány mindezek érdekében az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: (Kiemelendő, hogy nem a források biztosítására helyezi a hangsúlyt, hanem komplexen, a gyökerénél fogva kezeli a problémát). Szakképzés és oktatás A tanárok, oktatók digitális ismereteinek és kompetenciájának emelése a kor követelményeinek szintjére; A gyerekek vállalkozási és infokommunikációs ismeretekre oktatása már fiatal koruktól kezdve Az egyetemi hallgatók felkészítése vállalkozás indítására még a végzés előtt A képzés irányának megváltoztatása a hagyományostól radikálisan eltérő piacok ismeretére A témában a nagy nyilvánosság számára tréningeket tartó vállalkozások támogatása A tehetségek, életképes ötletek megtalálása Európában lehessen a legkönnyebben a magasan képzett tehetségeknek a vállalkozás indítása, és a Pán-európai Start-up Vízum révén az előállított termékeik/szolgáltatásaik globális piacra juttatása. A cégek számára meg kell könnyíteni a határon túli terjeszkedést. A vállalkozásoknak könnyebbé kell tenni alkalmazottaik mozgását. A legjobb elméket haza kell hozni. 10 start-up: Olyan induló vállalkozás, mely gyors és globálisan skálázható növekedésre képes és hosszú távú versenyelőnyét valamilyen technológiai vagy üzleti innovációra alapozza. 11 http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/dae/document.cfm?action=display&doc_id=2658 12 http://startupmanifesto.eu/ 16
A tőkéhez (forrásokhoz) jutás biztosítása Növelni kell a start-up szektorban a magán- és az intézményi (állami) befektetések mértékét. Könnyebbé kell tenni a nagyvállalkozások számára, hogy tőkéjüket a nyilvános piacokon növeljék. Többet kell vásárolni a kisebb vállalkozásoktól. Adatvédelem és személyiségi jogok Javítani és normalizálni szükséges az adatvédelmi törvényeket. Meg kell szüntetni azokat a követelményeket, amelyek az információk tárolását egy adott országra szűkítik. A kormányzati adatok nyilvánosságát biztosítani kell. Meg kell valósítani a kormányzatok digitális gondolkodását. Gondolkodó vezetés Európa egészében kezdeményezni szükséges a siker definíciójának megváltoztatását. Minden EU országban Chief Digital Officer kinevezése szükséges. Létre kell hozni a legjobb gyakorlatok tárházát. Digital European Forum alapítása szükséges. A start-up vállalkozások támogatásában magyar kezdeményezések már eddig is voltak. A vállalkozói befektetési tőke megjelenése mellett inkubátorházak jöttek létre itthon és külföldön, illetve állami forrásokból pályázati lehetőségek nyíltak. Ezek hatásfoka egyelőre kérdéses. Az induláshoz szükséges befektetői tőke meghatározása, a befektető tulajdonrészesedésének mértéke, a nyereségességbe fordulás időszaka egyedi vállalkozásonként eltérő lehet. Sok függ magától az ötlettől, de talán még több a vállalkozók és a befektetők hozzáállásától, az ötlet piacra menedzselésének módjától. Vannak már eredmények: a globális piacon is sikeres startup vállalkozásnak tekinthető a Prezi, a LogMeIn és a Ustream. 13 A start-up vállalkozásokkal kapcsolatos problémákat jól illusztrálja, hogy mit várnak el a vállalkozók a befektetőktől 14, és mi a befektetők ezzel kapcsolatos álláspontja 15 : Egyértelmű kommunikációt a tőkebefektetők gyakran már az első pillanatban eldöntik, hogy egy ötletet fel kívánnak-e karolni vagy sem. Ennek ellenére sok, gyakran fölösleges pótinformációt kérnek, negatív dontés esetén húzzák az időt. A vállalkozók szeretnének gyors igent vagy nemet hallani, mert ennek ismeretében tudnak esetleg másik befektetőt keresni. A részletek kidolgozása ezt követően is megtörténhet. A befektetők ezzel egyetértenek, ők azt várják el, hogy egyértelműen már az első prezentációból kiderüljön mi a saját ötlet, és mi a megvett toldaléka. Nyilvános term-sheet-eket azaz a befektető és a cég alapítóinak jövőbeni együttműködését rögzítő dokumentumot, amely nem több 10-12 oldalnál. A befektetők ezzel nem feltétlenül értenek egyet, mert szeretnék megtartani a mozgásterüket a különböző tőkebefektetéseik esetében. A tengerentúli befektetési logika beható ismeretét az esetek túlnyomó többségében a globális piacra az amerikai piacon keresztül vezet az út, ahol már 50 éves múltja 13 Az említett cégek tapasztalatairól, valamint a start-up vállalkozások segítésének állami lehetőségeiről összeállítást közöl a Figyelő, 2013. július 4-10. 27. szám, a 9-20. oldalakon. 14 A start-up vállalkozók és a befektetők párbeszédének elősegítésére szolgál a www.startupdate.hu honlap, amelyről ez az összeállítás is származik: http://startupdate.hu/10-dolog-amit-vallalkozok-akarnak/ 15 http://startupdate.hu/a-10-pont-egy-befekteto-szemszogebol/ 17
van a kockázati tőkebefektetésnek. A vállalkozók és a befektetők között vita abban van, hogy legyen-e mérföldkő megállapítva az első körös befektetés eredményességének megállapítására. Mellébeszélés nélküli építő visszajelzéseket mert a probléma kimondása gyorsabban elősegíti annak megoldását. Befektetési roadmap-et azaz a befektetési folyamat rövid menetrendjét. A végtelen tervezési kényszer felcserélését hatékony start-up módszertanra (Lean-központú szemlélet) nem szabad a vállalkozás adminisztratív terheit növelni főleg olyan esetekben, amikor a piac kialakulóban van, így a tervezéshez szükséges számadatok legfeljebb rövid távra prognosztizálhatók. A befektetők ezzel nagyjából egyetértenek, azonban az ő szempontjaikat is figyelembe kell venni, mert a kérdéseik többsége abból ered, hogy a kockázati tőkét befektetők nem feltétlenül ismerik behatóan az adott területet, de minél kevesebb kockázatot szeretnének vállalni. A kontrollfüggéssel történő teljes és végleges szakítást a befektető ne akarjon többségi részesedést szerezni az induló cégben, mert akkor az már nem lesz ugyanaz. Több példa is mutatja, hogy ilyen esetben az ötletet hozó aktivitása nagymértékben lecsökken, vagy éppen a többségi tulajdonossal szemben háttérbe szorul a döntéseknél, amely a megvalósítást zsákutcába vezeti. A start-up világban jártas jogászokat ez egy speciális terület, ahol a klasszikus jogászi megoldások csak hátráltatják a folyamatot. Bármely 80-100 millión felüli piac beható ismeretét Amerika, Németország, oroszország, India, Kína, Brazilia azok a piacok, amelyeken a gyors növekedést produkálni lehet. Nyilvános szereplést, esettanulmányokat, előadásokat sikerekről és hibákról egyaránt, mert ezek alkotják a start-up ökoszisztéma építőköveit. A kormányzatnak nagy szerepe lehet a start-up vállalkozások első lépéseinek segítésében. Így például legalább az indulás időszakában, 1 évig ingyenesen irodahelyiségeket és infrastruktúrát bocsáthatnának az arra érdemes vállalkozások rendelkezésére, illetve inkubátorházak létesítésével és pályázati forrásokkal járulhatnak hozzá legalább az első körös megmérettetés időszakához. Ezt követően kiderül, hogy az ötlet globális piacra bevezetésének elképzelése életképes-e. Ez esetben bevonható egy nagyobb tapasztalattal és kockázati tőkével rendelkező befektető. Ha az ötlet egyébként életképes, de csak a belső piacon állja meg a helyét, akkor a kkv-k támogatására rendelkezésre álló forrásokból támogatható. További teendők a digitális, internet-alapú gazdaság fejlődése érdekében Az átláthatóság érdekében el kívánjuk érni, hogy a közigazgatásban, közszolgáltatásokban teljes mértékben meghonosodjon a teljes beszerzési folyamatot átfogó elektronikus közbeszerzés rendszere és ennek részeként az elektronikus árlejtés. Az internetes piacterek esetében természetesnek tekinthető, azonban a hagyományos gazdasági tranzakciók esetében is ösztönözni kívánjuk, hogy a gazdaság szereplői áttérjenek az elektronikus számlázásra és az elektronikus fizetésre. A közigazgatási ügyek intézése során felmerülő díjak és illetékek elektronikus fizetési lehetőségét teljes körűvé kívánjuk tenni az összes közigazgatási ügy vonatkozásában. Az internetes gazdaság üzleti modelljére elsősorban az együttműködő kapcsolatrendszer a jellemző, az internetes gazdaság nyitott, a belépési illetve változtatási korlát alacsony. Ezen a 18
módon tud hatékonyabbá válni a hagyományos gazdaság hierarchikus struktúráihoz képest. Ahogy a Digitális Magyarország Program megvalósításának eredményeként az internet használata egyre jobban elterjed, az egyéneknek és a vállalatoknak egyre inkább megtérül az e- gazdaságban való részvétel. Az e-gazdaságban folyamatosan újabb és újabb ötletek és termékek jelennek meg. A verseny intenzitása a következő okokra vezethető vissza: Alacsony keresési (ismeretszerzési) költség. Az elektronikus piacterek akár nullára is csökkenthetik a termékinformációk keresési költségét. Ez nyilvánvalóan kihat a versenyre. Mivel a vevő számára lehetőség nyílik arra, hogy olcsóbb vagy jobb terméket találjon, az eladók csökkentik az áraikat és/vagy javítják a vevőszolgálatot. Az így cselekvő vállalatok képesek felhasználni az internetet nagyobb piaci részesedés megszerzésére. Gyors összehasonlítás. A vevő nem csupán olcsóbban jut a beszerzési döntéséhez szükséges információkhoz, hanem lényegesen gyorsabban és megalapozottabban is. Nem kell körbejárnia a boltokat ahhoz, hogy megtalálja a legkedvezőbb áron, neki megfelelő minőségben kínált terméket. Ez a szolgáltatási többlet is azon vállalatok számára jelent versenyelőnyt, amelyek online kereskednek, és amelyek termékinformációi elérhetők a keresőgépek számára. Differenciálás és személyre szabás. Online környezetben a vállalatok olyan kiegészítő szolgáltatásokat nyújthatnak, amelyek valós fizikai környezetben elképzelhetetlenek. A rendelésre vonatkozó információ még a termelési ciklus megindulása előtt beérkezhet és közvetlen termelésprogramozási információvá válhat. A vevők jelentős része igényli ezt a megkülönböztetést és a személyére szabott információkat, hajlandó ezért többet fizetni. Alacsonyabb árak. Az internetes kereskedők jelentős része olcsóbban kínálja termékét, mint a fizikai környezetben működő versenytársaik. Megteheti, hiszen kisebbek az üzemeltetési és logisztikai költségei (nincs fizikai üzlete, kisebb létszámmal dolgozik, nincs költséges raktárkészlete stb.). Vevőszolgálat. A versenytársaktól való megkülönböztetés fontos eszköze, hogy a cég kiváló és testre szabott szolgáltatásokat nyújtson vevői részére. Vállalatméret. A vállalat mérete többé nem domináns meghatározója a vállalkozás sikerének. Földrajzi elhelyezkedés. Az e-kereskedelemben a földrajzi távolság nem játszik a hagyományos modellben megszokott, kiemelt szerepet. A földrajzi lefedettség kiterjedhet az egész Földre is. Nyelvi akadály. Olyan környezetben, ahol egy-egy webáruház 8-10 nyelven is kínálja szolgáltatásait, ez a korlát egyre kisebb jelentőségű. A vállalkozások közötti versengés helyébe a hálózatok közötti versengés lép. Az a vállalkozás lesz a nyertes, amelynek jobb a hálózata, a többi webes vállalkozással való kapcsolatrendszere és jobban eljuttatja üzeneteit (hirdetéseit) a célcsoportjaihoz. Közgazdasági értelmezésben mindeddig az e-kereskedelem közelíti meg legjobban a tökéletes versenypiac fogalmát. Itt az ár, a költségek és az információk egyenletesen oszlanak el, a szállítók közel végtelen halmaza versenyez egymással, a vevők rendelkeznek minden szükséges információval. Maga az e-kereskedelem alacsonyabb költségekkel operál, mint a klasszikus kereskedelem, és ennek a költségelőnynek egy részét meg kell osztani a vevőkkel az alacsonyabb árak formájában. A digitális gazdaság valószínűsíthető nyertesei a következők: 19
Az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók. A diverzifikált szolgáltatásokat nyújtó üzleti portálok. Az e-kereskedelmi szoftvercégek. A saját hálózatokat üzemeltető vállalatok: Míg az interneten elsősorban nyitott hálózatok működnek, több nagyvállalat saját, zárt, csak a partnerei számára elérhető hálózatot is fenntart. A középvállalatok: A kisvállalkozások elsősorban a niche-piacokon 16 tevékenykedhetnek sikeresen, de a vevő gyakran kételkedik ezek pénzügyi biztonságában és a támogatás hosszú távú fennmaradásában, így itt eséllyel léphetnek be a közepes méretű vállalatok. A technológiaszállítók: Az e-üzlet forradalmasítja az értékesítési rendszereket, és nagy az igény az ehhez szükséges hardver- és szoftverelemekre, valamint a kiegészítő szolgáltatásokra (hálózat, vezeték nélküli technológia, mobilkereskedelem). A hirdető és célpiaci cégek. A nagy szállítók: Olyan termékek esetében, amelyek nem kívánnak személyes támogatást, néhány nagy forgalmat bonyolító vállalat is sikeresen tevékenykedhet. Az e-kereskedelmet lehetővé tévő, nagy, globális logisztikai cégek számára is biztató a jövő. A biztonsági és fizetési folyamatokat szállító cégek. A csak online létező vállalatok. Az online piacon megjelenő klasszikus kereskedő vállalatok. Az elektronikus piactereket kialakító és üzemeltető vállalkozások. A portálok. A fogyasztók: Ők az igazi nyertesei az e-üzletnek, hiszen nagyobb választékból és olcsóbban vásárolhatnak több terméket, illetve szolgáltatást. 17 Az e-üzlet természetesen hatással van az egyes iparágak szerkezetére is. Az iparági szerkezet átalakulásának első fázisa a piaci mechanizmus digitalizálása, amely lényegesen csökkenti a keresési költségeket. A keresés egyszerűbbé, olcsóbbá válása csökkenti annak a valószínűségét, hogy az eladó a versenytársainál lényegesen magasabb áron értékesíthesse termékeit és szolgáltatásait, hiszen a vevő ismerheti a versenytársak árait is. Ennek eredményeként a vevő a számára megfelelő ismeretek alapján optimalizált áron szerzi be a terméket, a közvetítő kereskedők pedig kiszorulhatnak az értékesítési láncból. Ugyanakkor létrejön egy új iparág, amely az elektronikus piacokhoz való hozzájutást teremti meg és tartja fenn. Digitális oktatás, digitális tudás Egy olyan országban, amely jövőjét a tudásra alapozza, a legfontosabb befektetés a magas színvonalú oktatás. A XXI. században a tudás az elérhető tudományos eredmények és megoldások mennyiségével és rendezettségével, hozzáférhetőségével mérhető. Az ismeretek megszerzésében a hagyományos tananyag elsajátításán túl ma mind nagyobb az internet nyújtotta lehetőségek kihasználásának jelentősége. Az erre való a képesség megszerzéséhez és eredményes gyakorlati alkalmazásához már az alapfokú oktatástól kezdve a tananyag részévé kell 16 A Niche marketing olyan piaci szegmensek megkeresését és kiszolgálását jelenti, ahol jelentkezik kereslet, de nincs kínálat, vagy keletkezik egy új piaci terület. Mivel ezek a területek a nagyvállalatok számára túl kis piacot jelentenek, a kis és középvállalkozások számára adnak profittermelési lehetőséget. 17 dr. Eszes István: Digitális gazdaság az e-kereskedelem marketinges szemmel, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2012. 20