E s z t e r g o m H é v í z v á r o s r é s z f e j l e s z t é s i t e r v e Esztergom, 2017. április Dankó Kristóf és Zsembery Ákos építészek
A tágabb értelemben vett Hévíz
Esztergom 1594-95-ben A terület településtörténeti vizsgálata: a Hévíz városrész kialakulása Andreas Krey térképe 1756-ból Eperjessy István térképe 1777-ből
A terület településtörténeti vizsgálata: a Hévíz városrész kialakulása Esztergom az első (1763-87) és második (1806-69) Katonai felméréskor Esztergom az 1838-as árvíz után A tó látképe 1834-ből Esztergom kataszteri térképe 1866-ból
A terület településtörténeti vizsgálata: a Hévíz városrész kialakulása A Hévíz déli részének rendezési terve 1979-ből Esztergom Szesztay Sándor térképén 1929-ben
A Hévíz városrész az elbontás előtt
A Hévíz városrész átalakulása
1. Kapcsolat a Vizivárossal és a Szt. Tamással 2. A történeti fürdő-együttes 3a. Átmeneti zóna 3b. Modern belváros 4. Kis-Duna A vizsgált terület főbb egységekre bontása
Műemléki és régészeti értékek Az egykori és jelenlegi tömbstruktúra Rétegvizsgálatok
Épületsűrűség és intenzitás Épületek magassága Rétegvizsgálatok
Az épített környezet elemei Átközlekedések, átlátások Rétegvizsgálatok
Városterv és valóság A vizsgált terület építészeti, városépítészeti adottságai Építészeti probléma Illeszkedési probléma Városépítészeti probléma Urbanisztikai probléma Építészeti probléma: területidegen fűrészfogas beépítés, kezeletlen oromfalak Illeszkedési probléma: történeti környezetüket elvesztett egykor meghatározó épületek Városépítészeti probléma: a település és a jelenlegi beépítés léptékéhez nem igazodó, rosszul szituált, avult elemek, melyek akadályozzák a rehabilitációt Urbanisztikai probléma: a történeti város és a belváros kapcsolatának helyreállítása, újraértelmezése
Városterv és valóság Építészeti probléma Illeszkedési probléma Városépítészeti probléma Urbanisztikai probléma
A történeti átlátások eltűnése
Feltárulási vizsgálatok terek és tengelyek
Térfalak vizsgálata
A Vizivárossal és a Szt. Tamással való kapcsolat vizsgálata
A fürdő-együttes történetileg kialakult egysége és értékei
Értékek: A Fürdőszálló (1841-1927)
Értékek: A Fürdőszálló (1927-1963)
Értékek: A Gőzfürdő (1941) és a fedett uszoda (1912)
Értékek: nagy medence és kabinsor (1927)
A környezeti lehetőségek a fejlesztésben - az árvizi védekezés vonalának áthelyezésével a jelenlegi gátrendszer fölöslegessé válik, lehetőséggé válik a Kis-Dunával való kapcsolat visszaállítása -
Koncepciók PROBLÉMA FELVETÉS 1. Lőrinc utca modern térfala a városhoz nem illeszkedik 2. Lezáratlan modern tömb 3. Elhanyagolt, nem működő közterek, kevés parkolóhely, elégtelen zöldfelületek 4. Rendezetlen térfalak, avult épített környezet 5. Zöldház zavaró, gyenge építészeti minőségű, városszerkezetileg rossz helyen épült, zavaró tömegkezelésű épülete 6. Bástya áruház avult épülete és rossz funkciója 7. Aradi tér rendezetlen térfalai a Kis-Duna irányában 8. Országosan egyedülálló értékű történeti fürdőegyüttes leromlott állapota, a klasszicista Fürdőszálló és Gőzfürdő használaton kívüli épületeivel 9. A strandfürdő rossz megközelíthetősége, működésre alkalmatlan öltözőépülettel 10. Strandfürdő téli-nyári üzemeltetése nem megfelelően megoldott, a leromlott állapotú fedett uszoda miatt is 11. A kabinsor mögötti zöldfelület kihasználatlan: a földfeltöltés miatt sem a strandhoz sem a térhez nem illesztett 12. A Czuczor utca becsatlakozásánál kialakult tér rendezetlen, igénytelen büféépülettel a történeti beépítés útjában
Koncepciók - JAVASLATOK 1. Térfal kiegyenesítése kortárs építészeti eszközökkel, a történeti környezetbe illeszkedően 2. Északi oldal befejezése, új városi tér felé nyíló közintézményekkel, kereskedelmi egységekkel, a papi bérház tömbjének kiegészítésével, alul kereskedelmi egységekkel, felül lakásokkal. 3. Pöttyös tér lefedése zöldtetővel: alatta szeparáltan lakossági és városi használatú parkolók kialakításával 4. A zöld járófelület felemelésével alacsonyabb térfalak alakulnak ki, avult épületek korszerűsítése kortárs építészeti eszközökkel, zöld városközponti lakótér kialakítása 5. Zöldház teljes bontása, helyén új városi parkosított köztér kialakítása, mely a központi elhelyezkedés előnyeit kihasználva a város új turisztikai kiindulópontja lehetne, ahonnan közvetlen, könnyen elérhető a két történelmi városmag 6. Az épület lecsendesítése, kulturális és kereskedelmi központtá alakítása (mozitermek, kispláza, cukrászda, stb.) Az új köztér felé árkádos térfallal átforduló tömegkezelés, átmeneti városi tér kialakítása. 7. Az Aradi tér térfalának építészeti eszközökkel történő áttört lezárása a Kis-Duna felől 8. A történeti fürdőegyüttes eredeti épületeinek kiszabadítása, műemléki szempontú revitalizáció, a Fürdőszálló épületének rendezvényházként és szolgáltató épületként való hasznosítása, mely szorosan kapcsolódik a strandfürdőhöz és az új téregyütteshez 9. A jelenlegi bejárat helyett az új tér felé nyíló főbejárat, város felé való nyitás, a támfal mögötti részben korszerű beléptető és öltözőépülettel 10. Strandfürdő téli üzemeltetéséhez szükséges átalakítások, új téli medencefedéssel 11. A kabinsor mögötti zöldfelület, a Zöld séta projekthez kapcsolódóan városi térré válik, a tömböt feltáró újra gondolt Fürdő utca átvezetéseként a Kis-Duna sétány irányába 12. A Czuczor utca gyalogos közlekedésének az eredeti utcanyomvonalon való kialakítása, a tér többi része újra a strandhoz kerül, a kékfestő ház és környezetének rendezése
A modern városközpont fejlesztési irányai Parkolók: jelenleg: a Lőrinc utca mindkét oldalával 166 sz.a., anélkül 138 db + 2 busz, ebből 10 magán tervezett: a Lőrinc utca mindkét oldalával 265 sz.a., anélkül 219 db + 3 busz, plusz a lakóháznál 2 szintes parkoló kialakítható kb. 45 férőhellyel
A modern városközpont fejlesztési irányai
A modern városközpont fejlesztési irányai
A modern városközpont fejlesztési irányai
A modern városközpont fejlesztési irányai
A hévíz hasznosításának lehetőségei Esztergom a vizek városa? IGEN! A Szt. István artézi kút 5 éven belül ún. pozitív termálkút lesz, nem kell szivattyúzni, a víz magától tör a felszínre. Hasznosíthatóság: fűtés, nyílt vízfelület, ivókutak, stb.
A hévíz hasznosításának lehetőségei Esztergom a vizek városa? IGEN! Esztergom és Tapolca: lehetőség és valóság
A fürdő-együttes és a szálló közös fejlesztési irányai A tapolcai malomtó felülete 1760 m2, vízhőmérséklet: 18 C, Az esztergomi Hévíz tó tervezett vízfelülete 985 m2, vízhőmérséklet: 27,5 C.
A fürdő-együttes és a szálló közös fejlesztési irányai
A fürdő-együttes és a szálló közös fejlesztési irányai
A fürdő-együttes fejlesztési irányai téli üzem biztosítása (IMS sátor)
A fürdő-együttes és a szálló közös fejlesztési irányai
A fürdő-együttes és a szálló közös fejlesztési irányai