Kérdés-felelet a kanyaróról Klinikai kép Mi jellemzi a kanyarót? A kanyaró (morbilli) cseppfertőzéssel terjedő vírusbetegség. A fertőzés forrása a beteg ember. A fertőzést követő 9-10 napos lappangási idő után láz, köhögés, hurut és kötőhártyagyulladás a kezdeti tünetek. Pár nap múlva a fül mögött, majd az arcon, illetve az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. A kiütések élénkvörösek, majd barnás színre változnak. Milyen szövődményei lehetnek a kanyarónak? A kanyaró súlyos betegség, rontja az immunrendszert, ritka víruseredetű szövődménye az agyvelőgyulladás és a vírusos tüdőgyulladás. Bakteriális szövődményként gyakran előfordul középfül- és tüdőgyulladás. A kanyaró okozta agyvelőgyulladás következtében életre szóló halláskárosodás és értelmi fogyatékosság maradhat vissza. A betegség természetes úton történő átvészelése élethosszig tartó védettséget biztosít. Hogyan lehet kezelni a kanyarót? E vírusbetegség ellen speciális, vírusellenes kezelés nincs, a betegség tüneteit lehet enyhíteni illetve a - főként bakteriális - szövődményeket kezelni. Mit kell tenni, ha valaki észleli magán a tüneteket? Ha egy személynél - legyen az gyermek vagy felnőtt, oltott vagy oltatlan a kanyaró klinikai képére jellemzően láz és kiütések mellett hurutos tünetek (nátha, kötőhártya-gyulladás, és/vagy hörghurut) is fellépnek, akkor legjobb, ha háziorvosának telefonon jelzi tüneteit. A legbiztonságosabb, ha az orvos otthonában vizsgálja meg, a beteget hogy ne tegye ki a fertőzés veszélyének a rendelőben várakozókat. Járványügy, a betegség terjedése, előfordulása Mikortól fertőz a beteg? A bevezető tünetek (láz, kötőhártya-gyulladás, légúti tünetek) fellépésétől, de általában a kiütések megjelenését megelőző 4. naptól a megjelentésüket követő 4. napig fertőzőképes a beteg. Hogyan terjed a vírus? A vírus a beteg orr-torokváladékában található és cseppfertőzéssel illetve a levegő útján terjed. A kanyarós beteg nagyon fertőzőképes, a környezetében, vele egy légtérben tartózkodó szinte minden fogékony személyt megfertőz. Mennyire gyorsan terjed a kanyaró? A kanyaró a legragályosabb fertőző betegség, teljesen fogékonyak körében egy beteg akár 18 embert is képes megbetegíteni, a beteggel kapcsolatba kerülő (pl. vele egy légtérben tartózkodó) szinte minden fogékony személy megfertőződik. Ha tehát sok fogékony ember található egy közösségben, akár egy kanyarós beteg is képes robbanásszerű járványt előidézni.
Miért veszélyes a kanyaró? Az egyik legfertőzőbb betegségként gyorsan, sok megbetegedést képes okozni magas lázzal, súlyos általános tünetekkel, amennyiben fogékony, oltatlan közösségben bukkan fel. A kanyaró elleni oltások bevezetése előtt mennyire volt gyakori a betegség? A kanyaró 1931. óta bejelentendő fertőző betegség. Az oltások 1969. évi bevezetését megelőzően évente átlagosan 30 50 ezer kanyaró megbetegedést jelentettek, közülük 10-170 halálos kimenetelű volt. A betegek túlnyomó többsége 5 éven aluli gyermek volt. Honnan ismerhetők meg az egyes megyék kanyaróra vonatkozó korábbi járványügyi adatai? A helyi kanyaró-statisztikai adatokkal a megyei népegészségügyi osztályok rendelkeznek, országosan elmondható, hogy 2002 óta nem derítettek fel hazai eredetű kanyaró megbetegedést, behurcolt is csak 12 volt. Kanyarójárvány esetén mik az előírt intézkedések? Azok egyrészt jogszabályban vannak megfogalmazva, másrészt az adott járvány sajátosságaiból adódóan, a járványügyi (epidemiológiai) szakma szabályai alapján úgy kell intézkedni, hogy a kórokozó ne terjedjen tovább. A járványügyi felderítésnek azt kell megállapítania, hogy mi a fertőzés forrása és a terjedés módja az adott járványban, és az intézkedésekkel ezt kell felszámolni. Megelőzés, védőoltások Milyen védőoltás van kanyaró ellen? A leghatékonyabb védekezés a védőoltással történő megelőzés. Háromkomponensű oltóanyag van jelenleg forgalomban, ami a kanyarón kívül a rubeola (rózsahimlő) és a mumpsz betegség gyengített vírusát is tartalmazza. Az oltás után a 8-28. nap között oltási betegség léphet fel. Az oltás nem adható 9 hónapos kor alattiaknak, várandósoknak és immunhiányosoknak. A védettség kialakulásához az oltás beadásától számított 14 nap szükséges. Mióta van Magyarországon kötelező védőoltás kanyaró ellen? Kanyaró ellen 1969 óta kötelezően kapnak oltást a gyermekek Magyarországon. Az 1969 előtt születettek túlnyomó többsége az akkoriban zajló kiterjedt és rendszeres járványok következtében - természetes védettséggel rendelkezik. 1989-ig egy oltás volt kötelező az oltási naptár szerint, ám az időnként ekkoriban is fellángoló járványok miatt bizonyos korosztályok kampányok keretében emlékeztető oltásban is részesülnek. 1989-ben a 15 hónapos kori oltás mellett bevezették a 11 évesek (6. osztályosok) oltását is, így az 1978 után születettek két oltásban részesültek. Milyen volt az oltási rend 1989 után? 1989 óta a 15 hónapos kort követően a 11 évesek ismétlő oltást kapnak. Magyarországon 1989 óta az oltandó gyermekkorosztályok átoltottsága 98%-os. Az oltás nyújtotta védettség nem életre szóló, az idő múlásával gyengül. Ritkán előfordul az oltottak körében is a betegség, de sokkal enyhébben, szövődménymentesen zajlik. Miért és miben számít, hogy valakit 1989 előtt oltottak kanyaró ellen? Más oltóanyagot és más adagolással és más ütemezéssel alkalmaztak 1989 előtt, mint 1989 után.
Kik nem kaphatnak védőoltást? Az élő vírus miatt az oltóanyag várandósok, immunkárosodottak számára ellenjavallt. Őket a környezetükben élők magas átvészeltségi/oltottsági aránya (nyájimmunitás) védi. Aki 1969 előtt született, az nem védett a kanyaró ellen? Az 1969 előtt születettek túlnyomó többsége az akkoriban zajló kiterjedt és rendszeres járványok következtében - természetes védettséggel rendelkezik. Magyarországon például 1960-69. között 30 50 ezer kanyaró megbetegedést jelentettek évente, amelyből 10-170 halálos kimenetelű volt. A betegek túlnyomó többsége 5 éven aluli gyermekek közül került ki. Mivel a kanyaró a legragályosabb fertőző betegség, így az 1969 előtt születettek messze túlnyomó többsége átesett a betegségen, még ha nem is emlékezik erre, vagy nem rendelkezik erre vonatkozó dokumentummal. Felnőttként hatékony lehet bármilyen kanyaró elleni védőoltás beadása? Természetesen. Kik a leginkább veszélyeztetettek a kanyaró? - A megfertőződés veszélyének azok vannak kitéve, akik egyáltalán nem részesültek oltásban és át sem vészelték a betegséget. Ezek körében a legnagyobb részt az oltási koron (15 hónap) aluli gyermekek teszik ki. így őket lehetőleg nem szabad olyan területre vinni, ahol a járvány terjed. - A 15 hónapnál idősebb, a betegséget át nem vészelt és nem oltott személyek száma igen csekély lehet. Ők is veszélyeztetettek, de őket is, mint a csecsemőket, a nyájimmunitás védi. - Akiknél évtizedekkel ezelőtt egy oltás történt, azonban második (emlékeztető) oltásban nem részesültek, rendelkeznek ugyan kanyaró elleni védelemmel, de ez nem éri el a két oltással elérhető védettségi szintet. Az immunvédelem ráadásul az idő múlásával gyengülhet, amelynek következtében előfordulhat, hogy az oltás nem képes kivédeni a kanyarót. Az oltás ellenében bekövetkező betegség azonban enyhébb lefolyású és a szövődmények is ritkábbak, tehát az oltás a súlyos lefolyást kivédi. Hány oltás elegendő a védelemhez? Az oltással kialakítandó legteljesebb védelmet a teljes oltási sorozat (alapimmunizálás 15 hónaposan, és emlékeztető oltás 11 évesen) biztosítja. A 15 hónaposnál idősebb, de 11 évesnél fiatalabb gyermekek - akik tehát még csak egy oltást kaptak - is védettek, mivel az oltásuktól számítva még nem telt el 10 év, az immunvédelmük nem csökken le ilyen rövid idő alatt. Ha valaki kéri az oltást, azt megkaphatja-e térítésmentesen? Magyarországon minden gyermek térítésmentesen részesül a kanyaró elleni védőoltásban (ez az MMR), amelyet az állam folyamatosan biztosít. Egyéni igény esetén a háziorvos receptre felírhatja az oltóanyagot, az gyógyszertári forgalomban, térítés ellenében megvásárolható. Ha valaki védőoltást kér, annak mi a díja, Egyéni igény esetén a háziorvos receptre felírhatja az oltóanyagot, az gyógyszertári forgalomban, térítés ellenében megvásárolható. Hány oltás szükséges a védelem kialakításához és mikortól várható a védelem? Egy oltás elegendő, és 14 nappal az oltást követően várható, hogy a védelem kialakuljon.
Milyen megelőzési technikákat - már ha vannak ilyenek - ajánl a lakosságnak? Ha nem vészelték át a kanyarót vagy nem rendelkeznek ellene két oltással, akkor kerüljék a betegeket. Ha maguk betegek lázas, hurutos tünetek mellett kiütéseket észlelnek magukon, melyek az arcon, fejbőrön kezdődnek és lefelé terjednek - ne menjenek dolgozni, forgalmas helyeket ne látogassanak. Kerüljék a kapcsolatot immunkárosodottakkal, várandósokkal, 15 hónaposnál fiatalabbakkal. Aktuális járványügyi helyzetre vonatkozó információk Valóban kanyarójárvány van a Makói Kórházban? Igen, az esemény megfelel a járványügyben alkalmazott meghatározásnak, hogy mit tekintünk járványnak. Járvány van, mert több a lázas kiütéssel megbetegedett személy, mint az adott közösségben korábban. Kanyaróvírus a járvány kórokozója, mivel 13 beteg esetében már igazolt az aktuális kanyaró megbetegedés. Mit tudunk a makói betegek állapotáról? Az igazoltan kanyaróban szenvedő betegek otthonukban lábadoznak. Egy kanyaró-gyanús tüneteket mutató ápolt alapbetegsége miatt kap kórházi ellátást. Hogyan kerülhetett a makói kórházba kanyarós beteg? Európa több országában rendszeresen, járványos formában előfordul a kanyaró, így bárhonnan behurcolható. Romániában 2016 óta kiterjedt kanyarójárvány zajlik, a legérintettebb országrész éppen a Makói Járással szomszédos romániai terület. Mivel élénk a határforgalom, egyrészt sok magyar állampolgár jár át rendszeresen Romániába családi/baráti/üzleti kapcsolatait ápolni, továbbá sok román állampolgár jár át Magyarországra részben hasonló okok, részben egészségügyi ellátási célból. Ezért a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy vagy Romániában járt magyar, vagy Magyarországra átlépett román állampolgár hurcolhatta be a betegséget a makói kórházba egészségügyi ellátása során. Hogyan alakulhatott ki a járvány? A kanyaró kezdeti tünetei nem jellegzetesek, de a beteg ebben a stádiumban már fertőzőképes. A kanyaró vírusa légúton terjed, nem kell igen szoros kapcsolat sem, hogy a betegség kialakulásához elegendő vírusrészecske a levegőn át eljusson a fogékony szervezetbe, már eredményes a fertőzés A makói egészségügyi dolgozók járványügyi adatai alapján ők nem egymástól, hanem vélhetőleg egy-több közös forrástól (a kórházban kezelt, de fel nem ismert kanyarós beteg(ek)től) fertőződtek. Történt-e Makón illetve bárhol máshol az országban további megbetegedés. Az Országos Epidemiológiai Központba folyamatosan érkeznek bejelentések fertőző betegség gyanújának előfordulásáról. A kanyarójárványról napvilágot látott hírek alapján megszaporodott a gyanús esetek bejelentése, de ezideig (2017. március 14.) más területen nem igazoltak kanyaró megbetegedéseket. A laboratóriumi vizsgálattal is megerősítetten kanyaróban szenvedő betegekről egyrészt a makói kórházban zajló járvánnyal kapcsolatban van tudomásunk. Ehhez a járványhoz kapcsolódik egy ápolt, akinek szintén igazolt a kanyaró megbetegedése, akit idő közben Szegedre szállítottak alapbetegségének kezelése céljából. Ott megtették a járványügyi intézkedéseket, új megbetegedésről jelenleg nincs tudomásunk.
Jelent-e veszélyt a makói járvány a Romániával nem szomszédos megyékre? Minden megye népegészségügyi hatósága szakmai tájékoztatást kapott a makói járványról. A kanyaró bejelentendő fertőző betegség, így a jogszabályok előírják, mi a teendő a kanyaró gyanújának észlelése esetén. A járványügyi szakterület szakemberei felkészültek bármilyen járvány kivizsgálására, megfékezésére. Ritka, súlyos fertőző betegségek esetén az Országos Epidemiológiai Központ szakértői támogatást nyújt a megyei hatóságoknak. Kell-e a romániaihoz hasonló járványtól tartani? Egyáltalán nem. Mint korábban is megerősítettük, hazánkban az ország teljes lakosságát tekintve sokkal nagyobb arányú a betegség elleni védelem, mit Romániában. Összességében jó okunk van továbbra is azt képviselni, hogy a magyar lakosság védettségi szintje jelenleg is magas. Az 1969 előtt születettek döntő többsége még természetes módon vészelte át a betegséget, az azt követően 1989-ig született korosztályok legalább egy (néhány korcsoportba tartozók már akkor is két oltást kaptak kampányoltások keretében), azt követően pedig minden korcsoportban 98%-osnál nagyobb arányú az átoltottság mind a 15 hónapos kori, mind a 11 éves korban adott kanyaró-rubeola-mumpsz (MMR) védőoltás tekintetében. Egyetlen oltás után évekkel/évtizedekkel csökkenhet az immunitás, de a súlyos lefolyású megbetegedést illetve a szövődményeket már ez az egy oltás is képes kivédeni. A jó oltottsági statisztikák próbája a gyakorlat: az eddigi adatok azt mutatják, hogy valóban magas szintű a populációs védelem, hisz 2002 óta nem derítettek fel hazai eredetű kanyaró megbetegedést, behurcolt is csak 12 volt. 2016 óta zajlik Romániában a kanyarójárvány, és tavaly egy esetet sem regisztráltuk. 2015-ig a WHO Európai Régiójában 24 ország, köztünk hazánk is igazolta, hogy legalább 36 hónapig nem fordult elő a kanyaró járványos terjedése, azaz a betegség behurcolása után nem kezdődött meg a hazai terjedés, így Magyarországon elimináltnak tekinthető a betegség. Az ország védettsége tehát magas szintű, de bebizonyosodott, hogy vannak gyenge pontok, melyeken áttörhet a kanyaró. Ebből is levonhatjuk azt a következtetést, hogy a járványügyi biztonságot folyamatosan ellenőrizni és erősíteni kell. Az eddig elért eredmények fenntartása egy olyan új járványügyi helyzetben, mint amilyen pl. a határaink közelében dúló kanyarójárvány, nagy erőfeszítéseket igényel. A közegészségügyi-járványügyi felügyeletet ezért erős fokozaton/szinten kell tartani. A Romániával határos megyékben milyen intézkedéseket hozott az OTH? A határmenti megyék kórházaiban dolgozók körében az országos tisztifőorvos felméri az egészségügyi dolgozók oltottsági státuszát, és ezt követően hoz döntést további intézkedésekre. Készülnek-e, hogy lezárják a határt, míg a kanyarójárvány zajlik a szomszéd országban. Korábban is volt kanyarójárvány Romániában, de nem történt ilyen intézkedés akkor sem. Határzár kialakítását a járványügyi helyzet egyáltalán nem indokolja, a WHO sem ajánlja, és ilyenre az EU elvei alapján sem kerülhet sor. Nemrég arról lehetett hallani, hogy a Romániában emberéleteket követelő kanyaró miatt Magyarországon aggodalomra semmi ok, majd nemsokára magyarországi megbetegedésekről érkeztek hírek. Akkor most féljünk vagy sem? Az a fontos, hogy megértsük, mitől változott a helyzetünk a korábban tapasztalthoz képest. Most úgy látjuk, hogy az oltottsági statisztikák még mindig helyesek, az ország lakosságának
túlnyomó többsége vagy koránál fogva átvészelte ezt az igen ragályos betegséget, a másik része, a fiatalabbak pedig oltással védettek. Azt nem tudtuk eddig, hogy az egyes oltási típusok (más-más vírustörzs az oltóanyagban) eltérő oltási rendben mennyi ideig nyújtanak hatásos védelmet. Most az élet megmutatta, hogy ez a védelem kb. mikor csökken a kritikus szint alá. Persze itt statisztikai valószínűségekről van szó: egy-egy korosztályban, amely csak egyetlen oltást kapott meghatározott oltóvírussal, ott az idő múlásával az oltottak egy bizonyos arányában lecsökken a védelem. Ennek lehetünk most a tanúi. Pontosan megvizsgáljuk, hogy mely korosztályokról, mely oltóanyagról lehet szó, illetve milyen egyéni adottságok, alapbetegségek, immunállapot vezethet ahhoz, hogy némelyeknél a védelmet át tudja törni a vírus. Vannak-e a kanyaró kapcsán járványveszélyes területek hazánkban? A betegség Európa sok országából behurcolható, mivel több országban jelenleg is zajlik járvány. A betegek az ország bármely pontján megjelenhetnek. Azért, mert Makón a kórházban járvány van, még nem lehet Makót/Csongrád megyét járványveszélyes területnek kikiáltani. Ha hatékonyak az intézkedések, a kórházi járvány rövid úton megfékezhető. Kell-e a lakosságnak tartania ettől a betegségtől, érdemes-e újraoltani, ha igen, hogyan? Az esemény alapos kivizsgálása után döntünk arról, hogy milyen védelemerősítő intézkedések szükségesek egyes lakosságcsoportoknak. Természetesen ettől függetlenül aki szeretné, beoltathatja magát, ha csak egy oltással rendelkezik. A háziorvos receptre felírja, és térítés ellenében kiváltható a patikában. Van-e elegendő oltóanyag? A gyógyszertárakban elérhető az oltóanyag. A meglévő oltóanyagkészletek elegendőek-e az 1969 előtt születettek újraoltására? Az 1969. előtt születetteknek nincs szükségük oltásra, ők rendelkeznek a legerősebb védelemmel, mivel ezen az igen ragályos betegségen biztosan átestek, még ha nem is emlékeznek rá. A természetes átvészeltség adja a legerősebb, élethosszig tartó védelmet. Lesznek-e ismét oltópontok A jelenlegi járványügyi helyzetben nem javasoljuk az egészségügyi kormányzatnak oltópontok létrehozását. Amennyiben a járványügyi helyzet változik, akkor mérlegelésre kerül ez a lehetőség is. Lehet-e tudni, meddig tart a zárlat a kórházban? A zárlat időtartama attól függ, hogy lesznek-e ott még új megbetegedések. Mennyire reális egy országos járvány kialakulása? Egy országos járvány kialakulása azért nem reális, mert ha vannak is a lakosság körében csökkent védekezéssel rendelkező személyek, azokat nagyrészt védettek veszik körül, így az emberről emberre való terjedés esélye igen kicsi, hogy ez országos fertőzési láncot képezzen. Hogyan védi meg a lakosságot a romániai kanyarójárvány ellen, milyen konkrét járványügyi intézkedéseket tett/tesz? - Intézkedési terv készült a makói kórházi járvány megfékezésére. - Ennek részeként megerősítésre került a betegségre vonatkozó bejelentési, kivizsgálási kötelezettség, erre minden alap-, járó- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvos figyelmét felhívja a népegészségügyi hatóság.
- A diagnosztikus kapacitás az Országos Epidemiológiai Központban biztosított. - A kórház dolgozói és az ott ápolt betegek oltásban részesülnek. Ennek megszervezése megkezdődött. - Jelenleg az egészségügyi dolgozók védelmének megerősítése az elsődleges. Emellett az általános járványügyi intézkedésként az újonnan felbukkanó betegek környezetében is a hatályos járványügyi előírásoknak megfelelően oltások történnek. Az egészségügyi dolgozók kockázata azért jelentős, mert ők azok az első vonalbeli betegellátók, akik fertőzőképes személyekkel a legnagyobb valószínűséggel találkozhatnak és megfertőződhetnek. Akkor pedig - mint fertőző forrás sok, alapbetegségben szenvedő személyt továbbfertőzhetnek, köztük az általuk ellátott betegeket; továbbá ha sok egészségügyi dolgozó kiesik, akkor az ellátás akadozik. Az ő védettségüket tehát a maximális szintre kell hozni, de még emellett is be kell tartaniuk a betegek környezetében szükséges infekciókontroll szabályokat, továbbá azonnal jelenteniük kell, hogy a terjedést járványügyi intézkedésekkel meg lehessen előzni. A betegellátás első vonalában dolgozó egészségügyi dolgozóknak felelősségük is nagy abban, hogy ha lázas, felső légúti tünetekkel járó tüneteik jelentkeznek, ne folytassanak betegellátást, mert ezzel jelentős számú páciensnek továbbadhatják a fertőzést. - A makói kórház felvételi körzetében élők tájékoztatást kapnak a járvány tényéről, továbbá a betegség tüneteiről, és arról, hogy mi a teendő, hogyan kell orvoshoz fordulni. - A Csongrád megyei járványügyi helyzetnek a közeli napokban történő alakulása (hol, milyen korosztályban, milyen oltási státusszal, milyen expozíciót követően hány új megbetegedésre derül fény) alapján további járványügyi intézkedések is szükségessé válhatnak, melyek tervezése megkezdődött. Milyen intézkedéseket tervez az OTH az esetleges járvány megfékezésére? Fel kell deríteni a makói járvány mögött rejlő pontos okokat, ennek alapján ki kell dolgozni egy országos szintű megelőzési tervet. Ennek részét képezik majd azok az intézkedések, melyekkel megelőzhető egy a makóihoz hasonló járvány kialakulása. Minden járvány kivizsgálásának ez a célja, és ez most sem lesz másként.