NÉMETORSZÁG Német Szövetségi Köztársaság Európa második legnépesebb országa. (82 431 390 fő) Területe: 357 021 km² Fővárosa: Berlin A világ negyedik legerősebb ipari és gazdasági nagyhatalma Az EGK alapító tagja
A II. világháború után (1949) az országot két részre osztották, a Német Szövetségi Köztársaságra (NSZK) és a Német Demokratikus Köztársaságra (NDK). Az egykori NDK területén újraalakított tartományok 1990. október 3-án csatlakoztak a Németországi Szövetségi Köztársasághoz.
A Berlint kettéosztó falat 1961-ben építették fel
Németország tizenhat szövetségi tartományra tagolódik, melyek közül három (Berlin, Hamburg és Bréma) városállam.
Domborzat Alpok Német középhegység átlagos magassága 1000 1400 m Germán-alföld: felszíne morénavonulatokkal tagolt Mecklenburgi-tóhátság
Legjelentősebb folyói: Duna, Rajna, Elba, Odera, Weser Ems Vízrajz
Éghajlat Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. A Golf-áramlat melegíti. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni. Vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb, a csapadék eloszlása egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok alakulhatnak ki. A folyók vízállása tavasszal, hóolvadáskor a legmagasabb, hirtelen olvadás súlyos árvizet is okozhat.
GAZDASÁG Bányászat: A német ipar méretei és a hosszú ideje tartó kitermelés miatt Németország a legtöbb ásványkincsből behozatalra szorul. Jelentősebb mennyiségben feketeszenet (Ruhr és Saar-vidék), barnaszenet (a volt keleti tartományok és Köln környéke), valamint kősót és kálisót bányásznak (Harz-hegység). A többi ásványkincs (színesfémek, kőolaj, földgáz) mennyisége eltörpül a behozatal mellett.
IPAR Németország iparának hagyományos gerince a Ruhr-vidék. Az itteni ipar alapját a feketekőszén és kezdetben a vasérc lapozta meg. Vaskohók és gépipari üzemek települtek ide, majd megjelentek az energiaigényes iparágak pl. üvegipar, cementgyártás, melyek a feketeszénnel fűtött erőművekre támaszkodtak. Megjelent a szenet, illetve a szén kokszolásakor keletkező gázokat hasznosító vegyipar is.
A vasérc hamar elfogyott, ezt részben a franciaországi Elzász-Lotaringiából, részben a Rajnán keresztül távolabbi országokból (Svédo., Brazília) pótolják. Mivel ezek az üzemek elsősorban férfi munkaerőt foglalkoztatnak, ezért a női munkavállalás általánossá válása óta a textilipar is betelepült.
A 70-es években az iparvidék válságba került, főleg a drágán termelő bányák miatt. Sorban zárták be a bányákat, de a kohók és az energiaigényes iparágak egy része is erre a sorsra jutott. Ezek helyét a kevesebb alapanyagot és energiát felhasználó gépipari ágak (elektronika, finommechanika) foglalták el. Az alapanyag-termelés egy része a tengerparti kikötőkbe települt át, ahol az importált érceket dolgozták fel (Hamburg, Bréma).
A keleti országrész az újraegyesítést követően gyökeresen átalakult. Az üzemek egy része tönkrement a maradékot nyugati cégek vették meg és beolvasztották saját szervezetükbe. Nagy ipari központ maradt Drezda, Lipcse, Halle főleg gép és vegyiparáról nevezetes.
A német ipar gerincét ma a gépgyártás és a vegyipar alkotja. A gépgyártáson belül kiemelkedik az autóipar szerepe (Opel, Ford, Volkswagen, BMW, Daimler- Benz), az északi kikötőkben jelentős a hajógyártás (Hamburg, Bréma), fontos a fogyasztási eszközök gyártása, ami egyben elektronikai vállalatokat is jelent (Siemens, Bosch, Grundig)
A vegyipar szinte mindent termel, amit vegyipar termelhet, festékeket, műanyagokat, háztartási vegyi anyagokat, hajtó- és kenőanyagokat, gyógyszereket. Kiemelkedik közülük a gyógyszergyártó Bayer, és az általános vegyipari termékeket gyártó BASF, ami a világ második legnagyobb vegyipari üzem, a maga 140 ezer dolgozójával.
Mezőgazdaság: A német mezőgazdaság termelési színvonala fejlett. A birtokrendszer elaprózott, különösen a nyugati tartományokban, itt a 10-20 hektáros családi birtok a jellemző. A keleti részen az egykori NDK állami gazdaságainak földjéből nem is engedtek 50 hektárnál kisebb területeket kihasítani, ezzel is szerették volna elérni a birtoknagyságok növekedését. A kis terület miatt a német mg. drágán termel.
A Germán-alföldön a nedves hűvös időjárás a takarmánynövényekn ek, kedvez, mellette rozs burgonya és cukorrépa terem. A takarmány - termesztés miatt tejtermelő tehenészetek alakultak ki. Az alföld déli részén és a
Sváb-bajor-medencében megjelenik a búza, a sörárpa, a komló és jelentősebbé válik a sertéstenyésztés. A hegyvidékek a szarvasmarha tenyésztés területei, kivétel a Német-középhegységben a Rajna-völgye, itt kihasználva a déli lejtők jobb felmelegedését szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglakoznak.
A német mezőgazdaság nem termeli meg az ország szükségleteit, ezért jelentős az ország importja. Nemcsak trópusi élelmiszerekből, hanem mérsékelt öviekből is. Legtöbbet Hollandiából, Franciaországból és Dániából, valamint a mediterrán országokból szállítanak be.
NÉPESSÉG Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban - vendégmunkások Jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre (2002-es adatok). Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba.
A születések arányát 1000 lakosra kivetítve Németország 30 éve világszerte az utolsó helyen kullog. 30 év óta növekszik az egyszemélyes háztartások aránya., míg a három-, négy- vagy többtagúaké csökken. Egyrészt nőtt a fiatal, gyermektelen szinglik száma: a jólét lehetővé tette, hogy sokan külön költözzenek. Másrészt egyre több idős ember él egyedül, mivel az élettárs általában a férfi korábban elhalálozik.