VÖRÖS BOLYGÓ földrajza FORRÁS: NS/JPL-CLTECH/U SIK NDRÁS HELYZETJELENTÉS MRSRÓL
Külsô bolygószomszédunk, a Mars megismerése az emberiség egyik legizgalmasabb tudományos vállalkozása, amely sok szempontból a földrajzi felfedezések kalandos idôszakára emlékeztet. z ókori tudósok még csak a bolygó vörösen ragyogó fénypontjának égi mozgását követték, a 17. századtól a csillagászok távcsöveikkel már egyre pontosabb térképeket készíthettek felszínérôl, napjainkra pedig az ûrkutatás kiemelt fontosságú célpontja lett, s minden korábbinál részletesebb tanulmányozása ûrszondák felvételei, illetve mérési eredményei alapján zajlik Victoria-kráter a Mars Reconnaissance Orbiter színes felvételén (elõzõ oldalon) Föld általános jellemzôi Távolság a Naptól: 149,6 millió km Év hosszúsága: 365,25 földi nap Forgástengely-ferdeség: 23,5º Nap hosszúsága: 24 óra Átmérô: 12 756 km Sûrûség: 5,52 g/cm 3 Nehézségi gyorsulás: 9,81 m/s 2 Szökési sebesség: 11,2 km/s Holdak: Hold Mars általános jellemzôi Távolság a Naptól: 227,9 millió km Év hosszúsága: 687 földi nap Forgástengely-ferdeség: 25,2º Nap hosszúsága (sol): 24,66 óra Átmérô: 6792 km Sûrûség: 3,93 g/cm 3 Nehézségi gyorsulás: 3,69 m/s 2 Szökési sebesség: 5 km/s Holdak: Phobos, Deimos LEGFORGLMSBB IDÔSZK 2006 NYRÁN ÔSZÉN VOLT MRSON, ekkor ugyanis négy keringôegység és két leszállóegység mûködött egyszerre a térségében. Ám november végén sajnos megszakadt a kapcsolat az amerikai Mars Global Surveyor ûrszondával, amely 1997 óta keringett az égitest körül, és több mint 200 ezer felvétele alapjaiban változtatta meg a Marssal kapcsolatos elképzeléseinket. Mivel az utóbbi két évben a szintén amerikai 2001 Mars Odyssey ûrszonda sem gyûjt már adatokat (viszont nélkülözhetetlen szerepet játszik a földi irányítóközpont és a leszállóegysé- gek közötti adattovábbításban), 2007 elején az európai Mars Express és az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter keringôegységek, valamint a NS két mozgó geológusjármûve, a Spirit, illetve az Opportunity vizsgálják a bolygót, szinte minden héten új felfedezéssel gyarapítva ismereteinket. Szerencsére korunkban a planetológiai vagyis bolygótudományi kutatások már nem titokban, hanem nemzetközi együttmûködéssel zajlanak, a küldetések során gyûjtött adatok pedig interneten keresztül, nyilvános adatbázisokban érhetôk el. Mars-kutató ûrszondák és a felvételeiket tartalmazó adatbázisok internetcímei Mars Global Surveyor: http://www.msss.com/mgs/moc 2001 Mars Odyssey: http://themis.asu.edu Mars Express: http://www.rssd.esa.int/psa Spirit & Opportunity: http://marsrovers.nasa.gov Mars Reconnaissance Orbiter: http://hirise.lpl.arizona.edu FÖLDGÖMB 2007/1 25
felszíni viszonyok áttekintése* PLNETOLÓGUSOK TÖBBSÉGE SZERINT a Mars természeti képe kezdetben alig különbözött a kétszer nagyobb átmérôjû Földétôl: légkörébôl csapadék hullott, ami a felszínen lefolyva völgyeket alakított ki, a kráterekben tavak jöttek létre, az északi félteke mélyebb helyzetû, fiatalabb síkságain pedig feltehetôleg egy összefüggô víztest, a Borealis-óceán hullámzott amenynyiben már akkor is a jelenlegihez hasonló, kétarcú domborzat jellemezte az égitestet. Fejlôdéstörténetének egyik, talán legnagyobb rejtélye ugyanis éppen az, hogy miért és mióta különböznek ennyire az északi mélyföldek az idôsebb déli felföldektôl. z ôsi, nedves Mars felszínét természetesen a belsô erôk is alakították. Bár globális lemeztektonikai folyamatok nyoma nem ismerhetô fel, a 4000 kilométer hosszúságú Mariner-völgyrendszer képzôdése valószínûleg a kéreg regionális méretû felhasadásával magyarázható. két vulkáni térségben, a kisebb Elysium-hátságon és a hatalmas méretû Tharsis-hátságon pedig számos tûzhányó épült fel s mûködik talán még napjainkban is. z utóbbi terület bazaltos kôzetekbôl álló pajzsvulkánjai között található a környe- * formakincs részletesebb bemutatása Földgömb 2000. évi XVIII/5 6. számaiban olvasható (Kereszturi Ákos Sik ndrás: Mars a Földrõl I II.) zetéhez képest 27 kilométer magasra emelkedô Olympus-hegy, amely a legnagyobb ismert tûzhányó a Naprendszerben. Ám kb. 3,8 3,9 milliárd évvel ezelôtt, a bolygókeletkezést lezáró Nagy Meteorit-bombázás során hatalmas törmelékdarabok csapódtak az égitestbe, s a kirobbanó kôzetekkel együtt a légkör, illetve a vízburok jelentôs része is távozott a bolygóközi térbe, ami globális környezetváltozást idézett elô. légnyomás lecsökkent, a természetes üvegházhatás visszaesett, ezért a felszín lehûlt, a megmaradt vízkészlet pedig megfagyott. Létrejöttek a sarki jégsapkák, és a felszínközeli rétegek apró hézagait is vízjég töltötte ki, így szinte az egész bolygón permafroszthoz hasonló jeges törmelékburok alakult ki, helyenként akár több száz méteres vastagságban. Napjainkban a Mars egy fagyos világ, ahol a felszíni átlaghômérséklet 53 ºC, a fôként szén- kb. 21 000 m kb. 15 000 m kb. 10 000 m kb. 5 000 m kb. 0 m kb. 5 000 m kb. 8 000 m FORRÁS: NS/JPL/SU Belsô erôk által létrehozott formák a Marson. Mariner-völgyrendszer formakincse leginkább bolygónk árkos övezeteihez hasonlítható (fent) z Olympus-hegy domborzatmodellje (jobbra) FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN&G. NEUKUM Mars színfokozatos domborzatábrázolással készült térképén egyértelmûen kirajzolódik az északi és a déli félteke eltérô átlagmagassága FORRÁS: MOL SCIENCE TEM Folyékony víz nyoma a Marson: egy becsapódásos kráter belsô oldala 1999 augusztusában (balra) 2005 szeptemberében ugyanazon a lejtôn egy világosabb árnyalatú terület figyelhetô meg, ami biztosan az utóbbi hat év során jött létre, valószínûleg a felszínen lefolyt vagy a felszíni rétegbe szivárgott víz lerakódó hordalékanyagából (jobbra) FORRÁS: NS/JPL/MSSS 26 27
Légköri összetétel szén-dioxid: 95,3% nitrogén: 2,7% argon: 1,6% oxigén: 0,4% vízgôz: 0,006% dioxidból álló légkör sûrûsége alacsonyabb, mint a földi légnyomás 1%-a, aminek következtében a víz forráspontja ezért kb. +2 ºC. Másként fogalmazva: a H 2 O csak rendkívül szûk hômérsékleti tartományban maradhat folyékony állapotban a Marson. Felszíni viszonyai leginkább bolygónk hideg és száraz sarkvidéki területeihez hasonlíthatók, ahol fôként a széltevékenység, a lejtôs tömegmozgások, valamint a jég idôszakos megolvadása alakítja a tájak arculatát azonban megszokott környezeti viszonyainkhoz képest lényeges eltérést jelent, hogy a nehézségi gyorsulás alig több, mint egyharmada a földi értéknek. Természetesen erôteljes aprózódás is zajlik, s a keletkezô, vas-oxid-tartalma miatt vöröses színû kôzettörmelék az égitest minden részén megtalálható, melynek legfinomabb szemcséit pedig a felszínközeli légrétegekbe emelik a gyakori jelenségnek számító, kisméretû portölcsérek, így az atmoszféra árnyalata is halványvörös és csapadék helyett folyamatosan por hullik belôle. Sôt idônként hatalmas porviharok alakulnak ki a bolygón. Mindezek alapján a Mars fagysivatagaiban jelenleg a szélmarás által barázdásra koptatott sziklafelszínek, a törmelékanyaggal feltöltött becsapódásos kráterek, a porlavinák és különbözô méretû csuszamlások, illetve a változatos alakú dûnékkel borított síkságok nevezhetôk a formakincs meghatározó elemeinek. Ám több megfigyelés is arra utal, hogy a múltban eltérô éghajlatú idôszakok váltakoztak, elsôsorban a forgástengely dôlésszögének ingadozása miatt. Mivel pedig most valószínûleg lassú felmelegedés zajlik, lehetséges, hogy a Mars zord világa a közeljövôben fokozatosan elviselhetôbbé válik majd. Mars Global Surveyor minden valószínûség szerint legutolsó felfedezése arra utal, hogy helyenként és idônként akár ma is megjelenhet folyékony víz a bolygón, ugyanis számos völgy oldalfalában, illetve becsapódásos kráter belsô peremén friss vízmosások figyelhetôk meg, amelyeket feltehetôleg a felszínre szivárgott víz eróziós munkája hozott létre egyes helyeken csak néhány éve, mivel a keringôegység korábbi felvételein egyáltalán nem mutathatók ki. Lejtôs tömegmozgások és széltevékenység a Marson Gravitációs törmeléklejtô (fent) Dûnék csoportja (lent) FORRÁS: NS/JPL/MSSS FORRÁS: NS/JPL/MSSS z európai keringôegység MRS EXPRESS Z EURÓPI ÛRÜGYNÖKSÉG (ES) elsô bolygókutató ûrszondája közel hét hónapig tartó utazást követôen, 2003. december 25-én állt pályára a Mars körül. lapvetô célkitûzései az égitest teljes feltérképezése, a felszíni kôzettípusok meghatározása, a jég-, illetve víztartalmú kôzetrétegek azonosítása, valamint a légkör összetételének és folyamatainak tanulmányozása. keringôegység vizsgálatai alapján kiderült, hogy az Olympus-hegy legfiatalabb lávafolyásainak kora kb. 20 millió év, így a tûzhányó valószínûleg még nem aludt ki, mint korábban gondolták, csak szunnyadó állapotban van. z oldalfalain látható megdermedt sárfolyások pedig a felszínközeli rétegek jégtartalmát bizonyítják, ami a felszínre ömlô kôzetolvadékkal érintkezve részlegesen olvadt állapotba került, s még lejtôirányú elmozdulása közben újrafagyott. sztereokamerával készített, nagy területet lefedô színes felvételek digitális domborzatmodellek elôállítását is lehetôvé teszik, amelyek segítségével a formakincs sokkal látványosabban ábrázolható és részletesebben elemezhetô. közepes marsrajzi szélességeken például hatalmas méretû, gleccsernek tûnô alakzatok figyelhetôk meg, MRS EXPRESS Rövidítés: MEX Típus: keringôegység Készítô: ES Indítás: 2003. június 2. Megérkezés: 2003. december 25. Tömeg: 555 kg Felvételek jellemzô pontossága: 10 méter/pixel amelyek mintázata plasztikus elmozdulásra utal. Ezek a marsi törmelékárak szintén a kôzetrétegek belsejében található jégszemcsék és eltemetett jégtestek periodikus megolvadásával, illetve újrafagyásával jöhetnek létre, ám jéganyaguk a felszínen nem látható, ezért inkább a földi sziklagleccserekhez hasonlíthatók. Különösen izgalmas eredmény a befagyott tengernek nevezett terület felfedezése az Egyenlítô közelében, amelynek formakincse a Föld sarkvidéki tengerein megfigyelhetô töredezett jégtáblákra emlékeztet. Kialakulásának egyik lehetséges magyarázata szerint néhány millió éve nagy mennyiségû víz áradt itt felszínre, a tetején képzôdô jégkérget azonban táblákra darabolták és szétsodorták az alatta zajló áramlások, a jeget pedig FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN & G. NEUKUM 28 Nicholson-kráter központi dombvidékének perspektivikus oldalnézeti képe
FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN & G. NEUKUM FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN & G. NEUKUM FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN & G. NEUKUM Hatalmas méretû, jégtartalmú törmeléklejtô a Marson, amely fejlôdése során kitöltötte meredek hegyoldalakkal körülvett képzôdési területét, s annak peremén átbukva benyomult egy alacsonyabb helyzetû, tál alakú mélyedésbe, ahol hegylábi gleccserhez hasonló módon szétterült FORRÁS: ES/DLR/FU BERLIN & G. NEUKUM Megdermedt sárfolyás az Olympus-hegy oldallejtôjén Zsugorodó méretû vízjégborítás egy marsi kráter területén nyáron, az északi félteke 70. szélességi körénél befagyott marsi tenger magaslatai szinte jégtörô hajóként emelkednek ki környezetük jégtáblákhoz hasonló alakzataiból betemette a légkörbôl folyamatosan ülepedô poranyag, ezért nem található meg a felszínen. Egy másik, az infravörös hullámhossztartományban mûködô berendezés a kéreg ásványi összetételét vizsgálja, s mérései alapján biztosnak tûnik, hogy a sarkkörök térségében látható felszíni és felszínközeli jégtestek anyaga fagyott víz. Így igazolást nyert az a feltételezés, hogy az állandó jégsapkák is fôként vízjégbôl állnak, amelyekre csak az adott félteke telén fagy ki a légkörbôl néhány méter vastagságú, szén-dioxid-jégborítás (ezt nevezik idôszakos jégsapkának). Nem sikerült viszont azonosítani a hosszú ideje keresett karbonáttartalmú üledékeket, amelyeknek földi ismereteinkbôl kiindulva létre kellett volna jönniük a feltételezett Borealis-óceánban. Mars Express fedélzetén elôször érkezett radarberendezés a bolygóhoz, amelynek feladata, hogy információkat gyûjtsön a felszín alatti kôzetrétegek fizikai tulajdonságairól. z elôzetes eredmények alapján úgy tûnik, hogy a mûszer adatait felhasználva valóban meghatározható a poláris jégsapkák függôleges szerkezete, illetve azonosíthatók üledékkel fedett idôs kráterek, így akár eltemetett jégrétegek vagy felszín alatti víztestek kimutatására is alkalmas lehet. légkörkutató berendezések legfontosabb eredménye, hogy metánt fedeztek fel az atmoszférában. Ez a gáz néhány évszázad alatt elbomlik, ezért jelenléte csak akkor lehetséges, ha valamilyen folyamat hatására napjainkban is termelôdik. Földön alapvetôen két ilyen mechanizmus ismert: a vulkáni aktivitás, illetve az élettevékenység, mostanáig azonban általánosan elfogadott vélemény volt, hogy a Marson ezek közül egyik sem zajlik. Ezért a mûszert készítô szakemberek természetesen már keresik a metánkibocsátás forrását a felszínen, mert bármelyik lehetôség is bizonyul igaznak, rendkívül izgalmas következtetésekre vezethet 31
z amerikai leszállóegységek MRS EXPLORTION ROVERS Z MERIKI ÛRKUTTÁSI HIVTL (NS) által készített ûrszondák, a Spirit és az Opportunity 2004 januárjában érték el az égitest felszínét. marsi felderítô jármûvek elsôdleges feladata az volt, hogy folyékony H 2 O múltbeli jelenlétére utaló ásványi, geokémiai és rétegtani nyomokat keressenek leszállóhelyük közelében, közvetlen bizonyítékokkal támasztva alá a bolygó ôsi, nedves idôszakának létezését. gyakran Rovernek nevezett, hatkerekû mozgó szerkezetek élettartamát eredetileg 90 naposra tervezték, amelynek során legalább 600 métert kellett megtenniük a felszínen ahhoz, hogy mun- SPIRIT* Rövidítés: MER- Típus: leszállóegység Készítô: NS Indítás: 2003. június 10. Megérkezés: 2004. január 4. Tömeg: 185 kg Felvételek jellemzô pontossága: centiméter-milliméter/pixel Leszállóhely: Guszev-kráter Élettartam: 1068 sol (marsi nap) Megtett felszíni elmozdulás: 6891 méter Felvételek száma: kb. 89 000 darab *2007. január 4-én Spirit által bejárt terület térképe, a kiemelt területen pedig a leszállóhely környezete kájukat eredményesnek értékeljék. jármûvek automatikus navigációs rendszer segítségével képesek haladni a felszínen, kôzetelemzô mûszereik egy mozgatható robotkaron találhatók, színes felvételeket készítô sztereó panorámakamerájuk pedig egy kb. 70 centiméter magas oszlop tetején helyezkedik el. Ellentétben a keringôegységekkel, amelyek általában az égitest teljes felszínét képesek tanulmányozni s egy területrôl több idôpontban gyûjtve adatokat lehetôvé teszik a formakincs változásainak nyomon követését, a leszállóegységek csak a Mars egy kiválasztott pontján vé- 217. sol víz múltbeli jelenlétét bizonyító kémiai és rétegtani felfedezések 445. sol Felvételek készítése a Rover közelében elhaladó portölcsérekrõl 583. sol Feljutás a Husband-hegy kb. 80 méter magasságú csúcsára 746. sol Home Plate nevû, réteges szerkezetû, rejtélyes terület elérése 1068. sol 2007. január 4. Spirit leszállásának 3. évfordulója OPPORTUNITY* Rövidítés: MER-B Típus: leszállóegység Készítô: NS Indítás: 2003. július 8. Megérkezés: 2004. január 25. Tömeg: 185 kg Felvételek jellemzô pontossága: centiméter-milliméter/pixel Leszállóhely: Meridiani-síkság Élettartam: 1047 sol (marsi nap) Megtett felszíni elmozdulás: 9790 méter Felvételek száma: kb. 82 000 darab *2007. január 4-én 1 57. sol víz múltbeli jelenlétét bizonyító kémiai és rétegtani felfedezések 134 315. sol terület fejlõdéstörténetének elemzése a kráterfal rétegei alapján 324. sol becsapódott hõvédõpajzs és a közelében talált meteorit vizsgálata 410. sol leghosszabb, 220 méteres távolság megtétele egy nap alatt a Marson 446 484. sol Elakadás egy homokdûnében, végül sikeres kiszabadulás gezhetnek vizsgálatokat, viszont sokkal nagyobb részletességgel és közvetlen terepi módszerek alkalmazásával. z így kapott eredmények értelmezése azonban alapos körültekintést igényel, mivel egyáltalán nem biztos, hogy az egész bolygóra kiterjeszthetôek. Visszatekintve a leszállás óta eltelt több mint három év eseményeire, nem kétséges, hogy a jármûvek sokszorosan felülmúltak minden várakozást, s még 2007 januárjában is kielégítô mûszaki állapotban dolgoztak a zord marsi környezetben. Ám természetesen még ennél is fontosabb, hogy sikeresen végrehajtották tudományos programjukat: mindkét Rover közvetlen terepi módszerekkel igazolta, hogy a folyékony víz meghatározó szerepet játszott az általuk vizsgált tájak fejlôdéstörténetében. z Opportunity által bejárt terület térképe, a kiemelt területen pedig a Rover jelenlegi vizsgálatainak helyszíne FORRÁS: NS/JPL-CLTECH z Opportunity színes panorámafelvétele a Victoria-kráter peremén
z amerikai keringôegység MRS RECONNISSNCE ORBITER LEGÚJBB MERIKI ÛRSZOND a légköri fékezést követôen 2006. szeptember 11-én foglalta el végleges keringési pályáját a bolygó körül. z eddigi legnagyobb méretû Mars-kutató szerkezet színes kamerájának felvételein elképesztô alapossággal tanulmányozható a felszín, így áthidalják azt a felbontásbeli hézagot, amely a keringôegységek néhány méteres és a leszállóegységek centiméteres-milliméteres részletességû vizsgálatai között eddig fennállt. Ám további mûszerek is találhatók a berendezésen, így a küldetés eredményei hozzájárulhatnak a bolygó kôzettani-geológiai egységeinek azonosításához, a felszín alatti képzôdmények megismeréséhez, valamint a légkör idôjárási folyamatainak és az éghajlati rendszer globális sajátosságainak elemzéséhez is. MRS RECONNISSNCE ORBITER Rövidítés: MRO Típus: keringõegység Készítô: NS Indítás: 2005. augusztus 12. Megérkezés: 2006. március 10. Tömeg: 1031 kg Felvételek jellemzô pontossága: 25 centiméter/pixel z elmúlt néhány hónap során a kamera elsôsorban olyan területekrôl készített felvételeket, amelyek formakincse az elôzô ûrszondáknak köszönhetôen már igen jól ismert, de a felmerült kérdések megválaszolásához még pontosabb képekre van szükség. Emellett a korábban érkezett, illetve napja- Victoria-kráter pereme az Opportunity felvételén, a Rover mesterségesen ráillesztett látványával (balra). z Opportunity valódi látványa a Mars Reconnaissance Orbiter Victoria-kráterrôl készült felvételének kinagyított részletén (jobbra) inkban mûködô leszállóegységek környezete is kiemelt célpontnak számít, mert az így szerzett áttekintô információk figyelembevételével egyértelmûbb következtetések vonhatók le a terepi kutatómunka eredményeibôl. leglátványosabb felvételek az Opportunity által jelenleg vizsgált területrôl készültek, amelyeken még a hatkerekû Rover jellegzetes alakja is felismerhetô. Így nem kétséges, hogy a hamarosan útnak induló Phoenix leszállóegység végleges célterülete is a Mars Reconnaissance Orbiter képei alapján kerül majd kiválasztásra. FORRÁS: NS/JPL/CORNELL FORRÁS: NS/JPL-CLTECH/U FORRÁS: NS/JPL/MSSS FORRÁS: NS/JPL-CLTECH/U Egy becsapódásos kráter belsô oldalfalán kialakult vízmosások részlete a Mars Reconnaissance Orbiter színes felvételén Holden-kráterben található egykori deltatorkolat üledéksorozatának részletei Mars Global Surveyor (fent) Mars Reconnaissance Orbiter (jobb oldalon) 34
Mars-kutatás jövôje FÖLD ÉS MRS EGYMÁSHOZ KÖZELI ÉGI HELY- ZETE 26 HVONT ISMÉTLÔDIK, amelyet indítási ablaknak neveznek, mivel ilyenkor lehetséges a legkevesebb üzemanyag felhasználásával ûrszondát küldeni külsô bolygószomszédunk térségébe. z indítási ablakokhoz igazodva több ûrkutatási szervezet kidolgozta már hosszú távra szóló Mars-programját, egymást követô keringô-, illetve leszállóegységekkel. Biztosnak tûnik, hogy 2007 augusztusában útnak indul a Phoenix nevû leszállóegység, s 2008. május 25-én éri majd el a felszínt az északi félteke 70. szélességi körének térségében. z elsô mintahozó küldetésre hozzávetôlegesen egy évtized múlva kerülhet sor, az elsô ember pedig legkorábban 2033 2036 között lép majd az égitest felszínére remélhetôleg egy nemzetközi összefogással megvalósuló expedíció tagjaként. De egyáltalán miért van szükség a Mars kutatására, s miért költ erre hatalmas összeget a Föld lakossága? Napjainkban ez ugyan még alapkutatás, ami közvetlen hasznot nem jelent az emberiség számára, ám az alábbi három törekvés ösztönzôereje talán elfogadható magyarázatot jelent: egy sajátunkhoz hasonló égitest vizsgálata, amelynek tájait ugyanolyan felszínformáló erôk alakítják az általunk megszokottól eltérô körülmények között, így szinte bolygóméretû laboratóriumként járulhat hozzá a Föld mûködésének Phoenix leszállóegység elképzelt látványa a Mars felszínén (forrás: NS/JPL-Caltech) alaposabb megértéséhez és a talán minket is fenyegetô globális környezetváltozások elkerüléséhez; a Földön kívüli élet múltbeli nyomainak és lehetséges jelenlegi formáinak kutatása szempontjából a Naprendszer égitestei közül egészen biztosan a Mars a legígéretesebb jelölt, az élettevékenység jeleit azonban valószínûleg nem a felszínen kell keresni, mert (globális magnetoszféra és ózonréteg hiányában) a földinél legalább két nagyságrenddel hevesebb sugárzási környezet, illetve kémiai szempontból szélsôségesen reaktív közeg jellemzi azt; az elsô bolygóközi ûrutazók a 21. század közepére minden bizonnyal eljutnak majd a Marsra, a biztonságos emberi jelenlét érdekében pedig ismernünk kell a terepi munka és a hoszszabb távú felszíni tartózkodás összes veszélyforrását, továbbá kipróbált technológiai megoldásokra, valamint hibátlanul mûködô felszerelésre van szükség ebben a vonzóan vöröslô világban. I. Magyar MarsExpedíció Ö TLETET MERÍTVE MRS SOCIETY ÁLTL MÛKÖDTETETT MRS-NLÓG KUTTÓÁLLOMÁS-PROGRMBÓL, 2004. március 5 7. között lezajlott az I. Magyar MarsExpedíció. Mars Society Magyar Tagozata által szervezett vállalkozás helyszíne a Fejér megyei Gánt község mellett található Bauxitföldtani Park vörös falú bányagödre volt. közepén elhelyezett Mars-bázis kizárólag számítógépes összeköttetésben állt a néhány száz méterre üzemelô irányítóközponttal, így a résztvevôk idônként valóban úgy érezhették, mintha a Vörös Bolygón lennének. z expedíció tagjait a Supernova csillagászat-ûrkutatás szakkör diákjai közül választottuk ki állóképességi vizsgálatok és pszichológiai tesztek alapján. két, egymást követô, négyfôs diákcsapat által végzett 24 órás szimuláció célja az volt, hogy a lehetôségekhez képest minél jobban modellezze egy Marson mûködô kutatóállomás élet- és munkakörülményeit. Ennek érdekében a diákok természetesen csak teljes szkafanderöltözékben léphettek ki a bázisból, s szigorú idôbeosztást követve hajtották végre elôre kidolgozott tudományos programjukat (térképkészítés, meteorológiai mérések, talajfúróval gyûjtött anyagminták elemzése üledékvizsgálati és biokémiai módszerekkel, valamint a kutatási eredmények folyamatos továbbítása az irányítóközpontba). csapatok mindezek mellett egy robotjármûvet is kipróbáltak a terepen, amely a bázisról küldött egyszerû feladatok teljesítése közben hasonlóan a marsi felderítô jármûvekhez automatikusan kikerülte az útjába kerülô akadályokat. robotjármû terepi üzembe helyezése szkafanderben z elsô emberes Mars-expedíció legénysége kutatómunka közben FORRÁS: NS MTI FOTÓ: RÓZSHEGYI TIBOR 36 FÖLDGÖMB 2007/1 37