MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Hasonló dokumentumok
MŰVÉSZETEK MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Pedagógiai Program (Helyi tanterv)

HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 9. évfolyam

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET nyolc évfolyamos gimnázium 9. évfolyam

Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv. 9. évfolyam 36 óra

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTERV A GIMNÁZIUM 10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Mozgóképkultúra és Médiaismeret

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

MÉDIAISMERET - KULTÚRTÖRTÉNET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 10 OSZTÁLY HELYI TANTERV

Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv. 9. évfolyam heti 1 óra 37 óra / év

MOZGÓKÉPKULTURÚRA ÉS MÉDIAISMERET Helyi tantárgyi tanterv

Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy kerettanterve

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy helyi tanterve

Mozgóképkultúra és médiaismeret. Célok és feladatok

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 632 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. ÉVFOLYAM

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv. 12. évfolyam 72 óra

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET HELYI TANTERVE

Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv. 9. és 11. évfolyam heti 1 óra 37 óra / év

MŰVÉSZETEK MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ALAPELVEK, CÉLOK

MŰVÉSZETEK MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

évfolyam. Célok és feladatok

Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ALAPELVEK, CÉLOK

TANTÁRGYI PROGRAM Mozgóképkultúra és médiaismeret

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola

A médiaoktatás célja

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA

A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGY 4 ÉS 6 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben működő helyi tanterv

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

MŰVÉSZETEK MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET. Célok és feladatok

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

A tartalmi szabályozás változásai

MŰVÉSZETEK MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

INFORMATIKA. Kerettantervi. 2. évfolyam Az informatikai eszközök használata. órakeret évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ

3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN

Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

Gondolkodás- és tanulásfejlesztés 5. évfolyam

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER

LATIN NYELV ÉS IRODALOM MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE

Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret helyi tanterv

Mozgóképkultúra és médiaismeret

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában

A szellemi munka technikájának tanítása Zenei gyűjtemény felhasználásával

2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások

Munkába Lépés egy TÁMOP projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

TÁMOP /2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP Munkába lépés. Zárókonferencia január 27.

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

Évfolyam Óraszám 1 0,5

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Program. Óratervek

Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyi program

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

A nevelés-oktatás tervezése I.

HELYI TANTERV. Nyelvtan

Mozgóképkultúra és médiaismeretből

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Helyi tanterv Informatika évfolyam 2013.

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT

Modul címe: Szent Iván éj

Mi legyen az informatika tantárgyban?

Média- mozgókép- és kommunikációtanár tanári mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei

MŰVÉSZETEK MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV

Átírás:

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. A médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A médiaműveltség fejlesztése szoros kölcsönhatásban van a résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátításával, valamint a kritikai és kreatív képességek fejlesztésével. Ily módon hozzájárul a Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák fejlesztése közül az anyanyelvi kommunikációs készség, a digitális, a szociális és állampolgári kompetenciák, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztéséhez. A sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó konfliktus- és krízishelyzetek humánus kezelését. Ily módon hozzájárul a kiemelt fejlesztési követelmények közül az erkölcsi neveléshez, a demokráciára neveléshez, az önismeret és társas kultúra fejlesztéséhez, a testi és lelki egészségre neveléshez és természetesen mindenekelőtt a médiatudatosságra neveléshez. A tantárgy oktatásának elsődleges célja, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő felkészültséget szerezzenek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat vagyis a mozgóképi írás-olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ehhez az alsóbb iskolafokokon más tantárgyakban modulárisan megjelenített és elsajátított alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottság áttekintésére, összekapcsolására, alkalmazására és továbbfejlesztésére, valamint a naiv fogyasztói szemlélet átformálására van szükség. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a technikai képreprodukcióknak miféle viszonya van a valósághoz, a mozgóképi vagy internetes tartalmak mennyiben alkalmasak a tapasztalati világ reprodukálására, egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikációt miért és miképpen láttatják oly sokan a minőségi kultúra és egyúttal a személyiség autonómiája veszélyeztetőjének (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a kreatív önkifejezésre, a civil társadalom erősítésére, a választás képességének fejlesztésére. Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték- és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során a tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, arra, hogy a megfelelő szövegek, mozgóképi alkotások tanulmányozása útján jobban megismerhessék saját személyiségüket. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék kifejezőképességüket és kifejező

kedvüket. A digitális technológiák térnyerése megkerülhetetlenné teszi, hogy a tanulók aktív résztvevői, ne csupán passzív befogadói legyenek mediális kommunikációnak. A szakközépiskolai tanulmányok célja az ismeretek alkalmazásának fejlesztése, valamint a személyes tapasztalat megszerzése a médiaszövegek útján történő kommunikációban, a médiajelenségek megfigyelésében, leírásában és elemzésében. A szövegalkotás és -elemzés során kiemelt szempont a technikai képreprodukció és a valóság problematikus viszonyának megragadása, a szerzői és a műfaji beszédmódok különbségeinek megtapasztalása, az új médiumok sajátos szövegformáinak tanulmányozása saját munkák elkészítésének segítségével. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin kiemelt szerepbe kerül az egyéni és kiscsoportos formában megszervezett projektmunka, melynek feltétele a megszerzett ismeretanyag és az életkori sajátosságokból következően már elvárható tanulás- és munkakultúra. 10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél A média kifejezőeszközei Média-írástudás mozgóképi szöveg szövegértés Órakeret 16 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanuló felismeri és megnevezi a mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező, formaképző alapeszközeit. Egyszerűbb mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazza az ábrázolás megismert eszközeit (cselekmény és történet megkülönböztetése, szemszög, nézőpont, képkivágás, kameramozgás jelentése az adott szövegben, a montázsfunkciók felismerése). Egyszerűbb médiaszövegek létrehozása, az ehhez szükséges eszközök alapszintű használata, képek szkennelése, digitális fotózás, DVkamera használata, hang digitalizálása. Az előzőkben tanult formanyelvi, ábrázolási alapismeretek kreatív alkalmazási képességének fejlesztése szövegalkotás egyénileg és projektmunkában. A médiaszövegek elkészítése során adódó egyes szerepkörökben történő munkavégzés alapjainak célszerű elsajátítása például a tervezés, a látványszervezés, a kamerahasználat, a szerkesztőprogramok használata során. A szövegalkotást segítő szövegelemzés gyakorlása, az ábrázolási konvenciók és az azoktól való eltérések megfigyelése, tudatosítása. A csoportmunkához szükséges együttműködési képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A médiaszövegek elsősorban a mozgóképes valamint az írott sajtóban és az online kommunikációban alkalmazott meghatározó szövegtípusok formaalkotó eszközeire vonatkozó alapismeretek áttekintése, ismétlése, frissítése az életkornak megfelelő konkrét szövegpéldák alapján. A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének felismerése, alkalmazása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel; az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése; elbeszélő, nézőpont,

konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelvhasználat) az életkornak megfelelő művek elemzésével. Választható tematikájú, rövid, 3-5 perces videoetűdök megtervezése (ötlet, szinopszis, helyszín és szereplőkereséskiválasztás, jelenetterv, story-board készítés, technikai előkészítés, forgatás, anyagok számítógépre vitele és szerkesztése, kiírás) csoportos projektmunkában. Választható, megadott témákban előzetes kutatómunkára építve fényképes riport készítése, megírása, tipográfia és tördelés, képaláírás elkészítése projektmunkában. Az elkészült anyagok elemzése (kiegészítése, korrekciója, újraszerkesztése). történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus; helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet; néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus. Vizuális kultúra: vizuális közlés szöveggel és képpel. Összetett vizuális kommunikációt szolgáló megjelenés tervezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Látásmód, koncepció, ábrázolási konvenció, kifejezőeszköz, dokumentum, fikció, műfaj, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller, szerzői mű, eredetiség, ábrázolási konvenció. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése Órakeret 10 óra A médiaszövegek szövegalkotó kódtípusai, kifejezőeszközei. A médiaintézmény, a diskurzus, a sztereotípia és a reprezentáció fogalma. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása. Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Médiaszövegek eltérő értelmezése különböző szempontok alapján, kreatív gyakorlati feladatokban (pl. médianyelvtől, nyelvhasználattól, közönségtől, kontextustól függően). Aktuális médiaesemények feldolgozása és elemzése a médiában érvényesülő sztereotip megfogalmazások működésének és veszélyeinek megfigyelésével. A tapasztalati valóságtól eltérő médiamegjelenítés (reprezentáció) fogalmának ismerete és alkalmazása (pl. nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségekkel kapcsolatban). A média által Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: A tömegkommunikáció médiumainak eltérő jelrendszere, kódjai. A média direkt értelmezési keretei. A médiaszövegek mint a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai).

reprezentált és a tapasztalati valóság eltérésének tudatosítása. Azonos események eltérő megfogalmazásainak összehasonlítása a különböző reprezentációk okainak indoklásával (pl. érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség, illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban). Médiaszövegek feldolgozása egyéni vagy csoportos formában kreatív gyakorlati feladatokkal (pl. feltevések, állítások megfogalmazása a médiaszövegek keletkezésének hátteréről; élmények és tapasztalatok összehasonlítása a média által közvetített, megjelenített világokkal pl. hírműsorok, talk-show-k, reality-showk, életmódmagazinok, közösségi portálok alapján). Kulcsfogalmak/ fogalmak Értelmezési keret, sztereotípia, reprezentáció. Tematikai egység/ Fejlesztési cél A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, médiaetika Órakeret 6 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A digitális médiaeszközök alapszintű felhasználói ismerete. A médiaszövegekben megjelenő információk kritikus szemlélete. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat, a hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok ismerete, alkalmazása. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságainak megfigyelése és jellemzése konkrét példákon keresztül (pl. interaktivitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága, figyelemmegosztás, multitasking, virtuális kapcsolatok, konstruált személyiségek, anonimitás és annak korlátai, e-részvétel, e- demokrácia, amatőr és professzionális tartalomgyártás, médiahasználat más emberek jelenlétében és annak normái). Az internethasználat biztonsági problémáinak megfigyelése és jellemzése konkrét példákon keresztül (pl. személyes adatok védelme, hamis vagy megbízhatatlan oldalak, információk kiszűrése, ismerkedés veszélyei). A hálózati kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatásainak értelmezése konkrét példákon keresztül (pl. a személyiség felbontása és megsokszorozása, a médiahasználat veszélyei: függőség, elmagányosodás, egészségkárosodás). A médiában Kapcsolódási pontok Informatika: A hagyományos és információs technológián alapuló kommunikáció. Internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságai. Internethasználat biztonsága. Hálózati kommunikáció.

megjelenő erőszakkal kapcsolatos problémák megfogalmazása (pl. az erőszak mint szórakoztató, stimuláló hatáselem, mint érdekérvényesítő és konfliktuskezelési eszköz). Az egyének és közösségek jogaival, a felhasználók felelősségével kapcsolatos ismeretek megértése az elektronikus és az online médiában.

Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén Multitasking, anonimitás, e-demokrácia, virtuális személyiség, médiaerőszak, közösségi média, manipuláció. A tanuló felismeri és megnevezi a mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeit. Meg tudja különböztetni egymástól a fikció és a virtuális fogalmait. Tisztában van a média alapfunkcióival, meg tudja fogalmazni, milyen alapvető tényezőktől függ valamely kor és társadalom nyilvánossága. Tudja, melyek a kereskedelmi és közszolgálati médiaintézmények elsődleges céljai és eszközei a médiaipari versenyben. Meghatározza és alkalmas példákkal illusztrálja a sztereotípia és a reprezentáció fogalmát, ésszerűen indokolja az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeit. Érvekkel támasztja alá álláspontját olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. Jellemzi az internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságait, az internethasználat biztonságának problémáit. Képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Alkalmazza a mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is Képes médiaszövegek (mozgókép, sajtóriport) egyszerűbb, a korosztálynak megfelelő szintű megfogalmazására, a kifejezőeszközök tudatos alkalmazására. Képes a saját maga vagy másokkal közösen készített médiaszövegek önkritikus elemzésére, az alapvető fogalmazási hibák felismerésére. Összesen: 32 óra A fennmaradó 4 tanórát a projektfeladatok értékelésére fordítjuk A tanulók értékelésének módja és alapjai: - az órai közreműködés értékelése érdemjeggyel legalább kéthavonta - az alapfogalmak ismeretét felmérő tesztlap/ok eredménye - a projektfeladat megoldásának értékelése egy témazáró dolgozat értékű érdemjeggyel, melynek eredményét kétszeres szorzóval számítjuk be az év végi átlagba A továbbhaladás feltételei: - aktív és kooperatív részvétel a tanórák legalább 60%-án - a projektfeladat határidőre való elkészítése és eljuttatása a szaktanárhoz a kért formátumban ( elektronikus vagy egyéb úton )

Amennyiben a tanuló nem teljesítette a fenti feltételeket, év végi eredménye elégtelen, javító vizsgát kell tennie. A javító vizsga anyagát egy 45 perces írásbeli tesztlap és egy projektfeladat teszi ki, melyet a tanuló előzetesen készít el a szaktanár utasításai szerint. Amennyiben bármelyik összetevő eredménye elégtelen, a vizsga sikertelen. A tesztlap értékelése: 0-29%-ig elégtelen 30-49%-ig 50-69%-ig 70-89%-ig elégséges közepes jó 90-100%-ig jeles A tantárgy oktatásának személyi, tárgyi és egyéb feltételei: - mozgóképkultúra és médiaismeret szakos szaktanár alkalmazása - megfelelő minőségű digitális kép, hang és mozgóképanyag bemutatására alkalmas technikai háttér biztosítása minden órára - informatika szaktanterem biztosítása azokra a tanórákra, melyeken a tanulók önálló vagy csoportos feladatokat oldanak meg - tömbösítés, azaz 90 perces duplaórák szervezése kéthetente vagy egy féléves ciklusban