Vállalkozói szerkezet, földhasználat

Vállalkozói szerkezet, földhasználat

Arányszámok (%-ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 ) ÁG TSZ Kistermelés számuk l26 1360 l,5 millió Földhasználat (%) l5 80 5 átlagterület (ha) 7,5 e 4,5 e változó Bruttó termelési értékbıl részesedés (%) Nettó termelési értékbıl részesedés (%) 20-25 45-50 30-35 15-20 30-35 50

Az állami gazdaságokról Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG-oka nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiai szempontok. I.időszak1948-ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) 60.000 ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok

II. időszak 1948 végétől 1953-ig (a nagy felfutás ) Számuk 500-ra nő, a szántó 14 %-át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőri intézkedések, termelés lezüllése III. időszak1954-től l967-ig Az ÁG-ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége

IV. időszak 1967-től átalakulásukig kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ-ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének forradalmasítása termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység

intenzív gazdálkodásra való áttérés kombinátok kialakulása Az ÁG-ok átalakulása, privatizációja( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b./ teljes körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, kft.-vé alakulás felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001-ben 12 Rt. privatizálása a tartós állami vagyonból

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak1948-1953-ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS-k Az időszak végén 5200 TSZ, 376.000 tag, szántó 26 %-án gazdálkodnak - látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953-tól hibák feltárása - Nagy Imre szerepe - a forradalom hatása 1956. decemberi állapot: szántó 7,2 %-ángazdálkodnak, tagok száma: 76.000 fő

III. időszak: 1959-1961 közötti teljes átszervezés Az 1957-es agrártézisek A gazdasági feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár- és díjkedvezmények Gépállomások

Statisztika 1961-ből: TSZ-ek száma: 4204 Átlagterület: Tagok száma: 1082 ha l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 %-án gazdálkodnak. IV. időszak: 1962-1967-ig - A megszilárdulás időszaka, 1964-1965 évek fordulója, az 1968-as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. - Korszerű nagyüzem kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése - Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.

- A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967-es IV. sz. földtörvény A rendszerváltásig - Növekvő árutermelés, exportárualapok - Koncentráció, mesterséges összevonások - Erősödő technikai, műszaki fejlesztés - Dolgozók anyagi érdekeltsége - A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága - Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok - Az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mint magyar sajátosság - Szövetkezetek és ÁG-ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések

A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele) Kezdetben (60-as évek elején) tiltják, korlátozzák, később felkarolják, sőt támogatják Oka: Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb-nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök hasznosítása Szerepe a bruttó-, nettó termelésben Hatékonysági összefüggések

Kapcsolata a szövetkezettel: Terület biztosítása 0,6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, takarmány Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai gyakorlatát, a főhivatású mezőgazdálkodás lehetőségét Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására

A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról A Kárpótlási törvény termőföld - kárpótlási jegy - esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz törvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának A szövetkezeti átmeneti törvény, az 1992 évi II sz törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )

a törvény következménye : - vagyonnevesítés üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) - vagyonmegosztás csoportos kiválások egyéni kiválások, önállósulás - gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetekszáma ) Társadalmi vita 1999-es és 2000. években a szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.

Vállalkozói szerkezet, földhasználat

A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma és létszám kategóriák szerint Megnevezés 2007 2008 2009 2010 2011 Társas vállalkozás 13 855 13 443 13 352 13 444 13 705 Ebbıl: kft. 6 828 6 945 7 279 7 684 8 247 részvénytársaság 329 322 315 319 313 betéti társaság 4 086 3 735 3 458 3 201 3 007 szövetkezet 1 242 1 099 1 004 960 891 Egyéni vállalkozás 68 947 372 656 393 578 406 735 418 561 Ebbıl: vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı 18 311 18 392 17 273 18 295 18 193 ıstermelı és egyéb 50 636 354 264 376 305 388 440 400 368 Vállalkozás összesen 82 802 386 099 406 930 420 179 432 266 Ebbıl: legalább 500 fıs 10 8 6 6 8 250 499 fı 26 23 24 25 23 50 249 fı 389 388 352 316 296 20 49 fı 697 625 641 624 617 10 19 fı 843 858 790 775 772 1 9 fı 62 131 360 432 354 213 350 451 343 970 0 fı és ismeretlen 18 706 23 765 50 904 67 982 86 580 Forrás: KSH

A mezőgazdasági ágazat résztvevői 2010-ben és 2011-ben

Szerkezet jellemezhető hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ. - közvetlen változó ktg.

Európai méretegység(eume) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )

Földterület használata gazdálkodási formák szerint 60 50 40 % 30 20 vállalatok-g.t. Szövetkezet Egyéni gazdálkodó egyéb 10 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

A használt termőterület megoszlása gazdálkodási forma szerint 2011. május 31. Egyéni gazdálkodók 37% Gazdaságra nem azonosítható (egyéb) területek 16% Gazdasági szervezetek 47% Forrás: KSH

A használt szántóterület megoszlása gazdálkodási forma szerint 2011. május 31. Gazdaságra nem azonosítható (egyéb) területek 11% Egyéni gazdálkodók 47% Gazdasági szervezetek 42% Forrás: KSH

A gazdasági szervezetek száma a szántóterület nagyságkategóriái szerint 2011-ben 426 427 447 537 504 617 1 117 1 150 1 300 1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 darab 38 10 12 8 5 16 400 300 200 100 0 9,99 és alatta 10-49,99 50-99,99 100-199,99 200-299,99 300-499,99 500-999,99 1 000-2499,99 2 500-2999,99 3 000-3499,99 3 500-3999,99 4 000-4499,99 4 500-4999,99 5 000 fölött hektár Forrás: KSH

A gazdasági szervezetek által használt szántóterület nagyságkategóriák szerint 2011-ben 800 000 359 461 686 625 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 hektár 9,99 és alatta 4 321 10-49,99 29 062 50-99,99 38 586 100-199,99 88 696 200-299,99 105 679 300-499,99 164 672 500-999,99 1 000-2499,99 2 500-2999,99 104 028 3 000-3499,99 31 448 3 500-3999,99 44 468 4 000-4499,99 33 440 4 500-4999,99 23 719 5 000 fölött 110 654 hektár Forrás: KSH

Szövetkezeti elvek

Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 )

Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos? Elveik: - nyitott tagság - demokratikus irányítás - nyereség visszajuttatása a tagoknak - tagok képzése 1864-re 4800 tag 1850 Németország, Raiffeisen hitel- beszerzőértékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére

Csoportosításuk Hitel-, takarék-, biztosító szövetkezetek Áruforgalmi (beszerző-, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) Termelőszövetkezetek ( ipari, mezőgazdasági) Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)

Miért lett sikeres a szövetkezés? A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértettea vele együttműködő társaiknak alapérdekeit.

Szövetkezeti elvek Értékek:A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Elvek:A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével a szövetkezetek értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.

Szövetkezeti elvek 1. Önkéntes és nyílt tagság A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, aki elfogadja a tagsággal járó felelőséget. 2. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag- 1 szavazat). 3. A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.

4. Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést ésa szövetkezeti autonómia fenntartását. 5. Oktatás, képzés és információ A 5. Oktatás, képzés és információ A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak így azok hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvéleményalakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.

6. Szövetkezetek közötti együttműködésa szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül 7. Közösségi felelősség A szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával

Termelői szervezetek (2011) TÉSZ-ek: 43 véglegesen, 35 előzetesen elismert TCS-k: 246 BÉSZ-ek

Agrárpiaci rendtartás A kínálat rövid távon nehezen tud alkalmazkodni a kereslet hirtelen változásaihoz A hiány és a felesleg váltakozása veszélyezteti az ellátást, az árszínvonalat az exportpiacokon piacvesztést okozhat Szervezettség fokozása Termelők stabil értékesítési lehetőségek Gazdasági verseny fenntartása hatékonyság ösztönzése Élelmiszertermelésen kívüli jövedelemszerzés a mezőgazdasági erőforrásokkal

Agrárpiaci rendtartás Alapelvek a rendszerváltás után (1991) a mezőgazdaság hosszabb távon pozitívan járulhat hozzá Magyarország fizetési mérlegéhez, olyan mezőgazdaság megteremtése, amely a korábbinál hatékonyabb, jobb az alkalmazkodóképessége és erősebben piacorientált; a hazai fogyasztók jó minőségű élelmiszerrel való ellátása, tekintettel az importversenyre, fenn kell tartani az exportorientáltságot, meg kell őriznie külpiaci versenyképességét; -a versenyképesség csak alapvető változásokkal valósítható meg (privatizációval, a piacorientált termeléssel, kisebb foglalkoztatási szinttel)

Agrárpiaci rendtartás feladata A hazai termékek piaci biztonságának elősegítése (garantált ár és kvóta meghirdetésével, Terméktanácsokkal való együttműködéssel, az export és import szabályozásával, piaci intervencióval); a hazai termékek külpiaci esélyeinek javításaaz exporttevékenység támogatásával (exportszubvenció). a szabályozott agrárpiac (termékpálya) kialakítása, a magyar agrárgazdaság ökológiai és ökonómiai potenciáljának hatékony kihasználása, a piaci verseny fenntartása, a bel-és külpiaci igényekhez igazodó gazdaságos élelmiszerkínálat fenntartása.

Agrárpiaci rendtartás Fogalma: Az agrárszféra sajátosságait figyelembe vevő, a biztonságos ellátást, a termelők verseny- és esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló intézkedéscsomag

Az agrárpiaci rendtartás során felhasználható eszközök a termelés mennyiségi szabályozása(termelői önkorlátozással és kvótarendszerrel); árrendszer(garantált ár, irányár, küszöbár, zsilipár), exportszabályozás(támogatás, engedélyezés, vámrendszer, lefölözés), importszabályozás(engedélyezés, vámrendszer, lefölözés), agrárintervenció(termékfelesleg, illetve hiány keletkezésekor egyaránt alkalmazható), egyéb jogi szabályozás.

Garantált ár irányár Garantált ár az agrártermelés biztonságát szolgálja Az állam garanciát vállal arra, hogy meghatározott mennyiségű és minőségű terméket ezen áron történő felvásárlására értékesítési gondok esetén A gazdálkodók költségei határozzák meg Terméktanácsokkal megkötött egyezmények alapján Nem tartalmaz profitot Irányár a vélelmezhető piaci viszonyok valamint a ráfordítások figyelembevételével prognosztizálható ár a terméktanácsok határoznak meg az egyes termékekre nem nyújt semmilyen garanciát, csak orientálja a termelőt a termelési döntéseinek meghozatalakor, a belföldi fogyasztói ármozgások alapját képezi.

Mennyiségi + külker szabályozás A mennyiségi szabályozás formái a termelés önkorlátozása, állami kvótarendszer (garantált ár jár hozzá). Külkereskedelmi szabályozás exportszabályozás támogatási rendszer, engedélyezési rendszer lefölözés (belföldi hiány ellen). importszabályozás vámrendszer, import lefölözés, egyéb importszabályozás.

Intervenciós szabályozás Az intervenció formái termékfelesleg és termékhiány esetén különbözőek. Termékfelesleg esetén piacról történő végleges kivonás Pl. kényszerexport, állami felvásárlás, megsemmisítés piacról történő ideiglenes kivonás Pl. állami felvásárlás és készletezés, bértároltatás, Termékhiány esetén állami készletek piacra-vitele, import elrendelése, szükség szerinti kedvezményekkel történő belföldi forgalmazása.

Az agrárpiaci rendtartás módosítása Az EU csatlakozás miatt - a CAP átvétele Termékpálya-bizottságok létrehozása (CMO Common Market Organization) Cél: Piaci zavarokat megelőzve intézkedjenek Eddig hét termékpálya-bizottság jött létre (gabona, tej, hús, cukor, zöldség-gyümölcs, szőlő-bor, dohány Civil szervezetek bevonása a Tárcaközi Bizottság munkájába A kiskereskedők nem értékesíthetnekbeszerzési ár alatt, 30 napos fizetési határidőt be kell tartaniuk Újabb módosítások

Agrártámogatások

Az agrár-és vidékfejlesztési támogatások forrásösszetétele 2011 25,9% 74,1% 2010 20,2% 79,8% 2009 26,5% 73,5% 2008 33,1% 66,9% 2007 43,4% 56,6% 2006 41,4% 58,6% 2005 43,1% 56,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nemzeti forrás EU finanszírozás Forrás: VM, AKI

Agrár-és vidékfejlesztési támogatások alakulása finanszírozási formánként 600 500 320,1 milliárd for rint 400 300 200 100 0 297,2 194,4 153,2 168,0 203,8 154,6 98,8 129,0 116,0 191,0 10,0 109,7 210,0 14,9 175,2 131,0 158,2 147,3 151,7 112,8 120,3 61,1 64,5 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Nemzeti támogatások Társfinanszírozott támogatások Közvetlen EU támogatások Forrás: VM, AKI

Mezőgazdasági társas vállalkozások hiteleinek alakulása 400 350 300 forint milliárd 250 200 150 100 50 0 2007 2008 2009 2010 2011 bankok szövetkezeti hitelintézetek Forrás: MNB