Vadászfegyverek, ballisztika, látcsövek Kovács Imre Gödöllő 2016
Kezdetben kő, bot A vadászat eszközei ezekből készített hajítófegyverek Íj és nyíl megjelenése ( hideg lőfegyver, nincs hőfejlődéssel járó kémiai folyamat) A lőpor feltalálása megnyitotta az utat a tűzfegyverek kifejlesztéséhez: füstös (fekete) lőpor robbanózselatin (1875) gyér füstű lőpor (1884) Tűzfegyverek: ágyú kanócos puska (nagy és nehéz) kovás puska (ezzel már vadásztak, ill. itt már megjelent a barnítás és a huzagolt fegyvercső) csappantyús puska (itt a gyújtólőpor helyett már ütésre robbanó gyúelegyet használtak, ami lehetővé tette egybeszerelt lőszer készítését)
A vadászlőfegyverekkel kapcsolatos jogi szabályozás forrásai napjainkban 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról + 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vhr.) 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről Fogalmak, engedélyezés kérdései, határidők, tárolás és szállítás kérdései, vadászati felhasználás lehetőségei és tilalmai stb.
Modern vadászfegyverek csoportosítása A puskacső mozgathatósága szerint: billenő vagy merev csövű A töltési rendszer szerint: egylövetű, ismétlő, öntöltő (féleautomata), automata* (tiltott!) A tárrendszer szerint: előágytáras (csőtáras), középágytáras, tusatáras* A kaliber szerint: kis*, közepes* vagy nagy kaliberű A fegyvercsövek száma szerint: egycsövű, kétcsövű, három- (drilling) és négycsövű (vierling) * Csak golyós vadászfegyver esetében
Vadászlőfegyver-típusok Golyós, sörétes és vegyescsövű puskák léteznek Lehetnek egy- és többcsövűek (nem egyezik meg a váltócsővel) 1 (golyós), 2 (sörétes) - egycsövű; 3 - duplacsövű (sörétes); 4 - bock (sörétes); 5 - büchs (vegyes); 6 - bockbüchs (vegyes); 7 - drilling (vegyes); 8 - vierling (vegyes)
A golyós vadászlőfegyver részei A cső az irányzékkal B tok az adagoló- és elsütőszerkezettel C zárdugattyú D tus
Golyós vadászlőfegyverek I. A billenő (mozgatható) csövű fegyverek általában egylövetűek A merev csövű fegyverek csövét fixen beépítik a tokba Egylövetű: minden lövés után kézzel helyezzük a töltényűrbe a következő lőszert Ismétlő (a golyós fegyverek leggyakrabban ilyenek): zárdugattyú vagy záremelő kar kézi mozgatásával kerül a lőszer a töltényűrbe (feltöltött tárból) Öntöltő: az ürítés-töltés a lőporgázok nyomása és tolóereje felhasználásával történik (feltöltött tárból) (golyós fegyvernél tiltott!) Automata: folyamatos tüzelés az elsütőbillentyű húzva tartásáig vagy a tár kiürüléséig (feltöltött tárból) (tiltott!)
Golyós vadászlőfegyverek II. Előágy- és tusatár Elsősorban amerikai gyártás és használat Cső alakú tár a tusában vagy a cső alatt Változó súlypont, deformálódó ólomcsúcs Középágytár Ürítés a társzekrény fenéklemezének nyitásával, az adagológomb lenyomásával vagy a társzekrény kivételével
Golyós vadászlőfegyverek III. Kaliber szerinti besorolás (nem a teljesítmény, pl. a csőtorkolati energia, ill. a lövedék kezdősebessége szerint) Kis kaliber: 5,6 6,5 mm között Közepes kaliber: 7 8 mm Nagy kaliber: 8 mm felett
A golyós vadászlőfegyver részei a cső A lövés irányának megadása, a lőszer befogadása a töltényűrbe, a lövedék forgásra kényszerítése (2-3 fordulat) A nyílt irányzék a pontos lövést teszi lehetővé a célpont, a célgömb, a nézőke és a szem egy vonalba állításával 1 - töltényűr; 2 - átmeneti kúp; 3 - huzagolt csőfurat A mezők közötti távolság B ormózatok közötti távolság (kaliber)
A golyós vadászlőfegyver részei elsütőszerkezet Az elsütőberendezés lehet hagyományos egybillentyűs, gyorsítós egybillentyűs (Rückstecher v. francia gyorsítós), kétbillentyűs ( schneller ) gyorsítós B gyorsítós ( schneller ) 1 alaplap; 2 gyorsítóbillentyű; 3 elsütőbillentyű; 4 gyorsítórugó; 5 elsütőbillentyű-rugó; 6 állítócsavar A hagyományos egybillentyűs 1 elsütőbillentyű az emelővel; 2 elsütőbillentyű rugó
A golyós vadászlőfegyver részei a zárdugattyú A tárból a töltényűrbe tolja a lőszert Lezárja a csőfart Az ütőszeggel az elsütéskor működésbe hozza a lőszert A hüvelyvonóval kihúzza az elsütött lőszer hüvelyét A - zárfej; B - zárdugattyúház; C - zárfogantyú; D - ütőszeganya; E - zászlós biztosító
Golyós vadászlőszerek csoportosítása A töltényhüvely szerint: peremes vagy hornyolt A lövedék-kialakítás szerint: teljes (zárt) köpenyű, részben köpenyes (nyitott köpenyű), ólomlövedék A gyújtási mechanizmus szerint: peremgyújtású vagy központi gyújtású
A golyós vadászlőszer felépítése A - csappantyú; B - lőpor; C - töltényhüvely; D - lövedék
Golyós vadászlőszerek I. A hornyolt lőszerek (A) általában az ismétlő fegyverekhez készülnek A peremes lőszereket (B) általában billenő csövű fegyverekhez használják (európai kaliberjelölésnél R betű jelzi, pl. 7,62X54R)
Golyós vadászlőszerek II. A teljes köpenyes lövedék mélyebbre hatol, de kevésbé roncsol, a részben köpenyes jobban gombásodik, nagyobb belső sérülést okoz Teljes ólomlövedéket technikai, természetvédelmi és humánegészségügyi okokból már kevésbé használnak (pl..22 kalibernél még igen)
Golyós vadászlőszerek III. Peremgyújtású lőszert csak kis kalibernél alkalmaznak (pl..22lr), itt a töltényhüvely fenékrészében található a gyúelegy A központi gyújtású lőszerben a csappantyú külön feladata a lőpor begyújtása Csőtorkolati energia: a lövedék mozgási energiája a cső elhagyásakor (mv 2 /2)
Golyós kaliberjel megadása SI rendszer: fegyver, ill. lőszer kalibere (mm) X töltényhüvely hossza (mm), pl. 7X64 Angolszász rendszerű példák:.243: 0,243 inchet jelöl (1 inch=25,4 mm), tehát 6,17 mm 30-06: 0,3 inch a kaliber (7,62 mm); 1906 a.30-as Springfield hadipuska bevezetésének éve Egyéb jelölések: 8X68 S - megnövelt lövedékátmérő; 8X57 JS - megnövelt lövedékátmérő és gyalogsági helyett vadászlőszer (történelmi vonatkozás); Magnum - megnövelt hüvelyhossz;.22 LR (Long Rifle) - megnövelt hüvelyhossz;.22 Hornet - megnövelt hüvelyátmérő
A billenő csövű sörétes vadászlőfegyver részei A cső B előagy C zártest, benne a zár- és lakatszerkezet D tus
Sörétes vadászlőfegyverek A billenő (mozgatható) csövű fegyverek gyakoribbak ( két cső esetén egy elsütőbillentyűs sorrendváltós vagy kétbillentyűs) A merev csövű fegyverek csövét fixen beépítik a tokba (sokan vadásziatlannak tartják, mégis egyre inkább elterjednek) Öntöltő: az ürítés-töltés a lőporgázok nyomása és tolóereje felhasználásával történik (feltöltött tárból) A hazai szabályozás alapján legfeljebb 3 lőszer lehet egyszerre a fegyverben (1 db a töltényűrben és 2 db a tárban)
A sörétes vadászlőfegyver részei a cső A lövés irányának megadása, a lőszer befogadása a töltényűrbe, a szóráskép meghatározása Csak a töltényűr méretének megfelelő (esetleg rövidebb) lőszer használható, a hosszabb lőszer csőrobbanást okozhat! A hüvely kinyílása lövéskor 1 - töltényűr; 2 - átmeneti kúp; 3 - csőfurat; 4 - szűkítés
A sörétes vadászlőfegyver részei a szűkítés (choke) A lövés szórásképét állítja be Lehet fix, cserélhető vagy állítható A cserélhető szűkítés B fegyvercső 1 normál (vadászatra); 2 skeet (sportlövészet); 3 - csúcsíves; 4 kamrás (a sörétrajt gyorsítja); 5 harang (a szórásképet növeli); 6 - paradox kiképzés (gyöngygolyóhoz)
A sörétes vadászlőfegyver részei a zárszerkezet Feladata a cső és a zártest összekapcsolása különféle reteszelési megoldásokkal Leggyakrabban használt a Greener-zár 1 - csőtengely; 2 - csőkampók; 3 - reteszfészek; 4 - Greenerszeg nyúlványa; 5 - Greenerszeg; 6 - Scott-kulcs
A sörétes vadászlőfegyver részei a hüvelyvonók Feladata az elsütött (továbbá hüvelyvonó esetén a még ép) lőszer kiadása a töltényűrből A két részből álló hüvelykivető (ejektorhoz) B egy darabból készült hüvelyvonó (hüvelykitolóhoz)
A sörétes vadászlőfegyver részei a tus és az előagy Az előagy feladata a megtört fegyver egyben tartása, belső kakasnál a kakasok megfeszítése, a hüvelyvonó mozgatása A tus feladata a hátralökés átadása a lövő vállára A angol agy; B pisztolyfogású agy C domború agy; D Monte-Carlo agy A tusa hossza B lehajlás
Sörétes vadászlőszerek felépítése A - csappantyú; B - fémkupak; C - fenékfojtás; D - lőpor; E - fojtás; F - sörétszemek vagy gyöngygolyó; G - fedlap vagy csillagperem; H - töltényhüvely
Sörétes kaliberjel megadása Mennyi, a csőfuratba illő átmérőjű golyót tudnak önteni 1 font (453,6 g) ólomból (leggyakoribb a 12, 16 és 20) / a töltényhüvely hossza (mm), pl. 16/70
Sörétméretek és használatuk Alapvetően ólomból készül, egyes területeken természetvédelmi szempontból acélsörét használatát írhatják elő (a fegyvert be kell vizsgáltatni a nagyobb igénybevételre!) Alapvetően a 3 mm-es átmérő 10-es méretet jelöl, 0,5 mm változás pedig 2 lépést jelöl a számozásban (3,5 mm: 8-as; 2,5 mm: 12-es), a gyakorlatban azonban országonként, ill. gyártónként eltérő, ezért a mm-ben megadott átmérőt kell figyelni Leggyakoribb méretek: 12 (2,5 mm szalonka, galamb, gerle); 10 (3 mm fácán); 8 (3,5 mm fácán, nyúl, réce, róka); 6 (4 mm lúd, róka)
A szóráskép vizsgálata 35 m-ről 37,5 cm belső és 75 cm külső átmérőjű körre leadott lövéssel Találati sűrűség = találatok a belső körben x3 / találatok a külső körben 1 alatt külső sűrűség (csak kisebb távolságon hatékony); 1 felett belső sűrűség (csak nagyobb távolságon hatékony); ha a hányados 1, az egyenletes szórásképet mutat Százalékos szórásvizsgálat is lehetséges a lőszerben lévő összes és a próbakörben lévő sörétszemek arányának kiszámításával
Hatásos és biztonsági lőtávolság Vadászias (hatásos) lőtávolság: söréttel 30-40 m, gyöngygolyóval 50-60 m Biztonsági lőtávolság: a legnagyobb távolság, amelyre 30-35 -os csőállásnál a sörétszemek eljuthatnak (ökölszabály szerint a sörétméret mm-ben megadott átmérőjét 100-zal megszorozva m-ben kapjuk meg, pl. a 10-es, 3 mm-es sörét esetében 300 m a biztonsági lőtávolság)
Ballisztika A lövés elméletével foglalkozó tudományág Szempontokat ad a fegyver és a lőszer kiválasztásához, valamint a környezeti hatások (pl. időjárás) és a lőtávolság figyelembe vételéhez Fő területei a bel-, a kül- és a célballisztika
Belballisztika A szilárd (az égéshez szükséges oxigént is tartalmazó) lőpor égésével, a gáznyomás hatásával, a lövedék és a fegyver mozgásával (hátralökés és vibráció) foglalkozik Előperiódus: a lőpor meggyulladásától a maximális gáznyomás 10%-áig Főperiódus: a lövedék huzagokba préselődésétől a gáznyomás maximumán való túllépésig Utóperiódus: a gáznyomás csökkenésétől addig, amíg a lövedék a maximális sebességével elhagyja a csőtorkolatot és a lőporgáz már nem hat rá
Gáznyomás és lövedéksebesség Heves égésű lőpor csőhossz (cm) Lassú égésű lőpor
Külballisztika A lövedéknek a csőtorkolat és a célpont közötti röppályán való mozgásával foglalkozik, amit számos tényező befolyásol Lövedékjellemzők: tömeg, alak A lövés (ferde hajítás) paraméterei: kezdősebesség, tengely körüli forgás (rotáció), indulási szög Környezeti hatások: nehézségi erő (gravitáció), közegellenállás (légellenállás), időjárási körülmények
A röppálya elemei
Célballisztika A lövedéknek a célba való becsapódás utáni mozgásával foglalkozik A vad testében elsődleges (becsapódó és deformálódó lövedék által a belső szervekre kifejtett) és másodlagos (a bőrön keresztül az idegrendszerre kifejtett sokk ), hatás Nagyvad esetében általában az elsődleges, apróvadnál a másodlagos hatás jelentősége nagyobb
Optikai eszközök - Keresőtávcső A nagyvadvadászat kötelező kelléke Az elejteni kívánt vad azonosítása és elbírálása Figyelembe vehető szempontok: A használó életkora (látásminősége) Nagyítás (leggyakoribb a 7X-es, 8X-os és a 10X-es) Objektív mérete (leggyakoribb a 32, az 50 és az 56 mm) Szürkületi érték (az objektív átmérője és a nagyítás szorzatának négyzetgyöke) Fényerő (gyújtótáv / objektívátmérő) Jelzés példa: Látómező nagysága 7 X 50
A keresőtávcső felépítése A - okulár B - élességállító C - objektív D - prizmarendszer E - tengely F - okulár finomállítója
A keresőtávcső beállítása Az élességállítót és a jobb okulár finomállítóját valamelyik irányba ütközésig tekerjük Csak a bal lencsébe nézve egy távoli tárgyra állva élesre állítjuk a képet (az élességállítóval) Ugyanazon a tárgyon maradva, csak a jobb lencsébe nézve élesre állítjuk a képet (a finomállítóval) Az összekötő hídon addig mozgatjuk a két látcsőtestet, amíg egyetlen kör alakú képet látunk a látómezőben (a szemtávolság beállítása)
Optikai eszközök - Céltávcső A nyílt irányzékos lövést váltja ki (4 helyett 3 pontot kell egy tengelyre beállítani: vad, szálkereszt, szem) A keresőtávcsőhöz hasonló értékekkel jellemezhető Nem csak fix nagyítással készül (variábilis céltávcső): a kisebb nagyítási értékhez (pl. 1,5-2,5X) nagyobb látómező társul, így alkalmasabb futóvad lövéséhez (vaddisznóhajtás), a nagyobb nagyítás jobb szürkületi értékkel párosulva pedig szegényes fényviszonyok között használható jól (pl. vaddisznó éjszakai vadászata) Számos szálkereszt (irányzójel) típus elérhető különböző feladatokra és egyéni preferenciák kielégítésére
A céltávcső felépítése A - okulár B - élességállító C - nagyításállító D - szálkereszt E oldal- és magasságállító F objektív G - tartóbilincsek Szálkereszttípusok
További optikai eszközök POINT irányzék: nem valódi távcső, apróvadvadászaton és vaddisznóhajtáson használható, kevésbé elterjedt Spektív: a keresőtávcső szerepét tölti be (főként őzbakvadászat során), nagy nagyítás (15-60X) és objektív 60-80 mm) Távolságmérő (kézi vagy távcsőbe épített) Infra- és hőkamera: Tiltott eszközök!!!
Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom ésa képek forrása: Hegyi, I. (2014): Vadászfegyver, lőszer, optika. 332-363 p. In.: Heltay, I.: Vadásziskola. Dénes Natúr Műhely, Budapest