EIOPA/11/ január 23.

EIOPA/11/133 2012. január 23. Az EBFH 2012. évi munkaprogramja

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Szakpolitika... 6 2.1. Szolvencia II... 6 2.1.1. Eszközök és források, köztük a biztosítástechnikai tartalékok értékelése... 7 2.1.2. Szavatolótőke-követelmények és szavatolótőke... 7 2.1.3. Belső modellek... 7 2.1.4. Beszámolás és közzététel... 7 2.1.5. Irányítás... 8 2.1.6. Felügyeleti felülvizsgálati folyamat... 8 2.1.7. Csoportszintű kérdések... 8 2.2. Csoportszintű kérdések a biztosítási csoportokról szóló jelenlegi irányelv alapján... 8 2.3. Egyenértékűség... 8 2.4. Foglalkoztatói nyugdíjak... 9 2.5. Számvitel... 10 2.6. Nemzetközi kapcsolatok... 11 3. Fogyasztóvédelem és pénzügyi innováció... 13 3.1. Fogyasztóvédelem... 13 3.2. Pénzügyi innováció... 14 3.3. Biztosítási garanciarendszerek... 14 3.4. Ágazatok közötti együttműködés és külső kötelezettségvállalás... 15 4. Felügyelet... 16 4.1. Határokon átnyúló válságkezelés... 16 4.2. Vegyes bizottság... 16 4.3. Felügyeleti kollégiumok... 16 4.4. Felügyeleti kultúra... 17 4.5. Felügyeleti gyakorlatok... 18 5. Az EBFH szervezete... 19 5.1. Kapcsolat a tagokkal... 19 2/24

5.2. Kapcsolat az érdekelt felekkel... 19 5.2.1. Az EBFH érdekképviseleti csoportjai (az EBFH-rendelet 37. cikke) 19 5.2.2. Uniós intézmények... 19 5.2.3. Általános együttműködés más érdekelt felekkel... 20 5.3. Személyzet... 21 5.4. HR-politika... 21 5.5. Belső ellenőrzés... 22 5.6. Vészhelyzeti tervezés... 22 5.7. Költségvetés... 22 6. Szervezeti és társadalmi felelősség... 23 6.1. Frankfurt város közösségének tagja... 23 6.2. A szénlábnyom csökkentése... 23 6.2.1. Kiküldetések... 23 6.2.2. Fogyóeszközök, irodaszerek és szervezeti anyagok... 24 6.3. Fiatalok oktatása... 24 3/24

1. Bevezetés Ez a munkaprogram az EBFH működésének második évében elérni kívánt célokat és leszállítandó anyagokat írja le. Jóllehet az EBFH már minden szempontból kész európai ügynökségként működik, sok még az olyan folyamat és eljárás, amely finomítást vagy a növekvő szervezethez és annak új feladatköreihez való hozzáigazítást igényel. A 2012-re tervezett beruházások és személyzeti létszámemelés egy részének célja a szervezet megerősítése, hogy európai ügynökségként be tudja tölteni szerepét. 2012 egyben a Szolvencia II működésbe lépése előtti utolsó előkészületek éve is. Ismét egy átmenetet jelentő év vár ránk. A több mint tízéves előkészítés eredményeképpen, amelyet nemcsak Európán belül, hanem világszerte is sok vita, kompromisszum és újonnan kidolgozott elképzelés fémjelzett, olyan felügyeleti rendszer jött létre Európa számára, amely ugrásszerű javulást fog jelenteni a biztosítási ágazat biztonsága és a stabilitása, valamint a kötvénytulajdonosok szempontjából. Az EBFH 2012 végére kész lesz arra, hogy a Szolvencia II beszámolási követelményei alapján összegyűjtse az új adatokat a nemzeti felügyeletektől, továbbfejlessze elemzőképességét, és az új rendelet alapján megvalósuló mindennapos felügyeletre való felkészülés során szorosabban összehangolja a nemzeti felügyeletek közötti munkát. A közös európai megközelítés növekvő szerepe más szakpolitikai területeken is szilárdan előmozdítja az EBFH munkáját. A fogyasztóvédelem szoros együttműködésben a többi európai felügyeleti hatósággal, az EBH-val és az EÉPH-val továbbra is harmonizáltabb megközelítést igényel, az országok és az ágazatok között is. A nyugdíjágazatban Európa-szerte felmerülő kihívások, továbbá az ágazatnak a gazdaság, valamint a pénzügyi és társadalmi stabilitás szempontjából növekvő jelentősége megkövetelik a felügyeletek proaktív, innovatív és energikus fellépését. Az EBFH egyre nagyobb szerepet fog játszani azokban az erőfeszítésekben, amelyek egy Európa-szerte harmonizált megközelítés megteremtésére irányulnak, amely nem jelent szükségszerűen azonos megközelítéseket. A technikai standardok és iránymutatások saját szakpolitikai területein történő kidolgozása mellett az EBFH felügyeleti szerepe is bővülni fog, a pénzügyi felügyelet európai rendszerébe tartozó partnereivel, a nemzeti felügyeleti hatóságokkal, az EBH-val, az EÉPH-val és az ERKT-vel együtt. A valamennyi partner közötti hatékony és eredményes kommunikáció biztosítása érdekében hosszabb távú megoldások kidolgozására kerül majd sor. A 4/24

Szolvencia II adatoknak az EBFH és az ERKT közötti, 2013-tól kezdődő cseréje érdekében kétoldalú jelleggel is előkészítő munkát fognak végezni. Mindezek a fejlemények azzal járnak, hogy a szervezet a költségvetést és az erőforrásokat illetően tovább nő. A személyzet létszáma az e munkaprogramban meghatározott célkitűzések elérése és anyagok leszállítása érdekében 46-ról 69-re fog emelkedni. A rendeletben meghatározott megbízás tekintetében még mindig szükség lesz prioritási sorrend felállítására, mivel az EBFH csak 2020-ban éri majd el tervbe vett méretét. 2012-re a költségvetés 10,6 millió euróról 15,6 millióra emelkedik, amelyből a Bizottság 40%-os, a tagok pedig 60%-os részt állnak. 5/24

2. Szakpolitika 2.1. Szolvencia II Közeledik a Szolvencia II keret végrehajtási határideje: a tagállamokban folyik a felkészülés az új keret nemzeti jogban történő 2013-as végrehajtására, a vállalkozások pedig készülnek a változásokra, amelyet az új rendszer hoz tevékenységeikben. Az EBFH továbbra is elkötelezett az új rendszer további fejlesztése mellett. Az EBFH ugyanakkor dolgozik azoknak az eszközöknek és folyamatoknak az előkészítésén, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítani tudja a vállalkozások és a felügyeletek számára a zökkenőmentes átmenetet. Az EBFH 2012-ben a meghatározott szükségleteknek megfelelően végrehajtás- és szabályozástechnikai standardokat, valamint iránymutatásokat fog kidolgozni az e dokumentumban említett különböző munkafolyamatok keretében, hogy kiegészítse az Európai Bizottság által kiadott elveket és rendeletet. E leszállítandó anyagok konkrét köre és időzítése a II. gyűjtőirányelvre vonatkozó végleges határozatig, valamint a Szolvencia II-t végrehajtó, végleges felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jóváhagyásáig még várat magára. 2012 májusa és júniusa során kerül majd sor az EBFH Szolvencia II-vel kapcsolatos standardjairól és iránymutatásairól folytatott nyilvános konzultációk első nagyobb hullámára. Ezt megelőzően az EBFH továbbra is be fogja vonni az EBFH biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoportját a standardok és iránymutatások tervezeteiről folytatott előzetes konzultációk során. A standardok és iránymutatások végső leszállítását 2012 szeptemberére tervezik. Ez zárja le az EBFH által elindított főbb szabályozási kezdeményezéseket, amelyek az EBFH-rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardoknak és gyakorlatoknak a Szolvencia II elindulásáig történő kialakítására irányultak. Az EBFH a Szolvencia II rendszerről folytatott tárgyalások utolsó szakaszai alatt igyekszik elérni, hogy kellő időben megtörténjen az átállás a szabályozás előkészítéséről a Szolvencia II konvergens végrehajtásának biztosítására, és ezzel az EBFH-rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően betöltse azt a szerepkörét, hogy hozzájárul a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése és a jogi aktus következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása révén. Az EBFH a felügyeleti munkatársak számára az új rendszer alkalmazásának tárgyában elindított sikeres képzési programon túlmenően egy kifejezetten e célt szolgáló kérdés-válasz eljáráson keresztül fog támogatást biztosítani a Szolvencia II végrehajtásához. 6/24

Az EBFH be fogja vezetni a Szolvencia II-vel kapcsolatos meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges eljárásokat is, mint amilyen például a biztosítási vállalkozások által alkalmazandó diszkontráta közzététele és a Szolvencia II értékelési standardjai és a nemzetközi számviteli szabványok összeegyeztethetőségének folyamatos értékelése. A Szolvencia II keret alkalmazásának e folyamatos nyomon követése érdekében az EBFH azonosítani fogja a konkrét adatigényeket, és biztosítani fogja az EBFH más feladataival és munkafolyamataival való összehangolást. 2012-re a következő további prioritások azonosíthatók, amelyeket standardok vagy iránymutatások formájában fognak kidolgozni: 2.1.1. Eszközök és források, köztük a biztosítástechnikai tartalékok értékelése o a biztosítástechnikai tartalékok diszkontálására használt kockázatmentes kamatlábgörbe meghatározása és átmeneti intézkedések alkalmazása; o iránymutatások kidolgozása a legjobb becslés és a kockázati ráhagyás kiszámításához; o az IFRS szerinti értékelés és a Szolvencia II értékelési megközelítései közötti összhang értékelése. 2.1.2. Szavatolótőke-követelmények és szavatolótőke o a tőkekövetelmények további meghatározása olyan konkrét területeken, mint például a katasztrófakockázat vagy az egészségügyi kockázat; o a szavatolótőke felhasználása és kibocsátása terén bekövetkező fejlemények értékelése (felügyeleti jóváhagyási folyamatok, pénzügyi innováció). 2.1.3. Belső modellek o Az EBFH az alkalmazási folyamatok közeledésének és összhangjának elősegítése érdekében tapasztalatcserét fog kezdeményezni a felügyeletek között a belső modellek alkalmazásának felülvizsgálata terén. Erre eseti ülések és képzések keretében kerül majd sor. 2.1.4. Beszámolás és közzététel o a beszámolási követelményekre vonatkozó kötelező erejű technikai standardok nemzeti felügyeletek általi végrehajtásának támogatása; 7/24

o az adatbázis-követelmények kidolgozása az EBFH-nál folyó adatgyűjtéshez, amelynek célja az ERKT-vel és pénzügyi stabilitási célokkal kapcsolatos további felhasználás. 2.1.5. Irányítás o A sajátkockázat- és szolvenciaértékelésre vonatkozó iránymutatás véglegesítése. 2.1.6. Felügyeleti felülvizsgálati folyamat o A kockázatértékelési keretre és a felügyeleti folyamatra, ezen belül a felülvizsgálatra, a felügyeleti hatáskörökre és fellépésekre vonatkozó iránymutatások véglegesítése. 2.1.7. Csoportszintű kérdések o a Szolvencia II-ben foglalt csoportszintű szavatolótőke-megfelelésre és felügyeletre vonatkozó követelmények alkalmazásának biztosítása a felügyeleti kollégiumok keretében; o a csoporton belüli ügyletekre és kockázatkoncentrációra vonatkozó iránymutatás véglegesítése; o annak tisztázása, hogy a Szolvencia II-t hogyan kell alkalmazni az EU-ban fióktelepeken keresztül tevékenységet folytató harmadik országbeli biztosítókra. 2.2. Csoportszintű kérdések a biztosítási csoportokról szóló jelenlegi irányelv alapján Az EBFH a biztosítási csoportokra nehezedő felügyeleti terhek minimalizálása és a válságos időszakokra való jobb felkészülés érdekében 2012-ben tovább munkálkodik a felügyeleti gyakorlatok közelítésén és a felügyeleti együttműködésen. 2.3. Egyenértékűség Az EBFH a 33. cikknek megfelelően végleges, teljes körű konzultáción alapuló szaktanácsadás formájában továbbra is segítséget nyújt az Európai Bizottságnak a harmadik országbeli felügyeleti rendszerek egyenértékűségével kapcsolatos határozatok előkészítésében. Ezenkívül az EBFH 2012-ben készen áll a következőkre: 8/24

o o hozzájárulások készítése bármilyen egyéb, egyenértékűséggel kapcsolatos megkeresés vagy technikai anyagra vonatkozó bizottsági kérés alapján, ideértve az átmeneti intézkedéseket; elemzések készítése az egyenértékűséggel kapcsolatos jövőbeni bizottsági határozatok és/vagy hasonló intézkedések hatásait illetően; o az uniós csoportfelügyeleti és egyedi felügyeletet végző hatóságok számára a Szolvencia II irányelv 227. cikkének (2) bekezdésével és 260. cikkének (1) bekezdésével összhangban általuk végzett egyenértékűségi értékelések módszertanával kapcsolatban nyújtott 3. szintű útmutatásra irányuló szabályozási munka elindítása (a Szolvencia II 2. szintű végrehajtási intézkedések közzétételét követően); o a svájci, bermudai és japán felügyeleti rendszerek egyenértékűségét értékelő jelentések átdolgozásának megkezdése a Szolvencia II keretirányelv módosításainak közzétételét követően. Az EBFH jövőbeni egyenértékűségi értékelések elkészítésére irányuló munkája várhatóan további lendületet ad majd a szabályozási párbeszédeknek, és előrébb viszi a globális standardok meghatározott szempontjairól folyó vitákat. 2.4. Foglalkoztatói nyugdíjak Az Európai Bizottság 2011 áprilisában tanácsadás iránti kérelmet adott ki az EBFH-nak, amelyben 1. szintű technikai tanácsadást kért arra nézve, hogyan kellene javítani a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló irányelvet a következő három célkitűzés elérése érdekében: o átlátható és kockázatorientált felügyeleti keret létrehozása a foglalkoztatói nyugdíjak számára Európában, amely a jelenleginél magasabb fokú harmonizációhoz vezetne; o a határokon átnyúló foglalkoztatóinyugdíj-rendszerek létrehozásával kapcsolatos jogi, szabályozási és adminisztratív követelmények egyszerűsítése; o a befizetésekkel meghatározott rendszereket működtető foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények prudenciális szabályozásának korszerűsítése és erősítése. Az EBFH 2011 decemberében szállítja le végleges, teljes körű konzultáción alapuló szaktanácsát. 2012-ben a Bizottság által kért pontosítások biztosítása céljából vagy az EBFH saját kezdeményezésére várhatóan további munkára kerül sor. 9/24

Az EBFH által a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények harmonizált és kockázaton alapuló felügyeleti és szabályozási kerete tekintetében ajánlott megközelítés a holisztikus mérleg koncepcióján alapul, amely lehetővé fogja tenni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények kötelezettségeinek és forrásainak (többek között az eszközöknek és a biztosítéki mechanizmusoknak) a következetes nyilvántartását és mérését. A szaktanács átadását követő hat hónap során az EBFH az ágazattal együttműködve módszertanokat fog kidolgozni a holisztikus mérlegben foglalt különféle biztosítéki mechanizmusok számszerűsítésére. Ez a munka elengedhetetlen ahhoz, hogy bármilyen mennyiségi hatástanulmány készülhessen. Az EBFH ezután leírásokat dolgoz ki, és célzott eljárás keretében elkészíti a mennyiségi hatástanulmányt, támogatást nyújtva ezzel a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló átdolgozott irányelvre irányuló bizottsági javaslathoz. Ezen túlmenően az EBFH biztosítani fogja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló az I. gyűjtőirányelv (2010/78/EU irányelv) által módosított irányelv különféle követelményeinek következetes végrehajtását is. Ez számos kezdeményezést fog magában foglalni. Az EBFH a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló irányelv 20. cikkének (11) bekezdése alapján meg fogja kezdeni a munkát egy végrehajtástechnikai standardtervezeten, amelyet 2014. január 1-jéig kell az Európai Bizottsághoz benyújtani. Az EBFH több nyilvántartást is ki fog alakítani és fenn fog tartani a foglalkoztatói nyugdíjak tekintetében, így például a tagállamok illetékes hatóságai által bejelentett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nyilvántartását és a tagállamok illetékes hatóságai által bejelentett, betiltott foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nyilvántartását. 2.5. Számvitel Az EBFH továbbra is követni fogja az európai számviteli környezet változásait, különösen azáltal, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) Európai Unióban történő alkalmazásával összefüggésben követi az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) munkáját és ahhoz információkat szolgáltat. Az EBFH továbbra is szorosan nyomon fogja követni a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) napirendjét, és a biztosítást és/vagy a foglalkoztatói nyugdíjakat érintő területeken információt fog számára szolgáltatni. 10/24

2.6. Nemzetközi kapcsolatok Az európai felügyeleti hatóságok szabályozástechnikai standardok készítésére vonatkozó hatáskörével párosulva, amelyek kötelező jogi erejét a Bizottság biztosíthatja, a biztosítás és a nyugdíjak területén fennálló szabványmeghatározási szerepkörének betöltése érdekében növekszik az EBFH érintett nemzetközi szervezetekben való képviselete (a 33. cikknek megfelelően). Ezzel összefüggésben az EBFH álláspontját a tagok támogatásával dolgozzák ki, és azt a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetségének (IAIS) és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek az érintett bizottságaiban fejtik ki. Külön hangsúlyt fognak helyezni arra, hogy az EBFH jobban hallassa a hangját a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetségének végrehajtó bizottságában, valamint a ComFrame projekt előmozdítására. Az EBFH ugyanakkor rendszeres párbeszédek és a harmadik országokkal, köztük az USA-val, Kínával, Japánnal és Latin-Amerikával való szoros kapcsolattartás révén folytatja nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését. Tájékoztatás és pénzügyi stabilitás A pénzügyi stabilitással kapcsolatos feladatok célja az EBFH-rendelet 22. és 23. cikkével összhangban a mikroprudenciális szinten jelentkező tendenciák, potenciális kockázatok és sebezhető pontok korai szakaszban történő azonosítása, és szükség esetén a megfelelő intézmények tájékoztatása. Az EBFH az EBFH-rendelet 32. cikkével összhangban nyomon fogja követni az ágazatok strukturális fejleményeit, valamint adott esetben a meghatározott termékekkel összefüggő kockázatokat. Az ERKT-vel és a többi európai felügyeleti hatósággal együttműködésben el kell végezni egy kockázati tábla további fejlesztését és nyomon követését. 2012-ben a biztosítási ágazat tekintetében sor kerül egy harmonizált páneurópai stresszteszt elvégzésére is, együttműködésben az ERKT-vel, az EKB-vel és az EBH-val. Az EBFH az előző évekhez hasonlóan 2012 őszén leszállítja az ágazati fejlemények éves értékelését, amely rámutat a pénzügyi stabilitást érintő hatásokra; emellett 2012 tavaszán egy ideiglenes jelentés készül, amely a 2011 vége óta mutatkozó fő piaci tendenciákat körvonalazza. Az EBFH rendszeresen be fog számolni az európai Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) által szervezett Pénzügyi Stabilitási Kerekasztalnak és az ERKT-et is tájékoztatni fogja az Európai Unió (viszont)biztosítási és foglalkoztatói nyugellátási ágazatában fennálló pénzügyi feltételekről és pénzügyi stabilitásról. 11/24

Az EBFH tovább fogja fejleszteni az EBFH pénzügyi stabilitási jelentéseinek keretében az Európai Unióban működő foglalkoztatói nyugdíjalapok, valamint biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozások tekintetében gyűjtött aktuális és múltbeli adatokat tartalmazó adatbázisát. Az EKB-vel és az ERKT-vel fennálló kölcsönös megállapodásokat követve, összhangban az EBFH-rendelet 36. cikkével adatcserét kell folytatni. Az EBFH a Szolvencia II bevezetésére számítva tekintetbe fogja venni a 2012-ben hatályba lépő egységes beszámolási standardok céljából gyűjtendő adatokat. Ez a lehető legtöbb pénzügyi stabilitási célból szükséges adatot köztük az ERKT adatait is magában foglalná, összhangban az EBFH-rendelet 35. cikkével. Az EBFH rendelkezésére álló adatok növekedésével párhuzamosan nő az igény a számszerű adatok összegyűjtésével, kezelésével és hitelesítésével kapcsolatos szakértelem, valamint az olyan elemzők iránt, akik biztosítani tudják a tagok, az ERKT és a kockázati tábla számára a szükséges mögöttes értelmezést és elemzést. 12/24

3. Fogyasztóvédelem és pénzügyi innováció E terület feladatai közé tartozik többek között a fogyasztói trendek elemzése, a pénzügyi írástudással kapcsolatos kezdeményezések áttekintése, az ágazati képzési szabványok kidolgozása, a közös közzétételi szabályokhoz való hozzájárulás és a meglévő/új pénzügyi tevékenységek nyomon követése. 3.1. Fogyasztóvédelem Az EBFH megbízásával összhangban tovább fogja fejleszteni és érvényesíteni vezető szerepét abban, hogy támogassa a piacon a fogyasztói pénzügyi termékek és szolgáltatások vonatkozásában az átláthatóságot, az egyszerűséget és a méltányosságot a belső piac egész területén (az EBFH-rendelet 9. cikke). Ez a termékek kockázataira és költségeire, az idevágó szabályozási követelményekre és panaszkezelési eljárásokra vonatkozó szabványosítottabb és összehasonlíthatóbb információk kidolgozása révén fog megvalósulni. Az EBFH e tekintetben rendkívül fontosnak tartja, hogy a fogyasztóknak rendelkezniük kell a kellő önbizalommal és kellően erős helyzetben kell lenniük ahhoz, hogy a biztosítási termékek és nyugdíjak vásárlásakor megfelelően tudjanak dönteni. Az EBFH-n belül a fogyasztóvédelmen és pénzügyi innováción dolgozó szabályozási egységet a fogyasztóvédelemmel és pénzügyi innovációval foglalkozó bizottság (CCPFI) munkáját is figyelembe véve 2012- ben jelentősen bővíteni kell, hogy még proaktívabban dolgozhasson a következőkkel kapcsolatos problémákon: o A fogyasztói trendek további gyűjtése, elemzése és az ezekről való beszámolás, a termékekkel és az új információs technológiák alkalmazásával kapcsolatos jelentős fejleményekre összpontosítva, ami szükségszerűen kiegészíti a pénzügyi innováció cím alatt az új és innovatív pénzügyi tevékenységek nyomon követése és értékelése kapcsán végzett munkát. A munka elvégzésére a szükséges adatigényeknek megfelelően naprakésszé tett módszertan létrehozása után kerül sor. Módszertant kell létrehozni a lakossági termékekkel kapcsolatos kockázatok azonosításához is. o Pénzügyi írástudási és oktatási kezdeményezések áttekintése és összehangolása szoros együttműködésben az Európai Bizottsággal és az OECD-vel, amennyiben lehetséges, a vegyes bizottság keretében. o Iránymutatások és ajánlások, amelyek előmozdítják a piacok biztonságát és megbízhatóságát, valamint a szabályozási gyakorlat közeledését. E tekintetben a panaszok biztosítási vállalkozások általi kezelésére vonatkozó iránymutatás-tervezet véglegesítését 2012 második negyedévére ütemezték. A panaszok biztosításközvetítők és foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények általi kezelése tekintetében további munka végezhető. A vegyes bizottság keretében mérlegelhető a panaszkezelés közös, több ágazatot átfogó megközelítése is. 13/24

o Ágazati képzési szabványok kidolgozása, figyelembe véve a biztosításközvetítési irányelv rendelkezéseinek vonatkozó átdolgozásait, annak tudatában, hogy a biztosításközvetítési irányelv átdolgozását 2012-re ütemezték be. 3.2. Pénzügyi innováció A CCPFI égisze alatt a pénzügyi innováció tekintetében végzett munka további erőforrásokat fog megkívánni. A CCPFI folytatni fogja az új és innovatív pénzügyi tevékenységek nyomon követésére és értékelésére irányuló tevékenységét, a helyes gyakorlatokra vonatkozó jelentéseket fog kiadni, és amennyiben célszerűnek tartja, a piacok biztonságának és megbízhatóságának, valamint a szabályozási gyakorlat közeledésének elősegítése érdekében javaslatot tesz iránymutatások és ajánlások elfogadására. Ez a munka az új pénzügyi termékek átláthatóságának és biztonságának a kötvénytulajdonosok és a nyugdíjalapok kedvezményezettjei érdekében történő előmozdítása révén szükségszerűen kiegészíti a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos fenti kezdeményezéseket. Példaként megjegyzendő, hogy fontos új munkarészt fog jelenteni a Szolvencia II keret termékfejlesztésekre gyakorolt hatásának értékelése. A vegyes bizottság keretében munkavégzés várható a közös közzétételi szabályok és eladási gyakorlatok fejlesztése tekintetében, amely esetlegesen magában foglalhatja a biztosításközvetítési irányelv és a csomagolt lakossági befektetési termékekkel kapcsolatos tájékoztatásról és azok értékesítéséről szóló rendelet fent említett átdolgozásával kapcsolatban a Bizottságnak történő tanácsadást is. 3.3. Biztosítási garanciarendszerek Egy másik terület, amelyen az EBFH továbbra is információkkal fog szolgálni a Bizottság munkájához, a biztosítási garanciarendszerek területe, összhangban az EBFH megbízásával, amely szerint hozzájárulhat a nemzeti biztosítási garanciarendszerek egy megfelelően finanszírozott és kellően harmonizált európai hálózata iránti igény felméréséhez, továbbá jelentést tehet az alábbiak tekintetében felmerülő új fejleményekről, illetve előrehaladásról : [ ] g) harmonizált és megfelelően finanszírozott, uniós szintű megoldás a biztosítási garanciarendszerek tekintetében (az EBFH-rendelet 26. cikke és 27. cikkének g) pontja). E tekintetben folyamatban van a biztosító vállalkozások meglévő felszámolási eljárásainak értékelése, és előreláthatóan további munka származhat a biztosítási garanciarendszerekről szóló jogalkotási aktusból, amelynek előterjesztését az Európai Bizottság 2012-re ütemezte be. 14/24

3.4. Ágazatok közötti együttműködés és külső kötelezettségvállalás Az EBFH fogyasztóvédelemmel és pénzügyi innovációval kapcsolatos munkáját, adott esetben, az ágazatok közötti következetesség biztosítása érdekében a két másik európai felügyeleti hatósággal közösen végzik el, az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága fogyasztóvédelmi albizottságának égisze alatt. Az EBFH érdekelt feleivel, különösen a fogyasztóvédelmi szervezetekkel szoros együttműködésben is sor kerül munkavégzésre. Az EBFH 2012-ben ismét meg fogja szervezni az EBFH fogyasztóvédelmi napját, amelyet először 2011 decemberében indítottak el. Az EBFH mindazonáltal nyitott lesz a cserére általánosabban valamennyi érdekelt féllel, így az ágazattal és a közvetítőkkel. 15/24

4. Felügyelet 4.1. Határokon átnyúló válságkezelés Az EBFH a válságkezelésre vonatkozó stratégiai iránymutatásban nagy vonalakban meghatározott szakaszoknak megfelelően, az EBFH-rendelet 18., 25. és 27. cikke alapján folytatni fogja a válságkezelési keret fejlesztését. Az EBFH a válságkezeléssel foglalkozó munkacsoporton keresztül 2011-ben kidolgozott keretrendszerre építve 2012- ben tovább fogja fejleszteni a keret megszakítási elemét. Tervben van a döntéshozatal során felhasználható elemzési eszközök fejlesztése is, valamint a nyomon követési és a partneri felülvizsgálati folyamat befejezése is (az EBFH-rendelet 30. cikke). 2012 későbbi időszakában egy szimulációs gyakorlatot is végeznek majd, hogy teszteljék az új keret működését. Az EBFH a biztosításra vonatkozó válságkezelési javaslatok kidolgozása során hozzá fog járulni az Európai Bizottság munkájához is, párhuzamosan az IAIS rendszerszintű jelentőséggel bíró biztosítási vállalkozások szanálási eszközeivel kapcsolatos munkájával. A közös munka elvégzésére e területen az EBH, az EÉPH és az EBFH közötti szoros együttműködésben, a vegyes bizottságban kerül sor. Szoros lesz az együttműködés emellett az ERKT-val, az Európai Tanáccsal és az Európai Bizottsággal is. 4.2. Vegyes bizottság 2012-ben a vegyes bizottság tovább fogja fejleszteni munkáját a három, pénzügyi konglomerátumokkal, több ágazatra kiterjedő fejleményekkel, kockázatokkal és veszélyekkel, pénzmosás elleni küzdelemmel, valamint fogyasztóvédelemmel és pénzügyi innovációval foglalkozó albizottságban. Az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) történő információcserét szintén tovább fogják fejleszteni. Az EBFH azt tervezi, hogy azoknak a munkatársainak a számát, akik a vegyes bizottság munkájának szervezésével és támogatásával foglalkoznak, megkétszerezi, vagyis 2-ről 4-re emeli. 4.3. Felügyeleti kollégiumok Az EBFH személyzete a 2011-ben gyűjtött tapasztalatokra építve intenzíven részt fog venni a felügyeleti kollégiumok (kollégiumok) tevékenységeiben; ennek kapcsán a kollégiumokba vetett bizalom építésére és a kollégiumok működésének nyomon követésére fog összpontosítani. Az EBFH-ra az egyes kollégiumokon belül konkrét felelősségeket és feladatokat bíztak, tekintettel az EBFH-rendeletben meghatározott szerepkörére (8. cikk (1) bekezdés, 21. cikk (1) bekezdés és (2) bekezdés), amelynek megfelelően előmozdítja és vezeti a kollégiumok hatékony, eredményes, következetes és egységes működésének biztosítását, és elősegíti az uniós jog következetes 16/24

alkalmazását. Az EBFH kollégiumokra vonatkozó 2012-es cselekvési tervének alapját a kollégiumok 2011-es működésének eredménye képezi majd, és mérhető, reális, ugyanakkor nagyra törő célokat fog tartalmazni. Az EBFH munkatársai a kollégiumok tagjaként továbbra is tanáccsal fogják ellátni a csoportfelügyeleteket és kollégiumokat a kollégium működésének javítása tekintetében fennálló lehetőségekkel kapcsolatban. Össze fogják gyűjteni a gyakorlati megoldásokat és a felügyeleti gyakorlat példáit, a vonatkozó munkacsoportokkal együttműködésben legjobb gyakorlatokat dolgoznak ki, és azokat a kollégiumok rendelkezésére fogják bocsátani. Az EBFH a kollégiumokban való részvételekor 2012-ben kifejezetten elő fogja mozdítani a kockázatokra vonatkozó gyakori információcserét és megbeszéléseket. Az ERKT és az EBFH által biztosított kockázatértékelésnek a kollégiumok kockázatértékeléseivel való összehasonlítása révén kialakítható a EBFH csoportokra vonatkozó naprakész kockázatértékelése. A biztonságos és megbízható információcsere kollégiumokon belüli előmozdítása érdekében az EBFH prioritásként fogja kezelni a válság idején is a kollégiumokon belüli biztonságos információcserére szolgáló közös informatikai megoldás bevezetésére irányuló munkáját, azzal a céllal, hogy az eszköz 2012-re elkészüljön. Az EBFH kollégiumokban való részvétele segíteni fogja a felügyeleti kollégiumokra irányuló Szolvencia II munkafolyamatokkal kapcsolatos politikát is azáltal, hogy tisztázza, megerősíti és racionalizálja a kollégiumok szerepét a kollégiumok működéséről szóló iránymutatásokban és ajánlásokban, emellett információkkal szolgál majd a például a kollégiumokon belüli információcserére és a belső modellek jóváhagyási folyamatára vonatkozó technikai standardokhoz, iránymutatásokhoz és ajánlásokhoz is. A kollégiumi munkával és válságkezeléssel foglalkozó munkatársak száma 2012-ben 6 teljes munkaidős egyenértékről 10 teljes munkaidős egyenértékre fog nőni. 4.4. Felügyeleti kultúra A rendelet hangsúlyozza az Európai Unióban a közös felügyeleti kultúra fontosságát, amely a közös felügyeleti készségek és megközelítések kiépítését célzó technikai képzés és személyzeti csere révén valósulhat meg. A képzés során felölelt témák összhangban vannak az EBFH által végzett munkával, amelynek egyik fő mozgatóereje a Szolvencia II, amelyet a pénzügyi stabilitás, a foglalkoztatói nyugdíjak, a fogyasztóvédelem és a felügyeleti gyakorlatok közeledése követnek. A Szolvencia II 2012 végéig történő végrehajtását követően a hangsúly a szabályozásról a felügyeletre kerül majd át. A jövőbeni képzés az operatív felügyeleti munkatársaknak szól, célja pedig a Szolvencia II keretében végzett 17/24

felügyeletre való jobb felkészítésük, a képzés előnyben részesített módszereként egy gyakorlatias megközelítés bevezetése révén. 4.5. Felügyeleti gyakorlatok A partneri felülvizsgálati munka folytatása és bővítése beütemezésre került. A felülvizsgálati munkacsoport 2011-ben megkezdte a három partneri felülvizsgálat 2012-es elindításához szükséges előkészítő munkát, amelyek témái a következők: az EGT-beli biztosítási szervezetekhez tartozó fióktelepek felügyelete, a belső modellek előzetes alkalmazásának felügyeleti szempontjai és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekkel kapcsolatos, információszerzésre és beavatkozásra vonatkozó felügyeleti hatáskörök. A partneri felülvizsgálati projektek célja a nemzeti felügyeleti hatóságok gyakorlati szempontjainak és az előttük álló kihívásoknak a cseréje, és végső soron helyes gyakorlatok körvonalazása a felügyeleti konvergencia irányítása érdekében. A jelenlegi partneri felülvizsgálati projektek az első, 2010-ben befejezett partneri felülvizsgálat során szerzett tapasztalatokra fognak épülni. Ezeket a tapasztalatokat 2011-ben is figyelembe vették a partneri felülvizsgálat módszertanának frissítése során, mielőtt 2012 elején elindították volna az új partneri felülvizsgálati projekteket. 18/24

5. Az EBFH szervezete 5.1. Kapcsolat a tagokkal Az EBFH koordinációs szerepet tölt be tagjai között, de ugyanakkor a tagjai által irányított szervezet. Az EBFH számára prioritást jelent, hogy nyitott és átlátható kapcsolatot tartson fenn tagjaival. A tagokkal folytatott kommunikáció további javítása érdekében további beruházásokra kerül sor, hogy javítsák a webhely funkcionalitását, különösen a bizalmas információk biztonságos cseréje területén. Továbbá, a HR-politikának részben azt kell célul kitűznie, hogy a személyzeti létszám legfeljebb 10%-ának mértékéig kirendelt nemzeti szakértők érkezzenek a tagoktól. Az uniós jog megsértésével, a nézeteltérések rendezésével, a hatáskör-átruházásokkal és a panaszokkal kapcsolatos, EBFH-rendeletből eredő jogi követelményeket (az EBFH-rendelet 17., 19., 20. és 28. cikke) a felügyelőbizottság határozatok és stratégiai iránymutatások formájában hajtotta végre. Az EBFH 2012-ben tovább munkálkodik azon, hogy átlátható és következetes módon ellássa e feladatokat. 5.2. Kapcsolat az érdekelt felekkel 5.2.1. Az EBFH érdekképviseleti csoportjai (az EBFH-rendelet 37. cikke) o Az EBFH a biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoportot és a foglalkoztatói-nyugdíj érdekképviseleti csoportot üléseik megszervezésével és meghatározott érdekelti kategóriák, például a tudomány és a fogyasztóvédelem képviselőinek esetében a részvétellel kapcsolatos költségek fedezésével támogatja majd. Az EBFH ekként biztosítani fogja, hogy a két csoport sikeresen teljesítse a rendeletben meghatározott feladatait. 5.2.2. Uniós intézmények o Az EBFH biztosítani fogja intézkedéseinek teljes elszámoltathatóságát és átláthatóságát, amikor a rendelet 50. cikkével összhangban beszámol az EU politikai intézményeinek (az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak). o Ezenkívül, minthogy uniós ügynökségről van szó, nemcsak az EU politikai, hanem ellenőrző szervei (Számvevőszék, OLAF, európai adatvédelmi biztos stb.) részéről is a legmagasabb fokú ellenőrzésre lehet számítani. Az EBFH kész arra, hogy feladatainak kellő időben történő, hatékony és gazdaságos ellátása érdekében folyamatosan javítsa belső keretrendszerét. 19/24

5.2.3. Általános együttműködés más érdekelt felekkel o Szélesebb összefüggésben, az intézményi átláthatóság és elszámoltathatóság melletti elkötelezettségének részeként, továbbá arra a régi hagyományra építve, hogy saját tevékenységi területein párbeszédet folytat minden érdekelt féllel, az EBFH formális párbeszédet (konzultáció formájában) és közvetlen párbeszédet fog kialakítani az érintett érdekelt felekkel. 20/24

5.3. Személyzet Az EBFH nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy személyzete elkötelezett legyen az európai együttműködés iránt, és képviselje Európa kulturális sokszínűségét. Az EBFH arra is törekszik, hogy személyzetén belül kiegyensúlyozott legyen a korcsoportok és a nemek képviselete. A személyzeti létszám emelésének (2012-ben 50%) az EBFH-n belül folyó csapatmunka megzavarása nélküli megvalósítása az új személyzet folyamatos beillesztésével összhangban lévő, jól kialakított munkaerő-felvételi folyamatokat kíván meg. 2011-ben az EBH-val és az EÉPH-val együttműködésben sor került egy integrált e-hr rendszer (az Allegro) bevezetésére. E HR-szoftvereszköz funkcionalitásainak további bővítéséhez a továbbiakban is erőfeszítésekre lesz szükség a bevezetés, a kommunikáció és a karbantartás területén. Ezen túlmenően annak érdekében, hogy az EBFH megőrizze vonzerejét munkaadóként, és tekintettel a kisgyermekek számára rendelkezésre álló helyek Frankfurt területén fennálló hiányára, Frankfurt városával együttműködésben egy óvoda nyílik 2012 elején. Az EBFH meghatározott számú saját helyet kap, de kis számú helyet a helyi szülők számára tartanak fenn, ezzel is erősítve az EBFH kapcsolatát a helyi frankfurti közösséggel. Ezenkívül folytatódni fog az EBH-val és az EÉPH-val való intenzív együttműködés, és javulni fog az Európai Bizottsággal és az uniós ügynökségek hálózatával való kapcsolattartás. Az EBFH további erőforrásokat állít be a növekedési folyamat irányításához és az uniós ügynökségként velünk szemben támasztott kényszerítő követelményeknek való megfeleléshez. 5.4. HR-politika Az EBFH személyzeti politikája az Európai Bizottságtól származó személyzeti szabályzaton és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeken alapul. E szabályzat és ezen alkalmazási feltételek végrehajtása során az EBFH olyan munkakörnyezet fenntartására törekszik, amely arra ösztönzi személyzetének tagjait, hogy rugalmasan, alkalmazkodva és elkötelezetten működjenek, és folyamatosan fejlesszék és bővítsék ismereteiket és képességeiket. A HR jogi hátterét az idevágó politikák, iránymutatások és a személyzeti kézikönyv fogja tükrözni. 21/24

5.5. Belső ellenőrzés A Számvevőszék esetleges javaslatainak megfelelően, valamint a szervezetünk további növekedése által támasztott szükségletekhez igazodva sor fog kerülni a 2011-ben bevezetett belső ellenőrzési szabványok átdolgozására és javítására. Az EBFH teljes mértékben elismeri, hogy a hatóságnak az európai ügynökségek nagyobb közösségének részeként átláthatóan és elszámoltathatóan kell működnie. A belső eljárások és határozatok megfelelő végrehajtását egy minőség-ellenőrzési bizottság fogja felügyelni és értékelni, amely az igazgatótanács tagjaiból fog állni, és amelynek elnöke az EBFH alelnöke lesz. Emellett, tekintettel a pénzügyi ágazatban felügyelő hatóságként betöltött szerepére, az EBFH példát szeretne mutatni azzal, hogy megbízható belső ellenőrzési szabványokkal rendelkezik. 5.6. Vészhelyzeti tervezés A folytonosság biztosítása érdekében arra az esetre, ha az EBFH központja megszűnne rendelkezésre állni, az alapvető magas szintű ülések tekintetében alternatív helyszíneket és módozatokat határoztak meg. 2011-ben az informatikai rendszerek folytonosságát biztosító biztonsági rendszereket is létrehoztak, amelyek az EBFH munkájának bizalmas jellegével összhangban megfelelnek a legmagasabb biztonsági szabványoknak. 5.7. Költségvetés A munkaprogram dokumentumaiban meghatározott tevékenységek az összes költségvetési címet felölelik. Az európai ügynökségeknél közös tendencia és az Európai Bizottság részéről követelmény a tevékenységalapú költségvetés-tervezés megvalósítása. Az EBFH szorosan követni fogja e terület fejleményeit, mivel a tevékenységalapú költségvetés-tervezés lehetővé teszi a költségvetés végrehajtásának az e munkaprogramban leírt feladatokkal és tevékenységekkel való jobb összekapcsolását. 22/24

6. Szervezeti és társadalmi felelősség Az EBFH aktív tagja kíván lenni annak a szélesebb közösségnek, amelynek része, és a rendelet szigorú megbízásán túlmenően is felelősséget vállal környezetéért. 6.1. Frankfurt város közösségének tagja Az EBFH továbbra is elő fogja mozdítani a Frankfurt polgármesteréhez, a kereskedelmi kamarához, Hessen tartomány biztosítási tevékenységgel foglalkozó biztosához és a frankfurti gazdaságfejlesztési társasághoz (Frankfurt Economic Development) fűződő szívélyes kapcsolatot. 6.2. A szénlábnyom csökkentése Az EBFH telefonos és videokonferenciák tartását segítő eszközökbe fog befektetni, hogy csökkentse az utazást igénylő ülések számát. Az EBFH-nál ezenkívül a hivatalban használt papír mennyiségének csökkentését és újrahasznosított papír használatát célzó aktív politika van érvényben. 6.2.1. Kiküldetések o Az Útmutató a kiküldetésekhez az EBFH tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára című dokumentummal összhangban alacsony környezeti hatására tekintettel előnyben kell részesíteni a tömegközlekedést és a közösen használt járműveket, különösen a repülőterekre vagy vasútállomásokra való eljutás esetén. o Az EBFH csökkenteni kívánja a szén-dioxid-kibocsátást, és ezért ha csak lehetséges, ösztönzi a tömegközlekedés igénybevételét, figyelembe véve többek között a környezeti hatást, és határozottan ösztönzi a video- és telefonos konferenciák lehetőségének kihasználását. o Meg fogják vizsgálni a telefonos és videokonferenciák lehetőségeit, hogy csökkentsék az utazást igénylő ülések számát. o o Az EBFH arra ösztönzi az olyan kisebb távolságokra (Frankfurttól 500 km-en belül) utazó munkatársakat, amelyek esetén jó a vasúti összeköttetés Frankfurttal, hogy repülés helyett inkább vonattal utazzanak. Az EBFH vizsgálja, hogy hogyan javíthatná a munkatársaknak az EBFH irodáiba való napi bejárását a szénlábnyom szempontjából (pl. munkahelyi jegyek / támogatott tömegközlekedés felkínálásával, közös használatú kerékpárok felkínálásával, a munkatársak arra való biztatásával, hogy kerékpárral vagy gyalog járjanak munkába stb.). 23/24

6.2.2. Fogyóeszközök, irodaszerek és szervezeti anyagok o o Az EBFH, ahol csak lehetséges, vizsgálja a környezetbarát fogyóeszközök használatának lehetőségét (pl. újrahasznosított papír, újrahasznosított szemetes zsákok stb.). A hivatalban használt papír mennyiségének csökkentését és újrahasznosított papír használatát célzó aktív politika van érvényben. További előrelépésként az EBFH éves jelentését csak az EBFH webhelyéről letölthető pdf-fájl formájában fogják rendelkezésre bocsátani, ezzel is csökkentve a nyomtatásból eredő hatást. 6.3. Fiatalok oktatása A biztosítás és a nyugdíjak szabályozásával foglalkozó hallgatók számára gyakornoki és doktoranduszi helyek betöltésére nyílik lehetőség. A frankfurti székhelyű Nemzetközi Biztosításszabályozási Központtal (International Center for Insurance Regulation), valamint a biztosításra és nyugdíjra vonatkozó tanulmányokkal foglalkozó központokkal való szoros együttműködés folytatódni fog. 24/24