JELENTÉS AZ ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Összeállították: Ballók Zsuzsanna közönségkapcsolati szakreferens Baranyai Roland gazdasági vezető Gruber Ágnes természetvédelmi terület-felügyelő Havas Márta tájvédelmi szakreferens Horváth Csaba természetvédelmi őrszolgálatvezető-helyettes Horváth Jenő zoológiai referens Kevy Albert ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezető Kovács Zoltán természetgazdálkodási osztályvezető Dr. Markovics Tibor észak-vasi területi osztályvezető Márkus Ferenc igazgató Dr. Németh Csaba természetvédelmi igazgatóhelyettes Sivák Krisztián botanikai referens Dr. Szentirmai István természetmegőrzési osztályvezető Tanner Tibor természetvédelmi őrszolgálati és területfenntartási osztályvezető Őriszentpéter, 2010. február 16.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Táblázatok... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 7 2.1 Védett és védelemre tervezett területek... 7 2.2 Saját vagyonkezelésű területek... 7 2.3 Terület nélküli értékek...9 3. Kutatás és monitorozás... 13 3.1 Kutatás... 13 3.2 Monitorozás... 14 3.2.1 A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (beleértve: Natura 2000) keretében folyó monitoring vizsgálatok... 14 4. Kezelési tevékenység... 24 4.1 Kezelési tervek... 24 4.2 Élőhely fenntartás... 24 4.3 Élőhely-rehabilitáció... 28 4.4 Fajvédelem... 30 4.5 Saját állatállomány... 35 4.6 Vadászterületek... 38 4.7 Halászati vízterek... 38 5. Jogi tevékenység... 42 5.1 Hatósági eljárások... 42 5.1.1 Szakértői közreműködés a zöldhatóságok felé... 42 5.1.2 Eljárások saját jogon... 42 5.2 Bírságok... 42 5.3 Büntető ügyek... 42 5.4 Perek... 42 6. Őrszolgálat... 45 6.1 Személyi állomány... 45 6.2 Felszereltség... 45 6.3 Szolgálatteljesítés jellemzői... 45 6.4 Fejlesztési tervek... 46 7. Költségvetés és vagyon...48 7.1 Kiadások... 48 7.2 Bevételek... 48 7.3 Vagyon... 48 7.4 Épületek... 48 7.5 Eszközök... 48 8. Bemutatás, oktatás, PR... 53 1
8.1 Turisztikai infrastruktúra... 53 8.2 Kiadványok... 55 8.3 Látogatottság... 56 8.3.1 Környezeti nevelés... 56 8.3.2 Turisztika... 57 8.3.3. Kiállítások... 59 8.3.4.Előadások... 59 8.3.4. Szakmai rendezvények... 60 8.3.5 Szakmai gyakorlatok... 60 8.4 PR és egyéb marketingtevékenységek... 60 8.5. Környezeti nevelési intézkedések... 62 9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel... 72 10. Külföldi együttműködés... 75 11. Ellenőrzés... 77 12. Fontosabb célkitűzések a következő évre... 78 12.1. Természetvédelmi, tájvédelmi és erdészeti téren... 78 12.2. Természetgazdálkodás terén... 79 12.3. Hatósági előkészítő tevékenység terén... 79 12.4. Gazdasági téren... 79 12.5. A bemutatás, az oktatás, látogatás terén... 80 12.6. Társadalmi kapcsolatok terén... 81 2
Táblázatok 1. táblázat: Személyi állomány... 6 2.1 táblázat: Védett és védelemre tervezett területek... 10 2.2 táblázat: Saját vagyonkezelésű területek... 11 2.3 táblázat: Terület nélkül értékek... 12 3.1 táblázat: Kutatás... 21 3.2 táblázat: Monitorozás... 22 4.1 táblázat: Kezelési tervek... 24 4.2 táblázat: Élőhely fenntartás... 27 4.3 táblázat: Élőhely rehabilitáció... 29 4.4 táblázat: Fajvédelem... 33 4.5 táblázat: Saját állatállomány... 36 4.7 táblázat: Halászati vízterek... 39 4.7a táblázat: Védett vízterek... 40 4.7b táblázat: Védett halastavak... 41 5.1 táblázat: Engedélyezés, szakhatósági ügyek... 43 5.2 táblázat: Bírságok... 43 5.3 táblázat: Büntető ügyek... 44 5.4 táblázat: Polgári perek... 44 6. táblázat: Őrszolgálat... 47 7.1 táblázat: Kiadások... 50 7.2 táblázat: Bevételek... 50 7.3 táblázat: Vagyon... 51 7.4 táblázat: Épületek... 52 7.5 táblázat: Eszközök... 52 8.1 táblázat: Turisztikai infrastruktúra... 63 8.1a táblázat: Oktató- és Látogatóközpontok szállás... 63 8.1b táblázat: Kiállítás... 64 8.1c táblázat: Tanösvény... 65 8.2 táblázat: Kiadványok... 67 8.3 táblázat: Látogatottság... 70 8.4 táblázat: PR... 71 9.1 táblázat: Együttműködés hivatalokkal, intézményekkel:... 72 9.2 táblázat: Együttműködés civil szervezetekkel:... 73 3
10. táblázat: Külföldi együttműködés... 76 11. táblázat: Ellenőrzések... 77 4
1. Személyi állomány Az Igazgatóság személyi állománya megfelelő, jó képzettséggel rendelkező elhivatott szakemberekből áll. A leterheltség egyenletes. Állásbetöltő, de valóságos munkával nem rendelkező személy nincs az Igazgatóságon. A személyzeti munkát jellemzi, hogy a szakembereket természetvédelmi illetve tudományos múlttal rendelkező jelentkezők közül választjuk, többnyire pályázat útján. Tudományos fokozattal, (Phd., illetve kandidátusi) 3 fő rendelkezik, doktorandusz 1 fő, egyetemi szintű posztgraduális végzettséggel rendelkezik 11 fő (halászati, növényvédelmi, pénzügyi közgazdász, ökológus, geoinformatikai; mérnök-tanár,). A Ktv.-vel összefüggő köztisztviselői alapvizsga, illetve szakvizsga követelményének minden érintett eleget tett. Jelentős személyzethiány tapasztalható a traktorosi és állattenyésztői munkakörökben. További probléma, hogy az alacsony létszám miatt a természetvédelmi őrök egy része osztott munkakörben dolgozik. A munkaerőhiányt részben sikerült pótolni a közmunkaprogramokkal. Nyelvismereti szint: Nyelv Típus Fő német közép C típus 6 fő német közép A típus 1 fő angol közép C típus 4 fő angol közép A típus 3 fő angol alap C típus 1 fő angol alap B típus 1 fő horvát közép C típus 1 fő francia felső C típus 1 fő 5
1. táblázat: Személyi állomány Szakképzettség Alapfokú középfokú Felsőfokú nyelvismeret (fő/nyelvek száma) Továbbképzések, 2009-ben szerzett oklevelek, diplomák dolgozók (fő) Köztisztviselő 4 21 16 Ügykezelő Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó Szerződéses 3 7 2 1 Összesen 3 11 23 17 6
2. Területi adatok 2.1 Védett és védelemre tervezett területek Az Igazgatóság működési területén egy védelemre tervezett terület van. A Csörnöc-menti TK védetté nyilvánításának előkészítése 1992-től folyik Az előkészítés lezárult, kihirdetésének rendelet-tervezete már elkészült. Terület neve Kiterjedése (hektár) Csörnöc-Herpenyő Tájvédelmi Körzet (védelemre tervezett) 6146,7 2.2 Saját vagyonkezelésű területek A saját vagyonkezelésű területet 2009-ben 39,9 hektárral tudtuk növelni a kapott központi keretből. A növelés továbbra is feltétlenül szükséges a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében, valamint a fokozottan védett területeken az érdekellentétek csökkentése érdekében is. a) Rét, legelő: Az összterülethez viszonyítva legnagyobb arányban gyepterületeket, vagy visszagyepesedett szántókat vásároltunk a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 1995. évi XCIII. törvény alapján. A gyep művelési ágú területek meglehetősen degradált, elgyomosodott, gyakran cserjésedett állapotban kerültek át az Igazgatóság vagyonkezelésébe. A területek nagyobb részét az Igazgatóság gépi eszközeivel, ill. saját állatállományával állítja helyre és kezeli. 43,3 hektárt szigorú, természetvédelmi előírásokkal, kötött haszonbérleti szerződésekkel hasznosítja. A maradék területet pedig kisebb beavatkozások kivételével érintetlenül hagyja. b) Erdő: A Őrségi Nemzeti Park területén 2009. évben folytatott erdőgazdálkodási tevékenységét jellemző főbb adatok: Folyamatos erdősítéseink területe: 2,6 hektár. Első kivitelt, befejezett ápolást és pótlást nem végeztünk. Fahasználati tevékenységünk: véghasználatot nem végeztünk, nevelővágások közül tisztítás 6,9 hektáron, egészségügyi termelés 7,3 hektáron, szálalóvágás 6,4 hektáron folyt. A téli időszak után a vadkárosított területeket felmérve előreláthatóan további 1-2 erdőrészlet bekerítésére kényszerülünk 2010-ben. Az erdőápolási munkákat a fahasználati munkák árbevételéből végeztük el. A Felső-Őrség tervezési körzetben az év folyamán új körzeti erdőterv készült. c) Nádas: Vagyonkezelésünkben nincs olyan nádas, amely kezelést igényel. 7
d) Szántó: Szántóföldi művelést 202,97 hektáron végeztünk, elsősorban szántóföldi szálastakarmány előállítás érdekében. Szántóföldi kultúráink: Kultúra Terület (ha) Hozam (q) Termésátlag (q/ha) Őszi búza 9,50 114 12,0 Zab 15,15 215,72 25,23 Pohánka 6,70 22,5 13,24 Köles 8,18 2.290 279,95 Kukorica 0,30 -- -- Olajtök 0,4 -- -- Legelő 208,66 -- -- Rét 263,69 4.602 19,45 Füveshere 14,53 360 24,78 Takarmányfű 106,43 2.136 20,07 Vöröshere 25,40 789 31,06 Szalmaigényünket egyrészt saját területről, másrészt szomszédos gazdálkodóktól biztosítottuk. Szalmabálázás: 374 db Trágyázás: Okszerű és környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytatunk, a gazdaságunkban keletkező trágyát szántóföldi növénytermesztésünkben használjuk fel. Őszi búza alá: 2.500q/hektár x 35,0 hektár összesen 8.750 q Kukorica alá: 4.000q/hektár x 9,0 hektár összesen 3.600 q Felhalmozva: 750 q Mindösszesen: 13.100 q A 2009 őszén induló új agrár-környezetvédelmi programban bővülő területekkel és komolyabb szántóföldi vetésforgót igénylő vállalásokkal léptünk be, ennek szellemében 2010-ben nagyobbak lesznek kalászos-gabonatermő területeink. Őszi vetések: Őszi búza: Rozs: Összesen: Őszi mélyszántás: 35,02 hektár 12,25 hektár 47,27 hektár 37,33 hektár 8
2.3 Terület nélküli értékek Igazgatóságunk működési területén a terület nélküli értékek közül természeti emlék és víznyelő nem található. A barlangok tekintetében illetékességi területünkön a Kőszegi-hegységet kell kiemelni. A barlangok felszíni védőövezetének kijelölése megtörtént 2009-ben, KvVM rendelet formájában. A területünkön található 43 barlang természetvédelmi helyzetében 2009. évben nem állt be egyéb változás. Ugyanez mondható el a kunhalmokra és a földvárakra is. 9
2.1 táblázat: Védett és védelemre tervezett területek Illetékességi terület (ha) 334943 Száma (db) Védett Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Változás a tárgyévben (ha) Védelemre tervezett Száma (db) Kiterjedése (ha) Nemzeti Park 1 43933 3104 0 0 0 Tájvédelmi Körzet 2 4540 574 0 1 6146,7 Természetvédelmi Terület 7 223 0 0 0 0 Ex lege védett láp 100 1746 0 0 Ex lege védett szikes tó 0 0 0 0 Összesen 109 50442 3678 0 1 6146,7 Ramsari 1 10961 0 Bioszféra Rezervátum 0 0 0 0 0 Világörökség 0 0 0 0 Európa Diploma 0 0 0 0 0 NATURA 2000 Madárvédelmi terület* 1 44862 0 0 NATURA 2000 Élőhelyvédelmi terület* 14 71226 0 0 * A NATURA 2000 Madárvédelmi terület és a NATURA 2000 Élőhelyvédelmi terület tartalmazza kiterjedésében a már eddig védetté nyilvánított területeket is. 10
Művelési ág Tárgyévben terület (ha) vásárolt 2.2 táblázat: Saját vagyonkezelésű területek Összes (ha) kiterjedése Saját használatban Haszonbérbe (hasznosításba) adva ha % Hektár % Szántó 21,4686 450,3596 473,2260 99 2,9590 1 Gyep 12,4566 690,1933 649,8659 94 40,3274 6 Kert Szőlő Gyümölcsös 4,3465 4,3465 100 Nádas Halastó Erdő 793,9536 793,9536 100 Kivett 426,7994 426,7994 100 Összesen 33,9252 2365,6524 2348,1914 99 43,2864 1 11
2.3 táblázat: Terület nélkül értékek Objektum Nyilvántartott összesen (db) Ebből a tárgyévben nyilvántartásba vett (db) természeti emlék 0 0 forrás 96 0 barlang 43 0 víznyelő 0 0 kunhalom 2 0 földvár 60 0 12
3. Kutatás és monitorozás 3.1 Kutatás Az alábbi kutatási programok anyagi feltételeit igazgatóságunk saját költségvetéséből biztosította. A kutatásokban az igazgatóság munkatársai mellett a Nyugat-Magyarországi Egyetem hallgatói vettek részt. a) Gyepek kezelésének hatása a hangyaboglárka (Maculinea sp.) fajokra 2007-ben egy hosszú távú kísérletet kezdtünk a gyepkezelés hangyaboglárkákra gyakorolt hatásának megértésére, amelyet 2008-ban is folytattunk. A Szentgyörgyvölgyi-patak völgyében négy saját kezelésű réten kezdtük el vizsgálni a kaszálás időzítésének és gyakoriságának hatását a kifejlett lepkékre, tápnövényükre (őszi vérfű - Sanguisorba officinalis) és hangyagazdáikra (Myrmica sp.). Mindegyik réten négy eltérő kezelést alkalmaztunk véletlenszerű elrendezésben: kaszálás májusban, kaszálás szeptemberben, kaszálás májusban és szeptemberben, kontroll (nincs kaszálás). Eddigi eredményeink szerint a vérfű és az imágók a rendszeresen kaszált területeket részesítették előnyben, míg a hangyák jelenléte a kaszálatlan területeken volt a legjelentősebb. Ezek szerint tehát a tápnövény és a hangyagazda ökológiai igényei eltérőek lehetnek, így a mozaikos kezelés lehet a legkedvezőbb a hangyaboglárkák számára. 2009-ben a kísérleti kezeléseket az eddigivel azonos módon elvégeztük, de vizsgálatokat nem folytattuk. 2010-ben az anyagi lehetőségektől függően folytatjuk a vizsgálatokat. b) A szürkés hangyaboglárka kutatása 2009-ben folytattuk a szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) kutatását, aminek célja az ŐNP-beli állomány feltérképezése és az élőhelyigények megismerése volt. A vizsgálat során a 2008-ben nem ellenőrzött területekre, így elsősorban a Vendvidékre koncentráltunk. Összesen 22 ismert kornistárnics (Gentiana pneumonanthe, a lepke tápnövénye) előfordulás helyén végeztünk peteszámlálást, de csak 14 helyen állapítottuk meg a lepke jelenlétét. A peteszám alapján becsült populációméretek döbbenetesen alacsonyak és sehol nem haladják meg a 20 egyedet. A talált peteszám pozitívan korrelált az élőhelyen található tárnicstövek számával és a rét kezeletlenségével. Ennek feltehető oka, hogy a kornistárnics nem tűri a rendszeres kaszálást, így az intenzívebben kezelt területekről a lepke is eltűnik. Ennél a lepkefajnál is jelentős probléma a kaszálás nem megfelelő időzítése. Tapasztalataink szerint a szürkés hangyaboglárkának a május végi, mozaikos vagy a szeptember végi kaszálás felel meg. c) A hamvas küllő élőhelyválasztása 2009-ben kibővített mintaterületeken folytattuk a hamvas küllő (Picus canus) élőhelyválasztásának vizsgálatát. A mintaterületek nagysága így meghaladta az egyenkénti 3000 hektárt. A mintaterületeken feltérképeztük a hamvas küllő territóriumokat, majd a territóriumok erdőállományainak szerkezetét összevetettük azon állományokéval, amelyek lakatlanok voltak. Összesen 12 territóriumot találtunk a két mintaterületen. Megállapítottuk, hogy a hamvas küllő előnyben részesíti az idősebb és magasabb lomb elegyarányú állományokat, amelyek alacsonyabb záródással és gazdagabb aljnövényzettel 13
bírnak. Ebben az évben azt is vizsgáltuk, miként befolyásolja a hangyák mennyisége a hamvas küllő élőhelyválasztását. Azt találtuk, hogy mind az erdei vöröshangya bolyok száma, mind a talajon és fatörzseken számolt hangyák mennyisége magasabb volt a küllők által lakott területeken, mint a lakatlanokon. d) Kis vízfolyások ökológiai állapotának felmérése Elvégeztük a Csörnöc-patakon az alábbi csoportokra és élőhelyekre vonatkozó ökológiai felméréseket: vízi makrogerinctelen fauna, halfauna, vízi makrofiták, sík- és dombvidéki kaszálórétek. A Vaskos Csabak Bt elvégezte az alábbi őrségi kisvízfolyások ökológiai minősítését halfaunájuk alapján: Szentgyörgyvölgyi-patak, Kerca-patak, Kerka-patak, Zala-patak, Szakonyfalui-patak, Grajka-patak, Szölnöki-patak, Hársas-patak, Lugos-patak. A felmérés legfőbb tanulsága, hogy a vendvidéki patakok szinte mind vízhiánnyal küzdenek és halfaunájuk erősen leredukálódott. Vizsgáltuk a fokozottan védett dunai ingola előfordulását az őrségi kisvízfolyásokon. A vizsgált vízfolyások közül csak 2 helyen, a Kercában Kercaszomornál és a Kerkában Magyarföldnél találtuk meg a faj összesen 20 lárva egyedét. A Szengyörgyvölgyi patak, a Lugos-patak, a Zala, a Hársas-patak, a Lahn-patak, a Csörnöc, a Szakonyfalui-patak és a Grajka vízfolyásokból nem tudtuk kimutatni. e) Erdőrezervátum kutatás A 2004-ben kezdődött a Szalafői Őserdő erdőrezervátum kutatása, mely 2009-ben megszakadt. Sem helyi, sem központi keretből nem sikerült finanszírozni az egyébként indokolt folytatást. f) Pro Silva kutatás A saját vagyonkezelésben lévő csörötneki Pro Silva erdőnkben az erdőrezervátum kutatásokhoz hasonlóan 2009-ben nem történtek meg az eddigi évek gyakorlatának megfelelő felmérések. 3.2 Monitorozás 3.2.1 A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (beleértve: Natura 2000) keretében folyó monitoring vizsgálatok 3.2.1.1 Országos programok a) Élőhely-térképezés Igazgatóságunk 2009-ben az NBmR keretében a T5x5_085 azonosítójú vendvidéki kvadrátban végzett élőhelytérképezést. A kvadrát része az Őrség Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területnek is, így részben ennek a Natura 2000 élőhelytérképezése is megtörtént. Az előző térképezés óta a következő fontosabb változások következtek be: 14
A tipikus, nyílt, mészkerülő erdeifenyvesek területe csökkent, a csarabos fenyérek gyakorlatilag megszűntek. A spontán kialakuló pionír erdőfoltok térhódítása folytatódott a felhagyott réteken. Újabb vágásterület csak igen kevés helyen, elsősorban a kipusztuló telepített lucosok helyén keletkezett. A különböző réttársulások területvesztése megállíthatatlannak tűnik, főleg a településektől távol fekvő völgyekben erdősödnek be az egykori kékperjés rétek. A települések belterülete nem terjeszkedett, csupán néhány újabb épület van, míg több gazdátlan épület szinte beleveszett a felverődő erdőkbe. A települések körül nőtt a karácsonyfatelepek térfoglalása, míg több szántót felhagytak. b) Védett növényfajok monitorozása 15 2009-ben az NBmR keretében 8 faj felmérését végezték el a természetvédelmi őrszolgálat tagjai. A vizsgált fajok a következők voltak: bordaharaszt (Blechnum spicant), széleslevelű harangvirág (Campanula latifolia), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), szibériai nőszirom (Iris sibirica), struccharaszt (Matteuccia struthiopteris). A fajok felmérése a protokollnak megfelelően megtörtént. c) Cönológiai monitoring A monitoring keretében 22, állandóra kijelölt négyzetben történik 13 kiemelten fontos növénytársulás monitorozása. 2009-ben három társulás: a csillagsásos tőzegmohás láprét (Carici echinatae-sphagnetum), a veres csenkeszes hegyi rét (Anthyllio-Festucetum rubrae) és a csarabos fenyér (Luzulo-Callunetum) került felmérésre 4 lokalitásban. Idén összesen 71 edényes növényfaj került elő a mintavételezés során. A csillagsásos tőzegmohás láprét társulásban idén összesen 21 edényes növényfaj került elő. A tőzegmohás lápon jelentős cserjésedés-erdősülés tapasztalható, a fák közül főként a bibircses nyír (Betula pendula), szőrös nyír (B. pubescens), de az erdeifenyő (Pinus sylvestris) is újul, sőt a bükk (Fagus sylvatica) fiatal példánya is megtalálható. A cserjék közül a fűzlápban állományalkotó és kísérőfajok jelennek meg itt is: a kutyabenge (Frangula alnus), a rekettyefűz (Salix cinerea) és a fülesfűz (Salix aurita). A tőzegmohás láp jelenlegi formában való fennmaradásához szükséges, hogy a fák és cserjék újulatát rendszeresen visszaszorítsuk, egyébként rövid időn belül fűzláppá, nyírláppá alakulna a mai lágyszárú növénytársulás. A veres csenkeszes hegyi rét orfalui mintavételi helyén idén összesen 61 edényes faj került elő. A társulás jelenleg jó állapotban van, aktuálisan nem veszélyeztetett. A csarabos fenyér farkasfai mintavételi helyén idén összesen 23 edényes növényfaj került elő. A mintaterületen kisebb gyomosodás figyelhető meg, amit elsősorban a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios), földi szeder (Rubus fruticosus agg.), saspáfrány (Pteridium aquilinum) jelez, de ezek borítása (főként utóbbi kettő fajé) minimális. A talajon jelentős erózió nem tapasztalható, valamint más degradáltság sem. A fajkészlet nem túl magas, a karakter fajok megvannak, de a ritka, védett fajok alig találhatók. A csarabos fenyér számára idén egy újabb mintavételi helyet jelöltünk ki a Kőszegihegységben. Itt összesen 53 edényes faj került elő. A mintaterület egy elektromos vezeték nyomvonalán (villanypászta) található. Kisavanyodott foltjain fordulnak elő a csarabos fenyér társulásnak kisebb-nagyobb fragmentumai, amelyeket erősen cserjésedő, fásodó területek és kisebb, avarral borított vegetáció nélküli foltok választanak el egymástól. A
16 vizsgált társulás legnagyobb kiterjedése sem haladja meg a 25 m 2 -t, mindenütt töredékes. A szigetszerűen meglevő csarab (Calluna vulgaris) és a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) állományok mellett illetve sokszor rajtuk jelentős a terjeszkedő szeder (Rubus fruticosus agg.) térfoglalása. d) Ürge monitoring Egy mintavételi területen (Kenyeri repülőtér) egységes módszer alapján történik a monitorozás évenkénti gyakorisággal. 2009-ben a felmérést elvégeztük, az adatokat értékelésre továbbítottuk az országos központba. Idén összesen 13 ürgelyukat találtunk és egy példány ürgét figyeltünk meg a felmérés során. e) Makroszkopikus vízi gerinctelen (makrozoobenton) monitoring A makrogerinctelen monitoring vizsgálatok végzését országosan a BioAqua Pro Kft. végzi, így területünkön is ennek a cégnek a szakemberei folytatták a mintavételeket és elemzést. A nemzeti park területén idén a Kerca-patakon négy mintavételi helyen, a Csörnöc- Herpenyőn 3 mintavételi ponton történt meg a felmérés. A mintavételek az AQEM szabvány szerint, kvantitatív módon történtek, a meghatározott vízkémiai és fizikai paraméterek és morfológiai jellemzők rögzítése mellett. A Kerca és a Csörnöc vizsgálati szelvényeiben folytatott felmérések során beigazolódott, hogy az újonnan bekapcsolt mederszakaszokat rendkívüli gyorsasággal népesítik be a patakokra egyébként jellemző makrogerinctelenek. A 2008. és a 2009. évi felmérések során 99 vízi makroszkopikus gerinctelen taxon jelenlétét igazoltuk a Csörnöc-Herpenyő 3 vizsgált szelvényéből. Nemzeti parki területen kívül a Gyöngyösön (Kálvária-domb, Kőszeg) végzetek a BioAqua munkatársai felmérést. f) Denevér monitoring Az Őrségben 2009-ben is végeztünk épületlakó denevér fajokra vonatkozó állományfelmérését. Az őrszolgálat tagjai bejárták az ismert és a potenciális élőhelyeket, így idén összesen 27 épületet (templom, iskola, szociális otthon) mértünk fel, amelyből 14 esetben tapasztaltuk valamely denevér faj tényleges jelenlétét, illetve az ürüléknyomait. A vizsgált épületekből - ahol a faj meghatározásra került - 12-ben közönséges denevér (Myotis myotis) volt megfigyelhető. Az apátistvánfalvai, a csákánydoroszlói, a nagyrákosi és az őriszentpéteri közönséges denevér (Myotis myotis) állományok szülőkolóniák, az első három jelentős egyedszámmal. A csákánydoroszlói és az egyházashollósi templomokban kései denevéreket találtunk. Szakértői segítséggel további detektoros megfigyeléseket és felvételeket készítettünk. A szentgotthárdi Arany János Általános Iskolában a tél folyamán törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) kolónia jelenlétére derült fény. g) Halközösségek monitorozása Az idén a halak mintavételét a Rába teljes hazai szakaszán az NBmR keretén belül Dr. Keresztessy Katalin végezte. A Rába hazai felső-, középső- és alsó szakaszán 2009-ban is
szezonálisan halmonitorozó feltárásra került sor hasonlóan az előző évek adatgyűjtéseihez a Nemzeti Biodiverzitás monitorozó Rendszer protokollja szerint. A megvizsgált 12 mintavételi ponton, az év folyamán három alkalommal történt felmérés. Ennek eredményeként a 2008 évhez hasonlóan 39 faj (ebből 13 védett) előfordulási adataival és gyakorisági adataival bővültek ismereteink az adott területről. Védett halfajok közül a dunai ingola (Eudontomyzon mariae), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), homoki küllő (Gobio kessleri), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), vágócsík (Cobitis elongatoides), kövicsík (Barbatula barbatula), törpecsík (Sabanejewia aurata), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), magyar bucó (Zingel zingel) és német bucó (Zingel streber) képviselőit sikerült kimutatni. h) Gőte monitoring 2009-ben az Őrségben két helyszínen, szintén a Bárkás-, illetve a Vadása-tónál történt gőte fajok csapdázása. Három alkalommal, 25-25 palackcsapdával összesen 2 faj - a pettyes (Triturus vulgaris) és a tarajos gőte (Triturus cristatus) - 40 egyedét fogtuk meg. i) Pele monitoring A pele fajok monitorozását egy a Kőszegi-hegységben található mesterséges odútelepen végezzük évente rendszeresen. 2009-ben a felmérést egy alkalommal sikerült elvégezni, aminek során két mogyoróspelét találtunk. 3.2.1.2 Helyi programok a) Hangyaboglárka monitoring 2008-ban Kercaszomoron, egy kb. 10 hektáros mintaterületen kezdtük el a hangyaboglárkák (Maculinea sp.) monitoringját, amelyet 2009-ben is folytattunk. A felmérést három héten keresztül jelölés-visszafogás módszerével, naponkénti ismétléssel végeztük. A vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) populációját 2400 egyedre, a sötétaljú hangyaboglárkáét (M. nausithous) 200 egyedre és a szürkés hangyaboglárkáét (M. alcon) 30 egyedre becsültük. Ezek a mennyiségek nem térnek el lényegesen a 2008-as eredményektől. b) Lápi tarkalepke monitoring 2009-ben folytattuk a 2008-ban elkezdett lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) állományfelmérést. Ennek során a 2008-ban a felmérésből kimaradt területekre koncentráltuk, így a Kerca-patak völgyére és a Vendvidéken Orfalura, Apátistvánfalvára és Kétvölgyre. Ezzel a nemzeti park szinte teljes területén rendelkezünk már információval a faj elterjedését illetően. A felmérés során összesen 67 rétet vizsgáltunk meg és ebből 41-en találtuk meg a fajt. Legnépesebb állományai a Kerca-patak völgyében kerültek elő, a Vendvidéken a populációk többsége vészesen kicsi. 17
c) Díszes tarkalepke felmérés A vizsgálat célja az volt, hogy megtegye az első lépéseket a díszes tarkalepke vas megyei populációinak feltérképezésében. A 2009-es évben a felmérés a Rába völgyének Körmend és Sárvár közötti szakaszára koncentrált, ahol viszonylag nagyobb kiterjedésben találhatóak meg a faj potenciális élőhelyei a keményfás ligeterdők. A felmérés elsősorban a faj jelenlétének vagy hiányának megállapítását célozza a fent megjelölt területeken. A díszes tarkalepke előfordulását a vizsgált négy terület közül három esetében sikerült igazolni. Előkerült a Hollósi, a Rumi és a Szatmári erdőből is, a Dobogó erdőből azonban nem sikerült kimutatni. A megtalált állományok azonban rendkívül kicsiknek bizonyultak. d) Nagy nyárfalepke felmérés A felmérést az Őrségi Nemzeti Parkban és a Kőszegi TK-ban végeztük el a potenciális élőhelyek intenzív bejárásával. 2009. évi felmérés során a faj összesen 3 példánya került megfigyelésre Kercaszomor, Szalafő, Keserűszer és Orfalu határsáv lelőhelyekkel. A faj ritkaságának, illetve az észlelések ritkaságának több oka is lehetséges, amelyek között meg kell említeni a faj rajzásának szezonális változásait is. Hosszú és meleg tavaszú években a rajzás esetenként 7-10 nappal korábban is elindulhat, 2003 extrém meleg tavaszán Szalafő- Felsőszeren már május 25-én rajzott a nagy nyárfalepke, ugyanezen évben volt egy igen korai megfigyelés (május 15-e környéke) a Hörmann forrásnál a Kőszegi-hegységben is. Idén az első soproni-hegyvidéki megfigyelés május 25-ére esett, amely alapján arra lehet következtetni, hogy a megfigyelések nagyobb része esetleg a rajzáscsúcs után történt, amikor a lepke egyedei már a lombkoronában tartózkodnak, az emberi szem előtt láthatatlanul. Mindezek ellenére a korábbra időzített május 29-i (Szala-rét, Felsőszölnök) megfigyelésünk is eredménytelen volt, a lepke adatainak ritkaságát pedig valószínűleg más tényezők is befolyásolják. e) Sárga gyapjasszövő felmérés A felmérés során az Őrségi Nemzeti Park területén Kercaszomor mellett öt további községhatár, kilenc további lokális populációit (illetve lehetséges, hogy egy metapopuláció szub-populációit) találtuk meg. Az ŐNPI illetékességi területén található Natura 2000 területek közül a faj előkerült a Gércei-tufagyűrű, a Kenyeri-repülőtér, a Kemenessömjénilegelők és a Váti gyakorlótér N2000 területekről. Ez utóbbi két területen igen jelentős populációt találtunk, ezek számlálásos állománybecslése alapján a Kemenessömjénilegelők területén a populáció sűrűsége 3 828 egyed/hektár volt; a teljes élőhely területre vonatkoztatva a populáció egyedszáma 1 886 055 (hernyó) egyed. A Váti gyakorlótéren valószínűleg Európa legnagyobb populációja tenyészik, a populáció sűrűsége a becslések alapján 24 897 egyed/hektár, a populáció egyedszáma a potenciális élőhely teljes kiterjedésére vetítve 11 500 000 (hernyó) egyed volt. 18
f) Közösségi jelentőségű madárfajok monitorozása 2009-ben folytattuk a 2007-ben elkezdett vízimadár felmérést a Rába folyón. A kis lile (Charadrius dubius) és a billegető cankó (Actitis hypoleucos) monitoringját a folyó Alsószölnök és Molnaszecsőd közötti 75 km-es szakaszán végeztük el egy alkalommal. Összesen 22 egyed billegető cankót regisztráltunk, de a kis lilének egyetlen egyede sem került elő. A tavalyinál (2 pár kis lile és 108 billegető cankó) drasztikus kisebb egyedszám valószínűleg annak tudható be, hogy 2009-ben lényegesen korábban kezdődött a költési időszak, így ez alkalommal a csak átvonuló billegető cankókat nem regisztráltuk. A haris (Crex crex) felmérését a nemzeti park teljes területén elvégeztük. A korábbi évekhez képest szintén kisebb arányú a harisok jelenléte az Őrség területén, de a 2008-as esztendőhöz viszonyítva gyarapodás volt tapasztalható. 17 revírt térképeztünk fel. A vártnak megfelelően Szalafő község területén kiemelkedően magas egyedszámban (9 pár) találtunk, arányában itt a legkisebb az eltérés az előző időszak adataihoz képest. A Szentgyörgyvölgyi-patak mentén azonban teljesen hiányoztak, holott a 2002 óta vizsgált időszakban állandó volt a jelenlétük. A Kerka-, Kerca-patak völgyében 2 revírben tapasztaltuk a harisokat. A revírek területi elhelyezkedése a stabil szalafői gócpontok köré szerveződött. A kisebb jelenlét oka lehet a csapadékszegény tavasz miatti gyér fűhozam a területeken, amely élőhelyek így nem kínáltak megfelelő életfeltételeket, illetve a rendszertelen, gyakran tossz időben végzett kaszálás, területkezelés. 2009-ben folytattuk a hamvas küllő 2006-ban megkezdett monitoringját, amelynek a célja az őrségi állomány nyomonkövetése. A vizsgálati területet az előző felmérés helyszínéül szolgáló mintaterületeken belül, de kisebb méretben jelöltük ki. Így összesen két, egyenként kb. 2000 hektáros mintaterületen végeztük a felmérést. Az egyik mintaterület jellemzőn lombos és lombelegyes erdőállományokat, míg a másik több erdei fenyves állományt tartalmazott. A két területen összesen 7 küllő territóriumot térképeztünk fel, ami 0,16 párnak felel meg 100 hektáronként. A két mintaterületen talált egyedsűrűségben nem volt lényeges különbség. A populáció két egyeddel való csökkenése nem jelentős, feltehetően csak az évek közötti természetes fluktuáció része. g) Ritka és telepesen fészkelő madarak monitorozása Az országos felmérési program a fokozottan veszélyeztetett, telepesen fészkelő és meghatározott ritka fajok állományainak felmérésére irányul. Működési területünkön, 2009-ben megtörtént a telepesen fészkelők felmérése. A ritka fészkelők felmérését csak korlátozottan, kisebb területekre tudtuk elvégezni. A Kőszegi TK-ban fekete gólya (Ciconia nigra) sikeres költéséről nincs tudomásunk, az ismert fészek nem volt lakott, a Hármas-patak völgyében azonban rendszeresen táplálkozott költési időben madár. Uhuból (Bubo bubo) 1 pár ismert, kirepült fiókáról nincs tudomásunk. 19
Az Őrség teljes haris (Crex crex) állománya az elvégzett felmérés alapján 17 pár volt. A fekete gólya (Ciconia nigra) és a fehér gólya (C. ciconia) állomány felmérését az őrkerületekben a természetvédelmi őrök végezték. Mindkét faj esetében tapasztaltuk, hogy több, korábbi években rendszeresen használt fészek kiürült, azonban a fehér gólya számára eredményesebb volt az idei esztendő. 2009-ben az Őrségi Nemzeti Park területén a fekete gólya ismert állománya 2 pár, a fehér gólya ismert állománya 35. Vas megyében 2009 nyara folyamán 25 régebben ismert és újonnan felfedezett költőhelyet, illetve jelenleg homok-, vagy kavicsbányaként bejegyzett, potenciális hely került ellenőrzésre gyurgyalag (Merops apiaster), partifecske (Riparia riparia) költése miatt. 20 költőtelepen 76 pár gyurgyalagot és 56 pár partifecskét mértünk fel. A partifecskék egyedszáma rendkívüli csökkenést mutat, ami a faj nagyfokú veszélyeztetettségére utal. A bejárt helyszínek közül sajnos némelyeket már elhagytak a madarak a költőhelyek alkalmatlansága okán. A vetési varjú (Corvus frugilegus) telepek is ellenőrzésre kerültek, a 9 telep állománya 560 pár körüli, vagyis a korábbi évhez képest csekély növekedés tapasztalható. h) Fecske-felmérés Az Őrségi Nemzeti Park területén az őrkerületekben a természetvédelmi őrök 2009-ben is felmérték a molnárfecske (Delichon urbica) és füstifecske (Hirundo rustica) állományokat a korábban kiválasztott településen. A programot a további esztendőkben is monitoring rendszerben kívánjuk megismételni, hogy összevethető adatokat kapjunk. 121 füstifecske és 86 molnárfecske fészket számláltak össze a természetvédelmi őrök. A 2008-as évhez képes a füstifecske esetében ez 18%-os a molnárfecske esetében pedig 25%-os csökkenést jelent. 20
3.1 táblázat: Kutatás No. 1. 2. 3. 4 5 Kutatási projekt megnevezése Gyepek kezelésének hatása a hangyaboglárka fajokra (Maculinea sp.) A szürkés hangyaboglárka kutatása A hamvas küllő élőhelyválasztása Kis vízfolyások ökológiai állapotának felmérése Erdődinamikai kutatások Pro Silva erdőben. Összeg (e Ft) A kutatást végző szervezet/magánsz emély Az eredmények rövid ismertetése 0 ŐNPI Lásd. Szöveges rész. 50 50 100 Dr. Szentirmai István, Kovács Judit Dr. Szentirmai István, Németh Tamás Vaskos Csabak Bt/ Horváth Jenő Lásd. Szöveges rész. Lásd. Szöveges rész. Lásd. Szöveges rész. 0 Sivák Krisztián Lásd. Szöveges rész. 6 Pro Silva kutatás. 0 Sivák Krisztián Lásd. Szöveges rész. Megjegyzések 2009-ben a kísérleti kezeléseket az eddigivel azonos módon elvégeztük, de vizsgálatokat nem folytattuk 21
3.2 táblázat: Monitorozás No. Monitorozási projekt megnevezése Összeg (e Ft) A monitorozást végző szervezet/ magánszemély Az eredmények rövid ismertetése Megjegyzések 1. Élőhely-térképezés 1000 Király Gergely Lásd. szöveges rész. 2. Védett növényfajok monitorozása 57 ŐNPI Lásd. szöveges rész. 3. Cönológiai monitoring 220 Keszei Balázs, Bodonczi László Lásd. szöveges rész. 4. Ürge monitoring (NBmR országos) 5 Dr Németh Csaba Lásd. szöveges rész. 5. Makroszkopikus vízi gerinctelen (makrozoobenton) monitoring 480 BIO-AQUA Pro Lásd. a szöveges részben 6. Denevér monitoring 33 Gruber Ágnes Lásd. a szöveges részben 7. Halközösségek monitorozása Keresztessy K. Lásd. a szöveges részben 8. Gőte monitoring 10 Gruber Ágnes Lásd. a szöveges részben 9. Pele monitoring 10 Kóródi Blanka Lásd. szöveges rész. 10. Hangyaboglárka monitoring 200 Csontos Gábor Lásd. szöveges rész. 11 Lápi tarkalepke monitoring 300 Sáfián Szabolcs Lásd. szöveges rész 12 Díszes tarkalepke felmérés 150 Sáfián Szabolcs Lásd. szöveges rész 13 Nagy nyárfalepke felmérés 200 Sáfián Szabolcs Lásd. szöveges rész 14 Sárga gyapjasszövő felmérés 150 Sáfián Szabolcs Lásd. szöveges rész 22
No. Monitorozási projekt megnevezése Összeg (e Ft) A monitorozást végző szervezet/ magánszemély Az eredmények rövid ismertetése Megjegyzések 12. Közösségi jelentőségű madárfajok monitorozása 80 ŐNPI Lásd. szöveges rész. 13. Ritka és telepesen fészkelő madarak monitorozása 30 Gruber Ágnes Lásd. szöveges rész. 14. Fecske-felmérés 50 ŐNPI 121 füstifecske és 86 molnárfecske fészket számláltunk össze. A 2008-as évhez képes a füstifecske esetében ez 18%-os a molnárfecske esetében pedig 25%-os csökkenést jelent. Összesen 2975 23
4. Kezelési tevékenység 4.1 Kezelési tervek 2009. évben a Szelestei arborétum, a Sárvári arborétum és a Nemesmedvesi Történelmi Emlékhely TT-k természetvédelmi kezelési terveinek teljes dokumentációja elkészült és tárcaközi egyeztetésük folyik. A védett vagy védelemre tervezett terület neve 4.1 táblázat: Kezelési tervek A tervezési terület nagysága (ha) Megalapozó dokumentá ció (+,-) Részletes természetvédel mi kezelési terv (+,-) "C" fejezet, jogszabály melléklete (+,-) Őrségi Nemzeti Park 43933 + + + Sághegyi TK 235 + + + Csörnöc-menti TK (tervezet) 6147 + + + Kőszegi TK 4351 - - - Kámoni arborétum TT 25 + + + Jeli arborétum TT 74 + + + Szelestei arborétum TT 13 + + + Sárvári arborétum TT 9 + + + Kőszegi Tőzegmohás Láp TT 4 + + + Körmendi Várkert TT 34,6 + + + Nemesmedvesi Történelmi Emlékhely TT 58 + + + 4.2 Élőhely fenntartás Őrségi gyepek 2009-ben megközelítőleg 208,66 hektáron legeltettünk, ennek egy része egykori parlag szántó volt (50%). E parlag szántókat folyamatos legeltetéssel, vagy fűkeverék telepítésével vontuk újra művelésbe. A legeltetett terület 30%-án vegyes művelést alkalmaztunk (első növedéket kaszáltuk, második növedéket legeltettük). 263,69 hektár gyepet kaszálással hasznosítottunk, 1.534 db szénabálát készítve (19,45 q/ hektár hozammal). Szárzúzással összesen 37 hektár gyepet kezeltünk. 24
Kőszegi Tájvédelmi Körzet gyepterületei A Kőszegi Tájvédelmi Körzet mocsárrétjeinek területéből 52 hektárt használati megállapodás keretében a Kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola kezelt kaszálással. A vagyonkezelésünkben lévő Cáki gesztenyés oldal hegyi szárazrétjéből 2 hektárt kézi kaszálással és szénagyűjtéssel kezeltük. Géppel kaszáltuk a Bozsoki Zsidórét 2 hektáros kékperjés láprétjét. Idén 32 hektár saját vagyonkezelésű területen haszonbérbe adással legeltetés folyt. Őrségi szántók Szántóföldi művelést 202,97 hektáron végeztünk, elsősorban szántóföldi szálastakarmány előállítás érdekében. Szántóföldi kultúráink: Kultúra Terület (ha) Hozam (q) Termésátlag (q/ha) Őszi búza 9,50 114 12,0 Zab 15,15 215,72 25,23 Pohánka 6,70 22,5 13,24 Köles 8,18 2.290 279,95 Kukorica 0,30 -- -- Olajtök 0,4 -- -- Legelő 208,66 -- -- Rét 263,69 4.602 19,45 Füveshere 14,53 360 24,78 Takarmányfű 106,43 2.136 20,07 Vöröshere 25,40 789 31,06 Szalmaigényünket egyrészt saját területről, másrészt szomszédos gazdálkodóktól biztosítottuk. Szalmabálázás: 374 db Trágyázás: Okszerű és környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytatunk, a gazdaságunkban keletkező trágyát szántóföldi növénytermesztésünkben használjuk fel. Őszi búza alá: 2.500q/hektár x 35,0 hektár 8.750 q Kukorica alá: 4.000q/hektár x 9,0 hektár 3.600 q Szalmáért csere: 750 q Összesen: 13.100 q A 2009 őszén induló új agrár-környezetvédelmi programban bővülő területekkel és komolyabb szántóföldi vetésforgót igénylő vállalásokkal léptünk be, ennek szellemében nagyobbak lesznek kalászos-gabonatermő területeink. 25
Őszi vetések: Őszi búza: Rozs: Összesen: Őszi mélyszántás: 35,02 hektár 12,25 hektár 47,27 hektár 37,33 hektár Őrségi erdők A Őrségi Nemzeti Park területén 2009. évben folytatott erdőgazdálkodási tevékenységét jellemző főbb adatok: Folyamatos erdősítéseink területe: 2,6 hektár. Első kivitelt, befejezett ápolást és pótlást nem végeztünk. Fahasználati tevékenységünk: véghasználatot nem végeztünk, nevelővágások közül tisztítás 6,9 hektáron, egészségügyi termelést 7,3 hektáron, szálalóvágást 6,4 hektáron végeztünk. A téli időszak után a vadkárosított területeket felmérve előreláthatóan további 1-2 erdőrészlet bekerítésére kényszerülünk 2010-ben. Az erdőápolási munkákat a fahasználati munkák árbevételéből végeztük el. A Felső-Őrség tervezési körzetben az év folyamán új körzeti erdőterv készült. 26
4.2 táblázat: Élőhely fenntartás No. 1 A terület megnevezése Az érintett terület nagysága (ha) Kőszegi TK 88 gyep Élőhely típusa Fenntartás célja - fő beavatkozások/kezelések kaszálás, beerdősülés és invázióra hajlamos fajok elleni védelem 2 Őrségi NP Vendvidék 40 gyep szárzúzás, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 3 Őrségi NP Belső-Őrség 26 gyep szárzúzás, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 4 Őrségi NP Őrség 209 gyep legeltetés, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 5 Őrségi NP Őrség 264 gyep kaszálás, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 6 Őrségi NP Őrség 37 gyep szárzúzás, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 7 Tervezett Csörnöc-Herpenyő TK. 56 gyep kaszálás, elgyomosodás, beerdősülés elleni védelem 8 Őrségi NP Őrség 23 erdő Erdőgazdálkodás 27
4.3 Élőhely-rehabilitáció Szőcei láprét 2009-re a korábbi évek munkájának köszönhetően a láprét jelentős része kaszálhatóvá vált. Korábbi tapasztalataink alapján olyan mértékű szerves anyag halmozódott fel a réten, hogy az évi egyszeri kaszálás nem elégséges a fenntartáshoz. Ennek megfelelően az idei évtől a rét egyes részeit két alkalommal is lekaszáltuk. A kezelés hatásának nyomon követésére monitoring programot indítottunk el. A Kerca-patak láprétek rehabilitációja Az előző években cserjeirtással érintett területeken tavaszi szárzúzást végeztünk, mivel még jelentős mennyiségben sarjadtak újra a füzek. A kedvező változás azonban már jól látható a területen, mivel vizsgálataink alapján a nappali lepkék mennyisége lassan növekedni kezdett a helyreállított részeken. A gödörházi láprét rehabilitációja A gödörházi láprét a Belső-Őrség egyik legértékesebb területe, amely egyedülállóan gazdag mind védett növényekben, mind pedig nappali lepkékben. Igazgatóságunk 2009-re a terület legnagyobb részét megvásárolta, így megkezdhette a helyreállítást. Ebben az évben közelítőleg 1 hektáros területen végeztük el a cserjék és a nagy tömegben felhalmozódott lágyszárú szerves anyag eltávolítását. A láprét fennmaradó részét a KEOP pályázatunkból fogjuk helyreállítani. A Csörnöc-patak revitalizációja 2008-ban sikeresen lezajlott a Csörnöc-patak revitalizációja, ami Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és igazgatóságunk partnerségével pályázati forrásból valósult meg. A revitalizáció során kiépült egy vízpótló árok, amely vízutánpótlást biztosít a pataknak a Rábából, illetve kisebb duzzasztásokat hoztak létre. 2009 évbe a próbaüzem működött, melynek ökológiai hatását monitoroztuk: Ennek keretében a beavatkozás előtt (2008-ban) elvégeztük a patak és völgye ökológiai alapállapotának felvételét, a vízi makrogerinctelenekre, halakra, a vízinövényzetre, valamint a patakvölgy rétjeire és hangyaboglárka populációira vonatkozóan. A vízpótlás hatásának vizsgálatát 2009-ben az alábbiak szerint követtük nyomon: Vízi makrogerinctelen fauna, halfauna, vízi makrofiták, sík- és dombvidéki kaszálórétek Élőhely rehabilitáció KEOP program keretén belül A KEOP pályázati kiírásán Komplex élőhely-rekonstrukciós tevékenység az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén címmel nyert projektünkben 2009-ben elkészültek a gyeprekonstrukciós, kétéltűvédelmi és inváziós fajok visszaszorítását célzó tevékenységeink kiviteli tervdokumentációi, a konkrét munkák a következő években fognak zajlani. 28
4.3 táblázat: Élőhely rehabilitáció No. A terület megnevezése Az érintett terület nagysága (ha) Élőhely típusa A rehabilitáció célja - fő beavatkozások/kezelések 1. Szőcei láprét 2 láprét 2. Kerca-patak, láprétek 4 3 A gödörházi láprét 1 láprét Dombvidéki kisvízfolyás, kékperjés láprét bokrosodás és invazív fajok visszaszorítása - cserjeirtás, kaszálás (egyszer) Vízbevezetés régi holtágakba. Cserjeirtás és szárzúzás, kaszálásra való előkészítés bokrosodás és invazív fajok visszaszorítása - cserjeirtás, kaszálás 4. A Csörnöc-patak revitalizációja teljes patak vízfolyás Próbaüzem, vízutánpótlás, duzzasztások 29
4.4 Fajvédelem Széleslevelű harangvirág (Campanula latifolia) A hazánkban két helyről ismert fokozottan növényfaj élőhelyét a Kőszegi-hegységben elektromos kerítéssel védjük a vadrágástól. A 3 hektáros bekerített sziklaerdei termőhelyen 2009-ben 17 pld virágzó növényt számoltunk, a regisztrált összes egyedszám 36 tő volt. A villanypásztor elöregedett, cserére szorul. Adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) A 2008 telén talált állománnyal együtt a sallangvirág egyedszáma a Szabóhegy- Meszesvölgy területén cca. 350 példány. ebből 40-60 virágzott 2009. évben. Az állomány egy részét - tekintettel arra, hogy zártkertekben fejlődik - évről-évre lekaszálják. Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) A Kőszegi TK-ban néhány négyzetméter borítással jelen lévő növényt állandó kerítéssel védjük a vadrágástól. 4 tő ismert. Csillagos nárcisz (Narcissus poeticus ssp. radiiflorus) A csillagos nárcisz métneki és zsidai élőhelyén 2009-ben is végeztünk területkezelést, újabb területeken irtottuk ki a gyepeket visszaszorító cserjéket. A korábban megtisztított területeken gépi kaszálás és a széna bálázása történt, illetve, ahol az erőteljes aranyvessző térhódítás és a cserjésedés miatt ez nem volt lehetséges, kézi kaszálással és lehordással kezeltük a gyepet. Itt a következő évtől szárzúzás és kaszálás válik lehetségessé. Tőzegeper (Comarum palustre) A tőzegeper védelme érdekében a korábbi években faj élőhelyét lekaszáltuk és a bokrokat és éger sarjakat visszavágtuk a szőcei lápréten. 2008-ban azonban úgy tapasztaltuk, hogy a tőzegeper számára nem kedvező a rendszeres kaszálás, így 2009-ben az élőhelyét kaszálatlanul hagytuk. Régi gyümölcsfajták védelme A Csörgőalma Gyümölcsöskertbe az őrségi és a vendvidéki helyi honos gyümölcsfajtákból összegyűjtött gyümölcsfaoltványok kerültek kiültetésre 2004-ben, 2005-ben. A gyümölcsöskert fenntartása során tavasszal metszést végeztünk, nyáron háromszor kaszáltunk, a vadrágás-hántás ellen telepített villanypásztort és a nyúlrágás elleni egyedi védelmeket javítottuk, pótoltuk. 30
Békamentés a Hársas-tó mentén A legveszélyeztetettebb közútszakasz mentén 2009-ben is béka-terelőt építettünk. 260 m terelőponyva, illetve kb. 200 m fólia került kihelyezésre a Hársas-tó melletti veszélyes útszakaszok mellé. Összegyűjtésre és a tóhoz leszállításra került mintegy 6589 példány barna varangy, illetve néhány erdei béka, pettyes gőte és vízisikló is. Ez az egyedszám a 2008-as évhez képest csökkenést mutat, amelynek okát még nem derítettük fel. Haris (Crex crex) A haris állomány védelme érdekében 2009-ben is feltérképeztük a lehetséges haris revíreket. Összesen az Őrségi Nemzeti Park területén 17 pár költését tapasztaltuk. Ezek részben az Igazgatóság kezelésében lévő területek voltak, részben magántulajdonúak. A gazdálkodókkal mindenütt egyeztettük a gyepek augusztus elejéig történő fennhagyását. Hangyaboglárkák (Maculinea sp.) Az Őrségben a hangyaboglárkák egyik legjelentősebb élőhelyén, Kercaszomoron, ahol mind a vérfű, sötétaljú és szürkés hangyaboglárka (Maculinea teleius, M. nausithous és M. alcon) is megtalálható, élőhelyrehabilitációs munkát hajtottunk végre. 2009-ben az élőhelyek legnagyobb részét már kaszálni tudtuk, a korábban cserjeirtással érintett részeket pedig szárzúzással kezeltük. A helyreállított területeken szemmel láthatóan emelkedik a hangyaboglárkák mennyisége. Ragadozómadár védelem Az Igazgatóság működési területén fészkelő védett és fokozottan védett ragadozó madárfajok állományainak védelme, monitorozása a tárgyévben is folytatódott. Rétisas (Haliaetus albicilla) állományunk 4 pár, ebből egy pár repített 2 fiókát. Uhu (Bubo bubo): e nagy testű bagolyfajból 1 pár fészkel a működési területünkön, de sikeres költés nem történt. Egyéb ritka fajok, mint a darázsölyv (Pernis apivorus), állományairól csak szórványos információink voltak, amelyekből messzemenő következtetéseket levonni nem lehet, de állományaik valószínűleg csökkenőben vannak. Két további fajjal is e tevékenység keretein belül foglalkozunk életmódbeli sajátosságaik miatt: Fekete gólya (Ciconia nigra) állományunk 5 ismert pár. 3 pár költött, de csak egy volt sikeres, amely 2 fiókát reptetett. Holló (Corvus corax): állománya növekvőben van, őszi-téli időszakban több helyen és egyre nagyobb létszámú csapatokban jelenik meg (akár 40 pd is). Az Igazgatóság kőszegi Ragadozómadár Mentő Telepére 2009-ben 165 sérült állat került be (ebből 16 példány fokozottan védett faj egyede), 101 példányt sikerült egészségesen szabadon engedni, 73 elpusztult. Ez évben 9 fióka kelt a telepen. 31
Fehér gólya (Ciconia ciconia) Az illetékességi terület gólyaállománya jelenleg stagnáló, a tíz évvel ezelőttihez képest viszont lényeges csökkenést mutat. 2009-ben 204 fészekben voltak gólyák, a sikeresen költő párok száma 172. A fészkek 63 %-a villanyoszlopon, 15 %-a külön oszlopon, 20 %-a kéményen vagy kazánkéményen és 2 %-a egyéb helyen van. A veszélyeztetett fészkek áthelyezését, tartóra emelését folyamatosan végezzük az MME keretében működő Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és az áramszolgáltató EON-nal együttműködve. Ehhez rendelkezünk saját forrásból és központilag legyártott fészektartó kosarakkal, amelyekkel igény szerint ellátjuk az együttműködő partnereket. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az elektromos hálózat tartóoszlopain fészkelő állomány védelme érdekében együttműködési megállapodást kötött az EON-nal, így az elektromos hálózaton végzendő munkákat előzetesen egyeztetett tervek alapján végeztük. Illetékességi területünkön 2009-ben 2 db villanyoszlopon lévő fészeknél végeztünk tartóra emelést, 3 db gólyaállókát helyeztünk ki a 20 kv-os hálózatra. Egy helyen a felmerült problémák megoldásaként fészekáthelyezésre került sor, további 8 fészeknél végeztünk fészekfelújítást, tartó megerősítést. Egy helyen készült új gólyapelenka egy villanyoszlopon lévő fészek alá, és egy korábbi másik gólyapelenka karbantartása, tisztítása történ meg. Kis légykapó (Ficedula parva) A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben elvégzett állományfelmérés során, 10 helyen észleltük éneklő hím jelenlétét, ami az elmúlt 13 év során tapasztaltak alapján átlagosnak mondható a terület vonatkozásában. Odútelepek karbantartása A 2003-as esztendőben kialakított odútelepek tisztítása és ellenőrzése 2009-ben is megtörtént. Az énekesmadár és kuvikodúk bizonyultak eredményesebbnek, csaknem 100 %-os az elfoglaltság, sajnos kuvik költését egyben sem találtuk meg. Egyre több esetben tapasztaltuk azonban, hogy az odúk tetejét kisragadozók lenyitják és kifosztják a fészekaljat. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben 2009-ben költött először kis légykapó a számára kihelyezett mesterséges fészekodúban. 32
4.4 táblázat: Fajvédelem No. A faj magyar és tudományos neve Fajvédel mi terv (+,-)* Védettség foka** A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése 1 2 Széleslevelű harangvirág (Campanula latifolia) - v lásd szöveges rész Adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) - v lásd szöveges rész 3 Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) - v lásd szöveges rész 4 Csillagos nárcisz (Narcissus poeticus ssp. radiiflorus) - v lásd szöveges rész 6 Tőzegeper (Comarum palustre) - v lásd szöveges rész 7 Fehér gólya (Ciconia ciconia) + fv, Natura 2000 Veszélyeztetett fészkek áttelepítése, magasítóra emelése. 8 Régi gyümölcsfajták védelme - lásd szöveges rész 9 Békamentés a Hársas-tó mentén - v lásd szöveges rész 10 Haris (Crex crex) - fv lásd szöveges rész 11 Hangyaboglárkák (Maculinea sp.) - v lásd szöveges rész 33