EURÓPAI BIZOTTSÁG. Állami támogatás Magyarország SA (2014/N) A mezőgazdasági időjárási kockázatkezelési program (SA.

Hasonló dokumentumok
A hatósági agrárkár megállapítási eljárást támogató informatikai rendszer /KMTR/ November 14. Debrecen

Állami támogatás SA (2011/N) Magyarország Mezőgazdasági időjárási kockázatkezelési program

N 519/2005 számú Állami Támogatás - Magyarország Az állati eredetű hulladék biztonságos ártalmatlanításához nyújtott támogatás

Állami támogatás / Magyarország A támogatás száma: N 463/B/2006 Újjáépítési hitelprogram (mezőgazdasági ágazat)

Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban

Budapest, szeptember

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

FELELŐSSÉGKIZÁRÓ NYILATKOZAT

I. ELJÁRÁS II. LEÍRÁS. 2. Birtokfejlesztési célú termőföldvásárlásra nyújtott beruházási támogatás

EURÓPAI BIZOTTSÁG. SA (2013/N) sz. állami támogatás Magyarország

2011. évi CLXVIII. törvény. a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről 1

I. ELJÁRÁS II. A TÁMOGATÁSI PROGRAM LEÍRÁSA. 2. Kárenyhítési támogatás a évben tavaszi fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermesztőknek.

MAGYAR KÖZLÖNY évi 103. szám 17555

L rkezett : 20i 1V 1 4. Tisztelt Elnök Úr!

80% levonásos önrész (a károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan, de a kártérítés max Ft/ha)

EURÓPAI BIZOTTSÁG. SA (2013/N) számú állami támogatás Magyarország

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

FELELŐSSÉGKIZÁRÓ NYILATKOZAT

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

80% levonásos önrész (a károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan, de a kártérítés max Ft/ha)

AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer új informatikai rendszer az időjárási kockázatok kezelésének támogatására

V. A Kormány tagjainak rendeletei

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

1. A helyi adókról szóló 9/2014. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 4. -a a következő (3)- (12) bekezdésekkel egészül ki:

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

II. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, C(2013)988 final

Az Üzletszabályzat február 3-i módosításának részletei

B7-0079/139. Sandra Kalniete, Joseph Daul, Albert Deß, Michel Dantin, Jarosław Kalinowski és mások

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Határozatát a Bizottság a következő megfontolások alapján hozta meg:

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

A Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI

Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének / ( ) önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 28/2012. (XII. 13.) rendelet módosításáról

N 487/2006 Állami támogatás Magyarország A közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térkép

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 1/2016.(I.27.) önkormányzati rendelete

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

21/2012. (III. 9.) VM rendelet

Értelmező rendelkezések 1/A.

1.. A 30/2012.(XII.12.) sz. helyi adókról szóló rendelet 25/A..-a (2) bekezdéssel egészül ki:

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Bakonyszücs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2015.(XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Szatymaz Község Képviselő-testületének 16/2015. (XI.20.) Ör. rendelet a helyi iparűzési adóról

A Bizottság a következő megfontolások alapján hozta meg e határozatát:

1. sz. melléklet ZFR-TÁV/2019 NYILATKOZAT

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

1/2016.(II.1.) 8/2014. (X.19.)

A helyi adókról szóló 18/2015. (XII.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 10. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek

Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Jászfelsőszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2016. (XI.30.)) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

LXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM április 2. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 3. S z á m T á r g y O l d a l.

2008. évi CI. törvény Hatályos:

Ivád Község Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2015. (XI.26.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

Tiszaroff Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016.(VI.29.) Rendelete a helyi iparűzési adóról. Az adó mértéke.

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete /2015. (.) önkormányzati rendelete

I. Zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti programban résztvevő ügyfél kötelezettségei

Fejlesztési eredmények a mezőgazdasági károk távérzékeléses felmérésében

Baj község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete. A helyi adókról

Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány évi Üzletszabályzatának módosulása július 1-i hatállyal

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) a Költségvetési Bizottság részéről

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

A helyi iparűzési adóról szóló 19/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelet 2. -a a következő 2/A. -sal egészül ki: 2/A.

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

(3) Adókedvezmény illeti meg a vállalkozó háziorvost. Az adókedvezmény mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómérték 50%-a.

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )

Révfülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2016. (V.06.) önkormányzati rendelete

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 24. (OR. en)

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (X.14.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

1. A helyi adóról szóló 11/2015. (XI.25.) önkormányzati rendelet 4. -a a következő szöveggel lép hatályba:

/2014. ( ) FM rendelet. egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról szóló 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet módosításáról

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

30/2015. (XII.17.) 51/2011. (XII.

94/2015. (XII. 23.) FM

Kivonat. Készült: Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-án megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből

Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2015. (XII.31.) önkormányzati rendelete

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2015. (XII...) önkormányzati rendelete

Szajol Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. /2015. (XII. 17.) önkormányzati rendelet-tervezete

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

NAGYDOROG NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 1/2016. (I.13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

2. Az esemény bekövetkezésének igazolása és vis maiorként történő elismerése

RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 18/2012. (XII.28.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 10/2016. (II. 15.) számú KÖZLEMÉNYE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

FELELŐSSÉGKIZÁRÓ NYILATKOZAT

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Átírás:

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.16 C(2014) 9559 final Tárgy: Állami támogatás Magyarország SA.38822 (2014/N) A mezőgazdasági időjárási kockázatkezelési program (SA.33418) módosítása Tisztelt Miniszter Úr! Az Európai Bizottság (Bizottság) ezúton értesíti Magyarországot, hogy a magyar hatóságok által a fentebb említett állami támogatási intézkedéssel kapcsolatban benyújtott információk vizsgálata után úgy határozott, hogy a szóban forgó intézkedés ellen nem emel kifogást, mivel az az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal. A Bizottság a határozatot a következő megfontolásokra alapozta: 1. ELJÁRÁS (1) Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban Magyarország 2014. május 30-án kelt és a Bizottság által még aznap iktatott levelében bejelentette az SA.33418 számú támogatási keretprogram fent említett módosítását. A Bizottság 2014. július 30-án kelt levelében kiegészítő információkat kért a magyar hatóságoktól, amelyre a magyar hatóságok 2014. augusztus 8-án kelt és a Bizottság által még aznap iktatott levélben küldtek választ. Ezt követően a Bizottság 2014. október 1-jén kelt levelében kiegészítő információkat kért a magyar hatóságoktól, amelyre a magyar hatóságok 2014. október 10-én kelt és a Bizottság által még aznap iktatott levélben küldtek választ. Őexcellenciája Szijjártó Péter Úr Külgazdasági és Külügyminiszter Bem rkp. 47. HU-1027 Budapest Commission européenne/europese Commissie, 1049 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 22991111

2. LEÍRÁS 2.1. Cím (2) A mezőgazdasági időjárási kockázatkezelési program (SA.33418) módosítása 2.2. Célok (3) Ezzel a bejelentéssel a magyar hatóságok célja az, hogy több elemében tökéletesítsék a meglévő mezőgazdasági időjárási kockázatkezelési programot (SA.33418), és összehangolják azt az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásokkal 1 (a továbbiakban: az iránymutatások). a) Új elektronikus kockázatelemzési rendszert vezetnek be, amelynek keretében a jelenleg az esetek 100%-ban végzett helyszíni ellenőrzéseket az esetek körülbelül 30%-ában adminisztratív ellenőrzések váltják fel. b) A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek köre az őszi faggyal bővül. c) Az üzemi szintű hozamérték-csökkenés azon mértéke, amelynek alapján a mezőgazdasági termelő kompenzációra jogosult, a jelenlegi legalább 30% -ról legalább 15% -ra mérséklődik. d) Az éves költségvetés összege a jelenlegi 8 000 000 000 HUF-ról 15 000 000 000 HUF-ra, a teljes költségvetés pedig 80 000 000 000 HUFra nő. e) A károk ellentételezéseként kapott támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a támogatással érintett kárra egyéb nemzeti vagy uniós intézkedés keretében vagy biztosítási kötvény alapján folyósított kifizetéseket is, az iránymutatások (362) pontja értelmében nem haladhatják meg az elszámolható költségek 80%-át. 2.3. Jogalap (4) A jogalap a következő: a) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló, 2011. évi módosított CLXVIII. törvény (a továbbiakban: a magyar törvény), valamint b) Az új /2014. VM rendelet a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes eljárási kérdésekről (a továbbiakban: a magyar végrehajtási rendelet). 2.4. Időtartam (5) A bizottsági engedély napjától 2021. november 1-jéig. 1 HL C 204., 2014.7.1., 1. o. 2

2.5. Költségvetés (6) A módosított keretprogramba befizetett termelői hozzájárulásokat legalább azonos összegű állami forrásokkal egészítik ki. A valamely évben fel nem használt összegeket átviszik a következő évre. (7) Az éves költségvetés (állami forrásokkal kiegészített termelői hozzájárulások) összege a hatályos 8 000 000 000 HUF-ról 15 000 000 000 HUF-ra (hozzávetőleg 50 000 000 EUR-ra) emelkedik, míg a teljes költségvetés összege 56 000 000 000 HUF-ról 80 000 000 000 HUF-ra (hozzávetőleg 267 000 000 EUR-ra) nő. 2.6. Kedvezményezettek (8) A kedvezményezettek a mezőgazdasági időjárási kockázatkezelési programba hozzájárulást fizető mezőgazdasági termelők. Bizonyos nagyságú művelt földterület (a művelés módjától függően 1 10 hektár) felett kötelező hozzájárulást fizetni. E termelők becsült száma meghaladja az ezret. 2.7. A módosított támogatási keretprogram leírása (9) A módosított keretprogram egyes kedvezőtlen éghajlati jelenségek és természeti katasztrófák által okozott károkért nyújt ellentételezést a termelőknek. A magyar törvény pontosan meghatározza azokat a kedvezőtlen éghajlati jelenségeket és természeti katasztrófákat, amelyek a bejelentett módosított program keretében ellentételezésre jogosítanak. (10) A kedvezőtlen éghajlati jelenségek meghatározása: a) aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el; b) belvíz: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás; c) felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t; d) jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék; e) őszi fagy: a kockázatviselés helyén a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet; 3

f) tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet; g) téli fagy: a kockázatviselés helyén a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet; h) vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is. (11) A természeti katasztrófa fogalmának meghatározása: a) mezőgazdasági árvíz: folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz; (12) A káresemény meghatározása: a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó mezőgazdasági árvíz, aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, őszi fagykár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár. Elszámolható költségek (13) A magyar törvény és a magyar végrehajtási rendelet alkalmazásában az elszámolható költség meghatározása kettős küszöbérték szerint történik: amikor a fent meghatározott kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy természeti katasztrófa miatt adott növénykultúra átlagos éves terméshozamának legalább 30%-a elpusztul és a teljes mezőgazdasági üzem szintén legalább 15%-os üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenved el. Az SA.33418 számú program értelmében a második küszöbérték legalább 30% volt, a tapasztalatok alapján azonban ez túlságosan magasnak bizonyult, mivel számos jelentős károkat elszenvedő mezőgazdasági termelő nem jutott kárenyhítő támogatáshoz, ami kompenzációs forrástöbbletet eredményezett, a termelők körében pedig elégedetlenséget szült. (14) A magyar törvény egyúttal az iránymutatások (35) ((34)), (341) és (358) pontjával összhangban meghatározza a referencia-időszakot (a tárgyévet megelőző ötéves időszak a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamú két év kivételével), a referencia- és a tényleges hozam kiszámítását és a hozamérték-csökkenést is. (15) A módosított keretprogram értelmében valamennyi mezőgazdasági növénykultúra jogosult kárenyhítésre. Támogatási intenzitás (16) A károk ellentételezéseként kapott támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a támogatással érintett kárra egyéb nemzeti vagy uniós intézkedés keretében vagy biztosítási kötvény alapján folyósított kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 80%-át. Kockázatkezelési program 4

(17) A módosított keretprogram célja a kedvezőtlen éghajlati jelenségek és természeti katasztrófák nyomán felmerülő kockázatok megosztása az egyes társadalmi csoportok köztük a mezőgazdasági termelők, a biztosítók, a földtulajdonosok és az állam között. (18) A módosított keretprogram forrásait az alábbiak biztosítják: a) a kockázatkezelési programban részt vevő termelőktől származó éves termelői hozzájárulások; b) éves állami költségvetési juttatások, amelyek mértéke eléri legalább az előző év során befizetett összes termelői hozzájárulás összegét; c) a fenti két forrásból az előző években fel nem használt összegek; d) a b) pontba nem tartozó további, eseti jellegű állami támogatások. (19) Ezenfelül a módosított keretprogram kedvezményezettjei a kedvezőtlen éghajlati jelenségek és állat- vagy növénybetegségek vagy kártevőfertőzés által okozott gazdasági veszteségek ellen kötött termény-, állat- és növénybiztosításért fizetett biztosítási díjait fedező támogatásra is jogosultak lehetnek 2. (20) A mezőgazdasági termelők éves hozzájárulásának kiszámítása az uniós közvetlen kifizetések iránti kérelmükön alapul: a) ültetvényművelésre szolgáló termőföld után hektáronként 3000 HUF; b) szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 3000 HUF; c) a b) pont hatálya alá nem tartozó egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1000 HUF. (21) A meg nem fizetett termelői hozzájárulásokat a nemzeti adórendszer keretében hajtják be. (22) A mezőgazdasági termelők csak az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén jogosultak kárenyhítésre: a) az általuk művelt termőföld az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 3 11. cikke szerinti egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a tényleges használatukban volt; 2 Az eredeti programban ezeket a támogatásokat a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 70. cikke alapján nyújtották, az állami támogatási szabályok hatálya alól azonban ezek mentesültek. Jelenleg e támogatásokat az 1305/2013/EU rendelet szabályozza, mivel azonban az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartoznak, az említett rendelet 81. cikke (2) bekezdésének értelmében továbbra is mentesülnek az állami támogatási szabályok alól. 3 HL L 316., 2009.12.2., 65. o. 5

b) a tényleges káreseményt az erre a célra létrehozott elektronikus felületen 15 napon belül bejelentették az agrárkár-megállapító szervnek; c) az agrárkár-megállapító szerv a veszteség tényét a magyar végrehajtási rendelet rendelkezéseinek megfelelően hatósági tanúsítvánnyal igazolta; d) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti részletes elektronikus kérelmet a naptári év november 30-ig benyújtották az agrárkár-megállapító szervnek. A kockázatcsökkentési év november 1-jétől október 31-ig tart. A valamely év október 31-én lezárult kockázatcsökkentési évre vonatkozó kérelmet ugyanazon naptári év november 30-ig kell benyújtani; e) az éves hozzájárulást határidőben és maradéktalanul megfizették; f) a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az e határozat (10) bekezdésében felsorolt kedvezőtlen éghajlati jelenségeken kívüli okból nem minősül a magyar törvény 4 szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak; g) amennyiben egy bizottsági határozattal összeegyeztethetetlennek nyilvánított korábbi jogellenes támogatásban részesültek, a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatás teljes összegét és a megfelelő visszafizettetési kamatokat visszafizették vagy elkülönített számlára befizették. (23) A magyar törvény értelmében minden árvíz- és aszályhelyzetről hivatalos közleményt adnak ki. (24) Belvízkár után kárenyhítő juttatás öt egymást követő éven belül legfeljebb három alkalommal vehető igénybe. (25) A mezőgazdasági termelőnek járó kárenyhítő juttatás a felére csökken, amennyiben egy gazdálkodó az éves átlagos hozamérték legalább felére nem kötött az adott növénykultúrára jellemző káreseményekre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást. Intézményi struktúra (26) A kedvezőtlen éghajlati jelenségek és természeti katasztrófák meghatározásában és tanúsításában részt vevő hatóságokat a magyar végrehajtási rendelet nevezi meg: a) Az agrárkár-enyhítési szerv szerepét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tölti be; b) Az agrárkár-megállapító szerv feladatkörét a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatósága látja el; c) A mezőgazdasági igazgatási szerv feladatkörét a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal látja el; 4 A magyar törvény a 702/2014/EU bizottsági rendeletre hivatkozik, és az iránymutatások rendelkezései megegyeznek az említett rendelet előírásaival. 6

d) Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ); e) Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI); f) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF); g) Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI); h) Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR). (27) A hatóságok valamennyi természeti katasztrófát vagy kedvezőtlen éghajlati jelenséget a magyar végrehajtási rendeletben ismertetett alábbi eljárás keretében ismernek el és igazolnak: a) A kedvezményezett a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a kárt az agrárkár-megállapító szervnek. b) Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kár bekövetkezését, a kárenyhítő juttatás iránti kérelem időben történt benyújtását, a kár és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést, és megállapítja a várható hozamérték-csökkenés mértékét. Ennek során az agrárkármegállapító szerv a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis (a továbbiakban: az adatbázis) OMSZ, OVF és FÖMI által szolgáltatott adatait, a biztosítók adatait, az adatbázisban szereplő agrár-meteorológiai növény-egészségügyi modell adatait, a Mezőgazdasági Minisztérium terményminőségi, hozambecslési és betakarítási adatait, valamint a helyszíni ellenőrzési adatokat használja fel. c) Az e bekezdés b) pontjában felsorolt adatokon alapuló kockázatelemzés eredményeitől függően azonban az alábbi esetekben nem feltétlenül kerül sor helyszíni ellenőrzésre: Bármely kockázattípus esetében: amennyiben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kár nem következett be; Aszály, jelentős belvíz, téli, tavaszi és őszi fagy, illetve mezőgazdasági árvíz esetében: amennyiben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kár megtörtént. d) Az adminisztratív és/vagy helyszíni ellenőrzések alapján az agrárkármegállapító szerv hatósági igazolást állít ki az esemény jellegéről, a kár mértékéről és az érintett növénykultúrákról. e) A magyar törvényben foglalt fogalommeghatározások és az egyes kérelmek agrárkár-megállapító szerv általi ellenőrzése biztosítja, hogy csak a hatóságok által hivatalosan elismert kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy természeti csapások esetében adjanak ki hivatalos igazolást. (28) Az éves kárenyhítő támogatási eljárás az alábbiak szerint alakul: A mezőgazdasági termelő az uniós közvetlen kifizetés iránti kérelemnek az agrárkár-enyhítési szervhez való benyújtásával belép a kárenyhítési rendszerbe. 7

Az agrárkár-enyhítési szerv minden év július 15-ig tájékoztatja a kedvezményezettet a közvetlen uniós kifizetések iránti kérelme alapján általa fizetendő hozzájárulás összegéről. A fent ismertetettek szerint a kedvezményezett az esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül értesíti az agrárkármegállapító szervet, amely hivatalos igazolást állít ki a káreseményről. A kedvezményezett november 30-ig benyújtja kárenyhítési juttatás iránti kérelmét az agrárkár-megállapító szervnek. Az agrárkár-megállapító szervek a következő év január 15-ig valamennyi ellenőrzött igénylést megküldik a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely összesíti az adatokat és az adatállományt január 31-ig eljuttatja az agrárkár-enyhítési szervnek. Az agrárkár-enyhítési szerv a kapott adatállomány alapján a következő év február 28-ig kifizetési tervet készít. Az agrárkár-enyhítési szerv a következő év március 31-ig értesíti a kedvezményezettet a kárenyhítési juttatás összegéről, és teljesíti a kifizetést a kedvezményezett részére. Elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények (29) A magyar törvény az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti eseményeket is meghatározza. Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti mezőgazdasági káresemények felsorolása e határozat (10) és (11) bekezdésében olvasható. Ha a haszonbérlő 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenved, és ennek tényét az agrárkár-megállapító szerv igazolja, akkor arányos haszonbér-mérséklés illeti meg. Az ilyen költségcsökkenés a mezőgazdasági termelő szempontjából az iránymutatások (342) és (359) pontjában foglaltak szerint fel nem merült költségnek minősül. Ennélfogva a mezőgazdasági termelőnél jelentkező ilyen haszonbérletidíj-csökkenést függetlenül attól, hogy állami vagy magánföldtulajdonról van-e szó le kell vonni a támogatásra jogosult maximális kárértékből. Halmozódás (30) Mivel a módosított keretprogram különböző magán-, nemzeti és uniós forrásokat mozgósít, kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozódási szabályokra. Megbízható és hatékony ellenőrzési mechanizmusokat léptettek életbe a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis révén, amely összefogja és nyomon követhetővé teszi a mezőgazdasági termelők hozzájárulásaira, a megművelt földterületre és az éves hozamokra, valamint az egyes kárenyhítési juttatásokra és a biztosítási díjakra vonatkozó összes információt. A kedvezményezett szintjén érvényesülő túlkompenzáció kizárása érdekében az agrárkár-enyhítési szerv a fenti adatbázis segítségével gondoskodik arról, hogy az azonos elszámolható költségekre nyújtott nemzeti vagy uniós támogatás teljes támogatási egyenértéke ne haladja meg a 80%-os támogatási intenzitást, és így eleget tegyen az iránymutatások (345) és (362) pontjának. (31) Következésképpen a támogatásra jogosult legmagasabb kárösszegből le kell vonni a biztosítási kifizetéseket, valamint a kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy természeti katasztrófák miatt fel nem merült költségeket. 8

(32) Ezenfelül a módosított keretprogram kizárja az azonos kedvezőtlen éghajlati jelenségre vagy természeti katasztrófára nyújtott kettős finanszírozást. (33) A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak a bejelentett módosított támogatási keretprogram hatálya alá tartozó bármely támogatás kifizetésének felfüggesztésére bármely olyan vállalkozás vonatkozásában, amely korábban bizottsági határozatban jogellenesnek nyilvánított támogatásban részesült, egészen addig, míg a vállalkozás a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásokat, valamint a megfelelő visszafizettetési kamatokat vissza nem fizette vagy egy elkülönített számlára be nem fizette. 3. ÉRTÉKELÉS 3.1. Hatály (34) Az e határozat (19) bekezdésében ismertetett okok miatt a biztosítási díjak fedezésére nyújtott támogatások nem tartoznak e határozat hatálya alá, mivel azokra nem vonatkoznak az állami támogatási szabályok. 3.2. Támogatás megléte az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazása (35) Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha a támogatási program olyan gazdasági előnyhöz juttat egy vállalkozást, amelyet szokásos üzletmenete során nem szerezhetett volna meg, ha a támogatást csak bizonyos kiválasztott vállalkozásoknak nyújtják azt tagállami vagy állami forrásból nyújtják, valamint ha a támogatási program torzíthatja a versenyt és ezáltal nyilvánvalóan érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet. (36) A szóban forgó módosított program egyértelmű előnyt biztosít a kedvezményezetteknek. Ezt az előnyt a (6), (8) és (18) és (20) bekezdésben említett állami forrásokból nyújtják, és kedvezményezettjei csak mezőgazdasági termelők. (37) A Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően önmagában az a tény, hogy egy vállalkozás versenypozíciója erősödik más versenyző vállalkozásokéhoz képest azáltal, hogy olyan gazdasági előnyhöz juttatják, amelyet szokásos üzletmenete során másképpen nem szerezhetett volna meg, a verseny lehetséges torzítására utal. 5 A Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján a valamely vállalkozásnak nyújtott támogatás feltehetően érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, ha a vállalkozás az Unión belüli kereskedelem előtt nyitott piacon működik. 6 A támogatás kedvezményezettjei a mezőgazdasági termékek unión belüli kereskedelmében érintett piacán tevékenykednek. A kereskedelem mértéke jelentős: 2012-ben a 28 tagú Unió csak gabonafélékből 284 826 100 tonnát állított elő, és ezek Közösségen belüli kereskedelme 51 683 264 tonnát tett ki. A módosított program nemcsak a gabonafélékre, hanem valamennyi mezőgazdasági terményre kiterjed. Az érintett ágazat nyitott az uniós szintű verseny előtt, ezért minden olyan 5 6 A C-730/79 sz., Philip Morris Holland BV kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 1980. szeptember 17-én hozott bírósági ítélet (EBHT 1980, 2671. o.). Lásd többek közt a Bíróság által a 102/87. sz., Francia Köztársaság kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 1988. július 13-án hozott ítéletet (EBHT 1988, 4067. o.). 9

intézkedésre érzékenyen reagál, amely előnyben részesíti az egy vagy több adott tagállamban folytatott mezőgazdasági termelést. Következésképpen a szóban forgó módosított program torzíthatja a versenyt, és hatással lehet a tagállamok között kereskedelemre. (38) A fentiek figyelembevételével teljesülnek az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének feltételei. Ezért megállapítható, hogy a javasolt módosított támogatási program az említett cikk szerinti állami támogatásnak minősül. A támogatás csak akkor minősíthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek, ha arra az EUMSZ-ben meghatározott mentességek valamelyike vonatkozik. (39) Az EK-Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülnek azok az állami támogatások, amelyek természeti csapások által okozott károk (pl. a mezőgazdasági árvíz által okozott károk) helyreállítására irányulnak. A (10) bekezdésben felsorolt kedvezőtlen éghajlati jelenségekhez kapcsolódó támogatás vizsgálható az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében, mely szerint a támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, ha az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését mozdítja elő, és nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. 3.3. A támogatás jogszerűsége az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének alkalmazása (40) A támogatási keretprogram módosítását 2014. május 30-án jelentették be a Bizottságnak. Végrehajtását még nem kezdték meg. Magyarország tehát eleget tett az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének. 3.4. A támogatás összeegyeztethetősége 3.4.1. Az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának és 107. cikke (3) bekezdése c) pontjának alkalmazása (41) Az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülnek azok az állami támogatások, amelyek természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására irányulnak. (42) A 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben megállapítható, hogy az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. (43) Az említett eltérések akkor alkalmazhatók, ha a támogatás megfelel a vonatkozó uniós állami támogatási jogszabályban foglalt követelményeknek. 3.4.2. Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós iránymutatások alkalmazása (44) A bejelentett módosított támogatási program tekintetében az iránymutatások II. részének 1. fejezetét (annak 1.2. szakaszát) kell alkalmazni. 10

3.4.2.1. Közös értékelési elvek (45) Közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás: A módosított programot az iránymutatások 1.2. szakaszának rendelkezései szabályozzák. Az iránymutatások (48) pontja értelmében a Bizottság úgy tekinti, hogy a vidékfejlesztési célkitűzésekhez való hozzájárulás elve érvényesül az iránymutatások II. részének 1.2. szakaszában szereplő, a vidékfejlesztés alkalmazási körén kívül eső támogatási intézkedések esetében, mivel a Bizottság elegendő tapasztalatot szerzett arra vonatkozóan, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a vidékfejlesztési célkitűzések megvalósításához. A módosított program a bejelentett formában nem lenne támogatható az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 alapján. Ezért nem tartozik a vidékfejlesztés hatálya alá. Azonban amennyiben Magyarország a későbbiekben hozzá szeretné igazítani a programot bármely más, a vidékfejlesztési programjában kínált támogatási programhoz, a módosításról újra értesítenie kell a Bizottságot. Mivel a módosított program mindössze az elő nem állított termékekért nyújt kompenzációt, nem sérti a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezésére vonatkozó rendelkezéseket, és ezért nem összeegyeztethetetlen azzal. Ugyanezen okból környezeti hatással sem jár. (46) Az állami beavatkozás szükségessége: Az iránymutatások (55) pontja alapján a Bizottság az iránymutatások II. részében meghatározott egyedi feltételeknek megfelelő támogatási intézkedések tekintetében úgy ítéli meg, hogy a piac állami beavatkozás nélkül nem tudja megvalósítani a várt célkitűzéseket. Mivel ezek a feltételek a szóban forgó ügyben teljesülnek lásd az (53) (62) bekezdést, úgy kell tekinteni, hogy a módosított program szükséges az iránymutatások I. részének 3.1. szakaszában meghatározott közös érdekű célkitűzések eléréséhez. (47) A támogatás megfelelősége: Az iránymutatások (57) pontja alapján a Bizottság úgy véli, hogy az iránymutatások II. részének vonatkozó szakaszaiban meghatározott egyedi feltételeknek megfelelő, a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások tekintetében az állami támogatás megfelelő szakpolitikai eszköz. Mivel ezek a feltételek a szóban forgó ügyben teljesülnek lásd az (53) (62) bekezdést, úgy kell tekinteni, hogy a módosított program szükséges az iránymutatások I. részének 3.1. szakaszában meghatározott közös érdekű célkitűzések eléréséhez. (48) Ösztönző hatás és a támogatás szükségessége: Az iránymutatások (75) d) és e) pontjának megfelelően a II. rész 1.2.1.1. szakasza szerinti, természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás, valamint a II. rész 1.2.1.2. szakasza szerinti, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás esetében nem szükséges az ösztönző hatás, vagy azt adottnak kell tekinteni. (49) A támogatás arányossága: Az iránymutatások (82) és (83) pontja alapján a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás akkor minősül arányosnak, ha a támogatási összeg nem haladja meg a 7 HL L 347., 2013.12.20., 487. o. 11

támogatható költségeket és a maximális támogatási intenzitást alkalmazzák. A támogatás kedvezményezettenkénti összegének a megvalósítandó közös célkitűzés eléréséhez minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia. Ezek a követelmények a jelen esetben teljesülnek (lásd az (53) (62) bekezdéseket). A vizsgált támogatási program az iránymutatások (94) pontjának is megfelel, ugyanis figyelembe veszi a támogatás kedvezményezettje által kötött biztosításokat, és a teljes hozzájárulás nem haladja meg a megengedett, az elszámolható költségek 80 %-ának megfelelő támogatási intenzitást (lásd a (16) bekezdést). Vagyis a támogatás arányosnak tekintendő. (50) Támogatások halmozódása: Egyidejűleg több program keretében is nyújtható támogatás, illetve a támogatás ad hoc támogatással halmozható, ha az adott tevékenységhez vagy projekthez nyújtott állami támogatás teljes összege nem haladja meg az iránymutatásokban meghatározott felső támogatási határokat. Ezek a feltételek a szóban forgó módosított program esetében teljesülnek (lásd a (30) (32) bekezdést). (51) A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése: Egy támogatás összeegyeztethetősége érdekében korlátozni kell a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulását okozó negatív hatásait, és azokat meg kell haladniuk a közös érdekű célkitűzés megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak. Az iránymutatások (113) pontjában megfogalmazott elvnek megfelelően a Bizottság alapvetően úgy véli, hogy az ágazat fejlődésére gyakorolt pozitív hatások miatt amennyiben egy támogatás megfelel az iránymutatások II. részének vonatkozó szakaszaiban meghatározott feltételeknek, és nem haladja meg a vonatkozó maximális támogatási intenzitásokat, a versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatás a minimumra korlátozott. Mivel ezek a feltételek a szóban forgó ügyben teljesülnek lásd az (53) (62) bekezdést, úgy kell tekinteni, hogy a módosított program szükséges az iránymutatások I. részének 3.1. szakaszában meghatározott közös érdekű célkitűzések eléréséhez. (52) Átláthatóság: Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy elvégzi az iránymutatások III. részének 2. fejezetében előírt jelentéstételt és felülvizsgálatot. A Bizottság felhívja a magyar hatóságok figyelmét az iránymutatások (131) pontjára, amelynek értelmében a (128) (131) pontok átláthatósági követelményeit 2016. július 1-jétől alkalmazni kell. 3.4.2.2. Támogatási kategória szerinti egyedi értékelés (53) Az iránymutatások (328) pontja szerint a természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás szabályai a mezőgazdasági ágazatra vonatkoznak. Az iránymutatások (347) pontja értelmében a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló rendelkezések kizárólag az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásokra alkalmazandók. A módosított keretprogram megfelel ezeknek a rendelkezéseknek (lásd a (15) pontot). (54) Az iránymutatások (329) és (330) pontja értelmében a Bizottság következetesen fenntartotta, hogy a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett természeti csapások és rendkívüli események fogalmát szűken kell értelmezni. Ezt az Európai Unió Bírósága is megerősítette. Ez idáig a Bizottság a 12

földrengéseket, a lavinákat, a földcsuszamlásokat és az árvizeket fogadta el természeti katasztrófának. A módosított keretprogram e természeti csapások közül csak egyre az árvizekre vonatkozik. (55) Az iránymutatások (331), (332), (348) és (349) pontjával összhangban a természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatásnak és a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatásnak meg kell felelnie a következő feltételeknek: i. a tagállam illetékes hatósága az eseményt hivatalosan természeti katasztrófának vagy rendkívüli eseménynek, illetve természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségnek ismerte el; valamint ii. a természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény, illetve kedvezőtlen éghajlati jelenség és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn. Továbbá a tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján a (331) a) vagy a (348) a) pontban említett hivatalos elismerést megadottnak kell tekinteni. A módosított keretprogram megfelel ezeknek a rendelkezéseknek. Ebben az összefüggésben azt is figyelembe kell venni, hogy a módosított keretprogram alkalmazásában a természeti katasztrófák elismerését és igazolását a nemzeti közigazgatás különböző szintjein végzik, és azt a módosított keretprogram igazgatásában részt vevő több intézmény ellenőrzi (lásd a (10), (11), (26), (27) és (28) pontot). (56) Az iránymutatások (333) és (351) pontja értelmében a támogatást közvetlenül az érintett vállalkozás számára vagy azon termelői csoport vagy szervezet számára kell kifizetni, amelynek az adott vállalkozás tagja. Amennyiben a támogatást termelői csoportnak vagy szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott vállalkozás jogosult. A módosított keretprogram megfelel ennek a rendelkezésnek (lásd a (28) pontot), mivel a támogatást közvetlenül az érintett vállalkozásnak fizetik ki. (57) Az iránymutatások (334) és (352) pontja értelmében a támogatási programot az esemény bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni, és a támogatást az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni. A módosított program megfelel ennek a rendelkezésnek (lásd a (28) pontot). (58) Az elszámolható költségek számítása az iránymutatások (337) (344) és (353) (361) pontja alapján történik (lásd a (13) és (14) pontot). (59) A támogatási intenzitást és az ellentételezésre való jogosultság feltételeit mind a természeti katasztrófák, mind a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek esetében 80%-ban határozták meg. Ez összhangban áll az iránymutatások (345) és (362) pontjával (lásd a (16) pontot). (60) Az iránymutatások (335) és (350) pontja szerint előzetes támogatási programok esetében a tagállamoknak eleget kell tenniük az iránymutatások (728) pontjában meghatározott jelentéstételi kötelezettségnek. A magyar hatóságok vállalták e kötelezettség teljesítését. (61) Az iránymutatások (363) pontja szerint a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatást 50%-kal csökkenteni kell minden olyan esetben, ahol a támogatást 13

olyan kedvezményezett kapja, aki nem kötött biztosítást az éves átlagtermelésének vagy a termeléssel összefüggő jövedelmének legalább 50%-ára és az érintett tagállamban vagy régióban statisztikailag leggyakrabban előforduló, biztosítással fedezhető éghajlati kockázatok ellen. A módosított program megfelel ennek a rendelkezésnek (lásd a (25) pontot). (62) A (29) bekezdés értelmében, ha a haszonbérlő 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenved, és ennek tényét az agrárkár-megállapító szerv igazolja, akkor arányos haszonbér-mérséklés illeti meg. Az ilyen költségcsökkenés a mezőgazdasági termelő szempontjából az iránymutatások (342) és (359) pontjában foglaltak szerint fel nem merült költségnek minősül. Ennélfogva a mezőgazdasági termelőnél jelentkező ilyen haszonbérletidíjcsökkenést függetlenül attól, hogy állami vagy magánföldtulajdonról van szó le kell vonni a támogatásra jogosult maximális kárértékből. Magántulajdonos által bérbe adott földterület esetében nincs állami támogatási vonatkozás. Állami tulajdonú föld bérbeadásakor a számítási módszer biztosítja a legnagyobb megengedett támogatási intenzitás tiszteletben tartását. Ezért az iránymutatások (345) és (362) pontja teljesül. (63) A (22) bekezdés f) pontja értelmében a nehéz helyzetben lévő vállalkozások nem támogathatók. Ennélfogva teljesül az iránymutatások (26) pontja. (64) A (22) bekezdés g) pontja értelmében a magyar hatóságok kötelezettséget vállalnak a bejelentett támogatási program hatálya alá tartozó bármely támogatás kifizetésének felfüggesztésére bármely olyan vállalkozás vonatkozásában, amely korábban bizottsági határozatban jogellenesnek nyilvánított támogatásban részesült, egészen addig, míg a vállalkozás a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásokat, valamint a megfelelő visszafizettetési kamatokat vissza nem fizette vagy egy elkülönített számlára be nem fizette. Ennélfogva teljesül az iránymutatások (27) pontja. (65) A fenti megfontolások alapján a Bizottság megállapítja, hogy a program megfelel az iránymutatások vonatkozó rendelkezéseinek. 4. KÖVETKEZTETÉS A Bizottság ennek megfelelően a következőképpen határozott: - nem emel kifogást a támogatás ellen, mivel az az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal. Amennyiben ez a levél olyan bizalmas információt tartalmaz, amely nem tehető közzé, kérjük, hogy a kézhezvételtől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék a Bizottságot. Amennyiben a Bizottsághoz a megjelölt határidőig nem érkezik indokolással ellátott kérés, a Bizottság úgy tekinti, hogy a levél teljes szövegének hiteles nyelven történő közzétételéhez hozzájárultak, és a szöveget közzéteszi a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm. 14

Kérelmüket a Public Key Infrastructure (PKI) titkosítást alkalmazó, biztonságos e-mail rendszeren keresztül a következő címre küldjék: agri-state-aidsnotifications@ec.europa.eu. a Bizottság részéről Phil HOGAN a Bizottság tagja 15