2016. évi LXVI. törvény

2016. évi LXVI. törvény

Ptk. új lehetősége, hogy a pénzbeni vagyoni hozzájárulás teljesítése helyett adózott eredményből feltölthető a jegyzett, de még be nem fizetett tőke Osztalék (beszámoló) jóváhagyásakor lehet dönteni a feltöltésről Elszámolása: T 413 K 33 Szja tv. adatszolgáltatást ír elő (nem adózott befektetés lesz)

Költség-ráfordításra kapott támogatások (pályázat keretében, más vállalkozástól, magánszemélytől, egyéb szervezettől) Mérlegkészítés időpontjáig, ha az elszámolást elfogadják, akkor adott üzleti évre egyéb bevételként el lehet számolni (nem lesz feltétel a pénzügyi rendezés)

Jogerős bírósági végzésen alapuló követelést el kellett számolni követelésként és egyéb bevételként, nem pénzügyi rendezéshez kötött volt az elszámolás Változás: a jogerősen megítélt összegeket is pénzügyi rendezéshez kötötten kell majd elszámolni (mérlegkészítés időpontjáig kell befolyni)

A tartósnak minősülő és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat az eredménykimutatásban eltérően kezeli Az egységes szabályozás miatt a hiányzó, a megsemmisült : = forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értéke a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása, = ha a befektetett pénzügyi eszközök között van, akkor a befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása, árfolyamvesztesége

Szt. megkülönbözteti, hogy a követelés = forgóeszközök vagy a = befektetett eszközök között van A rendkívüli tételek megszűntésekor az átsorolásoknál nem minden gazdasági esemény került figyelembevételre

térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott követelések könyv szerinti értékét a Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelésnek nem minősülő követelésnek behajthatatlan követeléskénti leírását az egyéb ráfordítások között kell kimutatni

Pénzügyi műveletek egyéb bevétele, egyéb ráfordítása volt eddig is (értékesítés, könyv szerinti értéket meghaladóan realizált összeg, behajthatatlan) Térítés nélkül átadott, elengedett vásárolt követelés pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása lesz

be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a bérjárulékokat jogcímenként megbontva (csak a szocho, amely személyhez kötött, a rehab. és a szakképzési hozzájárulás megállapítása nem személyhez kötött, ezért ezeket a tételeket nem lehet állománycsoportonként bemutatni)

2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átvétele

közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozásokra vonatkozik, az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt üzleti jelentés része a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó politikákat kell bemutatni ha nincs ilyen politika, akkor indokolni kell

Az alábbiakat kell tartalmaznia: a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása; a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra; - az előbb említett politikák eredményei;

a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli;

azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából közérdeklődésre számottartó anyavállalatnak is kell készíteni (konszolidált beszámolóban) független könyvvizsgálói jelentésnek is tartalmaznia kell a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a nem pénzügyi kimutatást 2017-ben induló üzleti évtől kell alkalmazni

Adattartalom bővül A vállalatirányítási nyilatkozatban közzé kell tenni a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tekintetében alkalmazott sokszínűséggel kapcsolatos politika leírását (sokszínűséggel kapcsolatos politika elsősorban az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatosan alkalmazott politikák bemutatását foglalja magában) Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát

Mentesül ezen új közzétételi kötelezettségek alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan ezeket az információkat az összevont (konszolidált) üzleti jelentés tartalmazza 2017-ben induló üzleti évtől kell alkalmazni

Alkalmazás hatóköre a hitelintézetek, a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások (ide értve azokat is, amelyek értékpapírjait tőzsdén forgalmazzák), a tőzsdei biztosítók, és a Diákhitel Központ Zrt. az IFRS-re 2018-től kell kötelezően majd áttérniük

de továbbra is megengedik az IFRS-ek 2017. üzleti évi önkéntes alkalmazását a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóikat saját döntésük alapján a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is összeállíthatják

Saját tőke megfeleltetési tábla: az IFRS-ek szerinti eredménytartalék tételébe a kumulált adózott eredményen kívül további olyan tételek is beleértendők, amelyek a jövőben osztalékfizetés forrásaként vehetők figyelembe (pl. az áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik

az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard alapján elszámolt halasztott adóhatást is figyelembe kell venni az eredménytartalékban Visszatérés időpontjainak a pontosítása: amennyiben nem jogosult, illetve nem kötelezett a vállalkozás IFRS szerint beszámoló készítésre, akkor a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja,

a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás megindítása esetén a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja Feltételes adómegállapítási kérelem IFRS-hez kapcsolódóan: kötelező kikérni az MKVK a számviteli elszámolás minősítésével összefüggő szakértői véleményt

ÁNYK rendszer megszűnik, helyette OBR Kötelező elektronikus mérleg- és eredménykimutatás sémák (kivéve IFRS és külföldi beszámolók) Kiegészítő melléklet továbbra is PDF-ben Űrlappal együtt, ügyfélkapun keresztül lehet beküldeni Ellenőrzési funkciókat tud a rendszer 23

A beszámolók jog könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU irányelv rendelkezéseinek átültetése A számviteli törvény módosítása előírja, hogy semmis az olyan szerződéses rendelkezés vagy jognyilatkozat, amely a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által vizsgált gazdálkodó legfőbb szervét oly módon korlátozza a könyvvizsgáló kijelölésében, hogy az csak meghatározott kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget jelölhet ki

2015. évi beszámoló rendezése során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket a pénzügyi műveletek bevételeit kivéve a kapott (járó) osztalékot és ráfordításait a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket ideértve az eredménytartalék igénybevételét is, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni.

2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni

Ellenőrzés megállapítása fogalma = szerződések utólagos módosítása nem hiba, de ellenőrzés szabályai szerint kell elszámolni Üzleti vagy cégérték = társaság vásárlás esetén nem mutatható ki, csak telephely, üzletág, üzlethálózat vásárlás esetén mutatható ki

2016. június 16, de A 2017-ben induló üzleti évre kell alkalmazni, azonban 2016-os üzleti évekre is alkalmazhatóak

Költség-ráfordításra kapott támogatás (pl. pályázat keretében )visszafizetése egyéb ráfordítás de a jogszabály alapján igényelt támogatás visszafizetése változatlanul önrevízió

Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot, amennyiben azokat nem a bekerülési érté részeként számolják el. A hitel, a kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel, a kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.

Befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír deviza árfolyamkülönbözetét nem kell külön könyvelni Devizában történő könyvvezetés esetén az átszámítási árfolyamok a Ft-os könyvvezetésnél alkalmazott árfolyamok alapján alakulnak

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli az átalakulás napját követő nappal nyitja meg nyilvántartásait a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján. 90 napon belül kell a beszámolót közzétenni

90 napról 30 napra rövidül a bejelentés Jogelőd nélkül alapított gazdálkodó, amely éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze, bejelentési kötelezettségét legkésőbb a cégbejegyzését követő 90 nappal teljesíti Bejelentést vissza lehetett vonni (2016. dec. 15-ig) Tőzsdére bevezetett gazdálkodó az engedély megszerzését követő üzleti évtől köteles ilyen beszámolót készíteni (bejelentési kötelezettségét az engedély megszerzésétől számított 30. nap és az áttérés napját megelőző 30. nap közül a későbbi időpontig teljesíti)

IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerinti olyan közös tevékenységgel rendelkezik, amelyet a számviteli törvény szerint részesedésként mutatna ki, az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeiből levezetett saját tőke elemek nyitó és záró adatait úgy állapítja meg, mintha az ilyen közös tevékenység számviteli elszámolása tekintetében az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítésére nem tért volna át.

Újraszabályozásra kerül a fedezeti ügylet, a piaci érték (valós érték) és a cash-flow fedezeti ügylet fogalma A fedezeti ügylethez kapcsolódóan meghatározza a fedezett ügylet fogalmát, a fedezeti hatékonyságot (80125%) Bekerülési érték szabályok változnak (fedezeti ügylet eredménye módosítja) 2017-től alkalmazható szabályok

Beszámoló formája (egyszerűsített éves beszámolóra való áttérés esetén) Kivételes nagyságú vagy kivételes előfordulású bevételek, költségek ráfordítások Egyszerűsített éves beszámoló esetén mit tekint jelentős összegű soroknak (új előírás, hogyha a vállalkozás mérlege és eredménykimutatása nagybetűvel és római számmal jelölt tételeket tartalmazza, akkor összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősek Üzleti vagy cégértékkel összefüggésben (régi vagy új szabályokat alkalmazzák) 38

az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárait több mint kétszeresére emelték 2016-tól az új előírás szerint egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem választhatja anyavállalat sem választhatja (ez nem változott) egyszerűsített éves beszámoló változatlanul mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll az egyszerűsített éves beszámoló mérlege a számviteli törvény 1. számú melléklet A, illetve B változata nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza eredménykimutatása a számviteli törvény 2. vagy a 3. számú melléklet nagybetűvel és római számmal jelölt tételét tartalmazza. áttérés szabálya változott (harmadik évben át lehet térni)

Jelentős tulajdoni részesedés új sorok jelennek meg eszköz-forrás oldalon más vállalkozás tőkéjében való, 20 százalékot meghaladó tulajdoni részesedések kerülnek ide cél: tartós kapcsolat kialakítása a jog birtokosának a tevékenysége érdekében 41

Társult vállalkozás az a gazdasági társaság ahol az anyavállalat (illetve leányvállalat) jelentős (20 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkezik és mértékadó befolyást gyakorol (a szavazatok legalább 20 százalékával) 2016-tól nem kapcsolt vállalkozás 2016-tól csak konszolidált beszámolóhoz kapcsolódó fogalom 42

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel amely vállalkozó nem minősül anya-, leányvállalatnak, közös vezetésű vagy társult vállalkozásnak Kapcsolt vállalkozás csak az anya-, leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás a társult vállalkozás nem tartozik bele 43

Üzleti vagy cégérték változás: részesedésvásárláshoz kapcsolódóan nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni Bekerülési érték a részesedés vételára Nyitó cégértékeket fő szabály szerint rendezni kell (rendezésnél részletesen) 44

Behajthatatlan követelés (bizonylatoknak mérlegkészítés időpontjáig kell rendelkezésre állni) végrehajtás során nincs fedezet (végrehajtó nemleges jegyzőkönyve) a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett (aláírt megállapodás) a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, 45

a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (végrehajtás illetéke, fizetéses meghagyás illetéke, bírósági eljárás illetéke ügyvédi díj, közjegyzői díj, végrehajtói díj) 46

az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel (cégkivonat, visszajött levélküldemény) bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (felszámolásnál, kényszertörlésnél be nem jelentett követelés) a hatályos jogszabályok alapján elévült. Társasági adóalap: utolsó két jogcím társasági adóalap növelőt tétel 47

Egyedi minősítés (adóst kell minősíteni és nem a számlákat): mérlegkészítéskori adatok alapján fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt követeléseknél Korosítási listák problémája T 86. Egyéb ráfordítások K 318. Vevők értékvesztése T 318. Vevők értékvesztése K 96. Egyéb bevételek Csak mérlegfordulónapon lehet elszámolni, évközi gazdasági esemény nem lehet 48

A kisösszegű követelések közé besorolt követelések esetében az értékvesztés megállapítása a csoportba besorolt összes követelésre vonatkozik, azaz a csoport fizetőképességét, illetve fizetésképtelenségét kell minősíteni. Ebben az esetben mivel egyedileg nem az adós kerül minősítésre a becslési módszertant kell szabályozni. (Pl. ilyen becslési módszer lehet, hogy a megelőző kéthárom üzleti év kisösszegű követeléseinek befolyási átlagszámai alapján történik az értékvesztés képzése, illetve visszaírása.) 49

az üzemi eredménybe jellemzően azok a gazdasági eseményekkel kapcsolatos elszámolások kerültek, amelyek nem kapcsolódnak részesedéshez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz, vagy átalakulásokhoz, vagy semmilyen eszközhöz nem kapcsolódnak immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások, készletek, rövid lejáratú követelések a vásárolt követelés kivételével gazdasági eseményeit itt kell elszámolni, amelyek eddig rendkívülibe voltak

a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak (pl. készlet, tárgyi eszköz) nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.

a tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét

Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként el kell határolni: - az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az eszköz könyv szerinti értékének összegéig - fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét

- térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét - ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az eszköz könyv szerinti értékének összegéig feloldás: minden esetben egyéb bevételbe (költség, ráfordítás felmerülésekor)

apportált, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több (az apportálás vesztesége is nettó módon jelenik meg) behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét (kivéve vásárolt követelés és tartós követelés)

a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség összegét a tartozást átvállalónál a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét a költség, ráfordításra kivéve a jogszabályi előírás alapján igényelt támogatást és fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét

a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét (áfával növelten) = időbelileg el lehet határolni a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.

A pénzügyi műveletek eredményében a számviteli törvény korábbi kategóriái több esetben megmaradtak, de egyes soroknak új elnevezése van, illetve az egyes sorokban a gazdasági események elszámolása tartamilag megváltozott

Az egyes eredménykimutatási sorokban elszámolt gazdasági események attól függnek, hogy milyen eszközhöz kapcsolódnak: - tartós részesedésekhez, - befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírokhoz, vagy hosszú lejáratú kölcsönökhöz, illetve - forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz

kell elszámolni, a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez kapcsolódnak és az ügylet eredménye nyereség, pl. = a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedés értékesítési, apportálási, tőke leszállítási, megszűnési, átalakulási, stb. nyereségét

de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az egyéb bevételeknél felsorolt, halaszott bevételként elszámolandó tételeket, ha az tartós részesedéshez kapcsolódik, pl: = elengedett kötelezettség összegét, fejlesztési célra kapott pénzeszközök összegét, térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként részesedés értékét, ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét (feloldás is ide)

kell elszámolni, a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak, pl: = hozamok, kamatok, beváltások és értékesítések nyereségei, apportálás nyeresége, stb.

kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az egyéb bevételeknél felsorolt, halaszott bevételként elszámolandó tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak feloldás: ráfordítás felmerülésekor

között kell elszámolni az eddigi előírásokon túlmenően a Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, illetve a Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek soroknál az előbbiekben felsorolt minden gazdasági eseményt, ha azok a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, kölcsönökhöz kapcsolódnak és az ügylet eredménye nyereség halasztott bevétel itt is van (azonos jogcímekre)

a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez kapcsolódnak és az ügylet eredménye veszteség, pl. = a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedés értékesítési, apportálási, leszállítási, megszűnési, átalakulási, stb. veszteségét, térítés nélküli átadását, stb. tőke

kell elszámolni, amelyek befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak és az ügylet eredménye veszteség, pl: = beváltások, értékesítések, apportálás vesztesége, térítés nélküli átadás, behajthatatlan követelés leírását, stb.

a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, kölcsönökhöz kapcsolódnak, és az ügylet eredménye veszteség, kivéve: a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget, amelyet a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni vásárolt követelések veszteségeit (pl. behajtatatlan követelésként történő leírását, térítés nélküli átadását)

kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.

a kapott, járó osztalék elszámolásában tartalmi változás, hogy a mérlegfordulónapig befolyt, járó osztalékot lehet majd elszámolni (eddig a mérlegkészítés időpontjáig befolyt, ismertté váltat kellett elszámolni) következmény: azonos üzleti év esetén egyforma lesz a tulajdonos és a tulajdonolt cég elszámolása

eredménykimutatás csak a tárgyévi adózott eredmény megállapítását tartalmazza, a tárgyévhez kapcsolódóan a tulajdonosoknak a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék nem kerül zárlat keretében visszamenőlegesen a tárgyévre vonatkozóan elszámolásra, a tulajdonosoknak jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás napján kell az új szabályok szerint lekönyvelni az eredménytartalékból a kötelezettségekkel szemben: T 413 - K479

Az osztalék fizetési és osztalékelőleg fizetési korlátok szabályai alapvetően nem változtak, csak átfogalmazásra kerültek, mivel a tárgyévi adózott eredmény a nyitást követően kerül az eredménytartalékba átvezetésre. Az új szabályokból következik, hogy a 2016-ban felvett osztalék előleg állva marad a követelések között, az osztalék jóváhagyásakor kerül összevezetésre

Korlát: az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá

Új előírás viszont: a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Nem könyvelt adat, így az eredménytartalékban nincs meg a fedezete, következmény: a jóváhagyott osztalék kikönyvelése után az eredménytartalék negatív lehet

Kft-nél célszerű figyelembe venni, hogy a jegyzett tőke követelmény 3 millió Ft lesz Ezért célszerű legalább annyi adózott eredményt meghagyni (összegyűjteni), hogy az eredménytartalékból a tőkeemelést meg lehessen tenni Már megemelt jegyzett tőke esetén: Ptk. új előírása szerint ameddig a vagyoni hozzájárulást nem teljesítették, addig nem lehet osztalékot fizetni 74

új adatokkal, információkkal bővül 2016-tól a kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét (ezt szabályozni szükséges) az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, függetlenül attól, hogy az megegyezik-e vagy sem a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal

bérjárulékokat is be kell jogcímenként (adónemenként) mutatni azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek

az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeiből, továbbá a Pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket. összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak

értékpapírtípusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit valós értékelés esetén a kiegészítő mellékletben a bizonyítékokat is be kell mutatni, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni

A kiegészítő mellékletnek az alábbiakat kell tartalmaznia (ez kötelező tartalom, ettől eltérni nem lehet): ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat

be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét, azok jellegét be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban

a gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével. be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg.

Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.

be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját

be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. a visszaváltható részvényekre is vonatkoznak az előzőekben részletezett adatok

valós értékelés alkalmazása esetén be kell mutatni az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát), b) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket, c) a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra,

d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét, e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét), f) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását

be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát értékhelyesbítés, értékelési tartalék, mint választott értékelési eljárás esetén be kell mutatni a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét; b) az egyedi eszköznek a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét)

c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét, valamint d) be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

A telephelyek bemutatása eddig is kötelező volt Bővült az adattartalom, mert a jövőben a fióktelepeket is be kell mutatni

Követelmény: a módosult mérleg- és eredménykimutatás-sémájának és a tételek módosult tartalmának megfelelő bemutatás szükséges Átrendezés után a 2015. évi mérlegfőösszeg egy esetet kivéve és adózás előtti eredmény nem változhat Üzemi eredmény és pénzügyi műveletek eredménye változhat 93

Jelentős tulajdoni részesedés (új) más vállalkozás tőkéjében való, 20 százalékot meghaladó részesedés cél: tartós kapcsolat kialakítása a jog birtokosának a tevékenysége érdekében Mértékadó befolyást gyakorló vállalkozás legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik, függetlenül a tulajdoni aránytól (2015-ös szabály a társult vállalkozásra) 94

Társult vállalkozás az a gazdasági társaság ahol az anyavállalat (illetve leányvállalat) jelentős (20 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkezik és mértékadó befolyást gyakorol (a szavazatok legalább 20 százalékával) nem kapcsolt vállalkozás, konszolidálási körbe teljes körűen be nem vont vállalkozás jelentős tulajdoni részesedésen belül alkategória 95

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel amely vállalkozó nem minősül anya-, leányvállalatnak, közös vezetés vagy társult vállalkozásnak Kapcsolt vállalkozás csak az anya-, leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás a társult vállalkozás nem 96

2015-ben kapcsolt vállalkozás volt a társult vállalkozás, amely jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül illetve nem minősül annak A jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás 2015-ben lehetett társult vállalkozás vagy nem társult, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás 97

Befektetett pénzügyi eszközöknél új sorok Tartósan jelentős tulajdoni részesedés Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban Ha a társaság 2015-ben társult vállalkozás volt a Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban sorokból Ha nem volt társult vállalkozás az Egyéb tartós részesedés az Egyéb tartósan adott kölcsön sorokból történhet az átcsoportosítás 98

Ha a 2015. évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak a Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban sorokból az Egyéb tartós részesedés az Egyéb tartósan adott kölcsön sorokba 99

Forgóeszközök között a Követeléseknél új sor Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásban Ha társult vállalkozás volt 2015-ben Követelések kapcsolt vállalkozással szemben sorból Ha nem volt társult vállalkozás Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorból történhet az átcsoportosítás 100

Ha a 2015. évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben sorból a Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorba 101

Forgóeszközök között az Értékpapíroknál új sor Jelentős tulajdoni részesedés Ha társult vállalkozás volt a Részesedés kapcsolt vállalkozásban sorból Ha nem volt társult vállalkozás az Egyéb részesedés sorból Ha a 2015. évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak a Részesedés kapcsolt vállalkozásban sorból az Egyéb részesedés sorba 102

Kötelezettségek között 3 új sor Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 103

Ha társult vállalkozás volt kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben sorból Ha nem volt társult vállalkozás kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorból Ha a 2015. évi társult vállalkozás nem minősül jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben sorból kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben sorba 104

Üzleti vagy cégérték változás: részesedésvásárláshoz kapcsolódóan nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni Üzleti vagy cégérték, illetve a negatív üzleti vagy cégérték Részesedésekhez kapcsolódó 2015. évi adatokat nem kell a mérlegben rendezni, mert átmeneti szabályok tartalmazzák, hogy a 2016-os nyitást követően kell azokat a könyvekben elszámolni üzletághoz, telephelyhez, üzlethálózathoz kapcsolódó üzleti vagy cégértéket sem kell rendezni a 2016-os megváltozott szabályok miatt, továbbvihetőek 105

Részesedésekhez kapcsolódóan: ha a kapcsolódó részesedés már a könyvekből kivezetésre került = nincs rendezési feladat, ez esetben üzleti vagy cégérték leírása az új előírás vagy a nyilvántartásba vételkori előírás szerint Negatív üzleti vagy cégérték megszűntetése részesedés értéke erejéig összevezetni ha több, mint a részesedés értéke, akkor az új előírás vagy a nyilvántartásba vételkori előírás szerint kell majd oldani 106

Ha a 2015. évi adózás előtti eredmény megállapításához mérlegkészítés időpontjáig járó osztalékot könyveltek 2016-os évközi változás, hogy nem kell rendezni 107

Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény visszarendezése az adózott eredményig Jóváhagyott osztalék, részesedés (csak 2015-ös osztalék) = eredménytartalékból: eredménytartalék nő, kötelezettség csökken = adózott eredményből: adózott eredmény nő, kötelezettség csökken a mérlegfőösszeg - egy esetet kivéve - nem változik 2015. évben felvett osztalékelőleg miatt megnő a mérlegfőösszeg, mert követelésként kell kimutatni 108

a rendkívüli tételeket kell átcsoportosítani ha bevétel is és ráfordítás is kapcsolódik ugyanazon eseményhez, csak a különbözet csoportosítható át, mert 2016-tól minden átsorolt gazdasági esemény nettó eredményt mutathat 109

egyéb bevételek, egyéb ráfordítások, amelyek nem kapcsolódnak részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz vagy átalakuláshoz, beolvadáshoz, tőkekivonáshoz, vagy semmilyen eszközhöz sem kapcsolódnak részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség, illetve ráfordítás, árfolyamveszteség, amely a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedéshez kapcsolódik 110

befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség, illetve ráfordítás, árfolyamveszteség, amely a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, tartós kölcsönökhöz kapcsolódik pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása, amely a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódik a bruttó módon történő elszámolás helyett csak a rendkívüli tételek bevételének és ráfordításának különbözetét kell az előző évi adatként szerepeltetni 111

részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő vagyontárgyak: immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások, készletek, rövid lejáratú követelések (vásárolt követelés kivételével) befektetett pénzügyi eszközök között lévő befektetések, adott kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó-, diszkontértékpapír, befektetési jegy forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír (pü. műv. egyéb bevétele, vagy egyéb ráfordítása) 112

Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál csökken a rendkívüli bevétel a létesítő okirat szerinti értéken csökken a rendkívüli ráfordítás a könyv szerinti értéken a kettő különbözetét kell megállapítani eszközcsoportonként 113

Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál ha az apport értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgy volt és a különbözet bevételi többlet, akkor egyéb bevétel lesz ha a különbözet ráfordítás-többlet, akkor egyéb ráfordítás lesz 114

Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál ha az apport a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés volt ha a létesítő okirat szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözete bevételi többlet, az részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség ráfordítástöbblet, az részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség 115

Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál ha az apport a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön volt a létesítő okirat szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözete bevételi többlet, az a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség ráfordítástöbblet, az a befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítás, árfolyamveszteség 116

Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a tulajdonosnál (ha az apport a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír volt) a létesítő okirat szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözete bevételi többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb bevétele ráfordítás-többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 117

Jogutód nélküli megszűnés esetén a tulajdonosnál a kivezetett részesedés könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás a kapott eszközök piaci az átvett kötelezettségekkel csökkentett értéke rendkívüli bevétel ha a különbözet bevételi többlet az részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség 118

Jogutód nélküli megszűnés esetén a tulajdonosnál ha a különbözet ráfordítástöbblet, az részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség (befektetett eszközök esetében) ha a megszűnt részesedés a forgóeszközök között volt és a különbözet bevételi többlet, az a pénzügyi műveletek egyéb bevétele ráfordítástöbblet, az a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 119

Átalakuláskor a tulajdonosnál Beolvadáskor a külső tulajdonosnál Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a tulajdonosnál = a jogutód nélküli megszűnésnél leírtak szerint eljárni 120

Tartozás-átvállalás, akitől átvállalják az átvállalt kötelezettség összegében rendkívüli bevétel a rendkívüli bevétel helyett egyéb bevétel, ha a kötelezettséghez részesedésnek, értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszköz kapcsolódik, illetve a kötelezettséghez eszköz nem kapcsolódik 121

Tartozás-átvállalás, akitől átvállalják a rendkívüli bevétel helyett részesedésekből származó bevétel, ha a kötelezettséghez a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés kapcsolódik a rendkívüli bevétel helyett befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, ha a kötelezettséghez a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön kapcsolódik 122

Tartozás-átvállalás, akitől átvállalják a rendkívüli bevétel helyett a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, ha a kötelezettséghez a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír kapcsolódik Elengedett kötelezettség értelemszerűen megegyezik a Tartozás-átvállalásnál elmondottakkal 123

Tartozás-átvállalás annál, aki átvállalja az átvállalt kötelezettség összegében rendkívüli ráfordítás az új előírás szerint: egyéb ráfordítás Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés az elengedett követelés könyv szerinti értéke rendkívüli ráfordítás az új előírás szerint: egyéb ráfordítás (forgóeszközös követelés esetén), de ha vásárolt követelés, akkor pü. műv. egyéb ráfordítása tartós követelés esetén befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása 124

Térítés nélkül kapott szolgáltatás a piaci jogszabályban meghatározott értéken rendkívüli bevétel az új előírás szerint: egyéb bevétel Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás a bekerülési értéken (az előállítási költségen) rendkívüli ráfordítás az új előírás szerint: egyéb ráfordítás 125

Térítés nélkül átadott eszköz ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszköz az új előírás szerint: egyéb ráfordítás ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordítás helyett részesedésekből származó ráfordítás 126

Térítés nélkül átadott eszköz ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön, könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordítás helyett befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, vásárolt követelés, akkor könyv szerinti értéken rendkívüli ráfordítás helyett pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 127

Térítés nélkül átvett eszköz a piaci jogszabályban meghatározott értéken rendkívüli bevétel minden esetben, az új előírás szerint más: ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszköz, akkor rendkívüli bevétel helyett egyéb bevétel ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, rendkívüli bevétel helyett részesedésekből származó bevétel 128

Térítés nélkül átvett eszköz ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön, rendkívüli bevétel helyett befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, rendkívüli bevétel helyett a pénzügyi műveletek egyéb bevétele 129

Nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök Fejlesztési célra kapott támogatás = rendkívüli bevétel helyett egyéb bevétel, ha az tárgyi eszközhöz kapcsolódik = tartós részesedés esetén részesedésből származó bevétel Nem fejlesztési célra adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök egyéb ráfordítás Fejlesztési célra adott támogatás Visszafizetett fejlesztési támogatás rendkívüli ráfordítás helyett egyéb ráfordítás 130

Kapott (járó) osztalék, részesedés 2015. évre a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti tételként könyvelt járó osztalék korrigálását nem kell rendezni Adózott eredmény az eredménykimutatásban más átrendezés miatt az Adózott eredmény sor nem változhat 131