A magyar korona országainak gyári faipara az évben.

707 azon erdőrész határán belül vannak és ez valószínűvé teszi, hogy a 4 esetben következetesen -(- és 3 esetben különbségeket is nem a köböző hosszak kiegyenlitési hibája, hanem inkább a véletlen okozhatta. A végeredményben 7312 m 3 -nél mutatkozó 3'057 m 3 = = 0'04% hiba oly elenyészően kicsiny, hogy származása magyarázatot talán nem igényel. Ha a próbafák közül egyik nagyobb, a másik pedig kisebb az átlagnál, akkor az általános fatömeg csak 6 /o tűrhető hibát mutat, de ha minden vastagsági fokban véletlenül következetesen nagy vagy kicsiny próbafát döntetünk, akkor az összes fatömeg egészen annak V-i-részét kitevő mértékben hibásan állapittaíhatik meg, példa rá az 1., 9., 12.. 13., 14. és 17. számú erdőrészek eredménye 16, -f 23, 10, 16, + 14 és + 25% különbséggel, sőt ezek magukban véve is 10, 12, 6, 12, 19 és 84% ingadozást mutatnak az egyes osztályok átlagfáiban. A fentiekből talán joggal vonom le a tételbe is vett következtetést, hogy a vastagsági csoportok képzése és ezek fatömegének átlagfák döntése és részletes köbözése utján való meghatározása oly bizonytalan, hogy helyette más, megfelelőbb eljárást keresnünk indokolt. Ilyennek látom én a köböző hosszak alkalmazását; kiszámítása egyszerű, használata pontos eredményeket ad és hogy a vele való számításban a pontosság koczkáztatása nélkül mily nagy mértékben lehet a munkát egyszerűsíteni, a IV. számú táblázaton mutatom be. Elhanyagolhatjuk a tizedes jegyeket is, az egész számokban kifejezett kobozott hossz 20-tól 100 cm.-ig terjedő vastagsági fokokon át csak hat, jóformán fejből képezhető szorzatot igényel és az eredmény mégis 2176 wi 3 -nél csak 0"892 m 3 számba nem vehető különbséget mutat. A magyar korona országainak gyári faipara az 1898. évben. Ismerteti: Schmidt Károly m. k. erdőtanácsos. Hegedűs Sándor volt kereskedelemügyi miniszter 1901-ben mint a kereskedelemügyi tárcza akkori vezetője a Magyar korona országainak gyáripara az 1898. évben" czim alatt husz füzetben

708 terjedelmes ipari monográfiát adott ki, a melynek 9. és 10-ik füzetét a faipar monográfiája képezi. A munkát ugy az érdekelt szakkörök, mint a sajtó is örömmel fogadták, mint az első ilynemű kiadványt, a mely az iparstatisztikai felvételeket megfelelő magyarázó szöveg kíséretében bocsátja közre és képet igyekszik nyújtani országunk fejlődő gyáriparáról. Maguk a faiparról szóló füzetek is annyi érdekes adatot tartalmaznak, hogy ugy vélem e lapok tisztelt olvasói is szívesen fogják venni, ha azok kivonatos ismertetésére a következőkben vállalkozom. A t. olvasóknak Gaul Károly tanárnak az erdészeti egyesület által is megjutalmazott jeles munkájából már alkalmuk nyilt Magyarország házi faiparáról tájékozást szerezni, ezúttal pedig veszik a gyári jellegű faipar rövid ismertetését. A házi és a gyári jellegű ipar igaz, az ipart a maga teljességében még nem alkotja, azonban manapság, a midőn az iparstatisztikai adatgyűjtés a kezdet nehézségein tul van és minden kereskedelmi és iparkamara az időközi változások nyilvántartásával ipari törzskönyveket vezet, a felvételek is mind szélesebb körben mozognak ; remélhetjük éppen ezért, hogy a közel jövőben alkalmunk lesz a háziipartól a gyári iparhoz való átmenetet képező kisiparról is a szükségeseket megtudni, a melyről sajnos, ez idő szerint kellő publikácziókkal nem rendelkezünk és igy faiparunkról is teljes képet még nem nyerhetünk. Bevezetésképpen meg kell jegyeznem, hogy az emiitett czimü kiadványban a gyári faipar az alábbi táblázatból kivehető tiz csoportba van sorozva, éles határvonalat azonban sok esetben az egyes csoportbeli üzemek között vonni nem lehet, miután egyes telepek többféle iparczikket, pl. egyes fürésztelepek nemcsak fürészárut, hanem parkettákat, dongákat stb. is gyártanak, igy tehát a csoportosítás a jellegzetes gyártási berendezés és a főtermék szerint volt eszközlendő. A gyári jellegű ipartelepek számát, azok berendezésének és termelésének főbb adatait iparáganként összefoglalva a következő táblázat tünteti ki:

=1 P p. o Í5- o TO CD OO -3 ffi cn O) [O «P H Cd ffi > tr 5- *4- p- O oa p' C ej fa. - 33 *s P o -1 (3 pj W O -. o CD CQ era < p g- CQ i, P" N BJ- H (* C/3 p^ Cfl Tételszám H 3 ro A gyárak száma CO CD cn to CO CO CO CO to CD ro cc CD CO Cn Cjrt 00 CD CO Ü*» Q >] M M tüzfelülete w 2 -ben száma P "5-' CD 00 CC > Ji. -4 CO CD 00 Ü" lóereje?f o ro to co ^ co co --j co cn CO CO OD O 00 - M M M ^ to (-<. Ul co co o to rf^ to C0 o fa m 3 barnaszén és kőszén q. -5= o. g 2 S 3 TO p p. co co ü> CO CO to t- 1 CO CO CO -J to to Üi O férfi o OO co to co t O CO Ül CD to Ül Ül to CO I-L ^ co co to o o to to Ül co co co co ül C0 O CD 00 00 co CO 00 ül co c co ^ ^ s co O CO -.1 o ^ O O to p, i p ct i= N y p 2 ro. EJ a p,ro-k. p- pr t v = t r ro t v s-- p <» o 0 ^ S? 60Z

710 A közlött adatokból kivehetőleg ugy a telepek számát, valamint a termelés értékének nagyságát tekintve az első helyet a fürésztelepek foglalják el. A közlött számadatok azonban korántsem tüntetik fel egész fürészáru gyártásunkat, mert nagy kiterjedésű erdőinkben még számos fürésztelep van, amely gyári üzem jellegével nem bir és igy jelen felvételnél számba nem vétetett. Ugyanígy vagyunk a parkettagyártást, a hajlított fabútorok gyártását és a fatelitést kivéve a többi faipari ágaknál, miért is végeredményben azt mondhatjuk, hogy a fenti táblázatban szereplő 94.988,181 koronányi termelése a faipari nagy üzemeknek az ország egész faipari termelésének aligha felét teszi ki, annyival is inkább, miután a fürésziparon kivül az asztalos ipar is igen nagy számú kisebb iparteleppel van hazánkban képviselve. Ezek után áttérve az egyes iparágak ismertetésére mint első említendő : A fürészgyártás. 1. A gyárak száma, földrajzi fekvése és birtokviszonyai. A már kimutatott 235 fürésztelep közül 208 a szűkebb érlemben vett Magyarország, 27 pedig Horvát-Szlavonországok területén van és pedig: Magyar- Horvát-Szlavonországon országban 1. Fenyőfa fürésztelep.................. 157 7 2. Fenyőfa fürésztelep egyéb fontosabb faiparral (ácstelep, parkettagyár, asztalosárugyár) kapcsolatban............. 8 1 3. Tölgyfa fürésztelep 20 15 4. Bükkfürésztelep és butorléczgyár.... 19 4 5. Fenyőfa fürésztelep egyéb kisebb faiparral (gyujtószálka-, csomagoló forgácsgyárral)... 3 Ezek szerint tehát a fenyőfát feldolgozó telepek 1898-ban az összeseknek kereken 75%-át, a tölgyfát feldolgozók 15%-át, a bükkfát feldolgozók pedig 10%-át tették. A fűrésztelepek földrajzi áthelyezését illetőleg általánosságban megjegyzendő, hogy azok elhelyezésére első sorban a közlekedési vonalak közelsége bir befolyással, az erdők bősége e tekintetben kevesebbet határoz, a mi kitűnik abból is, hogy a nagy Alföld

711 egyes megyéiben, a hol pedig az erdők jóformán teljesen hiányoznak, igy Szolnokon és Szegeden, a melyek vasúti csomópontok és a Tisza mellett feküsznek, sok fürésztelep van, Modrus-Fiume megyében pedig pl., a melyben az erdő az összterület 65 /o-át teszi ki, mindössze 6 fürésztelep található. Megtartva az ország területének 5 csoportba való olyképpeni felosztását, a milyent dr. Bedő Albert nyomán az erdővidékek mikénti megoszlása tekintetében használni szoktunk,*) a nyugati Kárpátoknak az I. csoportot képező vidékén 85 nagyipari fürésztelepet találunk. Daczára, hogy ezen kerületben a bükk és gyertyán, és ezután következőleg a tölgyfa a legnagyobb területeket foglalja el, mégis legtöbb a fenyő fürésztelep. Ugyanis csak 3 telep fürészelt tölgyfát, 2 bükkfát, a többi 80 pedig tisztán a fenyőfa felfürészelésével foglalkozott. Megyék szerint van Szepesmegyében 18, Gömörben 11, Liptó-és Zólyommegyékben egyenként 10 10 telep, Árvában 7, Turócz-és Trencsénmegyékben 6 6, Sárosban 4, Abaujban 3, Bars és Hevesben 2 2, Nógrád- és Pestmegyében 1 1 telep. A tölgyfafürésztelepek közül 2 Abauj-, 1 Pest-, a bükkfafürésztelepek közül pedig 1 Abauj-, 1 Sárosmegyében működött. Tekintve a fenyőfürésztelepek nagy számát, a fenyőfaerdőkből 1 1 telepre csak mintegy 7625 ha erdőség jut, a bükk- és gyertyánfaerdőkből 296,000, a tölgyerdőkből pedig 216,000 ha. Minőség tekintetében ezen kerület luczfenyöanyagából a legjobb Zólyom- és Liptómegyékből kerül ki. A tölgyfa csak egyes helyeken található szép és jó minőségben, a legjobb asztalosanyagot a barsmegyei tölgy adja. A bükkfa, főleg Zólyom- és Barsmegyékből, hajlított fabútorok gyártásához szolgállat jóminőségü anyagot. A II. csoportba a keleti és déli Kárpátok erdővidéke tartozik. Ezen a területen 1898-ban mindössze 78, és pedig 51 fenyő, 15 bükk- és 12 tölgyfürészmü volt. E kerületben találhatók a legnagyobb fürésztelepek, ugy, hogy ezek fürészáru produkcziója a legnagyobb. A legtöbb telep Máramarosmegyében van, számszerint 8 és pedig 2 fenyő-, 6 bükkfára. Csikmegyében 7 fenyőtelepet, Hunyad- és Zemplénmegyében pedig szintén 7 7 telepet találunk, a zemplén- I. kötet. *) L. a magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leirása.

712 megyeiek közül csak 1, a hunyadmegyeiek közül 5 dolgozott fel fenyőfát, a többi pedig bükkfát. Háromszék- és Besztercze-Naszódmegyék 5 5 telepe is tisztán fenyőfafeldolgozásra volt berendezve, ellenben Aradmegye 5 telepe közül 3 fenyő, 1 tölgy és 1 bükkfatelep. Ezenkívül találunk még Maros-Torda- és Kolozsmegyében 4 4 fenyőfatelepet, Szatmárban 4 tölgyfafürésztelepet, Krassó- Szörényben 4, egy fenyő- és három tölgyfafürésztelepet. Továbbá Udvarhely- és Brassómegyében 3 3 fürésztelepet fenyőfára, Ungban 2 telepet, 1 fenyőre, 1 tölgyfára, Nagy-Küküllőmegyében 2 tölgy-, Temesmegyében pedig 2 fenyőfa-fürésztelepet, Szeben, Bereg, Fogaras, Szolnok-Doboka és Torda-Aranyos vármegyékben végül 1 1 fenyő, Alsó-Fehér vármegyében pedig 1 tölgyfafürésztelep van. E kerületben kitűnő faanyagaink vannak. A háromszéki, csiki és besztercze-naszódi luczfenyö, a szatmármegyei tölgy, de még az erdélyi tölgy is, valamint a máramarosi bükkfa elismert jó minőségű. A krassó-szörényi, arad-és temesmegyei tölgy kemény fája miatt mint asztalos fa az előbb emiitett vidékek fája mögött áll. Az erdőterületből 1 1 fürésztelepre a fenyöerdőkből 19,137, a tölgyerdőkből 93,500 és a bükkötőkből 158,933 ha esik. A III. csoportot a nagy magyar alföld erdőkben szegény vidéke képezi, ahol az erdők csak gyéren, fenyvesek pedig egyáltalában nem találhatók, azért mégis aránylag elég számú, nevezetesen 26 nagyobb fürésztelepet mutat ki az összeírás; tulnyomólag fenyőfa fűrészek, a legtöbb Jász-N.-Kun-Szolnok- és Csongrádmegye területén. A IV. csoportot a Dunántúl képezi nyugaton fenyves, délen pedig tölgy, egészben azonban aránylag kevés erdővel. A fűrésztelepek összes száma 7, ebből 3 tölgy, 4 fenyő fürésztelep. A baranyai és somogyi tölgy minőség tekintetében a szlavóniainak nem sokkal áll mögötte, az erdei fenyőanyag pedig szintén jó minőségű. A fenyőerdőkből 27,850, a tölgyből pedig 117,000 ha jut 1 1 telepre. Az V. csoportot végül a horvát-szlavonországi erdők alkotják. Ezen kerületben a gyárszerü fürésztelepek száma 26, amelyekből 7 tisztán fenyőt vagy fenyőt és kevés bükkfát, 4 tisztán bükkfát, 15 pedig tölgyfát uolgozik föl. A fenyőfürésztelepek közül van

713 Modrus-Fiumemegyében 5, Verőczemegyében 1, Szerémmegyében 1, bükkfürésztelep Pozsegamegyében 2, Modrus-Fiume- és Veröczemegyékben 1 1, tölgy fürésztelep pedig Szerémmegyében 7, Pozsegamegyében 4, Verőczemegyében 3 és Zágrábmegyében 1. A tölgy faanyag kitűnő minőségű. A fenyő- és bükkanyag alárendeltebb minőségű. A fenyőfürésztelepek mindegyikére 11,835, a töjgytelepekre 69,408 és a bükkfa-fürésztelepekre pedig 177,652 ha. erdő esik; A faforyalom útirányai közül a belföldön a nyers és gömbölyű anyagot illetőleg, mint legolcsóbb szállítás a viziut vétetik igénybe tutajozás czéljaira. Legfontosabb viziutaink a Duna és Tisza számos mellékfolyóival. Az északi és nyugati Kárpátok faanyaga a Duna és mellékfolyói : a Vág, Árva, Garam és Ipoly folyók felhasználásával kerül le az alvidékre. A forgalom góczpontjait Kralován, Liptóujvár, Vágujhely, Komárom-Ujszőny és Budapest képezi. A Tiszán és mellékfolyóin, a Maroson és Szamoson Tokajra, Szolnokra és Szegedre a máramarosi, illetőleg a csiki, gyergyói és görgényi, a besztercze-naszódi és részben a kolozsmegyei fa jő le. A stájer anyag a Murán, a karinthiai pedig a Dráván jön be hozzánk. A külföldre való szállításnál 4 főutirány különböztethető meg és pedig Predeál-Galacz, Fiume, Oderberg és Bécs felé, mindannyi vasúti szállításra szól és pedig tulnyomólag fürészáru kivitelével. A gyárak tulajdonosait illetőleg megjegyzendő, hogy a 235 gyári jellegű fürésztelep közül 1898-ban csak 53 volt bérbeadva, a többit maguk a tulajdonosok kezelték ; a bérelt telepek tulnyomólag hatósági vagy uradalmi tulajdont képeztek. Legtöbb telepe, számszerint 27, van a kincstárnak, amelyek kivétel nélkül mind bérbe voltak adva, azonkívül 24 telepből 19 részvénytársasági tulajdonban, 5 bérletben volt, a többi telep pedig magánosok tulajdona volt. Egyes tulajdonosok 2 6 teleppel birtak, sőt egy czég (báró Popper Sándor) részben saját, részben bérelt telepeinek száma 10 volt. II. A gyárak berendezése. 1. Kazánok és motorok. Tisztán gőzmotorokkal volt felszerelve Magyarországon 168, Horvát - Szlavonországban 24,

714 egészben 192 telep. Tisztán vizmotorokkal dolgozott Magyarországon 21, Horvát-Szlavonországban 1, egészben 22 telep. Gőz- és vizmotorokkal volt felszerelve Magyarországon 18, Horvát-Szlavonországban 2, egészben 20 telep, 1 magyarországi telep pedig üzemét kizárólag elektromotorokkal folytatta. Ezek szerint a gőzmotoros telepekre 81-70%, a vizmotoros telepekre 936% esik, azon telepek pedig, ahol vegyesen gőz és viz volt a hajtóerő 8'51%-ot képviselnek. Feltűnő lehet, hogy a vizi hajtóerő fűrészeinknél mily csekély arányban van képviselve, aminek magyarázatát abban kell keresnünk, hogy a gőzfürészeknél a kazánok fűtéséhez elegendő, másként ugy sem értékesíthető hulladék faanyag állván mindég rendelkezésre, a gőz előállítása alig kerül költségbe, a gőzüzem tehát olcsóbb, de kényelmesebb és megbízhatóbb is, amellett pedig nincs kitéve azon zavaroknak, amelyek a vizieröre berendezett üzemeknél időleges vízhiány, de esetleg még túlságos nagy viz folytán is előfordulni szoktak. A motoroknak, illetve azok különféle fajtáinak száma, a kifejtett munkamennyiség lóerőkben, úgyszintén az egyes fajtájú motorok és lóerejük százalékaránya a 715. oldalon lévő összeállításból vehető ki. Amint ezen adatok is mutatják, a gőzgépek a vizimotorokkal szemben erős túlsúlyban vannak és köztük jelentékeny szerep jut a lokomobiloknak, amelyek épugy, mint a félstabil gőzgépek is, ott, ahol nem kell nagyobb energia és az üzem is csak néhány évre szól, a befektetési tőke kisebb volta és a könnyebb elszállíthatóság miatt is előnynyel alkalmazhatók. A vizimotorok az összes motoroknak csupán 18'93 százalékát tették ki, vagyis nem egészen %-ét. Ezek között turbina csak %-rész, a többi közönséges vizikerék volt. Hazai fürésztelepeink ezek szerint a vizben rejlő erőt nagyon kevéssé tudják kihasználni, ami épen a különleges viszonyokban, a gőzfejlesztés már emlilitett olcsó voltában és azon körülményben leli okát, hogy a legtöbb fürészberendezés nálunk nem tekintetik oly állandó, helyhez kötött üzemnek, ahol a vizierő kihasználása végett még nagyobb költségű viziépitkezések létesítése magát kifizetődőnek találtatnék. Hogy e részt a viszonyok a hozzánk legközelebb eső külföldön mennyire mások, annak illusztrálására megemlítjük, hogy mig

715 nálunk a vizmotorok az összes munkamennyiségnek csak 836%-át szolgáltatták, addig (korábbi felvételek szerint) Ausztriában ez 30-27, Németországban pedig nem kevesebb mint 45'69%-ot tett ki. A közlött adatokból levezetve 1 1 telepre átlag 69'15 lóerő esik, amely rendes viszonyok között és normális berendezés és működés mellett a 4 keretes fürész energia mennyiségének felel meg. A legnagyobb gyár munkaereje 608, a legkisebb gyáré 16 lóerő volt, a stabil és félstabil gőzgépek átlagos munkabírása pedig 62'59, a lokomobiloké 21*50, a vizikerekeké 14'95, a turbináké 33'63 és az elektromotoroké 12'44 lóerőnek felel meg. Erőhatárok a stabil gőzgépeknél 16 300, a lokomobiloknál 23 80, a vizikerekeknél 4 60, a turbináknál 14 57, az elektromotoroknál pedig 3 80 lóerők voltak. Nagy állandó gőzgéppel és ezzel kapcsolatban 6 keretnél A motorok fajta szerint megjelölve A motorok száma a magyarországi a horvátszlavón- országi az összes t e l e p e k e n Az összes motorok 1 százalékában A motorok által kifejtett munkamenynyiség lóerőiben a magyarországi a horvátszlavonországi az összes t e l e p e k n é l Az összes lóerő százalékában 1. Stabilgőzgépek 2. Félstabil 177 9 28 3 205 12 57-91 jloósí 3-39 2.952 13.583 83-58 3. Lokomobilok Gőzgépek összesen 53 239 8 39 61 278 17-23 78-53 1.068 11.699 243 1.311 3.195 14.894 8-06 91-64 4. Vizikerekek 42 6 48 13-56 628 90 718 4-42 5. Turbinák Vizimotor összesen 19 61 6 19 67 5-37 18-93 639 639 3-94 1.267 90 1-357 8-36 6. Elektromotorok 5 4 9 2-54 -*) Motorok összesen 305 49 354 103-00 12.966 3.285 16.251 100-00 *) Az elektromotorok 112 lóerőt kitevő munkamennyisége figyelmen kivül maradt, miután azok csak a tulajdonképeni motorok által kifejtett erő közvetítésére szolgáltak.

716 többel dolgozó fürésztelep nálunk igen kevés van, sőt ugyanazon munkamennyiség kifejtése végett nem ritkán nem egy nagy, hanem két kisebb gép állíttatik fel, amióta pedig a m. kir. államvasutak gépgyára kompound-rendszerü erős lokomobilokat készit, ezek is térthóditanak fürészgyárainkban. Mind oly jelenségek, amelyek az üzemek kevésbbé állandó voltáról tanúskodnak. A használt gépek és kazánok túlnyomó részben hazánkban készültek, félstabil és lokomobil-gépekből azonban tekintélyes, sőt utóbbiakból a nagyobb rész Angliából került be hozzánk, a külföldről jövő kazánok túlnyomó részét pedig Ausztria szolgáltatja. A kazánok futófelülete egészben 17,937 m 2, 349 kazán mellett átlagban 84-6 m 2 volt. Az e részbeni határokat 18-93 500 m 2 képezik. Az átlagos futófelület maximumát egészben véve a tölgyfát fürészelő, a minimumot pedig a fenyőfát fürészelő telepeknél találjuk. 2. Munkagépek és egyéb berendezési tárgyak. A munkagépeknél és egyéb berendezési tárgyaknál meg kell különböztetnünk 1. a tulajdonképeni famegmunkáló gépeket és ezek között ismét olyanokat, amelyek a főüzemben, vagyis a fürészáruk gyártására és azokat, amelyek a mellékczikkek gyártására használtatnak ; továbbá 2. a famegmunkáló gépek segédgépeit ; 3. a javitó-mühelyekben használt fémmegmunkáló gépeket ; 4. a nyersanyag és a készáru szállítására szolgáló berendezéseket és 5. a szállítási eszközök javítására szolgáló berendezéseket. A fűrészáru-gyárak főüzeméhez tartozó munkagépek számát és azoknak a különböző jellegű fürésztelepeken miként való megoszlását a 717. oldalon lévő táblázatból láthatjuk. Ezek szerint a 235 telepen egészben 786 keretfürészgép volt, egy-egy telepre tehát 3'3 keretfürész esik, a teljes keretfürészekből pedig 2'85. Az egyszerű keretfürészek régibb typusok, amelyek ma már nem igen gyártatnak és csak egyes régi vízi (u. n. velenczei) fűrészeknél találhatók, sok helyt pedig a teljes keretfürészekkel együtt használtatnak. A teljes keretfürészek telepenként 2 9-ig terjedő számban alkalmaztatnak, nagyon kevés telep van, a hol csupán csak egy teljes keretfürészszel dolgoztak volna. Félkeretes fűrészgépek csak oly telepeken találhatók, a melyek különleges, rendesen finomabb faárut pl. hangszerfát és zongorafenekeket álli-

717 tanak elő. Az osztó JceretfürészgépeJc szintén különleges czélokra : láda és egyéb vékonyabb deszkaáru és tavoletti gyártására szolgálnak. A fürésztelepeken alkalmazott A fürésztelepek jellege co co M c. -C3 SS m TIT T/3 co 0) P..r, P< bc < CQ O s z a m a 1 Fenyőfafürésztelepek : Magyarországon.....'......... 66 460 12 3 539 9 1 Horvát-Szlavonországban.... 12 13 2 31 1 Együtt... 78 473 14 3 570 10 1 2 Fenyőí'afürésztelepek egyéb fontosabb faiparral kapcsolatban: Magyarországon.... 1 19 1 46 5 2 Horvát-Szlavonorszásban... 2 2 3 1 Együtt... 1 21 1 48 8 3 3 Fenyőfafürésztelepek egyéb kisebb jelentőségű faiparral kapcsolatban : Magyarországon............ 6 20 Horvát-Szlavonországban....... - Együtt... 6 20 4 Tölgyfafürésztelepek : Magyarországon. _........ 53 1 4 126 15 Horvát-Szlavonországban....... 1 58 9 4 200 78 Együtt. 1 111 10 8 326 93 _ 5 Bükkfafürésztelepek : Magyarországon.... 42 143 10 Horvát-Szlavonországban......... 16 1 41 2 Együtt... 58 1 184 12 Fürésztelepek összesen : Magyarországon _... 67 580 13 8 874 39 3 Horvát-Szlavonországban._.... 13 89 11 5 274 84 1 A magyar korona országaiban együtt 80 669 24 13 1148 123 4

718 A közlött számadatokat vizsgálva, feltünhetik, hogy a Dráván tuli vagyis horvát-szlavonországi telepek aránylag nagyobb számú keretfürészszel, valamint a finomabb munkákra szolgáló félkeretes és osztó keretfürészszel voltak felszerelve, mint a Dráván inneniek, ami abban találja magyarázatát, hogy a horvát-szlavonországi telepek között aránylag sok a nagyobb szabású és finom árut feldolgozó vállalat. A körfűrészek, amelyek a szalagfűrészekkel együtt az u. n. folytonosan egy irányban működő fürészgépek rendszerébe tartoznak, aránylag nagy számban fordulnak elő, egy-egy gyárra átlag 5 körfürész esik, az egy telepre eső maximumot 23 körfürész képviseli. A szalagfűrészek közül a legtöbbet a tölgyfatelepek használnak, a legmegfelelőbbek azok, amelyek korong-átmérője 80 cm. vagy még ennél is nagyobb méretű. A kanyarító fűrészgép, mint váltakozóan működő gép, főleg csak oly telepeken talál alkalmazást, amelyek egyúttal épületasztalosságot is végeznek. Ez okból csak kisebb számban fordul elő. Az egyszerű keretfürészek túlnyomóan, úgyszólván mind belföldön készülnek, a teljes keretfürészeknek azonban már csak harmada volt belföldi. Az osztó keretfürészgépek nagy része (4r67 /o) belföldi, de ezenkivül főleg Anglia szállít ilyeneket. A félkeretes fürészgépek nagyobb része ellenben külföldön készül, szintúgy sok jött be a körfűrészek közül, főleg Ausztriából. A szalagfűrészek főleg Francziaországból kerülnek hozzánk, ahol ezek, valamint a hozzávaló pengék is elismert jó minőségben készülnek. Számszerint a legtöbb szalagfürészt azonban Ausztria szállította. Az alkalmazott 4 kanyarító fürészgép németországi eredetű volt. A fürészgépeken kivül még különféle gyaluló, maró, esztergáló, furó és aprító gépek voltak fürésztelepeinken. Ezek a munkagépek csak alárendeltebb szerepet játszanak, a 235 telepen ugyanis csak 205 munkagép íratott össze. Ez nem épen a legjobb világot veti fürésztelepeinkre, mert azt bizonyítja, hogy nem igen foglalkoznak mellékczikkek gyártásával és igy melléküzemük révén a nyers anyagot kellőképen ki nem használják. Csak 9 telep olyan, amelyik főüzeme mellett nagyobb jelen-

719 tőségü mellékipart üz. E melléküzemek asztalosáruk, seprőnyél, ládadeszka, gyujtószálka, bükkfa-butorlécz stb. gyártása. A fenyőfa fürésztelepek közül azonkívül több foglalkozik a megfelelő gépekkel felszerelve csertöréssel, csomagoló forgács és eczetforgács gyártással, zsindelykészitéssel. A munkagépek tulnyomólag Németországból kerülnek be hozzánk, a gyalugépek Svédországból is. A nyersanyag és a gyártott áruk szállítására szolgáló berendezésék, eltekintve az időleges jellegű csusztatóktól, a következő táblázatból vehetők ki: A fürésztelepek szolgálatában álló A fürésztelepek jellege úsztató csatornák gördülő pályák erdei vasutak iparvasutak h. érd. vasutak hossza méterekben Magyarországon 433.600 162.100 115.400 61.650 5.830 Horvát-Szlavonországban 30.530 216.850 80.000 A magyar korona országaiban 433.6C0 192.630 332.250 61.650 85.830 E táblázat adatai tanúságot tesznek a mellett, hogy fürésziparunk mily hatalmas iparág, amely anyagszállításra nem kevesebb, mint 1105'96 km. hosszú, nagyrészt költséges berendezéssel rendelkezik. A táblázat részletes adatainak kiegészítésében meg kell emlitenünk, hogy a dolog természeténél fogva a legtöbb úsztató csatornát a fenyőfatelepeknél találjuk, továbbá pedig, hogy a horvát-szlavonországi telepek a vasutak tekintetében a magyarországiakkal szemben fölényben vannak és a szállítási berendezésekkel aránylag jobban vannak ellátva, mint a magyarországiak. Ez mind az ottani nagyszabású tölgyfürésztelepek javára esik. Az ezeken feldolgozott anyag mennyisége, nagy súlya és értéke ugyanis megkívánja, de meg is engedi az értékesebb berendezést. Az erdei vasutaknál 26, az iparvasutaknál 6 mozdony tartotta fenn az üzemet. Megemlítendő továbbá még, hogy egy magyarországi czég 5"83 km. hosszú helyiérdekű vasúttal, 6'34 km. hosszú gördülő pályával és 52'90 km. erdei vasúttal, azonkívül a szomszédos román területről magyar területre való átszállításra 1187 m. hosszú kettős siklóval, egy szlavonországi tölgyfürész- EKDÉSZBTI LAPOK. 48

720 telep pedig 80 km. hosszú helyiérdekű vasúton kivül még 82 km. hosszú erdei és iparvasuttal is rendelkezett. Megemlíthetjük végül, hogy 31 telep (köztük 22 fenyöfürész) anyagfelhuzóval, 4 telep egészségi és tisztasági szempontból forgácsszivó (szállító) készülékkel volt ellátva. Bükkfagőzölés 13, mesterséges anyagszáritás pedig 28 telepen nyert alkalmazást. Villamos világítást használt 80 telep 86 dinamógéppel, sőt egy telepen még akkumulátort is állítottak fel ezen czélra. III. A gyárak termelése. 1. Felhasznált tüzelőanyag. Az eltüzelt fűtőanyag és mennyisége volt 1898. évben: a magyar- a horvát-szlavón- az országi országi összes t e l e p e k e n 1. fahulladék m 3 454,920 88,615 543,536 2. kőszén q.... 2,320 100 2,420 3. faszén q.... 741 1,480 2,221 A mint már említettük, a nyersanyagkihasználás nálunk nem valami magasfoku és igy fűrészeink reá is vannak utalva, hogy az ennek folytán igen tekintélyes mennyiségű hnlladékfát mint tüzelőanyagot felhasználják. Kovács-szén és faszén csakis a javítóműhelyekben használtatik. A fahulladékfogyasztásból telepenként Dráváninnen 2446, Drávántul 3409 m 3 esik, ami arról tanúskodik, hogy a Drávántul aránylag több a nagyobbszabásu telep. 2. Felhasznált anyagok. A feldolgozás tárgyát kisebb-nagyobb mennyiségekben 18 különféle fanem képezi; a fenyőfatelepek egészben......... 2.814,093 m 3 a tölgyfatelepek......... 610.952 a bükkfatelepek 207,420 az összes telepek............ 3.632,462 m 3 faanyagot dolgoztak fel, mely mennyiségből Horvát-Szlavonországra 506,218 m 3, vagyis 14% esik. A táblázat adataiból levezethető, hogy a fenyöfélék 2.742,155 m 3 mennyisége az egész feldolgozott famennyiség 75'31%-át, a lombosok pedig 889,049 m 3 -t, vagyis 24'49%-át tették ki. A tűlevelűek között első helyen a luczfenyőfa áll 1*8 millió m 3 -rel, azután a jegenyefenyő kb. 865,000 m 3 -rel, erdei fenyő mintegy 70,000 és a vörösfenyő 6800 m*-rél, a lombosok között pedig a tölgy 665,000 és a bükk 197,000 m 8 -rel.

721 Az egyes fanemek feldolgozás szerinti hovataríozóságát illetőleg megemlíthető, hogy A. Fenyőfélék feldolgozott összes mennyisége 2.742,155 ebből feldolgoztatott Magyarországon...... 2.637,116 96'17 Horvát-Szlavonországban 105,039 3'83.2. Tölgyfa feldolgoztatott egészben...... b65,334 ebből Magyarországon 395,466 59'44 Horvát-Szlavonországban 269,868 40'56 3. Bükk feldolgoztatott egészben... 197,346 ebből Magyarországon... 115,562 58"55 Horvát-Szlavonországban 81,784 41*45 4. Egyéb lombos feldolgoztatott egészben... 26,396 ebből i Magyarországon 9,14á 34'67 Horvát-Szlavonorsz. 17,226 65"33 A közlött adatokból látjuk, hogy Horvát-Szlavonországban fenyőfa alig, a tölgy- és bükkfa ellenben annál jelentékenyebb arányban dolgoztatik fel. A származási helyet illetőleg megjegyzendő, hogy az ausztriai.anyag főleg Stájerországból jön a horvát-szlavón telepekre, a romániai árut pedig két határszéli telepünk kapta, az egyik az itt felfűrészelt anyagot ismét visszaszállítván Bomániába. Az összes famennyiséget elosztva a fűrészek számával, azt találjuk, hogy egy-egy telepre átlag 15,452 m 3 faanyag esik, ez az átlag a horvát-szlavonországi telepeknél 17,553 wi 3 -re emelkedik, viszont a Dráváninneni telepeknél 15,179 m 3 -re száll le. Az összeirt teljes fürészkereteket véve 1 1 keretre 5308 m 3 faanyag jut. Egy jó berendezésű teljes keretfürészgép 24 órás üzem mellett mintegy 10,000 ni 3 fenyőfát fürészel fel évenkint, az 1 1 keretre tényleg jutó faanyag tehát jóval kisebb ennél a mennyiségnél, azonban figyelembe kell vennünk, hogy itt nemcsak fenyő, hanem keményfaanyag is szerepel, számos telep üzeme azonkívül korlátolt és igy a fentebbi átlag határozottan kielégítőnek mondható. A 164 fenyőfafürésztelep összesen 2.703,067 m 3 faanyagot dolgozván fel, 1 1 telepre átlag 16,842, 1 1 magyarországi telepre 16,578, 1 1 horvát-szlavonországira 15,669 m 3 faanyag jut, a keretenkénti átlag pedig 5573, illetőleg Dráván innen 5495, idrávántul 8437 m 3 -t tesz ki, vagyis a horvát-szlavonországi itelepek keretfürészeiket jobban kihasználják. m 3 48 /o

722 A 35 tölgyfürésztelepet illetőleg 610,952 m s feldolgozott anyag mellett 17,456, illetve 15,586 és 19,949 m 3 átlagadatokat, nyerünk. A keretfürészekre pedig átlag 4783, illetve 4372 éss 5073 m 3 esik, a mi a horvát-szlavonországi telepek nagyobb voltáról és a keretek teljesebb kihasználásáról tanúskodik. A bükkfatelepek, számszerint 22 (egy telep produkcziójára nézve nem volt adat szerezhető) 207,420 m s faanyagot dolgozván fel, a fentiek szerinti átlagadatok telepenként 9428, 8168 és 15,099 m 3 -t, keretenként pedig 3627, 3500 és 3755 m 3 -t képviselnek. Megemlíthető még az is, hogy a telepek 1898-ban további feldolgozás végett 25,088 m 3 fenyő és 5929 m 3 másféle deszkát szereztek be, mellékczikkek gyártására pedig 620,000 drb nyers botot 101,610 q. cserkérget és 331,045 m 3 fenyő- és tölgyfaanyagot használtak fel. 3. Felhasznált gyártmányok és anyagok. Felhasználtatott 1898-ban 24,108 drb keret fürészpenge (telepenként átlag 103) tulnyomólag Németországból, Remscheidből, 2064 körfürészlap (telepenként átlag 9) szintén tulnyomólag Remscheidből,. 2496 folyóméter szalagfürész (gépenkint átlag 21 m.) tulnyomólag Francziaországból, 327,187 kg. vas és aczél (telepenként átlag 1392, egyes nagy telepek 31 66 ezer kg. fogyasztással) tulnyomólag belföldi anyag, 8181 drb tulnyomólag Németországból behozott surlakorong pengék és egyéb szerszámok élesítésére (átlag 35 drb), 23,901 kg. gépszij, tulnyomólag magyar gyártmány, 5176 kg. kötél szintén tulnyomólag belföldi, 532,741 kg. olaj és egyéb kenőszer tulnyomólag belföldi, 93,583 kg. petróleum világítási és részben géptisztitási czélokra, szeg és facsavar 61,512 kg., kampók, vaspántok és egyéb kisebb vasak 2',751 kg. és végül lécz- és^ zsindelykötéshez sodrony 41,770 kg. 4. Előállított iparczikkek. Fürésztelepeink aránylag igen sokféle árut gyártanak, miután ugy nyersanyagból, mint hulladékokból a legkülönfélébb ipari czikkek állíttatnak elő, azonkívül egyes fürészüzemek ács- és asztalosáru, parketta stb. gyártásával is foglalkoznak. E részt utalhatunk a 724. és 725. oldalakon lévő táblázatos kimutatásra, a mely szerint, bár a rokontermészetű czikkek egy-egy nagyobb tételbe vannak összevonva, 40 különféle árut különböztethetünk meg.

723 Az egyes iparczikkek különféle mértékegységekben lévén (kifejezve, csupán az értékadatokra lehetünk figyelemmel. Ezeket illetőleg látjuk, hogy 235 fürésztelepünk 1898-ban 69.270,289 K. értékű különféle iparczikket állított elő, a mely összegből Magyarország 208 telepére 51.512,488 K., a 27 horvát-szlavonországi itelepre pedig 17.757,801 K. esik, vagyis országos átlagban 1 1 fűrésztelepre 294,767 K., a mely összeg a Dráváninneni telepeknél 247,656 koronára száll le, a Drávántuliaknál ellenben '657,696 koronára emelkedik. A 717. oldalon megjelölt különféle rendszerű keretfürészgépeket produkczió-képességük alapján teljes keretfürészgépekre átszámítva Magyarországra 617, Horvát-Szlavonországra 106, vagyis egészben 723 ilyen gépet nyerünk. Ezen számokat a telepek által termelt gyártmányértékekre vonatkoztatva, esik egy-egy teljes (keretfürészgépre Magyarországon... 83,488 korona Horvát-Szlavonországban... 167,525 egészben... 95,809 Az országos főátlag eszerint megközelítőleg megfelel annak.a 100,000 K. értéknek, melyet nálunk egy jól berendezett fenyőfafürésztelepnél 1 1 teljes keretfürészgépre gyártmányérték gyanánt rendesen számítani szoktunk. Az átlagos és a maximális gyártmányértékek a különböző fűrészek szerint a következők : átlagos ért. max. ért. átlagos ért. max. értéke Magyarországon Horvát-Szlavonországban k o r o n á k b a n 1. fenyőfatelepeknél 73.100 136,200 100,911 172,000 2. lölgvfatelepeknél 133,300 252,000 237,000 253,000 3. bükkfatelepeknél 58,200 170,000 58,000 174,000 Ezen adatok mérlegelésénél számba kell venni a fűrészek fekvését is, igy pl. a horvátországi fenyőtelepek a fiumei kikötőhöz közelebb esvén, bár a magyarországinál rosszabb anyagot dolgoznak fel, azt ezeknél jobban értékesithetik. A vasút és köz- Jekedési vonalaktól való távolabbi fekvés eredményezi ép ezért a minimális értékeket. Ha végül a különféle telepek gyártmányértékeit az illető itelepekeu alkalmazott munkások létszámával összehasonlítjuk, a.következő adatokat nyerjük.:

Sorszám ^ Az előállított iparczikkek megnevezése Mennyiségi egység Az előállított iparczikkek összes mennyisége összes ériéke Magyarországon Ebből eladatott k o r o n a Külföldre A külföldre eladott mennyiség értéke az összes érték %-ban 1 Epületfa fenyőfából......... m 3 300.658 6.812.744 5.315.8'6 1.496.858 21-98 2 Fürészáru fenyőfából... 1.195.509 28.623.037 20.047.416 8.575.621 29-96 3 Epületfa ós fiizek tölgyfából.-. 359.381 21.197.058 5.085.961 16.111.09" 76-01 4 Talpfa tölgy, bükk és fenyőfából 705.9i7 1.0-6,022 506.160 579.8G 53-39 5 Fűrészáru és frízek bükkfából 30,615 463.303 223.800 239.5 3 51-69 6 Széklécz bükkfából _ 26.634 1.185.231 336.128 849.103 71-64 7 Bükkfa tavoletti és testoni.. 7.520 226.300 226,300 K0-00 8 Donga, tölgy, hükk és fenyőfából 2.008.470 529.970 1.478.500 73-61 9 Hangszerfa......... 2.398 34S.160 14.500 330.660 98-70 10 Ládadeszka... 5.396 60.660 60,000 660 1-09 11 Tojásláda 129.860 92.139 32.100 60.03 i 65-16 12 Széldeszka... _..... 13.991 1'3.505 60.331 43.174 41-71 13 Zsindely......... 1000 db 1.558.538 797.326 797.326 14 Szitakáva... ' m 3 180 28.880 25.280 3.600 12-47 15 millió db 7.500 58.200 58.2 0 16 Redőnjlécz...... 9,000 9.000 17 Ipari ós csomagoló forgács... 9 7.374 22.619 7.343 15.276 67-54 18 Szálfa......... _ 3.600 4.80T 4.800 19 Cellulose fa 4.880 102.040 102.040 íoo-oo

20 21 22 23 24 25 26 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39j 4o! Bányafa... - Utburkolalfa.. - Szőlőkaró Taliga bükkfából Lapát cs villa. - Seprőnyél - - Gömbölyű tölgyfa... Tanninfa Féligkész botok - Rudfa - Gömbölyű bükkfa... Czölöpfa... - Evező bükkfából Fürészpor... Cserhéj... Tűzifa - Faszén... - -- Kész parketta... Épületasztalos áru...._.- Ácsmunka.... Lakatosmunka... Összesen 1»* IQ3 330 ) db 8.464 > 520.927 m 3 8.087 77.044 1000 db 17 419 278.663 db 150 600 KCO d') 310 64.000 4 957 17.755 m 3 1 000 60.070 60 000 303.000 1000 db 1 310 67.896 db 20 271 \ M 9917 i 23.865 3 fm 41 527 I m 3 2 000 24.000 db 18 329 17.327 30 000 24.C00 m 3 14 914 48.001 1 130 660 451.540 m 3 615 587 1.702.831 '1 167.350 393.67 ) m 3 30 850 70.331 113.343 1.7r>8.00 20.000 332.647 77.044 274.033 600 16.000 12.625 300.070 4.421 23.865 24.000 17.327 48.000 136.835 1.682.331 120.298 70.331 11i.343 1.018.000 10.000 188.2S0 4.60 48/00 5.130 60.00' 03.4751 24.000 314.705 20.500 273.375 750.0(0 36.14 1.65 75 00 28-89 100-C0 93-49 100-00 69-70 1-20 69-44 42-42 37.405.931 31.864.358 46-00

726 Egy-egy munkásra esik Magyar- Horvát-Szlavón- a magyar korona országon országban országaiban gyártmányérték koronákban fenyöfatelepeknél... 4,052 5,182 4,097 tölgyfatelepeknél... 3,900 6,010 4,960 bükkfatelepeknél... 3.700 2,250 2,560 egészben 3,912 5,425 4,139 A mi a munkaidőt és a telepek kihasználását illeti, a 235 telep közül 92 volt olyan, a hol az üzem 24 órás és legalább 300 munkanapos volt. A többinél a kihasználás mérve ezen alól maradt. Megemlithető végül, hogy fürésziparunk bár fejlődik, fejlődésének útjában különböző akadályozó körülmények állanak. Többékevésbbé jogosultak a panaszok a közlekedési és kihasználási utak rosszasága, a viziutaknál tapasztalt hiányok és akadályok, a helyiérdekű vasutak magas díjtételei, munkás- és fuvarerő helyenkénti hiánya, a külföldi magas vámok és verseny és a hitelviszonyok miatt. (Folyt, köv.) Nemesítsük az erdők vadgyümölcsfáit. Irta : Craus Géza m. kir. erdész. Köztudomású, hogy hazánk, ha nem is mennyiségre, de minőségre nézve egyike a legjobb gyümölcstermelő országoknak. Számba veendő hatalmas összeg az, melyet a lakosság évenkint gyümölcstermelésének értékesítéséből bevesz s mely ily módon az adózó képességet s az ország vagyonosodását előmozdítja. Példa reá: Kecskemét, Nagy-Körös, Kis-Szeben stb. Pedig hát még csak kezdetén vagyunk a dolognak. A külföldi kereslet csak alig néhányad részét tudjuk kielégíteni. Mennyi tenni való van és volna még e téren, hogy a természetadta, kiválóan alkalmas klimatikus és talajtani viszonyainkat és helyzetünket e tekintetben is a legczélszerübb módon kihasználjuk s ezzel az általános közjólét emelése mellett az aggodalmasan emelkedő kivándorlás elé is ujabb gátat vessünk. Földmivelésügyi kormányunk ezen hátramaradottságunkat már régebben észrevette s nemcsak a törvényhatóságokhoz és különféle közegeihez intézett nagyszámú rendeleteivel igyekezett a figyelmet felhívni ez irányban, hanem gondoskodása kiterjedt odáig,