KÖRNYEZETMENEDZSMENT

KÖRNYEZETMENEDZSMENT Tárgyfelelős: Bodnár István, PhD hallgató Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézet, Vegyipari Gépészeti Intézeti Tanszék A5. II. em. 207; vegybod@uni-miskolc.hu Nyomtatás előtt gondoljon a KÖRNYEZETRE

Kötelező és ajánlott irodalmak Órai előadásjegyzet Mannheim, V., Bodnár, I.: Környezetvédelem és környezetmenedzsment (Miskolci Egyetem, Oktatási segédlet, 2013) Kerekes, S., Kindler, J.: Vállalati környezetmenedzsment (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 1997.) Barótfi I.: Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó, 2000.) Moser, M.-Pálmai, Gy.: A környezetvédelem alapjai (Tankönyvkiadó, 1992) Kósi, K., Valkó, L.: Környezetmenedzsment (Typotex kiadó, Budapest, 2008) 2

Előadás tematika 1.-2. előadás: Környezetvédelmi összefoglalás. Környezetmenedzsment fogalma, helye, szere a gazdaságban és a műszaki tudományokban. Környezetgazdaságtan és menedzsment. Környezetmenedzsment rendszerek ISO szabványok Környezettudatos Irányítási Rendszerek Környezettudatos Vállalatirányítási Rendszerek 3

Előadás tematika 3.-4. előadás: Életciklus-elemzés és értékelés. A környezeti menedzsment értékelése. Környezeti indikátorok kiválasztása, megfontolások a kiválasztás során. A környezeti jelentési mint környezetmenedzsment eszköz. A környezetmenedzsment alkalmazási lehetőségei az ipari környezetben. Értékelési módszerek a technológiai optimalizálási folyamatok során. ABC elemzés, Mátrix- elemzés és a Háromszögmodell gyakorlati alkalmazása. 4

A tantárgy teljesítésének feltételei Zárthelyi dolgozat sikeres megírása A ZH megírására egy közösen választott alkalommal kerül sor. A ZH időtartama 70 perc. Felépítése: - Tesztkérdések - Rövid választ igénylő kérdések - Kifejtendő, esszé jellegű kérdések 5

I. előadás Bevezetés a környezetvédelem témakörébe 6

A környezetvédelem fogalma Azon sokoldalú emberi tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a természetes és a mesterséges környezeti értékek megóvása. Nem azonos a természetvédelem fogalmával! A két fogalom között azonban jelentős átfedés van. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben a saját maga által okozott károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul. A környezetvédelem nemzeti ügy. Mottó: Amit ember okoz, azt csak ember orvosolhatja! 7

A környezetvédelem és a természetvédelem fogalma A Környezet- és természetvédelmi lexikonban (Láng I. főszerkesztő, 2002) található definíció szerint a környezetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében. Ugyanitt a természetvédelem értelmezéséről a következőket olvashatjuk: a természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése. 8

A környezetvédelem jogszabályi definíciója A jelenleg érvényben levő Környezetvédelmi törvény az 1995. évi LIII. Törvény, amely kimondja, hogy a környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. 9

A környezetvédelem területei és céljai Környezetvédelem területei: 1. Levegőtisztaság-védelem 2. Vízminőség-védelem 3. Talajvédelem 4. Zaj- és rezgések elleni védelem 5. Hulladékgazdálkodás Környezetvédelem céljai: 1. Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása. Anyagi és szellemi javak védelme. 2. A levegő, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az emberi beavatkozás hátrányaitól. 3. Az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése 10

A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei: 1. Megelőzés elve: A környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, megelőzve szétterjedését a környezetben. Megelőző fellépés: környezeti hatásvizsgálat végzése, technológiai fejlesztés, természeti erőforrások tudatos használata az ökológiai egyensúly megtartása érdekében. 2. Elővigyázatosság elve: A veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. 3. Integrálás alapelve: A környezeti szempontokat minden részpolitikába integrálni kell. 11

A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei: 4. Szubszidiaritás elve: Az elsődleges felelősséget és a döntéshozatalt a politikai és a gazdasági hierarchia legalacsonyabb szintjén kell tartani. Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak. 5. Szennyező fizet elv: A környezeti kár költségei a kár okozójának kell viselnie. Szankciók alkalmazása az előírások megsértése ellen. 6. A fenntartható fejlődés elve: Az általános fejlődés folyamatában következetesen kell egyensúlyra törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. Ökológiai kölcsönös függőség, egyensúly-fenntartás és etikai felelősség. A természeti erőforrásokkal 12

Környezetvédelmi politika Múlt: Negyedik időszak : 1992-2000. 5. Környezetvédelmi akcióprogram. A fenntartható fejlődés irányába határozza meg a főbb irányvonalakat, követelményeket és a környezetvédelmi prioritásokat (éghajlatváltozás, savasodás, levegőszennyezés, természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése, tengerpartok pusztulása, a hulladék stb.) Törekvése: A társadalom magatartásának megváltoztatása a megosztott felelősség alapján, bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a társadalom egészét. 13

Környezetvédelmi politika Jelen: Ötödik időszak : 2001-6. Környezetvédelmi akcióprogram. A fenntartható fejlődés politikába való integrálás elve szerinti környezetvédelmi prioritások: 1. Éghajlatváltozás 2. Természet és biológiai változatosság 3. Környezet és egészség 4. Természeti erőforrások és hulladék. Jövő:? 14

Általános jogszabályok 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosította a 2004. évi LXXVI. tv) 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól (módosította a 363/2004. (XII.26.) Korm. rendelet) 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról (módosította. a 2004. évi CIII. törvény, a 2004. évi XLVIII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2002. évi LXII. törvény) 15

Általános jogszabályok 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról (többször módosítva, legutóbb a 26/2004 (XII. 22.) Korm. rendelettel) 3/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről (többször módosítva, legutóbb a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelettel) 16

A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket, ahogy az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtlandjelentésében szerepelt. A másik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről. Mottó: GONDOLKODJ GLOBÁLISAN, CSELEKEDJ LOKÁLISAN! 17

18

19

Fenntartható fejlődés??? 20

A környezet elhasználódásának fogalma A környezet elhasználódása az a folyamat, melynek során a környezet által biztosított megújuló erőforrások felhasználása meghaladja azok újratermelődési sebességét. A folyamatra kiváló példa lehet a bálnavadászat vagy éppen az esőerdőket felégető mezőgazdaság, mely nem képes a frissen nyert területeken fenntartható módon biztosítani a termelést. Ha az erőforrások felhasználása tartósan meghaladja azok újratermelő képességét az a környezet pusztulásához, vezet, ami tovább rombolja az erőforrások újratermelésének képességét. Példa lehet a Húsvét-sziget története, melynek lakossága a sziget erőforrásait túlhasználva találkozott az erdőpusztulás és a környezet pusztulásának problémájával, a modern ipari módszerek használata nélkül is 21

Gazdálkodás az energiaforrásokkal ENERGIAFORRÁSOK TÍPUSAI NEM MEGÚJULÓ MEGÚJULÓ - Fosszilis energiaforrások: - Alternatív energiaforrások: - Kőszén - Napenergia - Kőolaj - Szélenergia - Földgáz - Vízenergia - Urán - Geotermikus energia - Biomassza - Hulladék - Biogáz - (Ember és állat)??? 22

Nem megújuló és megújuló energiaforrások A meg nem újuló energiaforrás olyan természeti erőforrás, aminek nincs újraképződési mechanizmusa vagy ha van, az emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik. A nemmegújuló energiaforrás nem gyártható, termeszthető, illetve nem újrafelhasználható a fogyasztással megközelítő mértékben. A megújuló energiaforrás ezzel szemben olyan közeg, anyag, természeti jelenség, amely folyamatosan vagy naponta többször, de legkésőbb 1000 éven belül ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül is legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. 23

Egy ember átlagos energiafogyasztásának változása a történelem során 24

N A 25

Az emberi tevékenység és a természet kapcsolata A Meddőhányó Hulladéklerakó takarás előtt és után 26

II. előadás A vállalati környezetmenedzsment 27

Környezet-gazdaságtan vagy környezetmenedzsment A környezet-gazdaságtan képviselői meggyőződéssel vallják, hogy a megoldás irányába haladunk, ha a piaci viszonyokat átalakítva érzékennyé tesszük a piacgazdaságot, vagy tágabban a társadalmat a természeti problémákra. Jellemző folyamat: Környezeti szívóhatás (Environmental-Pull-Effect) A környezetmenedzsment pedig a mindennapi eszközöket igyekszik megtalálni a hatások valós mérésére és a gazdaságitársadalmi hatások feltárható módon történő kezelésére. Jellemző folyamat: Környezeti nyomóhatás (Environmental- Push-Effect) Piacgazdasági viszonyok között tevékenységének környezeti vonatkozásait egyetlen vállalkozás sem kerülheti meg. 28

A környezetmenedzsment története 1972: ENSZ Emberi Környezet Konferencia, Stockholm; 1972: Létrehozzák az ENSZ Környezetvédelmi programját (UNEP); 1984: Környezet és Fejlődés Világbizottsága (WCED): Közös jövőnk (1987); 1984: Felelősségteljes gondoskodás programja: vegyipar; 1990: A Fenntartható Fejlődés Vállalati Tanácsa (BCSD): Változó világ (1992); 1991: Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája: a környezetbarát menedzsment 16 alapelve; 1991: A BCSD megkeresése az ISO felé, hogy a környezetvédelmi szabványok kidolgozásáról tárgyaljanak. 1992: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (UNCED): Agenda 21 és Riói Nyilatkozat; 1994: Szabványok, módszerek: BS 7750, Öko-Menedzsment és Audit Rendszer (EMAS), ISO; 29

A környezetvédelem integrálódása a menedzsmentbe. 30

Alapfogalmak Környezeti tényező: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel (MSZ EN ISO 14001). Környezeti hatás: A környezetben végbemenő mindennemű változás akár káros, akár hasznos - amely egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezőitől származik (MSZ EN ISO 14001). Környezeti teljesítmény: Egy szervezet irányításának mérhető eredményei a környezeti tényezők tekintetében (MSZ EN ISO 14001). 31

Vállalati környezetmenedzsment Célja, a mindennapi eszközök megtalálása a hatások valós mérésére és a gazdasági-társadalmi hatások fenntartható módon történő kezelésére. A környezeti menedzsment nem korlátozódhat a falakon belülre! Felmerülő kérdések: 1. Milyen a jó környezeti menedzsment? 2. Mennyire képes a menedzsment kézben tartani és uralni a vállalat endogén és exogén környezeti kockázatait? (a környezeti menedzsment minősítése) 3. Milyen a jó környezeti menedzser? 32

A környezetmenedzsment fő területei Többdimenziós célrendszer (környezeti, ökológiai, társadalmi és piaci célorientáció). Az ökológiai irányultság a szervezeti magatartás alapvető céljaként fogalmazódik meg, ami a környezetterhelések megelőzésére és csökkentésére megtett gyakorlati intézkedésekben realizálódik. Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg. Integrált problémamegoldás valamennyi termék- és technológiaterületeken. A környezetmenedzsment elsősorban azokra a funkcionális területekre érzékeny, amelyek a vállalkozás- piactársadalom metszéspontban találhatók. Proaktív stratégia. A környezetmenedzsment alapvetően kettős irányultságú. Egyrészt a szervezetet érintő környezeti gondok kezelése tartozik a feladatkörébe, másrészt gondoskodik a környezetvédelemmel összefüggő lehetséges sikerfaktorok kifejlesztéséről és a fennálló kockázatok megszüntetéséről. 33

TÖBBDIMENZIÓS CÉLRENDSZER Projektmenedzsment Folyamatszervezés Szervezeti felépítés Információáramlás Anyagáramok Beszerzés Anyag raktár Terméktervezés Termelés Értékesítés Késztermék raktár Vevői igények Munkavállalók Technika Anyag és információs folyamatok KIR rendszer 34

A környezetmenedzsment részterületei I. 1. Hulladékmenedzsment A hulladékgazdálkodás problémáival foglalkozik. A lehető legjobb technológia megtalálása, üzemelő technológiák korszerűsítése és optimalizálása a cél. 2. Erőforrás menedzsment Az erőforrások hatékony felhasználására irányuló törekvések, az alternatív, megújuló energiaforrásokkal történő kiváltásának a megvalósítása. 3. Hatékonyság- és minőségmenedzsment Hatékonyságot növelő intézkedések bevezetése a vállalat tevékenységekben (termelési, energetikai és környezeti). 4. Stakeholder (érintett) menedzsment A vállalkozások akkor lesznek sikeresek a jelenben és jövőben, ha figyelembe veszik a környezetükben lévő érintetteket. 35

A környezetmenedzsment részterületei II. 5. Projektmenedzsment A projektmenedzsment az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó szakterület, melynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt céljai. 6. Innováció menedzsment Az innováció menedzsment célja a vállalat k+f+i tevékenységének az összehangolása a környezetbarát termék, technológia, vagy szolgáltatás piacra vitelének elősegítése. 7. Technológiamenedzsment Alternatív, környezetbarát, hatékony technológiák bevezetésének elősegítése és integrálása a vállalat működésébe. 8. Termelésmenedzsment A termelés hatékonyságának javítása, optimalizálása, szűk keresztmetszetek felfedezése és feloldása. 36

A vállalati környezetmenedzsment alapelvei I. 1. Kiemelt vállalati cél. A környezet védelme és az azt szabályozó környezeti menedzsment a vállalati célok között a legfontosabbak közé tartozik. A megfelelő környezeti menedzsment meghatározó feltétele a vállalat fenntartható fejlődésének. 2. Integrált menedzsment. A környezetvédelmi programokat és környezetbarát gyakorlatot minden üzleti tevékenységben érvényesíteni kell, mint a menedzsment összes funkciójának alapvető elemét. 3. Folyamatos javítás. A vállalatnak érdeke a környezeti image folyamatos javítása, ezért a környezeti politikának számításba kell vennie a technikai fejlődést, a tudomány állását, a fogyasztók igényeit és a társadalom elvárásait. 37

A vállalati környezetmenedzsment alapelvei II. 4. Az alkalmazottak folytonos képzése, ösztönzése. Az alkalmazottakat nevelni, gyakorlatoztatni kell annak érdekében, hogy tevékenységüket a környezet iránti kellő felelősséggel és a környezet védelme iránti elkötelezettséggel végezzék. 5. A projektek előzetes környezeti értékelése. Előzetes hatásvizsgálat. A környezeti hatást minden új tevékenység, projekt megkezdése előtt, a szállítás, illetve a gyártás megkezdése, a termékek várható környezeti hatásait a gyár területének az elhagyása előtt értékelni kell. 6. Termék- és szolgáltatási felelősség. Olyan termékeket és szolgáltatásokat kell kifejleszteni, amelyeknek nincs káros környezeti hatásuk, biztonságosak a folyamatos használatban, energia és természeti erőforrás felhasználásuk hatékony, visszaforgathatóak vagy biztonságosan hulladéklerakóba helyezhetőek. 38

A vállalati környezetmenedzsment alapelvei III. 7. Fogyasztói tanácsadás. A fogyasztókat, az elosztó hálózatot és a lakosságot tájékoztatni kell (pl.: címkézés, tájékoztató kiadványok, használati utasítás). 8. Létesítmények és a tevékenységek. A tervezéskor figyelemmel kell lenni a várható energia és nyersanyag felhasználási hatékonyságát. A kedvezőtlen környezeti hatásokat és a hulladékok keletkezését a minimálisra kell csökkenteni. 9. Kutatások. A felelős vállalati menedzsment megrendelője és támogatója olyan kutatásoknak, amelyek a vállalat működéséhez szükséges alapanyagok felhasználását minimalizálják, és a gyártási folyamatok kedvezőtlen környezeti hatásait, káros emisszióit csökkentik. 39

A vállalati környezetmenedzsment alapelvei IV. 10. A szennyezés megelőzését szolgáló megközelítés. Elővigyázatosság. A gyártást, a termékeket és szolgáltatásokat a kor műszaki és tudományos felismeréseinek a szintjén úgy kell összhangba hozni, hogy megakadályozható legyen a környezet degradálódása. 11. Vállalati külső kapcsolatok. A környezetbarát menedzsment elveit a vevőik és a szállítóik is elfogadják és alkalmazzák. 12. Üzemzavarok és balesetek. Veszélyelhárítás terveket és kapcsolódó veszélyelhárító szolgáltató intézményeket kell létrehozni, fel kell készíteni a hatóságokat és a környező lakosságot a lehetséges balesetek kockázataira. 40

A vállalati környezetmenedzsment alapelvei V. 13. Technológia transzfer. A jó környezeti menedzsment segíti a környezetbarát technológiák és vezetési módszerek elterjesztését az ipari és a közösségi ágazatokban. 14. Közreműködés közös erőfeszítésekben. Közreműködés a társadalmi környezetpolitika kimunkálásában és megvalósításában. A környezeti tudat fejlődésének elősegítése. 15. Nyitottság. A vállalatoknak vállalniuk és válaszolniuk kell a tevékenységük (termékeik és szolgáltatásaik, technológiáik) hatásával kapcsolatban felmerülő környezeti problémákra, a tovaterjedő és globális problémákat is figyelembe véve. 41

A vállalati környezetmenedzsment alapelvei VI. 16. Tájékozottság és tájékoztatás. A környezeti állapot mérése, a rendszeres környezeti auditálás, a tények értékelése és összevetése a követelményekkel és a jogi normákkal. A menedzsment köteles tájékoztatni az érintetteket tevékenysége környezeti hatásairól. Az alapelveket a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) fogalmazta meg 1991-ben. A vállalati környezetmenedzsment alapelveit felvázoló dokumentum szellemisége szerint csak egy dinamikus, változtatásokra képes vállalkozás tud környezetet kevésbé terhelő gazdasági fejlesztést megvalósítani és ehhez a kihíváshoz a szükséges vállalati technikai és pénzügyi erőforrásokat előteremteni. 42

Az alapelvek napjaink követelményrendszerét tekintve a következőképpen aktualizálható I.: 1. A környezet védelme a megelőzés elvének gyakorlati alkalmazásával alapvető cél. 2. Integrált menedzsment, a döntések környezeti megalapozása. 3. A környezeti szempontok figyelembe vétele már a kutatás-fejlesztés során. 4. A környezeti szempontok beépülnek a tervezés folyamatába. Új projektek, új tevékenységek indítását megelőzi az előzetes környezeti értékelés. 5. Törekvés a környezetbarát termékek és szolgáltatások kialakítására és terjesztésére. 6. A környezeti menedzsment figyelembe veszi az érdekelt felek véleményét (törekszik megfelelni a fogyasztók, az üzleti partnerek elvárásainak, és tanácsadással is ösztönzi őket a környezetkímélő használatra). 43

Az alapelvek napjaink követelményrendszerét tekintve a következőképpen aktualizálható II.: 7. A környezeti szempontok érvényesítése a kommunikációs tevékenység során (nyitottság a környezeti problémákra, tájékozottság és tájékoztatás). 8. A környezeti menedzsment kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók oktatására, folyamatos továbbképzésére. 9. A környezeti menedzsment felkészült a normálistól eltérő tevékenységek következményeinek elhárítására, az üzemzavarok, veszélyhelyzetek által okozott hatások lehetőség szerinti mérséklésére. 10. A környezeti teljesítmény folyamatos javítása, a folytonos fejlődés megvalósítása. A fentiek alapján vizsgáljuk meg, hogy a gazdálkodó szervezetnél milyen követelmények állnak fenn a környezeti elvárásoknak való megfelelés teljesítésre vonatkozóan. 44

A vállalatvezetés hatszöge GLOBALIZÁLÓDÁS ÉRTÉKVÁLTÁS INFORMÁCIÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET KÖRNYEZET FIGYELEMBEVÉTELE TECHNOLÓGIA KOMPLEXITÁS 45

Környezettudatos (vállalat)irányítás A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek általában vállalatok vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet. Gyakran összetévesztik a környezettudatos irányítást a környezetközpontú irányítási rendszerekkel. A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján működteti a vállalatot a vezetőség. A vállalaton belül szükséges környezetvédelmi felelőst, vezetőt kijelölni vagy környezetvédelmi osztályt működtetni. 46

Környezetvédelmi szervezet helye a vállalati sémában A vállalati szervezet felépítését tekintve lehet: - Funkcionális szervezet - Divizionális szervezet - Mátrixszervezet - Projektorientált szervezet A környezetvédelmet mint vállalati célt csak külső kényszerrel lehetett legalább is kezdetben fenntartani a vállalatoknál, a vállalatvezetői morálnak talán máig sem vált maradéktalanul a részévé a környezeti kockázatok mérlegelése. A környezetvédelmi szervezetet azért hozták létre, hogy a vezetői felelősséget csökkentsék és ez tükröződik a vállalati környezetvédelmi szervezeteknek a szervezeti és működési szabályzatokban deklarált helyében és feladataiban is. 47

Környezetvédelmi osztály helye a mátrix szervezetben 48

A testre szabott környezetmenedzsment A vállalkozás környezeti érzékenységének értékelését illetően a menedzsment kétféle hibát követhet el: 1. Alul- vagy túlbecsülheti a környezeti kihívásban rejlő üzleti lehetőségeket a vállalat jövőbeni fejlődése szempontjából. 2. Túlértékelheti vagy bagatellizálhatja a környezeti kihívás támasztotta korlátokat. A vállalat versenyhelyzete szempontjából bármelyik hiba súlyos következményekkel járhat. Amennyiben a vállalatvezetés nem ismeri fel a környezeti kihívásban rejlő kedvező üzleti lehetőségeket, kiszorul egy egyre bővülő környezetvédelmi piacról, ami a vállalat jövőbeni növekedési lehetőségeit veszélyezteti. Ha túlértékeli a környezetvédelmi követelmények szigorodása miatti fenyegetettséget, esetleg felhagy az egyébként jövedelmező tevékenységekkel, ami ismét üzleti lehetőségeit korlátozza. Megoldás: Fontossági sorrendet kell felállítani! 49

Vállalatai környezetmenedzsment önszabályozása Az önszabályozás lényege, hogy a környezeti problémák megoldását az azokat okozó, ezért valószínűleg az azokat leginkább ismerő, vállalatokra bízzák. Természetesen az önszabályozás is csak megfelelő intézményrendszeri támogatással működik. A támogató intézményi háttér fontos elemei a következők: egyértelmű és szigorú törvényi szabályozás, jól informált és magas környezetminőségi igényeket támasztó lakosság, a környezeti erőfeszítéseket elismerő piac, fejlett és érdekérvényesítésre képes környezetvédő civil szervezetek, a környezetvédelemhez szükséges infrastruktúra léte, az üzleti etikára érzékeny társadalom, a súlyos környezetkárosítás esetén a vezetők büntetőjogi felelősségre vonását lehetővé tevő törvények. 50

A környezetmenedzsment fejlettségi szintjei A környezeti menedzsment színvonalát és így a vállalat környezeti teljesítményét a gyakorlat számára a fejlődési szinteket jellemző kategóriákba sorolhatjuk. Az öt kategória a következő: amatőrség, tudatosság, megértés, illetékesség, kiválóság. Más megközelítésben: - Ellenáll, - Betart és eleget tesz, - Alkalmazkodik, -Megragad és megelőz, - Felülmúl Míg a kezdők általában csak a felvetődő problémák miatt, kényszerűen foglalkoznak a környezeti kihívással, addig a profik a kiemelkedő teljesítményekre törekszenek. A kezdők a sor végén kullognak és ezért mindig fáradtak lesznek, míg a profik az élre törnek és megpróbálják diktálni a tempót. Ez azzal az előnnyel jár a számukra, hogy a BAT (Best Available Technology), vagyis a legjobb elérhető technológia mindig a kiválóak által alkalmazott technológia lesz. 51

52

Offenzív és defenzív környezetmenedzsment OFFENZÍV A DEFENZÍV 53

T Á M A D Ó S T R A T É G I A 54

V É D E K E Z Ő S T R A T É G I A 55

III. előadás A környezetmenedzsment rendszerek 56

A környezetmenedzsment rendszerek kialakulása I. A környezetmenedzsment rendszerek (környezetközpontú irányítási rendszerek) jelenleg hatékony (rész) megoldásnak tűnnek a növekvő mértékű környezethasználatok mérséklésében. Szabványosított alapokon nyugvó megközelítésük kibővítésével alkalmasak arra, hogy a környezeti teljesítményjavításon túl a fenntarthatósági törekvések támogatói is legyenek. Kialakulásuk és most is tartó folyamatos evolúciójuk (ezzel együtt szabványosítási hátterük változása is) leképezte a környezetvédelem és ezzel együtt a környezetvédelmi gondolkodás változását. A környezetmenedzsment rendszerek az önkéntes környezeti szabályozás megvalósult példái. Alkalmazásuk nem kötelező, nem írja elő jogszabály azt, bár jelenleg már számos területen (például: közbeszerzés, vállalat beszállító reláció) elvárásként szerepel, így lassan a rendszerek alkalmazása önkéntes gyakorlatból kötelező feladattá válik. 57

A környezetmenedzsment rendszerek kialakulása II. vv 58

Környezetmenedzsment rendszerek fajtái 1. ISO 14001 és az ISO 14000-es szabványcsalád 2. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) 3. Környezetközpontú vállalatirányítási rendszer (EMAS) EMAS KIR EMAS ISO KIR ISO 59

Környezetmenedzsment rendszerek fajtái, jellemzői ISO 14001 és az ISO 14000-es szabványcsalád Az ISO 14001 szabvány először 1996-ban jelent meg, majd 2004-ben megújították. Felépítési logikáját tekintve hasonló a már korábban megjelent ISO 9001 minőségügyi szabványhoz, átvéve annak építkezését a PDCA-ciklus szerint. Az ISO 14001-es szabvány lefekteti a környezetmenedzsment rendszer alapjait, definiálva a rendszer elemeit. Az ISO 14001 nem önálló szabvány, hanem az ISO 14000-es szabványsorozat része, egyben annak kezdő szabványa. A 14000-es szabványsorozat a Nemzetközi Szabványügyi Testület környezet védelmével foglalkozó szabványait tartalmazza, célja a szervezetek támogatása folyamataik környezetbarát megvalósításában. 60

Az ISO 14000-es szabványrendszer szabványai ISO 14045, amely az öko-hatékonysági értékelést szabályozza, ISO 14051, amely az anyagáram költségszámolás (MFCA = material flow cost accounting) alapjait tartalmazza, ISO 14067, a termék szénlábnyomáról (CF = carbon footprint), ISO 14069, a szervezetek szénlábnyomának számításáról, ISO 14005, mely a környezetmenedzsment rendszerek lépésenkénti bevezetésének segédlete, ISO 14006, az öko-dizájnról, ISO 14033, a számszerűsíthető környezeti információk összeállításáról és kommunikálásáról, ISO 14066, pedig az üvegházhatású gáz hitelesítők kompetencia-követelményeiről. 61

Az ISO 14000 szabvány felépítése 62

ISO 14001 és 14004 szabványai 63

A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) Egy szervezet irányítási rendszerének az a része, amelynek az a szerepe, hogy kialakítsa és bevezesse környezeti politikáját, valamint kezelje környezeti tényezőit. Egy irányítási rendszer egymással kölcsönös kapcsolatban álló elemek összege, amelyet arra használnak, hogy kidolgozzák a politikát, a célokat, és elérjék azokat. Egy irányítási rendszer felöleli a szervezeti felépítést, a tervezési tevékenységeket, a felelősségeket, a gyakorlatot, az eljárásokat, a folyamatokat és az erőforrásokat (MSZ EN ISO 14001). 64

A rendszerépítés feltételei I. 1. A rendszer kiépítéséhez szükséges induló feltétel a menedzsment elkötelezettsége 2. Az elkötelezettség az alapja a rendszer kiépítését elhatározó döntés. 3. A döntést követően pedig ugyancsak a felső vezetés feladata a környezetpolitika kidolgozása 4. Felelős felső vezetés, amelynek szerepe a rendszerépítésben: a) Elkötelezet a környezetmenedzsment rendszer kiépítése és működése mellett, b) Kidolgozza a környezeti politikát, c) Biztosítja a rendszer kiépítését és működését, előteremti a kiépítéshez és működéshez szükséges feltételeket, forrásokat. 65

A rendszerépítés feltételei II. 5. A vállalati környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javításának eszköze lehet a dokumentált környezetmenedzsment rendszer, amelynek segítségével a menedzsment: a) Kiépíti a környezeti szervezetet, b) Koordinálja a környezeti vonatkozású tervezést, irányítást, ellenőrzést és az információellátást, c) Biztosítja a rendszernek és működésének megfelelő dokumentálását. 6. A rendszer kiépítése egy olyan teammunkát feltételez, ahol: a) Mindenki legjobb tudása szerint vesz részt a környezeti teljesítmény javításában, b) A siker a vállalati kultúra állandó elemévé és motivációs tényezőjévé válik. 66

A környezeti politika A szervezetnek el kell készítenie a környezeti politikáját, amely magába foglalja a folyamatos fejlődés és a környezetszennyezés csökkentése iránti elkötelezettséget, illetve a környezetvédelmi jogszabályok és az önként vállalt előírások betartásának kinyilatkoztatását, keretet nyújt a környezetvédelmi célok felállításához és megvalósításához. A környezeti politikának dokumentáltnak kell lennie, és ismernie kell minden olyan személynek, aki a szervezetnél vagy annak megbízásából dolgozik. A környezetpolitikának hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára. 67

Célok, előirányzatok és programok A rendszer működése során ki kell alakítani a környezetvédelmi stratégiai tervezést. A célok, tervek megfogalmazása során figyelembe kell venni: A jogi és egyéb előírásokat, A környezeti hatást okozó tényezőket, A technológiai megoldási változókat, A pénzügyi és üzleti követelményeket, Az érdekelt felek álláspontjait. A célok és tervek összhangban kell, hogy legyenek a környezeti politikával. Meg kell határozni a célok, tervek eléréséhez szükséges tevékenységeket, határidőket, és eszközöket tartalmazó megvalósítási programokat. A célokat a politikához hasonlóan hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. 68

A KIR dokumentációs rendszerének felépítése 69

A KIR működésének feltételei I. Környezeti politika Tervezés Környezeti tényezők Jogszabályi és egyéb követelmények Célok, előirányzatok és programok Bevezetés és működés Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör Felkészültség, képzés és tudatosság Kommunikáció Dokumentáció Dokumentumok kezelése A működés szabályozása Felkészültség és reagálás veszélyhelyzetekre 70

A KIR működésének feltételei II. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés és mérés A megfelelősség kiértékelése Nem megfelelősség, helyesbítő és megelőző tevékenységek A feljegyzések kezelése Belső audit Folyamatos javítás Vezetőségi átvilágítás Szabályozni kívánt területek: a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) kialakítása és működtetése, a KIR auditálása, a vállalati környezetvédelmi teljesítmény értékelése, a gyártott termékek életciklus-értékelése, a gyártott termékek öko-címkézése. 71

A folyamatos javítás spirálja az ISO 14001- ben 72

Az EMAS-rendszer A környezetvédelmi feladatoknak a vállalati célrendszerbe történő integrálásával vélhetően megerősödik a cégek piaci lehetősége és új piaci szegmensek megnyílására adódhat lehetőség, előnyösebb versenypozíció megszerzése mellett. 90-es évektől: Környezetközpontú vállalatirányítási rendszer (EMAS) Az Európai Unió tagállamai 1995. április 1-jei hatállyal vezették be. EMAS = Eco-Management and Audit Scheme ISO 14000 1996-ban fogadta el a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet. 73

Az EMAS története 1993. EMAS I. bevezetése 1993-tól LIFE projektek indítása. LA-EMAS bevezetése. LACE, PIE (Partnership in EMAS) 1998. EURO-EMAS (Anglia) 2001. Rectite II EMASSER projekt 2001. 03. 19. EMAS II. bevezetése 2008 EMAS III. bevezetése 74

Az EMAS- rendszer vállalati követelményei 1. A környezeti teljesítmény folyamatos javítása. 2. A vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogszabályi követelmények és hatósági kötelezések teljesítése. 3. A követelmények szerint megvalósított, független harmadik fél általi hitelesítés és nyilvántartás. 4. A környezeti politika, program, a működő rendszer és a környezeti teljesítmény előírt adatainak, információinak nyilvánosságra hozatala. 5. Kommunikáció a külső és a belső érdekelt felekkel. 75

Az EMAS- rendszer regisztrációs folyamata 76

Az EMAS- rendelet célja és követelményei A rendelet célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, amelynek elérése érdekében alakítja ki és működteti a rendszert a vállalat. Környezeti Teljesítmény Hitelesség Nyilvánosság A környezeti teljesítmény folyamatos javítása A vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogszabályi követelmények és hatósági kötelezettségek teljesítése. A követelmények szerint megvalósított, független harmadik fél általi hitelesítés és nyilvántartás. A környezeti politika, program, a működő rendszer és a környezeti teljesítmény előírt adatainak, információinak nyilvánosságra hozatala. Kommunikáció a külső és a belső érdekelt felekkel. 77

Az EMAS- rendelet egy új irány A rendelet nem csak egy módszertani eljárást jelent, amely azt vizsgálja, hogy a vállalat környezeti tevékenysége mindenben megfelel-e az előírásoknak, hanem egy vállalatvezetési technikáról szól, amely lehetővé teszi a vállalat számára, hogy: Rendszeresen felülvizsgálja környezetpolitikáját Értékelje az előzetesen kitűzött célok hatékonyságát, A következő időszakra meghatározza környezeti programját és a megvalósításhoz szükséges eszközöket. Az 1836/93/EGK tanácsi rendelet bebizonyította hatékonyságát az ipar környezeti teljesítményének javítása terén, de a gyakorlati megvalósítás során lassú ütemben nőtt az EMAS- rendszerrel rendelkező telephelyek, és szervezetek száma. 78

Az EMAS intézményrendszere A tagállamok feladata, hogy a rendelet előírásainak megfelelő intézményrendszert hozzanak létre és azt működtessék. A szükséges intézményrendszer elemei és az intézményrendszer működésének feltételei a következők: Az akkreditálás rendszere Az illetékes testület A nyilvántartási rendszer Kapcsolat az európai és a nemzetközi szabványokkal Kapcsolat a Közösség egyéb környezetvédelmi jogszabályival A szervezetek részvételének ösztönzése, különös tekintettel a kis- és közép vállalkozásokra Tájékoztatás Szabályszegés szankcionálása Logó Bizottság Felülvizsgálat Költségek és díjak 79

EMAS bevezetése és működtetése A rendszer hatékony működéséhez alapvetően arra van szükség, hogy, a szabvány követelményeinek megfelelően kiépített rendszer illeszkedjen a szervezet már meglévő és működő általános menedzsmentrendszerébe. Az illesztést a menedzsment-rendszerhez, annak alrendszereihez és elemeihez kell elvégezni a környezeti kérdések, problémák hatékony kezeléséhez. Illesztési területek: Meglévő szervezeti politikák Működő kommunikációs rendszer Oktatás és képzés rendszere A szervezeti rendszer, a szervezethez kapcsolódó vezetői és végrehajtói hatásköri és felelősségi rendszer A hatályos, működéssel kapcsolatos egyéb szabályozások A meglévő mérő és megfigyelőrendszer A hatályos, a működéssel kapcsolatos egyéb dokumentumok. 80

A környezeti kézikönyv A környezeti kézikönyv a rendszer alapdokumentuma. Megfogalmazza a szervezet környezetvédelemmel kapcsolatos céljait, a hatás- és felelősségi rendszert, a környezeti teljesítmény javítása érdekében szükséges intézkedéseket. A környezeti kézikönyv szerepe: Összefoglalja a rendszerre vonatkozó alapelveket, követelményeket és feladatokat, Egyértelműen tisztázza a rendszer kiépítésével és működésével kapcsolatos feladatok és felelősségek személyekhez rendelését, Alapot jelent a rendszer további dokumentumainak (eljárások, munkautasítások, szabályzatok, egyéb előírások) és bizonylataik kidolgozásához, A belső audit és a külső tanúsítás elsődleges dokumentuma, A szervezet egészére kiterjedő érzékenységgel és hatással. 81

Környezeti kézikönyv felépítése I. 1. Általános követelmények: ez a fejezet fogalmazza meg, hogy a vállalat dokumentált Környezetközpontú Irányítási Rendszert alakított ki és működtet annak érdekében, hogy 2. Környezeti Politika: ez a fejezet rögzíti, hogy a szervezet kidolgozta és hatályba léptette a környezeti politikáját 3. Tervezés: ez a fejezet foglalkozik a szervezeti rendszer felépítésével, feladat-, felelősség, és hatáskörök megadása, szervezeti felépítés, célok, tervek, termékek, tevékenységek 4. Bevezetés és működtetés: ebben a fejezetben kell meghatározni a rendszer működtetéséhez szükséges, illetve a célok hatékony megvalósításához szükséges erőforrásokat, illetve a környezetvédelmi feladatokat ellátó munkatársak felelősségés hatáskörét. 82

Környezeti kézikönyv felépítése II. 5. Ellenőrzés: a kézikönyvnek foglalkoznia kell a megfelelősség igazolásáról, az ellenőrzés, a figyelemmel kísérés témakörével, a környezetvédelmi mérő- és ellenőrző eszközök, berendezések meglétével és ellenőrzésével. 6. Vezetői átvizsgálás: ez a fejezet a vezetői átvizsgálások feladatait, és idejét rögzíti. Mellékletek: Vezetői nyilatkozat A Társaság bemutatása A Társaság környezeti politikája A (szabványokat, előírásokat, megvalósítani kívánt rendszer, ) Kapcsolat a Társaság egyéb alrendszereivel. Fogalom meghatározások, rövidítések Környezetvédelmi Eljárások Utasítások 83

84

Mikor jó a vállalat környezetmenedzsmentje? A vállalati környezetmenedzsment akkor jó, ha: 1. A vállalat betartja az alapelveket és a charta előírásait 2. Környezeti kézikönyv megléte 3. A vállalat üzemeltet Környezetközpontú Vállalatirányítási Rendszert (EMAS) a) Környezeti menedzsment és audit rendszer megléte b) Környezetpolitika folyamatos aktualizálása c) A Környezetvédelmi osztály és rendszer rugalmassága, dinamikus változásokra való alkalmazkodóképesség d) Jogszabályi és szabványi előírások betartása 3. ISO 14000 tanúsítvánnyal rendelkezik a vállalat 4. Elkötelezettség a környezetvédelem iránt (minden szinten) 85

IV. előadás A környezetmenedzsment eszközei, értékelési módszerei 86

Környezeti tényezők azonosítása Vállalati szervezet tevékenységeiből származó környezeti hatások ismerete környezetterhelés megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges megelőző/javító döntéshozatal. Előfeltétele: tevékenységek, technológiai folyamatok, anyagáramok ismerete. Vizsgált rendszerhatárok: kizárólag a vállalat tényleges tevékenységi körébe tartozó folyamatok! A gazdálkodó szervezetek számára fontos, hogy tevékenységük környezeti hatásai és környezeti teljesítményük ne csak a jogszabályi kötelezettségeknek, hanem a társadalmi elvárásoknak is megfeleljen. 87

Anyag- és energiaáram-elemzés Az anyagáram-elemzés a környezetmenedzsment rendszerek egyik alapeszköze. Készítése elengedhetetlen a technológiák értékelése során. Az anyag- és az energiaáramok ismerete nélkülözhetetlen a további értékelések, első sorban a környezeti teljesítmény értékelése során. Az elemzés elkészítéséhez fel kel venni az vizsgálat tárgyát képező termék, technológia, vagy szolgáltatás anyag- és energiamérlegét. Az anyag- és energiamérleg a termelésmenedzsment és a hulladékmenedzsment alappillérét képezi. 88

Anyag- és energiamérleg A gyártási folyamatok szakszerű követését, ellenőrzését teszi lehetővé. Magában foglalja a nyersanyagokat, a kapott termékeket (főtermék, melléktermék, selejtáru,maradékanyag, hulladék) és a veszteséget. Az anyag- és energia-megmaradás törvényén alapszik. Összeállításánál figyelembe kell venni azokat a reakciókat, melyek a nyersanyagok (anyagok) átalakításának alapját képezik. Fontos kelléke a készülékek és berendezések méretezésének is. Az anyagmérleg jobb szemléltetésére táblázatszerűen feltüntethetők a képződő anyagok is, amelyek megkönnyítik a gyártás nyomon követését. 89

Anyag és energiamérleg készítésének lépései 1. felvázoljuk a gyártás folyamatábráját, 2. meghatározzuk a gyártás során elért hozamot (a lejátszódó kémiai reakciók figyelembevételével), 3. összeállítjuk a technológiai folyamat mindegyik szakaszára nézve a parciális anyagmérleget, 4. a szakaszonkénti anyagmérlegek összegzésével az egész berendezésre (technológiai folyamatra) szóló általános anyagmérleg birtokába jutunk. Ennek segítségével könnyen kiszámítható a különböző nyersanyagok fajlagos fogyasztása. 90

Anyagmérleg sematikus felépítése hulladékégetés technológiára Mosófolyadék Pernye/ Elektrofilter por Hulladék Füstgáztisztítási maradék input Fosszilis tüzelőanyagok póttüzeléshez Termikus kezelési technológia Salak/Hamu output Égéslevegő/ oxidáló közeg Füstgáz Üvegesedett anyag Füstgázmosó szennyvíz/mosóvíz/ iszap Egyéb (aktív szén, szorbensek...) 91

Energiamérleg Az energia megmaradásának törvényén alapszik. Magában foglalja a rendszerbe belépő és távozó összes energiaformákat. Az anyagmérleghez hasonlóan lehet parciális és általános. Ipari körülmények között leggyakoribb a hőenergiára vonatkozó energiamérleg. Szakaszos folyamatokra nézve a következő egyenlettel fejezhető ki: ΣQk +ΣQj = ΣQl +ΣQm ahol: Qk - a rendszerrel közölt hőmennyiségek; Qj - a rendszerben eleve jelenlevő hőenergia; Ql - a rendszer által leadott hőenergia; Qm - a folyamat végén a rendszerben megmaradt hőenergia. 92

Energiamérleg sematikus felépítése hulladékégetés technológiára Hulladék energiatartalma (égéshő) Póttüzelés Energia a szilárd maradékanyagokból, köztes termékekből input Termikus kezelési technológia Hőenergia a füstgázból output Elektromos áram (beindítás/leállítás/ karbantartás) Hőveszteség a szilárd maradékanyagok, füstgáz kezeléséből, hűtéséből Import el. áram (füstgázkezelés, újrahevítés...) Reaktorfűtés Elektromos áram 93

Az anyagáram-elemzés szintjei Folyamatszintű elemzés (folyamat: a legkisebb, lehatárolható műveletsorozatok. Konkrét anyagáram-elemzés input-output mérleggel). Technológiai szintű elemzés (technológia: azonos célú folyamatok összessége. Számviteli mérlegek adatait használja fel. Egyszerűsített forma: köztes állapotok figyelmen kívül hagyása). Termékszintű elemzés (az anyagáramokat a termék teljes életciklusára vetítjük: LCA, LLCA - korlátozott LCA). Telephelyszintű elemzés (a szervezet egészére vonatkozó szinten számszerűsítjük az anyagáramokat. Egyszerű. Nem különálló anyagokat, hanem anyagcsoportokat vizsgál és feleltet meg az output oldalon jelentkező termékbeli és emisszióbeli mennyiségekkel). Egyéb folyamatok anyagáramai (gép szintű elemzés) Az egyes szinteken kapott eredményeket összegezve juthatunk el az egész vállalat anyagáramaihoz! 94

Az anyagáram-elemzés kapcsolata más területekkel Az adatok és az áramok pontosabb felmérése általi anyagáramelemzés hozzájárul: a vállalatirányítási rendszerek, számlázási, számviteli rendszerek, a készletezés, logisztikai kimutatásai és egyéb output oldali rendszerek (pl. hulladéklogisztikai rendszerek) hatékonyságának növeléséhez. Az anyagáram-elemzés a vállalaton belül zajló áramokkal foglalkozik a vállalati mérleggel szemben. Pontosabbá teszi a vállalati mérleget. Egy gazdálkodó szervezet környezetvédelmi tevékenységét segítő, javító környezetmenedzsment rendszer és a szervezet anyagáramai között szoros kapcsolat van! Az anyagáramok pontos ismeretében javítható a környezeti teljesítmény! 95

Környezeti tényezők azonosításának szempontrendszere 1. Üzemszerű működés 2. Nem üzemszerű (üzemzavar) működés 3. A normális működési állapottól eltérő helyzet 4. Múltbeli tevékenység 5. Jövőbeni tevékenység Jelentős környezeti tényező: melynek hatása jelentős, vagy azzá válhat. 96

Környezeti tényezők és hatások a szervezeti döntésekben Vállalati stratégia: a vállalati működés vezérfonala. A vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg. Stratégia: Az előzetes állítások rendszere, amelyek előírják, hogyan kell viselkednie a vállalatnak. Környezetvédelmi stratégia: integrált környezetvédelem megközelítésének alkalmazása. Fokozott mértékben építik be a környezetvédelmi szempontokat innovációs és kommunikációs politikájukba. környezetvédelmi termék- és technológiai fejlesztéseiket versenyelőnnyé igyekeznek kovácsolni. 97

Környezetvédelemi Mutatók a vállalatoknál Környezetvédelmi Tevékenység Mutatója azt jelzi, hogy a vállalat végzett-e az elmúlt három évben környezetvédelmi beruházást, és vásárolt-e környezetvédelmi szolgáltatást más vállalattól. Környezetvédelmi Innováció Mutatója azt jelzi, hogy a vállalat végez-e környezetvédelmi termék- vagy technológiai innovációt, illetve általában figyelembe vesz-e környezetvédelmi szempontokat termék- és technológiafejlesztései során. Innováció a környezetvédelem és a verseny-képesség valódi egymásra találásának terepe, mely a környezetterhelés csökkentését ígéri. Környezetvédelmi termék- vagy technológiai fejlesztés a környezeti kockázatok minimalizálásának ( tiszta technológiák és termékek) és/vagy a hatékonyság növelésének (azaz a nyersanyag- és energiafelhasználás, valamint a káros anyag kibocsátás csökkentésének) útját jelentheti. 98

Vállalati környezetvédelmi teljesítmény A vállalati környezetvédelmi teljesítményről csak akkor kapunk teljes képet: ha a szennyezést és az ökológiai hatásokat leíró mennyiségi mutatók mellett a vállalat alapfolyamatainak működését jellemző mutatókat is kidolgozunk (pl. környezetvédelmi beruházások, környezetvédelmi képzés stb.) ha kísérletet teszünk a vállalat ún. környezetvédelmi képességeinek felmérésére. kiépült környezetvédelmi irányítási rendszer: a különböző vállalati környezetvédelmi intézmények rendszere (környezetvédelmi igazgató, bizottság, stratégia, képzés, az üzleti partnerek vizsgálata, kommunikáció stb.) A vállalati környezetvédelmi teljesítmény értékelése tehát nem alapulhat csupán a termelés során felhasznált anyagok és energia, illetve a működés okozta szennyezések mérésén, ezt ki kell egészítenie az olyan szemléletű mutatóknak, melyek azt értékelik, hogy a vállalat milyen mértékben integrálta a környezetvédelem szempontját általános irányítási rendszerébe és tevékenységébe. 99

Környezeti hatások értékelésének módszerei 1. ABC-Pareto-elemzés 2. Mátrixelemzés 3. SWOT-elemzés 100

ABC-elemzés Egyszerű, kvalitatív összehasonlításon alapuló tervezési-értékelési módszer. Segítségével a lényeges folyamatok, termékek, tevékenységek és anyagok elhatárolhatóak a kevésbé lényegesektől. Az osztályozás alapját egy prioritási sorrend képezi, amelynek alapján három csoportot (A, B, C) különböztetünk meg. A: nagyon fontos, nagyon problémás sürgős beavatkozási igény B: fontos, problémás közepes beavatkozási igény C: nem fontos, nem problémás nincs beavatkozási igény A: magas prioritás B: közepes prioritás C: alacsony prioritás 101

Mátrixelemzés A mátrixban az összegyűjtött, rendszerezett információk alapján lehetőség nyílik olyan elemzésre, ami választ ad arra a kérdésre, hogy milyen területen van szükség beavatkozásra és hol nyílik mód a környezeti teljesítmény javítására. A mátrix jó eszköz arra, hogy megtaláljuk azokat a pontokat, ahol szükséges és lehetséges a beavatkozás. Vizsgált technológiák környezetre gyakorolt hatása: 0 = nincs érzékelhető hatás 1= alig érzékelhető hatás 2 = a hatás gyenge 3 = a hatás erős 4 = a határ kritikus mértékű 102

Mátrixmódszer alkalmazása Hatás Tevékenység Levegő Hulladék Szennyvíz Talaj Egészség Gyártás 4 4 3 3 3 Szállítás 3 5 4 4 4 Raktározás 1 1 1 1 0 103

SWOT-elemzés Ez a módszer alkalmas egy szervezet környezeti helyzetének és a szervezetnél a környezetvédelem helyének megítélésére. Segítségével értékelhető a menedzsment elkötelezettsége, a tevékenységének színvonala, az esetleges gyengeségek és a javítás lehetőségei. KÖRNYEZETI LEHETŐSÉGEK KÖRNYEZTI FENYEGETÉSEK KÖRNYEZETI ERŐSSÉGEK Lehetőségek-erősségek stratégiája Fenyegetések-erősségek stratégiája KÖRNYEZETI GYENGESÉGEK Lehetőségek-gyengeségek stratégiája Fenyegetésekgyengeségek stratégiája 104

Példák környezeti erősségekre, gyengeségekre Erősségek: A felső vezetés elkötelezettsége a környezeti teljesítmény javítása mellett. Környezetvédelmi célok beépítése a stratégiába. Kutatás-fejlesztési tevékenység folytatása, amelynek kapcsán az új, környezetbarát technológiák és termékek fejlesztésére. A szervezet környezetbarát jellegének megjelenése az image-ben. Gyengeségek: Hiányzik a felső vezetés elkötelezettsége a környezeti teljesítmény javítása mellett. Környezetterhelő technológiák és termékek vagy a technológia rugalmatlansága. Magas energia- és energiaigényesség. Jelentős mennyiségű hulladék keletkezése. 105

Példák környezeti fenyegetettségekre és lehetőségekre Fenyegetettségek: Megfelelés a várható (de már ismert) jogszabályi, szabványosítási stb. szigorú követelményeknek. A konkurenciaharc várható erősödése. Megfelelés a társadalmi elvárásoknak., zöld vállalattá válás kényszere. Lehetőségek: Környezeti szempontok megjelenítése az image-ben. A lehetőségekben való gondolkodás eredménye lehet új piacok felfedezése. Vizsgálat által feltárt hiányosságok kiküszöbölése a szervezésben, az anyag- és energiahasználatban stb. A környezeti szempontok megjelenítése, beépítése a vállalati célkitűzésekbe. 106

Környezetmenedzsment rendszerek (KMR) eszközei Ökológiai mérleg Üzemi környezetmérleg Környezetvédelmi auditálás Életciklus-elemzés (LCA) 107

Ökológiai mérleg Olyan elemzési módszer, amely lehetővé teszi, hogy az élő környezetünknek okozott különböző ártalmakat a fentiekben ismertetett elveken felbecsüljük. Célja, hogy közös nevezőre hozza az összes olyan ökológiai hatást, amely anyagok és energia felhasználásából származik, lett légyen szó akár termelésükről vagy ártalmatlanításukról. A szóban forgó mérleg tehát a környezetnek okozott ártalmakat veszi számba, oly módon, hogy valamennyit egyetlen dimenzióban mutatja be és egységes ökológiai indexekkel fejezi ki. Ökológiai mérleg készítése: Egy adott termék teljes életmenetének elemzése, a termék életmenete során létrejövő ökológiai hatások, valamint ezek következtében létrejövő környezetterhelések felmérése. 108

Ökológiai mérleg vázlata a környezetből nyersanyag kitermelés szállítás termelés kereskedelem használat hulladék hasznosítás hulladék lerakás a környezetbe 109

Ökológiai mérleg készítése Az ökológiai mérleg dimenziói: 1. a tárgyi, azaz anyag- és energiamérleg, a függőleges dimenzió 2. a hatásmérleg 3. a társadalmi következményekkel meghatározott dimenzió 4. gazdasági tényezők. A kétdimenziós (1, 2) ökológiai mérleget a 3. és a 4. dimenzió bővíti ki termékvonal elemzéssé. Lépések: 1. Célmeghatározás 2. Tárgyi mérleg leltár elkészítése 3. Hatásmérleg elkészítése 4. Mérleg értékelése 5. Optimálási elemzés 110

Üzemi környezetmérleg és környezetvédelmi auditálás Üzemi környezetmérleg: Kizárólag az üzemen belüli anyag- és energiaátalakulási folyamatokkal foglalkozik, beleértve a mennyiségi és minőségi környezeti hatások elemzését is. Részletesen elemzi az üzemben végrehajtott gyártási folyamatokat, ami szükségszerűen azok ökológiai termékmérlegeit is magában foglalja. Környezetvédelmi auditálás: EA-Environmental Auditing két lényeges kérdéscsoportra terjed ki: 1. a vizsgált szervezet működése mennyiben felel meg a környezeti előírásoknak 2. a bevezetett és működő környezeti menedzsmentrendszer vizsgálata Célja: a vállalati tevékenység folyamatos ökológiai továbbfejlesztésének ösztönzése. A hatósági auditálások szerepét idővel a vállalati önellenőrzés vegye át. 111

Környezetvédelmi auditálás Audit: A menedzsment olyan eszköze, amely a szervezetet, a vállalati menedzsment tevékenységét és a környezeti teljesítményt szisztematikusan, dokumentált módon, rendszeresen és objektíven értékeli. Auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Környezetvédelmi audit: A vállalatvezetés és a menedzsment eszköze. Rendszerezett, dokumentált, meghatározott időközönként megismételt objektív értékelés a környezetvédelmi szervezet és menedzsment hatékonyságáról, ill. a rendelkezésre álló eszközök működéséről. 1. Eredményre irányuló auditálás (állapotfelmérés, átvilágítás) 2. Rendszerorientált auditálás 112

Életciklus-elemzés A környezeti menedzsment egyik egyre több területen alkalmazott eszköze. (angol elnevezés: Life Cycle Assessment - LCA) Az utóbbi időben az érdeklődés középpontját jelenti. Végleges választ ad a legtöbb környezetvédelemmel kapcsolatos problémára. Az ipari gyártó cégek az LCA használatától annak igazolását várják, hogy környezetvédelmi szempontból termékeik a legkiválóbbak. A környezetvédők az LCA-ban látják a segítséget ahhoz, hogy szakmailag megalapozott környezetvédelmi döntések születhessenek. Jóságát a bevitt adatok milyensége határozza meg. 113

LCA szerepe a környezetmenedzsmentben Hulladékgazdálkodási rendszerek komplex megtervezése és optimalizálása Szakmailag megalapozott döntéstámogatás és döntéshozatal LCA Hulladékkezelési technológiák összehasonlítása és optimális kiválasztása Vállalati környezetmenedzsment javítása, optimális kialakítása Technológiák prioritási sorrendjének felállítása 114

LCA szakasza 115