TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN TÖRTÉNŐ VÉGREHAJTÁSRÓL Polgári és kereskedelmi ügyben a bírósági határozatok és egyéb közokiratok más tagállamban történő végrehajtására a következő közösségi rendeletek vonatkoznak: A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (továbbiakban: Brüsszel I. rendelet) Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról (továbbiakban: 805/2004 EK rendelet Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági jogi ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A rendeletek tárgyi hatályára, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 31/C. -ának (2) bekezdésére tekintettel a közjegyzők az első két rendelet alkalmazásával találkozhatnak a gyakorlatban. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 31/C. -ának (2) bekezdése szerint a közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés 1 és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt, b) a 805/2004/EK rendelet I-V. melléklete szerinti tanúsítványt. A Brüsszel I. rendelet alapján valamely tagállamban hozott és abban az államban végrehajtható határozatot a másik tagállamban végre kell hajtani, ha bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatóvá nyilvánították. A kérelmet a II. mellékletben foglalt listán szereplő bírósághoz vagy hatáskörrel rendelkező hatósághoz kell benyújtani. A rendelet egyik legnagyobb jelentősége abban áll, hogy egységesítette a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást. A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást végző bíróság/hatóság munkáját segíti a határozat/közokiratok származási államában az illetékes hatóság által kiállított tanúsítvány. A közjegyzők e tanúsítvány kiállításában működnek közre. 1 Végzés alatt a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvány 51. -a alapján a jogerős fizetési meghagyást is érteni kell.
A 805/2004/EK rendelet - amennyiben az adósság jellege és mértéke igazolhatóan nem vitatott - bizonyos feltételek mellett eltekint a végrehajtás helye szerinti tagállamban szükséges valamennyi olyan közbenső intézkedéstől, amely a valamely másik tagállamban hozott döntések esetében eddig szükséges volt. A 805/2004 EK rendelet ugyanakkor megadja a végrehajtást kérő fél számára a választási lehetőséget, hogy az okirat végrehajtását e rendelet vagy a Brüsszel I. rendelet alapján kéri. Nyilvánvalóan a végrehajtást kérőnek érdemes kihasználnia e rendeletben rejlő lehetőségeket, hiszen így gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb a végrehajtás más tagállamban. Ugyanis amennyiben az adós e rendelet alapján kéri a végrehajtást a származási államtól különböző tagállamban, akkor az az ún. exequatur eljárás kiesik, és elegendő a határozathoz, illetve közokirathoz a származási államban kérnie a 805/2004 EK rendelet szerinti tanúsítványt. A tanúsítvány kiállításért a közjegyzőnek fizetendő díj A tanúsítvány kiállításáért az ügyfélnek a Vht. 31/E. -ának (3) bekezdése alapján kiszámított díjat kell fizetnie. Ez alapján a díj mértéke az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint. Amennyiben jogerős fizetési meghagyáshoz kapcsolódóan kérik a tanúsítvány kiállítását, annak díját az Fmh. tv. 55. -ában foglaltaktól eltérően a közjegyző részére kell megfizetni. A díj mértéke a díjalap (a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke) 1%-a, de legalább 5000 Ft, legfeljebb 150 000 forint. A.) BRÜSSZEL I. RENDELET ALKALMAZÁSA 1) Alkalmazási kör A rendelet az Európai Unió minden tagállamára vonatkozik, ideértve Dániát is (Dánia párhuzamos megállapodást kötött az Európai Közösséggel az 44/2001/EK rendeletről.) A rendelet tárgyi hatálya a polgári és kereskedelmi ügyekre terjed ki a bíróság jellegére tekintet nélkül. A rendelet tárgyi hatálya kizárólag vagyonjogi ügyekre terjed ki, így nem tartozik a rendelet hatálya alá az adott ügy, ha a jogvita tárgya személyállapot, jog- és cselekvőképesség, öröklési jog, fizetésképtelenségi eljárás vagy szociális biztonság. A Brüsszel I. rendelet alapján - az elismeréssel ellentétben - a határozatok végrehajtása nem automatikusan történik, hanem azt egy végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás (ún. exequatur eljárás) előzi meg a végrehajtás államában.
A rendelet bírósági határozatokra, közokiratokra és perbeli egyezségekre terjed ki. A rendelet 32. cikke alapján a határozat valamely tagállam bírósága által hozott bármely határozat, elnevezésére való tekintet nélkül, beleértve az ítéletet, a végzést, fizetési meghagyást vagy végrehajtási intézkedést, valamint a költségeknek és kiadásoknak bírósági tisztviselő általi meghatározását. Magát a közokirat fogalmát a rendelet általánosságban nem határozza meg, hiszen az 57. cikk csupán annyit mond, hogy a közigazgatási hatósággal kötött, vagy általa hitelesített, tartási kötelezettséggel kapcsolatos megállapodást szintén közokiratnak kell tekinteni. Az egységes, autonóm fogalom megalkotására azonban szükség volt azért, hogy a különböző tagállamok saját nemzeti jogukra hivatkozással ne lehetetlenítsék el egyes közokiratok szabad áramlását. A Jenard-Möller jelentés autonóm módon határozza meg a közokirat fogalmát, három követelmény teljesülének megvalósulásával. Ez alapján egy okiratot akkor kell közokiratnak tekinteni, ha az okiratba foglalási tevékenységet egy hatóság végezte, továbbá e tevékenységnek az okirat tartalmára kell vonatkoznia, illetve az okiratnak a kiállítás államában végrehajthatónak kell lennie. Az Európai Bíróság az Unibank kontra Christensen ügyben 2 fejtette ki a közokirat fogalmi ismérveit. 3 Az Európai Bíróság a közokirat fogalom meghatározásánál visszautalt a Jenard-Möller jelentésre. Az ítélet ugyanis kimondja, hogy az 50. cikk ilyen értelmezését támasztja alá a Jenard-Möller jelentés is. Ahhoz, hogy egy közjegyzői okirat a közösségi jog alapján közokiratnak minősüljön alapvető jelentősége van a kiállító közjegyzői tevékenység mibenlétének. Ugyanis a közokirat kiállítójának a közhatalom gyakorlójaként kell eljárni az okirat készítési tevékenység során. Második lényeges ismérve a Jenard-Möller jelentés alapján a közokiratnak, hogy a közjegyző tevékenységének az okirat tartalmára is ki kell terjedni. A harmadik ismérv pedig a származási államban való végrehajthatóság. 2 Unibank kontra Christensen C-260/97. sz. ügyben 1999. június 17-én hozott ítélet (ECR 1999, I-03715.). 3 Ebben az ügyben az adós három géppel írt kötelezvényt írt alá. Az adós aláírása mellett a kötelezvényen két tanú aláírása szerepelt még, tehát az okirat nélkülözte valamely hatóság közreműködését. A Bíróság eljárása annak az értelmezésére irányult, hogy a kötelezvények végrehajthatóak-e, tehát közokiratnak tekinthetők-e a rendelet alkalmazása szempontjából. A Bíróság ítéletében előadta, hogy az 50. cikk alá eső okiratok bizonyító erejének vitathatatlannak kell lennie, mivel azok egy bíróság ítéletével azonos módon végrehajthatóak. Így meg kell követelni egy hatóság, vagy más erre a származási állama által feljogosított szerv közreműködését.ebben az ügyben a végrehajthatóvá nyilvánítani kért okirat nélkülözte valamely hatóság közreműködését, jóllehet maga az okirat a dán jog alapján végrehajtható volt. 3 A Bíróság mégsem a származási államban való végrehajthatóság követelményéből indult ki, hanem a hatósági közreműködés szükségességét hangsúlyozta ítéletében. Ebből következik, hogy az ügyben végrehajtani kívánt okirat nélkülözte a közokirati jelleg megállapításához szükséges feltételt.
2) MAGYARORSZÁGRÓL SZÁRMAZÓ HATÁROZATOK/ KÖZOKIRATOK VÉGREHAJTÁSA MÁS TAGÁLLAMBAN A rendelet VI. számú melléklete szerinti tanúsítvány A rendelet kimondja, hogy valamely tagállamban hozott és ebben a tagállamban végrehajtható határozatot (közokiratot, perbeli egyezséget) más tagállamban akkor hajtanak végre, ha azt bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatóvá nyilvánították. A Brüsszel I. rendelet alkalmazásának feltétele tehát a származási államban való végrehajthatóság. A végrehajthatóság megállapítását kérő félnek a végrehatás államában be kell mutatni az 54. cikk szerint tanúsítvány, amely igazolja a határozat (közokirat) nemzeti szabályok szerinti végrehajthatóságát. A formanyomtatvány a végrehajtás egyszerűsítését szolgálja, azáltal, hogy a határozattal kapcsolatos legfontosabb adatokat egységes formában tartalmazza. A tanúsítvány bemutatásának mellőzését ugyanakkor adott esetben maga a rendelet is lehetővé teszi. Ennek ellenére kérelemre kötelező a tanúsítványt kiállítani. Ki kell emelni, hogy a tanúsítvány nem több, mint a Magyarországon hozott határozatról, közokiratról kiállított igazolás és hasonló elnevezése ellenére sem azonos a Vht. 208. -a alapján kiállított tanúsítvánnyal (Ez utóbbi tanúsítvány, azt igazolja, hogy a magyar jog szerint a külföldi határozat a magyar bíróság határozatával azonos módon végrehajtható) A Vht. alapján a közjegyző kérelemre az alábbi okiratok alapján állítja ki a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt közjegyzői okirat közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés (ideértve a jogerős fizetési meghagyást is) közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség A Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlaszán (http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/index_hu.htm) lehetőség van a formanyomtatvány kitöltésére elektronikus úton és kinyomtatása előtt a formanyomtatvány nyelvének megváltoztatására. A honlapon a Bírósági határozatok elismerése és végrehajtása menüpontra kattintva rövid tájékoztatást olvashatunk az e jogterületen hatályos közösségi rendeletekről. A baloldali menüsor Polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok Minden követelés alpontja alatt megtalálhatóak a rendeletet alkalmazása során használt Formanyomtatványok. E pont kiválasztása után megjelenik az Atlasz országválasztó funkciója, ahol ki kell választani Magyarországot. Ezután megjelenik két formanyomtatvány, melyek közül a rendelet VI. számú melléklete szerintit (A KÖZOKIRATOKRÓL SZÓLÓ, A RENDELET 57. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TANÚSÍTVÁNY) kell kiválasztani.
A tanúsítvány tartalmi elemei: 1. A származási tagállam 2. A tanúsítványt kiállító hatáskörrel rendelkező hatóság közjegyző adatai 2.1. Név 2.2. Cím 2.3. Telefon/fax/e-mail 3. A közokiratot kiállító hatóság közjegyző adatai 3.1. A közokirat elkészítésében részt vett hatóság (amennyiben alkalmazandó) Nem alkalmazandó 3.1.1. Név és hatóság 3.1.2. A hatóság helye 3.2. A közokiratot nyilvántartásba vevő hatóság (amennyiben alkalmazandó) Nem alkalmazandó 3.2.1. A hatóság típusa 3.2.2. A hatóság helye 4. A közokirat 4.1. Az okirat leírása 4.2. Dátum 4.2.1. amikor az okiratot készítették 4.2.2. amennyiben ettől eltérő: amikor az okiratot bejegyezték nem alkalmazandó 4.3. Ügyiratszám 4.4. Az okiratban szereplő felek 4.4.1. A hitelező neve 4.4.2. Az adós neve 5. A tanúsítványhoz mellékelt végrehajtható kötelezettség szövege A közokirat az adós ellen a származási tagállam területén végrehajtható (a rendelet 57. cikkének (4) bekezdése) Kelt:... a dátumformátumot az Atlasz a következő formátumban fogadja el: nap/hónap/év (nn/hh/éééé)
Aláírás és/vagy pecsét... Az űrlap kitöltése után lehetőség van azt más tagállam nyelvére lefordítani. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy kizárólag a formanyomtatvány szövegét fordítja le az Atlasz, a kitöltött részeket nem. A tanúsítvány kiállításával kapcsolatban nem egységes a tagállamok gyakorlata abban a kérdésben, hogy azt milyen nyelven kell kiállítani. A rendelet nem szabályozza a kérdést és a bíróságok gyakorlata is igen heterogén volt ez kapcsolatban. A kiállító hatóság akkor is eleget tesz a rendeletnek, hogy ha azt saját hivatalos nyelvén állítja ki. Az Atlaszon lehetőség van a formanyomtatvány kitöltését követően azt más tagállam hivatalos nyelvére lefordítani, azonban ebben az esetben is kizárólag a formanyomtatvány adatait fordítja le, a begépelt elemeket nem. A formanyomtatványt oly módon szerkesztették meg, hogy külföldi tagállam bírósága/ hatósága is könnyedén megállapíthatja a külföldi nyelven kiállított tanúsítvány tartalmát. Megjegyzendő, hogy a végrehajtható kötelezettség szövege már fordítást igényelhet. A tanúsítvány egyszerű és formalizált jellegére tekintettel egyes szerzők szerint annak lefordítása szükségtelen, azonban a rendelet szerint a végrehajthatóvá nyilvánítást végző szerv kérelmére be kell mutatni a kérelemhez mellékelendő okiratok - e a körbe tartozik a tanúsítvány is - fordítását. A fordítás elkészítése azonban nem a tanúsítványt kiállító hatóság feladata, azt szükség esetén a félnek kell beszereznie. A Vht. 31/C. -ának (5) bekezdése alapján a tanúsítvány több alkalommal is kiállítható. Végrehajtás más tagállamban a tanúsítvány kiállítását követően A végrehajtás megelőző fázisát és magát a tényleges végrehajtást különválasztja a rendelet. A végrehajtatóvá nyilvánítási eljárást maga a rendelet szabályozza, azonban magát a végrehajtás foganatosítását a tagállamok belső jogára bízza a közösségi jogalkotó. A rendelet egyik sarokpontja a végrehajtható nyilvánítási eljárás egységes meghatározása. Ahhoz azonban, hogy egy adott tagállamban egy határozatot végrehajthatóvá nyilvánítsanak, több feltételt kell teljesíteni. Maga a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás egy egyoldalú eljárás, ami tulajdonképpen a rendeletben meghatározott alaki feltételek teljesítésének vizsgálatából áll. A rendelet alapján az adós eldöntheti el, hogy mely tagállamban/tagállamokban kéri a határozat/közokirat végrehajtását. A rendelet 39. cikke alapján a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás iránti kérelmet a II. mellékletben szereplő listán megjelölt bírósághoz vagy hatáskörrel rendelkező hatósághoz kell intézni. Az illetékességet annak a félnek a lakóhelye alapján határozzák meg, akivel szemben a végrehajtást kérték, vagy a végrehajtás helyének alapján
kell meghatározni. A hitelező tehát eldöntheti, hogy az adós lakóhelye vagy a végrehajtás helye szerinti bírósághoz/hatósághoz nyújtja be kérelmét. Az Igazságügyi Atlaszon lehetőség van a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás iránti kérelem elbírálásra illetékes nemzeti bíróságot/hatóságot megkeresésre. A baloldali menüsor Polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok Minden követelés alpontja a Bíróság keresés a kérelem benyújtásához. Az ország/irányítószám/település megadása után megjelenik az illetékes bíróság. A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásban a bíróság hivatalból nem vizsgálja felül, hogy a rendeletben meghatározott megtagadási okok fennállnak-e. Az alaki követelmények teljesítése a határozatot mérlegelés nélkül, nyomban végrehajthatóvá kell nyilvánítania. Az esetlegesen ezáltal létrejött visszásságok kiküszöbölése érdekében a rendelet egységes jogorvoslati rendszert vezet be. Az első fázisban még egyoldalú eljárás így alakulhat át kontradiktórius eljárássá, ahol a felek is aktív részesei lehetnek a határozat meghozatalának. 3) KÜLFÖLDÖN KIÁLLÍTOTT HATÁROZAT/KÖZOKIRAT VÉGREHAJTÁSA MAGYARORSZÁGON A külföldi határozat/közokirat esetében az előző pontban kifejtett eljárási szabályok itt is irányadóak. A végrehajthatóvá nyilvánítás eljárás lefolytatására Magyarországon a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel. A végrehajthatóvá nyilvánított külföldi határozta/közokirat joghatását tekintve a belső határozatokkal, közokiratokkal. Ez azt is jelenti, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást a végrehatás elrendelése majd foganatosítása követi. 4) KÖZOKIRATOK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK A közokiratok végrehajthatóvá nyilvánításának előfeltételei között szerepel a más tagállamból származás követelménye, valamint annak közokirati jellege. Az alakszerűségi követelmények vonatkozásában a locus regit actum jogelv érvényesül, tehát az alakszerűséget az okirat származási államának a joga alapján kell megítélni. 4 A közokirat fogalmát az Európai Bíróság értelmezte.
A rendelet kimondja, hogy egy közokiratot végrehajthatóvá lehessen nyilvánítani, az eljárásban bemutatott okiratnak meg kell felelnie a származási tagállamban a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek. Ez a cikk felveti a nemzetközi jogban megkívánt alaki többlet - a tagállamok közötti relációban az Apostille - követelmények szükségességét. 5 Ugyanakkor az 56. cikk értelmében a rendelet hatálya alá tartozó közokiratok mentesülnek a hitelesítés vagy más alaki követelmények alól a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásban. Ez tehát azt jelenti, hogy az okirathoz Apostille-t sem szükséges csatolni. A közokiratok végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás tekintetében a rendelet visszautal a határozatok végrehajthatóvá nyilvánítási eljárására, ugyanakkor sajátosságként említhető meg, hogy a jogorvoslati eljárásban a végrehajthatóság megállapítása kizárólag abban az esetben utasíthatja el vagy vonhatja vissza, ha az okirat végrehajtása a címzett tagállam közrendjével nyilvánvalóan ütközne.
B) VÉGREHAJTÁS NEM VITATOTT KÖVETELÉSEK ESETÉBEN A 805/2004/EK rendelet úgy biztosítja a határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok szabad mozgását a tagállamok között, hogy a végrehajtás szerinti tagállamban nincs szükség a végrehajtást a megelőzően egy közbenső eljárás lefolytatására, tehát az ún. exequatur eljárás kiesik. A végrehajtást kérő a határozat vagy közokirat egyszeri európai végrehajtási jogcímmé nyilvánítása után, választása szerint akár több tagállamban is kérheti annak közvetlen végrehajtását. 1) Alkalmazási kör A rendeletet Dánia kivételével az Európai Unió valamennyi tagállama között alkalmazni kell. E rendeletet hasonlóan a Brüsszel I. rendelethez határozatokra, bírósági egyezségekre és közokiratokra kell alkalmazni. A Brüsszel I. rendelettel ellentétben azonban e rendelet átemelte a kodifikált jogba a közokirat fogalmát. A rendelet szerint közokirat egy hivatalosan közokiratként kiállított vagy bejegyzett irat, amelynek közhitelessége az aláírásra és az irat tartalmára vonatkozik és egy hatóság vagy a származási tagállam e célra felhatalmazott más szerve által került megállapításra. Szintén közokiratnak kell tekinteni a közigazgatási hatóságok előtt kötött vagy általuk hitelesített megállapodás a tartási kötelezettségekről. A rendelet tárgyi hatálya apróbb eltérésekkel megegyezik a Brüsszel I. hatályával, azonban e rendelet csak a nem vitatott követelésekre alkalmazható. A rendelet a 4. cikke alapján a követelést nem vitatottnak kell tekinteni ha annak fennállását az adós a bírósági eljárás (ideértve a közjegyzői eljárást is) során kifejezett elismeréssel, illetve bíróság (ideértve a közjegyzőt is) által jóváhagyott, vagy az eljárás során a bíróság előtt kötött egyezséggel elfogadta (például a hagyatéki eljárás során a közjegyző által jóváhagyott egyezség) vagy bírósági eljárás során (ideértve a közjegyzői eljárást is) az adós a követeléssel szemben nem emelt kifogást (például a jogerős fizetési meghagyás) vagy vagy a bírósági eljárás során korábban a követeléssel szemben kifogást emelt, ezt követően az adós nem jelent meg, illetve nem képviseltette magát a bírósági tárgyaláson, feltéve, hogy a származási tagállam joga szerint az ilyen magatartás a követelés vagy a hitelező által állított tények hallgatólagos elismerésének minősül illetve ha az adós azt közokiratban kifejezetten elismerte
Ez alapján európai végrehajtási jogcímmé nyilvánítható határozatoknak és közokiratoknak két nagy csoportját különböztethetjük meg. Az első csoportba tartoznak azok, amelyeknél az adós a jogcím létrehozásában tevékenyen közreműködött. Ebbe a csoportba sorolhatók a tipikusan a közjegyzői okiratok is. 2) MAGYARORSZÁGRÓL SZÁRMAZÓ HATÁROZATOK/KÖZOKIRATOK VÉGREHAJTÁSA MÁS TAGÁLLAMBAN A közösségi jogszabály kimondja, hogy rendelet hatálya alá tartozó nem vitatott követelésről szóló határozatot európai végrehajtható okiratként kell hitelesíteni, ha a határozat a származási tagállamban végrehajtható és a származási állam bírósági eljárása megfelel a rendeltben lefektetett minimumszabályoknak. Tanúsítványok típusai A tanúsítvány kiállítására a rendeletben előírt formanyomtatványok felhasználásával kerül sor. Jelentősen meggyorsítja a végrehajtást, hogy a rendelet alapján tanúsítvány kiállításával szemben nem lehet jogorvoslattal élni, hanem annak csupán kijavítását lehet kérni, illetőleg jogtalan kiállítása esetén annak visszavonását. A rendelet öt formanyomtatványt vezetett be: 1. európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány határozat (jogerős fizetési meghagyás esetén) 2. európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány - bírósági egyezség (a hagyatéki eljárás során a közjegyző által jóváhagyott egyezség esetén) 3. európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány - közokirat 4. tanúsítvány a végrehajthatóság hiányáról vagy korlátozásáról (6. cikk (2) bekezdés) 5. európai végrehajtható okiratra vonatkozó helyettesítő tanúsítvány a jogorvoslatot követően (6. cikk (3) bekezdés) 6. az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítása vagy visszavonása iránti kérelem (10. cikk (3) bekezdés) a közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság állítja ki (Vht. 31/C. (7)) A Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlaszán (http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/index_hu.htm) lehetőség van a formanyomtatvány elektronikus úton történő kitöltésére, azok kinyomtatása előtt a formanyomtatvány nyelvének megváltoztatására.
A honlapon a Bírósági határozatok elismerése és végrehajtása menüpontra kattintva a baloldali menüsor Polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok Nem vitatott követelések (Európai végrehajtható okirat) alpontja alatt megtalálhatóak a rendeletet alkalmazása során használt Formanyomtatványok. E pont kiválasztása után megjelenik az Atlasz országválasztó funkciója, ahol ki kell választani a származási államot Magyarországot. Ezt követően jelenik meg a rendelet mellékleteiben található formanyomtatványok kitölthető verziója. Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a határozat nyelvén kell kiállítani, tehát magyarul. Ettől függetlenül a rendelet alapján az adós a végrehajtás tagállamának illetékes hatósága számára köteles átadni ha szükséges, az európai végrehajtható okirat átiratát vagy fordítását a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvére, vagy - ha az említett tagállam több hivatalos nyelvet ismer el - a végrehajtás kijelölt helye bírósági eljárásainak hivatalos nyelvére vagy egyik hivatalos nyelvére, az említett tagállam jogával összhangban, illetve egy másik, a végrehajtás szerinti tagállam által elfogadhatóként megjelölt nyelvre. Minden tagállam kijelölhet egy vagy több nyelvet az Európai Közösség intézményeinek hivatalos nyelvei közül, amelyen a saját nyelvén kívül a tanúsítvány kiállítását elfogadja. A fordítást a tagállamok valamelyikében erre feljogosított személynek hitelesítenie kell. Az Igazságügyi Atlaszon a tagállamok közleményei rovatban a megfelelő ország kiválasztását követően tájékozódhatunk arról, a végrehajtás állama illetékes hatóságai mely nyelven kiállítva fogadják el az európai végrehajtható okiratot. európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány határozat (I. számú melléklet) A tanúsítvány tartalma két fő részre osztható: 1) A határozat legfontosabb adatai 2) Az európai végrehajtható okirat kibocsátását alátámasztó követelmények ( így a követelés nem vitatott jellegére vonatkozó hivatalos nyilatkozat és a rendeletben lefektetett minimumszabályok betartásáról szóló nyilatkozat) EURÓPAI VÉGREHAJTHATÓ OKIRATRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY - HATÁROZAT 1. Származási tagállam: Belgium Cseh Köztársaság Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia
Ausztria Lengyelország Portugália Szlovákia Szlovénia Finnország Svédország Egyesült Királyság 2. A tanúsítványt kiállító bíróság/törvényszék 2.1. Név: 2.2. Cím: 2.3. Telefon/fax/e-mail: 3. A határozatot kiadó bíróság/törvényszék, amennyiben a fentitől különbözik 3.1. Név: 3.2. Cím: 3.3. Telefon/fax/e-mail: 4. Határozat 4.1. Dátum: 4.2. Hivatkozási szám: 4.3. A felek 4.3.1. A hitelező(k) neve és címe: 4.3.2. Az adós(ok) neve és címe: 5. Hitelesített pénzkövetelés 5.1. Főösszeg: 5.1.1. Pénznem: euro cseh korona font sterling litván litas máltai líra ciprusi font észt korona magyar forint lett lat lengyel zloty
svéd korona szlovák korona szlovén tolár egyéb (részletezze) 5.1.2. Amennyiben a követelés részletfizetésre vonatkozik 5.1.2.1. Az egyes részletek összege: 5.1.2.2. Az első részlet esedékességi napja: 5.1.2.3. A következő részletek esedékessége: hetente havonta egyéb (részletezze) 5.1.2.4. A követelés időtartama vagy 5.1.2.4.1. Jelenleg határozatlan 5.1.2.4.2. Az utolsó részlet esedékességi napja: 5.2. Kamat 5.2.1. Kamatláb 5.2.1.1. % vagy 5.2.1.2. % az EKB alapkamatán felül (1) 5.2.1.3. egyéb (részletezze) 5.2.2. A kamat esedékességének kezdőnapja: 5.3. A visszatérítendő költségek összege, ha a határozatban szerepel: 6. A határozat a származási tagállamban végrehajtható 7. A határozattal szembeni jogorvoslat lehetősége még fennáll: Igen Nem 8. A határozat a 3. cikk (1) bekezdése szerinti nem vitatott követelésre vonatkozik 9. A határozat megfelel a 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának 6. cikk (1) Egy tagállamban meghozott, nem vitatott követelésről szóló határozatot a származási bírósághoz bármely időpontban intézett kérelem alapján európai végrehajtható okiratként kell hitelesíteni, ha: b) a határozatot nem a joghatóságra vonatkozóan a 44/2001/EK rendelet II. fejezetének 3. és 6. szakaszában megállapított szabályok megsértésével hozták
10. A határozat fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó ügyre vonatkozik Igen Nem 10.1. Ha igen: Az adós a fogyasztó Igen Nem 10.2. Ha igen: Az adós a származási tagállamban rendelkezik lakóhellyel (a 44/2001/EK rendelet 59. cikke értelmében) 11. Adott esetben az eljárást megindító iratot kézbesítették a III. fejezet szerint (eljárást megindító irat a fizetési meghagyás is) Igen Nem 11.1. A kézbesítés a 13. cikknek megfelelően történt 13. cikk Kézbesítés az adós általi kézhezvétel bizonyítékával (1) Az eljárást megindító irat vagy azzal egyenértékű irat a következő módok valamelyikével kézbesíthető az adós részére: a) személyes kézbesítés, amelynél az átvétel dátumát tartalmazó átvételi elismervényt az adós aláírja; b) személyes kézbesítés a kézbesítést végző illetékes személy aláírásával ellátott irattal igazolva, amely megállapítja, hogy az adós átvette az iratot vagy jogosulatlanul visszautasította annak átvételét, valamint megadja a kézbesítés dátumát; c) postai kézbesítés, amelynél az átvétel dátumát tartalmazó átvételi elismervényt az adós aláírja és visszaküldi; d) elektronikus kézbesítés például faxon vagy e-mailben, amelynél az átvétel dátumát tartalmazó átvételi elismervényt az adós aláírja és visszaküldi. (2) A bírósági tárgyalásra való idézés vagy az (1) bekezdésnek megfelelően kézbesíthető az adósnak, vagy az ugyanazon követelés ügyében tartott előző bírósági tárgyaláson szóban közölhető vele, amit azon előző bírósági tárgyalás jegyzőkönyvében is rögzíteni kell. vagy a kézbesítés a 14. cikknek megfelelően történt 14. cikk Kézbesítés az adós általi kézhezvétel bizonyítéka nélkül (1) Az eljárást megindító irat vagy azzal egyenértékű irat, valamint a bírósági tárgyalásra való idézés a következő módok valamelyikével is kézbesíthető az adós részére: a) személyes kézbesítés az adós személyes címére, az adóssal egy háztartásban élő vagy az ott foglalkoztatott személyek részére; b) ha az adós önálló munkavégző vagy jogi személy, személyes kézbesítés az adós üzlethelyiségében, az adós alkalmazásában álló személyek részére; c) az irat elhelyezése az adós levélszekrényében; d) az irat elhelyezése egy postahivatalban vagy az illetékes hatóságoknál, és az adós levélszekrényében egy írásos értesítés elhelyezése a letétről, azzal a feltétellel, hogy az írásos értesítés egyértelműen bírósági iratként jelöli meg az irat jellegét, illetve utal arra, hogy a kézbesítés ezen értesítéssel megtörténtnek tekintendő, és ezáltal a határidők számítása megkezdődött;
e) postai kézbesítés a (3) bekezdés szerinti bizonyíték nélkül, ha az adós címe a származási tagállamban van; f) a kézbesítést automatikus megerősítő rendszerrel igazoló elektronikus értesítés, feltéve, hogy az adós előzetesen kifejezetten elfogadta e kézbesítési módot. (2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdés szerinti kézbesítés nem elfogadható, ha az adós címe nem ismert kellő bizonyossággal. (3) Az (1) bekezdés a)-d) pontja alapján történő kézbesítést a következőkkel kell igazolni: a) a kézbesítést foganatosító illetékes személy által aláírt irat, amelyen fel kell tüntetni a következőket: i. az igénybe vett kézbesítési mód; és ii. a kézbesítés dátuma; és iii. ha az iratot nem az adósnak kézbesítették, az iratot átvevő személy neve és az adóshoz való viszonya; vagy b) a kézbesített iratot átvevő személytől származó átvételi elismervény, az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában. vagy a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően bebizonyosodott, hogy az adós átvette az iratot 11.2. Megfelelő tájékoztatás Az adóst a 16. és 17. cikknek megfelelően tájékoztatták 16. cikk Az adós megfelelő tájékoztatása a követelésről Annak biztosítása érdekében, hogy az adós megfelelő tájékoztatást kapjon a követelésről, az eljárást megindító iratnak vagy azzal egyenértékű iratnak tartalmaznia kell a következőket: a) a felek neve és címe; b) a követelés összege; c) amennyiben a követelés után kamatot igényelnek, a kamatláb és azon időszak, amelyre kamatot igényelnek, kivéve, ha a származási tagállam joga szerint a törvényes kamat automatikusan hozzáadódik a főköveteléshez; 17. cikk Az adós megfelelő tájékoztatása a követelés vitatásához szükséges eljárási lépésekről Az eljárást megindító iratban, az azzal egyenértékű iratban vagy a bírósági tárgyalásra való idézésben vagy azokhoz csatolva egyértelműen fel kell tüntetni a következőket: a) a követelés vitatásának eljárásjogi követelményei, beleértve a követelés írásban történő vitatásához kitűzött határidőt, illetve adott esetben a bírósági tárgyalás időpontját; azon szerv neve és címe, amelyhez a választ intézni kell, illetve amely előtt adott esetben meg kell jelenni, valamint hogy kötelező-e az ügyvéd általi képviselet; b) a kifogás elmaradásának vagy a megjelenés elmulasztásának következményei, különösen adott esetben azon lehetőség, hogy az adóssal szemben határozatot lehet hozni vagy végrehajtani, valamint a bírósági eljáráshoz kapcsolódó költségekért való felelősség. 12. Adott esetben az idézést kézbesítették Igen Nem 12.1. A kézbesítés a 13. cikknek megfelelően történt
vagy a kézbesítés a 14. cikknek megfelelően történt vagy a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően bebizonyosodott, hogy az adós átvette az idézést 12.2. Megfelelő tájékoztatás Az adóst a 17. cikknek megfelelően tájékoztatták Ezt a pontot fizetési meghagyás esetében kitöltetlenül kell hagyni, figyelemmel arra, hogy idézés kézbesítésére ilyen esetben nem került sor, mégpedig az eljárás jellegéből kifolyólag. A 11. pontból kiderül, hogy az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot azaz magát a kibocsátott fmh-t kézbesítették. Annak ellenére azonban, hogy a tanúsítványt kiállító hatóság nem tölti ki ezt a pontot nem kell a 13. pontot kitölteni (eljárási minimumszabályok megsértésének orvoslása), mert az eljáró magyar hatóság a minimumszabályokat nem sértette meg. 13. Az eljárási minimumszabályok megsértésének orvoslása a 18. cikk (1) bekezdése alapján 13.1. A határozat kézbesítése a 13. cikknek megfelelően történt vagy a határozat kézbesítése a 14. cikknek megfelelően történt vagy a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően bebizonyosodott, hogy az adós átvette a határozatot 13.2. Megfelelő tájékoztatás Az adóst a 18. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően tájékoztatták 13.3. Az adósnak lehetősége volt jogorvoslati kérelmet benyújtani a határozat ellen Igen Nem 13.4. Az adós nem nyújtott be jogorvoslati kérelmet a vonatkozó eljárásjogi követelmények szerint a határozattal szemben Igen Nem Kelt: Dátum: Aláírás és/vagy bélyegző: (1) Az Európai Központi Banknál a fő refinanszírozási műveleteke alkalmazott kamatláb.
európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány bírósági egyezség, közokirat (II., III. számú melléklet) A bírósági egyezségek, illetve közokiratok esetén alkalmazandó formanyomtatványok elemei megegyeznek a határozatok esetén alkalmazandóval, azzal a különbséggel, hogy ezekben az esetekben nem kell a minimumszabályok betartását igazolni. Ugyanis a közokiratokra és a perbeli egyezségekre nem vonatkoznak a III. fejezet azon rendelkezései, amelyek a minimumszabályokat tartalmazzák. Részleges tanúsítvány A rendelet 8. cikke alapján amennyiben egy határozatnak csak egy része tesz eleget e rendelet követelményeinek, úgy az említett részek tekintetében részleges európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt kell kiállítani. Végrehajthatóság hiányát vagy korlátozását igazoló tanúsítvány (IV. számú melléklet) Abban az esetben, ha az okirat kiállítása szerinti (származási tagállam) joga alapján az már nem végrehajtható, ezen tagállam bíróságához intézett kérelem alapján a bíróság (közjegyző) a rendelet IV. mellékletében található formanyomtatvány kitöltésével tanúsítja a végrehajthatóság hiányát. Ugyanez vonatkozik a végrehajthatóság felfüggesztésére, illetve korlátozásra vonatkozó tanúsítvány kiállítására is. A felfüggesztésre vagy korlátozásra abban az esetben kerülhet sor, ha az európai végrehajtó okirat kijavítását vagy visszavonását rendelte el a származási bíróság (ld. rendelet 10. cikk). A végrehajtás felfüggesztésére vagy korlátozására sor kerülhet abban az esetben is, ha az adós a rendelet 19. cikke által lehetővé tett felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Helyettesítő tanúsítvány V. melléklet szerinti formanyomtatvány A rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alapján amennyiben a jogorvoslat során született határozat a származási tagállam joga szerint végrehajtható az V. számú melléklet szerinti, helyettesítő tanúsítvány kiállításának van helye. A minimumszabályok által meghatározott követelményeknek a tanúsítvány vagy a határozat megtámadása nyomán hozott határozatról kiállított helyettesítő tanúsítvány vonatkozásában is teljesülniük kell.
Tanúsítvány kijavítása, visszavonása VI. melléklet szerinti formanyomtatvány Az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kiállításával szemben jogorvoslatnak nincs helye. Ugyanakkor a rendelet alapján az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a származási bírósághoz intézett kérelem alapján ki kell javítani, ha tárgyi tévedés folytán a határozat és a tanúsítvány között ellentmondás van, illetve vissza kell vonni, ha azt egyértelműen jogtalanul állították ki, tekintettel az e rendeletben megállapított követelményekre. A Vht. 31/C. -ának (7) bekezdése alapján a bíróság (közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság) az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a 805/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltak alapján kérelemre kijavítja, vagy visszavonja; a kijavításról és a visszavonásról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek. Minimumszabályok Valamely tagállamban hozott, nem vitatott követelésről szóló határozatot a származási bírósághoz bármely időpontban intézett kérelem alapján európai végrehajtható okiratként kell hitelesíteni, ha az a származási tagállamban végrehajtható és a tagállam bírósági eljárása megfelel a rendeletben megállapított minimumfeltételeknek, illetve a határozatot nem a közösségi joghatósági szabályok megsértésével hozták. A minimumszabályok betartását kizárólag a határozatok esetén kell vizsgálni, ugyanis tanúsítvány kiállításának előfeltételeként a bírósági egyezségek esetén a jóváhagyás és a megkötés tagállamában végrehajthatóságot, illetve közokiratok esetén a származási államban való végrehajthatóságot jelöli meg. Ugyanakkor a Pp. és az Fmh. tv. eleget tesz a rendeletben foglalt minimumszabályok követelményeinek. Végrehajtás más tagállamban az európai végrehajtható okirat kibocsátását követően A rendelet 5. cikke kimondja, hogy a származási tagállamban európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatot a többi tagállamban a végrehajthatóvá nyilvánítás szükségessége és az elismerés megtámadhatóságának lehetősége nélkül el kell ismerni és végre kell hajtani. Maga a végrehajtási eljárást a közösségi jog nem szabályozza, hanem a végrehajtás államának nemzeti jogára bízza.
A rendelet a végrehajtási jogcímhez kapcsolódó egyes eljárási kérdéseket rendez, így azt, hogy a hitelező milyen okiratokat köteles átadni a végrehajtás szerinti tagállam illetékes hatóságának, illetve, hogy milyen esetekben kerülhet sor a végrehajtás megtagadására. A rendelet csak abban az esetben teszi lehetővé a megtagadást, ha az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat összeegyeztethetetlen a végrehajtás szerinti tagállamban vagy harmadik államban hozott határozattal és a rendeletben meghatározott további feltételek is fennállnak. Az összeegyeztethetetlenséget azonban a végrehajtás államának hatósági nem vizsgálhatja hivatalból, hanem kizárólag az adós kérelmére veheti figyelembe azt.a rendelet kimondja az érdemi felülvizsgálat tilalmát. 3) KÜLFÖLDÖN KIÁLLÍTOTT HATÁROZAT/KÖZOKIRAT VÉGREHAJTÁSA MAGYARORSZÁGON A végrehathatóvá nyilvánítási eljárás a más tagállamban kiállított európai végrehajtható okirat esetén nincs szükség, csupán a belső jog alapján a végrehajtás elrendelésére és foganatosításra. A rendelet csak néhány garanciális szabály rögzít. Az illetékes hatóságok angol vagy magyar nyelven fogadják el az európai végrehajtható okiratot. A Vht. 16. -ának g) pontja alapján európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján végrehajtási lapot állít ki az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság. A Vht. 23/B. -ának (2) bekezdése alapján az európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi közokiratot végrehajtási záradékkal látja el az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.